SZEMILE 1019
alkotás minden elhaladót emlékeztet a ma- gyar statisztika történetének nagy alakjára, aki mint statisztikus és földrajztudós jelente- keny xmlurnlklá't végzett az akkori Miagyomowrszág módszeres és átfogó statisztikai ftelllberlklépe- zxé—sélben.
Az emlzélkieZlés xkoszorújál; clr. Fügedi Erik, (: Statisztikatörténeti Szakcsoport elnöksége—
neik tagja a következő ünnepi beszed kí- séretében helyezte el a domborművön.
,,Ma 100 esztendeje halt meg Fényes Elek, (: kana—i magyar statisztika lxeglkievmelkedőwbxb művelője, asz a kiművelt em—b—errtő. akit a Központi Statisztikai Hivatal szellemi mieg—
alopitójának tekint, s akinek különösen el- lentmondásos élete máig talány élltrajzírói éis késői utódai előtt.
A Bihar megy-ei vagyonosabb protestáns nemes család fia az akkori Magyarországon kapható legjobb képzésben részesü—lt 'nem—
csouk oktatási in'tlézmenye'inlklben, hanem az utolsó feudális országgyűlések politikai gya—
korlatában is. Ezen országgyűléseken döb- bein rá élete leg—nagyobb problémájára: a követek szinte semmit sem tudnak sálját hra—
záijulk-ról, holott a megismerésnek olyan új, küilfiö—Idöln már régóta alkalmazott tudomá- nyos iegyvrene van, mint a sivaiüixsztiilka, a számszerű megismerés. A felismerésnek az alklkoi alig 30 éves jogászt tulajdonlklélppen Széchenyi bó'bOFÓlbO kieli-eine vezetni—e, ehe- lyett első műve megjelenése után Pestre költözve (: másik politikai vezérhez, Kossuth- hoz csaitllazklouilk, vele együtt harcol a fiatal—
ság fagyni nem alkiaró ewnengiájái/all. Központi alakja a főváros politikai és szellemi érle- té'nek, következetesen maldlilkláiils, s amikor győz a fannadroiom, Fényes iicalp megbízást az első Statisztikai Hivatal felálliluít—ásávno. Az
események megakadályozzák tellaidatálnalk végrehajtását, de nem alkadályozzálk meg abban, hogy 1849—ben (: ve'szltlörve'lnyszélk elnökévé legyen, mintha Szléwclh—etnyi megjó- solta volna ezt is, amikor a nagy francia fomaldallom Ma'nait-jlálhioz hasonlította. De Fé—
nyes nem Marat. 'kontálrsali csendes megdöb- benésére senlkit sem itél haifáima. Ha eílien—
hétbe is kerüilölk valamennyi életnajzirájváyal, vai'lam, hogy ennek a mendlkivüxli feriinelk bel- ső iejlődérse ezen a ponton törik meg, itt veszítette el félelmetes lendületet.
Ezwt sohasem nyemhe vissza—, az Akadémia által többször kitüntetett stoti—sztlickusbvál kor- mánypárti lapok lkliS újságírója lesz, s 01le—
kor Hivatalunk felállításra kerül. nemcsak vezetője nem lesz, de még első muznlkatór- sai közé sem kerül be. K'üiiső munkabánsa csalk. mintha visszatérne első golndoiolbálhoz, a hazai állapotok ismeretén-ek ewllméllyitérsé- hez.
Amikor Hivatalunk és a Magyar Közgaz- dasági Társaság Statisztikai Szakosztálya ne- vében most hiOlllólllÓ'anlk 100. évfordulóján megemlékezünk válla, a házát a tudományos statisztikával szolgáló, a forradalom harcá—
ban a lszelllem fegyverével küzdő Fényes Elek emileket idéz—türk és idézzük most is, az 6 em—
léiklét őnizzülk meg."
A koszorúzwási ünnepségen megjelent dr.
Szabady Egon, a Központi Statisztikai Hiva- tal elnökhelyettese, dr. Horváth Gyula, az igazgatási és Költségvetési főosztály, dr.
Molnár László, a Társada-loms'ta'bisztilkai fö- osztáily és dr. Rácz Albert, a Közgazdasági főosztáiy vezetője, valamint az MKT S—tiaibilsz- tikai Szakosztály Vezetősége—nek több tagja, továbbá a Hivata-I dolgozóinak ne'—pes cso- portja.
MAGYAR SZAKIRODALOM
DR. SliMAll MIHÁLY:
A HARMADIK ÉlVEZARED FELÉ
lKossuth Könyvkiadó. Budapest. 1976. 4517 old.
Nem véletlen, hogy Simai akadémikus több mint 400 oldalas könyve öt éven be- llül most már másodszor jelenik meg, még- pedig szokatlanul nagy. 10 OOO—es példány- számban. És az sem véiletlen, hogy az ér- delel—ődő, o nagyvillláug politika-i—gazdasági rejtelmeiben eligazodni alkatró inagyklözöinsé- gen lhím/ül a könyvet llcüllörnös zfigyellemlmel livor- gvü'iijlólk a statisnbívlcws közgazdászok, vagy ha úgy tetszik: a közgazdász istaltiszmi-kxusa-k. Úgy tűnik, hogy a szerzőbenl egy 'új, lkibountaakozó műliarj jeles magyar (képviselőjét llielhe't üudlvö—
zölsni. Ollyan közgazdászt. Olkli mondanivaló- ját, elemzéseit, véleményét hatalmas statisz—
hiiknali islmelnelt- e's adat-anyagra, i—niwarmáció-
tömegme lépi-ti,, nszin'te ezzel is bizonyitva azt, hogy ma már a lközgralzdaságtuldamálny, o gaizdaságnktuivatás "itél—karú óriás" statisztika néleklüil.
5anle a műfajnak mián (legismertebb rkép- viselője a szerző állta-l is többször idézett Nobel-dijas Kuznets pmolielsszar, aki a gaz—
daságli növekedés tőn/lélnysueirűsé'geit tuscat—
nyi ország lollyklorr százéves ítmendjeilbőml vonta le. Simai könyvében a jövőt kutatja, a vi- lággazdaság penspektiváilát'. rE-nln—eik érde—kié—
ben gyűjti, renidszemeni, icsopenbosiltja a .ha—
tallimars statisztikai lavdatböimegzet. De rnemscsark egyszerűen ismerteti, lplUlbi'llkiÓlllle a statisztikát megá-liaipirbársainoik ilndo—kalllás—a. következteté—
seiinek aiátáimasztása érdekében. hanem az alapadatok alllapxjáin maga is rhi—gyelemmemel- tó összefüggéseket, arányokat, számításokat tár az olvasó elé.
1 020
SZEMLE
A szerző által lliegáilha.lánosalbbatn fhasznóílt adatforrások az ENSZ és különböző szer- veinek jelentései, statisztikai ada'bgyűjibemé- nyel, éMkiönyvei, haivi jelentései, ENSZ—ikon- fenenvaiiáik anyagai sub. Ez a teny amr—a a szinte nkiimeníiüheiietlen _aaaiblonrósma rhriivja lel a figyelmet. amit az ENSZ-kiadványok jle- lentenek. A magyar kutatók, közgazdászok—- simmisztikuvvsak ez ideig még nem ledezlétk fel, vagy ha igen, nem eléggé aknáztók ki ezt a ikimcsescháraut, úgy például, mint loho- gyain azt (Simai aikedémfiikuis teszi.. Ennek ma—
láin az is alkal, ahhogy lnlllf'llCS a rkiönyvtiá'nalkbann olyan összeállítás, amely ősszelogilalóain (hair-
talmazná az ENSZ kiadványait.
Sl'mldil könyvének célja egyébként az. hogy általános ótheklnutést, lhelyzehkzé'pet adjon a vilag máirsaidarllmi, gazdasági és politikai vi- szonyairól, hogy annak alapján biztonsaggal lehessen következtetni az ezredforduló ó—l'hail tarhogalaht ,,rmieglleplelécselone". Bár a könyv—
ben viszonylag allig maflállhalóik a szó szamos értelmében vebt prognózisok, mégis az adott helyzetikép minden ipmo'ginózisnál többet mond. A szerző bemutatja a mélt, de úgy, hogy abból az olvasó szinte egyértelmű—en olvassa lkll a jövőt. Valószinű kenyelmesebb lett volna összegyűjteni azt a nem kevés futuvnológxiai anyaga—t, amelyek a világ lej- lődése't 50—100 sahb. évekre .ellő—reyeitíhiik. A szerző -— szenenasé—ne — elkerülte ezt a ki'- náclkezó lehetőséget, műve lehalt anem fu- turológia, nem is prognosztika. hanem olyan tudományos helyzetelemzés, amelyből mesz- szemenő következtetések yanihatóik le ,,A hair- macliik évezred felé".
Vélreményürnik szemln't ez a módszer a mű egyik legnagyobb érdeme. Többek között azért is, ment így sikerült a jelen lle—glan—
t'osafb—b viIa—g'pmdblémái—róil allo—gó rkiépet adni.
A !könyv ugyanis meglehetősen nagy berle—
delme ellenére nem vész el a részletekben.
a ipnognioszhlka mlódiszert'aini szövevényeiiben, hanem hat rfő fejezetben ad pontos átkelni-n—
tést a világban jelenleg unallkadó társadal—
mik—gazdasági viszonyokról, a temmelés *nwö—
vekedrésének és 'szenksezeti vól'oozósáinaik rben- denaiázirról, az országaik logyasztási isz-ianltxjei—
nek megdöbbentő 'klülllölnleég'elllrőll és a világ- gazdasági fejlődés stratégiai problémáiról.
A könyv első lejezebe a két villáginendszer kialakulásával logflralikazik. Bebizonyltja, hogy ,,Az emberiség történetében sokszor élltiek már különböző mó'nsavdaflmii rendszereik egy- más mellem" 010. old.). Sőt! A lényegében azonos társadalmi vend—szerveken bel—üli is _le- Iienvtős különbségek vannak. Kinna vagy Ju- goszlavia ipéld—á—uxl objektíve a szocialista vi—
lógmendszenhez ibambowik, i'ügigebleniüfl attól, hogy politikájuk sok kérdésben nem azonos más szocialista országokéval.
A továbbiakban a szerző e lej—ezet lleg- nagyobb részét annak szenteli. hogy be—
bizonyítsa a ,,nemzetköziesedéts" szükségsze- rűen gyorsan fejlődő tényét. amely végül is oda kell vez-essen, (hogy nem elegendő, ha csak a Mil—ógxpol-ihiulm égető lkérdéselt ren-—
d-ezirk az ENSZ szintjén, hanem a világgaz- daságban a fejlődés követelményeként ki kell dolgozni a ,,znemz—eüközi gazdasági rap- osolairok ülj rendjét".
A [könyv masodik lej—ezele a Millágrbenmel'és növekedésének "lenidenaióxivall elog'lallkoz-iik. A fejezet első része azt elemzi, hogy mi az dloa—magyamázafm a világ gazdaság—i ina/ekle- dése msáodik világháborút követő, meg- gYOWS'ull'óSálnlOik. A számos ményezőwköizüil kiü- lösniöiselbben egyet emel lkIl, ez pedig a tudva- miúnyes-aiieahrni'kaii efonnadailem. Idézi amk—
nak a tekintélyes közgazdászoknak (Fabri- cant, Kendríck és másak) a megállapításait, lelllk szerint a gazdasági növekedésnek leg—
alább a kétharmada a technikai fejlődés—
ből szómmazatzü. "
E lelezet. de ina—lán az egész könyv leg- izgalmasabb része: ,,A világtermelés sta- biszbiiloaii térképe". ultit *hilVthklOZ'lik arra a szer—
ző, hogy ez az időszak nemcsak a felgyor—
suló gazdasági növekedés, a tudományos- technikai rfomnadalem. hanem ..a Xnemze'öközi StG'lJlSZItlikOil forradalom" mersze—ka ls. A föld legtöbb orszag—ában és mindenekelőtt az ENSZ keretében olyan jelentős erőifeszírbése- ket tettek a nemzeti statisztikai adatok ösz—
szehasonlithatóvá tétele érdekében. amelyek- nek az erediméanyeiit az egész könyv, de kü- lönösen ez a rész kitűnően tudta haszno- síita—nai.
A villógitenm—ele's aróanyaifc illetően a szer- ző öt különböző becslést mutat be, de úgy lófcszik, hogy egyiket sem tartja elé—g .meg—
bízna—tónak, és maga is lk'l'SZiÓiml'tj-G a vilag—
tenme'lés arányait. Az eredmények meglehe- tősen eltér-ők. A szocialliisvba arszógak aránya a világtermelésben például a FAO becslése szerint 1970-ben 225 százalék, a szerző szió- mi'uásaii szeminrt 1965-ben 30,5 százalék. Kár.
hogy a könyv nem barbalmazza legalább a szerző számításainak mészllebeseblb mód- szerbaini (leírását, és az sem világos, hogy ugyanakkor a szerző miért az ENSZ Stanisl- tikai Hivatalában rkiallaikuifbovtt 1963. évi ama'inyt (26,7%) tar—ja a legmegbízhatóbb—nak. lFi- gyelemme méltó e irésziben az alkalmazott növekményelemzésí módszer. Ein—nek segitsé- gével ugyanis a szerző fbemiuma'tzjla, hogy a szocialista országaik aránya a vilagit/enmelés- ben 1 9510—ben ikereken 20 százalék volt, de az ezt követő vniegyediszázadlb'ain elért ler- m-elésniöfvelamenynek már a 35 százalékát adták a szocialista országok.
Ezt követően a szerző az egyes régiók gazdasági növekedését elemzi. iküflöinös rész- letességgel a szocialista világrendszer fejlő- dését, oki—emelve külön a Kínai Népköztár- saságot. Az elemzés utal a szocialista our-
SZEMLE 1021
szágaktban tapasztalható beruházási—terme—
lési ciklusokra, ezt azonban csak elég váz—
latosan érinti. Valószínűleg ezzel magya—
rázható, hogy vitába lehet szállni azzal a köyeitkeztetéssel. amit a szerző így fogalmaz meg ,,. . . a szocialista országok többel algye—
keztek elérni a rendelkezésre álló erőforrá—
sai—kkal, mint rami gazdaságilag lehetséges volt" 0138. old.). Véleményünk szerint he- lyesebb lenne az o logralm-azás, mely sze- rint "kevesebbel értünk el, mint amennyire elvben a szocialista viszonyok lehetőséget
nyúijrbottaik'f.
E fejezet végén a szerző a gazdasági fej- lettségi szintek [különbözőségek drámai esz—
közönklkel mutatja be. Albiből indul ki, hogy összességében 'FÖld'ü—nlk ma még igen sze- geny. Az egy főre jutó nemzeti jöyedelem ,.viláigiátlogo" 1975-ben alig 831 dollár volt, ami lcb. lele-egyhiaxrm—a'da a mi fejlettségi szintünlonek. ,,A fő probléma az;, ahogy a világ laikőin—a'k kétharmad-a ia ihioztv-onas évek végén olyan országokban élt. ahol a bruttó termelés egy lőre számitott évi értéke nem éri el ia 300 dollárt. és ebből csaknem egy- milliárd emberre az évi egy lőre jutó 100 doliláirnialk megi-elelő bruttó termelesi mutató a jellemző. A vmegik'é'tsz-ereződési idő ezek- ben [az országokban növekedésük rm—ai szint- jén 28-30 év, és akik-or is csak az évi egy főre jutó 200 dollárnyi színvonalat érik el"
(146. old.).
Simol könyvének harmadik lejezet—e a ví- lágtermelés strukturális változásait
Általános ime—gállap'íitásai meglehetősen (köz—
ismert tényeket sivsmé'lzelinek. Ez [ideig azonban nem állt rendelkezésre összefoglalóan olyan forrásmunikia, .aimelyben ezek a megálla-pí- tásek áttekinthető csoportosításban, gazdag sbamisztli' tali száfmafnyarggxal alátámasztva meg- találhatók lettek volna, ezért ezt o fejezetet ils ihxéz-aigipótilőnolk kell tekintenünk. A lej—ezet ugyanis sorba veszi a vilá-gitermel'és [és a ví- lág egyes régiói liermelésének struktúráját és különböző szempontok szerint elemzi an- nak változását. Egymással párhuzamosan mutatja be a leldolgozó iipor, ca (kitermelő ipar. a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, a tercier szektorok lejlőd—ését.
A lejezert mlÓSiOdllk része ikülön-ikiülőn elem- zi e világ mezőgazdasági és ipari fejlődé- sének lő irányait és arányait a XX. század második lelében. A könyv különösen rész- letes ladatokat közöl az ipari termelés szer- kezetének alakulására vonatkozóan. és tétle- l—esen elemzi a legfontosabb iporágalk fej- lődését, mermelési lStrUlkltúr'ólj-iólnialk alakulását.
Különösen figyelemre méltó az a rész. a- melyben a szerző a lkitermelő iparok, -a blú- nyá—szalt eddigi és vámhnaló lejlődwése't elem- zi. Ennek kapcsán foglalkozik az 1973-es energiaválsá-gi, (az olaj és a nyersanyagok ÓlFC'Iln'le robbanásszerű emelkedésével. Meg-
elemzi. ,
állapitja, hogy az árak emelkedése nem a növekedés termeszeti lelte—telelnek globális romlásával yolt tha—pcsolatos. E meg—állapíta- sát a szerző a későbbiekben saját maga cá- folja meg, amikor az unánerc áránaalk ala—
kulásával kapcsolatban azt állapítja meg, hogy annak vársziunmje alttól lügrgi ihogy árt- ternek—e a drágább ércek bányászatára. A továbbiakban is azt bizonyitja, hogy e szi- béirioí tkőoloj termelése 1,5—2,5-szer drágább mint a Szovjetunió európai részén termelt kőolaj önköltsége, ami végül is alapvetően belalyásoljua o ikőoliad árát.
A könyv negyedik lejezei'ie a viíxlág-terme- lés felhaszn-állását elemzi, (különös tekin—tet—
te! a fogyasztás rlejlődésének fő irányulna.
Az elemzés alaptáblája bemutatja a világ- termelés felosztását fogyasztás és beruházás szerint és a leglonlios-albb megiák csoporto- sításáiban. A szerző számításai szerint 1950 és 1970 között a beruházási és ra logyasztási ráta a világgazdasági átlagban alig vál- tozott. Véleményünk szerint ez a megállapí- tás nem minden vonatkozásban helytálló.
A hivatkozott Kuznets professzor megállapí- tása szerint ugyanis 0 beruházási róla lé- nyegében lrüigign/éniye a gazdasági fejlettség- nek. A könyv második fejezete is közöl egy olyan táblát. amely bemutatja a beruházási rátát (: lejlettség'i iszini emelkedésével piár- huzamosan, 100 országban. E tábla alapján megáillaipiílihva'tó, hogy 100 ország átlagában a beruházási ráta if-ej-enikénmi 50 dolláros rej- lettségi szint-en 1x1.7 százalék, ami a 2000 dollár nemzeti jövedelem fejlettség-i szinten 25,4 százalékra emelkedett. Nagyon valószí- nű, ihegy 41950 és 1970 között a világ graz—
d-asáigvi fejlődésével párhuzamosan emelke- dett a beruházási ráta is.
E fejezet további része részletes adatokat és elemzést közül az egyes fontosabb allap- anyag-ok. energiahordozók, villamos energia és különösen az élelmiszer logyasztásá-ról.
Külön fejezet elemzi a közületek logyasztr'i—
sát. ami elsősorban o legwenkezésí kiadá- sokat jelenti. és szintén külön lejez-et log- lallkloziik a világ beruházási nevekenyséigsé- nek elemzésével is.
A (könyv iötődilk lejezetének első része a világ ilalkosságvánialk alakulását elemzi. Egy- bevehve .a különböző becsléseket megálla- pítja. hogy az ezredforduló időszakára a világ népessége 6 milliárd körüli lesz. 1975- ben érte el a yilág népessége a 4 milliárd főt. A másfélszeres növekedéshez tehát alig 25 évre lesz szükség. illyen ütemű növeke- dés esetén 650 év alatt a (Föld egész lel- szinere számit-via —- [beleéritye a tengerek ie- lül-etét is — minden négyzetméterre 10 lő jutnia. lltt és az utolsó lejez—erben ia szerző elsősorban ezt elemzi, hogy milyen módon lehetne a *kőyetkező negyed—században., majd pedig ezt követően lriegyenisúlyozoiitá tenni
1 022 SZEMLE
a vilag demográfiai és gazdasági lejelődé- sért, élelmiiszer-ellátását, lhiogyiatn ll—elhiellnwe megvédeni a világot a fakiozódó (könnyezet- ó—nba-luoxmtól és attól. hogy az exponenciális növekedés eredményeként xk'i—m-erüfllnzeik einer—
giiia— és nyersanyag-zfxomnóisraviin$k. Ez a mész tulajdonképpen a Római Kllu'b két ism—ent könyvével (The limits to growth. New York.
1972; Mialnlkiind ,ut'mh—e rlzumnlixng point. Nem Yionk. 1974.) vitamkaziilc. Ennek kapcsán ime—' gimit csaak ikiönyvkiia—daswuinlloart lkoeoll bií—nóllunun'k, hogy nem jelentette meg e két vilagi/lissz—
hangot lkllVúlltolbt könyvet. Nem Sima—i az el- ső, aki részletekbe menően vitatkozik e köny- vek mególlapítósaival. Mindemelleit a szó—
mos hivatkozás és a részletes vitók ellenére lc—önnyvesbolhjainkiból hianyzik az eredeti far- rósmunnlkxai.
Az ezmedio—rdiurló istamiszhi'kiali problémáinak megoldását a ikönyv anna a jogos feltéte—
lezésme építi, hiogy *Fölldlülnlköln béke lesz, és a vilagban meglevő erőfonnósak a hu- dományos és tedlmiilaaú forradalom alapjain elegendőnek iogvn'aik bizonyulni akár a mai népességszám többszörösének magasabb szinten való el'luómósúlhioz. A harmadik év- eznedlbewn azonban már óhalbaülanwl szüiksé—
ges a hemmre'léis, a gazdálkodás, a nemzetközi
munkamegosztás vilzó—gvméneitű megszervezése.
Ez nem És *U'tlópliO, (ha figyelembe vesszük azt. amitMSimai ckiöiny've bimnyit, hogy az all-1 fkömestiloeizienidő inélhóiny Miattad alatt mind a szocialista, mind pedig:: tőkés világrend- szer olyan mértékben fiag fejlődni. ahogy a békés egymás mellett élés alapján minden _, lehetőség megvan a (két mendszier a'khlmswr- veze'hiileeg vis összehangolt együttműködésére—.
Wswniytlangias plFOlblllélm'C'l't a hwa-nmad'iik' világ.
(: niejilődő lorsmóigak .négiiiójia jelenét. Nyilván;
való, hogy a (harmad-ik (millióig ipndblliélmóffót is csak a két virléigme—ndisze—r összefogása alapján *
lehet megoldani. _
A lenniük—et össneilogtla'lva úgy véljük, hogy Simai alkadémiiikus lklöfnyvie jogosan rbamt igényt nemcsak a széles körű közvélemény érdek—
lődcé—séme, hanem hasznos eszikiöme lehet (!
gazid—a'súigikiubatóvk 'nuidamióenvas igény—eti kielé- gírbésénieik is.. Az olvasmcóinyas stilus meg- köru—nyílni a rendkívül :banyaliullvt, amkor tudo—
miónnyas szintű *plroblélmólk'műlg'élr'béűét. éss malin- be -.fejie*zetről fej—ezette érzi az olvasó, hogy olyam ismfememellckiel gazdagodott. sanmelwkima mar joggal sorolhatók az óvlléaflióonas műv—elvt—
ség követelménymeanxd szemébe.
Nyila—s András
