1122 STATISZTiKAl lRODALMl FIGYELÓ
A következő fejezet tárgyalja az oktatás—
gazdaságtan egyik igen érdekes —- jelenleg is vitatott — kérdését, a fizikai és a szellemi tőke megtérülésének összehasonlitását. Ennek célja a következő két kérdés megválaszolása:
1. az egyéni oktatási beruházások előnyö- sek—e az egyén szempontjából? 2. a társada- lom erőforrásainak megfelelő részét fordít- ja-e az oktatásra? Először szabad versenyt feltételezve vizsgálja meg a hatékony elhe- lyezés követelményeit, különválasztva az egyén és a társadalom szempontjait. Hanock és Becker nyomán bemutatott egy elméleti modellt is, amelynek segítségével az egyén oktatási beruházásának hasznát maximali- zálhatja. Ez esetben a megtérülési arányt úgy tekinti, mint az oktatási beruházások határ—
termelékenységét és a maximumot ennek az értéknek a határköltséggel való egyenlősége biztosítja. Az első változatban itt is szabad versenyt tételezett fel, majd ezt feloldja, sőt az elméleti modellt nem igazoló adatok ma—
gyarázására több határtermelékenységi gör- bét vezet be. Rátérve a fizikai és szellemi tőke megtérülésének konkrét összehasonlitá- sára, kiemeli a megfelelő típusú mutatószá- mok kiválasztása körül jelentkező problémá- kat. Az eredmények egyértelmű értékelése ér- dekében egy új arányszámot is bevezet.
amely az egész oktatási beruházásnak a megtérülését mutatja. Ennek segítségével megállapítja, hogy a tőke mindkét formájá- nak megtérülése nagyobb a fejlődő orszá- gokban. mint a fejlettekében, de mig a fej- lődőkében az emberi tőke, a fejlettekében a fizikai tőke mutat nagyobb megtérülést.
A hatodik fejezet az emberi és a fizikai tőkeakkumulációt vizsgálja a gazdasági fej- lettség függvényében Először az oktatási be—
ruházások megtérülési aránya. az egy főre jutó jövedelem és az emberi tőkeakkumuláció közötti kapcsolatot bemutató elméleti mo- dellt ismerteti, majd bemutatja, hogy az or- szágok adatai mennyiben bizonyítják ezt. Az oktatás fejlettségének mérésére olyan indexet
alapul. s ezt egybeveti az egy munkaerőre jutó fizikai tőke alakulásával. A fizikai és a szellemi tőke jelentőségét az adatokhoz il- lesztett termelési függvénnyel érzékelteti.
A hetedik fejezetben a szerző az oktatás gazdasági növekedésben betöltött szerepét három különböző eljárás segítségével szám—
szerű becslésekkel illusztrálja, majd vissza- tér a megtérülési arány két oldalának elkü- lönített vizsgálatához.
Az utolsó fejezetben két érdekes kérdésre kapunk választ. Van-e kapcsolat a relatív jövedelmek. valamint a különböző képzettsé- gű munkaerő relativ száma között, és egy új jövedelmezőségi mutatószám elősegíti-e a nemzetközi vándorlás megmagyarázását? Az első kérdésre a választ a különböző kép—
zettségű munkaerők közöttirhelyettesitési ru- galmasság kiszámításával adja meg. A he- lyettesítési rugalmasság ismerete különösen az oktatás tervezése és a jövedelemelasztási politika szempontjából fontos. A második kér- dést illetően a rendelkezésre álló adatok le- hetővé tették. hogy a szerző kisérletet te- gyen a kivándorlási döntéseket befolyásoló gazdasági tényezők mérésére is. Ennek ér—
dekében egy olyan megtérülési arányt szá- mit ki, amelyben feltételezi, hogy az egyén a felsőfokú képzettség megszerzése után ki- vándorol. azaz a költségeket a származási ország. a jövedelmet pedig a befogadó or- szág szintjén veszi számitásba, figyelembe véve a megélhetési költségek arányát és a költözködés költségét is. Az így nyert muta- tószámok értéke lényegesen magasabb, mint a származási országok megtérülési arányai.
Bár a számítások igazolták a szerző elméle- tét, a korlátozó tényezők miatt mégis mind- össze annyit jegyez meg, hogy a magasan képzett munkaerő mozgása szoros kapcsolat- ban van a befogadó és a kibocsátó ország- ban elérhető életkeresetek különbségével.
A tanulmányt 8 függelék, 45 tábla és több mmt 200 tételes irodalomjegyzék egészíti ki.
alkalmaz, amely az iskoláztatás költségein (Ism.: Serfőző Klára)
TÁRSADALOMSTATlSZTIKA
DUVERGÉ. P.: hoz, az ökológiához. s ezáltal a meteorológia METEOROLÓGIA ES KÖRNYEZET a környezet problémáihoz is kötődik. A kör-
(Météorologie et environment.) — Journal de la nyezet problémáit általában két nagy CSO- Société de Statlstlgue de Paris. 1973. 3.
205. p.
A PáriZsi Statisztikai Társaságban 1973.
február 21-én tartott előadás a környezetvé—
delem és a meteorológia kapcsolatával fog- lalkozik.
Az élet alapja az oxigén, igy nyilvánvaló, hogy az atmoszféra tudománya, a meteoroló- gia szorosan kapcsolódik az élet tudományá-
sz. 185— portra osztják, a vízzel, illetve a levegővel kapcsolatos kérdésekre. A meteorológia az éghajlat jelenségein keresztül az utóbbihoz kapcsolódik. Az éghajlat meghatározza az ökológiai viszonyokat, az ökológia változása
visszahat az éghajlatra. —
A meteorológusok csak újabban ébredtek tudatára annak. hogy milyen feladataik le—
hetnek a környezetváltozás okozta éghajlati
STATISZTIKAI lRO DALMI FIGYELÖ
jelenségek megfigyelésében és az esetleg szükséges riasztásban. Ez természetesen csak nemzetközileg oldható meg. s a Meteoro- lógiai Világszervezet keretein belül jelentős kutatások is folynak e problémákra vonatko- zoan.
Megnehezíti a kutatómunkát, hogy időben rövid megfigyelési sorok állnak csak rendel—
kezésre, azok is kevés, a föld felszínén egyen- lőtlenül eloszló állomásokról. A meglevő adatsorok is csak a csapadék és hőmérséklet alakulásáról tanúskodnak mintegy 150 évre visszamenőleg. Mindezek segítségével és bi- zonyos természeti jelenségek megfigyelésével mégis képet lehet nyerni az időjárás alaku- lásáról, a felmelegedésről vagy lehűlésről.
Megalapozatlan lenne azonban e változá—
sokat az emberi tevékenységnek tulajdoní- tani. A föld éghajlata állandó, nem ciklikus változásokat mutat (a bemutatott ábrák a hőmérséklet 300000 éves alakulását, illetve a sarkköri hőmérséklet 1500 éves ingadozá—
sát illusztrálják), melyeknek okai ismeretlenek.
és az eddigi magyarázatkísérletek nem hoz- tak kielégítő eredményt. Mindezek figyelem- bevétele óvatosságra inti a meteorológust az emberi tevékenységnek az éghajlatra gyako- rolt hatása megítélésénél. Az erdőterület
csökkenése, az urbanizáció, az iparosítás, a
szennyeződés feltétlenül hat az éghajlatra, de ennek mértékéről korai lenne nyilatkozni.
A francia meteorológiai szolgálat jelenleg egy központi adattároló felállításán dolgo- zik, amely begyűjtené az állomások megfi- gyeléseit. A szolgálat együttműködik a ter- mészet védelmével foglalkozó más társula—
tokkal és szervezetekkel is.
Aránylag kevesebbet foglalkoznak a víz problémáival annak ellenére, hogy a víz kör—
'forgásának (párolgás, szállítás, sűrűsödés, csapadék) jelentős része érinti a meteoroló—
giát, s a csapadék fontos helyet foglal el az adatközpont paraméterei között.
A légköri szennyeződés problémái az utol—
só években kerültek az érdeklődés közép- pontjába, s ez egybeesett a meteorológiai szolgálat feladatkörének kitágulásával, amit az évszázad kezdetétől megindult elméleti kutatások eredményeinek gyümölcsöztetésével az eszközök fejlődése tett lehetővé.
A meteorológusok szerepe itt kettős lehet:
egyrészt a megelőzés érdekében tanácsokat adhatnak a várostervezőknek, gyárépítőknek.
másrészt a védekezés vonatkozásában hozzá- járulhatnak a szennyező hatás csökkentésé-
hez.
Ezután a szerző a meteorológia szerepét igyekszik pontosan meghatározni. A szeny- nyező részecske élete három szakaszból áll:
a kibocsátás, a mozgás és a lehullás. A me- teorológia főleg a mozgás, a szállítás prob—
lémájával foglalkozik és részben a lehullós- sal (az eső az atmoszféra nagymosója).
10'
1123
A szennyező részecskék szállítása teljes egészében meteorológiai paraméterektől függ: a) a széltől, amelyik horizontálisan mozgatja, b) a levegő hőmérsékleti struktú- rájától, ami vertikálisan mozgatja.
A légmozgásra leginkább a helyi viszonyok hatnak. például a tengermelléki. illetve a hegyvidéki változó irányú szelek vagy a vá- rosok, ipari központok hőszigetelő hatása (szerző ábrán mutatja be Párizs hatását az átlagos hőmérsékletre).
A légmozgásról viszonylag igen kevés adat áll rendelkezésre. Franciaországban például 200 megfigyelőállomás van. Még rosszabb a helyzet az atmoszféra alacsonyabb légréte- geinek vizsgálatánál: mindössze hét város- ban működik ilyen jellegű állomás. (Mivel a ballonos megfigyelés drága, ezek is inkább csak közvetett adatok begyűjtésével foglal- koznak.)
A megfigyelések eredményeképpen bemu- tatható a szél mozgása. A légmozgás isme- retében vizsgálható a szennyeződés terjedé- se. itt szimulációs maketteket kell alkalmaz- ni.
A legfontosabb feladat a szennyeződés megfigyelése, ellenőrzése. Erre városi figye- lőhálózatokat építenek ki, amelyek több pont—
ról automatikusan begyűjtik a szennyeződés és az időjárás adatait. ezekből kivetítve megállapítható a veszély jelentkezése. s ilyen—
kor riasztást adnak le. Ezt azután gyakorlati intézkedéseknek kell követniük (a fűtőanyag felcserélése, az ipari tevékenység csökkenté- se stb.). Ilyen rendszerek működnek az Egye- sült Államok nagyvárosaiban. Japánban stb.
Franciaországban az elsőt Rouenban állítot- ták fel, további tizenkettő létesítését pedig tervbe vették.
Bár e területen már eddig is kézzelfogha—
tó eredményeket értek el (a kémények ma- gasságának növelése, az egyéni szénfűtés visszaszorulása, London. Pittsburgh városában a szmog csökkentése stb.). Ez azonban nem csökkenti a szennyeződés abszolút mennyisé- gét, csak helyileg korlátozza, vagyis módo- sítja a lehullást. Svédország például a nyu- gat-európai országokat azzal vádolja, hogy ipari szennyeződésük a svédországi csapadé- kot savassá teszi, s ez a már amúgyis savas svéd talajokra káros hatást gyakorol. átala- kíthatja az ökológiai feltételeket is. A szeny—
nyeződés elleni védekezés létrejöttében csak nemzetközi összefogás segíthet, s jelenleg ki- épülőben is van egy nemzetközi megfigyelő- hálózat.
Szerző előadását azzal a megállapítással zárja. hogy bár a tudományos és technikai potenciál megfelelő, még mindig kevés pénz és ember áll rendelkezésre a növekvő fela- datok megoldására.
(Ism.: Benda Gyula)
