SZEMLE
91
zós módszerekkel kapcsolatban is. (Például egy holland előadópáros az általánosított nem lineáris kanonikus korreláció elemzés-
ben való használatát tárgyalta.)
A további előadások a témakör egyes rész- területeit vagy számítástechnikai aspektusait elemezték. A statisztikai számítások numeri- kus szempontjai témakörben is sok előadás hangzott el, jelezvén, hogy ez is fontos te—
rülete a számítógépes statisztikának. A té- makörhöz meghivott előadó !. Antoch volt, aki egy lineáris modellbeli változó szelektá- lására alkalmas robusztus eljárást ismerte- tett előadásában. Az, hogy a konferencia programbizottsága e témát így kiemelte, tük—
rözi e módszer fontosságát.
A többi előadás a statisztika területén je- lentkező problémák széles spektrumát mutat- ta be (kategórikus változók lineáris modell—
jei, általánosított multiplikatív modellek stb.).
Úgy tűnik, hogy a valószínűségi modellek szerepe a felderítő adatelemzésben egyre nagyobb. A meghívott előadó, H. Caussínus a felderítő adatelemzésben oly gyakran hasz- nált főkomponens—elemzéssel kapcsolatos valószínűségi modellt mutatott be. Szerepei- tek ilyen modellek a diszkriminancia-analí—
zissel, a többdimenziós kontingencia—táblák- kal stb. kapcsolatban is, némelyek főként el—
méleti. mások inkább számítástechnikaí ol- dalról foglalkozva a problémávaL
A konferenciára az előadások mellett a software-termékek sokszínűsége is jellemző volt. Ezen software-termékeket részben kis—
előadásokban, részben posztereken, részben nem kereskedelmi és kereskedelmi bemuta- tókon ismertették.
A nagy statisztikai programcsomagokat gyártó cégek mellett a konferencián sok kis fejlesztő csoport is tartott software-bemuta—
tót. Ezek többsége személyi számítógépen al- kalmazható interaktív rendszer volt. Egyéni vállalkozó szakember készítette például az egycélú VARCL—programot, amelyet a vari- ancia-komponens elemzésre lehet használni interaktív módon, vagy az ATLAS-programot, amely regressziós görbék és felületek illesz- tésére alkalmas. Egy szakember vagy kis cso- portok munkái az alábbi néhány, többválto—
zós módszer (többek között korreszponden- cia-elemzés) alkalmazására használható ADONIS, SPAD, MlCROSTAT, EDA, LAMDA programcsomag.
Az SPSS-nek, a BMDP-nek, és a SAS—nak is megjelent az IBM személyi számítógépen használható változata. valamint a CLUSTAN, a NAG, a MlNlTAB interaktív változata is.
A konferencia képet adott a számítógépes statisztika jelenlegi helyzetéről, a kutatás fő irányairól és csomópontjairól. A software-ek alkalmazásának széles skáláját villantotta fel
melyekkel élnünk is keliene.
AZ IMS ÚJ FOLYÓIRATA
ViTA LÁSZLÓ
Az egyesült államokbeli Matematikai Sta- tisztikai intézet (institute of Mathematical Statistics — IMS) új. évente négy alkalommal megjelenő folyóiratot indított Statistícal Sci- ence címmel. A mintegy 150 oldal terjedel- mű számok 1986—tól kezdődően minden év februárjában, májusában, augusztusában és novemberében jelennek meg. Az első szám- ban megjelent szerkesztőségi cikk az új fo—
lyóirat célját abban jelöli meg, hogy a sta—
tisztika szükségképpen egyre inkább speciali- zálódó elméleti és gyakorlati művelői szá—
mára viszonylag szerény, mindenki által könnyen érthető matematikai apparátus fel- használásával átfogó képet adjon a statisz- tikai módszertan rendkívüli gazdagságáról, s napjainkban is tartó rohamos fejlődéséről, alakulásáról. ily módon fontos és hasznos ki- egészitőjévé válhat az intézet elméleti szak- emberek, kutatók részére publikált más fo—
lyóiratainak — a The Annals of Mathematical Statistics utódait képező The Annals of Sta- tistícs és The Annals of Probability igen ran- gos szakfolyóiratoknak -—, s hozzájárulhat a legfontosabb folyamatban levő oktatások
koordinálásához, integrálásához és szélesebb szakmai körökkel való megismertetéséhez.
Az elképzelések szerint az új folyóirat pro- filja igen gazdag lesz. Rendszeresek lesznek benne az ígéretesnek tűnő új módszertani irányzatokat, kutatásokat áttekintő, illetve a közérdeklődésre számot tartó alkalmazásokat bemutató, neves szakértők hozzászólásaival együtt közölt cikkek. Emellett cikkeket közöl majd a statisztika és (: valószínűségelmélet történetéről, oktatásáról, s kitér a ma már klasszikusnak számító, a jelenlegi statisztikai gondolkodást is nagyban befolyásoló cikkek bemutatására, kommentálására is. Végül rendszeresen találhatók lesznek az új folyó- iratban könyv-, kutatási—beszámoló- és tan- tervismertetések, értékelések, illetve a sta- tisztika kiemelkedő művelőivel készített in—
terjúk is.
Már az első két szám is jól követi ezeket a szerkesztői törekvéseket. Az új módszerta- ni irányzatokat áttekintő cikkeket a standard
hibák, konfidencia—intervallumok és a sta- tisztikai pontosság más mérőszámainak egy- szerűsített módon történő meghatározására
92;
SZEMLEszolgáló ,,bootstrap" eljárásokat, a különfé- le valószínűségeloszlások összesúlyozását és annak kritikáját, végül pedig az élő organiz- musok alakjának és méretének kvantitatív vizsgálatára szolgáló ún. morfometriát bemu- tató cikkek reprezentálják. Érdekes alkalma—
zásokként az 1980. évi népszámlálás adatai- nak korrekciójára használt regressziós mo- dellekről. illetve az adatelemzés számítás- technikai környezetéről olvashatunk az első két számban. A statisztika és a valószinűség—
elmélet történetének, illetve klasszikus, nap- jainkban is nagy hatású cikkeinek bemuta—
tása keretében a határeloszlási tételek 1935 körüli történetéről, az IMS kezdeti időszaká- ról, Poisson munkásságának statisztikai al- kalmazósairól, valamint George E. F. Box összegyűjtött munkáiról szóló írásokkal talál- kozhat az első két szám olvasója. A statisz- tika neves művelői közül D. BIackwelI-lel. T.
W. Andersonnal, E. L. Lehmann-nal készített érdekes interjúkat tartalmaz az első két szám.
Végül a második számban található Her- bert Robbinsnak a matematikai statisztiká—
hoz való hozzájárulásait bemutató írása is.
Hasznos és jó kezdeményezésnek tűnik, hogy az új módszertani irányzatokat. érde—
kes alkalmazásokat áttekintő. illetve ismer- tető cikkek nem önmagukban, hanem mind- járt neves szakértők hozzájárulásaival. kriti—
kai megjegyzéseivel együtt jelennek meg. Jól példázza ezt az 1980. évi népszámlálás ada- tainak korrekciójára kidolgozott különféle
regressziós modelleket bemutató cikk, amit nyolc hozzászólás, majd az eredeti cikk szer- zőinek e hozzászólásokra való reagálása kö—
vet. Ha nem is ilyen mértékben. de ez a fajta közlési mód jellemzi az új folyóiratban közölt többi cikket is. Ez a megoldás egy- részt lehetővé teszi ma még vitatható eljáró—
sok, módszertani megoldások bemutatósátis, másrészt pedig tanulságos lehet a statiszti—
kai módszertant alkalmazni kívánók számára, mert nagyban hozzájárulhat az egyes mód- szerek alkalmazásával gyakran együtt járó buktatók elkerüléséhez.
Az első két számot elolvasva úgy tűnik, hogy jól megvalósíthatók a szerkesztőség ál- tal megfogalmazott célkitűzések, s így az új folyóirat valóban hézagpótló szerepet tölthet be a már létező szakfolyóiratok mellett. Re- méljük. hogy a további számok is hasonlóan színvonalasak és érdekesek lesznek. s ered- ményesen hozzájárulnak mind az új módszer- tani törekvések minél szélesebb körben való elterjedéséhez. mind a gazdag statisztikai módszertan egyre szakszerűbb gyakorlati al—
kalmazásához. Meggyőződésünk. hogy a kez- déshez hasonló színvonalú folytatás esetén a Statisztikai Szemle olvasói is gyakran talál- koznak majd a Statistical Science-ből szár- mazó cikkek ismertetésével a statisztikai iro- dalmi figyelő rovatban, aminek hatására egyre többen veszik majd kézbe. és kísérik közvetlenül is figyelemmel ezt a színvonalas és hézagpótlónak ígérkező új folyóiratot.