A HIÁNY MÉRÉSÉRÓL
KORNAl JÁNOS
Az áruhiány különböző megjelenési formái közismertek. Időről időre hiány—
cikknek minősülnek egyes termékek és szolgáltatások Ezek vagy teljesen hiányoz- nak a raktárakból, vagy kínálatuk ingadozik. és területi e'losztásuk is egyenetlen.
A hiánnyal függnek össze a sorbanállás, a várakozás ismert jelenségei. Az el—
múlt évtizedekben hol erőteljesebben. hol gyengébben érződött az álrulhiány. A népgazdaság helyzetének leírásához szorosan hozzá'ta'rtoznék az áruellátás állo- potának mennyiségi jellemzése is. Ez igen nehéz mérési pro—Ulétmáiklhoz vezet el.
A mérés nehézségei nem technikai jellegűek. hanem elviek: számottevő rész- ben maguknak a mérendő jelenségeknek a természetéből fak—adnak. Ezért a hiány- jelensége'k közgazdasági elemzése áll e tanulmány előterében. csupán ez vezethet el a megfigyelés és a mérés nélhány kérd—ésének általános tisztázásához. Mi'k'özben érinteni fogjuk a kereslet elméletének egyik—másik alapvető kérdését, természe- tes—en nem töreked'hetünk az elmélet átfogó tárgyalására.
Tanulmányomban általában a piaci szférával foglalkozom, tehát a termékek és a szolgáltatások olyfan elosztásával, amely adásvétel formájában megy v'églbe (és nem hatósági kiutalás vagy egyéb, nem piaci mechanizmus révén). A vevő igénye itt vételi szándék és készség — azaz pénzben kifejezett kereslet —— formái jában jut kifejezésre.1 A piac. az adásvétel szférája természetesen nem szűkül le arra a területre. amelyen az egyén, a lakosság valamely egyede lép fel vevő- ként. Mondanivalóm — a magyar gazdaságra vonatkoztatva — érvényes a válla- lattok közötti adásvételi kapcsolatokra is. Ennek megfelelően értelmezhető mind a fogyasztási cikkek. mind a termelési eszközök forgalmára. Más kérdés. hogy tanulmányom pé'ldwaanya—gát jóformán kizárólag a lakosság fogyasztásicikk—vásár-
lásainak köréből merítettem.
Mondanlivalám főképpen hazai tapasztalatokon alapszik. A magyar problémák átgondolása azonban hozzásegíthet általánosabb következtetések levonásához is.
Kizárólag a hiány észlelésé'nek nyit—ott kérdéseit elemzem; mint látni fogjuk.
ez is elég sok nehézsége—t vet fel. Még csak érinteni sem fogom sem a hiány okait. sem a hiány következményeit.
Tanulrmányom első fele a termékek közötti helyettesítéssel foglalkozik, m'i'közlben ideiglenes-en nyitva hagyja a kereslet mérésével kapcsolatos kérdéseket. A helyet—
tesítés korlátainak és típus—ainak tisztázása ugyanis nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a második részben sor kerülhessen a kereslet mérése elvi nehézségeinek meg—vi-
lágítására.
lA keresletet az igény speciális - a piaci odásvételhez kapcsolódó —- formájának tekintjük. A tanul—
mány értelemszerűen használja hol az általánosabb ..igény", hol a speciálisabb ..kereslet" kifejezéseket.
KORNAi: A HIÁNY MERESÉRÓL
1209 A HELYETTESlTÉS KORLÁTAI A VEVÖ OLDALÁN
A hiány problémáinak átgondolását a következő kérdés felvetésével kezdjük meg: ha egy keresett termék nem áll rendelkezésre a piacon. pótolható-e más- sal? Más szóval: vannak-e a termékek közötti helyettesítésnek korlátai?
Mindenekelőtt néhány fogalmat kell bevezetnünlk. Nevezzük konkrét termék- fajtának az összes minőségi. használati tulajdonságaiban lewgmlélyeblben specifi—
kxáil't termék vagy szolgáltartástíipust. A iószágcsoport a konkrét term'éktaijtálklbó'l mint elemekből álló halmaz. mégpedig olyan termékfajtákbóll, amelyek valamilyen jól meghatározott igény kielégítésében kölcsönösen helyettesíthetik egymást. A jósztágcsoport akkor nagy. akkor áll so'k elemből, ha minőségileg egymástól 'kü—
lönbvöző, sokféle termékfajtát tartalmaz, és nem akkor, ha az országban egy-egy terméklajtá'bó'l sokat vagy keveset termelnek vagy fogyasztanak.
Megkülwöniböztetjülk a zárt és a nyílt jószágcsoportot. A jószárgcsopiort zárt, ha nincsen olyan - a csoporton kívüli — jószágfajta, amely ugyanazt az igényt ki- elégítheti. A jószágcsoport nyilt. ha az az igény, aimelye't kielégít. kielégíthető a csoporton kívüli jószággal is. Más szóval: a zárt jószág—csoport term'éktajt'áii nem helyettesíthetők e csoporton kivüli jószágfajtával.
Ehhez kapcsolódik a zárt igény kategóriája. Azt az igényt nevezzük így. amely kizárólag a zárt jószágcsoport termék'fajtáival elégíthető ki. Kielégítetlenségéért a fogyasztó (a felhasználó) nem kompenzálható. Például az sem kárpótolja, hogy másféle zárt igényének kielégít—ése nő.
A zárt jószágcsoporthoz tartozó valamennyi konkrét terméktajtánvak van leg- alább egy olyan közös tulajdonsága, amelyet normális körülmények között a fel- használók egy csoportja okvetlenül igényel. Lehet, hogy más használati tulajdon- ságarilkiban a zárt jószá—gcsop'ortba tartozó t—ermékt—ajtáik helyettesíthetők csoporton kivüllielkkel is. de ebben a (legalább egy) kitüntetett tulajdonságukbvan nem. A kitüntetett tulajdonság tekintetében a zárt jószágcsoportn—ak "monopóliuma" van, ' éppen ettől ,.zárt".
A zárt igény kategóriája arra utal. hogy a helyettesítés lehetőségei a vevő, a kereslet oldaláról korlátozottak.2 A tanulmány (későbbi részében térünk rá majd arra, hogy a helyettesítés az eladó, a kínálat oldaláról is korlátozott lehet.
Lássunk egy példát. A villanyégő zárt jószágcsoport. A különböző égőifajták helyettesítik egymást, de a villanyégő nem pótolható mással. Ennek megfelelően a vi'llainyégőig—ény zárt igény. Az opá'lüvegű villanyégő nyílt jószágcsoport: szükség esetén helyettesíthető átlátszóval.
A példa rávilágít arra. hogy a ,.zártság" fogalmát nem szabad abszolutizálni.
lgaz, szigorúan véve a vil'lanyégő nem pótolhatatlan. Ha tartósan nem lenne kap- hla'tó, áttérihetnénk fáklya, gyertya vagy petróleumlámpa használatára. A technika mai állapotában azonban az életmód megszokott körülményei között és a helyi—
ségek mai világítási felszerelése mellett a v'illanyégő nem pótolható?
Mivel piaci forgalmat, pénzért folyó adásvételt tartunk szem előtt, az előbbi meghatározásokhoz a következőket fűzhetjük hozzá. A zárt jószágcsoporton belüli
3 Az ,,óltalános helyettesíthetőség" bírálatában Hoch Róbert végzett úttörő munkát. (Lásd (1). (2).) Rokon problémák tisztázásában kezdeményező szerepe volt K. ]. Lancaster (4), (5) munkásságának. A,két szerző egymástól függetlenül és körülbelül egyidőben végezte kutatásait.
3 Az elmondottakból következik: a gyakorlatban nem mindig egyértelmű, hol határolunk el egy zárt jószágcsoportot. Az ,,élelmiszer" okvetlenül zárt jószágcsoportnak minősül. Az összes élelmiszerek haimazán belül azonban a ,,hús és húskészítmények" csoportjának zártsága kevésbé magától értetődő. A szervezet állatifehérje-szükséglete tojással. tejjel stb. is kielégíthető. Noha az elhatárolás bizonyos mértékig önkényes ilyen esetben. a fogyasztás konvencíóinak figyelembevételével gyakorlatilag mégiscsak elvégezhető. Az előbbi példában: a ,,hús és húskészítmények" csoportját nyugodtan minősíthetjük zártnak, hiszen ha semmi hús vagy húsféle nem lenne kapható, akkor ez gyakorlatilag pótolhatatlan kiesést okozna.
1210 KORNAI JÁNOS
különböző konkrét termékfajták iránti specifikált kereslet közvetlen árru—galmassá—
ga általában negatív és a kereszitrugalmasság általában pozitív. Azaz A villany- égő árának emelkedésével csökken az A villanyégő iránti kereslet, és — a többi ár változatlansága esetén — nő a B, C stb. villanyégő iránti kereslet. Ezzefl szexm- ben a zárt jószágcsoponthioiz tartozó valamennyi konkrét termékfajtára együttesen '
irányuló aggregált kereslet árrugalmassága zéró. A piaci forgalom szférájában éppen ez a zárt jószágcsoport lkritériutmla. (A gyakorlatban természetesen elegendő úgy meghatároznunk, hogy az árrugalim—asság megközelítően zéró. Ha egyetlen vil- lannyégő 1000 forintba kerülne, áttérnénk a gyertya használatára.)
A zárt jószágctsoport iránti igényt a relatív áralknál mélyebb tényezők alakít- jálk ki. Az esetek számottevő részében technikai 'kamplementallitásról van szó.
Minden fel—szerelt villanyégő—lfoglallathioz tartozik egy viilllainyxégő. A háztartás. de még inkább a termelés tevékenységei tele vannak egymáshoz kapcsolt, kiegészítő input—igényekkel.
Használhatjuk szélesebb, átvitt értelemben is a kompleimentaritás fogalmát.
A jövedelem, a szociális körülmények, a kulturális adottságok meghatározott szint—
jén kialakulnak, és a társadalmi szokások. normák által rögződnek az élelmezés, (: ruházkodás. a lakásellátáis stb. iránti meghatározott. normális igények arányai.
Joggal nevezhetjük ezeket komplementer igényeknek, noha inkább társadalmi,
mint szigorúan technikai vagy biológiai arányosságró'l van szó. A fenti és a hoz-
zájuk hasonló —- bizonyos értelemben — alapvető igények is zártnak tekinthetők.Az alapvető igények kielégítésére szolgáló alapvető zárt jósz—ágcsoportok között nem áll tevnvn helyettesítési lkapcsolat/1 A rosszabb lakásért nem kárpótol a jobb
vacsora.
A HELYETTESlTÉS KORLÁTAI AZ ELADÓ OLDALÁN
Miután áttekintettük a helyettesítés korlátait a vevő igényeinek, keresletének oldaláról, most áttérhetünk a másik oldal. a kínálat által emelt korlátokra. A kö—
vetkezőkben tekintsünk egy vevő rendszeresen ismétlődő vételeire. mégpedig egy zárt igény kielégítésére irányuló vásárlások sorozatára. Tegyük fel, hogy a zárt jószágcsopor'c egészét tekintve a kínálat mindig meghaladja az összes aggregált zárt keresletet. Az előbbi példánál maradva: bármely pillanatban több a raktá—
ron levő villalnyégő. mint ahány égőt összesen a vevők keresnek. E vételsorozat keretében a helyettesítés két fő típusa jelenhet meg.
A helyettesítés első típusát a következőképpen írhatjuk le. A vevő az előző vétel alkalmából az egymást helyettesítő A és B termék közül A-t választotta. Most azonban B—t vesz, azaz A-t B-vel helyettesíti. Miközben ugyanis mindkét termék minősége változatlan maradt, és A termék óra sem változott. B termék á—rát any- nyira leszállították, hogy megvásárlása a vevő számára előnyösebb. Vagy pedig megjelent a kínálatban az új C termék. A vevő a régi A terméket C—vel helyette- síti, mert —- noha a két termék ána azonos —— C minősége jobbnak látszik. A vevő ezekben az esetekben kétféle arányt mérlegel: hogyan viszonylanak egymáshoz az egymást helyettesítő tenmiékerk árorc'rnyai és minőségi arányai, használati tu-
" Nyitva hagyjuk a .,kisebb" zárt jószágcsoportok (például villanyégő) és az alapvető igények, mint ..zárt jószágcsoportok" közötti kapcsolatok tisztázását. Ehhez részletesebben tárgyalnunk kellene a zárt cso—
port elemei közötti helyettesítés korlátait, a zártság különböző fokozatait. mélyebb halmazelméleti és taxo- nómiai apparátust kellene bevezetnünk. Itt ez nem lehetséges. de témánk megvilágításához nem is szükséges.
A kérdés elemzéséhez jól használható K. ]. Lancaster már említett (4). (5) farmalizmusa. amely a ,.tevékenységelemzés" (activity analysis) apparátusával írja le a fogyasztási tevékenységek közötti helyette—
sítő és kiegészítő kapcsolatokat. lsmertetése, valamint témánk céljaira szükséges átalakítása túlnőne e tanulmány keretein.
A HiANY MÉRESÉRÖL
1211 lajdons'ágai'k arányai. Akkor tér el korálbibi választásától, azaz akkor helyettesít,
ha az árarányok változása és (vagy) a minőségi arányok változása erre készteti.
E gondolatmenet, amely jól ismert a kereslet elméletében, helyesen tükrözi
a vevő magatartását, de csak akkor. ha teljesül egy fontos feltétel: a vevő nem-
csak az előző időszakban választhatott A és B között, hanem most is mind a kettőt(és a példa második felében C-t is) valóiban vételre kínálják számlám.5
Más a helyzet, ha a vevő most azért veszi meg Bet. no'ha ára nem ment le.
mert A eltűnt az üzletek'ből. Vagy azért veszi meg az új C terméket, noha minősé—
gileg nem jobb a régiekinél, mert mind A, mind 8 hiánycikk lett. Ezekben az ese- tek'ben A helyettesítésére B-vel, illetve C-vel nem az árarányok és (vagy) 0 ml- nőségi arányok változása késztetett, hanem a kínálat hiánya kényszerített.
Nevezzük az első típust, az árarányok és (vagy) a minőségi arányok össze-
vetésén alapuló változtatást önkéntes helyettesítésnek, o kí'nálathiány okozta vál—toztatást pedig kényszerhelyettesítésnek. Az első típussal az irodalom behatóan foglalkozott, jól használható elméleti megállapításokat és gyakorlati számítási módszereket dolgozott ki. Ezeket ismertnek tételezem fel, és nem tárgyalom. Kizá—
rólag a második tipussal, a kényszerbelyettesítéssel foglalkozom.
Az elnevezésekkel kapcsolatban felvethető: helyes—e megkül'ön'böztetésül az ..önkéntes" és a ,,kényszerű" jelzőket használni? Hiszen ha például emelkedik a benzin ára, az valósággal rrákuényszeríitheti a kevésbé tehetős autótulajdonost. hogy gépkocsiját legfeljebb hétvégi utakhoz és szabadságán használja. és hétköznap villamossal vagy autóbusszal közlekedjék. igen, de a .,kényszerít" szó e példá- ban csupán képletesen, átvitt értelemben szerepel. Autósunk—nak módja lenne ta- karékoskodni más kiadásaival, kevesebbet költeni élelmezésre, ru'hózatra stb., és megfizetni a benzin magasabb áiráft. Ebben az értelemben a helyzet nem kény—
szeríti arra, hogy gépkocsi helyett villamossal járjon; az áremelés csak ösztönzi erre. Más a helyzet, ha nem kapini benzint. A hiány valóban megfosztaná a vá- lasztási lehetőségtől. és a szó szoros értelmében kényszerítené arra, hogy az autó- hosználatot villamos vagy autóbusz használatával helyettesítse.
Miután logikailag elhatároltuk a helyettesítés két fő tipusát. meg kell jegyez- nüunlk: (: gyakorlatban rendszerint egymáshoz kapcsolódva jelentkeznek. A vevő korábban A-t vett; most is ezt szeretné venni, de nem kapható. Tehát kényszer- helyettesítéwst hajt végre. Választ — az önkéntes helyettesítés logikája szerint. azaz az árarányokat és (vagy) a minőségi arányokat mérlegelve —— a rendelkezésre álló
B, C, D stb. között.
Tanulmányom. mint bevezetőben említettem, általában a piaci szférával fog—
lalkozik. és ennek megfelelően alapjában véve csak az adásvéte'lek során jelent- kező kényszehh—elyettesítés tartozik témájába. Maga a kategória azonban sokkal általánosabb, és kiterjeszthető félig-meddig piaci vagy egyáltalán nem piaci elosztási folyamatokra is. Gondoljunk azokra a szolgáltatásokra, amelyeket kifeje—
zetten nem piaci jellegű (például részben adminisztratív) mechanizmusok oszta—
nak el. Ez a helyzet nálunk az oktatással vagy az egészségügyi szolgáltatásokkal.
A kényszerhelyettesítés példái: az érettségizett diák orvosl karra akar kerülni, de csak gyógyszerészhallgatónak veszik fel. A beteg X tanár klinlikájára szeret-ne be- feküdni, de a kerületi kórházba utalják.
Csupán kitérőként említem meg: a kényszlerhelyettesítés olyan kategória, amely alkalmazható sokféle társadalmi jelenségre a gazdasági életen kívül is. a cso—
5 E feltevés rendszerint csupán hallgatólagosan szerepel az irodalomban. A szerzők nem írják le nyíl—
tan kifejezett formában, mert teljesülését magától értetődőnek érzik. Aki azonban a gyakori hiánycikkek világában él, az tudja. mennyire nem magától értetődő.
1212 KORNAI JÁNOS
portok. kolllelk'tívóik, szervezetek társas együttélésére, a politikai életre és így to—
válbb. lgy tehát a kényszerhelyettesítés a döntés egyik alapsziituácíó-ja.
Térjünk vissza szorosabban vett tárgyunkhoz, a piacon mutatkozó kényszerhe- lyettesítéshez. A magyar átlagvá's—árló hajlamos azt hinni, ez olyan jelenség. amely specifikusan a mi gazdaságunkra jellemző. Ez tévedés, hiszen minden társadalmi—
gazdasági rendszerben létezik kényszerhelyettesítés. A választás beszűkülése kíná- lraitihiiány következtében mindennapos jelenség például a fejlődő országokban, de nem ritka a fejlett tőkés gazdasag—ban sem. Az Egyesült Államok sok területén elsorvad a vasút' és a városi autó'buszközlekedés. gépkocsi használatára kénysze- rítve azt is, aki nem akarná. A sztereotónia bevezetése rákényszeríti a drágább technika alkalmazására azt is, aki kevésbé igényes, és megelégednék monoton
készülékkel is.
Minden gazdaságban van tehát kényszerhelyettesítés. Abban viszont már lé- nyegbevágóan különböznek, milyen területeken jelentkezik, mennyire gyakran, mennyire erős a hatása és miféle mechanizmus idézi elő vagy szünteti meg.
Annak szemléltetésére, hogy nálunk elég gyakori a k'ényszerhely—ettesítés, lás—
suink csupán egyetlen példát. A cipő zárt jószágcsoportnak tekinthető; e jószág- csaport összességére nézve nincs hiány. Senki sem kénytelen mezítláb járni, mert nem kapott cipőt. Viszont a kínálat belső összetételével sokszor elégedetlenek a vevők. Erről tanúskodik az a piaakiutatás, amelyet 1970—ben végeztek.
1. tábla
Kényszerhelyettesítés (: cípővásárlósban, 1970
A cipőt vásárló háztartások aránya.
amelyek nem kívánságuk szerinti Terület, illetve ————————————u——————————-
jövedelmi CSOPC'rt férfi- ' női gyermek-
cipőt vásároltak (százalék)
l
Budapest . . . . . . . . . 47 66 75
Vidéki város . . . . . . . . 55 66 73
Község . . , . . . 50 62 56
Alacsony jövedelműek . . . . 48 60 56
Közepes jövedelműek . . . . . 53 65 67
Magas jövedelműek . . . 50 ' 67 66
Átlag . . . 51 64 63
Forrás: Az Országos Piackutató intézet jelentése (5).
Az adatokból kiderül, hogy 51—64 százalék volt azoknak az aránya. akik nem a kívánságuk szerinti cipőt vásárolták meg, azaz kényszerhelyettesítést hajtottak végre.
KÖZVETLEN HlÁNY ÉS KÉNYSZERHELYETTESlTÉS
Most már kezünkben vannak az első analitikus eszközök ahhoz, hogy meg-
különböztessük a híányjelenségek két tiszta típusát:
1. a közvetlen hiány: valamely zárt igény (a piaci szférában: zárt kereslet) nem elégíthető ki teljes mértékben a megfelelő zárt jószágcsoport kín—á'liatából;
2. a kényszerhelyettesítés: a zárt jószvágcsoporton belül a kínálat belső össze—
tétele eltér az igény (a piaci szférában: a kereslet) összetételétől. ezért a beszer- zés is eltér az igény (kereslet) eredeti összetételétől.
A HIÁNY MÉRÉSERÖL 1213
A két jelenség összekapcsolóidva is jelentkezhet. Például 10000 villanyégőre van kereslet, mégpedig fele-fele arányban átlátszó és opálégőre. A kín—álat azon-
ban mindössze 8000 darab. és ennek megoszlása: 3500 átlátszó. 4500 opál. Esze-
rint a közvetlen hiány 2000 darab. A kényszerhelyettesí'tés aránya nem meghatá—rozott. Lehet nulla. Mindenki ragaszkodik eredeti szándékához. ha pedig az nem teljesülhet, inkább semmit sem vesz. Lehet azonban igen nagy is. Az egyik helyen az átlátszó üvegű vi'lilanyégőt kereső nem találja a kívánt árut, megveszi az opál—
üvegűt. A következő vevő opálüvegűt akar vásárolni, de mivel már megvették előle.
a másik üzletben átlátszó üvegű égő vásárlásával kényszerhe'lyettesít—ést hajt vég- re és így tovább.
Az a véleményem; hogy - legalábbis a forgalom egészét tekintve — pozitív korreláció van a közvetlen hiány és a kényszerhelyettesítés gyakorisága között.
Nincs elegendő módszeres megfigyelés ahhoz, hogy megállapíthassuk, mennyire szoros a korreláció. Az ellátási helyzet általános javításával — úgy látszik —- ha—
marabb és erőteljesebben csökken a közvetlen hiány, csak később és kevésbé a kényszerihelye'ttesités gyakorisága.
Ha a valóságban a kétféle hiányjelenség összefonódva jelentk-ezik is, anali- tikus szempontból élesen el kell választanunk őket. A közvetlen hiány betöltetlen ..űirt" jelent. Lehet. hogy villanyégőhiány esetén a vevő pénzét elköl'ti másra, de az nem fogja pótolni a viltliawnyégőt. Az eliévülő szü'kséglle'te'k kivételével a közvetlen hiány, a kielégítetlen zárt igény fellhal'mrozódiik. Ezzel szemben a kiényszewrhelyetto—
sítés nem hagy ..űrt". hanem az adott igény — esetleg rosszabb hatásfokkal —
kielégül.
Ezzel eljutottunk a megfigyeléssel és méréssel kapcsolatos első megállapítá—
sunkihoz. A hiány számokban kifejezett leírásának egyik szükséges (bár, mint látni fogjuk. nem elégséges) feltétele. hogy felismerjük és tapasztalati úton minél meg- birhatóbban körüllhatároljuk a zárt jószágcsoportokat. Enélkül ugyanis összemo—
sódné'k a hiány—jelenségek egymástól határozottan elválasztandó két formája, a közvetlen hiány és a kényszerhe'lyettesités. Sajnos. a g-azdaságstatiszti'kai és irá—
nyítá'si—tervezésli—árszabályozási árunóimenlklatúrák másféle kritériumokat alkal- mazrnla'k a termékek osztályozás—ára. Például a konkrét tenmélke'faj'ták—at alcsoportba, csoportba, főcsoportba sorolják aszerint. hogy milyen anyagból készültek. vagy hogy melyik ágazat, alágazat állította elő őket. Semmiképpen sem vetném el az ilyesféle rendezési elvek alkalmazását. hiszen — a nómenklatúra céljaitól függően
— nagyon ésszerűek is lehetnek. Megkönnyítik például az anyagellátá—s megter—
vezését (anyag szerinti csoportosítás) vagy a termelés irányítását (termelők sze- rinti csoportosítás). Viszont nem alkalmasak az ellátási helyzet áttekintésére. Eh-
hez ugyanis az igények nézőpontjából kell csoportosítani a termékeketf' A KÉNYSZERHELYETTESlTÉS. AZ UTÁNJÁRÁSl FÁRADSÁG
ÉS A VÁRAKOZÁS KAPCSOLATA
Miután tisztáztuk, mit jelent a közvetlen hiány és a kényszerhelyettesítés. írjuk le, miféle juellensiégelk társaságálbarn szoktak feltűnni. Ebből a célból lkísérlj—iünrk el útjára egy képzeletbeli vásárlót. Tegyük fel, hogy vevőnk pontosan tudja, mit
5 Gondoljunk az ilyesféle jelentésekre: ,.A háztartási vegyicikkek körében általában egyensúly van, csupán részleges hiányok mutatkoznak". Az állítás első feie igaz lehet. ha következőképpen értelmezzük:
a vásárlók összes kiadásaiknak kb. akkora részét költik erre az árucsoportra, amekkora adott jövedelmük stb.
mellett arányosnak tekinthető. Az állítás második fele azonban nyitva hagyja, vajon milyen mértékben jele—
nik meg a hiány kétféle megnyilvánulása: közvetlen hiány a "háztartási vegyicíkkek" árucsoportja'n belül egy—egy zárt jószógcsoport egészét illetően (például nincs elég mosogatószer, ami nem pótolható rovarirtó—
val); kényszerhelyettesítés egy—egy zárt jószágcsoporton belül (például a vevők A mosogatószert keresnek, de csak B—t kapnak).
1214 KORNAI (JÁNOS
akar venni. Adott egy A zárt jószágcsoportra (mondjuk v—illanyégőre) vonatkozó
keresz'l-e'te, sőt azt is tudja. hogy ezen belül ponftosaln mely'ilk konlkrét tenmlék'llaj—tát —. az A—1 típust (például 40 wattos átlátszó égőt) — szeretné megvenni. Adva
vannak az árak. adott a vevő vósárlóképes'sége stb. A dolgok menetét az 1. séma szemlélteti az algoritmusok leírását szolgáló blokkdiagwram formájában.1. séma. A vásárlás menete első megközelítésben
l
Áram?" e/meyy a ág./Ma
%ieyz/aű "E .;
aware/f ány ?
05/77
(ga/7
, (EM—f fff az 44 lí/á'yeféfzá'
jöszaypsgaw/áa fám/alá Éű/fúaű
más ian/WP? mpg/—
! yáfa/ !FWEZ'Ú/fa :? (S,/077707
may/áh/fh/ ÉEZÚ'ÖVÚ
950 nem
//f és mas/'
-- " raz/ására — e meg a "M? Was/* pm'áá/Ápzzík áíííígéűű éahyszen/iaá/fffe _ IH fenn/' másuf/ .2 13/7713?" .Sf/EIS/ .?
e/a'Vf'í/ nem
kezdo/% fgen /y€/7 X
l
, ,, ú'áp és
. 4200/79/ máá/- ,
! 4 - A /7 —
le,/giga; M N *??? %
may/úh/á/v ahUS/fa/A/fp'wfée— pm, ?? "Z/
! ző Úű/ffa/ "f"?
A sémón négy helyen láthatók rombusszal jelképezett ,,elógazások", azaz al—
ternatív lehetőségek. Ha az első elágazásnál vevőnk szerencsés. mindjárt révbe jut. és megtalálja a keresett árut. A befejező lépést a kör szimbolizálja. Ha azon- ban nincs a boltban a kívánt cikk. akkor körülnéz: van-e itt az A jószágcsopourtbua tartozó helyettes. mondjuk A—2 vagy A—3? Ha nincs, akkor ezzel legalábbis annyi eldőlt. hogy itt A—t egyelőre nem kaphat. Ha van, akkor újra választás elé kerül:
alkudjék—e meg itt, a helyszínen és azonnal, azaz hajtsa végre a krényszerhe'lyet-
tesítést? Ha igen. ez is körrel jelzett zárólépés, bár kevésbé szerencsés, mint az
előbbi (kör. (Mondjuk nem 40, hanem 60 wattos égő't vett, ami többet fogyasztA HIÁNY MÉRÉSERÓL 1215
majd.) Ha azonban kitart eredeti szándéka mellett, akkor újra csak választania kell: mindjárt, a legközelebbi időbe—n próbálkozzék—e (alklk'or a következő boltban előlről kezdődik az eljárás annak összes eshetőségeivel), vagy vár egy hetet. egy hónapot, egy évet, és akkor tesz újabb kisérletet akár a most meglátogatott 'bolt- ban. akár másutt. ltt, ebben az eil—ágazásban a vevő az azonnali utánj—árási több- Aletifáradság és a várakozási idő között választott.
Az egyén előtt nyitva állnak e választási lehetőségek. Ha azonban megfigyel-
jük a vevők összességét (például reprezentatív megfigyeléssel), akkor a választó-
sok statisztikus szafb—á'lyosságait tapasztalhatjuk. A vásárlás előtt felkeresett üzle- te'k száma például az Országos Piackutató lntézet adatai szerint a fűtő- és főző—berendezések vásárlásánál Budapesten 2.3, a vidéki városokban 2.8, a községek-
ben 4.2 volt (7). A várakozási időre a 2. tábla szolgálhat szemléltetéslként.
2. tábla
A várakozási idő alakulása a gépkocsivásárlásnál
A megrendelés és teljesítése
k" .. . . l .
Gépkocsitípus ozott eltelt evek at agos szama
1970 1971 . 1972
Trabant . . . l 5 4 l 3
Skoda . . 3 3
Wartburg . 5 4 3
Polski Fiat . 'I 1 0.5
Zsiguli . 2 2
!
Forrás: A Merkur Személygépkocsi Értékesítő Vállalat közlése.
Meg—figyelhetjük és mérhetjük a jellegzetes eloszlásokat: hogyan tér el a be—
szerzési fáradság vagy a várakozási idő jószág—csoportonként. területenként, a vá—
sárlók különböző kategóriái szerint stb., s ami a legfontosabb, van-e ezeknek az eloszlllásro'knaik valamiféle dinamikus irányzat—uk, jellegzetes eltolódásuk az idő—
ben?
Noha az egyén számára adva van a választási lehetőség az azonnali hely- színi kényszenhelyettesítés, az újabb bolt felkeresése és a várakozás között. a ve—
vők összességére nézve e háromféle vásárlási teher, veszteség között pozitiv kap—
csolat van. Rosszabb ellátási helyzet esetén gyakoribb a kényszehhelyettesités, többször kell bofltról boltra járni, és hosszasalblbaln kell Vaánalkwozni.
Ha pedig ráadásul egy-egy egész zárt jószágcsoportra vonatkozó közvetlen hiány is fellép. a vevő választási lehetősége egyénileg is leszűkül. Rákényszerül ismlételt próbálkozásra és (vagy) várakozásra. Az előző sza-kasz'ban már említettük a közvetlen hiány és (: kényszerhelyettesítés közötti pozitív korrelációt. Ezt most azzal egészíthetjük ki. hogy — a vásárlások összességét tekintve -— pozitív kap—
csolat van a közvetlen hiány, az utánjárási fáradság és a várakozási idő között.
Az elmondottakból fontos — a megfigyeléssel és a méréssel kapcsolatos ——
módszertani tanulság awdód'ilk. Énte'lkes tájékoztatást ad a piac helyzetéről a vevők rendszeres kilkéndezése: hol tapasztalnak közvetlen hiányt, milyen és mennyi kény—
szerhelyettesitést hajtanak végre. hány üzletet keresnek fel vásárlás előtt, mennyi
ideig várakoznak áruhiány miatt stb. Tanu-lmányoznunk kell a válaszok statisztikus,
különböző ismérvek (jószágcsoport, körzet stb.) szerinti elosztását, valamint az el- oszlások változását az időben. Később még visszatérünk arra, hogy mennyire meg—1216 KORNAI JÁNOS bízha'tők a válaszok, és mi a kikérdezés szerepe más megfigyelési módszerek mel—
lett. Mindenesetre annyi a már eddig elmondottakból is kiderült, hogy az említett négyféle jelenség (közvetlen hiány, kényszerhelye'ttesítés, utánjárási fáradság, vá—
rakozás) pánhuzamos megfigyelése éppen a közöttük fennálló pozitív korrelációk miatt adhat megbízható jelzést a piaci helyzet al—at'kulásiáról.
A HIÁNY OKOZTA KÉNYSZERÚ KÓLTÉS ÉS KÉNYSZERTAKARÉKOSSÁG
Az 1. sémárn tulajdonképpen figyelmen kívül hagytuk a vevő néhány válasz—
tási problémáját. Tegyük fel, hogy a vevő nem találta meg a keresett 40 wattos átlátszó villanyégőt. Nem vesz másikat. Nem olyan sürgős, mert van otthon tar—
talék égőjie. Viszont ilyen körülmények között kezében maradt a villanyégőre szánt 20 forint. Mi a helyzet, ha a vevő ezt tüstént elkö'lti, mondjuk könyvre? A kereslet irodalma többnyire ezt is helyett—esítésnek nevezi abból a megfontolásból kiindulva, hogy a vevő összes szükségletének kielégítéséhez ez is, az is hozzájárult. A vil—
lanyégő és a könyv helyettesíti egymást mint a szükségletlaielégítés eszköze. mint a pénz elköltésének tárgya. Mi nem követjük ezt a hagyományt. Amint már emlí—
tettük. tartózkodunk a helyettesítés fogalmán-ak túlságos kitágításától. Kizárólag köznapi értelemben használjuk a szót. Egy jól körülírt részigény kielégítésében kell két egymást helyettesítő terméknek pótolnia egymást. Opálégő helyett át—
látszó, ez helyettesítés. Villanyégő helyett könyv. ez nem helyettesítés, hanem egy- szerűen a pénz más irányú elköltése. Nevezzük ezt hiány okozta kényszerköltésnek.
Ha azonban nem egy villanyégőrőil, hanem mondjuk egy g—éipkocsiró'l lenne szó, akkor már nem lenne ennyire magától értetődő. hogy a vevő — hiány esetén
— a pénzt másra köilti. Tegyük fel, hogy vevőnk meghatározott típusú és színű gépkocsit szeretne venni. A gépkocsi beérkezését januárra ígérik, de akkor még- sem áll rendelkezésre. Bizonytalan. hogy pontosan mikor lesz kapható. A vevő pénze együtt van. Végethe't kényszerhe'lyettesí'tiésit (más típusú, más színű gép—
kocsi), vagy vár. Utóbbi esetben sok tízezer forint hever elköltetlenül, amíg csak a várt gépkocsi be nem érkezik az értékesítő vállalathoz, vagy amíg a vevő végül mégis rászánja magát a kényszerhelyettesí'tésre. Amíg a pénz elköltetlen, a hiány okozta kényszertakaré'kossóg tiszta esetével tál—'l'uník szemében.
A hiány okozta ké'nyszeríkölrtést egy kis, 20 forintos, a hiány okozta kényszer- takarékosságot egy nagy, sok tízezer forintos példán illusztráltuk. A valóságban természetesen sok az átmeneti eset. A két példa ,.nagyságrendjének" megválasz—
tása mégsem ötletszerű. Ha a háztartási költségvetés kis tételeinél mutatkozik hiány. az ideiglenesen felszabaduló összegeket nemigen teszük félre, hiszen arra számítanak. hogy majd ha később lesz kínálat. és meg akarják venni az árut. az akkori jövedelemből fedezhetik az árát. Minél nagyobb tételről van szó, annál valószínűbb. hogy a vásárlásra szánt összeget pillanatnyi kínálathiány esetén nem
költik rögtönözve másra, hanem félreteszik.
A választást szemlélteti a 2. séma. amely ott folytatja vevőn'k történetét, ahol azt az 1. séma abfbarhagyta. Az első rombusz megismétli az 1. séma utolsó rom- buszót. A cselekvés egvilk iránya: a vevő megprólbiáljia felhajtani A-it. A másik
irány: egy-előre elhalasztja ezt, vár, majd később próbálkozik. lgy merül fel a kö—
vetkező ravmibuszban az új dilemma, mi legyen _a pénzzel? Kényiszerlkiöl'tés vagy kényszert—akaréko-sság? Az eredetileg megvenni szándékozott áru jellegétől. a ki—
adósi tétel nagyságától és a vevő tenmiészetétől függ, mennyire tudartosian gondol—
ja át a ;kényszen'költés vagy kényszerta'karélkossáig alternatíváját. Az esemény azan- ban végbemegy, függetlenül a tudatosság fokától. Ha nem az egyes vevőt, hanem
A HIÁNY MERESERÓL
1217 a vevők összességét tartjuk szem előtt. akkor két, egymást kiegészítő. egylm'á'ssal összefonódó folyamat megy végbe előttünk: a kínvátlathiiány okozta átrétegződés a kereslet strurk'túráfjiálban (,,lklényszerköltés") és a lkinálathriány miatt elköltetile'n
pénz kicsapódrása (,.kényszenmegtakarítás"). E kétféle folyamatnak van valamilyen
statisztikus eloszlása a háztartások különböző kategóriái szerint. Az elo'szlósnak pedig van valamilyen időbeli dinamikája.2. séma. A hiány okozta kényszerköltés vagy kényszertakarékosság
A
Max/* p/Wáűazzéx' l—f me'/mi mász/IV .?
. nem
4060
/
űzawa/p/vaóá/ía—
z/Á az I—/ áfa/i fe'/pg/eyye — e %;
five/kezi az Iwa szá/% o'Ssze— *
áy/ffa/ gef, avn/y I—ya/ (UM pfúj/kam)? ?
09/77
450 X
! kikel/3217 [% Máj/SZEF— [Mi/927033:
indí áa/fúi WW fafafe'fowgz füg/f' ! "f'
zár/190737 a/á/ni/ ÚÚJ/JZEFM/w
éezdőv'ü az lső/773 szan/hű
fb/yá/vaf
f/meyy ; B—f áfa/o' úa/fúa. /// [ur/7797
e/á7n07 feza'ídű az I sémá/mz áaym/a' f'a/yamaf
Sajnos, e folyamatok megőigyelése rendkívül nehéz. nemcsak az elemi egyedi eseménye, hanem a nagyobb aggregátumo'ké is. A nehézséget az jelenti. hogy mind a kiadások szerkezetét. mind pedig a lakossági megtakarításokat nemcsak a kíniála'tihiány. hanem egyéb tényezők is magyarázzák. sőt éppen a többi ténye-_
zőnek van elsődleges szerepe. Nehéz -— bár nem lehetetlen — e tényezőket elkü- löníteni, és mintegy ,.kiszűrni" a kínál—athiány hatását.7
A KERESLET ALKALMAZKODÁSA A KlNÁLATHOZ
Amint azt a bevezetőben jeleztük, a helyettesítés és a hozzákapcsolódó je- lenségek elemzése elvezet a kereslet problémájához. Miközben továbbra sem fe- ledkezünk meg a boltba induló (vagy esetleg boltról boltra járó vagy várakozó)
7 Eredményes kísérletet tett erre Lackó Mária tanulmánya (3).
4 Statisztikai Szemle
1218 KORNAI JÁNOS
vevő ú'tjához fűzött komvmentárokróul, tegyük fel most a következő kérdést: hogyan hat a korábbi vétel tapasztalata a következő vételre irányuló szándékokra?
Egyszerűség kedvéért tegyük fel, hogy a keresletet befolyásoló egyéb körülmé- nyek, például az árak, a jövedelem változatlanok.
1. A legfontosabb tapasztalat a korábbi események közül: a zárt jószágcsoport egé—
szét tekintve kielégült-e a kereslet, vagy közvetlen hiány mutatkozott-e? Utóbbi esetben -— mint jeleztük —- ,,űr" keletkezett. Ezt —— az elévülő. önmaguktól megszűnő szükségletek ki- vételével — a legközelebb kell eredeti vagy módosított fomában kielégíteni. A közvetlen hiány — legalábbis bizonyos mértékig — halmozódhat az időben.
2. Vannak makacs vevők, akik bármilyen nehézségekkel találkoztak az A-i konkrét termékfajta beszerzésében, és bármilyen könnyen megkaphatták volna a helyettesítő A-2—t, legközelebb megint A-1 megszerzésére törekszenek. Mások alkalmazkodóbbak: legköze- lebb már eleve A-2-t keresik. Lesznek vásárlók, akik tapasztalataikon okulva legközelebb kevésbé specifikálják előzetes vételi szándékaikat, hanem csak egy szélesebb (A-i-t.
A—2—t. sőt további konkrét termékfajt'ákat is tartalmazó) A jószágcsoportra fogalmazzák meg.
(lnget veszek, majd meglátom, hogy műszálas legyen—e vagy pamut.)
Emellett. mint az előző szakaszban láttuk, a dilemma nem áll meg egyetlen zárt jószágcsoportnál. A vevők egy része félreteszi az A-ra szánt pénzt, másik része viszont el-
költi B-re, noha B nem helyettesíti A-t.
3. Az 1. és a 2. pontban a vevő rövid lejáratú alkalmazkodását irtuk le. E rövid le- járatú adaptációk sokszoros ismétlődése végül is tartós módosulásokat hozhat a vevők ke- resletébeun. Más szóval, végbemegy hosszú lejáratú alkalmazkodás is. A második világháború előtt felnőtt hazai nemzedékeknek hiányzik a borjúhús. A fiatalok számottevő része nem is
ismeri, sohasem szokta meg a fogyasztását, és ezért nem is érzi a hiányát.
A kereslet formálódása autorergresszív folyamat. A zárt jószágcsoport egé- szére, valamint az azon belüli specifilkxáltaiblb összetételre vonatlkozó mazi potenci- ális lkereslet függ a korábbi potenciális kereslet kielégítésré'től. (ltt ésa továblbialk—
ban a potenciális kereslet kifejezést a következő nagyság megnevezésére haszná—l—
ju'k: meklkora lenne a kereslet, ha nem lenne sem közvetlen hiány, sem kényszer—
helye'tteisrítlés. A potenciális kereslet (hiányjel'exniségek esetén) hipotetikus nagyság.
A piacon a kínálat, a kereslet és az árak kölcsönös adaptációja megy végbe.
Nincsen olyan valóságos gazdaság, amelyben mindhárom teljesen merev lenne, bár a három változó merevséguének vagy hajlékonyságának normális foka az adott rendszertől, annak szabályozási meuchaniz'musaitól függően eltérő.
Nincsen olyan gazdaság, amelyben kizárólag a kínálat és az ár alkalmaz- kodnék v—alamílyenlkívülrő'l adott, a gazdaságon kivüli szférában meghatározott fo- gyasztói preferenciához. Minden gazdasági rendszerben véwgberm—e-gy a kereslet al—
*k'allmaz-kodása az adott árialkihoz és az adott kínálathoz. Ezzel kapcsolatban több- féle folyamatnak lelhetülnlk tanul:
a) keresletre hatást gyakorol a termékvilág minőségi megújulása: a rádiószükség- letet a rádió, a televíziószük'ségletet a televízió iparszerű előállítása teremtette meg; ez az alapvető —— a szükséglet minőségi fejlődését eredményező —— hatásirány;
b) az előbbi kísérőjelensége a vevő manipulálása, ,,rászoktatása" új fogyasztási szo- kásokra; ezt részbenatermelő végzi, részben a társadalom kulturális—ideológiai apparátusa.
felerősíti a vevő viselkedésének számos jellegzetes vonása; utánzás, a divat követése, fo- gyasztás a presztizs kedvéért stb.;
c) az a) és a b) folyamat rászoktatja a vevőt meghatározott áruk vásárlására; a közvetlen hiány és a kényszerhelyettesítés, az áruk beszerzésével kapcsolatos utánjárás fáradsága, a várakozás a sorbanállás viszont leszoktatja más áruk vételéről.
E három folya-mat rendszerint párhuzamosan megy végbe, bár a különböző konkrét rendszerekben, különböző gazdasági mreoha'nizmusokban eltérő arányok- ban kom'binálva. Mindenesetre bizonyos, hogy minél merevebb a kínálat és az ár.
szükségképpen nagyobb súllyal jelentkezik a c) folyamat: a vevő leszolktatása a hiányzó jószágokról és szolgáltatásakról.
A HIÁNY MERESERÓL
1219 A KERESLET MÉRÉSÉNEK ALAPVETÖ NEHÉZSÉGEl
Az előzőkben tárgyalt jelenség, a kereslet rövid és hosszú távú hozzáigazo- dása a kí'ná'lathoz az egyik fő magyarázata annak, miért vannak súlyos nehéz- ségek a hiány mérésében. Több magyarázó tényező közül ez az egyik, de lássuk most már a magyarázatot teljes összefüggésében.
Előrebocsátok egy általános megállapítást, egy ,,lehetetlenségii tételt", amit azután több lépésben, részleteiben is ki—fejte'k: a hiány abszolút nagyságát lelhe—
tetlen megbízhatóan megállapítani.
Az általános tételt két további állítással egészíthetjüik ki: objektív megfigye- léssel a hiány abszolút nagyságának megállapítása elvileg lehetetlen; szubjektív megfigyeléssel meg'kísérelhetó a hiány abszolút nagyságának megállapítása, de a megfigyelési eredmény megbízhatatlan lesz.8
Az első állítást elég logikailag, deduktív úton igazolni; ez következik most.
A második állítást empirikusan kell avlátámasztanunk; erre majd később kerül sor.9
Gondolatmenetünket először a termékvilág legmélyebb bontására, a konkrét
termiékfajtá'kra vonatkoztatva adjuk elő; később térünk majd rá az aggregáltaibb nézőpontra. Tekintsünk tehát egye-lőre egyetlen zárt jószágcsoportra. amelyhez mondjuk n-féle konkrét terméktajta tartozik. (Az egyszerűség kedvéért eltekintünk attól. hogy a termék sok elávrusitóihelyen kerül forgalomba. azaz a kínálatot, a ke- resletet és a tényleges adásvételt területi szempontból aggregálju'k.) Valamennyi- hez hozzárendelhető egy mértékegység. amellyel a szóban forgó konkrét termék—fajta volumene egyértelműen leírható. (Nem kötelező, hogy ez a mértékegység azonos legyen az egymást helyettesítő konkrét termékfajtákra, egyazon zárt jószág—
csoporton belül.) Eszerint tehát v-alarmely megfigyelési időszakra mind a kínálat, mind a kereslet, mind pedig a tényleges adásvétel egy-egy n komponensű vektor- ral inható 'le. A megfigyelési időszaki hiány pedig a keresleti velktor és a tényle—
ges adráwé'teli vektor közötti különbség velktoránai'k pozitív előjelű komponensei—
bő'l összetett yelktor.
Félreértések elkerülése céljából matematikai formában is megadjuk a hiány definícióját:
0, ha dí ( Xi
hi :
di—Xí, ha d,- ) Xi,
ahol:
h; — az í-edik konkrét termékfajtából mutatkozó hiány, d,- — az í-edik konkrét termékfajta iránti kereslet,
x,- —- az i-edik konkrét termékfajtából lebonyolított tényleges adásvétel.
A további mondanivalónk áttekintésére szolgál a következő táblázat. (Lásd
az 1220—1221. oldalon.) Nem előlegezzülk meg a táblázat egészének magyaráza—tát, a 'kitejtésb—e'n előrehaladva mindig a táblázat egy-egy újabb sora kerül meg- világításra.
3 Megjegyzésem kifejezetten az itt tárgyalt specifikus problémára vonatkozik: a hiány abszolút nagy- ságasáhoznemjó támpontotírható leszolgáltatmegbízhatóana szubjektívszubjektívmegfigyelés.megfigyelés alapján. Ezzel szemben számos más jelenség leirá- 9 Az általános tételben és a hozzáfűzött két állításban közelebbi magyarázatra szoruló számos kata-' gória szerepel (objektív és szubjektív megfigyelés. megbízhatóság, abszolút nagyság stb.). Meghatározasok és magyarázatok előrebocsátása helyett ezeket a további kifejtés során. .,menetközben" világítjuk meg.
4—
KORNAI JÁNOS 1220
A mérési lehetőségek
A leírandó jelenség . . . . , . Közvetlenül következ-
ame'vre a megfigyelés Akömtszstnf'zrít; 337333? munk-e (z)-ea m-re
Sor segitségével következ— leiron dó 'elensé re vagy csak kozvetve.
tetni akarunk ] 9 vagy egyáltalán nem?-
(1) (2) (3)
1- Kinálat Kínálat Közvetlen
2- Tényleges adásvétel Tényleges adásvétel Közvetlen
3- Kereslet Tényleges adásvétel. az objektív re- Közvetett gisztrálási felté—tel általános érvé-
nyesülése esetén
4- Kereslet Tényleges adásvétel. az objektív re- Nem jogosult (2)—
gisztrólási feltétel nem érvényesül ből (l)-re kö—
vetkeztetni
5- Kereslet Tényleges adásvétel, az objektív re- Közvetett
* gisztrálósi feltétel részlegesen —
időnként és (vagy) körzetenként — érvényesül
—5- Kereslet A vételi szándék előzetes kikérdezése Közvetett
7- Kereslet Rendelések. sorbanállás megfigyelé- Közvetett se
í *5- Hiány KészletVáltozás (illetve normálkészlet- Közvetett től való eltérés)
ség nélkül eleget tehetünk a mérés következő elveinek.
A kínálati vektor mérése nem problematikus (lásd a táblázat 1. sorát). Nehéz-
, '— A leírandó jelenséget. a kínálatot közvetlenül figyeljük meg. Nincs szükség arra, hogy valamilyen más jelenség megfigyeléséből közvetve következtessünk a mérendő jelen—
ségre, amint azt majd később, más jelenségek mérésénél látni fogjuk.
A HlANY MÉRÉSERÖL
1221
táblázatos áttekintése
Megkapjuk-e a megfigyelés révén Megbízható-e Teljes körű-e az (1) oszlop szerinti mérendő :: megfigyelés? a megfigyelés? jelenség abszolút nagyságát. vagy csak
relatív jellegű megállapításokat tehetünk?
Objektív vagy szubjektív-e a megfigyelés?
(4) (5) (6) (7)
Objektív Megbízható Teljes körű Abszolút
Objektív Megbízható Teljes körű Abszolút
Objektív Megbízható Teljes körű Abszolút
Objektív Korlátozottan Nem teljes Esetleg alkalmazható az abszolút megbízható körű nagyság megközelítéséhez; inkább
relatív jellemző
Szubjektív A kereslet ab-, Teljes körű Gyakorlati—lag csak relativ jellemző szolút nagy—
ságának meghatáro- zásához nem meg—
bízható, hi- áinyjelensé—
gek relatív jelzésére korlátozot- , tan megbíz-
ható
Szubjektív Korlátozottan Nem teljes Egyes termékeknél esetleg alkalmaz- megbízható körű ható az abszolút nagyság megkö-
zelítésére; inkább relatív jellemző
Objektiv Korlátozottan Nem teljes Relatív megbízható körű
— A mérés elvégezhető objektív megfigyeléssel. A megfigyelő bemegy a raktárba, és ott saját szemével, tárgyi formában látja a készleteket, a vevő rendelkezésére álló termé- keket. Ezt megteheti anélkül. hogy a kínálat felett rendelkező személyek szubjektív ítéletét ' ismernie kellene a kínálatról. Hangsúlyozni kell: itt elegendő az objektív megfigyelés elvi lehetősége. Lehet. hogy a gyakorlatban egyszerűbb készletj'elentést kérni a vállalatvezetőktől.
A megfigyelést végző statisztikus azonban — ha akarná — kiiktathatnó a vállalatvezetői jelen—
1222 KORNA! JÁNOS
tést. és akár minden egyes darabot a szó szoros értelmében kézbevéve maga elvégezhetné a leltározást. (A továbbiakban is mindig így értelmezzük a megfigyelés valamely tulajdon- ságának elvi lehetőségét. Ezt mindig elválasztjuk a megfigyelés célszerű megszervezésének szokványos gyakorlatától.)
— A megfigyelés megbízható. Ez nem jelent abszolút pontosságot (például tévedhet- nek a leltározásnál), de a megfigyelés elvileg elvégezhető szisztematikus torzítás nélkül.
— A kínálat elvileg mérhető teljes körűen; nincs korlátozva a jószágok valamely cso—
partjára.
— A megfigyelés [révén megállapítható a mérendő jelenség, a kínálat abszolút nagy- sága. Például. hogy 20000 darab áll rendelkezésre az A—1 termékfajtából, 14 000 darab az A—2-ből és így tovább. (Később ezt majd szembeállítjuk olyan megfigyeléssel. amely csak relatív jellegű megállapításokhoz vezethet: valamely mutatószám nagyobb itt, mint ott, nőtt vagy csökkent az időben sthO)
Hasonló a helyzet a tényleges adásvétel vektorával (lásd a táblázat 2. sorát).
Ugyanazokkal az ismérvekkel rendelkezik, mint a kínálat mérése: elvégezhető közvetlen. objektív, megbízható, teljes körű megfigyeléssel, megállapítható az adás—
vétel abszolút nagysága. '
A 'kí'n—álat ,,fizilkfai" formáiban ,,megfogiható" stoclk-változó; a tényleges adás-
vétel úgyszintén ,,fizikai" formában "megfogható" flow—változó.Most pedig térjünk át a keresletre. Ezzel kapcsolatban kétféle helyzetet kü—
lönböztetünk meg. Az elsőben (lásd a tábla 3. sorát) a megfigyelési időszakban minden konkrét termékfajtából, amely iránt egyáltalán kereslet mutatkoznék, min—
den időpontban, és minden elwárusitóhelyen van készlet. Ez egyértelmű és objektív bizonyítéka annak, hogy sem a jószógcsoport egészéből, sem azon belül egyi—k
tenmékfajtáiból sem volt soha sehol hiány. l—lyen körülmények között deduktive.
tisztán logikailag belátható: a tényleges adásvételnek egybe kellett esnie a ke—
reslettel. Ha tehát megfigyeltük az adásvételi vektort, ez azonos lesz a keresleti
Vektorral.
Nevezzük a most leírt szituációt (mindenből, mindig, mindenütt van készlet) a kereslet objektív regisztrálási feltételének. Az objektív regisztrál-ási feltétel telje- sülése elégséges (és mint látni fogjuk, egyúttal szükséges) feltétele annak, hogy a keresleti vektor mérése —— egy kivételével — eleget tegyen mindazon elveknek, amelyeknek az előbbi elemzés szerint a kínálati és a tényleges adásvételi vektor eleget tett (lásd a táblázat 3. sorát). A kivétel: a kereslet mérése nem közvetlen, hanem közvetett: a tényleges adásvétel ex post nagyság—élből következtetünk az ex ante keresletre. Viszont így olyan méréshez jutottunk, amely objektiv. megbiz- ható. teljes körű, és amellyel megállapítható a kereslet abszolút nagysága.
Mi történik azonban, ha a helyzet más, mint amit a fentiekben leírtunk?
Tegyük fel, hogy a megfigyelési időszakban a zárt jószágcsoporthoz tartozó vala- mennyi (vagy néhány) jószágfa'j'táiból mindvégig (vagy időnként) mindenütt (vagy nélhány elárusítólhellyen) hiányzott a készlet. llyen körülmények között nincs egy—
értelmű és objektív bizonyítékunk arra, hogy nem volt hiány.11 Tegyük fel továbbá, hogy a vevők közlései arra utalnak: 'keresletülk nincs teljesen kielégítve.
llyen körülmények között, vagyis amikor nem érvényesül az objektiv regiszt- rálási feltétel, nem áll fenn a tényleges adásvételíkereslet azonosság sem. A
tényleges adásvétel megfigyeléséből nincs jogunk következtetni a keresletre.12 A!" Itt tulajdonképpen a kardinális és az ordinális jellegű mérés eltéréséről van szó. Mivel nincs he- lyünk a méréselméleti problémák mélyebb elemzésére, megelégszünk a kevésbé pontos, de eléggé szemlé- letes ,.abszolűt'7 és "relatív" jelzők használatával.
" A zéró készlet nem feltétlen bizonyítéka a hiánynak. Csupán a fordított állítás igaz: pozitiv készlet
ié'te bizonyítéka annak. hogy nincs hiány. ,
17 Ezt a szigorú követelményt a gyakorlati megfigyelés megszervezesekor kissé ,,megszelidithetjük", a következőképpen: minél kevésbé áll fenn az objektiv regisztrálási feltétel, minél gyakoribb és intenzívebb a hiány, annó! torzitottobb a tényleges adósvétalből közvetve következtetni a keresletre. A probléma egyik vonatkozása az aggregáclő fokóval függ össze. Erre még visszatérünk.
A HIÁNY MERESERÖL
1223 vevő nem azt vette, amit keresett, hanem amit talált. A tényleges adásvétel nem a keresletet. hanem a kínálat adta lehetőségekhez hozzáigvazodott vevői cselek—
vé'st írja le. A tényleges adásvétel magában foglalhatja az eredeti potenciális ke—
reslet részleges kielégítését is, de magában foglalhat kényszerhelyettesítést és kényszerköltést is.
Ezek után nincs értelme feltenni a kérdést, hogy ebben a szituációban a ke- reslet mérése a tényleges adásvétel megfigyelésén keresztül kielégíti-e a többi mérési elvet (objektivitás, megbízhatóság stb.). A mérési követelménylista élén (lásd a táblázat 4. sorát a 3. oszlopban) egy tiltás áll. A többi követelményre vonatkozó kérdés így üressé vált.
Végeredményben a következő egyszerű szillogizmus útján jutottunk el a ko—
rábban leírt ,.első állításhoz":
1. premissza: a hiányvektor (: keresleti vektor és altényleges adásvételi vektor kü- lönbsége;
2. premissza: a keresleti vektor abszolút nagysága csak akkor állapítható meg objektív megfigyeléssel, ha nincs hiány;
konklúzió: a hiányvektor abszolút nagysága nem mérhető objektív megfigyeléssel.
Noha a gondolatmenet rendkívül egyszerű. a következtetés igen fontos mind a piac és a kereslet közgazdasági elmélete, mind pedig a gyakorlati statisztikai mérés szempontjából. Elméleti következtetéseket' itt nem kívánok kifejteni. a továb- ' biak'ban csupán a méréssel kapcsolatos összefüggésekkel foglalkozom.
Térjünk rá a másik lehetőségre, a szubjektív megfigyelésre. Egy pillanatig té- telezzük fel: minden vevő meghatározott idővel a tényleges vétel előtt lkonk'r'ét termékfaj'ta mélységben pontosan tudja, mit szeretne venni, és ezt egy piacku—
tató intézménynek be is jelenti (lásd a táblázat 6. sorát). Ez esetben a bejelentett vételi szándékot azonosnak tekinthetnénk a kereslettel. A megfigyelésnek ez a módja kielégítene több olyan mérési elvet, amelyet a korábbi elemzés szerint például a kínálat és a tényleges adásvétel mérése kielégített:
—— télies körű (legalábbis elvilea lehetne teljes körű. még ha a gyakorlati piackutatás meg is elégszik reprezentatív mintavétellel):
— a mérés megadná a kereslet abszolút nagyságát.
A baj a megbízhatósággal van. Mégpedig nem valami kis, gya'korlatilag elhanyagolható pontatlansággal van dolgunk, hanem a piackutatóknak bejelen—
tett szándék és a tényleges vásárlás közötti szignifikáns eltérésekről. A vevő—ik egy része hosszú időre előre eldönti. mikor mit kíván venni. más részük rögtönöz. A vevők egy része nagyon konkrétan fogalmazza meg szándékát, más részük csak nagy vonalakban, széles iószágcsoportokra vonatkozóan. A vevők egy része ra- gaszkodik eredeti szándékához, más részük nem. A felsorolásban mindig a két szélsőséges esetet említettem, miközben végtelen sok átmeneti fokozat van. s a vásárlói viselkedés említett vonásai különböző arányokban ko'mbinálódhatna'k. Az irodalomban —— mégpedig főként az ún. marketinggel foglalkozó művekben — szám—
talan példával igazolják a bejelentett vételi szándékok bizonytalanságát.13
Itt csupán egyetlen piackutatást ismertetek H. Theíl és R. Kosobud alapján (10). Amerikai háztartásokat kérdeztek meg: szándékoznak-e gépkocsit venni a legközelebbi 12 hónapban? Majd 12 hónap múlva visszatértek ugyanahhoz a ház—
13 Lásd például (6). (9). Meaiegyzéseim egyébként nem mindennemű szubjektív (az érintettek kikér—
dezésén alapuló) megfigyelés megbízhatóságát vonják kétségbe. Sok más megfigyelési feladatnál (: kikér—
dezéses módszer igen megbízható információt szolgáltathat. Észrevételeim kizárólag a Vételi szándékok ki—
kérdezés útján történő felmérésére vonatkoznak.
1224 KORNA! JÁNOS
tartáshoz és ellenőrizték. vettek—e géplkocsit. A példa szélsőséges két szempontból
is. Ami a terméket illeti: a gépkocsivósánlás még az Egyesült Államokban is nagy tételnek számít; azt lehetne várni, hogy alaposan meggondolják. Ami az országot illeti: a piac bőven el van látva gépkocsival; nem a hiány teszi ott bizonytalanná a vevőt. A piac—kutatási vizsgálat mégis rendkívül nagyfokú bizonytalanságot tártfel.
A tervezett és a nem tervezett gépkocsivásórlás az Egyesült Államokban
Kategória Százalék
1. Az első kikérdezéskor vételi szándékot jelentett háztartások a kikérdezett hőz-
tartások százalékában . . . 8.2 2. Az első és a második kikérdezés közben eltelt 12 hónapban gépkocsit vásárolt
a kikérdezett hóztartásokból. . . 9.8 3. Az első kikérdezéskor vételi szándékot jelentett, és azt teljesítette: valóban
vásárolta kikérdezett háztartásokból . . . 3.1 4. Az első kikérdezéskor vételi szándékot jelentett, és azt teljesítette: valóban
vásárolt az első kikérdezéskor vételi szándékot jelentett háztartá'so'kból . . . 38.3 5, Az első kikérdezésíkor nem jelentett vételi szándékot. és mégis vásárolt az ősz—
szes kikérdezett háztartásokból . . . 6.7 6. Az első kikétrdezés'kor nem jelentett vételi szándékot, és mégis vásárolt az első
kikérdezéskor vételi szándékot bejelentett és azt valóban teljesítő háztartások
százalékában ... 214
Az 1961—1964. években végzett 16 (kétrészes) kikérdezés átl—aga szerint tehát
azok száma. akik nem szándékoztak gépkocsit venni és mégis vettek, több mint kétszerese azokénalk, askik .,előre megfontolt szándékkal" vásároltak. Minden három olyan háztartás közül. amely bejelentette vételi szándékát, átlagban megközelí—tően kettő ellállt e szándékától.
A piackutatólknak adott bejelentés azért megbízhatatlan, mert felelőtlen. Sem- mi következménye nincs. ha a megkérdezett pontatlanul felel. Más a helyzet, ha tényleges megrendeléseket, ..sorbanálláso'kat" figyelnénk meg (lásd a táblázat 7.
sorát). Itt a szándék puszta bejelentése is már vesződséggel, fáradsággal, eset- leg költséggel is járhat; a szándéktól való elrólilás pedig esetleg jogi következ—
ményeket. bánatpénz fizetését, az előleg elvesztését vonhatja maga után. Mind- ez kétség'kívül növeli az erre épített megfigyelés megbízhatóságát. Csakhogy a különböző mérési elvek kielégítésével kapcsolatban itt is jelentkezik számos ne- hézség.
Vallamely tenmékfajtóra irónyuló kereslet abszolút nagyságát csak akkor is—
merjük meg a rendelésállománytból, ha a szóban forgó termékfajtát kizárólag rein—
deléses—sorbanc'illásos alapon adják el. Ha azonban egy részét sonbwanállásos alapon. más részét pedig készletről értékesítik (mint például jelenleg teszik nó- lunk a gépkocsikkal), akkor a rende'lésállománylbál nem vonható le egyértelmű következtetés a kereslet abszolút nagyságára.
— A megfigyelés csak akkor lehetne teljes körű, ha mindent rendeléses—sorbanóllásos alapon osztanánk el. Szerencsére nem ez a helyzet, és tulajdonképpen soha, semmilyen gaz- daságban sem valósult meg általánosan. Ezért a teljes körű mérés ezen a módon elvileg lehetetlen.
( — A jogi és anyagi következmények ellenére sem teljesen megbízható a vételi szón—
dék bejelentése rendelés—sorbanállás útján. Éppen a hiányjelenségek elterjedése idején hajlamosak az emberek arra, hogy egyszerre több sorba álljanak be, feliratkozzanak pél- dául gépkocsira. szövetkezeti lakásra és turistadevizára, noha tudják: ha történetesen mind- három kívánságukat egyszerre teljesítenek. nem tudnának fizetni. Ily módon megtöbbszörö—
ződött fiktív kereslet keletkezik, mely nincs összhangban a vevő tényleges fizetőképességével.
