VÁLLALATI FORMÁK
A KOREAI KÖZTARSASAGBAN
DRAMAYERLÁSZUÖ
Ma, amikor a világgazdaságban és különösen a volt szocialista országokban jelentős változások történnek, tanulságos annak áttekintése, hogy a világban a termelés alapegy—
ségei milyen formákban működnek. Milyen a viszony a kis—, közép— és nagyvállalatok között, a nemzeti vagy a nemzetközi vállalatok dominálnak—e az egyes területeken. A nyugat-európai és az amerikai vállalatokról többet tudunk, azonban a távolkeleti, így a dél—koreai vállalatok kevésbé ismertek. A koreai iparvállalati szerkezet tanulmányozása mindenekelőtt azért fontos, mert 1962 utáni gyors fejlődése nagyon alacsony szintről in—
dult, sokkal alacsonyabb szintről, mint Nyugat—Európáé.
Az 1962 és 1990 közötti rendkívül gyors iparfejlödés jelentős állami irányítással, ösz- tönzéssel és tervezéssel ment végbe, így tartalmaz bizonyos tanulságokat.
IPARIKONCENTRÁCKÖKOREÁBAN
Az ipari koncentrációról szóló adatok azt mutatják, hogy a vállalati koncentráció 1963 és 1983 között erősödött, különösen gyors volt a nagy cégek (500 foglalkoztatott fölötti) számának, súlyának növekedése 1973 körül, mert ekkor történt a nehéziparra tör- ténő átállás. E cégek, amelyek az összes munkás 37 százalékát foglalkoztatták 1983—ban, állították elő az ipari termelés 56 százalékát. Különösen erős a koncentráció a gépgyár—
tásban és az acéliparban, ahol az 5 legnagyobb cég termeli a gépek 61, az acél 69 száza—
lékát.
Ahogy az 1. tábla mutatja, a nagyüzemek túlsúlya tehát nem csak a volt szocialista or- szágok múltbeli téves gazdaságpolitikájának a következménye, mint ahogy a nehézipar dominanciája sem. A nagyüzemek gyors ütemű fejlődése összefügg azzal a világpiacra történő törekvéssel, mely fejlett technikával működő nagyüzemeket kíván. Hiszen az iparilag fejlett országok óriás cégei uralják a világpiacot, ezekkel kell versenyezni.
Az is látható, hogy l983-ra már nem emelkedett jelentősen a nagy cégek aránya, ugyanis ekkor már az elektronikai ipar súlya nőtt a gazdaságban, és már kialakultak a nagyvállalatok.
A 2. tábla adatai sajnos több mint 10 évvel ezelőttiek, azonban bizonyos trend ezek- böl is kikövetkeztethető. Az 5—19 főt foglalkoztató vállalatok aránya 1982—ben 62,6 szá—
DR, MAYER: VÁLLALATOK KOREÁBAN 557
zalék, ők foglalkoztatják az összes munkás 10 százalékát, és ők termelik meg a hozzáa—
dott érték 4,6 százalékát.
!. tábla
Ipari koncentráció Koreában
(százalék)
Mumók Az 1963. Az 1973. Az 19834
évben
A nagy cégek száma 72,0 402,0 574,0
A nagy cégek által alkalmazott
munkások aránya 22,0 43,7 373
A nagy cégek termelési értékének
aranya 27,8 54,1 564
Az 5 legnagyobb cég aránya
gépgyártásban, acéliparban 309 70,0 61 ,2
fém- és acéliparban 20,8 74,8 69,1
A 3 legnagyobb konglomerátum
részesedése az ipari termelésből 585 57_O 62,0
[forrás: KnreaJournal. l99li évi 3. sz. 74. old,
2. tábla
A feldolgozóipari vállalatok megoszlása
Létszámkategóna Az 1970, Az 1976. Az rosz,
(fő) évben (százalék)
A vállalatok száma szerint
5—19 75,8 61,7 62,6
20—199 21,1 32,4 32,6
200— 3,1 5,9 4,8
A toglalkoztatottak száma szerint
5—19 l8,0 80 109
20—199 300 29,6 339
200— 51,0 62,0 55,0
A hozzáadott érték szerint
S—l 9 7,9 3,6 4,6
20-199 20,0 20,0 233
200— 64,0 76,3 72,0
[forrás-: Korean Social Science Journal 1990. évi lót sz. 64. old, (Az adatok itt és a továbbiakban a megadott forras szerinti pontossággal,)
A koreai centralizáció azonban nem volt spontán folyamat. A kis cégek számának vi- szonylag lassú növekedése, termelési értékük arányainak viszonylagos csökkenése nagy—
mértékben függött az állam tudatos gazdaságpolitikájától.
A koreai tervhivatal a kedvező kölcsönöket, vámvisszatérítéseket, adókedvezménye- ket stb. főleg azoknak a cégeknek adta, amelyek a preferált, nehézipari és exporttermé—
558 DR, MAYER LAszLo
keket állították elő, tehát a nagyoknak. A cement—, acél— és hajógyártás területén a kis cé—
geket kifejezetten korlátozták, megszüntették vagy beolvasztották a nagy cégekbe.l Ké—
sőbb azonban, amikor már a nagy nehézipari fejlesztés befejezéséhez közeledett, a kor—
mány a kis— és a középüzemeket támogató intézkedéseket vezetett be. Ennek kezdete 1979 és lényege, hogy bizonyos termékeket, alkatrészeket csak a Koreai Kisvállalkozók Szövetségébe (KSBF) tömörült körülbelül 70 000 kistermelő gyárthatott. 1989-ben pél—
dául 237 olyan termék, termékcsoport volt, amelyeket csak kistermelők termelhettek. A védettség, az eredeti elképzelések szerint 1992-ig tartott volna. A kisvállalatok harcoltak a védettség meghosszabbításáe'rt, a nagyok pedig annak eltörlésée'rt.Z
Koreában ipari szövetkezetek is vannak, amelyeknek száma 1962—ben 117, taglét—
számuk 5127 volt, l992—re számuk SOO—ra, taglétszámuk 41 549—re nött. Ezek kis— és kö—
zepes méretü vállalkozások, ahol az egy szövetkezetre jutó tagok száma körülbelül 80 fő.3
A kisvállalatoknak nyújtott segítség ellenére tovább folyik a centralizáció, azok gyor—
sabb ütemü tönkremenése: a csődök száma 1989—ben 3238, 1991—ben 6154, 1992—ben körülbelül 10 000 volt. A világgazdasági recesszió is főként öket érinti. A legtöbb közgazdasági elemző a kis- és középüzemek sorsával kapcsolatban a következő két té- nyezőt említi: a kormány konglomerátumoknak (chaebol - cse'bol) kedvező politikáját és az elavult pénzügyi rendszert.4 A kis- és középüzemek a pénz és a kölcsön hiányára pa-
naszkodnak, mivel a koreai kereskedelmi bankok ritkán adnak kölcsönt olyan vállalko—
zőknak, akiknek nincs kellő fedezetük.
A vállalati koncentrációs folyamat eredményeképpen az árutermelésben monopolisz—
tikus helyzet alakult ki, egyes termékek tekintetében eltérő módon.
3. tábla
A feldolgozóipar piaci struktúrája Az áruk
Piaci helyzet 1970 évi 1977. évi 1982. évi
száma aránya száma aránya száma aránya
' (százalék) * (százalék) ' (százalék)
Monopólium 442 296 667 316 533 231)
Duopolium 279 182 425 20,0 251 1 1.0
Oligopőlium 495 332 674 32_O 107! 47,0
Versenyszfe'ra 276 185 343 16,0 405 179
Összesen 1492 10017 2219 100, 0 2260 1001)
Áíl'g/URVZÚS. A ("onás szerint monopólium, illetve dnopólium esetében 1, illetve 2 cég termékének piaci aránya meghaladja a 80 százalékot. Az oligopólium esetében 3 cég termékeinek piaci részesedése kevesebb 60 százaléknál.
I"!)rnix: Amxdcn A. H, i_ m. 121. old.
A 3. tábla érdekes információt nyújt az 1500—2200 legfontosabb termékről. A mono—
polisztikus termékek aránya igen magas (közel 30%), bár csökkenő tendenciát mutat. Az
i Lásd: Ama/en. A H: Asia's next giant. South Korea and late industrialization. New York. 1989. 73. old ' Korea Newxruvtuw. 1992. VIII, l, 14. Old.
3 Korea Newxn'm'w, 1992, VI. 20 4 Korm Ncwvrcvu'w. 1993, l, 2. 22.
VÁLLALATOK KOREÁBAN 559
oligopolisztikus pozicióban levő termékek aránya viszont jelentősen növekszik. A ver—
senyszféra aránya hosszabb távon változatlan. Ha a versenyszféra arányát az összes mo- nopolisztikus (duo— és oligopólium együtt) szféra termékeivel egybevetjük, akkor azt ta- pasztaljuk, hogy az igen alacsony, 18 százalék körüli. Természetesen a 3. tábla az iparcikkeknek csak viszonylag kis csoportját fogja át és így csak megközelítő értékű, de még így is szemlélteti az igenjelentős vállalati koncentráltságot.
A koreai ipar erős koncentráltsága és monopolisztikus jellege ellenére jelentős ver- seny van a cégek között. Mivel a koreai tervhivatal határozza meg a legtöbb árat, a válla—
latok nem elsősorban az árak terén versenyeznek egymással. Érdekes, hogy a koreai ál—
lam nemcsak megtűrte, hanem ösztönözte is (legalábbis korábban) a monopolisztikus pozíciók kialakulását. A különböző mértékű monopolizáltság tehát, megközelitésük sze—
rint nem gátolta, hanem elősegítette a gyors ütemű fejlődést. A nyugati világban, a fejlett piacgazdaságokban, továbbá a volt szocialista országokban mindig is a monopolizáltság kiküszöbölésére törekedtek (legalábbis szavakban).
Egyes termékek monopolisztikus pozíciója nem önmagában véve káros a gazdaságra, hanem az attól függ, hogy az állam miként befolyásolja, korlátozza azt. Az iparilag fejlett országokban az állam nem irányítja és nem ellenőrzi oly mértékben e területet, mint Ja- pánban és Koreában. Tehát sok múlik az ,,erős államon".
KONGLOMERÁTUMOK — CHAEBOL
Mind Japánban, mind Koreában létezik egy különleges mikroökonómiai egység, a zaibatsu, illetve a chaebol, amely lényegében vállalati csoportokat jelent. A chaebol kü- lönböző iparágban tevékenykedő vállalati csoport, tulajdonképpen konglomerátum. Eze—
ket a chaebolt alkotó vállalatokat tulajdonviszonyok, családi kötelékek, kölcsönök, hosz—
szú távú vevő—eladó kapcsolatok fűzik össze. Az ilyenfajta, sok lábon álló vállalati cso- portok igen gyakoriak más távolkeleti, illetve fejlődő országban is, mert ez a sokoldalú—
ság egyfajta védekezés a piacnak egyes termékekkel, illetve iparágakkal kapcsolatos bi—
zonytalanságaival szemben.5
A 30 legnagyobb chaebolban 274 cég, tehát egy—egy chaebolban átlagosan 9 cég van.
A 10 legnagyobb chaebol összesített forgalma 1990-ben egyenlö Dél—Korea bruttó társa—
dalmi termékének 77,3 százalékával, és az 50 legnagyobbé együtt pedig 97,4 százalékot tett ki. Az alapító családok tagjai a legfontosabb vezetői—vezérigazgatói állások 75 száza—
lékát birtokolják.6
Shin—Han Joung—Hee szociológus szerint ,,...állami vezetésű, bürokratikus monopo—
lisztikusjelleg..." jellemzi a koreai gazdasági fejlődést, és ez egyik tényezője a gazdasági csodának. Véleménye szerint az állam és a monopóliumok (chaebol) összefonődtak7
A Koreai Fejlesztési Intézet korábbi elnöke dr. Kim Ki Whan, a Harvard Egyetem Business School—jában tartott előadásában a következőket mondta a chaebol kialakulásá—
ről és annak szerepéről: ,,Koreában az üzletemberekkel szembeni ellenséges magatartás miatt nem volt vállalkozó (tőkés—) osztály. így azután Park Chung-Hee elnöknek kellett létrehoznia az üzleti világ iparmágnásait (tycoons). Amikor az üzletemberek elkezdték
5Korean Suc/ul St'n'nchournul, 1990. Vol. XVll. 63. Old.
ó Korea Newm'wcw, l992. lV, l8, l4, Old.
7 Knrcun Sncml Scmncc Journal, l986—87. l04. old.
560 DR. MAYER LÁSZLÓ
szervezni vállalataikat, az állam hatalmas kedvezményeket adott nekik különleges adókedvezmények és kedvezményes hitelek formájában. Az üzleti világ fejlődése segi- tette elő a koreai konglomerátumok kialakulását. így lettek a chaebolok a gazdaság elsődleges motorjai".8
Az óriásvállalatok, a chaebolok előtörténete és keletkezésük körülményei fontosak és tanulságosak. Az ún. Első Köztársaság idején, 1948 és 1960 között mindent áthatott a megvesztegetés, a politikai érdek—összefonódások a ,,zsákmány" egyenlőtlen elosztásá- hoz vezettek. A hatalmas, könnyen megszerzett haszon azon alapult, hogy a japánoktól elkobzott vállalatokat jóval a piaci érték alatt adták el egyes kedvezményezett vállalko- zóknak. A kedvezményezett cégeknek — bármilyen is volt az eredetük — juttatták a ke—
mény valutát, hogy importáljanak nyersanyagokat, gabonát, műtrágyát, amelyeket azután a hazai piacon monopoláron értékesítettek. E cégeknek igen kedvező kamatozású vagy kamatmentes kölcsönt, adózás alóli felmentéseket adtak, valamint előnyben részesítették őket a nagy állami létesítményekkel kapcsolatos szerződésekben. Mindezek a törvényte—
len vagyonok kialakulásához, felhalmozódásához vezettek, a konfuciusi egyenlősdihez szokott lakosság körében egyre nagyobb elégedetlenséget szültek, és több más tényező—
vel együtt elvezettek az 1961—es forradalmi jellegü tömegmegmozduláshoz és a katonai államcsínyhez. Park Chung-Hee tábornok lett az elnök, aki kizsákmányolás—mentességet és a jövedelmek igazságosabb elosztását ígérte.
Bármilyen volt is az óriási vagyonok eredete, a koreai fejlődésben kénytelenek voltak e mamutvállalatokat továbbfejleszteni, de ezeket egyre inkább alávetették a társadalmi
fejlődés követelményeinek, korlátozták őket. A chaebolok keletkezésének és későbbi
egyre növekvő gazdagodásának tényezői igen gyakran különböző pénzügyi visszaélése—
ken is alapultak, ez az alapja a lakosság előítéleteinek a gazdagokkal szemben. Az 1992—
es elnökválasztási kampányban a Hyundai chaebol elnöke, Chang .]u—Joung is indult, és elnök szeretett volna lenni, de ez nem sikerült. Ezzel kapcsolatban dr. Kim Kí—Wham, a már idézett harvardi előadásában a következőket mondta: ,,Bár a koreaiak bizonyos mér—
tékig tisztelik az üzletembereket, de ez nem jelenti azt, hogy ők politikai vezetők is le—
hetnek, főleg azért nem, mert a lakosság velük szemben kialakult előítéletei igen megala—
pozottak"? Az óriásmonopóliumok keletkezésével kapcsolatos visszaéléseket azonban együtt kell vizsgálni azokkal az előnyökkel és gazdasági sikerekkel, amelyeket ők, illet—
ve Korea ele'rt. Korea számára, mivel exportorientált a gazdasága, nem volt más lehető- ség, mint az óriásmonopóliumokat preferálni, mert a világpiacon is ezek dominálnak.
A chaebol és az állam
Egyes becslések szerint a 10 legnagyobb chaebol 1988—ban a nemzeti jövedelem 70 százalékát termelte meg.10 Az állam tehát a konglomerátumokat a gyors ütemű gazdasági fejlődés érdekében a következő főbb módszerekkel ,,fegyelmezte":
" exportkényszer, azaz a vállalatok kötelesek voltak a tervekben előirt mennyiseget exponálni;
-- árellenőrzés, azaz a tervhivatal szabta meg az árakat;
g Kurva BIJAIHUA'X ll'vr/d. lm)? Vol. 9. NO, 5, 35, Old, 9 Kurva Bus/nem Win'/il. l993. Vol. 9. No. 5 35. Old.
mixlmszlcn, A H. i m Hő old.
VALLALATOK KOREÁBAN 561
— a termcle'sbövítés korlátozása (a tervek megszabták, hogy bővítheti-e valamilyen termékből a termelést a vállalat vagy sem);
a a piacra lépés korlátozása;
—— a spekulatív tőkecxpon megakadályozása;
d ,,elsöprő" pénzügyi ellenőrzés.H
Az utóbbi években azonban a kormány csökkenteni akarja a nagy chaebolok gazda—
sági hatalmát, mégpedig úgy, hogy szélesítik tőketulajdonosaik körét, ugyanis ezen óri- ásvállalatok közel 50 százaléka családi tulajdonban van. Egy 1993. januári sajtókonfe—
rencián a Koreai Ipari Szövetség elnöke hangsúlyozta, hogy a chaebol-tulajdon decent- ralizálását fokozatosan, adóreformok útján kell megvalósítani. Az elnök azt is hozzátette, hogy a tulajdont el kell választani a vezetéstől, mert ez áll összhangban a jelenlegi kor- mánypolitike'wal'2 Miért ez a chaebol-ellenesse'g? Természetesen nincs szó ezek felbon—
tásáról, sőt az elnök arra is figyelmeztet, hogy a felbomlás súlyos következményekkel járna. A monopolellenességnek az a háttere, hogy — mint láttuk — kialakulásuk, meggaz—
dagodásuk gyakran kétes módon történt. Erős a lakosság ellenérzése velük szemben és ez időnként különböző módon nyilvánul meg.
Az 1993 januárja óta hivatalban levő új elnök, Kim Young—Sam két legnagyobb fela—
data: korlátozni a chaebolok erejét, ugyanakkor fellendíteni a gyengülő gazdaságot.13 A kormány és a chaebolok közötti rendíthetetlen szövetség, tiltakozásokat és dicséreteket egyaránt kiváltott. A bírálók szerint a chaebolok olyan polipokká váltak, amelyek beke- belezik a kisebb cégeket, korlátozzák a versenyt, létrehozzák és fenntartják a piaci haté—
konyság hiányát, amelyek ma károkat okoznak Korea versenyképességének. Mások di—
csérik a konglomerátumokat vállalkozó szellemükért és kiváló szakembereik miatt.
Kevesen vitatják a chaebolok eredményeit, mégis elterjedt az a nézet, hogy ezek visz—
szaszorítása nagyobb lehetőséget adna a kis cégek virágzására.
4, tábla
A tíz főbb üzleti csoport 1993, évi árueladási terve
Csopon Milliárd dollár Az előző évi
(konglomerátum) százalékában
Samsung 630 13,6
Hyundai 60,0 20,0
Lucky-Goldstar 360 20,0
Daewo 28,0 Zl,9
Sunkyong l5,0 182
Ssangyong l4,0 l l,8
Pohang Iron and Steel 80 102
Hanjin 85 192
Kia 100 315
Hyosung 8,0 19_2
[forrás: Korea NCWSYUWUW, l993, (, 2, Zl. Old.
" A pénzügyi ellenőrzésre, szabályozásra egy érdekes példa, hogy l992—ig nem adtak állami kölcsönt és engedélyt arra, hogy a chaebol idegenforgalomba, szállodae'pítesbe fektessen pénzt, mert az nem termelő, hanem luxus jellegű tevékenység (Korm Nuwxrev/ewi l993, V_ 22. ill old)
ll Korea Buwnexs World, 1993, ll, l5_ old.
Ú Two important tasks. Korm Bux/nem World 1993. N. 32. old
562 DR, MAYER LÁSZLÓ
A ;t_ táblában felsorolt konglomerátumok a legfontosabbak, legnagyobbak, és bár év—
ről évre vannak kisebb eltérések, de az első négy többnyire ugyanaz. A tábla adatai azt mutatják, hogy e vállalatcsoportok l993-ra igen magabiztosan terveztek növekedést.
A néhány legnagyobb konglomerátum
Nincs lehetőségünk a legnagyobb vállalatcsoportok teljes körű bemutatására, de a következő részinformációk is bizonyos bepillantást adnak működésükbe, és ilyen érte—
lemben hasznosak lehetnek.
A Samsung-csoport a forgalom értékét tekintve a legnagyobb 28 tagvállalatból tevő—
dik össze, amelyek között az élelmiszer—, a vegy-, a papíripar, az elektronika, a repü- lögép— és a hajógyártással foglalkozók egyaránt megtalálhatók. Ezenkivül életbiztosítás, kórház, áruház is tartozik a tevékenységi körébe. Tehát igen összetett a csoport profilja, és lehetővé teszi, hogy jövedelmeket csoportositsanak át az időlegesen veszteséges válla—
latokhoz.
A Samsung—csoport exportjának értéke 1991—ben 723 milliárd dollár volt, és ez 15 százalékkal nőtt l990-hez képest.M A 7,23 milliárd dollár exportból az elektronikai cik—
kek 439 milliárdot tettek ki. A Samsung—csoport széles körű nemzetközi kapcsolatait,
multinacionális jellegét mutatja, hogy 55 tagvállalata van a világ különböző részein, így Magyarországon is.
A Samsung és a Toshiba cég technológiai kapcsolatai több szempontból is érdekesek.
A Samsung Elektronikai Vállalat, amely a Samsung-csoport egy része, stratégiai szövet- séget kötött a japán félvezetögyártó óriással, a Toshiba céggel, hogy megosszák egymás között a ,,tlash memory chip"—ek gyártástechnológiáját. Ez az együttműködés példázza, hogy a Samsung a világ legnagyobb elektronikai cégéből, az azzal való szoros együttmű- ködésből profitál. De azt is mutatja, és ez a Samsung színvonalának elismerése is, hogy a Toshiba is hasznosnak tartja a vele való együttműködést. Továbbá e kooperáció azt is tükrözi, hogy még a nagyobb cégeknek is célszerű összefogniuk, ilyen módon költségei- ket csökkenteniük, hogy a mai elektronikai, technikai világversenyben sikeresek legye—
nek.
A Samsung Electron Devices Co, a Samsung—csoport elektronikai vállalata és a Goldstar Co, a második legnagyobb koreai elektronikai cég, a két fő versenytárs mege—
gyeztek, hogy megosztanak 8000 szabadalmi technológiát egymás között. Ennek az a célja, hogy együttesen birkózzanak meg az ipari országokban egyre növekvő technológiai akadályokkal. Ez az együttműködés jól bizonyítja, hogy a nagyvállalatok közötti össze—
fogás, a kutatás, illetve az eredmények közös felhasználása rendkívül fontos a verseny- ben.
A Lucky—Goldstar csoport az áruforgalmi értéket tekintve a harmadik nagy válla—
latcsoport, amelynek termelési értéke 1990—ben 22 milliárd dollár volt, több mint 100
ezer munkást foglalkoztatott és 120 országban volt képviselve. A csoportnak 39 vállalata van, amelyek a mikrohullámú sütöktöl a petrolkémiai termékekig szintén sok mindent termelnek.ls 1991—ben a Goldstar 10 külön helyi termelőüzemet működtet az Egyesült Államokban, Németországban, Törökországban, Thaiföldön, Mexikóban, Angliában, a
M Korea Animal, l99l 251 252, old.
H Korm iN'warevww. l99l IV. 27. 22. Old.
VÁLLALATOK KOREÁBAN
563
Fülöp—szigeteken, Egyiptomban, Olaszországban és lndone'ziában. Ezenkívül külföldi ér—
tékesítési hálózatot tart fenn Kanadában, Panamában, Hong—Kongban, Japánban, Franci- aországban, Kínában és a Szovjetunióban.
A technika fejlesztése, illetve a külföldi technika megszerzése érdekében a Goldstar a következő lépéseket tette. 15 millió dolláros tőkét fektetett be a Zenith Co. vállalatba, amely az Egyesült Államok egyik vezető elektronikai cége. E közös vállalat keretében a Goldstar kifejleszti azt a modern technológiát, amely szükséges a nagyképfelbontású te—
levíziós képcső gyártásához. Kutatóintézetet létesített továbbá Chicagóban, hogy meg—
szerezzék az amerikai csúcstechnológiát, és tanulmányozzák az amerikai életstílust, mindkettő nagyon fontos a fogyasztóorientált termékeik számára. A chicagói intézet a Goldstar ötödik külföldi kutatóintézete a kaliforniai, a tokiói, a németországi és az íror- szági létesítmények után.
A konglomerátum vezetésének optimizmusára, magabiztosságára jellemző, hogy a csoport termelési tervét 1991-ben 20 százalékkal magasabban szabták meg az 1990. évi tényleges teljesítménynél, exporttervüket pedig 25 százalékkal. A Goldstar termelési ér- tékének közel 70 százaléka elektronikai cikk. A cég erősen támaszkodik az American Telephone and Telegraph, a Caltex, a Honeywell, a Dow Coming, az Engelhard, a GM Elektronik Data Systems, a Siemens AG cégekkel közösen létesített vállalatokra.ló
A Goldstar adósságrátája, azaz az adósságnak a vállalat nettó értékéhez viszonyított aránya 408 százalék, ami valamivel kisebb, mint a koreai átlag (464%). Felvetődik a kér—
dés, hogyan lehetséges szupergazdasági teljesítmény, ipari, elektronikai ipari termelésnö—
vekedés, exportnövekedés ilyen mértékű eladósodottság mellett. Hipotetikus magyará—
zata az lehet, hogy alacsony nyereségből nagyon nehéz úgy visszafizetni a kölcsönt, hogy egyidejűleg külföldön is terjeszkedni kell, és a technikát, kutatásokat is fejleszteni kell.
Úgy tűnik tehát, hogy jelentős állami támogatásokat kapnak a cégek, vagyis sokkal fon—
tosabb a termelés növelése, a technika fejlesztése, a foglalkoztatás biztosítása, a külföldi terjeszkedés, mint a profit. Mindezeket megteszik közvetlen, de főleg közvetett állami támogatások segítségével.
A DAEWO-vállalatcsoportot, a koreai ranglistán 4. helyen szereplő óriásvállalatot 1967—ben alapították mint egy kisméretű kereskedelmi vállalatot. Akkor csak 30 főt fog—
lalkoztatott, l989—re azonban a dolgozói létszám 92 000 főre nőtt. A Daewo is — a többi konglomerátumhoz hasonlóan — mindenfajta tevékenységgel foglalkozik, tehát erősen di- verzifikált. A konglomerátum 22 tagvállalatból áll.
A Daewo tagvállalatainak főbb tevékenysége a gépkocsigyártás, a gépgyártás, a ha- jógyártás és az elektronika. E tevékenységek valamennyi konglomerátumnál megfigyel—
hetők, tehát jelentős párhuzamos kapacitások alakultak ki. A csoport nagyságrendjét szemlélteti, hogy 1992—ben 629 milliárd dollár értékű terméket exportált, ami 8,2 száza—
léka a 76,63 milliárd dolláros koreai összexport értékének.'7
A Daewo gépkocsigyártása az egyesült államokbeli General Motorsszal működik együtt; a közös vállalatban 1987—ben 400 000 gépkocsit gyártottak. A Daewo Motorsnak is súlyos adóssága van, ez 1987-ben közel 1 milliárd dollár volt, ami a gépkocsigyártó—
szektor évi árbevételének 68 százaléka.
16 Hu' Wul/ smm Journal. 1989, Xi 9. 142. old
" [mental/(mul Hum/tl Tri/nme, 1993, u. 26, Is, old.
564 DR. MAYER LÁSZLÓ
A hajógyártás a Daewo konglomerátum egyik legfontosabb tevékenysége. A világon a legnagyobb száraz dokkja ennek a cégnek van. A hajógyárat 1978—ban állami kérésre hozták létre, 49 százalékos állami tulajdonnal. Több kisebb hajógyárat részben felszá—
moltak, összevontak, és igy alakították ki a nagy hajógyárat. Az állami tulajdon aránya l990—re 33 százalékra csökkent, azonban a gyár vezetösége kérte a kormánytól az állami arány újra 49 százalékra történő felemelését **
A koreai hajógyártás kiugró növekedést ért el 1981 óta; és a világ (angol, svéd) ha—
jógyártása megszenvedte a koreai hajógyártás gyors felfutását, olcsó versenyképes ter- mékeit. A svéd hajógyártás, amely világviszonylatban kiváló volt, l975—től kezdve 10 éven keresztül veszteséges lett, és az állam hiába adott 3 milliárd dollárt, nem sikerült
megmenteni.*9 Az már kevésbé ismeretes, hogy a koreai Daewo hajógyár is l978—tól l99l-ig minden évben veszteséges volt, de az állam és az anyavállalat megtérítették a veszteséget.20
A Daewo szerkezetátalakító terve szerint hajógyártó részlege, a Daewo Shipbuilding új területtel bővülne, kisméretű személygépkocsikat és teherautókat gyártanának (a Su- zuki Motors szabadalma alapján), valamint repülőgépgyártásba is kezdenének. llyen mó—
don a hajógyártás termelési értékének aránya 40 százalékra csökkenne, és 1994—1995—re jövedelmező lehetne a vállalat.21
KÚLFÖLDI VÁLLALATOK—BERUHÁZÁSOK KOREÁBAN
A koreai kis—, közép-, nagy (chaebol-)vállalatok fejlődésének következménye, hogy egyrészt azok összekapcsolódnak külföldi vállalatokkal, közös vállalatokat hoznak létre Koreában, másrészt pedig ők maguk is külföldre is települnek. A Koreában alapított kül—
földi vállalatok nyilván bizonyos mértékig a viszonylag nagyobb, tőkeerősebb vállala—
tokkal igyekeznek kapcsolatot kialakítani. Az ipar, az ipari vállalatok belső fejlettségé—
nek is szerepe van a beáramló tőke vonzásában, hiszen a gépgyártás, az elektronika na—
gyobb mértékben igényli a külföldi tőkét, de foleg a technikát.
A külföldi vállalatok szerepe
A külföldi beruházások (mind a közös vállalatok, mint pedig a tiszta külföldi vállala—
tok által eszközölt beruházások) számát, illetve az összegeket az 5. tábla mutatja. 1976—
ig, főként a második ötéves terv idején az előző tervperiódushoz viszonyítva, a külföldi vállalatok száma háromszorosra, a befektetések összege pedig közel nyolcszorosra nött, ugyanis ekkor gyorsan fejlesztették a nehézipart. A negyedik ötéves terv idején az új külföldi beruházások száma jelentősen (felére) csökkent, ugyanakkor a beruházott összeg valamivel emelkedett az elöző ötéves tervidőszakhoz képest.
Az l98l—töl kezdve elég hiányos adatokból is levonhatók bizonyos következtetések, A beruházások, illetve a létesítmények száma l984—ig évi 50—100 között mozog, 1991—
ről l992-re viszont valamivel több mint kétszeresére, 283-ra, illetve 232-re emelkedik. A
[s International Herald Tribune 1990, ll, ll).
? Heti Világgazduxág. l986. vm. 23, ll. old
;0 Inlernalivnal Herald Tribune. l99l. 7_ 9, old.
'] Inlurnalmna/ Herald Tribuna l990, ll, lO,
VÁLLALATOK KOREÁBAN 565
beruházások összegeiben az a tendencia figyelhető meg, hogy míg 1970 és 1980 között évi 100 millió dollár értékű külföldi tőke áramlott be, addig 1986 után az átlag körülbelül 1 milliárd dollár. A koreai pénzügyminisztérium adatai szerint 1993 januárjában 3925 transznacionális vállalat folytatott gazdasági tevékenységet Koreában, föleg a helyi cé—
gekkel való közös vállalat formájában (joint venture). A villamos és az elektronikai ipar vezeti a listát 605 transznacionális vállalattal, utána következik a gépgyártás 503 vállalat—
ta 22
1993 elején Koreában 9 milliárd dollár értékű külföldi működő tőke volt. Ha tehát Korea külföldi kölcsöneit (adósságait), ami 1992—ben közel bruttó 39 milliárd volt, ösz—
szevetjük a közös vállalatok befektetéseivel, akkor levonhatjuk a következtetést, hogy a koreai gazdaságban évente közel 48 milliárd dollár értékű külföldi tőke járul hozzá a gazdasági növekedéshez, és ezen belül még mindig a kölcsön dominál. A transznacioná—
lis vállalatok mennyiségi jellemzőin túl sokkal fontosabb az a körülmény, hogy ők nem—
csak tökét hoznak be, hanem fejlett technikát is, és ez már kevésbé számszerűsíthető.
5 tábla
A külföldi beruházások volumene Koreában
Időszak, év A létesítmények száma A hígÉRÉZÉOÉSSege
1962—1966 (első ötéves terv) 15 23,0
1967—1971 (második ötéves terv) 164 72,6
1972—1976 (harmadik ötéves terv) 450 565,2
1977—1981 (negyedik ötéves terv) 197 5887,7
1982 55 187,7
1983 75 267,7
1984 103 419,0
1962 — 1984 összesen 1059 2123,0
1986 500,0
1987 1069,0
1990 800,0
1991 283 14000
1992 232 894,0
1962" I 992 összesen 3295 9000, 0
[forró.w Bm'mcxs Korea. 1985. VII. sz. 72. old.; Korea Newsreview. 1993. ll. 22. ok); 1993. III. 27. oldi
A Koreában levö külföldi vállalatok szerepéről inforrnál az is, hogy az exportált termékek milyen arányban készültek e vállalatoknál.
A külföldi vállalatok aránya az egyes termékek exportjában Dél Koreában, 1990
Expomermék Százalék Exportterme'k Százalék
Feldolgozóipari termékek ... 31,0 Gépek ... 93,0 Vegyipari termékek ... 5 7,0 Textilia ... 12,0 Villamos gépek ... 89,0 Élelmiszer ... 8,6 Forrás: [norm András-: Külgazdasag-politika hatasa a külföldi közvetlen beruházás szerkezetére. (Kézirat)
22 Korea News'revlcw. 1993, ill 27. llr Old.
506 DR, MAYER LÁSZLÓ
A külföldi cégek aránya a gépeknél és a villamos gépeknél a legnagyobb, közel 90 százalék körüli, vagyis annál nagyobb, minél bonyolultabb termékről van szó.
Vizsgáljuk meg kissé közelebbről Korea legfontosabb és legdinamikusabb ipari tér- me'keinek, az elektronikai cikkeknek termelését abból a szempontból, hogy a termelési érték hány százaléka származik a közös vállalatoktól.
A külföldi vállalatok részesedése az elektronikai termelésből (százalék, millió dollár)
80 25 000
72 70
62
— 20 000 60
50 5'
50 — 15 000
3 O ' ' 28 29 10000
74 /
20 / -
X/ - 5 000
10 8 _— _ _ ;
0 """ ' " ' ' ' ' ' ' ' ' 0
Fogyasztói elektronika [pan elektronika Alkatrész Összes
:] l980 :: 1988 ''''' 1980 —— 1938
[forrás: HILYIHUA'X Korm l99l) VII]. sz, 55. old.
A külföldi vállalatok szerepe, súlya lényegesen más a fogyasztói elektronikában, mint az ipari elektronikában és az alkatrészgyártásban, különösen az elektronikai ipar viszony—
lag kezdeti korszakában, 1980—ban. Ennek az lehet az oka, hogy a fogyasztói elektronikai cikk egyszerűbbek, elsősorban összeszerelést igényelnek. Az ipari elektronikai cikkek és az alkatrészek pedig viszonylag bonyolultabbak, kutatásigényesek. 1980—ban az összes elektronikai cikk Sl százaléka külföldi vállalatokban készült.
A külföldi cégek szerepe 1988—ra minden területen mérséklődött, de különösen a fo—
gyasztói elektronikában (egyharmadra), már kevésbé csökkent az ipari elektronikában (felére) és legkevésbé az alkatrészek termelésében, (72 százalékról SO—re). Az összes elektronikai ipari termelés közel nyolcszorosára nött 8 év alatt. A külföldi működő tőke a nemzetgazdaság különböző ágaiban helyezkedik el, mégpedig főként a gépiparban és az elektronikai iparban.
A 6. tábla adatai viszonylag régiek, azonban ennek egyrészt gazdaságtörténeti érde- kessége van, másrészt nem valószínű, hogy e több mint húszéves tendenciát tükröző ará—
nyok az 1990—es évek első felében lényegesen megváltoztak volna. Az adatok azt mutat—
ják, hogy az összes külföldi befektetések értékének 0,7, illetve 0,2 százaléka került a me- zőgazdaságba, illetve bányászatba. E viszonylag kis arány annak a következménye, hogy
VÁLLALATOK KOREÁBAN 567
ezen ágazatokba nem engedték be a külföldi befektetőket. Fontos a feldolgozóipar és a szolgáltatás közötti kétharmad-egyharmados arány. A koreai tervhivatal tudatosan prefe—
rálta a termelőszférát. A szolgáltatási szférán belül igen jelentős a szállodai—turisztikai befektetések aránya.
6 tábla
A külföldi befektetések ágazati megoszlása 1962 és 1984 között
A létesítmények A beruházás
Ágazat) temiék szana osszege aránya
(ezer dollár) (százalék)
Mezőgazdaság és halászat 45 15 615 0,7
Bányászat-feldolgozóipar 898 1 392 996 65,6
Bányászat 14 3 607 0,2
Feldolgozóípar 879 1 389 389 6554
Ebböl:
élelmiszer 37 67 161 3,1
textília 72 72 742 3,4
vegyipari termék 1 19 333 645 15,7
fémek 77 70 078 33
gépek 150 226 823 10,7
villamos gép 212 330 363 15,6
jármű 9 66 566 3,1
Szolgáltatás 121 714 636 33,7
Ebből:
pénzügyi 13 103 996 4,9
építőipari 49 95 201 4,5
villamos energia 2 3 395 0,2
szállítási—raktározási 15 31 478 1,5
szállodai—turisztikai 42 480 746 22,6
[forrók, Huu-mem Korea. 1985. VII. sz, 73. old.
7. tábla
A külföldi befektetések származása országonként ]962—1984
A létesítmények A beruházás
Földre'sz, ország száma összege megoszlása
(ezer dollár) (százalék)
Amerika 231 783 956 36,9
Egyesült Allamok 207 662 367 31,2
Azsía 740 1 067 160 50,3
Japán 714 1 007 323 47,4
Hong—Kong 20 56 824 27
Európa 86 260 860 12,3
Hollandia 10 148 840 5,4
Franciaország 10 35 394 l,7
Svájc 20 42 539 2,0
Összesen 1059 2 123 247 100,0
[forrás: lásd a 6. táblánál.
568 DR, MAYER LAS/.,LO
A 7. tábla azt mutatja, hogy mind a közös Vállalatok száma, mind pedig az általuk be- fektetett töke tekintetében ajapán és az egyesült államokbeli vállalatok dominálnak.
A transznacionális vállalatok, különösen az elektronikai cikkeket termelők helyzetét a
Thomson-cég személyzeti igazgatója így jellemezte: mi nomád ipar vagyunk, a tökéletes gyár egy olyan hajón lenne, mely körbehajózná a földet, és mindig ott horgonyozna le, ahol a bérek a legalacsonyabbak.23
A Koreában müködö külföldi vállalatok, vállalati érdekeltségek száma 1992-ben
3925 volt. A 8. tábla a Koreában beruházó transznacionális cégeket rendezi sorba beru- házásaik értéke szerint.
8 tábla
A ti; legnagyobb külföldi beruházó Koreában
, A beruházás értéke A létesítmények
vanak" (millió dollár) száma
General Motors 227 5
Du Pont 196 ()
Nestle 147 3
Procter SL Gamble 146 2
BASF 104 3
Alps lilectric 89 3
Ford Motor 62 3
Shell 54 3
Mitsubishi Motors 45 1
DSM Chemicals 39 1
lv'm'ru'v Korm! Hut/nen World. 1993 1. sz. 52. Oltl.
Beruháztak Koreában továbbá a nagy elektronikai cégek (a Motorola, az IBM) a ve—
gyipari nemzetközi cég, a Unilever, ajapán személygépkocsigyár, a Suzuki stb.
A külföldi tőkebefektetések Koreába nemcsak spontán, a világpiaci profit alapján és vonzására áramlanak be, hanem a tudatos, tervszerű külgazdasági politikával is segítik a külföldi befektetőket.
Mind a hazai termelés ösztönzésében, mind a transznacionális vállalatok betelepülé—
sében fontos szerepetjátszik az, hogy a kereskedelemmel, illetve a szolgáltatással szem—
ben elsödlegesse'get biztosítottak a termelésnek. Minél korábbi időszakra tekintünk visz—
sza Korea gazdaságának fejlődésében, egészen az 1962—1966. évi első ötéves tervig, an—
nál inkább így volt ez. Az 1962 és 1966 közötti időszakban föleg a textiliparba és műtrágyagyártásba engedték és vonzották a külföldi tőkét. Érdekes módon tükrözi ezt a szemléletet a Daewo cég elnökének, Kim Woo-Choongnak a véleménye: ,,A Daewo-cso—
port az üzleti és ipari tevékenység széles skáláján tevékenykedik. Van azonban néhány dolog, amivel nem kivánunk foglalkozni. llyen terület a szolgáltatás, a szórakoztatóipar, amelyekkel kapcsolatos üzletekkel én sohasem lennék hajlandó foglalkozni. Pedig ezek az üzletek gyorsan forgatják a pénzt. Nem engedem meg, hogy felesleges fogyasztási cikkeket importáljunk. A mi behozatalunk mindig nyersanyagokból és termelési eszkö—
23711v'l'rmt'r. 1992 ix 7. 28 old.
VÁLLALATOK KOREÁBAN 569
zökből tevődik össze."24 Itt nem egyszerűen arról van szó, hogy a Daewo-csoport nem akar foglalkozni nemtermelő-tevékenyse'ggel, hanem egy szemléletről. E csoportok a ví—
lággazdaságban természetesen kereskedelemmel, fogyasztási cikkek exportjával is részt vesznek. Az előbbi a Daewo esetében a konglomerátum importját jelenti ugyan, de nyíl- vánvalóan a külföldi tőkének a saját vállalatbirodalomba való beépülését is lehetővé te—
szi. Egyébként a Daewo Motorsnak a General Motorsszal 50-50 százalékos közös válla- lata volt, mely l993-ra felbomlott
Nemcsak a termelés elsődlegességének elve valósult meg, hanem az egyes ötéves ter—
vek fő célkitűzései mindig az azon termelési ágba való beáramlást ösztönözték amely éppen a fő feladat volt. így például az első ötéves tervben, mint említettük, a textiliparba és a műtrágyagyártásba, a második és a harmadik ötéves tervben a nehéziparba, a ne—
gyedik ötéves tervben ( 1976 és 1980 között) pedig az elektronikai iparba igyekeztek kül- földi vállalatokat vonzani. Sőt, a külföldi cégnek olyan technikát kell hoznia, ami még nincs Koreában, és ennek esetleges hazai kifejlesztése is nehéz lenne.
E módszerek ellentmondanak a nemzetközi szabadpiaci elveknek, mivel nem egysze- rüen önmagában a profitszempont érvényesül. Kelet-Európába és a volt Szovjetunióba többnyire a kereskedelmi tőke hatol be, piacot keresnek a nagy nemzetközi vállalatok, és csak kismértékben áramlik be termelőtőke és csúcstechnikát is tartalmazó tőke.
A dél—koreai pénzügyminisztérium 1985 közepén bejelentette, hogy további 133 alszektort megnyitnak a külföldi beruházások számára. E liberalizált szektorok közül ne'—
hány esetében Koreára az Egyesült Államok (megnyitást sürgető) nyomást gyakorol (például a hirdetés, a berendezések kölcsönzése, az italok és a dohány forgalmazása).
Ezenkívül még a következő szektorokat nyitották meg: szénsavas és általános üdítőitalok gyártása (cola), fordítás—tolmácsolás, a kozmetikumok kis— és nagykereskedelme, a szin—
tetikus gumi és a műanyagok gyártása.25
A külföldi müködő tőkét, nem a profit, hanem a koreai gazdaság fejlesztési igénye függvényében engedték be az országba. A hirdetési vállalatokat azért nem engedték be korábban, mert azok a költekezést növelték volna. A külföldi valutákat fontosabb célra, a technika fejlesztésére kellett használni, hiszen 1985ig erősen passzív volt a kereske- delmi mérlegük. Miért nem engedték be Koreába a Coca— Colát gyártó és forgalmazó kül—
földi vállalatot? Úgy tünik tisztában voltak azzal, hogy más a Coca Colát gyártó és tor- galmazó külföldi érdekeltségű vállalat szerepe, mint a fejlett technikát behozó gépko- csigyártó vagy elektronikai vállalatoké. Az importengedélyezéshez is hasonlóan, erős választóvonalat húztak az alapvető és a luxus jellegű cikkek, illetve beruházások elbírá- lása közé.
A külföldi tőke beengedése terén az engedélyezési rendszer is jelentősen megválto- zott l984-ben. Megszüntették azt az eljárást, hogy minden egyes befektetésnél külön en- gedélyt kell kérni, és a koreai kormány egyedileg bírálja el a kérelmeket. l984-től egy ún. negatív lista tartalmazza azokat a területeket, ahol korlátozott a külföldi befektetés vagy nem lehet külföldieknek befektetni. 1992 februárjában az üzleti tevékenység (ipar,
-r';
tése,26
'45[Um Wrm ( lwong Ezért lettem milliomos. Daeuo Corporation magvarországi képviselete Budapest. e'. n l47 old S.LZ'BNWIMH Kom: l985 VII 74, Old
"6 KMIVUIAthrtY/LW l993 ll, 224, old
570 DR. MAYER. VALLALATOK KOREÁBAN
A beáramló külföldi tőke egyéb korlátozó, illetve ösztönző eszközeit (adók, külföldre utalható profitok stb) is differenciáltan alkalmazzák, ezek azonban már piackonform eszközök szemben az említett beáramlási jogi tilalmakkal.
Koreában 1992 januárjában nyitották meg a tőzsdét, ahol 693 koreai cég részvényeit jegyzik. Azonban a külföldi részvényvásárlók egy-egy koreai vállalat részvényeinek csak 10, esetleg 15 százalékát vehetik meg.27 Felmerül a következő kérdés: miért csak 1992- ben nyitották meg a tőzsdét? Bizonyos gazdasági és iparfejlettségi fokhoz kötötték a tőzsde megnyitását. Az alapiparágak kifejlődéséhez, és a fejlett technológia beáramlásához erős differenciálásra volt szükség. Az értéktőzsdén keresztül beáramló tőke azonban csak a profitviszonyokat veszi figyelembe, tehát nem tesz különbséget a gazdaság és az ipar különböző ágai között aszerint, hogy az adott időszakban a fejlődést melyik szolgálja legjobban. A másik kérdés: miért csak 10—15 százalék részvényarány vehető meg? E korlátozásban a hazai cégek védelme jelenik meg. A kormány tudatosan törekszik arra, hogy bizonyos egyensúly legyen a külföldi és a belföldi cégek között.
Időnként konfliktusok is előfordulnak Korea és a nagy nemzetközi cégek között, ami bizonyos mértékű óvatosságra inti a kormányt. A konfliktusok ellenére a transznacionális vállalatok jelenléte igen nagy jótétemény, és a kormánynak az a szándéka, hogy tovább növelje a külföldi tőkén belül a közvetlen működő tőke arányát. Mint ismeretes, 1992- ben Korea külföldi bruttó adóssága körülbelül 42 milliárd dollár, a működő tőke pedig 9 milliárd dollár volt. Ez azt jelenti, hogy körülbelül 51 milliárd dollár külföldi tőke járul hozzá a gazdasági növekedéshez.
A külföldi beruházások értéke — a dél—koreai pénzügyminisztérium adatai szerint M 1992—ben 36 százalékkal csökkent az előző évhez képest (894 millió dollárra). Ez az ér- ték 1990—ben Tajvanon 1,3 milliárd, Szingapúrban 4,8 milliárd és Kínában 35 milliárd dollár volt Koreában pedig csupán 800 millió.
TÁRGYSZÓ: Vállalat, Tőkeáramlás.
SUMMARY
The enterprise (firm) structure of South Korea and some other Far líastem countries show certain main trends. First of all, the less developed is a given country the greater is the govemment involvement in the economic activityln the areas of high capital investments (steel, shipbuilding) and not very protitable field, the government role is remark remarkable. ln South Korea the government perused a policy of creating huge conglomerates, (Chacbol) big monopolies even at the expense of small and medium sized firms. This happened with the aim to create big firms reduiring huge capital investment and able to compete on international markets.
The role of Joint Ventures in Korea is also very significant. 'l'hc letting in of these multinationals is very much controlled. lt is characteristic that the Stock-Exchange was opened only in 1992, but even at that time foreign firms can buy only 10 per cent of the shares of a Korean firm.
37 KormNewsmw. mos. 1, 223. ló. old.
