• Nem Talált Eredményt

TÓTH JÁNOS

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "TÓTH JÁNOS"

Copied!
5
0
0

Teljes szövegt

(1)

TÓTH JÁNOS

A M agyar Olajipari Múzeum (MOIM) 40 éve

A M agyar O lajipari M úzeum (M OIM ) 2009 szeptem berében ünnepelte fennállásának 40 éves évfordulóját. Ebből az alkalom ból a m úzeum igazgatója cikkében áttekintést adott a M úzeum tö rtén etérő l és tevékenységéről az ala­

pítástól napjainkig.

Magyarországon 1955 és 1970 között alakult a legtöbb szakmúzeum. A magyar olajipar, hason­

lóan a többi iparághoz, létrehozta saját műszaki múzeumát. Ma 4 országos gyűjtőkörű, önálló ipar-

RcHYVciSZcltl A^U-ZCU-lTl ... ... .... ...

iu c u i a l u u u i i p á i a g n u z , , ***— ---

ági szakmúzeum működik (Központi Bányászati Múzeum - Sopron, Magyar Építőipari Múzeum - Veszprém, Tex­

til- és Textilruházati Ipartörténeti Múzeum - Budapest, és Magyar Olajipari Múzeum - Zalaegerszeg.) Az egyes szak­

mák szakterületeinek kiváló művelői a tárgyi, írásos és képi relikviák megőrzésével kívántak emléket állítani elődeik tevékenységének, a szakma történetének. Az ötletszerű gyűjtést hamarosan a tudatos válogatás, gyűjtés követte. A szakmúzeumok ipari szakemberek, iparvállalatok, a kultu­

rális tárca kezdeményezésére, és ezek tevékeny részvétével jöttek létre. Esetünkben a mérnökök, geológusok, közgaz­

dászok, technikusok amatőr technikatörténésszé váltak, s napi felelősségteljes munkájuk mellett nagy lelkesedéssel párosult szakmaszeretettel igyekeztek az ipari múlt embe­

ri, dokumentális, tárgyi, hangemlékeit, stb. megmenteni, megőrizni az utódok számára.

Széleskörű összefogás eredményeként 1969. szep­

tember 27-én nyílt meg Zalaegerszegen a D unántú­

l i O lajipari Múzeum. A Művelődésügyi Minisztérium

1971 március 26-i keltezésű működési engedélye már országos gyujtokoru Magyar Olajipari Mu- zeumról szól. A MOIM létrehozásának és az első 15 év tevékenységének meghatározó egyénisége volt néhai Tó t h Fe r e n c, aki 1957-től 1971-ig a Dunántúli Kőolaj- es Foldgaztermelo Validat igaz-

hatójaként tevékenykedett. , T , , ,

A múzeum e l s ő igazgatója tö b b m in t egy évig néhai H o r v á t h L á s z l ó ep.teszmernok volt, akt az első épületeket is tervezte. A munkában sokat segített Ba c s.n s z k y Ti b o r, néha, Bu d a Er n ő,

néhai De d i n s z k y JAn o s, Fa r k a s Iv á n, Sü m e g h y Ed e és sokan masok. A magyar ó la,.p ár,pár-, technika-, technológia-, gazdaság- és életmód-történeti emlékekgynjtesere, tudományos feldolgo­

zására és bemutatására létesítette a múzeumot. A 3,2 hektáros ktalhtast terület az 1968-ban meg­

MÜK.ÖDÉS1 ENGEDÉLY

A NÍPKOZTAR-SASAC FANÖKI TAKÁCSÁNAK 19*3 £Vt o. KAMI) TÖRVÉNY- EREJC KE.NDEl.ETR 7. 5-ÁUH, ILLETŐLEG A VÉGREHAJTÁSÁRA KIADOTT 2 >965. (L K}MV S7.AML RENDELET 1*. j-ABAN FOGLALT JOGKÖRBEN

, MAGYAR OLAJIPARI MÚZEUM s m k . u a s/fTKKi.M- Z A 1 A E G K R S Z E O

ALAPÍTÁSI ÉVE*.

JELLEGE;

űvojtOKOR ’ ip a rtö rté n e t

. i- n m ARI O O K S Z t a O S K Ő OIA J É S G Á ZIPAR ITR ÖSZT

• 11, «.Y1 1 1:i: s/.ERVl NEMÉZilBMU MINISZTÉRIUM 1075. december 31.

fl

(2)

nyílt Göcseji Falumúzeum mel­

lett kapott helyet. A két múzeum egyedülálló együttesként néprajzi és ipartörténeti ismereteket közve­

tít a látogatóknak. A két múzeum mintegy 8 hektáros területe - a finnugor néprajzi parkkal együtt - esztétikus környezetben félna­

pos, egynapos tartalm as progra­

mot kínál az érdeklődőknek.

A Magyar Olajipari Múze­

um feladata sokrétű, gyűjtemé­

nyei őrzik, kiállításai bemutatják, kiadványai közkinccsé teszik a magyar olajipar, gázipar, gázszol­

gáltatás, vízbányászat, geotermia

emlékeit. Több tárgy, berendezés nemcsak hazai, hanem európai technikatörténeti ritkaság.

Külön kell kiemelni az 1991 óta m úzeum unkhoz tartozó Zsigmondy Vilmos Gyűjteményt, amely a vízkutatás és vízkútfúrás emlékeit mutatja be. E gyűjtemény létrehozása, majd gondozása Dr. Do b o s Ir m a, majd Csa th Béla nevéhez fűződik. A vízbányászat berendezései, gépei szabadtéri kiállításunk egyik legszebb tárgy-együttese. Hasonló jellegű különálló gyűjtemény-együttes a Bu­

dapest mellett, Vecsésen 1995-ben létesült filiálé, ahol a kőolaj és földgáz csővezetékes szállításának eszközeit, dokumentumait tekinthetik meg az érdeklődők, szerény szabadtéri kiállításon és az ízlé­

sesen berendezett 200 m 2-es kiállítási teremben. A gyűjtemény létrehozásában Kiss Jó z s e fjeles­

kedett. Neki és a MÓL támogatásának köszönhető a „Kapcsos könyv” (Kőolaj- és földgázszállítási dokum entum gyűjtem ény) négy kötetének megje­

lentetése. A gyűjtemény gyarapításában sokat segí­

tett Dr. Mo ln á r Já n o s, Tö r ö k At t il a és Farkas

Lá s z l ó.

Bázakerettyén a BT-2 tankállomás hajdani keze­

lőépületében üzemeltetjük az olajipar-történeti kiál­

lítást és a Buda Ernő em­

lékszobát. Lovásziban, az LT-3 tankállomás területén eredeti környezetben és eredeti állapotban ipartörténeti bemutatóhelyet alakítunk ki a jövőben.

A múzeum gyűjteményeiben őriz nemcsak az olaj- és gáziparra vonatkozó, hanem a magyar bá­

nyászat, ipar egészét, az egyetemes technikatörténetet is reprezentáló iratokat, fotókat, tárgyakat.

A relikviák egy része - Magyarország történeti sajátosságai miatt - a Kárpát-medence egészére, a m indenkori Magyar Állam különböző területeire, tájegységeire is kiterjed.

A kialakult 9 gyűjtemény óriási, egyedi információhalmazt tárol. Tervezzük az olajipari szak- levéltár kialakítását, melynek alapja a mintegy 1000 iratfolyóméter dokumentum. Műszaki köz­

könyvtárunk gerincét olajipari, gázipari, gépipari, természettudományi könyvek adják. Folytatjuk az iratok levéltári feldolgozását, eddig három kötet fondjegyzék jelent meg, ami az anyag közel felét átfogja. A hőbányászat: a geotermikus energia tárgyi, írásos és képi emlékeinek rendszeres gyűj­

(3)

tésével máris körvonalazódik egy új gyűjtemény. A hagyatékokból előkerült jelentős mennyiségű kézirat m iatt tervezzük külön kézirat gyűjtemény létrehozását. Leraktuk az alapját az olajipari térképtárnak és rajztámak. A MÓL támogatásával 1500 db ritka térképet és dokum entum ot digi­

talizálnak. Két éve folyik az irat- és térkép-restaurálási program. Nagyszabású, több évre áthúzódó vállalkozás az olajipari történeti cégkataszter összeállítása. Kétévente kiírásra kerül a „Történeti pályázat”. Az eddig 18 alkalommal meghirdetett pályázatra összesen 225 dolgozat érkezett be. A pályaművek többsége értékes ipartörténeti, üzemtörténeti, gazdaságtörténeti munka és visszaem­

lékezés, melyek számos értékes információval, addig nem, vagy csak alig ismert adattal gazdagí­

tották az eddig ismert anyagot.

BESZÉLGETÉSEK AZ OLAJIPARRÓL

- Na g y l e n g y e l -

5 s* £.

2 , ¥ . v

BESZELGETESEK AZ OLAJIPARRÓL IV.

- a változásokról -

o 171

Mii

m

BESZÉLGETÉSEK AZ OLAJIPARRÓL - vezetésről, iparvezetokkcl -

l i l

BESZÍ-: LG ETESEK AZ OLAJIPARRÓL III.

- olajbányászokkal a munkán')! -

*;A i n

a p , p i v i ^ L i .

BESZÉLGETÉSEK AZ ÓLAI IPARRÓL V.

BESZÉLGETÉSEK AZ OLAJIPARRÓL VI

r í i éké

Ü S É

' * i * l i

BESZÉLGETÉSEK A GÁZIPARRÓL - kezdettől a privatizációig -

£ L £ 1 1 .. á D 'É © í,

BESZÉLGETÉSEK AZ OLAJIPARRÓL VII.

Az 1991. februárjában aláírt alapító okirattal illetve az 1991. június 24-i bírósági nyilvántartás­

ba vétellel létrejött a Magyar Olajipari M úzeum Alapítvány. A három alapító: Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt, Magyar Szénhidrogén-ipari Kutató-Fejlesztő Intézet, Budapest Bank Rt. 1991.

október 1-től a két előbbi alapító jogutódja a MÓL Rt., amely figyelemmel kíséri, és meghatározó módon támogatja a m úzeum tevékenységét. Az Alapító Okirat szerint: „Az Alapítvány célja, hogy a M OIM folyamatos működési feltételeit biztosítsa. A M O IM feladata, hogy feltárja, összegyűjtse, ren­

dezze, kiállítások keretében bemutassa a magyar kőolaj- és gázipar, valamint a vízkutatás műszaki, technikai, tárgyi, írásos és képi emlékeit; őrizze és ápolja az iparág hagyományait; publikációban rendszeresen népszerűsítse az iparág múltját, a kiváló szakemberek életútját, a múzeumi kutató­

munka e re d m é n y e itA Magyar Olajipari M úzeumot 1992. április 1-től gazdaságilag, pénzügyi­

leg önállóan működteti a M O IM Alapítvány. Az alapítvány kuratórium a nagy segítséget nyújt az anyagi háttér megteremtésében, a gazdasági és szakmai munkában. A MOIM legfőbb támogatója a MÓL Nyrt. A bevételi forrás második legjelentősebb tétele az Oktatási és Kulturális Minisztéri­

um működési és pályázati támogatása, amely fokozatosan csökken. Az olajiparban és a múzeumi területen egyaránt nagy elismerést váltott ki az eddig megjelent kilenc riportkötet (Beszélgetések az olajiparról, gáziparról) és a gyűjteményi részeket feldolgozó kiadványok (Papp Simon: Életem, Fondjegyzékek). További kötetek: Munkások a fekete arany birodalmában, Volt egyszer egy Orenburg, Három bányászgeneráció válogatott iratai és emlekezesei T ITIII. kötet, A palackba zárt bányászat, A politika csapdáin át, 70 éve alakult a M AO RT (konferenciakötet), A M AORT pusztaszentlászlói üzeme 1941-1951, A nárciszmező kincse. (04. kép: riportkötetek)

(4)

GM

M agyar O lajipari M úzeum A lapítvány

H -8900 Z alaegerszeg W lassics Gy. u. 13.

T e l/F a x : +36/92-311-081 E -m ail: m oim @ olajm uzeum .hu

Hz a térkép a PH ARE CBC M agvarország- Szlovenia 2000 K isprojekt A lap tám ogatá­

sáv al k é szü lt a H U 0 0 1 6 0 2 -2 3 sz. p ro jek t keretében a 2003. évben

O lajip ari em lékhelyek Z a la -M u ra térségben

Spom inska m esta naftne industrije na obm ocju Z ale-M ure Spom en obiljezja naftne industrije na podrucju Z ala-M ura G edenkstätten der Erdölindustrie im Z ala-M ura Gebiet M em orial places o f the petroleum industry in the Z ala-M u ra region

1 : 600 000

T úraútvonal javaslatok a 2003. évben

A MOIM a magyar szakmúzeumi hálózat egyik kiemelkedő intézménye. Ezt bizonyítja a szak­

mai munka, a tudományos és kutatótevékenység, hazai és külföldi időszaki és vándorkiállítások. A kiállításokat évente megtekintő mintegy 45.000 látogató is jelentősnek mondható.

A MOIM 1995-re a Batthyány út 2. számú bérelt épületet kinőtte, és lehetőség volt egy új, na­

gyobb épület megvásárlására. Ez az épület a volt Alumíniumipari Gépgyár irodaépülete (Wlassics Gyula u. 13). A kétszintes épület, valamint az épület alatt lévő pince, megfelelő nagyságú helyisé­

gekkel, megfelelőnek tűnt a gyűjtemények elhelyezésére. Gyűjteményeink rohamos gyarapodása viszont megcáfolt ebben minket. Köszönhető ez annak, hogy az iparág racionalizálása, átszervezé­

se m iatt nagy mennyiségben került be a múzeumba írott és tárgyi anyag, melynek a feldolgozása napjainkban is folyik. Új helyünkön kialakítottuk a Papp Simon és a Zsigmondy emlékszobát.

Az 1999-es év több szempontból is fordulópontnak mondható a múzeum életében, egyrészt azért, m ert első ízben léptük át Magyarország határát egy kiállítással 1999. május 12. Collegium Hungaricum Bécs. A „Magyar olajipar története” című kiállításunkat mutattuk be fotókon és doku­

mentumokban. Ebben az évben volt az első PHARE pályázatunk is, melynek keretében a MOIM

„Geotermikus Regionális Konferenciát” szervezett és létrehozta a Geotermikus Regionális Kutatóhe­

(5)

lyet. (1999. szeptember 9.) Még ebben az évben ünne­

peltük a MOIM fennállásának 30. évét. Ebből az alka­

lomból bővítettük a szoborparkot d r. Al liq u a n d e r

Öd ö n mellszobrával illetve egy vándorkiállítással

„Szénhidrogének - szénhidrogénipar Magyarorszá­

gon” címmel. (1999. december 10.)

A 2003-as évben ismét átléptük a határokat, de m ost nem csak egy kiállítás erejéig. A PHARE CBC pályázatok keretében két vonalon is folyt a munka.

Az egyik a „Magyar olajosok Ausztriában”, a m á­

sik az „Olajipari emlékhelyek Zala-Mura térségben”.

Ezekben a projektekben három országgal vettük fel a kapcsolatot: Ausztriával, Szlovéniával és Horvátor­

szággal.

A „Magyar olajosok Ausztriában” kiállítással a M OIM m ásodik alkalommal mutatkozott be a bécsi közönség előtt a Collegium Hungaricumban. A bé­

csi projektpartnerünk, az „EUROPA-Club”, valamint a miskolci és a leobeni egyetem közreműködésével nagy mennyiségű dokum entum , anyag került a tu ­ lajdonunkba. A begyűjtött és a korábbi archíváliák felhasználásával Bécsben, Zalaegerszegen és Nagy­

kanizsán nyílt meg vándorkiállításunk.

Az „Olajipari emlékhelyek Zala-M ura térség­

ben” projektünk nyújtott lehetőséget arra, hogy közös erővel, a jó szomszédság kihasználásával, harmincéves tapasztalatunkkal segítsük a Petesházi Olajipari M úzeum kialakítását. Projektpart­

nerünkkel együttműködve megkezdtük a kulturális turizmus beindítását a Zala-Mura térségben.

A közreadott térképek - amelyek öt nyelven készültek - segítségével a túrákat tervezők egyéni igényeik szerint állíthatják össze egy-, vagy többnapos programjukat, amelynek során betekintést nyerhetnek az olajiparba, elsősorban a kőolaj-, földgáz- és termálvíz-bányászati létesítményeken keresztül. E projekt keretében összesen 25 emléktáblát helyeztünk el. Magyarországon 16-ot, Szlo­

véniában 6-ot és Horvátországban 3-at.

Intézményünk Kapnikbányán, a helyiekkel együttműködve, 2003-ban bányászattörténeti- helytörténeti kiállítást nyitott, emléktáblát avattunk Born Ignác és Papp Simon emlékére. A követ­

kező években felavattuk Papp Simon, majd Born Ignác bronz szobrát.

Zalaegerszegi szoborparkunkban felavattuk Buda Ernő, Born Ignác és Péceli Béla bronz mell­

szobrát. Itt m ár 13 iparági szakembernek áll bronz mellszobra.

Évente 2-3 időszaki és/vagy vándorkiállítást rendezünk.

A MOIM aktívan részt vesz az európai olajipari m úzeum ok hálózatának munkájában. 2008 októberében a MOIM-ban találkoztak az európai olajipari múzeumok igazgatói. A m úzeum évek óta részese az Európai Ipari Örökség Útja Egyesület, a Közép-európai Ipari Örökség Útja Egyesület és a Közép-európai Vaskultúra Útja Egyesület tevékenységének.

A MOIM segíti az iparági történeti évfordulók méltó megünneplését. Együttm űködünk hazai és külföldi társmúzeumokkal közös kiállítások, szakmai programok szervezésében.

A szerző címe:

8900 Zalaegerszeg Wlassics Gyula utca 13.

e~maik moim@ olajmúzeum.hu

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Mi bezzeg csak belépünk az ajtón, és máris hazaérkeztünk, ehetünk, ihatunk és alhatunk kedvünkre, és még mesét is mond a mamika, ha jók vagyunk és megérdemel- jük –

Árvay János 264 Az Európai Unió és hét kelet-közép-európai ország statisztikai hivatalainak közös nyilatkozata 388 Az Európai Unió és hét kelet-közép-európai

A nagy világpolitikai változások következtében Finnországnak az Európai Közösség- be belépése elől elhárultak az akadályok. Így ekkor maguknak a finneknek kellett

Azokon a külképviseleteken, ahol az idõeltolódás a közép-európai idõhöz képest –1 vagy –2 óra, a helyi idõ szerinti 6 óra és a közép-európai idõ szerinti 19

Fontos azonban már most megjegyeznünk, hogy a latin nyelven alkotás Boccaccio részéről nem Petrarca szolgai módon való követését jelentette, hanem csupán egy

E szempontoktól indíttatva – figyelembe véve a költség- vetési korlátokat – alakultak ki a Smart City, más néven okos város koncepciók, és jöttek létre

A posztviktóriánus kor irodalmi kultúrája azonban úgy vélte, hogy a cselszövő gazem berek nem életszerűek és létezésükben hinni naivitás.. Felfedezték, hogy

Arra gondoltam, talán öngyilkos akar lenni, vagy egyszerűen csak berú- gott, de biztos voltam benne, hogy valami nincs rendben vele!. Lemásztam a sziklákon újra, a szandálom