• Nem Talált Eredményt

LECTORI SALUTEM! A Magyar Földrajzi Társaság 2017 nyarán lezajlott tisztújí-tása után CSORbA

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "LECTORI SALUTEM! A Magyar Földrajzi Társaság 2017 nyarán lezajlott tisztújí-tása után CSORbA"

Copied!
2
0
0

Teljes szövegt

(1)

1

Földrajzi Közlemények 2018. 142. 1. pp. 1–2.

előszó

LECTORI SALUTEM! A Magyar Földrajzi Társaság 2017 nyarán lezajlott tisztújí- tása után CSORbA PéTER személyében új elnök, DávID LóRánT személyében pedig új főtitkár kezdte meg munkáját. A Társaság alapszabálya szerint az immár 142. évfolya- mába lépett Földrajzi Közlemények főszerkesztői posztját a mindenkori főtitkár tölti be.

Ennek megfelelően a folyóirat irányítását a következő ciklusban DávID LóRánT látja el, aki átvette a főszerkesztői stafétát MARI LáSzLótól.

A tudományos szakmai folyóirat első száma 1873. március 1-jén jelent meg. Periodici- tása története során változott, eleinte évente tíz számmal jelentkezett, majd 1934-től havonta, 1939-től pedig negyedévente jelent meg. A folyóirat 1873-tól kezdve folyamato- san jelenik meg, a kritikus történelmi időszakokban csak a megjelenések száma csökkent átmenetileg. A korábbi főszerkesztők között ikonikus geográfusokkal találkozhatunk, a lap modernizálásában az elmúlt évtizedekben GábRIS GyULA, nEMERkényI AnTAL, kOváCS zOLTán, MIChALkó GábOR és MARI LáSzLó szereztek elévülhetetlen érdeme- ket. Az új főszerkesztő, a főszerkesztő-helyettesek, a szerkesztők, valamint a kibővülő Szerkesztőbizottság és Tudományos Tanácsadó Testület fő célkitűzése, hogy a 2021-ig tartó időszakban a folyóiratot tartós növekedési pályára állítsa. A Magyar Földrajzi Társaság 2022-ben ünnepli fennállásának 150. évfordulóját. Fontos célkitűzésünk, hogy egy évvel később a Földrajzi Közlemények 150. jubileumi számai méltó formában és tartalommal jelenjenek meg.

A lap struktúrája – jóllehet időnként történtek változások – régóta ugyanazt a szer- kezetet követi. A kiadvány fő vázát az Értekezések adják, amelyek originális kutatási eredményeket mutatnak be. A negyedéves periodikában évente 20-30 lektorált tanul- mány jelenik meg a természet- és társadalomföldrajz legváltozatosabb témaköreiből.

Az elmúlt időszakban egyre gyakrabban jelentkezett a folyóirat tematikus számokkal, amelyek egy kitüntetett témakör aktuális kutatási eredményeit mutatták be. Lehetőség van Kisebb tanulmányok beküldésére is, amelyek egy szűkebb témát járnak körül, vagy egy adott tárgykörben fontos tudományos részeredményeket tárnak az olvasóközönség elé. A folyóirat állandó rovatai közé tartoznak még a Krónika és az Irodalom. A Krónika rovatban a földrajztudományt érintő eseményekről, konferenciákról, aktuális történések- ről számolunk be, illetve ebben a rovatban emlékezünk meg a földrajztudomány képvi- selőinek kitüntetéseiről, jubileumi évfordulóiról és elhunyt tagtársaink életpályájáról.

A Társasági élet időszakosan megjelenő rovatunkban a Magyar Földrajzi Társaság életét és tagságát érintő írásokat közlünk. Időszakosan megjelenő további rovataink a Szemle, a Műhely és a Vita, amelyekben egy tudományos problémát, módszert, vagy aktuális kérdéskört mutatunk be.

A Földrajzi Közleményeket a Magyar Földrajzi Társaság tagjai illetménylapként, nyomtatott formában kapják meg. A Magyar Földrajzi Társaság honlapján az évfolya- mok elektronikus formában is elérhetők.

Egy tudományos folyóiratnál számos tényező jelezheti az eredményességet. A Föld- rajzi Közlemények esetében az MTA X. Földtudományok Osztályának, valamint a IX.

Gazdasági- és Jogtudományok Osztályának „osztálylistás, tudományos, lektorált folyó- irat” besorolása jelzi a folyóirat tudományos elismertségét. Céljaink között szerepel és

(2)

2

fontos mérföldkő lehet a periodika továbbfejlődésében a lap nemzetköziesítése és felvé- tele a SCOPUS adatbázisába, amelyhez minden feltétel biztosított. A nemzetközi szak- tekintélyek bevonása a Szerkesztőbizottságba és a Tudományos Tanácsadó Testületbe, valamint néhány strukturális változtatás sikeresen járulhat hozzá a folyóirat hazai és nemzetközi presztízsének emeléséhez.

DávID LóRánT

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Jól emlékszem, amikor Lóczy Lajos, a Magyar Földrajzi Társaság elnöke bemutatott az Afrikából akkor már harmadizben hazatérő utazónak és Torday átadta

sége miatt abba kellett hagynia /hólyagos himlő, majd az ezt követő tüdőgyulladás - ekkor még az antibiotikumok ismeretlenek voltak/, és visszament Seprősre apjának segíteni

NÉV SZERINTI ÖSSZESÍTÉS Adler-Rácz József Bobály István Blumenau Ilona Csanádi Sándor Dura Lajos Dezsényi Ágota Dezsényi János Dworák József Egyed István

Poqácsás György, Péró Csaba, Dr Kádas Sándor; Az Elb- rusz első magyar téli megmászása Lóczy terem 1979. Hallgatóság: 77

A III. rész elsősorban a hazai hegymászóklubokat összefogó és irányító Hegymászó Bizottság tevékenységét ismerteti, majd az év folyamán megjelent három

A szó­ noklás is azért fejlődött ki olyan nagyszerű magasságra, mert nem lehetett vezércikkeket írni, hanem azokat el kellett szónokolni s a vezércikk-szónok ki volt téve

örvendetes esemény volt, midőn társaságunk hosszú időn át volt buzgó elnöke L óczy L ajos 1915-ben töltöttedbe európai hirű munkássá­. gának

Kolozsvár határá­ ban is voltak halastavak, de ezek úgy fel vannak iszapolva, hogy ma már nem használhatók, de éppen feliszapoltságuk arra enged következtetni, hogy nagyon