KRONIKA
M A K A I ÁGNES
BUDAVÁR 1686
Emlékkiállítás a Hadtörténeti Múzeumban
A H a d t ö r t é n e t i Múzeumban 1986. szeptember 2-án kiállítás nyílt Buda oszmán uralom alóli felszabadulásának 300. évfordulója tiszteletére.
A kiállítást nemcsak az évfordulós kötelezettség, hanem a hely szelleme is ihlette : múzeumunk, s a Hadtörténelmi Intézet a várnak azon a részén épült föl, amelyet a 300 évvel ezelőtti végső ostrom döntő perceiben a keresztény koalíció katonáinak először sikerült birtokba venniök.
A kiállítás anyaggyűjtése során h a m a r kiderült, nem lesz könnyű a kiállítandó tárgyak, vala
m i n t az ábrázolások, iratok egyensúlyának megteremtése. Kevés a tárgy, sok az úgynevezett
„papíranyag".
A H a d t ö r t é n e t i Múzeum, részint azért, mert alapításakor „magyar királyi" jogelődje gyűjtő
körének időhatárát a X V I I I . század elejénél v o n t á k meg, részint a gyűjtemények háborús vesz
teségei m i a t t , m a sem bővelkedik X V I I . századi fegyver-, felszerelés- és ruházati anyagban. Igen gazdag viszont a török kori metszetgyűjtemény, különösen annak B u d a ostromait ábrázoló része, értékesek és m u t a t ó s a k a korszak könyvei, térképei, iratai, amelyeket a múzeum s az intézmény k ö n y v t á r a , térképtára, levéltára őriz. Nagy többségüket még soha nem l á t h a t t á k nálunk a mú
zeumlátogatók, hiszen a hadtörténelmünket folyamatában b e m u t a t ó kiállításokon, helyhiány m i a t t , csak jóval kevesebb ilyen jellegű dokumentum b e m u t a t á s á r a nyílott lehetőség.
A tárgyi anyag hiányát — vállalva a vele járó költségeket, adminisztrációt, szállítási nehézsé
geket — kölcsönzéssel igyekeztünk pótolni. A zágrábi H o r v á t Történeti Múzeum török fegyver
gyűjteményének 31 darabjával, a bécsi H a d t ö r t é n e t i Múzeum török és nyugati fegyverekkel, köztük k é t ágyúval, a gráci Fegyvertár három helyi készítésű félvérttel és hozzá való sisakokkal, pallosokkal, pisztolyokkal, a Krakkói Nemzeti Múzeum különlegesen szép, hímzett lótakaróval, türkizekkel gazdagon k i r a k o t t török nyereggel és szügyelővel gazdagította kiállításunkat. A Ma
gyar Nemzeti Múzeum török pajzsokat, nyergeket, sodronyingeket, sodronyos v a s s a p k á k a t , impozáns lófarok-jelvényt, X V I I . századi huszárzászlót a d o t t kölcsön, az esztergomi Keresztény Múzeum pedig X I . Ince p á p a korabeli m á r v á n y domborművével t e t t e teljesebbé kiállításunkat.
A kiállítás I . termében a B u d a török korszakát idéző katonai emlékekből nyújtunk ízelítőt.
A terem közepén terpeszkedő, 36 mázsás bronz ágyúcső szinte egymagában is a Török Birodalom hajdani nagyságát érzékelteti. Felirata szerint 1684—85-ben készült, bizonyára részt v e t t a v á r védelmében. Az újjáépítés idején, a falszorosok feltöltésével kerülhetett a föld mélyébe, ahol 1934-ben, a múzeum mellett felállítandó Görgey-szobor alapozásakor b u k k a n t a k csak r á a 4,5 méteres óriásra.
Az ágyúcső mögötti, körüljárható vitrinben posztamensre t e r í t e t t ü k a krakkói lótakarót, rá
helyeztük a gyönyörű bársony nyerget, ékköves szügyelőt.
A falakon körbefutó vitrinsort k é t óriásfotó töri meg. Az egyik korabeli térképről, a másik Vianennek a X V I I . századi B u d á t ábrázoló metszetéről készült.
A bevezető vitrinben Szulejmán szultán képe, jellegzetes török hadieszközök, íjak, tegez, puzd- rák, nyílvesszők, a budai pasa és a német császár levélváltása, a törökökről szóló kémjelentések idézik Budavár török kézre jutásának időszakát.
A bal oldali vitrinsor tárgyai — buzogányok, csákányfokosok, tüfengek, azaz puskák, sodrony
ingek, pallosok, szablyák, törökös, de Erdélyben készült lószerszám, balkáni jatagánok — a z t a sajátos ízlésbeli összefonódást tükrözik, amely a hódoltságban és a szomszédos területeken a tö
rökkel való hosszas együttélés során törvényszerűen kialakult. Különösen szépek a Zágrábból
— 816 —
kölcsönzött, ékszernek is beillő, zománcozott lőportartók, az ezüstberakásos — tausírozott — harci csákány és lőpormérték, a pengéjén aranyberakással ékesített török tiszti szablya.
A terem jobboldali vitrinsorában a B u d a sikertelen császári ostromait idéző emlékek, elsősor
ban csatajeleneteket, az ostromlók vezéreit és k a t o n á i t ábrázoló metszetek k a p t a k helyet.
A nyugati típusú t á r g y i anyag — kardok, vértezet-részek, puskák — i t t az ábrázolásokat illuszt
rálja.
A B u d a ostromát előkészítő császári és szövetséges sikereket a Bécs ostromáról, a párkányi csatáról, Esztergom és Érsekújvár megvételéről és a t á t i csatáról készült metszetek, könyvek, emlékérmek dokumentálják.
Az 1864-ben megalakult Szent Liga vezetőit b e m u t a t ó vitrinben szembetűnik X I . Ince pápa m á r v á n y domborműve, Paulus Morelus itáliai mester alkotása.
A második terem muzeális értékei B u d a 1686-os ostromát idézik. A t e r m e t enteriőr uralja, amelynek h á t t e r é t az ostrom egyik csatáját megörökítő metszet alapján n a g y í t o t t fotó képezi.
Az enteriőrben k é t jelképes „sereget" állítottunk szembe : „császári vérteseket", valamint lánc
ingekkel, sodronyos vassapkákkal, sisakokkal, pajzsokkal, nyergekkel, íjakkal szimbolizált török csapatot. A török csapat előtt egy kisebb ágyú, fölötte t u g , vagyis lófarok-jelvény leng. A császári vérteseket is „erősíti" egy 1682-ben ö n t ö t t mozsárágyú, valamint egy jókora vas irat- és pénz
tárláda. A vértek fölött két zászlómásolat l á t h a t ó , az egyik császári gályazászló, a másik N y i t r a vármegye zászlaja. A hagyomány szerint a nyitrai k a t o n á k ilyen lobogó a l a t t küzdöttek B u d a falainál.
Az enteriőrt a D u n a elzárására használt, vastag, török készítésű vaslánc egy darabja zárja le.
A terem közepén a bécsi H a d t ö r t é n e t i Múzeum 1682-ben készült császári tábori ágyúját he
lyeztük el, amelyet a Sinzendorff család címere ékesít.
Az enteriőrhöz vezető paravánokon a korabeli ostromábrázolásokból adunk válogatást. Hite
lességével tűnik ki közülük a Giovanni Domenico F o n t a n a hadmérnök részletes felmérése alapján Elias Nessenthaler által készített rézmetszet. A paravánokon helyeztük el az ostrom kiemelkedő hadvezérei : Lotharingiai Károly herceg fővezér, Miksa E m á n u e l bajor választófejedelem, Bádeni Lajos őrgróf, t o v á b b á Eugen Croy herceg, táborszernagy, gr. Heinrich Dünnewald lovassági tábornok, gr. Aeneas Caprara tábornagy, br. Peter E r n s t Mercy altábornagy, J o h a n n von Schö- ning altábornagy, gr. Charles Louis Souches altábornagy, gr. Friedrich Scherffenberg altábornagy és br. Michèle d'Asti alezredes portréi mellett gr. Pálffy J á n o s Károly altábornagy, gr. Csáky László ezredes, országos főkapitány, gr. B a t t h y á n y Á d á m dunántúli főkapitány és gr. E s t e r h á z y J á n o s győri alkapitány képmását.
Velük szemben a szövetséges sereg katonaábrázolásai láthatók.
A terem vitrinjeiben az ostromhoz kapcsolható tárgyi és levéltári dokumentumok nyertek elhelyezést, köztük a múzeumunk előtti sétányon végzett ásatás során előkerült fegyvermarad
ványok, az ostrom korában újdonságnak, m a ritkaságnak számító tüzeslabda-váz, táborvéde
lemre használt tüskés súlyom, s az ellene védő vassaru. A bécsi H a d t ö r t é n e t i Múzeumból kölcsön
z ö t t szuronyos puskával arra a tényre u t a l u n k , hogy az osztrák seregben B u d a ostrománál hasz
nálták első ízben ezt a fegyvertípust. K é t szép, eredeti, X V I I . századi huszárzászló zárja le két
oldalt a vitrinfalat.
Rendkívül értékes dokumentum Lotharingiai Károly eredeti, az ostrom idején készített hadi
naplója, amelynek egyes részeit a fővezér saját kezűleg írta. Őrzője, a H a d t ö r t é n e t i Levéltár, az évfordulóra szöveghű kiadásban jelentette meg a naplót. Az eredeti mellett az új k i a d v á n y t is bemutatjuk.
Luigi Ferdinando Marsigli hadmérnök-alezredesre, az ostrom kiemelkedő egyéniségére az osz
m á n birodalomról írott könyvének bemutatásával emlékezünk. Marsigli nemcsak az ostromtervek készítésében jeleskedett, hanem arról is nevezetes, hogy ő g y ű j t ö t t e össze az égő palotából Mátyás király Corvináit.
A vár egyik ostromtervót fotómásolatban m u t a t j u k be. Az ostrom idején Magyarországon állomásozó császári és szövetséges katonaság fegyvernemek, alakulatok és nemzetiségek szerinti k i m u t a t á s á t tartalmazó jegyzék másolatának kiállításával arra az európai összefogásra u t a l t u n k , amelynek eredménye fővárosunk visszavívása lett.
Megemlékezünk a v á r török védőiről, s vezérükről, A b d u r r a h m a n pasáról, aki utolsó lehe
letéig védte a reá bízott B u d á t . Kézzel írott-festett tábori koránja a kiállítás egyetlen sze
mélyhez köthető darabja.
A harmadik teremben B u d a visszavívásának jelentőségét és h a t á s á t — a felszabadító háború sikeres folytatását — kívántuk érzékeltetni metszetek, festmények, levéltári dokumentumok, könyvek, érmek, térképek tükrében.
E z a terem t a l á n kevésbé látványos, mint a másik k e t t ő , de a látogatók szívesen böngészik a kiállított könyvek, iratok szövegét, keresgélnek a X V I I . századi térképeken.
Az egyik irat, amely Gyula vára török kézből császári kézbe való átadásának jegyzőkönyve,
magyarul íródott! A könyves vitrinben l á t h a t ó a „ B u d a dicsőséges elfoglalásáról" talán legkoráb
ban k i a d o t t k ö n y v : 1686-ban, Kölnben jelent meg.
Igen divatosak voltak akkoriban a különféle események alkalmából k i a d o t t emlékérmek. B u d a visszavívását is t ö b b m i n t 200 fajta érem örökítette meg. A kiállításon l á t h a t ó , mintegy 60 d a r a b
ezüst- és bronzérem m a is komoly értéket képvisel. . Érdekes színfoltja a teremnek a térhatású fénykép, a hologram, amelyen egy nyugati típusú
pisztoly, s néhány török t á r g y válik szinte t a p i n t h a t ó v á . . . ' • > . . A törökök kiűzését, a felszabadító háború ostromait, csatáit 1699-ig, a karlócai béke megköté
sóig követi nyomon a kiállítás. A teremből kilépve, a folyosón a X V I I I . századtól napjainkig felsorakoztatott budai látképek vezetik vissza a látogatót a jelenbe.
TARTALOM
ÁCS T I B O R O K V Á T H I M R E
CSENDES LÁSZLÓ G Y Ö R K É I J E N Ő
ALFŐLDY-BORUSS DEZSŐ
K O P E C Z K Y GYŐZŐ
Ö L V E D I I G N Á C
P . F . P L J A C S E N K O
MUCS SÁNDOR
TANULMÁNYOK
Mészáros Lázár ifjúsága és szolgálata a 7. huszárezred
ben, 1796—1837 — — — — — — — _ _ 659
Szándék és valóság. Adalékok az angolszász h a t a l m a k katonapolitikai elképzeléseihez, 1945—1949 — — — 694 K Ö Z L E M É N Y E K
Térképek, metszetek B u d a v á r visszavívásáról — — 724 A spanyolországi nemzetközi brigádok egészségügyi szolgálata — — — — — — — — — — 740 M Ű H E L Y
Dessewffy Dénes felső-magyarországi szervezkedés-ter
vezete 1859-ből — — — — — — — — — 751 VITA
Hozzászólás dr. Csonkaréti Károly „Az Osztrák—Magyar Monarchia haditengerészetének hadműveletei az első világháborúban" címú tanulmányához, v a l a m i n t Sárhi
dai Gyula „Kiegészítéséhez" — — — -— — — 758
F O R R Á S K Ö Z L E M É N Y E K
Szombathelyi Ferenc vezérezredesnek, a Honvéd Vezér
kar főnökének 1944. február 14-i levele Wilhelm Keitel vezértábornagyhoz, a német véderő főparancsnokságá
nak főnökéhez — — — — — — — — — 766 V I S S Z A E M L É K E Z É S E K
Emlékeim Steinmetz kapitányról — — — — — 777 SZEMLE
Hungarica—Turcica: I n memoriam recuperationis Bu
dáé 1686. A Borda Antikvárium 7. katalógusa, 1986.
(Rákóczy Rozália) — — — — — — — — 796 Politika és a hadsereg Magyarországon, 1944—1948
(Szakály Sándor) — — — — — — — — 799
SZABÓ B Á L I N T N A G Y V Á R A D I SÁNDOR- M. SZABÓ MIKLÓS—
W I N K L E R LÁSZLÓ
***
• •*
MAKAI ÁGNES
Az „ötvenes évek" (Ravasz István Dezső) — — — 800 Fejezetek a magyar katonai repülés történetéből (Markó
György) _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ 802 Voenno-isztoricseszkij Zsurnal. 1986. 1—6. sz. (Lengyel
István) — — — — — — — — — — — 804 Militärgeschichte, 1985. (Szakály Sándor) — — — 812 K R Ó N I K A
B u d a v á r , 1686. Emlékkiállítás a H a d t ö r t é n e t i Múzeum
ban _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ 816
СОДЕРЖАНИЕ
СТАТЬИ ТИБОР АЧ
ИМРЕ ОКВАТ
ЛАСЛО ЧЕНДЕШ ЕНЁ ДЬЁРКЕИ
Юность Лазара Месароша и его служба в 7 гусарском
полку, 1796—1837 гг. _ _ _ _ _ _ _ 695 Намерение и действительность. Материалы о военно-
политических замыслах англо-саксонских держав, 1945—1949 гг. _ _ _ _ _ _ _ _ _ 694 СООБЩЕНИЯ
Карты и литографии о взятии крепости Будавар 724 Медицинская служба интернациональных бригад в Испании — — — — — — — — — — 740 МАСТЕРСКАЯ
ДЕЖЁ АЛФЁЛЬДИ-БОРУШШ Проект заговорщнической организации в Верхней Венгрии Денеша Дежёфи 1859 года. — — — — 751 ДЁЗЁ КОПЕЦКИ
ДИСКУССИЯ
Высказыьания к статье Каройа Чонкарети „Операции военно-морского флота Австро-Венгерской Монархии в первой мировой войне" и к „Дополнение" Дюла Шархидаи — — — — — — — — — — 768
ИГНАЦ ЭЛЬВЕДИ
П. Ф. ПЛЯЧЕНКО
ИСТОЧНИКИ
Письмо начальника Хонведского генерального штаба генерал-полковника Ференца Сомбатхейи от 14 фебраля 1944 года командующему Главнокомандования обо
ронительных сил Германии генерал-фельдмаршалу Вильгельму Кейтелю — — — — — — — МЕМУАРЫ
Мои воспоминания о капитане Штейнметце — — 766
777
ШАНДОР МУЧ БАЛИНТ САБО
ОБЗОР
Нип§апса-Тигс1са: 1п т е т о п а т гесирега110п$ Видае 1686, Каталог Но. 7., »Антиквариум Борда«, 1986 (Розалия Ракоци) — — — — — — — — Политика и армия в Венгрии в период 1944—1948 гг.
(Шандор Сакаль) — — — — — — — — —
«Пятидесятые годы» (Иштвап Дежё Равас) — — 796 799 800
— 821 —
ШАНДОР НАДЬВАРАДИ — Главы из историй венгерской военной авиации МИКЛОШ М. САБО— (Дьёргь Марко) — — — — — — — — — 802 ЛАСЛО ВИНКЛЕР
*** Военно-исторический журнал, 1986, № 1—6 (Иштван Ленгель) — — — — — — — — — — — 804
*** МШШгеезсЫсШе, 1985 (Шандор Сакаль) — — — 812 ХРОНИКА
АГНЕШ МАКАЙ Будавар, 1686. Мемориальная экспозиция в Музее военной истории — — — — — — — — — 816
INHALT
T I B O R ÁCS I M R E O K V Á T H
LÁSZLÓ CSENDES J E N Ő G Y Ö R K É I
DEZSŐ ALFÖLDY-BORUSS
GYŐZŐ K O P E C Z K Y
IGNÁC Ö L V É D I
P . F . P L J A T S E N K O
SÁNDOR MUCS
S T U D I E N
Die Jugend von Lázár Mészáros u n d seiner Dienst im 7.- t e n Hussarenregiment, 1796—1837 — — — — 659 Absichten und R e a l i t ä t . Ergänzendes Material zu den mihtärpohtischen Vorstellungen der angelsächsischen Mächte, 1945—1949 — — — — — — — — 6 9 4 M I T T E I L U N G E N
Landkarten und Stiche über die Rückeroberung von der Burg von B u d a — — — — — — — — — 724 Der Sanitätsdienst der internationalen Brigaden in Spanien — — — — — — — — — — 740 W E R K S T A T T
Der Plan von Dénes Dessewffy für die Organisation im Ober-Ungarn von 1859 — — — — — — — 751 DISKUSSION
Bemerkungen zum Aufsatz „Die Kriegsoperationen der k. u. k. Kriegsmarine während der ersten Weltkrieg"
Dr. Károly Csonkaréti 's und zur „ E r g ä n z u n g " Gyula Sárhidai ,s — — — — — — — — — — 758
Q U E L L E N P U B L I K A — T I O N E N
Der Brief von Generaloberst Ferenc Szombathelyi dem Generalsstabschef der Honved vom 14.-ten F e b r u a r 1944 an Generalfeldmarschall Wilhelm Keitel, dem Stabschef des Oberkommandos der deutschen W e h r m a c h t — — 766 E R I N N E R U N G E N
Meine Erinnerungen an H a u p t m a n n Steinmetz — — 777 R U N D S C H A U
Hungarica—Turcica: I n memoriam recuperationis Bu- dae 1686. Der 7. Katalog des Antiquariats Borda, 1986. (Rozália Rákóczy) — — — — — — — 796 Politik und die Armee in Ungarn 1944—1948 (Sándor
Szakály) _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ 799
B Á L I N T SZABÓ Die „fünfziger J a h r e " (István Dezső Ravasz) — — — 800 SÁNDOR NAGYVÁRADI— Abschnitte aus der Geschichte der ungarischen Militár- MIKLÓS M. SZABÓ— luftfahrt (György Marko) — — — — — — — 802 LÁSZLÓ W I N K L E R
* * * Woienno-istoritscheskij Journal No 1—6 1986. (István Lengyel) — — — — — — — — — — 804
*** Militärgeschichte, 1985 (Sándor Szakály) — — — 812 C H R O N I K
Á G N E S M A K A I Die Burg von B u d a , 1986. Gedenkausstellung im Kriegs
geschichtlichen Museum — — — — — — — 816
Ára 16,-
