536
bek között a pénzügyi és a vagyonstatisztika, a nemzet- gazdasági elszámolások, az adatgyűjtések, az elosztás és a cserearány témaköreit, valamint a számvitel változásá- ból adódó problémákat.
1991-ben két szakosztályi ülést, egy műhely- összejövetelt, a Nemzetközi Statisztikai Szak- osztály segítségével pedig egy ,,társasági szin- tű" konferenciát rendeztek.
Az első szakosztályi ülésen a Kanadai Sta- tisztikai Hivatal méltán neves gazdaságstatisz- tikai szakértője, Michael Colledge tartott elő—
adást a kiskereskedelmi statisztika elvi, mód- szertani kérdéseinek kanadai tapasztalatairól, és megválaszolta a hazai szakértők néhány kérdését.
A Szakosztály következő ülése a statisztikai átalakulás egyéb aktuális kérdéseinek, a gaz- daságstatisztika belső átalakulása, fontossági sorrendjének, az osztályozások átalakításának, az európai és az ENSZ-normákhoz igazítás elvi és módszertani problémái ismertetésének, megvitatásának teremtett fórumot. A statisz- tikai osztályozások alkalmazása a gazdasági életben igen elterjedt és egyre közvetlenebbé vált, így rendkívül fontos az érdekeltek eszme—
cseréje. A téma előadói Végvári Jenő, a KSH elnökhelyettese és Tűű Lászlóné, a KSH ny.
osztályvezetője voltak.
A Szakosztály a ,,műhely" keretében nyúj- tott lehetőséget a nemzeti vagyon kutatási koncepciójának véglegesítéséről folytatott esz- mecserére. E kutatás vezetője Nyilas András, a Gazdaságkutató Intézet ny. igazgatóhelyet- tese.
SZEMLE
Az elkövetkező 1—2 évre kialakított prog—
ramtervezet az alábbi témákat tartalmazza:
—— a statisztikai osztályozások a gazdaságstatisztikai prioritások összefüggésében;
— a statisztikai tájékoztatás; a makro- és a mikro—
információs rendszerek és az információigények, a gaz- dasági szervezetek saját információigénye és a statiszti- kai adatigény összekapcsolása; az adatszolgáltatási kész—
ség;
—- a statisztikai és a pénzügyi információ-rendszer, kapcsolataik, összefüggéseik;
—- a statisztika megfigyelési rendszerének korszerű- sítése; a jogi és a nem jogi személyiségű gazdasági szer- vezetek egységes beszámolási rendszerének kialakitása;
—— a gazdasági szervezetek regisztrálása;
—— gazdasági és társadalmi életkörülmények;
—— a privatizáció és tulajdonváltás statisztikai mérése;
—— az SNA—ESA magyar számlarendszer;
— a nemzetivagyon-kutatás (részbeszámolók);
——- a fejlődési ütem mérése;
—— a nemzetközi összehasonlitások új területei.
1992-ben ünnepli megalakulásának 125.
évfordulóját a magyar statisztikai szolgálat.
Az ezzel kapcsolatos tudományos program—
ban megfelelő részt vállal a Társaság, és számít a tagság aktív közreműködésére. (Főként a Statisztikatörténeti Szakosztály tekinti fela- datának mind a statisztika történetének, mind a történeti statisztikának az ápolását.)
Végül, de nem utolsó sorban meg kell még emliteni, hogy 70 éve alakult meg a Magyar Statisztikai Társaság, valamint 40 éves múltra tekintenek vissza a Hivatal területi szewezetei.
Különböző társasági rendezvényeken ezekről az évfordulókról is meg fognak emlékezni.
Dr. M. Á.
KONFERENCIA A PÉNZUGYI STATISZTIKÁRÓL*
A társadalmi—gazdasági átalakulás számos területen változtatásokat, módosításokat igé- nyel, mégpedig azért, mert e területeken egy—
részt módosítások nélkül nem mehet végbe az átalakulás, másrészt pedig a rendszerváltás megszüntette az irányítás, a gazdaságszerve- zés, az információnyújtás korábbi feltételeit.
Természetesen e kapcsolatok viszonylagosak, és a kölcsönhatások együtt és egyidejűleg több- féleképpen érvényesülnek.
A statisztikai munka irányítói, szervezői fel- ismerték, hogy a bemutatott hatások elérték, sőt alapjaiban érintik az állami statisztikai rendszert is, és ezt érzékelik mind az adatfel- használók mind a szolgáltatók. A statisztikát
* A konferenciát 1991. december 11-én rendezték a Központi Statisztikai Hivatalban.
felhasználók, így elsősorban a társadalmi-gaz- dasági irányításért felelős kormányzati szervek az új körülményeknek megfelelő, de a korábbi hagyományokat követő pontos, naprakész ada- tokat igényelnek.
Az igények természetesen indokoltak, de nem lehet egyik napról a másikra egy nagy—
méretű információ—rendszert teljesen új ala- pokra helyezni úgy, hogy közben a folyamatos- ság is megmaradjon. A Magyar Statisztikai Társaság (MST) a ,,Pénügyi információ—rend—
szer —— pénzügyi statisztika" című konferencia megrendezésével ehhez kívánt hozzájárulni. A Társaság Elnöksége három szempontból tar—
totta fontosnak e téma megvitatását.
]. Az általános statisztikai információ—rend- szeren belül jelentősen megnő a pénzügyi folya—
SZEMLE
537
matok mérésének és elemzésének a szerepe, amely természetesen nem Elemi a reálfolyama- tok mérésének háttérbe szorulását, de azt igen, hogy legalább azonos hangsúlyt, sok esetben pedig elsődleges szerepet kapjon a pénzügyi folyamatok mérése.
2. Az utóbbi időben a kormány különböző szervei által a makroszintű pénzügyi folyama- tokról adott jelzések enyhén szólva nagy elté- réseket mutattak. A megfigyelési módszerek- ben, az egyes fogalmak meghatározásában, a hazai és a nemzetközi rendszerekhez való iga- zodásban (termékjegyzék) nincs meg a feltét—
lenül szükséges összhang. A felhasználó szer- vek lassan jutnak hozzá az igényelt informá- ciókhoz, és az adatok hibájáról ritkán kapnak tájékoztatást.
3. A statisztikai adatgyűjtés feltételeit — az évtizedek óta alapbizonylatként használt mér- legbeszámolók megszűnésével — az új szám—
viteli törvény életbelépése jelentősen megvál- toztatja. Zavart okoz továbbá a korábbi köz- vetlen külkereskedelmi forgalom megügyelési módszerének elhalása és a helyébe lépő újabb módszertan, valamint a vámstatisztika kialakí- tása.
A konferencián megjelenteket dr. Kupcsík József, az MST elnöke üdvözölte, és köszöne- tét fejezte ki a résztvevőknek, előadóknak, szervezőknek a Társaság vezetése által is külö- nösen időszerűnek tartott téma napirendre tű- zéséért.
A konferencia megnyitó előadását dr. Botos Katalin, államminiszter, a pénzintézetekért felelős kormánytag tartotta. Előadásában hang- súlyozta, hogy a statisztikának is tudomásul kell vennie, hogy megnő mind az időszakon- ként, mind a folyamatosan megfigyelt pénz- ügyi jelenségekre vonatkozó információk jelen- tősége. A piacgazdaságban a jövedelem, a nyereség, a veszteség, a költség, az árfolyam, a fizetési mérleg, a hitel, az értékpapír és a kamat alapvető kategóriák, amelyeknek folya- matos megfigyelése és értékelése a statisztika fontos feladata. A pénzügyi élet főbb szerep- lői — Pénzügyminisztérium (PM), Magyar Nemzeti Bank (MNB), Bankfelügyelet ——
feladataik ellátása érdekében igyekeznek kiépí- teni saját konzisztens információbázisukat. E szervek részére —— irányítói, ellenőrzési felada- taik ellátása érdekében —— nemegyszer törvény írja elő az információgyűjtési kötelezettséget.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) általá- nos tájékoztatási feladatai közé tartozik ter- mészetesen a pénzügyi információk nyújtása is.
Jelenleg ezek az információ-rendszerek nem
eléggé összehangolták, és a kormány a pénz- ügyi folyamatokról még nem kap a megfelelő időben és elégséges információt.
A konferencia megrendezéséért, az időszerű téma választásáért dr. Vukovích György, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke elismeré- sét fejezte ki az MST-nek, s üdvözlő szavaiban rámutatott, hogy a pénzügyi információ—rend—
szer kérdésköre nemcsak a statisztika rend- szerében, hanem a társintézményekben (ban- kok, biztosítók, a pénzügyi irányítás szerveiben) is alapvető fontosságú. A pénzügyi információ- rendszer új alapokra helyezése elodázhatatlan feladat, ugyanis az általa mért folyamatok a piacgazdaság zavartalan működésének egyik legfontosabb előfeltételei.
A megnyitókat követően elhangzott előadá- sok két nagy csoportra oszthatók. A konferen- cia első felében a gazdaság irányításáért felelős pénzügyi szervek és az információ általános felelőse, a Központi Statisztikai Hivatal sza- kértői mondták el gondolataikat. Hűttl Antó- nia, a KSH főosztályvezetője Pénzügystatisz- tika a nemzetgazdasági elszámolásokban című bevezető előadásában a nemzeti termelési és jövedelmi folyamatok összefüggését vizsgálta a főbb jövedelemtulajdonosok —— lakosság, vállalatok, pénzintézetek, kormányzat —— pénz- ügyi információs kapcsolatainak s ezeknek a nemzetgazdasági számlákhoz való igazodásá- nak bemutatásával. A makroszintű statisztikai elszámolásokhoz szükséges információgyűjtés gondjainak ismertetése után az előadó felhívta a figyelmet a legfontosabb kérdések megoldá- sának szükségességére.
A bevezető előadáshoz kapcsolódott Faze- kasné Kovács Katalinnak, a KSH főosztály- vezető-helyettesének A bankok, biztosítók és egyéb pénzügyi vállalkozások kezelése a nem- zetgazdasági elszámolásokban című referá- tuma, amelyben azt elemezte, hogy miként lehet és célszerű ezen intézmények teljesitmé—
nyét számszerűsíteni. A jelenleg alkalmazott eljárás bemutatása után az előadó rámutatott annak hiányosságaira is. E látszólag formai, módszertani kérdés felvetésével az előadó jól érzékeltette, hogy az mennyire függ össze a megváltozott piaci körülményekkel és a pénz- intézetek módosult feladataival.
A pénzügyminisztérium képviselői (Hamza Lászlóné osztályvezető és dr. Szabó László, a PM Informatikai és Módszertani Intézet igaz- gatóhelyettese) részletesen ismertették a pénz- ügyi vezetés információigényét, amely termé- szetesen meghatározza a KSH információ- rendszerével szemben támasztott követelmé-
538
nyeket. Előadásukban felhívták a figyelmet az új számviteli törvény bevezetéséből következő nehézségekre és feladatokra.
Különös érdeklődés kisérte Kerekes Ágnes-
nek, az MNB osztályvezetőjének előadását, amelyben ismertette az MNB munkájához szükséges belső és külső információk lényeges vonásait, továbbá rámutatott a főbb informá- ciógyűjtő és -szolgáltató hivatalok (KSH, Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisz- tériuma, PM, MNB stb.) közötti tartalmi és módszertani eltérésekre.
A makroszintű előadások után Rudas Ágnes, az Országos Kereskedelmi és Hitelbank főosz—
tályvezetője a kereskedelmi bank szemszögéből értékelte a pénzügyi —— elsősorban a banki —-—
információ-rendszert.
A konferencia második részében a pénzügyi információkat szolgáltató, azokkal elsődlege- sen rendelkező legfontosabb szervek vezető szakemberei tartottak előadásokat. Minarik György, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hiva- tal (APEH) elnöke előadásában bemutatta az adóhatóság elképzeléseit az ott gyűjtött infor- mációkról. Hangsúlyozta, hogy ezek az adatok elsődlegesen adózási, adóellenőrzési célokat szolgálnak, de azt is szemléltette, hogy az APEH a pénzügyi alapinformációk jelentős részének tárháza, amelyet statisztikai célokra is felhasználhatónak tart, természetesen kizár- va az adótitok és a személyiségi jogok megsér- tését.
A vámigazgatás helye és szerepe a pénzügyi- információs rendszerben cimű előadásában dr.
SZEMLE
Balogh György a Vám- és Pénzügyőrség orszá—
gos parancsnoka i§nertette, hogy az elsősor—
ban saját célra gyűjtött adatok milyen módon kerülhetnek a statisztikai rendszerbe. Az OECD—országok vámstatisztikájához való al- kalmazkodás tartalmát és szükségességét be- mutatva vitába szállt a külkereskedelmi és vámstatisztika tartalmi és módszertani eltéré- sének okait vizsgáló —— az utóbbi időkben gyakran hangoztatott —— nézetekkel.
A vámstatisztikai rendszert Fekete Antal, a Vám- és Pénzügyőrség őrnagya részletesen ismertette. Előadása vitára ösztönözve mutatta be a Vám— és Pénzügyőrség saját információ- rendszerét és annak kapcsolatát más pénzügyi információkkal.
A szakemberek nagy tetszéssel fogadták dr.
Kepecs Gábornak, az Állami Biztosító vezér-
igazgatójának előadását, amelyben az adat—
felhasználó szempontjából mondta el vélemé- nyét a pénzügyi statisztikáról. Biztosítási pél- dákkal igazolta, hogy jelenleg kevés informá—
ció áll rendelkezésre ahhoz, hogy egy biztosító ezek alapján kockázati becsléseket végezzen.
A biztosítóknak az eddigiektől eltérő tartalmú és csoportosítású adatokra van szükségük.
A konferencia munkáját értékelve megálla- pítható, hogy ha nem is mindig oldotta meg, de felvetette a téma legfontosabb kérdéseit. Az MST Gazdaságstatisztikai Szakosztálya vál- lalja, hogy a jövőben fórumot teremt a legjobb megoldásokat kereső szakmai vitáknak.
Dr. Rácz Albert
