Mennyiségi és minőségi táplálékbevitel szempontjai evési zavarok esetén
Dr. Polgár Maríanne
Madarász utcai Kórház Rendelőintézet, Budapest
A táplálékfelvétel a létfenntartás alapja. Az étkezési szokások függnek a környezet, a család szokásaitól és az egyéni adottságoktól. Az étkezési zavarok rendszerint nem önálló kórképként, hanem tünetként jelennek meg. Az étkezési zavar visszahat a különböző szervek működésére és súlyos elváltozások kialakuláshoz vezethet.
Az étkezés zavara létrejöhet:
o organikus betegség (neuromusculáris-, anyagcserezavar, infekció, allergia) következtében
o psychoszociális funkciózavar következtében Étkezési zavar megjelenhet:
Elégtelen táplálékbevitel o mennyiségi o összetétel szerin malnutrició
Fokozott bevitel o mennyiségi o összetétel szerin obesitas
Malnutrició Okai:
o éhezés
o egyes táplálék alkotórészek hiánya
o betegség
o táplálkozási hibák o alternatív táplálkozás Érintheti:
o a szervezet egészét o a szomatikus fejlődést
o az immun és az endokrin rendszert o a mentális fejlődést
Komplex táplálék hiányállapot Prímér energia malnutrició Marasmus inadekvát a kalória és a fehérje bevitel
l
testzsír, izomzat tömege csökken, fejlődésben és növekedésben súlyos elmaradás
Kwashiorkor adekvát energia bevitel és fehérjehiány
tünetei oedéma, bőrléziók, depigmentáció, hepatomegália máj zsíros de- generációja
Malnutrició hatása az immunválaszra
o a tápanyagoknak, vitaminoknak és nyomelemeknek szerepe van a DNS, RNS replikációjában
o az immunsejtek proliferációjában
o a citokinek és mediátorok elválasztásában o TNF T IL-I T
és IL-6 T szerepük van az intermedier anyagcseré- ben gyulladásos válaszban láz, anorexia kialakulásában
A tápanyagok komplex vagy részleges hiánya immunhiányos állapothoz vezet. o gyulladásos válasz t
o malnutricióban az infekciózus betegségek sfáma t Malnutrició hatása az endokrin válaszra
A táplálék hiányra a hormon elválasztás megváltozik
o a szervezet az endogén erőforrásokat mobilizálja kortizol szint t o életfontos funkciókat fenntartja, inzulin szint 1
o anyagcsere csökken thyreoidea i
o hossznövekedés csökken somatomedin szint i o pubertás késik szexuál hormon szint i
Malnutrició hatása a mentális fejlődésre
A malnutriciónak késői hatása is van a mentális fejlődésre o a típusa, súlyossága és az időpontja befolyásoló tényezők o legkritikusabb időszak a terhesség 2.trimester - 2 életév vége o környezeti tényezők fokozzák a malnutrició kedvezőtlen hatását
(pl. szülők iskolázatlansága) o individuális különbségek
Az agy működését befolyásoló tápanyagok Glukóz: energiaszolgáltató (>70%)
Aminosavak: neurotransmitterek vagy ezek előanyagai o glycin
o glutamin/glutaminsav o taurin
o GABA
o triptophan - szerotonin o tirozin - katecholamin
Zsírsavak: myelin, sejtmembrán felépítésében vesznek részt a prostaglandin és leukotrién előanyaga.
Ásványi anyagok és vitaminok: az agy anyagcseréjének résztvevői.
(Baerlocher K., Jelinek J.Ernahrung und Verhaltens 1991) Malnutrició azonnali hatása a magatartásra
o apathia
o a fejlődés lelassulása
o kóros sírás, szokatlan viselkedés o zavart anya-gyermek kapcsolat o EEG elváltozás kialakulhat
o CT szerint a temporoparietális régió fejlettségben elmarad. A fi- nom mozgás károsodik
Malnutrició következtében kialakult tartós magatartás zavarok o csökkent IQ score
o csökkent kognitív fejlődés o károsodott érzékszervi funkció
o figyelem hiány o alacsony önbecsülés
Az agyi funkciót befolyásoló kóros táplálási állapotok o Hiányállapotok
o Túlzott fogyasztása az egyes tápanyagoknak, élvezeti cikkeknek, toxikus anyagoknak
o Genetikusan determinált anyagcsere betegségekben a tápanyag to- xikus hatása (galaktozémia)
o A zsírsavak hatása az immunválaszra
o Neuroendokrin hormonok mint az immunfunkció regulátorai o Endogén opoidok és rokon peptidek (endorphine)
o Neuroimmunmodulátorok
Endogén opioidok és rokon peptidek funkciója
o Az opioid peptidek különböző tápanyagok felszívódása során sza- badulnak fel a gyomor-bél traktusban
o Endorphine, exorphin - proteináz rezisztens peptid, amely tej, bú- za, kukorica felszívódása során keletkezik,
o A természetes béta-casomorphine tehéntej vagy humán tej béta kazeinjének a felszívódása során szabadul fel.
o Védelem a károsító ingerekkel szemben o a hypophysis-mellékevese axis stimulálása o a sympathico-adrenális rendszer szabályozása o a fájdalomérzés gátlása
o A vegetatív idegrendszer módosítása o A neuroendokrin funkciók módosítása o Magatartás befolyásolása
o magatartás és lokomotoros aktivitás o táplálék és folyadékfelvétel
o szexuális magatartás
o Hatását közvetlenül a gastrointestinális traktusban fejti ki a motilitásra és a szekrécióra hatva,
o Glutén opioid aktiv peptid - szerepe kétségtelen coeliákiában, coeliákiás betegek skizofrén psychózisában
Terápiás javaslat a malnutriciÓ megszüntetésére
o immunhiány megszüntetése, infekciók csökkentése: anyatejtáplá- lás
o kialakult malnutrició esetén: a realimentáció mielőbbi megkezdé- se, infekció kezelése
o antioxidánsok (E, B6 vitamin, riboflavin, cink, réz, szelén) adása:
az infekciók következtében képződött szabad gyökök lekötése o Fehérje, szénhidrát, zsír megfelelő arányú pótlása
o MCT zsírok biztosítják a kedvező zsírfelszívódást
o LCPUFA adása a gyulladásos válasz csökkentésében tölt be sze- repet, TNF és IL-1 szintézise i
o parenterális táplálás után amilyen gyorsan lehet enterális táplálás (a bél sejtjeire trófikus hatás EGF J>
A csecsemőtáplálásra vonatkozó ajánlások
Az egészséges csecsemő táplálására vonatkozóan a módszertani ajánlás ad útmutatást
Arató A. Várkonyi Á. Az egészséges csecsemő táplálásának irányelvei gyermekgyógyászat 2001,52,303-18
Várkonyi Á. Az egészséges csecsemő táplálásának alapjai
Újdonságok a csecsemőtáplálásban Gyermekgyógyászat 2003,54, 243- 248-
Az allergiára veszélyeztetett csoportok táplálására a WHO ajánlás a köve- tendő
A beteg csecsemő táplálására szemielementáris és egyéb speciális tápsze- rek szolgálnak.
A kisdedek (1-3 év) energia- és tápanyagszükséglete
A táplálék összetétele: fehérje: 7-15%, zsír: 35%, szénhidrát: 50-60%.
Vitamin pótlás
A-vitamin / (3-karotin növekedésre, fejlődésre hat, infekció hajlam i D-vitamin: csontanyagcsere, immunregulátor
E-vitamin antioxidáns: normál sejtmembránhoz szükséges
B-vitamin csoport: szénhidrát-anyagcsere szabályozása, bőr, nyálkahártya tünetek, pellagra
Folsav: nukleinsavak szintézise
C-vitamin: anyagcsere folyamatok szabályozása, hiányában scorbut
Nyomelem pótlás
Vas: hiány, anaemia a világ lakosságának 10-20%-a vashiányos vasat tartalmazó enzimek működése i T lymphocita szám: sejt médiáit immu- nitás i
Cink: reprodukció, növekedés, metalloenzim alkotórésze
Réz: vvs képződéséhez nélkülözhetetlen, segíti a vas hasznosulását, antioxidans
Szelén: vvs-ben lévő glutathion peroxidáz része antioxidáns Vitaminokat tartalmazó élelmiszerek
A, D, E, K-vitaminok: máj, vese, néhány hal, csukamájolaj, tojássárgája, vaj, tej, tejtermékek margarin,növényi olajok, sötétzöld levelű zöldségek, karfiol, búzacsíra.
B -vitamin csoport: sovány hús, belsőségek, tojás, tej, tejtermékek, élesz- tő, olajos magvak, száraz hüvelyesek, teljes kiőrlésű gabona.
C-vitamin: citrusfélék, egyéb gyümölcsök, zöldpaprika, káposzta, karalábé, sóska.
(Barna M. Táplálkozás diéta Medicina kiadó 1996.) Mikro- és makroelemek főbb étrendi forrásai
Kalcium: tejtermékek, klorofillt tartalmazó zöldségek.
Foszfor: húsok, tejtermékek, zöldségek.
Kálium: húsok, gyümölcsök, zöldségek.
Magnézium: teljes kiőrlésű gabona, diófélék, bab, zöldlevelü főzelékek.
Vas: máj húsok tojássárgája, zöld levelű főzelékek.
Réz: máj, száraz hüvelyesek, olajos magvak.
Cink: húsok, belsőségek, száraz hüvelyesek.
Mangán: teljes kiőrlésű gabona.
Jód: tengeri halak.
Molibdén: húsok, teljes kiőrlésű gabona, hüvelyesek Fluorid: tengeri halak.
Króm: húsok, teljes kiőrlésű gabona, sörélesztő.
(Bíró Gy. Ásványi anyagok in Barna M. Táplálkozás diéta Medicina ki- adó 1996.)
Altem atív táplálkozás i formák
szemivegetáriánus: baromfi, hal - hiányállapot nincs lacto-ovo vegetáriánus: tej, tejtermék, tojás - vashiány
vegán: csak növényi élelmiszer - súlyos hiányállapot (csecsemőnek szó- jatápszer!)
makrobiotikus: cereália alapú - maradandó károsodás!
Összefoglalás
Evési zavarok esetén a kóroki tényező felderítése és az ok megszünteté- se a legsürgetőbb feladat. Egészséges gyermek számára táplálék kiegészí- tők adása nem szükséges. Ha már táplálékhiány kialakult, a hiány megál- lapítása után, a szükséges tápanyagok gyors pótlása szükséges a mara- dandó károsodások elkerülése érdekében.
