EREDETI KÖZLEMÉNY
A félelem és elkerülési hiedelmek krónikus fájdalomban.
A FABQ kérdőív magyar változatának fordítása és validálása
Simoncsics Eszter dr.
1■
Stauder Adrienne dr.
21Egyesített Szent István és Szent László Kórház, Rehabilitáció Centrum, Budapest
2Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet, Budapest
Bevezetés: A krónikus deréktáji fájdalom az egyik leggyakoribb panasz, amivel a betegek orvoshoz fordulnak. A funk- cióromlás hátterében, a testi tünetek mellett, a beteg diszfunkcionális gondolatai, érzelmi lehangoltsága és szociális, kapcsolati problémái azonosíthatók. Az egyik jelentős tényező a mozgástól való félelem, amely elkerülő viselkedésben nyilvánul meg.
Célkitűzés: A kutatás célja a „Fear Avoidance Beliefs Questionnaire” magyar nyelvű változatának (jelölése: FABQ-H) kidolgozása és validálása.
Módszer: A 16 kérdésből álló FABQ kérdőívet lefordítás után 90, legalább három hónapja tartó deréktáji fájdalommal kezelt beteg töltötte ki. A keresztvalidáláshoz a teljes kérdőívcsomagot kitöltő 43 beteg FABQ-H-eredményeit ösz- szevetettük a fájdalom intenzitásával, az Oswestry Derékfájás Funkciómérő Indexszel, a Roland–Morris Derékfájás és Funkciókárosodás Kérdőívvel, a Zung Depresszió Skálával és a Fájdalom Katasztrofizálás Skálával.
Eredmények: A FABQ kérdőív belső konzisztenciája jó volt: Cronbach-alfa-érték 0,8. A korrelációs vizsgálatok alapján a FABQ egyedül a Fájdalom Katasztrofizálás Skálával korrelált (r = 0,373, p = 0,014).
Következtetés: Vizsgálatunk alapján a FABQ-H kérdőív jól használható, valid mérőeszköz.
Orv Hetil. 2017; 158(24): 949–955.
Kulcsszavak: hiedelmek, krónikus fájdalom, deréktáji fájdalom, félelem, elkerülés
Fear and avoidance beliefs in chronic pain. The translation and validation of the Hungarian version of the FABQ questionnaire
Introduction: Chronic low back pain is one of the top reasons for seeking medical advice. In the background of the dysfunction besides the somatic pain dysfunctional thinking, negative emotional states, or interpersonal problems can be identified as well. One of the most important factors making the rehabilitation difficult is the fear and avoidance of physical activity.
Aim: The aim of the study was to adapt and validate the Fear Avoidance Beliefs Questionnaire (FABQ-H) in Hun- garian.
Methods: The FABQ (16 items) was translated into Hungarian and filled in by 90 patients suffering from low back pain for at least three months. For cross validation the FABQ-H results of 43 patients were compared with pain in- tensity the Oswestry Low Back Pain Questionnaire (ODI), the Roland–Morris Disability Questionnaire (RDQ), the Zung Depression Scale (Zung) and the Pain Catastrophising Scale (PCS).
Results: The internal consistency of the FABQ-H was good: the Cronbach’s alpha was 0.8. Correlation analysis re- vealed that the FABQ showed significant correlation only with the Pain Catastrophising Scale (r = 0.373, p = 0.014).
Conclusion: Our results confirm that the FABQ-H is a valid questionnaire that can be well implemented.
Keywords: beliefs, chronic pain, low back pain, fear, avoidance
Simoncsics E, Stauder A. [Fear and avoidance beliefs in chronic pain. The translation and validation of the Hungar- ian version of the FABQ questionnaire]. Orv Hetil. 2017; 158(24): 949–955.
(Beérkezett: 2017. március 22.; elfogadva: 2017. április 20.)
•Fájdalomérzet
•Elkerülés
•Túlterhelés
•Kompenzáló viselkedés
•Negatív érzelmek
•Félelem
•Katasztrofizálás
•Diszfunkcionális gondolatok
•Fokozott betegségtudat
Gondolatok Érzelmek
Testi tünetek Viselkedés
Nemcsak magát a fájdalmat, hanem az általa okozott funkciókárosodást kezeljük.
A funkcióvesztés egyik fő oka a mozgástól való félelem.
Emiatt a mozgásterápiákban sem tud és nem is akar megfelelően részt venni.
1. A szociális életet nagyban befolyásolja, ha a beteg elveszti a munkáját, illetve nem tud házimunkát végezni.
2. Ha a beteg azt gondolja, hogy a munka okozza a fájdalmát, kevesebb az esély, hogy visszatérjen dolgozni.
A fájdalom a leggyakoribb ok, amivel a betegek orvos- hoz fordulnak. Világszerte a krónikus fájdalmak közül a mozgásszervi panaszok, így a gerinc- és ízületi fájdalmak miatt veszik leggyakrabban igénybe az egészségügyi ellá- tást. Ennek jelentőségét nemcsak az adja, hogy gyakori ellátást igényelnek ezek a betegek, hanem az is, hogy a mozgásszervi elváltozások a funkciókárosodás leggyako- ribb okai. Európában a munkaképesség-csökkenés 20%-a derék- és nyakfájdalommal hozható összefüggésbe [1].
Illés Tamás 2015-ben összefoglaló közleményében rész- letesen írt a derékfájás kezelésének nemzetközi standard- jairól. Ez alapján az akut derékfájás ellátásában fontos a specifikus és nem specifikus panaszok gyors és pontos diagnózisának elkülönítése. Míg a specifikus esetekben a kiváltó okok speciális ellátása szükséges, addig a nem specifikus esetekben fájdalomcsillapító kezelés, valamint korai és aktív mobilizálás a választandó terápiás eljárás.
A kezelések elsődleges célja a tünetek hatékony csökken- tése mellett megelőzni azok krónikussá válását [2]. Az elhúzódó panaszok és néhol akár a felesleges vizsgálatok során a beteg állapotának megítélésénél a fájdalmat és a funkciókárosodást könnyen összefüggő, együtt változó tünetnek véleményezzük. Ebből az következne, hogyha a fájdalmat hatékonyan kezeljük, a beteg automatikusan visszatér korábbi, aktív életviteléhez. Számos tényező befolyásolja azonban a fájdalom miatti funkcióvesztést (1. ábra). Az egyik fontos meghatározó tényező a féle- lem és az elkerülő magatartás. Ezt alátámasztják azok az adatok, amelyek alapján a félelem és az elkerülés mintegy
egynegyed részben felelős a funkciókárosodásért (26%) és a munkából való kiesésért (23%) [3].
A félelem és elkerülés kiemelt jelentőségét az adja, hogy prognosztikai jelentőséggel bír a munkába visszaál- lással kapcsolatban [4]. A mozgás kerülése és a fizikai aktivitástól való félelem rontja a rehabilitálhatóságot is.
A krónikus fájdalom szindrómák elméleti magyarázata- ként az szolgál, hogy a fájdalom érzékelésekor kimutat- hatóan számos agyterület aktiválódik, ami egy egész há- lózatot mozgásba lendít. Így a fájdalom nemcsak a szenzoros rendszert, hanem az érzelmi központjainkat is aktiválja, a gondolkodásért felelős területekkel együtt.
Ezt nevezzük fájdalommátrixnak. Ezen elmélet szerint bármelyik terület károsodása krónikus fájdalom kialaku- lását vonhatja maga után. A terápiás lehetőségeinket tud- juk bővíteni, ha a beavatkozás során különböző agyterü- letek működésére hatunk. Ezek közül a betegoktatás, illetve a pszichoterápia alkalmazása elsődleges. A fájda- lommal kapcsolatos diszfunkcionális gondolatok módo- sítása során azáltal, hogy a beteg másképp viselkedik, másképp mozog és aktívabban él, a fájdalommátrix-mű- ködés is módosul [5]. Több kutatás regressziós analízis- sel végzett értékelése során bebizonyosodott, hogy a fájdalmat jelentős mértékben befolyásolja a depresszió és a betegséggel kapcsolatos viselkedés és hiedelmek [6, 7].
A krónikus fájdalom szindróma kialakulása, illetve terápi- ája során az agyban neurobiológiai változások mennek végbe, amelynek hátterében az agyi plaszticitás áll [8].
A gyógyulásban lehet ezt kihasználni azáltal, hogy a be- tegnek egy számára értéket képező célt tűzünk ki. Ezzel aktivizálódnak a különböző agyterületek (frontális le- beny, amygdala, corpus cinguli stb.) és együttesen „dol- goznak meg” a kívánt eredményért.
A munkából való kiesést már nehezebb indokolni a fájdalomnagyság, a depresszió és betegséggel kapcsola- tos viselkedések elemzésével, de még itt is szignifikáns összefüggést mutatnak az eredmények. Waddell és mtsai utalnak azon eredményeikre, amelyek alapján a munká- ból való kiesést inkább a szociális és a munkával kapcso- latos faktorok magyarázzák [9].
Félelem és elkerülési hiedelmek
Ahhoz, hogy megértsük a félelem jelentőségét a fájda- lommal kapcsolatosan, röviden érdemes magáról az ér- zésről említést tennünk. A félelem egy érzelmi válasz, amelyet a vészhelyzetben fellépő fájdalom indít el és a kiváltó ingert elkerülő viselkedést vált ki [8]. Másként fogalmazva: a fájdalom és a félelem a legerősebb elkerülő magatartást beindító ösztön az emberben. Az anatómiai ismereteink alapján a fájdalom és a félelem a reticularis rendszerben szoros kapcsolatban van. Habár a félelem és elkerülés előzetes tapasztalás nélkül is megjelenik, éle- tünk során az operáns kondicionálással tanuljuk is ezt a viselkedést. Fordyce véleménye szerint az elkerülő maga- tartásnak inkább az előzetes feltevésekhez van köze, ezért fennmaradásához egész kicsi megerősítő impulzus
1. ábra A fájdalom miatti funckióvesztésben szerepet játszó tényezők
is elegendő [10]. A félelem miatti elkerülő magatartás- nak a fizikai aktivitás csökkenése miatt számos negatív következménye van: romlik a fizikai terhelhetőség, csök- ken a szellemi frissesség, erősödik a betegszerep, a családi kapcsolatok minősége romlik. A gyógyszerszedéstől való függőség alakulhat ki, és fokozódik az egészségügyi szol- gáltatások igénybevétele. A legfontosabb kiemelni mind- ezeken túl, hogy az elkerülési magatartás sem rövid, sem hosszú távon nem csökkenti a deréktáji fájdalmat [11].
Kérdőívek a félelem és elkerülési hiedelmek mérésére
A fájdalommal kapcsolatos gondolkodás és viselkedési tényezők vizsgálatának fő módszerei az interjúkészítés, illetve kérdőívek használata. Az előbbi előnye az alapos- ság, az utóbbié pedig a könnyű reprodukálhatóság. Ez- zel magyarázható, hogy az elmúlt években számos kér- dőívet készítettek. Az elsők között említhető a kapukontroll-elmélet felállításáról ismert Melzack, aki 1975-ben állította össze a McGill Fájdalom Kérdőívet [12]. A „Pain and Impairment Relationship Scale” a fáj- dalom és funkciókárosodás kapcsolatát is méri [13].
A Fájdalom Attitűd kérdőív (Survey of Pain Attitude) a krónikus derékfájós betegek hosszú távú megfigyelésére alkalmazható. Ezen kérdőívek azonban csak részben érintik a félelem és elkerülési magatartás területét [14].
Két olyan felmérő eszköz van, amely a mozgástól való félelmet számszerűsíti. Az egyik a Tampa Kinezofóbia Skála (TSK) [15], amelynek sajátossága, hogy az ismé- telt sérülés veszélyétől való félelmekre is rákérdez. A má- sik a Fear Avoidance Beliefs Questionnaire (FABQ), amely kérdőívet két célból hozták létre: egyrészt napi klinikai gyakorlati alkalmazásra, másrészt annak vizsgá- latára, hogy a fájdalom, a félelem és az elkerülés milyen kapcsolatban áll a funkciókárosodással és a munkából való kieséssel. Ezt a kérdőívet választottuk lefordításra, tekintettel arra, hogy ezt használták az eddigi kutatások döntő többségében (66,6%). Felmerül a kérdés, hogy miért pont ezt. A TSK és a FABQ kérdőívek között van átfedés, Swinkels-Meewisse vizsgálatában a korreláció r = 0,39 volt a TSK és FABQ fizikaiaktivitás-skálák, illetve r = 0,33 a TSK és FABQ munkaalskála között [16], míg Crombez erősebb, r = 0,76, illetve r = 0,53 korrelációt talált [17]. A FABQ kérdőív szélesebb körben való al- kalmazása előnyt jelent más kutatásokkal való jobb ösz- szehasonlíthatóság szempontjából. Másik érv a FABQ kérdőív validálása mellett, hogy a napi aktív tevékeny- ség, illetve maga a munkába állás fontos kimeneti válto- zó mind az egyén, mind a társadalom szintjén. A téves hiedelmek felmérése révén az általános rehabilitációs kezeléseket célzottan ki lehet egészíteni betegoktatással vagy pszichoterápiával is. Ezáltal javítható a beteg együttműködése, és végül jobb eredményeket érünk el kezelésük során.
Célkitűzés
Vizsgálatunk célja az volt, hogy magyar nyelven is vali- dáljuk és elemezzük a Félelem és Elkerülés Hiedelmek Kérdőívet (FABQ-H). A FABQ-H használata lehetővé teszi, hogy kiszűrjük és időben kezeljük azokat, akiknél a mozgástól való félelem veszélyeztető tényező a fájdalom krónikussá válása szempontjából, ezáltal segítve a rehabi- litációs és pszichoterápiás munkát, valamint a krónikus deréktáji fájdalommal kapcsolatos kutatásokat.
Módszer
A vizsgálat során a validálás nemzetközileg elfogadott standardjait követtük. A folyamatnak két fázisa volt. Az elsőben a kérdőív fordítása és nyelvi validálása volt a cél.
A másodikban a kulturális adaptálhatóság és klinikai al- kalmazhatóság megítélését végeztük.
A Félelem és Elkerülés Hiedelmek Kérdőív 16 kérdést tartalmaz. Mindegyik kérdésre hétfokozatú skálán adha- tó válasz: a 0 azt jelenti, hogy egyáltalán nem ért egyet a válasszal, a 6 pedig a teljes egyetértés értéke. A kérdőív pontjainak összegzésén kívül az alpontoknál, az eredeti verziónak megfelelően, a fizikai aktivitásra vonatkozó kérdéseknél négy, a munkával kapcsolatos kérdéseknél hét válasz pontjait adtuk össze. Így az összpontszám 0–66-ig terjedhet, a munkával kapcsolatos félelem pont- száma 0–42-ig, a fizikai aktivitással kapcsolatos félelem pontszáma 0–24-ig.
A kérdőív számos európai és távoli kultúrák által be- szélt nyelven is elérhető, többek között németül, franci- ául, olaszul, japánul, arabul és finnül is, ami a nemzetkö- zi vizsgálatokkal való összehasonlíthatóságot erősíti [18–23].
A kérdőív magyar nyelvre fordítása
Két, mozgásszervi betegségekkel foglalkozó szakorvos a szöveget angolról magyarra fordította, majd a szövege- ket összevetve egy kérdőív állt össze. Ezt hivatalos szak- nyelvi fordító az eredeti nyelvre visszafordította. Az így létrejött kisebb eltéréseket egy harmadik, anyanyelvi szinten beszélő angoltanárral egyeztetve javítottuk ki.
A kérdőívet 10, különböző végzettségű egészségügyi dolgozóval ellenőriztettük.
A klinikai alkalmazhatóság megítélése céljából 90, leg- alább három hónapja deréktáji fájdalomban szenvedő betegnek adtuk oda a FABQ-H tesztet. A vizsgálat első szakaszán túl a divergens validálás megvalósításához 43 pácienssel töltettük ki a funkcionális és diszfunkcionális gondolatokat is tartalmazó kérdőíveket. A betegeket az Egyesített Szent István és Szent László Kórház Rehabili- tációs Centrum Telephelyén osztályos ellátásban része- sült betegek közül választottuk ki a megjelenés sorrend- jében 2015. október 1. és 2016. július 30 között.
A FABQ kérdőívet a krónikus fájdalom egyéb aspektu- sait vizsgáló mérőeszközökkel vetettük össze. A fájdalom
becslésére a 11 pontos Likert-fájdalomskálát (Fájdalom) használtuk, a deréktáji fájdalom funkcionális megítélésé- re az Oswestry Derékfájás Funkciómérő Indexet [24]
(10 kérdés, 0–5 Likert-skála) és a Roland–Morris Derék- fájás és Funkciókárosodás Kérdőívet (24 kérdés, igen–
nem válaszok) [25], a negatív hangulat megítélésére a Zung Depresszió Skálát (20 kérdés, 1–4 fokozat) hasz- náltuk [26]. A katasztrofizáló gondolatokra a Pain Ca- tastrophising Scale magyar nyelvű változatával kérdez- tünk rá (13 kérdés, 0–4 Likert-skála) [27, 28].
Beválasztásra azok kerültek, akik megfeleltek a követ- kező kritériumoknak: 18 év feletti életkor, nem: nők és férfiak, tünetek: legalább három hónapja fennálló derék- táji fájdalom mértéke: Fájdalomskálán 4 felett az elmúlt egy hónap átlagában. A páciens beleegyezett a tesztek kitöltésébe. Kizárási kritérium volt, ha specifikus ok állt a fájdalom hátterében: tumor, osteoporoticus fracturák, gyulladás, vagy ha más belgyógyászati, nőgyógyászati vagy urológiai ok magyarázta a panaszokat.
A vizsgálatot a Területi Egészségügyi Tanács 2015.
szeptember 11-én kiadott kutatásetikai engedélye alap- ján végeztük (száma: 44009-1/2015/EKU).
Statisztikai analízis
A résztvevők adatait leíró statisztikával értékeltük. A kér- dések belső konzisztenciáját Cronbach-alfa-értékkel mértük, amelynek mértéke 0 és 1 közé eshet. A 0,7 felet- ti érték azt jelzi, hogy a megfogalmazott kérdések egy összefüggő rendszert alkotnak és alkalmasak lekérdezés- re, mérésre. A különböző tesztek kapcsolatának vizsgála- tához Spearman-korrelációt alkalmaztunk. A statisztikai vizsgálatokat az SPSS programcsomaggal végeztük el.
Szignifikáns eltérésnek a p<0,05 értéket tekintettük.
Eredmények
Vizsgálatban résztvevők jellemzői: a FABQ kérdőívet 90, legalább három hónapja deréktáji fájdalomban szen- vedő beteg töltötte ki. A férfi-nő arány 17:73, átlagélet- kor 60,34 ± 11,53. Az összes skálát 43 beteg töltötte ki.
A két csoport alapadatai szignifikáns különbséget nem mutattak (1. táblázat). A validáláshoz használt mérőesz- közök átlageredményei: fájdalom intenzitása 6,64 ± 1,73, ODI 22,93 ± 9,07, RDQ 13,27 ± 4,16, Zung 43,88 ± 7,58, PCS 25,24 ± 11,25 (2. táblázat).
A kérdések teszt-reteszt megbízhatósági koefficiense r = 0,758, ami jó ismételhetőséget jelent.
A kérdőív belső konzisztenciáját vizsgálva az összes kérdést együtt nézve 0,8 értéket kapunk. A fizikai aktivi- tás alskálát nézve a Cronbach-alpha 0,66, a munkával kapcsolatos félelem alskálára vonatkozóan 0,86 volt.
Továbbgondolásra érdemes a német nyelvű vizsgálat eredményei alapján, hogy a munkától való félelmet két alcsoportra lehet osztani, az egyik reprezentálja a bete- gek véleményét azokról a munkahelyi környezeti fakto- rokról, amelyeket a panaszaik kialakulásáért tartanak fe- lelősnek (43%-a a varianciának). A másik csoport a munkába visszatérés lehetőségével foglalkozik (11,8%-a a varianciának). Magára a munkahelyi körülményekre vonatkozó, munkahellyel kapcsolatos kérdések a 6., 7., 10. és 11.: „A fájdalmam kialakulásában a munkámnak vagy munkahelyi balesetnek szerepe van”, „A munka fo- kozta a fájdalmamat”, „A munkám fokozza, illetve fo- kozhatja a fájdalmamat”, „A munkám árthat a derekam- nak”. Ezek átlagértékei: 15,07 ± 7,05.
A másik csoport kérdései azt mérik fel, hogy milyenek a munkába visszatéréssel és munkavégzéssel kapcsolatos gondolatai a betegnek. A 9., 12., 13., 14., 15., 16. kér- dések a következőek:
„A munka, amit végzek, számomra túl nehéz”, „Nem szabadna a mindennapi munkámat a jelenlegi fájdal- mammal elvégezni”, „Nem tudom a mindennapi mun- kámat a jelenlegi fájdalmammal elvégezni”, „Nem tu- dom a mindennapi munkámat elvégezni, ameddig a fájdalmamat kezelik”, „Nem hiszem, hogy három hóna- pon belül vissza tudok térni a mindennapi munkámhoz”,
„Nem hiszem, hogy valaha vissza fogok térni a korábbi munkakörömbe”. Ezek átlagértéke 18,86 ± 10,73. Ezek figyelembevétele azért fontos, mert megmutatja, ha a
1. táblázat Az összes beteg és az összes kérdőívet kitöltők alapadatainak összehasonlítása
Adatok p = 90 p = 43
Kor 60,43 58,65
Nemek aránya (%) 83% nő 81% nő
Kezdő fájdalomérték 6,64 7,02
FABQ-H aktivitás-alskála 18,11 19,02
FABQ-H munkaalskála 24,1 23,37
FABQH összpontszám 58,9 58,02
2. táblázat A kérdőívek eredményei (n = 43)
Mérőeszköz Mérési
intervallum
Átlagérték Szórás
Fájdalomintenzitás 0–10 6,64 1,73
Oswestry Derékfájás
Funkciómérő Index (ODI) 0–50 22,93 9,07 Roland–Morris Derékfájás
és Funkciókárosodás Kérdőív (RDQ)
0–24 13,27 4,16
Zung Depresszió Skála
(Zung) 20–80 43,88 7,58
Fájdalom Katasztrofizálás
Kérdőív (PCS) 0–42 25,24 11,25
FABQ-H aktivitás-alskála 0–24 19,02 4,63
FABQ-H munkaalskála 0–42 23,37 12,62
FABQ-H összpontszám 0–60 58,02 13,95
3. táblázat A FABQ-H értékeinek korrelációja
Változók Panaszok fennállásának ideje
Fájdalom Roland–
Morris Derékfájás és Funkció- károsodás Kérdőív (RDQ)
Oswestry Derékfájás Funkciómérő Index (ODI)
Zung Depreszió Skála
FABQ aktivitás
FABQ munka
FABQ összértéke
Fájdalom Katasztro- fizálás Kérdőív (PCS)
FABQ-H
aktivitás 0,089 –0,1831 –0,0435 0,1201 0,0492 1 0,3619* 0,6161** 0,1612
FABQ-H
munka 0,032 0,105 0,078 0,148 0,112 0,362* 0,957** 0,382*
FABQ-H
összértéke 0,055 0,032 0,053 0,162 0,109 0,616** 0,957** 1 0,373*
auk N = 43, *p<0,05, **p<0,01
munkahellyel kapcsolatos problémák állnak a panaszok fennmaradásának hátterében. Valamint előrevetítheti an- nak valószínűségét, hogy újra munkába fog-e állni a pá- ciens.
A konvergens, illetve divergens validitás meghatározá- sára a FABQ kérdőív és egyéb, a krónikus derékfájás vizs- gálatára használt kérdőívekkel való korrelációját vizsgál- tuk. A FABQ-összpontszám egyedül a fájdalomkataszt- rofizálással mutatott szignifikáns együtt mozgást (r = 0,373, p = 0,014). Ugyanakkor a félelem, az elkerü- lés és a hiedelmek nem mutattak összefüggést sem az életkorral, sem a fájdalom intenzitását, a funkciókároso- dást, illetve a hangulati nyomottságot mérő kérdőívekkel (3. táblázat).
Megbeszélés
A deréktáji fájdalom krónikussá válásában a fájdalomtól való félelem, a fizikai aktivitással és munkavégzéssel kap- csolatos téves hiedelmek fontos szerepet játszanak.
Ugyanakkor számos vizsgálat igazolja, hogy az elkerülési magatartás, az inaktivitás sem rövid, sem hosszú távon nem csökkenti a deréktáji fájdalmat. A Fear Avoidance Beliefs Questionnaire (FABQ-H) kérdőív magyar verzi- ójának kidolgozásával egy új mérőeszköz áll a klinikusok rendelkezésére, amely elősegíti a félelmek és az elkerülő magatartás felmérését a mindennapi betegellátás során (l. Kérdőív). A problémák korai felismerése a rehabilitá- ció tervezését is hatékonyabbá teszi.
Jelen vizsgálatban a FABQ-H kérdőív nyelvi validitá- sát egészségügyi szakdolgozók és betegek bevonásával teszteltük. A kérdések világosak, jól érthetőnek bizo- nyultak, a kérdőív kitöltése nem jelentett nehézséget a betegeknek. A validálás során több pszichometriai és funkcionális teszttel vetettük össze a FABQ-H-t.
Hipotézisünknek megfelelően a fájdalom nagysága nem függött össze a diszfunkcionális gondolatokkal, ami alátámasztja, hogy nem maga a testi érzet okozza a téves elképzeléseket, illetve az elkerülő magatartást. A kérdőív divergens validálását a fájdalom nagyságával, az ODI, RDQ és Zung-kérdőívekkel végeztük. Eredményeink igazolták, hogy a Félelem és Elkerülés Hiedelmek Kér- dőív sem az összpontszám, sem külön-külön a fizikai ak-
Kérdőív FABQ-H – A Félelem és Elkerülés Hiedelmek Kérdőív, az egyes kérdésekre adott válaszok értékei (n = 90)
Átlag Lehetséges válaszok a fizikai aktivitással kapcsolatos
kérdésekre
1. A fájdalmam oka a fizikai aktivitás. 3,98 2. A fájdalmamat a fizikai aktivitás fokozza. 4,94 3. A fizikai aktivitás árthat a gerincemnek. 4,22 4. Nem szabad olyan fizikai aktivitást végeznem, ami a
fájdalmamat fokozhatja. 4,63
5. Nem tudok olyan fizikai aktivitást végezni, amely
fokozhatja a fájdalmamat. 4,15
Lehetséges válaszok a munkával kapcsolatos kérdésekre 6. A fájdalmam kialakulásában a munkámnak vagy
munkahelyi balesetnek szerepe van. 3,11 7. A munka fokozta a fájdalmamat. 4,1 8. Igényt tartok arra, hogy tekintettel legyenek
fájdalmamra. 3,12
9. A munka, amit végzek, számomra túl nehéz. 2,75 10. A munkám fokozza, illetve fokozhatja a fájdalmamat. 3,97
11. A munkám árthat a derekamnak. 3,85
12. Nem szabadna a mindennapi munkámat a jelenlegi
fájdalmammal elvégezni. 3,64
13. Nem tudom a mindennapi munkámat a jelenlegi
fájdalmammal elvégezni. 3,35
14. Nem tudom a mindennapi munkámat elvégezni,
ameddig a fájdalmamat kezelik. 3,71
15. Nem hiszem, hogy három hónapon belül vissza tudok
térni a mindennapi munkámhoz. 2,62
16. Nem hiszem, hogy valaha vissza fogok térni a korábbi
munkakörömbe. 2,77
Összpontszám: 59,14
tivitástól, illetve a munkától való félelem tekintetében nem mutatott összefüggést a napi tevékenységekben (ODI) és a mozgásfunkciókban (RDQ) megfigyelhető károsodással. A Zung-kérdőív alapján a depressziós tünetekkel sem mutatott a FABQ-H egyik skálája sem összefüggést. A konvergens validitást a szintén diszfunk- cionális gondolatokat mérő PCS-kérdőívvel vizsgáltuk.
A katasztrofizálással való összefüggés igazolódott Adataink a nemzetközi szakirodalomban talált ered- ményekkel összhangban vannak. A fordított változathoz a fent említett validálási vizsgálatokban saját anyagunk- hoz hasonló betegszámmal dolgoztak, kivétel ez alól a japán munka, ahol online kitöltés történt, illetve a német fordítás, amely így részletesebb faktoranalízisre adott le- hetőséget. A fájdalomskálát mindenütt felvették. Jelen- tős mértékben a japán nyelvű kérdőív mutat eltérést, ahol 2,9 az átlagos fájdalom mérése. Itt azonban egy szé- lesebb populációt vizsgáltak, nem csak krónikus fájda- lomban szenvedőket vettek be. A fájdalom mértékével egyik validálás során sem találtak összefüggést a félelem és elkerülési hiedelmekkel. A Roland–Morris Derékfájás és Funkciókárosodás Kérdőív (RDQ) esetén kissé válto- zatosabbak az eredmények, az eredeti angol verzióban mérsékelt, de nem szignifikáns összefüggést írtak le, és máshol más funkcionális kérdőívek használata során sem mutattak ki egyértelmű összefüggést.
Bár a hangulatot és depresszió mértékét más-más mé- rőeszközökkel értékelték, de szignifikáns összefüggést sehol nem sikerült egyik vizsgálatban sem kimutatni.
Következtetések
Vizsgálatunk és a szakirodalmi adatok alapján a félelem és elkerülési magatartás külön rizikófaktora a mozgás- szervi krónikus fájdalom kialakulásának és fennmaradásá- nak, ezért felmérése a fájdalmak kialakulása utáni első–
harmadik hónapban javasolt. A betegnek a fájdalommal kapcsolatos hiedelmeinek mérésére a FABQ-H kérdőív magyar nyelvű változata önálló szempontokat értékelő mérőeszköz, valid, jól alkalmazható. A FABQ-H hazai alkalmazása nemcsak kutatási szempontból, hanem a mozgásszervi betegek klinikai ellátása során is hasznos lehet, magas értékek esetén a beteget érdemes betegok- tató programba, illetve célzott pszichoterápiás kezelésbe bevonni.
Anyagi támogatás: A szerzők anyagi támogatásban nem részesültek.
Szerzői munkamegosztás: S. E.: A hipotézis kidolgozása, a vizsgálat folytatása, irodalomkutatás, a kézirat szövege- zése. S. A.: A hipotézis felállítása, az eredmények értéke-
lése, a szöveg végleges formájának elkészítése, lektorálás.
A szerzők a cikk végleges változatát elolvasták és jóvá- hagyták.
Érdekeltségek: A szerzőknek nincsenek érdekeltségeik.
Köszönetnyilvánítás
Köszönjük Dr. Fáy Veronikának a vizsgálat levezetéséhez nyújtott szak- mai támogatását és Dr. Dinya Elek professzor úrnak a statisztikai segít- séget.
Irodalom
[1] European Musculosceletal Surveillance and Information Net- work. Musculoscelatal health status in Europe. www.eumusc.
net/workpackages_wp4.cfm.2006-2010
[2] Illés ST. Low back pain: when and what to do. [A derékfájás:
mikor és mit tegyünk?] Orv Hetil. 2015; 156: 1315–1320.
[Hungarian]
[3] Waddell G, Newton M, Henderson I. A Fear-Avoidance Beliefs Questionnaire (FABQ) and the role of fear-avoidance beliefs in chronic low back pain and disability. Pain 1993; 52: 157–168.
[4] Wertli MM, Rasmussen-Barr E, Weiser S, et al. The role of fear avoidance beliefs as a prognostic factor for outcome in patients with nonspecific low back pain: a systematic review. Spine J.
2014; 14: 816–836.e4.
[5] Wicksell RK, Olsson GL, Hayes SC. Psychological flexibility as a mediator of improvement in acceptance and commitment thera- py for patients with chronic pain following whiplash. Eur J Pain 2010, 14: 1059.e1–1059.e11.
[6] Reesor KA, Craig KD. Medically incongruent chronic back pain:
physical limitations, suffering and ineffective coping. Pain 1988;
32: 35–45.
[7] Kandel ER. A new intellectual framework for psychiatry. Am J Psychiatry 1998; 155: 457–469.
[8] Davis M. Neural systems involved in fear and anxiety measured with fear-potentiated startle. Am Psychol. 2006; 61: 741–756.
[9] Waddell G, Bircher M, Finlayson D, et al. Symptoms and signs:
physical disease or illness behaviour? Br Med J. (Clin Res Ed).
1984; 289: 739–741.
[10] Fordyce WE. Behavioural science and chronic pain. Postgrad Med J. 1984; 60: 865–868.
[11] Kori SH, Miller RP, Todd DD. Kinesiophobia: a new view of chronic pain behaviour. Pain Manag. 1990; 3: 35–43.
[12] Melzack R. The McGill Pain Questionnaire: major properties and scoring methods. Pain 1975; 1: 277–299.
[13] Riley JF, Ahern DK, Follick MJ. Chronic pain and functional impairment: assessing beliefs about their relationship. Arch Phys Med Rehabil. 1988; 69: 579–582.
[14] Jensen MP, Karoly P, Huger R. The development and prelimi- nary validitation of instrument to asses patients’ attitudes toward pain. J Psychosom Res. 1987; 31: 393–400.
[15] Philips HC. Avoidance behaviour and its role in sustaining chronic pain. Behav Res Ther. 1987; 25: 273–279.
[16] Swinkels-Meewisse EJ, Swinkels RA, Verbeek AL, et al. Psycho- metric properties of the Tampa Scale for kinesiophobia and the fear-avoidance beliefs questionnaire in acute low back pain. Man Ther. 2003; 8: 29–36.
[17] Crombez G, Vlaeyen JW, Heuts PH, et al. Pain-related fear is more disabling than pain it self: evidence on the role of pain-re-
lated fear in chronic back pain disability. Pain 1999; 80: 329–
339.
[18] Pfingstein M, Kröner-Herwig B, Leibing E, et al. Validation of the German version of the Fear-Avoidance Beliefs Question- naire. Eur J Pain 2000; 4: 259–266.
[19] Poiraudeau S. Validation of the French version of the Fear Avoid- ance Belief Questionnaire. Spine (Phila Pa 1976). 2004; 29:
908–913.
[20] Monticone M, Baiardi P, Bonetti F, et al. The Italian version of the Fear-Avoidance Beliefs Questionnaire (FABQ-I): cross-cul- tural adaptation, factor analysis, reliability, validity, and sensitivity to change. Spine (Phila Pa 1976). 2012; 37: E374–E380.
[21] Matsudaira K, Kikuchi N, Murakami A, et al. Psychometric prop- erties of the Japanese version of the Fear-Avoidance Beliefs Questionnaire (FABQ). J Orthop Sci. 2014; 19: 26–32.
[22] Alanazi F, Gleeson P, Olson S, et al. Translation and validation of the Arabic version of the Fear-Avoidance Beliefs Questionnaire in patients with low back. Spine (Phila Pa 1976). 2017; 42:
E411–E416.
[23] Terho H, Haapea M, Paananen M, et al. Translation and valida- tion of the Finnish version of the Fear-Avoidance Beliefs Ques- tionnaire (FABQ). Scand J Pain 2016; 10: 113–118.
[24] Fairbank J, Couper J, Davies J, et al. The Oswestry Low Back Pain Questionnaire. Physiotherapy 1980; 66: 271–273.
[25] Roland M, Morris R. A study of the natural history of low back pain: Part 1. Development of a reliable and sensitive measure of disability in low-back pain. Spine (Phila Pa 1976). 1983; 8: 141–
144.
[26] Zung WW. A self-rating depression scale. Arch Gen Psychiatr.
1965; 12: 63–70.
[27] Sullivan MJ, Bishop SR, Pivik J. The Pain Catastrophizing Scale:
Development and validation. Psychological Assessment 1995; 7:
524–532.
[28] Kökönyei Gy. Emotion regulation in chronic pain. Doctoral dis- sertation. [Érzelemszabályozás krónikus fájdalomban. Doktori disszertáció.] ELTE, Pedagógiai és Pszichológiai Kar, Pszi- chológiatudomány Doktori Iskola, Budapest, 2008; pp. 106–
110. [Hungarian]
(Simoncsics Eszter dr., Budapest, Jahn Ferenc u. 62–66., 1195 e-mail: esimoncsics@gmail.com)
világraszóló tudás
2890 Ft 12.99 EUR
2950 Ft
2490 Ft 1 évre: 990 Ft
2 évre: 1780 Ft
Keresse a könyvet a www.akademiai.hu oldalon, vagy válassza az online változatot és a mobilalkalmazást a www.szotar.net-en!
• a Magyar Tudományos Akadémia szabályzata
• 300 szabálypont példákkal
• szabályzat és szótár egyben
• a 11. és a 12. kiadás közti különbségek felsorolása, példákkal
• tárgymutató
