• Nem Talált Eredményt

Johansson, S.: A jólét fogalma és mérése

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Johansson, S.: A jólét fogalma és mérése"

Copied!
2
0
0

Teljes szövegt

(1)

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÓ

irányításiköltség-normatíváinak megállapítá—

sát követően, az ilyen jellegű ráfordítások fi- gyelemmel kísérése. A termékminőségre vo—

natkozó megfigyeléseknél a jövőben foko- zottabban biztosítani kívánják a tervmérés

lehetőségeit.

A kötelező tervmutatók közé tartozó áru- termelés mutatóját 1974-től a tényleges ter- melői árakon is megfigyelik. A dinamikai számításokhoz az 1967. évi változatlan ter- melői árakon értékelt bruttó—, illetve áruter- melést veszik alapul. A tapasztalatok azon- ban azt mutatják, hogy az új termékeknél gyakran problematikus a bázisidőszak árszin—

659

vonalának megfelelő (átlagos) változatlan árak megállapítása.

A beszámolási rendszer továbbfejlesztésé- nek jelentős mozzanata volt a helyi ipari egy- ségekre vonatkozó, 1973-ban bevezetett adatszolgáltatási program kidolgozása.

A statisztikai tájékoztatások aktualitá- sának fokozása érdekében a még meglevő párhuzamosságok felszámolásával és racio—

nális eljárások alkalmazásával folyamatosan törekszenek a népgazdasági szintű feldolgo- zások átfutási idejének csökkentésére.

(Tűű Lászlóné)

TARSADALOMSTATISZTIKA

JOHANSSON. S.:

A JÓLÉT FOGALMA ÉS MÉRÉSE

(Völtörsbegrepp och völförsmötnij. Nagra erfa—

renheter fran Iaginkosmtutredningen.) Statístísk Tídskrift. 1972. 2. 51. 89—104. p.

Svédországban bizottságot létesítettek az alacsony jövedelműek helyzetének sokoldalú vizsgálatára. A bizottság célja elsősorban nem reformjavaslatok kidolgozása volt. ha- nem inkább a szegény családok helyzetének megismeréséhez szükséges információk vizs—

gálata, tehát mintegy a szegénység társada—

Iomstatisztikai vizsgálati módszertanának ta- nulmányozása. A bizottság tágan értelmezte feladatát, ugyanis tevékenysége egyrészt ki- terjedt a jövedelemeloszlás vizsgálatára álta—

lában, másrészt a jólét pénzben kifejezett mérése mellett a reális jólét mérésével is foglalkozott.

Ez a megközelítésmód már korábban is jelentkezett az ENSZ statisztikai szerveinek az életszínvonallal foglalkozó egyik módszer—

tani tanulmányában. Eszerint az életszínvo- nalat alkotóelemeire bontják fel és minden egyes alkotóelemre ielzőszámokat, indikáto—

rakat keresnek. Az ENSZ szakértői annak ide—

jén a következő életszínvonal alkotóelemeket különböztették meg:

1. egészség.

2. élelmiszer—fogyasztás.

3. oktatás.

4. foglalkoztatás és munkakörülmények, 5. lakás.

6. társadalombiztosítás, 7, ruházat.

8. szórakozás és szabadidő, 9. emberi szabadság.

Az első ötre vonatkozóan sikerült mea- egvezniük a mérésükre használható jelző- számokban, az utolsó négyre vonatkozóan vi—

szont nem született megegyezés.

Az életszínvonalnak kétféle definíciója Ie- hetséaes. Az egyik szerint a különböző faita szükségletek kielégítésének fokát jelenti. Ezt az életszínvonal fogalmat alkalmazta pél—

dául az Európai Gazdasági Közösség Sta- tisztikai Hivatala. valamint a francia statisz—

tikai hivatal életszínvonal—felvételében.

A másik ilyen definíció szerint az élet- színvonalat az egyén birtokában levő ..erő- források" jelentik. Ezeknek az ,.erőforrások- nak" (pénz. tulajdon. tudás. egészség, tár- sadalmi kapcsolatok stb.) segítségével ké- pes az ember életét irányítani.

A Svédországban létrehozott bizottság felhasznált ugyan az első definíció szerinti ,.szükségletkielégítési" jelzőszámokat is, de inkább az ,,erőforrások" mérésére összpon—

tosította figyelmét. Ennek két oka van: egy- részt az ,,erőforrások" (például az iskolai végzettség) könnyebben mérhetők. másrészt az alapvető Iétszükségletek kielégítése után az erőforrások jobban jellemzik az egyén

helyzetét, mint a fogyasztása.

Az ENSZ szakértő bizottsága által javasolt életszínvonal alkotóelemektől eltérve. a kö- vetkezőket különböztették meg:

1. Egészségi állapot. Az Egészségügyi Vi- lágszervezet definíciója szerint az egészség a teljes fizikai, pszichikai és szociális ,.jólét"

állapota, és nem csupán a betegségtől való mentesség. Ebben az értelemben az egész- ség az egyén életszínvonalának egyik leg- fontosabb eleme. mert ez teszi képessé mun—

kára, jövedelemszerzésre stb. Az egészség- ügy területén elért fejlődést legtöbbször az orvosok számával, kórházi ágyak számával.

általában az egészségügyi ellátás növekedé- sével mérik. A szerző szerint ez nem ésszerű, mert nem az orvosi szervezet növekedésével.

hanem a népesség egészségi állapotának változásával kell az életszínvonalnak ezt az

elemét jellemezni. "

Az utóbbi célra régebben általánosan használt jelzőszámok a csecsemőhalandóság és a születéskor várható átlagos élettartam.

Ezeknek vonatkozásában azonban _ olyan nagy fejlődés ment végbe, hogy további vál- tozásuk nem tükrözi az egészségi viszonyo—

kat.

(2)

660

A népesség egészségi viszonyait jellemző jelzőszámok kiválasztásának nehézségeit jól tükrözi a mentális egészség felmérése. Az életszínvonal—felvétel időszakában a népes- ségnek kb. 11 százaléka szedett valamilyen nyugtatószert. A pszichiátriai osztályokon és kórházakban kezeltek évi száma a harmin- cas évek óta tízszeresére nőtt. Ezek az ada- tok egyformán tükrözhetik a népesség men- tális egészségi állapotának romlását és a mentális egészségi szolgálat fejlődését. Az előbbi esetben súlyos problémát, az utóbbi- ban örvendetes fejlődést tükröznek.

A svéd bizottság kb. húsz jelzőszámot ja—

vasolt az egészségi állapot mérésére. közöt- tük olyanokat. amelyek a pszichikai egész—

ségi állapotot, a fájdalmat, a mozgásképes- séget fejezik ki.

2. Munka. Nyilvánvaló. hogy a gazdasági aktivitást vagy inaktivitást lényeges mutató- nak kell tekinteni. A szerző javasolja, hogy a nem fizetés ellenében végzett háztartási munkát is vegyék figyelembe. A bizottság több tanulmányt készített a munkanélküliség—

ről, a munkaidő hosszáról, valamint a mun—

kahelyi körülményekről.

3. Oktatás, iskolai végzettség. Az életszín- vonalnak ez az eleme felfogható erőforrás- ként (amelynek birtokában nagyobb jöve- delmet stb. lehet elérni) és fogyasztási cél- ként is (ha az iskolázottságot önmagában értéknek tekintik). Általában az iskolai vég- zettséggel vagy az iskolában töltött évek számával szokták mérni, ezek azonban nem tökéletes jelzőszámok, mert a tudást és a

szakísmereteket kellene mérni. !

4. Gazdasági erőforrások. Az életszínvo- nalnak ez az eleme elsősorban a jövedelmet (és emellett a vagyoni helyzetet) jelenti, amelyet különböző változók életkor, ne- mek, foglalkozás — szerint vizsgálnak. A szer- ző különös jelentőséget tulajdonít annak, hogy az egyes emberek jövedelmi helyzeté- nek időbeli változását megfigyeljék. Erre le- hetőséget nyújthat majd a népességnyilván- tartás.

5. Politikai erőforrások. Ennek az alkotó- elvemnek az életszínvonal fogalmába való bekapcsolását az indokolia. hogy kifejezésre juttathatjo azt, mennyire képes az egyén' sa—

STATISZTIKAI lRODALMl FIGYELÓ

ját problémáinak rendezését a társadalom által megvalósíttatni. Olyan jelzőszámokat képzeltek el, amelyek a politikai életben való részvételt. a politikai jogok tényleges fel- használását fejezik ki. _

6.'Gyermekkori és családi körülmények. A bizottság azért vette figyelembe e körülmé- nyeket külön al-kotóelemként. mert számta- lan szociológiai vizsgálat bizonyította. hogy azoknak. akik gyermekkorukat nehéz. rende- zetlen családi körülmények között töltötték.

az átlagosnál lényegesen nagyobb része ke- rül különböző fajta konfliktusokba. __

7. Lakás, Ennek az életszínvonal alkotó- elemnek mérése területén vannak a hivata- los statisztikának a legnagyobb hagyomá—

nyai. Mérik a laksűrűséget és a lakás fel-

szereltségét. _

8. Élelmiszer-fogyasztás. Külön alkotóelem—

ként kell figyelembe venni, mert még a meg- felelő jövedelem rendelkezésre állása eseté- ben sem mindig megfelelő a családok ét- rendje. Annak ellenére, hogy becslések sze- rint Svédország élelmiszer-erőforrásai ele- gendők az egész népesség megfelelő ellá—

tására, mégis az életszínvonal-vizsgálatot megelőző három nap étkezéséről felvett ada—

tok nagy hiányosságokat mutattak ki. A szerző megemlíti azonban, hogy az e kérdé- sekre adott válaszok megbízhatósága vitat—

ható.

9. Szabadidő. A bizottság egyrészt a sza- badidő mennyiségét. másrészt annak felhasz—

nálását vizsgálta. 16 fajta. szabadidőben végzett szokásos tevékenységről kérdezték meg, hogy az összeírt személy szokta-e azt végezni. Bár a válaszok egy-egy ember vo—

natkozásában kevéssé pontosak, a különbö- ző népességkategóriákat illetően alkalma- saknak látszanak.

Az alacsony jövedelműekkel foglalkozó bi- zottság munkája akkor válik hosszú távon jelentőssé, ha kezdetét jelenti a társadalom—

statisztlka .,forradalmasításának". Ez abból állna. hogy a hivatalos statisztikai adatgyűj—

téseket kiegészítik olyan felvételekkel, ame—

lyek a szociálpolitika leglényegesebb terü—

leteiről reális képet adnak.

(Ism.: Andorka Rudolf)

M EZÖGAZ DASÁGl STATISZTIKA

DOROSA l.:

A KOLHOZOK ÁLLÓALAP-FELHASZNÁLÁSA (lszpol'zovanie osznovnüh fandov v kolhozah.) Ekonomíka Sze/'szkoga Haziaisztva. 1971. 6. sz. 49-

56. p.

Egyes közgazdászok szerint az állóalap—

felhasználás hatékonyságának egyetlen mu- tatója a megtérülés. Ugyanakkor másoknak

az a véleménye, hogy ez a mutató nem tük- rözi a hatékonyság esetleges változásait. A szerző szerint egyik véleménnyel sem lehet teljes mértékben egyetérteni.

Az alapok megtérülése. ha azt a bruttó termelési értéknek az állóalapo'khoz való vi- szonyításával határozzák meg. nem tükrözi a termelési alapok növekedéséből adódó gaz-

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Az in- terakcionális viselkedési forma ezek szerint vagy előfeltétel, vagy pedig egy sokkal ma-. gasabb szintű értékelésegyezést kialakított, mély

vagy csak kisebb korszerűsítés révén vált egy régi termék újjá. Arra sem utal az ilyen összefoglaló információ, hogy nincs—e az új termékek körében olyan. amelyet

Több módszertani tanulmány foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy az időmérl-egevkből származó adatok mennyire megbízhatók, nem lehet—e más módszerekkel (például a

Meg kell je- gyezni azonban, hogy amennyiben időben jelentős jövedelmi és egyéb, az életkörülményeket érintő vál- tozások mennek végbe, akkor a két index

Vendége Vagy egy Nem Akármi Úrnak, Nevetsz, készen, szóviccére Fülelve, hogy „kihúznak”, S eszedbe jut Kalapból-nyúl Sok cselvetésed, amellyel Kerülgetted –

Volt a „szekszárdi életének" egy megfoghatatlan pillanata, valamikor a gim" 3 ' zista-nagykamasz évei vége felé, amikor a tolnai kisváros órája a képzeletében

Daly, az ökológiai közgazdaságtan „atyja” által megfogalmazott definíció: „a fenntartható fejlődés a folytonos szociális jólét elérése, anélkül, hogy az

Az anyagfelhasználás mennyiségének változását kifejező nettó termelés alapján számított termelékenységi mutatószámot (k oszlop) megszorozva a termék nettó