BERÉNYI ZSUZSANNA ÁGNES*
Berényi Lajosné verőtőke listája 1935-ből, a z Első M agyar Tűzzom ánc Jelvénygyárból
A hovatartozás megjelölése díszítés form ájában nagyon régen szokásban volt, m ár az írás
beliség előtt is. A jelvények készítése ugyancsak szokásos volt rangjelzés, rokonság és más célok jelölése érdekében. Jelvények sorozatgyártása a 19. században M agyarországon nem volt. Jellemző tény, hogy a m agyar áruk, a m agyar ipar védelm ére alakult „Tulipán-Egylet” a jelvényeit Bécsben készíttette el, m ert M agyarországon erre nem volt lehetőség.
A GYÁR RÖVID TÖRTÉNETE
Ezért volt jelentős esem ény a m agyar ip artörtén etben az, hogy nagyapám 1899-ben m eg
alapította az ország első jelvénygyárát, az Első M agyar Tűzzománc, Kézelőgomb és Jelvénygyárat a K özm űhelytelepen, Erzsébet és Csepel határán. Ez igazi hazafias tett volt. A Közm űhelytelep részvénytársaság volt, am elynek a legnevesebb részvényesei közé tarto zott Weiss Ma n f r é d. A K özm űhelytelepen kisiparosok béreltek közm űvekkel felszerelt helyiségeket. A jelvénykészítéshez frikciós présgépre volt szükség azért, hogy a megfelelő m éretre levágott fémbe segítségével bele
sajtolják a m inta form áját a m egedzett acélból készített negatív felhasználásával. A kívánt m in tá nak az akkoriban lom bfűrésszel végzett kifűrészelése után következett a tűzzom ánc jelvényhez a fém dom borítása, ugyancsak erre alkalmas gép segítségével. Ezeket a gépeket a Közm űhelytelep kölcsönözte bérlőjének. Ugyancsak a Részvénytársaság szolgáltatta a világítást, a gázt és a villanyt.
A K özm űhelytelep később m egszűnt, helyébe a K ontakta gyár költözött, de m a m ár az sem léte
zik. Egyedül egy utcanév, a ’’Közműhelytelep-utca” őrzi az egykori hatalm as létesítm ény emlékét.
N agyszüleim a Rákóczi téren, m ajd a H oránszky utcában laktak, a K özm űhelytelepre utazás v o n a
ton egy óránál is több időt vett igénybe, és költséges is volt.
Részben ezért volt öröm teli, hogy nagyapám nak sikerült a város szívében, a hetedik kerületi Kazinczy utca 10-ben helyiséget találnia az Első M agyar Tűzzománc, Kézelőgomb és Jelvénygyár szám ára. M ásrészt, és üzleti szem pontból ez volt a fontosabb: az új helyiség központi fekvése n a gyobb vevőkört biztosított az egyre fejlődő gyárnak. A M agyar Országos Levéltárban fennm aradt nagyapám kérelme, amelyet a Kereskedelmi és Ipari M iniszterhez, g r ó f Kh u e n Héd e r v á r yIioz
írt an n ak érdekében, hogy állami ajándékképpen m egkaphassa azokat a gépeket, amelyeket a K özm űhelytelepen bérelt. Ez az eljárás jellem ezte az akkori iparpolitikát: igyekeztek tám ogatni azokat az ipari üzem eket, amelyek m ár bizonyították az életképességüket. G ondosan utánanéztek, hogy m éltó-e a kérelm ező erre az állami tám ogatásra. A rokonszakm ák képviselői, továbbá maga a Közműhelytelep Részvénytársaság egybehangzóan jó vélem ényt fogalm azott m eg a kérelm ező-
b erm atsz@ freem ail.h u , w w w .k itu zo.h u
155
10.23716/TTO.15.2008.26
ről: szorgalm asan, becsületesen dolgozik, jó szakem ber és új iparágat honosított meg hazánkban, kiszorítva a piacról a külföldi befektetőket. A kedvező vélem ények alapján m egkapta a gyár tulaj
donosa a K özm űhelyelepen bérelt gépeket állam i ajándékképpen. Sokoldalas szerződés készült azokról a feltételekről, amelyeket a Gyár tulajdonosa köteles teljesíteni a gépek ajándékozásakor, azok birtokbavétele után. M eghatározta a szerződés, hogy hány em bernek kell m un kát biztosí
tani a gépeken, m ilyen körülm ények között kell ügyelni a gép jó karban tartására, és így tovább.
A feltételek között az is szerepelt, hogy jól látható helyen hét esztendőn keresztui a gépen fel kell tü n tetn i egy táblán, hogy az állam ajándéka. A két gép m a is m egvan a gyár ipari parkjában, és m űködőképes. A tábla m ár nincs rajta, ugyanis letelt a szerződésben megjelölt hét esztendő. Ma védett ipari m űem lék, akárcsak a cég jelvénygyűjtem énye és bútorzata.
A Kazinczy utca 10. szám alatt 1929-ig m űk ö d ö tt az Első M agyar Tűzzom ánc Jelvénygyár. A névből később elm aradt a kézelőgomb megjelölés, m e rt kim ent a divatból a kézelőgom bok gyár
tása, m iu tán nem viseltek többé ilyeneket.
A családi hagyom ány szerint nagyapám vezette be az iskolajelvények készítését még az 1920- as években. A m egrendelők között volt sok kalapos és sapkakészítő. Ugyanis akkoriban nem volt szokás az, hogy a tanárokat a iskolajelvények árusításával, vagy más, a tanítással nem szorosan kapcsolatos feladatokkal terheljék. Az iskolajelvényeket valamelyik, esetleg több kalapos vagy sapkakészítő árusította. Sportegyesületek, kórusok, vendéglők, újságok, vallási stb. közösségek rendeltek jelvényeket. Az első világháború idején nagyon sok jelvényt készíttetett a Hadsegélyző Hivatal. O lyan sok volt a hadi megrendelés: egyes katonai egységek sorszáma, jelvénye, stb., hogy nagyapám külön engedéllyel hazahozatta édesapám at a frontról, m ert hadi célra szükség volt a m unkájára. Ugyanis nagyapám három fia és leánya közül a legkisebb fiú, Édesapám folytatta az ipart. Édesapám a háború kitörésekor még nem érte el a katonakort, a 18. évet, de m iután hazafiság- ból m ár 17 évesen jelentkezett katonának, mondván, - hogy a két bátyja katona, ő is szeretné védeni a hazát, - ezért a sorozóbizottság őt is besorozta katonának. M indkét bátyja h adirokkant lett. Ő m egúszta egészségesen. A cég gyűjtem ényében olyan jelvények vannak szép szám m al, amelyek a H adtörténeti M úzeum Érem tárában nincsenek meg. Ezeket a Kulturális Ö rökségvédelm i Hivatal és a Gyár tulajdonosának engedélyével az É rem tár lefényképezte. 1929-ben édesapám m egnősült.
Feleségül vette édesanyám at.
Édesanyám édesapja arany-ezüstm űves, órás és ékszerész volt, többek között a Holló utca 14.
szám ú ház tulajdonosa. Egyetlen lánya esküvője alkalm ából m eghívta vejét saját házába a jelvény
üzem m el együtt. Ezért édesapám vette át az üzem et, és odaköltözött a gyárával a Holló utca 14.
számú ház baloldali részébe. H at tágas m űhelyt és az utcára néző üzlethelyiséget foglalt el az Első M agyar Tűzzom ánc Jelvénygyár. A ház m ásik oldalán, jobboldalt volt az arany-ezüst m űhely és a hozzá tartozó üzlet, az anyai nagyapám tulajdonában.
Édesapám rendszerint a m űhelyben dolgozott, édesanyám pedig az üzletben a vevőkkel tá r
gyalt. Tevékeny term észete nem engedte egy pillanatra sem nyugodni, m indig foglalatoskodott valamivel. Édesapja m ellett m egism erte és m esteri fokon elsajátította az arany-ezüstm űves és ékszerész m esterséget, édesanyjától a kalaposságot. Ebből mesterlevelet is szerzett. Rendezgette, osztályozta a jelvényeket, igényes táblákat állított össze a szem et gyönyörködtető darabokból. Az akkor m ár évtizedek óta használt ajándékgépeken tovább folytatódott a m unka. A bevezetőben m ár em lítettem , hogy a jelvénykészítés kezdeti lépései közé tartozik a m éretre levágott fém be a m inta belesajtolása a frikciós présgép segítségével.
A m inta fémbe sajtolásához van szükség a m inta negatívjának bevésésére acélba, m éghozzá m egedzett acélba. Az edzésre azért van szükség, hogy ellenallobb legyen a darab. Ezt a negatívot nevezi a szakm a verotokenek, idegen szóval stancának. M inden egyes m intához szükség van ve
rőtőke készítésére.
156
10.23716/TTO.15.2008.26
A LISTA TÖRTÉNETE ÉS LEÍRÁSA
Édesanyám 1935-ben gyerm eket várt. Em iatt m ár nehezebben járt-kelt, és feltehetően ezért határozta el, hogy a rendezetlen halm azban álló rengeteg verőtökét összeírja. Az íráshoz egy négy
zethálós iskolai füzetet használt, am elynek a belseje vonalas volt. 238 sorszám on 428 m inta került összeírásra. Ez úgy tö rténhetett, hogy egyetlen verőtőkére legtöbb esetben takarékosság érdeké
ben két m inta került a két oldalra. Ez a tény arra vall, hogy az acél lényegesen drágább volt akkori
ban, m int a vésés elkészítése. A takarékosságnak az acéllal az volt ugyanis a következménye, hogy ha a verőtőke egyik oldala tönkrem ent, elrepedt, vagy csak besüppedt, am i a repedést rendszerint m egelőzte, akkor m in dk ét oldal, tehát m ind két m in ta hasznavehetetlenné vált. Ez elsősorban a sokszor használt m in ták esetében fordult elő, vagyis azoknál a jelvényeknél, amelyekből nagy m ennyiség készült. Ilyenkor el kellett készíteni ism ét a vésetet, m éghozzá m indkét oldalon. A jegyzékben nem egy esetben található olyan megjegyzés, hogy új készítésű a verőtőke, illetőleg régi. Ez arra utal, hogy tönkre m ent a verőtőke, és újat kellett készíteni. (Ma m ár ilyen kétoldalas vésést nem alkalm aznak, éppen azért, m e rt nagyon m egdrágult a véset elkészítése. M a m ár az a drágább, m int az acél.)
A verőtőke felsorolása m ellett két szám érték található. Ezek a m inta rajzát befoglaló téglalap m éretét jelzik m illim éterekben kifejezve.
A jegyzék házi használatra készült. A verőtőkékhez írt elnevezések legtöbbször nem a m inta hivatalos elnevezését jelölik meg, hanem az üzem ben házi használatra szokásos megjelölést idézik Ezek a kifejezések sokszor m a m ár nem is érthetők. Be r é n y i La j o s n ébölcs előrelátással a legtöbb megjelölés mellé kis, kézzel készített rajzot mellékelt a m in ta vázlatával. Ezek a rajzocskák nagy segítséget adnak m a ahhoz, hogy azonosítani lehessen a verőtökét a pozitívként elkészített jel
vénnyel. Ugyanis igen sok olyan jelvény található az Első M agyar Tűzzom ánc Jelvénygyár jelvény
gyűjtem ényében, amelyet nem tu d u n k azonosítani, nem ism erjük fel, hogy m ilyen célra készült, m it ábrázol. Sok esetben a házi használatra alkalm azott jelvényelnevezést sem tu djuk felismerni.
Ezek a kicsiny, kézzel rajzolt ábrácskák ilyenkor is rendszerint segítséget adnak az azonosításhoz.
A 427 jelvénynegatív közül legalább 320 az iskolajelvény, vagyis kerekítve 75%, tehát h áro m negyed rész. A zért nem állítható teljes bizonyossággal, hogy ennyi, m ert nem bizonyos, hogy va
lam ennyi iskolajelvényt sikerült az elnevezés, sőt m ég a kis ábra alapján is azonosítani. Az iskola
jelvények feltűnően nagy százalékos aránya m egerősíti azt, a családi hagyom ányként fennm aradt ism eretet, hogy nagyapám volt az, aki M agyarországon bevezette az iskolajelvényeket. M in d e n esetre külföldön az iskolajelvények viselése nem szokásos.
A verőtőkék között a következő csoportok külö níth etőek el:
1. Iskolajelvények, ezek között számos K árpát-m edencei, de a m ai határokon túl elhelyezke
dő város, helység iskolái részére készített jelvények.
2. A lkalm i rendezvényekre készített jelvények.
3. Politikai m ondanivalójú jelvények, pl. irredenta jelvények.
4. Katonai jellegű jelvények. Ezek általában az első világháború idejéből m arad tak meg, és csapatjelvények voltak. A Hadsegélyző Hivatal adta le a rendeléseket, m int azt a cég fen n m aradt levelezéséből láthatjuk.
5. Egyesületek, cégek jelvényei. Ezeken a jelvényeken keresztül végigkövethetjük az ország történelm ét. Először is az jellem ző, hogy milyen fajta: állami vagy m agán jellegű cégtől m arad t fenn. Ha lehet, még jellegzetesebbek a díszítőelemek.
6. Egyéb jelvényekhez készült verőtőkék. Ezeket az előzőkben felsorolt csoportokba nem tud tam besorolni, azért em lítem őket külön.
A bem utatásra kiválasztott jelvények term észetesen olyanok, amelyekből m egm aradt m u tató példány, hiszen azért lehetett lefényképezni őket. Kiválasztásuk szem pontja éppen ez volt.
A jegyzetfüzet utolsó h arm adában egy m ásik felsorolás található. 1-104. sorszám on található
157
10.23716/TTO.15.2008.26
itt a készített érm ek jegyéke. Feltehető, hogy azért kezdődött az érem jegyzék hátulról, m ert nem lehetett tu d n i előre, hogy a verőtőkék jegyzéke m ajd hol ér véget, és ezért kockázatos lett volna ö t
letszerűen valahol elkezdeni a füzet közepe táján az érm ek jegyzékének a leírását. Nyilván folytat
ni kívánta édesanyám a folyam atosan beérkező újabb és újabb verőtőkékkel a jegyzet készítését.
A 104 felsorolt érem közül 49 érem nagy és kicsiny változatban készült. Az általános plakettből csak egy, a férfi általános plakettből három féle változat volt m egtalálható. A plakettet nem kitűzve hordják, h anem - rendszerint tokban elhelyezve szokták tárolni, illetőleg jutalom képpen átadni.
A gyár történetében nagyon fontos szerepet játszottak az érm ek. Erre vall az a ritkaságszám ba m enő fiókos szekrény, amelyiken - ugyancsak az Első Magyar Tűzzom ánc Jelvénygyárban készült fehér zom ánctáblák vannak felerősítve az egykor b e n n ü k ta rto tt sp ortérm ek nevének m egjelö
lésével. A húszas években kiadott katalóguson is feltüntetik az érm eket, sorszámozva, rajzokkal szemléltetve. A sorszám okat Ber é n y i Laj o s n é a jegyzékében is feltüntette.
A füzet további részében I-XVII. sorszám on bélyegek felsorolása található. Bélyegnek neve
zik a m inta pozitív változatát. Erről készül a negatív, ennek az acélba sajtolásával készíthető el a negatív, a verőtőke. Azokról a verőtőkékről érdem es ilyen pozitívat készíteni, amelyek gyakran eltörnek, vagyis a népszerű m intákból, amelyek nagy m ennyiségben készülnek, vagyis gyakran elkopnak, eltörnek. Ha a bélyeg m egm aradt használható form ában, akkor a m eghibásodott, vagy éppen használhatatlanná vált verőtőke gyorsan és viszonylag olcsóbban pótolható. A bélyegek közül bridzsjelvény és a miskolci reform átus gim názium jelvényének bélyege m aradt fönn kétféle:
nagy és kicsiny változat. Szerepel m ég gyűrű is. Ezt akkor alkalm azták, hogyha a verőtőke elrepedt, de m ég ilyen gyűrűbe fogva használható volt bizonyos m ennyiség lesajtolására. A g yűrűt ugyanis a verőtőke köré illesztették azért, hogy biztosítsa a verőtőke egyben m aradását. A m eggyűrűzött verőtőke nem volt huzam osabb ideig használható, de ideiglenesen jó szolgálatot tehetett.
Ez a jegyzetfüzet azért kivételesen értékes, m ert m egtudható belőle, hogy milyen jelvények, illetőleg érm ek készültek a gyár történ etének 1910. augusztus 10-e előtti korszakában.
158
