• Nem Talált Eredményt

Szolgálat, 20. szám, 1973/4

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Szolgálat, 20. szám, 1973/4"

Copied!
106
0
0

Teljes szövegt

(1)
(2)
(3)

non ministrari. sed ministrare

szolgá l a t

20. szám

TARTAL OM Jézus Krisztus

TANULMÁNYOK Szabó Ferenc: Jézus Krisztus, az Istenember Jacques Loew: Ember az emberek között

Csányi Dániel: .A z Emberfia azért jött. hogy szolgáljon"

Babos István: Az Egyház: Krisztus szentsége Németh József : A teljesebb emberség felé René Voillaume: Szúz Mária

AZ EGYHÁZ SZAVA .A béke tőled is függ" (Justitia et Pax pápai bizottság) A belga püspöki kar pásztorlevele a szentév kezdetére Újabb eucharisztikus intézkedések (Szabó Ferenc) Egyházatyák Krisztusról

ESZMI:K I:S ESEMI:NYEK Sík Sándor. a lelkivezető (Volt tanítványa)

Mikor igazi egység az egység? (Joseph Ratzing er) Hogyan látják gyermekeink a családot? (Jella Lepman) Libanoni levél (Kollárovits Margit)

Levelesládánkból Papi jubileumok

1973karácsony

3

14 18 29 41 50

64 67 69 70

72 80 84 86 87 90

(4)

KONYVSZEMLE Teilhard lelki üzenete (Szabó F.)

Gelstliche Schrlhlesung (Ory M.) R. Voillaume: Retraite au Vatican (S.) Bánk József: Fegyelem és kegyelem (M.E.) Kézenfogva (Békési 1.)

HALOTIAINK

Dr. Zemplén György Zoltán esztergom i segédpüspö k (R.) Szivós Donát OSB (Confrater)

Brückner József esztergomi kanonok (Meszlény i Ant al) Kovács István (M.L.)

Dr.Szalay Gyula János OP (Temel M. Amata) Jankó Imre Miklós iskolate stvé r (Nagy I. Kolos) Kocsis László (Uhl Antal)

A csatkai remete: Károly Testvér IM.L.)

92 96 96 97 97

98 99 100 101 102 102 103

104

104

Szolgálat (Dlenstl, spirituelle Ouart als chrih , Klerusblatt. - Mit Druckerl aubn i s des Bis chö fl ich en Ord lnarlat s, Eisenstadt. - Eigentümer, Her ausgeber , Verl eger und für den inhalt verantwo rtlich: Ladislaus Maro si, A-9BOOSpittal/Drau,Kapellengasse 15.

- Druck: Prugg Verlag-Eisenstii dt er Graphische GesmbH, Eisenstadt, Osterreich.

(5)

JÉZUS KRISZTUS

Sok an és sokszor elmondták már: a kereszténység nemcsak, nem is els6sor ban tanftás, erkölcsi ren dszer , egyházi szervezet, "vallás" . A ke- reszt énys ég szíve egy személy: Jézus Kríszt us.

Ez a Jézu s hitünk szerint a hozzánk hajló Ist en .Ist en és em ber egy szemé lyben. Mert "úgy szerette Ist en a világot, hogy egyszü lö tt Fiát adta" (Jn 3,16) nekünk. A Fiú földi élete, működése, szenvedése és ha- lál a Ist en hallatlan kitárulása az ember felé: "Szeretett engem és ön- magát ad t a értem" (Gal 2,20).

Ez a Názáreti Jézus mint Istenember személyes jelenlétét ígér t e az embernek a történelem egész fol yam án : "Én veletek vagyok minden nap a világ végezetéig" (Mt 28,20). Kereszténynek lenni annyi, min t szem é- lyes vi szony ban állni Jézus Kr i szt ussal , aki "ugyanaz tegnap és ma és min dörökké" (Zsi d 13,8).

A Szol gálat jelenlegi száma ennek elérésében szeretné olvasóinkat segíteni.

Korunk egyik nagy lel k i embere állapította meg: amikor az 6segy- ház egy tagj a, akit még személyes élmények fűztek Jézushoz, vagy legalábbis közvetlen tanítványaihoz, kimondta: "Jézus az úr" , ez való-

színűleg többet jelentett neki, mint a ma emberének több kötetre val ó teológia. A tudomány és technika modern világában él6 ember számára azo nb an már alig hozzáférhet6 ez az egyszerű és közvetlen út, a betle- hemi pásztorok útja. A mi utunk a napkeleti bölcsek kanyarg ós, hosszú, veszélyes zotuikon át vezet6 ösvénye. Ezzel számolni kell, és Jézus ki- jelen t ése: "Boldogok, akik nem látnak és hisznek" (Jn 20,29), szen t esí·

tést és ösztönzést ad er6feszítéseinknek, amelyekkel az emberi lét ho- mályában keressük ót. Csak az a fon t os, hogy utunk végén valóban megtaláljuk az igazi Jézus Kr i szt ust , az él6 Ist en em bert , azt, akir61 az Irások beszélnek, és aki ma és mindenkor iránytűje szívün k szenve- délyes vágyának.

Jézus Krisztus megközelítésének els6dleges útja ma is, mint mindi g, a Szerü trásc n át visz. Karunk a tudományos szövegelemzés teljes appa- rát usával igyekszik közelünkbe hozni Krisztus emberi alakját és nyo- monkísérni az 6segyház kialakuló teológiáját. Ebb61ad ízelít6t Szabó Ferencnek az Istenemberr61 szóló cikke. Jacques Loew elmélkedésré sz- let e módszertani lag éppen az ellenkez6 utat járja: közve tlen em ber i élmények kicsor du l ó telij én át sej t et i meg az embere n túli t. Csányi

3

(6)

Dániel dallasi szentiráspr o tes szor végül rends zeres exeget i kai elemzé s- sei mutatja be Kri sztus küldetés tudatána k kialakulá sát és alapvet6 jellegét. Tanulmánya mintapé ldája lehet annak, hogyan szolgálhatnak a tudományos kutatás ere dmé nyei hi t ün k és Kri szt us ir ánti szeretetünk el mé lyítésére ahelyett, hogy megingatnák azt.

Jézus személyes élete azon ban nemcsak a föld egy hel yéhez és idő­

pont jához fűzödö egyszeri tör té nelmi tény. Babo s Ist ván na k, a fordha- mi egyetem tanár ának cikke a II. vatikáni zsi nattal kibonta koz ó egy- házfo gal m at elemezve rám u t at: hogyan van jelen Jézus Kriszius az üd- vösség tört énet ében , és hogyan "folytatja" öt az Egyház, mint "az em- ber i nem szeniséqe". Németh József kollégiu m i igazgató pedig tapasz- talatai bó l kiindulva, a lélektani elemzés eszközeiv el próbálja megköze- líteni a "t el j esebb emberséq ért"folyó küzdelme t . - Az Ist en em bert öl és Egyházától elválaszthatatlan az, aki a meg-

tes tesülő Igét az emberi ségnevében bef ogadta, világra hozta,fölnevelte, hit ével és szeretetével megváltói műuének legszor osabb társa lett: az ő

édesan yja. René Voillaume elmélkedő beleél éssel vezet végi g minket Mária élet én és megmutatja, micsoda egység és egyszerűség uralkodik Ist enn ek reá vonatkozó el gondolásában, kijelölve ezzel az egészséges Mária -ti szt elet alappilléreit.

Számun k néhány továb bi részlet e szok ás szer int egy-egy seintolt ot ad még hozzá az eddigiekből kialakuló kép hez, az egyházat yák elmél-

kedő vagy szenvedélye s tanúságtételétől a mai ki semb er vallomásáig, Kri szius "plérómájának" teilhar di el gondolásától a

szeni éo

kiengesz-

telődési progra m jáig és a legú j abb eucharisztikus gyako r lalig. Mindez a sokféle megközelítés és kezdeményezés lényegében ugyanazt mondja:

hogy "a benne való hit által van reményünk és bi zt on ságo sutunk Isten- hez" (Ef 3,11). "Ist en ugyan i s a hi t által tett igazzá, hogy őt és feltá- madásának erejé t megismerjem, de a szenvedés ben is vállaljam vele a közösséget . . . Nem mint ha már elértem vol na vagy már célba értem volna, de fut ok ut ána, hogy magamhoz ragadjam, ahogy Krisztus is magahoz ragadott en gem" (Fil 3,10.12).

4

(7)

TANULMANYOK

Szabó Ferenc

J':ZUS KRISZTUS, AZ ISTENEMBER

Az Evangél iumok központi kérdése ez: Kic soda Jézus Krisztus? Jézus maga is feltette ezt a kérdést Péterne k Fülöp Cezáreájában. Az apostolok fejének vallo mása minden kereszté ny hitvallását fejezi ki : .Te vagy Krisztus, az élő lsten Ha" [Mt 16,16). Amikor azonban Pét er ezeket a szavakat [az Atya belső sugallatára) kiejtette . még nem mérte fel horderejüket. Az apos- tolok csak Jézus feltámadása után .ért lk meg" Jézus szavait és személyének rnlsztérlumát, miután a Lélek .eszükbe jutt at " rnlndent, amit Jézus mondott nekik (Jn 14.26). R. Schnackenburg gal határozottan állít hatj uk. hogy "a tanít- ványok csakis Jézus feltámadása után jutottak el a Mess iásban és az lsten Fiában való teljes hitre".' Az evangél iumok ugyanis már az ósegyház hitét tükrözik; így Máté is a húsvéti események fényébe állítja a Fülöp Cezáreájá- ban lejátszódott epizódot.

Mivel a keresztény hit kiindulópont ja Jézus feltámadása. mivel mi ls az ósegyház tanúvallomása alapján hiszünk és ismerjük meg Jézus misztériumát, azért a húsvét i misztérium hirdet éséból indulunkki mostani reflexió inkban is.

1.Jézus Kriszt us az ösegyház igehirdetésében

Mielótt az evangélium okat megírt ák volna. az ósegyház már hirdette az Evangéli umot. Jézus megváltó halál át és feltámadását (1Kor 15.1kk). A négy evangélium már - mindegyik sajátos kat ekétikai és .teológiai" célzattal és

különböző fejl őd é s i szinten - az ósegyház igehirdet ésének fényében szem- léli a húsvé t elótti eseményeket. R. Bultm annal szemben valljuk azt. hogy folyt onosság van a kérügma (öst igehirdetés) Krisztusa és a történeti Jézus között.' A húsvéti hitnek nem lenne szllárd alapja, ha nem támaszkod nék a tör t énet i Jézusszemél yére. De tény az.hogy csakis a húsvéti hiten keresztül juthatu nk el a názáreti Jézus történetéhez .

Az ósi igehi rdetés alapján ezek a Krisztusban való hit fóbb vonásai: 1) A feI tám a dá s hirdeté se: az Atya feltámasztotta Jézust. felmagasztalta Fiát és magához vette a dicsóségbe. A názáret i Jézus tehát az Atyaistennel egy szinten van. jóllehet személyében különbözik tóle. 2) A Lélek elküldése után az apostolok és az óskeresztények ú j r a é r t e I m e z i k Jézus földi történetét húsvét fényében: most már názáreti földi életében.apostoli külde- tésében. sót szenvedésében és halálában is észreveszik a lefátyolozott isteni jelenlétet: megértik azt. hogy Jézus sorsaaz Istenember sorsa volt. Megértik.

hogyakere sztségtó l kezdve (sót születésétól, megtestesülésétól kezdve)

(8)

egészen felmagasztaltatásáig tulajdonképpen az Atya örök szándékát teljesíti be mint Küldöttje.A hivők megértik az azonosságot a feltámadt Krisztus és a názáreti Jézus között, 3) Mindezt csak úgy tehetik meg, hogy Jézus csodáin túl az ószövetségi í r á s o k r a hivatkoznak [lzaiás, Dániel. Jóél. Zsoltárok), amelyeket Jézus tanításával és életével beteljesített. Egyéb ként ezt az érve- lést már maga Jézus előkészítette földi élete során, hiszen ő maga is gyakran hivatkozott az Irásokra .

Az ősegyház csak f o k o z a t o s a n méri fel Jézus misztériumának min- den dimenzióját és tudatosítja Jézus Krisztus transzcendens istenfiúságát.

Ez világos az őskeresztény igehirdetés tematikájának elemzéséből. Melyek a leggyakoribb témák? Sematizálva három nagy témakört jelölhetünk meg: 1J .Krlsztus a p rÓf é t a." Ez a cím talán a legősibb elnevezés, amellyel a jeruzsálemi közösség Jézust jelölte, Mózeshez hasonl ítva Őt [vö. MTörv 18, 15-19 és Csel 3,22; 7,37). 2) .Krlszt us I s t e n g y e r m e k e vagy s z o I- g á j a." Jézus már földi élete során hivatkozott az izaiási Szenvedő Szol- qára, főleg akkor, amikor előre jelezte, hogy szenvednie kell és meg kell halnia sokak búnelért. Az első igehirdetésben lépten-nyomon visszatér az .Ebed Jahve" -ra való hivatkozás [Iz 52-53). PI. az Apostolok Cselekedetei- ben [8,26-40) Fülöp az etióp udvari tisztnek lzaiás 53,7-8-at magyarázza.

[Lásd még az ősköz össéq Imáját: Csel 4,24-30.)3) .Jézus a z Ú r [K y r los)".

Az ÚR cím a húsvéti élmény legrövidebb összefoglalása. .Jézus az Úr", vagy az arám formula: .Maranatha"

=

Jöjj el Urunk! egyenértékü. Ennél a témánál gyakran hivatkoznak a 110.zsoltárra. PI. Péter első pünkösdi beszédé- ben: .Dávid nem ment fel az égbe, mégis mondja: Igy szólt az Úr az én Uramhoz: Olj jobbomra, s ellenségeidet lábad alá zsámolyul alázom. Tudja meg tehát Izrael egész háza teljes bizonyossággal, hogy lsten azt a Jézust, akit ti keresztre feszítettetek, Úrrá és Messiássá tette" [Csel 2,34-36). Ilyen és hasonló verseknek az a kicsengésük, hogya feltámadt Úr, az Atya jobbján dicsőségben élő Krisztus [aki majd a világot megítéli) isteni természetü.

Még határozottabb lesz ez az állítás Szent Pál leveleiben [Róm 1,3-6; Kol 1, 15-20: Fil 2,6-11 . . . ) és természetesen később Szent Jánosnál.

Az ősegyház fokozatos reflexiójának jellemzőit leegyszerüsítve így foglal- hatnánk össze: 1) A legrégibb szövegek azt a benyomást keltik,hogya tanít- ványok mindenekelőtt azt vették észre, hogy az üdvösség kinyilatkoztatása beteljesedett. Az új Próféta feltárta lsten üdvözítő tervét és ennek az üdvös- ségnek közvetítője. Nincs másban üdvösség, egyedül csak Jézusban [vö.

Csel 4,12). Jézus az egyetlen isteni megváltó. Az új Izrael Feje. 2) Elég korán kezd kibontakozni a Krisztus istenségére vonatkozó reflexió: a tanít- ványok tudatosítják azt, hogy Mesterük megdicsőültés az Istennel egyenlő

rangban van. Továbbá a keresztények hangsúlyozni kezdik hitük eredetiségét és kezdenek elkülönülni a zsidóktól. (A szigorú monoteizmust valló zsidóknak természetesen botrányos volt Jézus .Js t e nlt és e 'l.l Az ősegyház tehát - részben a zsidókkal folytatott polémia hatására - kezdi kibontani a húsvéti 6

(9)

eseményekben és Jézus földi életében bennef ogla lt krisztológiai elemeket.

Egyrészt kiemeli azt, hogy a felmagasztalt Úr azonos a keresztrefeszítettel;

másrészt ponto sabban meghatározza lsten és Jézus Krisztus viszonyát. Tuda- tosítják a Fiú p r a e e x i s t e n t i a - ját: határozottan megvallják. hogy a Fiú öröktől fogva az Atyánál létezett és mindig ist eni rangban volt. A Filip- piekhez írt levél 2. fejezetének Krisztus-himnus za bizonyára már az ősegyház

liturgikus himnusza volt : ebben világos Jézus isteni mivoltának állítása. 3) Az ősi hit utolsó vonása: az újszövet ség legrégibb szövegei , éppen kateketi- kai és kultikus jellegüknél fogva, nem tanúskodna k egészen világosan az eml ít ett doktrin ális fejlődés ről. Természete s

az.

hogy azelső keresztény nem- zedék inkább éli hitét,semmint a krisztológ iai reflexiókra irányítja figyeImét.

Rövid hitvallási formulák. imádságok , liturgikus felkiáltások (az apostoli leve- lekben sok ilyet találunk) az élő hit kifejezése i. de nem tükrözik teljesen mindazt az eszmei teljességet. amit a rendszeresen kidolgozott reflexiótól elvárunk.

2. Jézus fokozatosan nyilatkoztatja ki istenfiúságát

Miután röviden jellemeztük az ősegyház Krisztus-hitét. próbáljuk meg rekonstru álni a tan í t ván yo k h ú s v é t-e Iőt t i h i t é t. Elsősorban a szinoptikusok tanúságtét elére hivatkozunk. mert ezek (főleg Márk) mutatják be a názáreti Jézust úgy. ahogy kortársainak megjelenhetett. Természetesen, ismét eljük,már ezekben is érezhető a húsvéti hit .vlsszahatás a" . Ezzel mindig számolunk. Másszóval : módszerünk kicsit hasonlít a történetkritikai módszer- hez: de ennél továbbmegy , mert nem csupán az exegéta és a történész szeméve l vizsg álj a Jézus életének kiem elkedő eseményeit. hanem már a húsvét-utáni hit fényével is számol . amikor a Jézus-miszt ér ium kinyilatkoztatá- sát meg akarja ragadni. Ami kor Jézus történet i alakj ából kiindulva eljutunk Jézus Krisztus istenségé nek teljes fel ism eréséig , nem tesszük zárójelbe a hitet. demegkiséreljük rekonst ruálni azt a történelmi hel yzetetés folyamatot.

amelyne k során megszületett a Jézus iste nségében való hit. Másszóval: tanúl akarunk lenni a Jézus-míszt éríum f o koz a t o s k I n y i I a t k o z t a tás á - n ak az apostolokkal együtt. Jézus embersé ge és tört énelmi léte az út isten- ségéhez. Egész miszt érium ának. személyének és küldetésének középpontja pedig nem más, mint az Atyáho z való viszonya. ezért főleg erre összponto- sítjuk figyelmünket.

Rögtön leszögezzük : Ha Jézus valóban az lsten Fia. tehát az Atya egy- szülött Fia, egyenlő az Atyával . ahogy ezt a kere sztények vallják. akkor ezt egyedül Jézus maga tudja kinyilatko ztatni az embereknek; az ő kinyilatkoz- tatása nélk ül ezt soha senki fel nem fedezhetné. .M lndent átadott nekem Atyám, és senki sem ismeri a Fiút. csak az Atya, senki sem ismeri az Atyát.

csak a Fiú és akinek a Fiú kinyilatkozt atja " (Mt 11,27). Tapasztalatból kell tudni azt, ki az lsten, hogy ezt mondhassa valaki: .Ez az ember lsten". I:s

(10)

egyedül lst en mondhatja: .I:n az lsten Fia vaqyok" (t ranszcendens értelem- ben). Ha tehát Jézus nem személyes tapasztalatból beszél, ha nem azt nyi- latkoztatja ki, a m i valójában és amit megél, sohasem tudjuk Igazában meg- mondani, kicsoda ő és sohasem hihetünk az lsten Fiában. Ha Jézus nem s a j á t s z e m é I y é b e n nyilatkoztatja ki nekünk az Istent, akkor csak egy hozzánk hasonló emberrel találkozunk.

De éppen itt bukkanunk egy alapvető nehézségre . Ha a szinoptlkus evan- géliumokat tanulmányozzuk , megl epődve áll apíthatjuk meg: Jézus általában nem mondja meg köz vet I e n ü I, hogy kicsoda. A személyére vonatkozó formális kijelentések rendszerintmásoktól jönnek : a keresztségnél és a szín- változásnál az Atya (az égi hang) tesz tanúságot róla; máskor agonosz szel- lemek; Fülöp Cezáreáj ában Pét er vall ja meg , hogy ő az lsten Fia. A Nagy·

tanács előtt is csak afőpap kérdésér e, közvetve vallj ameg kilétét:"Te vagy a Messiás, azAldott (Isten) Fia?" - .I:n vagyok : - A Golgotán a százados jelenti ki: .Ez az ember valóban lsten Fia volt: Most Márk evangelistára hivatkoztunk, aki minden bizonny al a leghívebben tükrözi a húsvét-előtti ese- ményeket és nagyon ügyel a Messiás-titok fokozatos kinyi lat koztat ására. De az említett megfigyel és áll amásik két szinopt ikusra is.

Ezekre a tényekre megpróbáltak magyarázatot keresn i az exegéták és a teológusok.A vitákat most nem ismert etjük. De minden jel arra mutat, hogy az irodalmi tények Jézus alapvető magatartását és módszerét tükrözik. Igy tehát a keresztény kinyilatkoztatás paradoxonával áll unk szemben: egyrészt egyedül Jézus mondhatja meg,kicsoda

ő;

másrészt Jézus addig nem rnondhat magáról semmit, amíg az emberek nem beszélnek és nem mondják meg, kinek tartják őt. P. J. G u i II et könyve: .Jézus élete és halála előtt" 3 fel- veti ezt a problémát, majd így világítja meg a paradoxont: .Hogy Jézus kinyilatkoztassa önmagát, ahhoz nem elégséges az, hogy beszéljen vagy cselekedjék; szükséges az is, hogy szavát megértsék, hogy igéinek jelentése legyen hallgatói számára; sőt mi több: hogy szavai ugyanazt jelentsék hall- gatóinak, rnlnt amit neki magának jele ntenek. Kinyilatkoztatni önmagát nem azt jelenti, hogy kiejt egy formulát és ezt ismét elt et i az emberekkel, ahogyan a tanító bemagoltat bizonyos formulákat a tanulókkal: ,Mondjátokutánam: I:n vagyok az lsten Fia'. Szükséges tehát az, hogy az ismételt formulák ugyanazt jelentsék, mint amit a Kinyilatkoztató szán nekik:

Mindebből megértjük Jézus módszerét: úgy nyilatkoztatt a ki magát, hogy hall gat ói, beszélőfelei szavait ismételte, az ő vallomásukból indult ki és azt fejlesztette tovább. A korabeli zsidók egy meghatározott vallási meggyőződés­

sel, messiás-hittel látták Jézus személyét, csodálták tetteit, hallgatták sza- vait; többé-kevésbé azonosították Jézust a próféták által megígért és várva- várt Messiással. Jézus, aki istenfiúi öntudattal lépett azemberek közé,leéresz- kedett hozzájuk és csak lassan-lassan tárta fel személ ye titkát. Egyébként hallgatói képtelenek lettek voln a megérteni szavainak igazi jelent ését . Arra volt szükség, hogy az emberek előzetesélményeik, vall ási ismereteik alapjá n

8

(11)

nyissanak ráJézus szavainak értel mére. Demásr észt szükség volt felfogás uk.

hitük továbbf ejl eszt ésére. kiigazítására is, hiszen Jézus istenfiúsága egészen új volt az ószövetségi kinyilatkoztat áshoz képest; és csak Jézus maga rnond- hatta meg, milyen titokzatos, bensőséges kapcsolat fűzl azAtyához.

Jézus mint kifejlett férfi, harminc év gazdag tapasztalatával lép fel. hogy bete lje s ítse rnlndazt , amitaz ószövetségi próféták előre hirdettek, és szaval- val , tetteivel kinyilatkoztassa ist enf iúi mivo ltát, azt, ami öröktő l fogva volt, azt a tényt. hogy lét ét egészen az Aty ától kapja és hogy küldetése az Atya örök tervének bet elj esít ése. Nyilvános múködésének elején a legkiemel · kedöbb esemény m e g k e r e s z t eIk e d é s e. A tény kétségtelen. A kű ­ lönböző evangéliumi hagyományok egyaránt beszámolnak róla. Mind a négy evangéliumban ez a teofánia Jézus történetének ragyogó homlokzat át képezi.

A názár et iJézus közvetlen kapcsolatba kerüla megnyílt éggel: hall ja azAtya hangját és befogadja a Szent lelket. Kétségt elen, hogy ez a bemutatás már a

hivő kereszténységtől ered; azőskereszté nyek Jézus keresztségében már az egyház által kiszolgáltatott keresztség őstípusát látták. De a történeti ese- mény nem vonható kétségbe. A teofániákra és apokali pszisekre jellemző

stí lus. ábrázolás mögött észre kell vennünk a dön esemény jelentés ét. Az esemény feltét elezné Jézus személyes közlését ,hiszen az evangéliumok nem mondják azt. hogy atanúk is hallották az égi szözatot.Jézus földi élete során többízben fel t árta lelkét övéinek. (Vö. lk 22.15; Mk 14,34.) De az ilyen bizal- mas közléseknek jeiét nem látjuk a keresztség epizódjának leír ásában. Sem az égi hang, sem a tartalom nem jelzi azt, hogy mi vol t ebben a pill anatban Jézus bel ső tapasztalata és reakciója.Mi tehát a keresztség epizódjának jelen- tése az evangelisták szándéka szerint? P. Guillet szerint ez Jézus bernut at- kozása a hivőknek. Egy egészen kiváltságos személy kinyilatkoztatásáról van szó. A kinyilatkoztatás csúcspontja az isteni szózat az elbeszélés végé n: "Te vagy az én szeretett Fiam. benned telik kedvem!" (Márk) "Ez az énszerete tt Fiam . . ." (Máté) Máté itt mind en bizonnyal Izaiásra utal: .Irne az én Szol gám,akit támogatok.az én választ ottam,kiben kedvem találom" (Iz 42.1). Máté 12.fejezet e kifejezetten idézi Izaiásnak ezt a vers ét . Jézus tehát az a

szenvedő Szolga, aki az üdvösséget hozza a népnek. Akár király. akár próféta.

a Szolga mindenképpen messiási alak: Istennek kedve teli k benne. ő majd megva lósítja az igazságot a földön. Jézus beteljesíti a jövendölé st ; erre utal a keresztség jelenet e. A kere sztség epizódja nem anakronizmus. nem az evangelisták .rnontázsa" , mert nem azt mutatja be, mit élt meg Jézus ebben a pill anat ban - nem messiási tudatának fe l ébre d és é ről van szó - , hanem azt kezdi kinyilatkoztatni ,ami öröktől fogva volt. istenfiúságát, amire emberi tudatának kibontakozásakor már régebben ráébredt. (Ha Jézus valóban lst en Fia, és ezt egy napon ki kell nyilatkoztatnia, akkor ezt öntudatra ébredésé tő l

kezdve tudnia kell. Másrészt : Ha Jézus valóban ember, akkor emberi tudata csak lassan bontakozik ki - amint ezt Lukács első fejezetei bő l látjuk - ; szület ése pill anat ában nem fejlettebb emberi tudat a. mint bármelyik cse-

(12)

cs em öé.) Egészen pontosan: a z A t Y a m a g a kezdi kinyilatkoztatni, hogy ő küldi Jézust, hogy ő Jézus eredetének és missziój ának forrása.

Megkereszt elkedé se után Jézus hirdetni kezdi az lsten országát. Tanítja a köréje sereglő népet - új törvényt ad- , meggyó gyf tja a betegeket. meg- bocsátja a búnöket. Azok közül, akik közelebbről követik , apost olokat választ és ezeke t egyre jobban beavatja az Istenország titkaiba. Altalában hitet kíván hallgatóitó l és még azokat is követésére szólítj a fel. akik nem lehetnek vele, akik a szó szoros értelmé ben nem szegőd h etn e k nyom ába. A Hegyi Beszéd- ben azt tanítja, hogy mind annyian az Aty a gyerm eke i vagyunk. hogy életünk- ben a menn yei Aty a töké letes ségét kell utánoznunk. Jézus magatartása és beszéde felkelti, táplálja, mege rős íti hall gatói hitét. De vajon ez a hit Isten- nek, avagy őneki magának szél-e? I:rdekes, hogy aszinoptikusoknál csak egyet len egy esetb en mondj a Jézus (Mt 18,6): .Ezek a kics ik. akik hisznek b enn em". Egyébként kifejezetten az Istenben való hitről sem beszél.

Altalában csak azokról szél.akik hisznek, akiknek hitük van. Ha ennek a hit- nak a tárgyát meg akarnánk határozni . talán így fejezhetnénk ki leqpontosab- ban a szöve gek tartalmát: .Higg yetek azEvangéliumban!" (Mk 1.14) Vagyis: Higgyétek azt, hogy most lsten valami egyedülálló, végérvényes tettet visz végbe, és ennek Jézus a tanúja és föszerepl ö]e. Isten, Jézus és az esemény nem keveredikössze: mindegyiknekmegvan a maga sajátos alakja és szerepe.

De ugyanakkor nem is válas zth atók szét. Innen van az, hogya legtöbb eset- ben a .hl nnl" Igéhez egyaránt hozzátehetjük az .lstenben" . •Jézusban". vagy

.az Eseményb en" (az Ist eno rszág eljöttében) határozót. Ez egészen világos János evangé li umában, amely jobban kibontja a szinoptikusok gondolatát.

Jézus nyilvános múködése során lassan-l assan vezeti övéit személye és messiási külde t ése felfedezésére. A döntő pillanat kétségkívül Pét e r va I- lom á sa Fülöp Cezár eájában. Ezt az epizódot a szinop tikusok úgy mutatják be. mint fordulópontot Jézus nyilvános múködésében . Kül önösen Márk (8, 27-30) hangsúlyozza a krit ikus pillanatot. .Ettöl fogva arra kezdte oktatni őket, hogy az Emberfiának sokat kell szenvednie. a vének. főpapok és írás- tudók elvet ik és megölik, de harmadnapra föltámad. Egész nyfltan beszélt mindenről . .." Jézus kezdi felfedni a messiási titkot. Simon Péter meg- rémül , megbot ránkozik, ami kor Jézus szenvedéséről és haláláról hall. Ebből és Jézus korholásából világos, hogy nem fogja fel saját vallom ása jelentését.

Nem a test és a vér jelentette ki neki Jézus misztériu mát, ahogy Máténál olvassu k (16.17), hanem az Aty a. A Fülöp Cezáreájában történt vallomás nem egyszerú hitvall ás, tehát olyan kiáltás, amelyben a hit fejeződik ki.

Péter Jézus kérdé sére válaszol: .Ki vagyok én?" (Kinek tartanak engem az emberek?) Tehát a kérdés Jézus szem élyazonosságára vonatkozik. Jézus azonosságának nem kellett volnaproblém át okoznia ,hiszen Názáretben bárk i megmo ndhatta volna: .Ez az ács, Mária fia. Jakab, József, Júdás és Simon testvére" (Mk 6,3). I:s mégis dön tő kérdés Jézus számára személyazonos- sága: arra akarja késztet ni környezetét. hogy állást foglaljon személyével

10

(13)

kapcsolatban. Az evangéliumi jelenetekben megfigyelhetjük, hogy Jézus minden esetben igazol egy-egy olyan gesztust, amely környezetét megbotrán- koztatj a. Bizonyos utalásokk al. szimb olu mo kkal fölfedi természetét. O az Orvos. aki a bet ege ket meggyóg yítja és a bűnösöket hívja: ő a Jegyes:

társainak nem kell böjtö lnlök. míg ő velük van: ő az Emberfia. aki ura a szornbat nak, hatalm a van a bűn ök megbocsátására.Amikor Péter ezt mond]a:

•Te vagy a Mess l ás " .ez a vallomás igaz és kifejezi Jézus titkát; de ez nem

egyszerű en emberi áll ítá s: Péter a hit indítására mondta ki. I:s ha Jézus a Messiás transzcendens értelemben . ez azt jele nti. hogy nemcs ak váll alt egy küldetést, hanem azonos küldeté sé vel: nemcsak tettei révén. hanem lényegé- nél fogva is az. aki kifeje zi és betölti az emberi reménységet. Másszóval: Péter hitvallásában burkol tan benne van a keresztények Istenének. Jézus Atyjának megvall ása. hiszen Jézus küldetését Atyjához való viszonya hatá- rozza meg.

Péter számára Jézus szava i (Mk 8,31) botrányt és megrendülést okoznak.

Mégis , a Mes si ás kiny ilatkoztatása illúzió lenne, ha nem értenék meg, hogy lsten küldöttjének szenv edni e kell és meg kell halnia. Jézus a h a I áI f e I é tart.A szlnoptlkusok ,főle g Márk ésLukács azzal emlékeztetik erre olvasóikat.

hogy időnkint megszak ít ják elbes zélésüket és megjegyzik: .Az Emberfia az emberek kezébe ker ül és megölik, de halála után harmadnapra föltámad'

(Mk 9,31). Márk azt is hozzáfűzi, hogy a tanítványok nem értették ezeket a szavakat. Az evangelisták bizto s tényként adják elő azt. hogy Jézus előre ismerte sorsát és tudta annak jel entését. Amikor Jézus előre érzi sorsát és megjövendö li szenvedését és halálát. egyszerre biztosra mondja a tényt és ugyanakkor titokzatosnak mut at ja annak jelentését. Jézus öntudata, maga- tartásaa halál előttegés zenegyed ülálló .Aszinopt ikusoknál összesen19olyan helyvan,ahol Jézus szavai aszenvedésre utalnak .Ebben azösszefüggés- ben előszeretettel használjaaz Emberfia kifejezést. amely - tudjuk - Dániel 7. fejezeténe k titokzatos . transzcendens alakjá ra utal. Ezek a szövegek úgy mutat ják be Jézust. mint lst en küldöttlét. aki tudatában van küldetésének.

élete vé gső kifejletének,de nem ismeri a szenvedéstörténet minden részletét.

Minden jel arra vall, hogy Jézus valóságos ember és emberi öntudattal néz szembe a haláll al. Nem antic ipálhatja az ismeretlen jövőt. A getszemáni kert halálos gyötrődése nem megjátszott jelenet. Az evangéliumok nem engedik meg azt . hogy Jézus magatartása mögött a jövő világos szcenárióját tételez- zük föl. Ha csodát képzelnénk el. tehát ha a betlehemi kisded. a názáreti munkás, vagy a szenvedés felé tartó Mester lelkében ott látnánk a téved- hetetlen Istent. aki rnindenr előre lát és előre át éli a húsvéti diadalt. ez annyit jelentene . hogy tagadnánk Jézus igaz emberségét. vagy két Krisztust tételeznénk fel; vagyis Jézus misztériumát feloldanánk amítoszban.

Az evangéliumok alapján megsejthetjük az Istenember titkát.akiaz abszo- lútjövővel szemben, az Atyához való átmenet előtt. szabadon. szeretetből az üres nek tűnő halálba vet i magát. az önkiüresítésben keresi az lst en telj es- lt

(14)

ségét. Megfoghatatlan titok előtt áll unk, de a hit valami fényt vet a mIszté- riumra. Az a hit. amely hit a Szeretetben. .Nagyobb szeret ete senki nek sincs . . .•• Mert szerette övéit . . . ". hajtogatj a Szent János. •Úgy szerette lsten a világot. hogy egyszülött Fiát adta érte" (Jn 3,16). .Szeret ett engem, és önmagát adt a értem",vallja SzentPál (Gal 2,20). A haláli g rnen öengede l- messég, amely a szeretet kifejezése, adja meg Jézus vé g ső gesztusá nak jelentését. Mindeztperszecsak a Lélek érteti meg a hívökkel.A Lélek erejé ben lesznek képesek az el s ő keresztények a vértanúságra , arra a .sz ép tanúság- tételre", amelyre Uruk mutatott példát nekik. A Lélek erejében hiszik majd azt, hogyJézus az lsten Fia. Jézus feltámadása után a tanítv ányok felismerik, hogy az az lsten, akinek anevében beszélt. akinek Országát hirdette és elő­

készítette, más, mint amilyennek ők elképzelt ék. Jahve, az egyetlen lst en azonos Jézus Krisztus Atyjával , és maga Jézus ennek az Aty ának egyszülött Fia.

Hogy Jézus a Fiú (Isten Fia), ez azt jelenti, hogy ez a názáreti ember egészen egyedülálló viszonyban van Istennel. János egész evangéliuma ezt bizonyítj a. A feltámadással az Aty a véglegesen Igazolta Jézust; amikor Úrrá tette, tanúságot tett arról.hogy Jézus végbevitte az üdvösség múvét.Mindezt csak akkor vihette véghez, ha valóban lst en Fia, tehát öröktől fogva azAty á- nál volt, vele egyenlő isteni rangban. A feltámadá s nyil vánvalóvá teszi ,hogy az a Jézus, aki a kereszten az Atyának a kezébe ajánlotta lel két. aki missziój át egészen az önkiüresítésig teljesítette, pontosan az, aki nek előzőleg állította magát és amiért meghalt: lsten Fia, a világ Megvált ója.

3. "es te kinek tartas z engem?"

Jézus Krisztusban lsten teljesen kinyilatkoztatta magát.•Istent soha senki nem látta, az Egyszülött lst en, aki az Atya kebelén van, ő nyilatk oztatta ki"

(Jn 1,18l. Jézus Krisztus az Aty a szeret etén ek kinyilatkoztat ása és közlése: tehát tökéletes ember és valóságos lsten. János evangéli uma ezt világosan tanúsítja. •Ezt azért írtam,hogy higgyétek,hogy Jézus aMessi ás, az Istennek Fia, s hit által életet ek legyen őbenne" (Jn20,31 ).

A modern gondolkodás Hegel óta sokat foglalkozott az ember végte len lehetöségeivel. megistenülésével. A mai ateizmus, amely humanizmus akar lenni , annyira felm agasztalj a az embert, hogy tagadja Ist ent. Azt gondolja, hogycsakis lst en tagadásával biztosíthatja az embernek azőtmegi ll ető helyet. Jézusban legfeljebb csak a tökéletes embert látja, az egyetemes ember proto- típusát. M. Merleau-Ponty,az agnoszt ikus-ate ista francia filozófus írja: .A kereszt énységnek, mint az lsten halálát hird ető vallásnak az újsága abban van, hogy visszautasítja afil ozófusok Ist enét és azt az Iste nt hirdeti, aki fel- veszi az emberi állapot ot." Ebben az állításban sok igazság rejli k, de a filo- zófus arról tanúskodik, hogy félreismeri Jézus titkát. Hasonlóképpen nem egy

12

(15)

mai .keresztény" teológus is annyi ra túlzásba viszi Jézus emberségének hangoztatását, hogy tagadja istenségét. Ez a mai .horizontalizmus " kiüresíti a kereszténységet. Azt mondják,hogy az isteni teljesenaz emberibe költözöt t át, most már nincs szükség istenire, .természet f eletti re". Merleau-Ponty vilá- gosan kifejezi ezt az álláspontot: Ha a végsőki g hűségesek maradunk Jézus emberségéhez, - tehát halandóságát is elfogadjuk - . csak az ant ropológia marad számunkra és le kell mondanunk mindenfa jta .Isten-tanröl".

Ezzel szemben mi hisszük azt. hogy amikor Jézusban az Ige testté lett, nem veszített e el ist enségét. csak felvett e azt, amit addig nem birtokolt, az emberi állapotot. Ezt az egyházatyák lépten-nyomon hangoztatj ák a kezdődő

eretnekségekkel szemben. Jézust az Atya feltámasztotta és magához emelte a dicsőség b e , hogy most már megdi cső ült emberségével is a mindenség Ura legyen. A kalkedoni zsi nat (451-ben) így fogalmazta meg a dogmát: Jézus Krisztus valós ágos lst en és valóságos ember; egylényegű az Atyával és egy-

lény e g ű velünk emberekkel. A századok során az Egyház elmélyítette ezt a kimeríthetetl en titkot. Az újabb időkbe n - egy bizonyos burkolt dokét izmus- sal szemben - hangsúly ozzuk Jézus valód i emberségét. De vigyáznunk kell arra. nehogy megcso nkítsuk a dogmát. A Hitt ani Kongregáció 1972.február 21-én közzétett nyilatkoz at a felh ívt a a figyelmet bizonyos veszélyes elhajlá- sokra. A.kalkedoni modell" nem határkő ugyan, de mindig is határozot t ki- indulópont és norma marad Jézus Krisztu s ist enemberi mivoltának érte lme- zésében. Felhasználva a múltszázadok kri sztológiai meglát ásait. el kell mélyi- tenünk és a mai embern ek újra kell fogalmaznunk a Jézus Krisztusról szóló szentírási tanítást.

De a kereszt énys ég elsősorban nem tan. hanem valóság, nem elmélet.

hanem élet Jézus Kris ztusban. Az első keresztények mindenekelőtt öntuda- tára ébredtek annak, hogy Jézus Krisztus él,velük van, bennük él Lelke által.

Erre a megélt valóságr a ref lekt álva fej lesztették ki .krisztológiájukat ", amely- nek kezdeti mozzanat ait megjelöltük. Az Újszövetség fejlettebb krisztol ógiáját és az el ső századok vit áit itt nem tárgyaltuk. De azősegyház hitének, illetve még előbb a tanítványok hit ének kibontakozá sa példa mai hitü nk számára is.

VI. Pál mondotta 1964.márc.14-én: .Jézus nekün k is pontosa n ugyanazt akér- dést teszi fel, amelyet annakidej én az apostoloknak: ~s ti kinek tartjátok az Emberfiát? ~nis ugyanezt a kérdést teszem fel nektek.Az Evangéliumsürgető

hívását érzitek-e lelketekben? ~s ti mit mondot ok Jézusról? Kicsoda ó és milyen a természet e? Az ember önkéntelenül a kat ekizmusra gondol és em- lékezik a választa: ,Jézus az emberré lett lst en Fia.' De tudjuk-e igazában, mit jelentenek e szavak? Továbbá, ha Jézus a megtestesült lsten, ami a csodák csodája. kicsoda s z á m u n kr a? Mi lyen viszony van közötte és közöttem? Valóban foglalkoznom kell vele? Valóban találk ozom vele éle tuta- mon? Sorsom valóban az övéhez van kapcsolva? . .. Kicsoda az Úr? Ki eza Jézus, akit évszázadok óta hirdetünk. mivel meg vagyunk győződve arról, hogy életünknél ls fontosabb,hogy őt hirdessüka lelkeknek?KicsodaJézus?"

(16)

E kérdések sorsdöntöek minden keresztény számára. Mindenkinek valami- képpen válaszolnia és választania kell.' IOs mivel egyedül maga Jézus nyilat- koztathatja ki önmagát, mivel egyedül a Lélek vezet el bennünket Jézus rnlsz- tériumának élö ismeretére, azért imádkoznun k kell ezért a kegyelemért : .Dornlne Jesu. noverim Te .. .• Uram Jézus, add. hogy ismerjelek Téged!

(Szent Agoston)

JEGYZETEK

1 R. Schnacken burg, .Chri sto logie des Neuen Testaments", in: Mysteri um Salutis 111/1, 232.

, Ezzel kapcsolatban lásd : Szabó Ferenc: .Viták a történeti Jézus ról": Vigilia 1971/8 . 505-51 L

,J. Guillet SJ. Jésu s devant sa vie et sa mort, Aubier , Paris 1971. 19.o. lásd az egész bevezető fejezetet az .lndtrek t krisztolóqiárúl": .Conscience de Jésus et fai des dísc tpl es".

lásd P. Carré érdeke s körkérd és ét: Pour vous qui est Jésus-Christ ? Cerf, 1971.

fordltásban: Ki nekem Jézus Krisztus? Prugg Verlag. Eisenst adt , 1972. - Azót a Heinr ich Spaemann a német kultúrkö rben is végzett hasonló megkérdezést: Wer ist Jesu s von Nazaret für mich? Kösel Verl ag, München 1973.

Jacques Loew

EMBERAZ EMBEREK KIJZun

Az ószövetség Krisztus-pró f éciái után szemléljük most az ember Jézust. az ö oly emberi , oly paradox emberségét. Mics oda alacso nyság akkoranagy- ság után! Bármennyire meghitt barátunk is az evangéli um. bármennyire rneq- szoktuk, hogy újra meg újra elövegyük és olvasgassuk,nem nézhet jük eleget.

milyen emberien él, milyen csodálat osan az emberek hez hasonlóan. A kegyel· mek kegyelme Jézust úgy szeretni, mint ahogy egy élö embert szeretünk, akinek az életünket szenteltük, egy férfit, vagy egy asszonyt, akivel egyek vagyunk testben-lélekben . Próbáljuk most meg Urunk Jézust az életében nyo- mon követni , néhány pillanatig szinte elfeledni, hogy ö maga az lsten, hogy mint embert láthassuk.

Elősz ör az túnik szemünkbe, milyen összeszedett ö és milyen nyitott.

Erzékei tágan tárulnak az élet felé. Mondhat ni ante nnái vannak, amelyek a dolgokra, az emberekre vannak beállítva. Nem csukott vagy lesütött szemmel megy végig az életen: létezik számára a külsö vil ág. Nem szimbolum neki, nem is ill úzió. Be l ső élete nem tompította el konkrét látá sát .Képeit. hason- latait közvetlenül a földröl veszi. Amit elmond nekünk, azok azAtyj ábanlátott dolgok,deabból kiindulva.amit Názáretb en lát ot t . ami vel az utcán találkozott.

Mit látott ott a mindenek Ura? A madarakat , amint csipeget ik a magot , az ágak közé rakják fészküket, elfogják öket és nyársra húzva néhány fillérért árulják; a játszadozó,civakodó. szájaskodó gyerekeket; amunkát lanokat , akik 14

(17)

várják. hogy felfogadják őket; a háziasszonyt. ahogy keresi az elveszettpénz- darabot. ahogy veszi a kovászt és három mérő liszt közé keveri, míg az egész átkovászosodik (szinte azt mondaná az ember : még a konyhai recepteket is ismeril) ; a legénybúcsút a menyegző előtt; az alkalmatlan barátot. aki éjjel zörget barátja ajtaján . . . Mindez csupa élet , duzzadóan emberi.

Beszél a fiatal anyár ól.aki éppen világ rahozta gyerme két : az az ember benyomása. hogya Názáreti Jézus igazán látta a fiatalasszony mosolyát, aki .rnárnem is emlékezik gyötrelmére, mert örül, hogy ember született a világ- ra" (Jn 16,21). Máig egy férfi jut erről azeszembe abrazíliai Osasko város- nak abból a negyedéből, ahol laktunk; az illető egy analfabéta-tanfo lyamon vett részt.Ez a harmincöt éves Sebestyén nem volt valami tehetséges. Látom magam előtt , amint ott áll a táblánál és egy eg ys ze rű né gyb etűs szóra mered:

.vl la", városnegyed. Ráncokba vonta homlokát, megf eszülve , ugrásra készen állt ott. mint a rekorddöntésre készülődő olimpiai futó, hogy megpróbálja ki- betüzni ezt a négy betűt. ezt a két szótagot ! I:s hirt elen, életében előszö r.

sikerült neki az olvasás: alig észrevehetősuttogássalejtette ki ez azerőteljes .

nagydarab ember a szót: .vtla" , azt hihettük voln a, hogy egy gyerek beszél!

Nyomban elernyedt az arca, leírhatatl an mosoly jel ent meg rajt a, és ebben a percben én is láttam az örömnek ezt a rnoso lyát, amelyről Jézus beszél.

mert ember született a világra! Sebestyén azzal lett emberré,hogy most elő­

ször birkózott meg ennek a négybetűs, kétszót agos szónak az elolvasásával.

Jézus meglátta az ilyesmit. sokkal jobban. mint mi. I:s ha hasonlatokban szól, olyankor csakugyan a körny ezetéb en tudomásul vett, látott tényekből

indul ki. Nekünk is újból meg kell találnunk Jézusnak ezt amindent alapjaiban látó spontaneitását.

Lelke nyitott a csodálkozásnak is. A csodálat tudvalevőleg az el lépés az imádás felé.A természet beszél hozzá: a lil iomok a mező n , a kökörcsinek, a fű, a rügytől duzzadó ágak. Az az ember benyomása, hogy sohasem szer- telen, de mindig vidám. Nem hasonl ít egyes emberekhez - nagy szent ek is akadnak közöttük - , akik mindig feszült, szinte görcsös benyomást tesznek.

I:s ugyanakkor milyen mélyreh ató a tekintet e! A legrendkí vül ibb dolgokat , a legerőteljesebb gondolatokat olyan meghitt képbe tudja fogla lni. hogy még csak el sem bámul unk rajta.pedig igazán megvolnará azok! I:ppen kiválasz- totta a tizenkét tanítványt. Mindjárt megjövendöl i nekik. hogy üldözést fognak szenvedni: .Ovakodjatok az embe re ktő l Halálra adja testv ér a testv ért.

és apa a gyermeket . . . Ne féljetek Ne fél jet ek azoktól. akik a test et megölik. hiszen a lelket nem tudj ák megöln i. Inkább féljetek attól.aki a lelket is, a testet is el tudja pusztítani a gehennában" (Mt 10.17.21.28-30). Valóban kemény beszéd, halálosan komoly helyzet. I:s rnllyen képet választ Jézus?

"Nemde két verebet adnak egy fillérért?" A tanítv ányoknak szóló inte imét és vigasztalását egy meghitt, végtelenül eg yszerű hasonl attal teszi szemlélet es- sé: .I:s egy sem esik le a földre Atyátok tudta nélkül. Nektek pedig fejetek hajszálai is mind meg vannak számlálva."

(18)

Valamivel később ugyanezt találjuk egy másik helyen: Jézus itéletet mond

nemzedékéről, amely nem fogadja be őt. Az irástudókkal és farizeusokkal vitatkozik itt: .Klhez hasonlítsam ezt a - gonosz és házasságtörő - nem- zedéket? Hasonló a tereken ülő gyermekekhez, akik a többieknek kiáltoznak e szavakkal: .Fuvolázt unk nektek és nem táncoltatok, siratót énekeltünk és nem verté tek melleteket" (Mt 11,16-17). Ezzel megjövendöli az elkövetkező

drámát, de egyben elveszi a légkör feszültségét,hogy ne megzavarja, hanem gondolkodásra ösztönözze az embereket.

Drámai helyzetek és a legmeghittebb, legegyszerúbb hasonlatok: az ige- hirdetés szabályszerű rendszere áll itt előttünk.

Jézus látja a tolakodó vendégeket, amint az első helyeket keresik az ünnepi lakomán. Jól ismeri üres kifogásainkat is, és humoros formában mondja el: .Gyertek, már minden készen van .. . De azok sorra kezdték magukat kimenteni" (Lk 14,15-20). ~s olyan szavakat használ, amelyekkel már mindannyian éltünk valamikor: .Földet vettem s el kell mennem, hogy megnézzem. Kérlek, ments ki . . . Ot iga ökröt vettem - ma ez egy Fiat, egy Opel, vagy egy Volkswagen! - , megyek őket kipróbálni. Kérlek, ments ki . . . Megnősültem,ezért nem mehetek."

Egész eredeti frisseségükben végig kellene vennünk az lsten Országáról szóló hasonlatokat, erről a legfönségesebb valóságról, amire az ember hiva- tott, és amit Jézus a legegyszerúbb képes kifejezésekben állit elénk: avető­

mag, amagvető - ésJézus látja munkájának mind en lehetséges eredményét - , a mag,amely egészen egyedül meg, anél kül, hogy emberi kéznek hozzá kellene érnie; azok számára pedig, akik egy minden részében csodálatos királyi birodalom ról álmodoznak, ott az egymással elvegyült jó mag és konkoly képe, egészen a világ végéig. Ha például arról beszélünk, mennyire összekeveredik Braziliában a babona a mély hittel, azt is hozzá kellene ten- nünk, hogy nem szabad a gyommal együtt a búzát is kitépni, egyes dolgokat túlságos gyorsan megszüntetni (még akkorsem, ha ugyanabban a templomban két Filoména-szobor van, az egyik 70, a másik 140 centi magas), hogy ne tegyük tönkre ugyanakkor a meglévő búzát is.

Gondoljunk a gazdag aratásra, a kevés munkásra, az aratókra váró óriási feladatra, azérőben lévő gabonamezókre. Mind enütt erre a dolgokkal, a ter- mészettel, az emberekkel átélt közösségre bukkanunk . Természetesen nem szabad Jézust pusztán emberré - ha még olyan csodálatos emberré is - alacsonyitanunk. De nem az a rendkívüli, hogy az lsten lsten, hanem az, hogy lsten emberré lett- és ilyen nagyon emberré!

Szemléljük gyengédségét : megint el kellene olvasni ehhez az egész Márk- evangéliumot, az evangelistának Pétertől kapott beszámolóival. Amikor Jézus meglátja a leprást, részvéttől elfogva kinyújtja a kezét (Mk 1,41). Mikor a nagy néptömeget látj a,eröt vesz rajta a részvét ezek iránt az emberek iránt, .mert olyanok voltak, rnlnr a pásztor nélküli nyáj" (Mk 6,34) .Amikor mi vá- rosaink roppant embertömegeit látjuk, nézetem szerint Jézusnak ezt a rész-

16

(19)

vétét kell ene próbálnu nk magunkévá tenni. De részvét e nem marad puszta érzelem: "Es sok mind enre kezdte tanítan i őket" (Mk 6,34) . Részvétet érez a három napig vele maradó tömeg iránt is: .Szánorn a tömeget, mivel már harmadnapja mellettem . . . Többen közülük messzlről jöttek" (Mk 8,1-2).

Jézus ismeri a haragot, a csalódást is: .Keményszfvú séqü kön elszomo- rodva haragosan végignézett rajtuk" (M k 3,5). Nemcsak Márk, a többi evan- gelista is megemlíti Jézusnak ezt a vonását. Amikor szűkebb hazájába,Názá- retbe látogat. szabbatnap on taníta ni kezd a zsinagógában. Sokan hallgatták, elcsodálkoztak és ezt mondták: "Honnét vett e ezt? Honnét tett szert erre a bölcsességre? . . . Nem az ács ez, Mária fia?" (M k 6,16) "lO s csodálkozott hitetlenségükön." S ami nt csodálk ozik mindazok hit et lenségén, akik látták életét, éppúgy csupa csodálat. ha elmondhat ja: "Bizony mondom nektek, ilyen nagy hitet nem találtam senkinél " (Mt 8,10). Jézus haragra gerjed, amikor tanítványai elküldik a gyermekeket. Bosszankodik Péter miatt és ráripakodik: "EI tőlem, Sátán!"

Jézusbantehát együtt találj uk az erőt és a szelíd séget,a bátorságot és a részvétet,a keménységet és a gyengédség et. János az Apokalipszisben (6,17)

"a Bárány haragjáról" beszél. Ez a Jézus szeret. Micsoda különbség Keresz-

telő Jánoshoz képest ! Mennyivel közelebb van alakja hozzánk . . . Amikor a gazdag ifjlit látja, tudja , mi követk ezik, tudja: ez az ember szomorúan elmegy onnan. De "Jézus ránézett és megszerette " . IOs talán ma a gazdagok szorul- nak rá legjobban szeret ünkre, még haúgy gondol juk is, hogy nem fogják kö- vetni az Úr hívását. IOs eznemcsakagazdagokra áll, hanem amás meggyőző­

désűekre. a hitetlenekre és minden emberre. "Jézus ránézett és megszeret- te." IOs mikor Péter megtagadta, "az Úr megfordult és rátekintett Péterre"

(Lk 22,61). Ninc s szöarról, milyen volt ez a teki nt et , de érezzük a benne

kifejeződő mérhete tlen szeretetet. Azt is tudjuk viszont, hogy ez a tekintet

ijesztő is lehet, például mikor a gonosz vinc ell é rek ről szóló hasonlat végén ezt olvassuk: "Végignézett rajtuk (az írástudók on) és folytatta..." (Lk 20,17) Jézus annyira szeret, hogy mind en teketó ria nélk ül közlik vele: "Uram, akit szeretsz, beteg" (Jn 11,3) . Mert "Jézus szerette Mártá t ,az ő nővérét és Lázárt". IOs amikor megrendülten ott áll a slrnál, az emberek ezt mondják:

"Látjátok, mennyire szerette őt?" (Jn 11,36) Ha Jézus puszta ember lenne, akkor mind eznagyon szépvolna, de kevés. C azonban lst en Igéje, az, akit a történelem egész folyamán látunk. Ez az Ige jön ennyire közel hozzánk, ilyen egyszeruen, színig csupa-szerete t emberséggel, ilyen "szelí den és alázatos szfvvel".

Es a gyermekek! Jézus engedi , hogy hozzá jöjjenek, megöleli őket, meg- áldja őket, rájuk teszi kezét. .Klsqyere keket hoztak hozzá, hogy tegye rájuk kezét. De a tanítványok elut asították őket. Amikor Jézus észrevette, hely- telenítette. Hagyjátok - mondta - a kisdedeket, hogy hozzám jöjjenek. ne akadályozzátok őket . . . Azut án ölébe vette és kezét rájuk téve megáldotta

őket" (Mk 10,13-16). A Lukács-evangéli umban ez áll: .Odahívott egy gyere-

(20)

ket.maga mellé állította és így szólt hozzájuk .. ." [Mk 9,47) Vagy: .Aztán odahivott egy kis gyereket. közéjük áll ít otta, megölelt e és így szólt hozzá- juk . .. " [Mk 9.36)

Mindig egy városnegyedü nk-beli szegény lány jut az eszembe. Assunta volt a neve. földközitengervidéki szegény családból származott. Ezek az em- berek menekültként jöttek Marsellle-be, igazán a szegények legszegényebb- jeihez tartoztak és szörnyú nyomorban, szükséglak ásban laktak. A kislány egy girhes kiscicára emlékeztetett. A család sorsa olyan nehezre fordult - az apa meghalt. az anya beteg volt, a fiútestv éreknek nyoma vesztett - , hogy Assuntát árvaházban kellett elhelyezni. Hét vagy nyolcéves volt akkor.

Azon tépelődtem. mi lesz vele ebben az int ernátusban . mikor megszokta az utca állandó szabadságát. Fölkerestem a fő nöknőtés elmondtam neki.kicsoda Assunta, mennyi szeretetre és gyöngédségre van szüksége. Sose felejtem el, hogyan lehelt a főnöknő anya, megemlékezve tanácsaimról, Assunt a ér- kezésekor összecsucsorított ajakkal egy szemérmes csókot ahomlokára . . . Ha Jézus karjába vett egy gyereket. akkor, úgy gondolom. bizonyára nem úgy tette ezt. mint ez a főnöknő. hanem testestül-lelkestül. egész lényével.

emberi karjaival.emberi ajkával és emberi arcával, emberi szivével, amelyet majd a kereszten átdöfnek és azzal a gyengéd szerétettel. amelyet Máriától.

édesanyjától kapott.

[Christusmeditationen 144-151 . Herde r '1972)

Csányi Dániel

..AZ EMBERFIA AZ':RT JtJTT, HOGY SZOLGÁLJON"

.Földi életében hangos kiáltással, könnyek között imádkozott. könyörgött ahhoz.aki meg tudta ment eni a haláltól, és hódolatáért meghallgatásra talált.

Annak ellenére. hogy ő volt a Fiú, a szenvedésb öl engedelmességet tanult.

Múve befejeztével pedig örök üdvösséget szerzett azoknak. akik engedelmes- kednek neki, mert az lstenőt tette főpappá, Melkizedek rendje szerlnt" [Zsid 5,7·10).

A Zsidóknak irt levél krisztológiája, mint ismeretes. fejlettebb és tagol- tabb, mint a szinoptikus evangéliumoké. Annál jelentőségteljesebb tehát, hogy éppen ebben a levél ben találjuk afenti állítást : Jézus engedelmességet

• t a n u I t" a szenvedésb öl. Hogy ezt a kifejezést mennyire komolyan kell vennünk, azt bizonyitja. hogy a szent szerzö az ö r ö k tŐI val ó fiú s á g teljes tudatában állítja: Jézus szenvedésén keresztül nőtt az engedelmes- ségben.

A tanítás fontosságát mutatja az is. hogy a szerző levelében több más helyen is visszatér a témára. Igy pl. 2,10·ben ezt olvassuk: .lI lett ugyanis.

18

(21)

hogy (Isten ) azt, akiértés aki által minden lett,mivel számtalan fiát elvezette az üdvös ségre, az üdvösség szerzójeként aszenvedésenkeresztül tökéletessé tegye",' Jézus szenvedése nemcsak magában a kereszthalál ban áll, hanem mindabban az elvete ttség ben és gyúlöletben, amelyben nyil vános múködése elejét ól növe kvő mértékb enrészesül. A tökélet esülési folyamat erreaz egész periódu sra kiterj ed. Figyelemreméltó,hogy asze rzö (ugyanúgy,mint 5.10-ben) tudat os ítja az olvasóban a paradoxont: az válik tökélet essé a szenvedéseken keresztül. "akiért és aki által minden lett " (7,28) !

A fenti szövegek tanítását két másik idézet egészíti ki:

1) "Főpa pu nk ugyanis nem ol yan , hogy ne tudna együttér ezni gyöngeségei nkkel,

hanem olya n, aki hozzánk hasonlóan m i n de n b en kísér t ést szenvedett, a bű ntöl azonban ment maradt" (4,15):

2) "Minthogy pedig a gyermekeknek közös a tes tük és vérük, ö is szt kapott belőle, hogy hal álával legyőzze azt. aki a halálon uralkodot t, tudniilli k a sátánt. és felszabadí t sa azoka t, aki ket a hal ál tól való féle le m egész éle tükre rabszolgává tett.

Hiszen nem az angyal oka t, hanem Abrahám leszárm azottait karo l ta föl. Ezért m in- d en te k i n tet ben hasonlóvá kellett vál ni a testvérei hez , hogy irgalmas és Istenhez séges föpap legyen és kien ges zt elje a nép bűneit. Igy mivel maga is kisért ést szeriveden . tud segíteni azo kon , akik a kísértéssel küzdenek " (2,14·18) .

Az idézett négy szöveg tanít ását a vetke ző pont okban összegezhet jük: 1.Jézus kül det ésének ("n em az angyalokat. hanem Abr ahám leszárrnazot- tait karolta föl") lényegéból szükségk éppen következik ("hasonlóv á k eIIe t t válnia testv ére ihez"l, hogy az emberi természet nek és az emberi eqziszten- ciának min d e n mozzanatáb an részesülj ön a bűnt kivéve. Ha misszióját így fogalmazhatjuk ·meg: azért jött, hogy áthidalja az eleset t ember és az lst en közötti szakadéket . akkor a teljes emberi ben való részesedés nélkül a rnély- ség másik partj án maradt volna, s onnan kiált otta volna át üdvözító üzenetét, emberi ajakkal ugyanés embe ri szavakban, de mégis idegenként . akinek sem tettei nem segíte nek, sem szavai nem hat nak meggyózó eróvel.

2. A teljes emberiben való részesedés általános állításán túl a szent szerzó kiemeli. mint az ember inek font os mozzanatai t, a tanulást. a tökélete- sedési folyamatot, amegkísért etés t .Ezek a fogalmak mind valam il yen formá- ban mozq ást , növekedést, fejlódést jelentenek: jel ent ik az iste nféló személy esetében a keresést , elmélk edő, imádkozó ref lexió t az lsten szaván. a hala- dást a homályból a világosságfelé , akét ségt ól a bizonyosságfelé,az áttörést a kudarc levertségéból a bátor újrakezdéshez.

3. A fent i érte lmezés nem Krisztus iste nségé nek tagadása,hanem emberi mivoltának átértése annak végsó követ kezményeiig. Ebben a vonatkozásban utalunk a 3. konstant inápoly i zsinat tanításá ra, amely a doketisták és mono- fiziták elítéléséból levonja a végsó tanuls ágot és taní t ja. hogy Jézus Krisztus emberségének teljességéhez hozzátart ozik, hogy az iste ni akaraton kívül valódi emberi akaratais van.'

Ahhoz azonban, hogy az emberi akarat valódi legyen, hogy ne csak mint egy szép, de soha nem használt ajándék kerekíts e ki Jézus emberségét, ha- nem lényeges szerepet ját sszék a megvá ltó megt estesülés dinamizmusában, 19

(22)

ugyanúgy, mint Jézus növekvő, kifáradó, szomjazó, elvérző emberi teste, ahhoz szükséges az a dimenzió, amelyben minden valódi akarás, választás és döntés létrejön: az emberi lét homályossága.

Ezt a Krisztus emberségét a maga teljességében igenlő krisztológiát a Zsidóknak írt levél tömören, pregnánsan tanítja.

Ugyanezt a krisztológiát találjuk meg azonban a szinoptikus evangéliumok- ban ls, nem ugyan mint tételesen megfogalmazott tanítást, hanem mint meg- annyi pillanatképet Jézus életéből.

Ez a krisztológia .közvet ett krisztológ ia"'; Jézus miss ziója elsősorban az, hogy az A t Y á t nyilatkoztassa ki (Mt 11,27) .Azt, hogy ő maga az Atyaisten Fia, nem annyira szavaiból, mint halál ig való en gedelmességéből ismerik fel tanítványai (és a római százados [l], vö. Mk 15,39).

Ez a tökéletesítő és halálig tökéletesedő engedelmesség, az .lstenhez húséges főpap" engedelmessége nem csupán egyetlen döntő pillanatban való elfogadása az Atya akaratának, hanem egy egész élet következetes húsége az Atya fokozatosan megvilágosuló akaratához. Azért nem színjátszás, hanem valódi ez az engedelmesség, mert Jézus kora ifjúságától küzd, keresi hivatá- sának irányvonalait. Egyrészt lelke mélyén él a meggyőződés, hogy egyedülál- lóan .egy" az Atyával. s hogy az Atya akaratát kell hogy közvetítse ernber- társai felé. Másrészt azonban hogy ez az egység hogyan fejezendő ki emberi fogalmakban, és hogy az Atya akaratának kinyilatkoztatása milyen életutat fog kiszabni számára, s milyen áldozatot követel meg tőle , azt csak lépésről­

lépésre .tanulja meg", fedezi fel, amint .gyarapod ik bölcsességben, korban, s lsten és emberekelőtti kedvességben" (Lk 2,52). Ez a .gyarapodás bölcses- ségben" abban áll, hogy figyeli a körülötte zaj ló életet. a szociális, politikai és vallásos áramlatokat mint küldetésének színterét. és felméri mindezt az lsten kinyilatkoztatott üdvösség-tervének, a Szentírásnak a fényében, az Atyával való állandó imádságos dialógusban.

Az Oszövetség tanításából és képeiből egyre világosabban emelkedik ki Jézus előtt az .úr Szolgájának" (héberül 'Ebed Jahveh) alakja: rnint az az ideál, amellyel legjobban tudja azonosítani saját hivatás-élményét .

Hogyan írja le lzai ás könyve ezt a szemé ly t ?

Szolgáját az Úr bensőséges és szem ély es viszonyba vonj a önmagáva l a kezdet kezdetétől fogva (49. ll. Ist en lel ke árad ki rá, hogy hivatását hűsége sen bet öl tse (42,11. s .az Úr akarata az ő keze által teljesüljön" (53,10). Ez a küldetés abban áll.

hogy összegyűjtse és ú] életre keltse Izrael szetszért fiait (49 .5) . hogy üdvösséget hozzonavi lág népeinek (42 ,3; 49 ,6), s hogy így múvében megd i cső lts e Ist ent (49,3). Küld eté sét a Szolga Igaz tani tv ányként tölti be (50,4-5) . Ember t ársaív al békeszerető és türel mes (50.5; 42,2-3) , az lst en akaratá ból ráhalmozott megpróbáltatásoknak pedig ell enszegülé s és zokszó nélkül vet i magát alá (53 ,6) . mert az a hit erösltt, hogy ere je Istenben van, aki nem hagyj a Szolgáj át megszégyenülni (49 ,4-5; 50,7-8). Ebben a tudatban engedelmes marad mindhaláli g (53 ,7 ) . akkor ls, amikor szenvedése érte lme felől két ely gyötri (49 ,4) . Halál a azonban engeszte lő áldozatnak bizonyul mindnyáju nk bűnei é rt, s "nemzedékek hosszúsor a" számára biztosit életet.Tánt oríthatatlan hűsége jut almaké nt végül lsten titokzatos mődon megdicsőiti (53,10·12).

20

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

„A földerít- hetetlen bűn, melynek vádalapját nem is lehet megtudni A per című Kafka-regény alap- problémája.” 31 Rába szerint az indokolatlan vétkesség eszméjéből

A kö nyv hat szerz ö módszerét és tanítását vizsgálja rövid en, és kimutatja: Ignác, Orig enész. Csak egy rajtunk kívül álló erősebbe kapaszkodva emelkedhetünk magunk

lékai püspök írta a kongresszussal foglalkozó pásztorlevelében: •. mi keresztények is rnllyen sokszor a kereszténység szíwerése nélkül nézzük közeli és távoli testvérei

választ. Magát az abszolút, örök Igazságot szomjazza. Visszaemlé- kezve erre a korszakára ezeket mondja: "Aki az igazságot keresi, az Istent keresi, akár világos előtte,

Nem megyek Önnel tovább Ausztriába!" Németh János erre azt felelte: „Megértelek, de ezért a csopor- tért, családokért én vagyok a felelős, ezért én megyek!" A

A helyi emlékezet nagyon fontos, a kutatói közösségnek olyanná kell válnia, hogy segítse a helyi emlékezet integrálódását, hogy az valami- lyen szinten beléphessen

Már csak azért sem, mert ezen a szinten még nem egyértelmű a tehetség irányú fejlődés lehetősége, és végképp nem azonosítható a tehetség, tehát igen nagy hibák

Nagy József, Józsa Krisztián, Vidákovich Tibor és Fazekasné Fenyvesi Margit (2004): Az elemi alapkész- ségek fejlődése 4–8 éves életkorban. Mozaik