E R T E K E Z E S E K
A N Y E L V - É S S Z É P T U D O M Á N Y O K K Ö B É B Ő L .
KIADJA A MAGTAR TOI). AKADÉMIA.
A Z I . O S Z T Á L Y R E N D E L E T É B Ő L
S Z E R K E S Z T I
GYULAI PÁL
0 8 Z T Á L Y T I T K Á R .
X V I I I . K Ö T E T . 5 . S Z Á M .
ALEXANDRIAI
SZENT KATALIN LEGENDÁJA
KÖZÉPKORI IRODALMUNKBAN.
KATONA LAJOS
L . TAGTOL.
Ara 1 kor. 6 0 fillér.
B U D A P E S T .
1903.
1. k . I. Télfy Iván: Solon adótörvényérő]. 20 f. — II. Télfy Iván : Adalékuk a/, attikai törvénykönyvhöz. 20 f. -— I I I . Tarkányi J. Béla: A legújabb magyar Szentírásról. 40 f. •— IV. Szász Károlyi A Nibelungének keletkezéséről és gyanít- ható szerzőjéről 20 f. — V. Toldy Ferencz: Tudománybeli hátramaradásunk okai, s ezt k tekintetéből Akadémiánk feladása. 20 f. — VI. Vámbéri/ Armin : A keleti török nyelvről. 20 f. — VII. Imre Sándor: Gelyji Katona István főleg mint nyelvész. 60 f. — VIII. Barlalus István : A magyar egyházak szertartásos énekei a XVI. és XVII. században. Hangjegyekkel. 1 K 20 f. — IX . Toldy Ferencz:
Adalékok a régibb magyar irodalom töt ténetéhez. 1 K 20 f. — X. Brassai Samuel : A magyar bővített mondat. 40 f. — XI. Barlalus I.: A felsőaustriai kolostoroknak Magyarországot illető kéziratai- és nyomtatványairól. 40 f. (18(i7—1869.)
I I . k . I. Malray Gábor: A Konstantinápolyból legújabban érkezett négy Corvin- codexről. 20 f. — II. Szász Karoly : A trngikai felfogásról. 40 f. — ITI. Joannovics Gy. : Adalékok a magyar szóalkotás kérdéséhez. 40 f. — IV. Fin/ily Henrii • Adalékok a magyar rokonértelinii szók értelmezéséhez. 40 f. — V. Télfy Iván : Solomon Dénes költeményei és a bétszi'geti görög népnyelv. 40 f. — V I . Zichy Antal : Q. Horatius satirái. 40 f. •— V I I . Toldy Ferencz : Ujabb adalékok a régibb magyar irodalom történetéhez. SO f. — VIII. Gr. Kann Géza. : A sémi magán- hangzókról és megjelölésük módjairól. 40 f. - IX. Szilady Áron: Magyar szó- fejtegetések 20 f. — X. Szénássy Sándor : A latin nyelv és dialektusai. 60 f. — jXI; Szilády Aron : A defterekről. 40 f. — XII. Szvorényi József: Emlékbeszéd Árvay Gergely felett. 20 f. (1809—1872.)
I I I . k . I. Brassai Sámuel: Commentator eomnientatus, Tarlózatok Horatius satirái- nak magyarázói után. 80 f. — l í . Szabó Karoly: Apáczai Cséri .Táuos Barezai Ákos fejedelemhez benyújtott terve a magyar hazában felállítandó első tudomá- nyos egyetem ügyében. 20 f. — i l l . Szabó Imre: Emlékbeszéd Bitnitz Lajos felett. 20 f. — IV. Vádnál Karoly: Az első magyar társadalmi regény. 40 f. — V. Finály Henrii: : Emlékbeszéd Éngel József felett. 20 f. — VI. Barna Ferdinánd : A finn költészetről, tekintettel a magyar ősköltészetre. 80 f. — VII. Riedl Szende: Emlékbeszéd Schleicher Ágost, külső 1. tag felett. 20 f. — V I I I . Drs Goldziher Iymi.cz: A nemzetiségi kérdés az araboknál. 60 f. — IX. Riedl Szende: Emlékbeszéd Grimm J a k a b felett. 20 f. — X. Gr.Kuun Géza: Adalékok Krim történetéhez. 40 f. — XI. Riedl Szende : Van-e elfogadható alapja az ik-e igék külön ragozásának. 40 f. (1872—18711.)
I V . LÍ. I. Brassai Samuel : I'araleipomena kai diorthoümena. A mit nem mond- tak s a mit rosszul mondtak a commeutatorok Virgilius Aeneise ll-ik könyvére különös tekintettel a magyarra. 80 f. — I I . Bálinth Gábor : Jelentése Oroszország- és Ázsiában tett utazásáról és nyelvészeti tanulmányairól. 40 f. — I I I . Bartal Antal : A classica philologiának és az összehasonlító árja nyelvtudománynak niivelése hazánkban. 80 f. — IV. Barna Ferdinand : A határozott és határozatlan mondatról. 40 f. — V. Dr. Goldziher Ignácz : Jelentés a m. t. Akadémia könyv- tára számára keletről hozott könyvekről, tekintettel a nyomdai viszonyokra kele- ten. 40 f. — Vi. Hunfalvi/ Bal : Jelentések : i Az orientalistáknak Londonban tartott nemzetközi gyűléséről. — XI. Budenz József: A németországi pliilologok és tanféríiak 1874-ben Innsbruckban tartott gyűléséről. 30 f. — VII. Foyarasi János : Az nj szókról. 30 f. — VIIT. Toldy F. : Az u j magyar orthologia. 30 f. — IX. Barna Férd.: Az ikes igékről. 30 f. — X. Szarvas G. : A nyelvújításról. 30 f. (1873—1875.) V . K. I. Barna Ferdinánd: Nyelvészkedő hajlamok a magyar népnél. 50 f. — II. Brassai Sámuel : A neo- és palseologia ügyében. 60 f . — III. Barna Ferdinánd : A hangsúlyról a magyar nyelvben. 6!) f. — IV. Ballagi Mór : Brassai és a nyelv- újítás. 30 f. — V. Szász Károly: Emlékb.széd Kriza János 1. t. felett. 50 f. — VI. Bartalus István: Művészet és nemzetiség. 40 f. — V I I . Télfy Iván : Aeschylos.
1 K 60 f. — V I I I . Barna Ferdinánd: A mutató névmás hibás használata. 20 f. — IX. Imre Sándor: Nyelvtörténelmi tanulságok a nyelvújításra nézve. 1 K 20 f. — X. Arany László : Bórczy Károly emlékezete. (1875—187(1.)
V I . k . I. Mayr Aurél: A lágy aspiraták kiejtéséről a zendben. 20 f. — II. Bálint Géibor: A mandsnk szertartásos könyve. 20 f. -— I I I . Dr. Barna Ignácz : A rómaiak satirájáról és satirairóikról. 40 f. — IV. Dr. Goldziher Ignácz: A spanyolországi arabok helye az iszlám fejlődése történetében, összehasonlítva a keleti arabokéval. 1 K. — V. Szász Karoly: Emlékbeszéd Jakab István 1. t. fölött.
ALEXANDRIAI
SZENT KATALIN LEGENDÁJA
KÖZÉPKORI IRODALMUNKBAN.
KATONA LAJOS
L . TAGTÓL.
B U D A P E S T .
KIADJA A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA.
1903.
Alexandriai Szent Katalin legendája középkori irodalmunkban.
(Olvastatott a M. T. Akadémia I. osztályának 1903. jan. 5-iki ülésén.)
I .
Alex. Szt. K a t a l i n l e g e n d á j á v a l k ö z é p k o r i n y e l v e m l é k e i n k b e n b á r o m h e l y e n t a l á l k o z u n k : Az Erdy codex (356—675. l a p j á r a ter- j e d ő végső fejezeteiben ( N y e l v e m l é k t á r V. 5 0 5 — 5 3 0 . 1.), a Debre- czeni codex 4 9 1 — 5 5 7 . ( N y e l v e m l é k t á r X I . 2 3 4 — 2 5 6 . 1.) l a p j á n a k az e l ő b b i t m i n t e g y kiegészítő r é s z é b e n és az Érsekújvári codex 4 4 7 - 5 2 0 . l a p j á n ( N y e l v e m l é k t á r X. 1 5 0 — 2 7 4 . 1.) o l v a s h a t ó verses f ö l d o l g o z á s b a n . A b á r o m k ö z ü l k é t s é g t e l e n ü l ez u t ó b b i a l e g é r d e - k e s e b b , 8 m í g az első k e t t ő n e k f o r r á s u k h o z , Pelbárt p r é d i k á c z i ó i h o z való v i s z o n y á t , n é h á n y csekély r é s z l e t e t kivéve m á r t i s z t á z t á k
S Z I L Á D Y Á R O N és H O R V Á T H C Y R I L L d r . e t é r e n végzett é r d e m e s n y o - m o z á s a i , a d d i g a h a r m a d i k a t illetőleg m é g t ö b b k é r d é s v á r m e g - o l d á s r a .
E k é r d é s e k elseje m i n d j á r t az, h o g y v á j j o n m e g á l l h a t - e SziLÁDY-nak a szerzőre v o n a t k o z ó a m a feltevése, a m e l y s z e r i n t m i n d a m a g y a r verses feldolgozás, m i n d a n n a k l a t i n e r e d e t i j e T e m e s v á r i P e l b á r t t ó l e r e d n e .
K ö z é p k o r i i r o d a l m u n k f á r a d h a t a t l a n és s z e r e n c s é s b ú v á r a e f e l t e v é s é t vagy h u s z o n ö t évvel ezelőtt k o c z k á z t a t t a , h a j ó l t u d o m , először a M. T. Akadémia Evkönyvei X V I . k ö t e t e b e n (1. d a r a b ) , s kevéssel u t ó b b a Liégi Magyar Költők Tára I. k ö t e t é b e n (1877) k i a d o t t verses l e g e n d a j e g y z e t e i s o r á n ( 3 0 7 — 3 1 1 . 1.) foglalt á l l á s t m e l l e t t e . A k k o r i b a n , úgy e m l é k s z e m , csak H E I N R I C H GUSZTÁV f o g a d t a
A K A D . É H T . A N Y K L V - KS S Z K P T O D . K Ö B K B Ő L . A V i l i . K Ö T . 5 . SZ.
e tetszetős f e l t e v é s t k é t k e d ő b i z a l m a t l a n s á g g a l * ) , egyelőre a z o n r e m é n y é t f e j e z v e ki, h o g y m a j d Temesvári Pelbárt életé-ről ésmun- kái-ró\ szóló d o l g o z a t á b a n ( B u d a p . 1880) S z i l á d y e feltevést j o b b b i z o n y í t é k o k k a l f o g j a t á m o g a t n i . Az i d é z e t t m ű b e n a 41 50. la- p o n c s a k u g y a n r é s z l e t e s e b b e n k i t e r j e s z k e d i k e k é r d é s r e a szerző s a F ü g g e l é k 8 1 — 9 2 . l a p j á n t ö b b r e n d b e l i p á r h u z a m o s szöveggel**) is igyekszik a m a g a á l l á s p o n t j á t igazolni. O k o s k o d á s a f ő b b p o n t - j a i b a n a k ö v e t k e z ő : É p e n P e l b á r t h a l á l a é v é b e n (1504) j e l e n i k
m e g B á z e l b e n egy t e r j e d e l m e s K a t a l i n - l e g e n d a , m e l y u g y a n sehol- s e m vallja m a g á t P e l b á r t m ü v é n e k , de a vége felé k é t s z e r h i v a t - kozik Pomeriusva,, k i n e k n e v é n n e m lehet m á s t , m i n t a Pomerium szerzőjét, t e h á t a m i P e l b á r t u n k a t é r t e n ü n k , m i v e l a neve a l a t t i d é z e t t p é l d á k c s a k u g y a n az ő K a t a l i n r ó l szóló n e g y e d i k beszédé- b e n (De S a n c t i s aest. CIL B[ és I) v a n n a k s i n n e n k e r ü l t e k az Erdy codex m e g f e l e l ő h e l y e i r e is ( 6 7 3b— 6 7 5 . 1.). E h h e z j á r u l m é g egy n e v e z e t e s j e l e n s é g , az t. i. h o g y a verses l e g e n d á b a n oly n a g y s z e r e p e t j á t s z ó o r v o s n a k és c s i l l a g j ó s n a k ( P e l b á r t n á l philosophus) csakis itt és P e l b á r t n á l m e g a k é t s é g t e l e n ü l tőle függő szövegek- b e n (LASKAI OZSVÁT : Biga Salutis de Sanctis C X . és C X I . és az Érdy m e g a Debr. codex illető h e l y e i n ) Alphorabius a neve, m i g a t ö b b i p á r h u z a m o s e l b e s z é l é s e k b e n hol Alphoncius, hol Alphon- sus, hol Macrobius n e v e t visel. Az érvelés t ö b b i r é s z e i r e , a m e l y e k ú g y s e m n y o m n a k s o k a t a l a t b a n , alig szükséges itt k i t e r j e s z k e d n e m . Azóta S z i l á d y v é l e m é n y e , m e l y h e z m a m á r , úgy hiszem, ő m a g a sem r a g a s z k o d i k , j ó f o r m á n a k ö z t u d a t b a m e n t á t i r o d a l o m - t ö r t é n e t i k é z i k ö n y v e i n k ú t j á n . E l l e n e b e h a t ó b b f e j t e g e t é s s e l csak
*) Egyet. Philo!. Közlöny I I I . (1879.) 136. s k. 1. és Liter. Berichte aus Ungarn II. 467. 1.
**) E párhuzamos idézetek közül a 87 -90. lapon lévők czíme (Pel- bárt magyar és latin Katalin-legendájából!) teljesen bebizonyítottnak téte- lezi fel a Szilády-féle hypotliesist. Pedig épen az e czím alatt olvasható egybevetések azok, a melyeknek a legkisebb bizonyító erejük sincs, mivel csak a verses legenda és a Yulyata egyezéseit mutatják, tehát az Ersekujv.
Codex versezetének a Passió azon szerkezetétől való függését, a mely annak a XII. század eleje óta legelterjedtebb előadása a Leg. aurea ki- vonata mellett. Utóbbi különben szintén csak amazon és még néhány régibb forráson alapúi. A Pelbártnak tulajdonított Nova Legenda, mint alább majd kiderül, szintén csak a Vulgata szövegét kebelezte be IX. s köv. fejezeteibe.
260
ALEX. SZENT KATALIN LEGENDÁJA KÖZÉPKORI IRODALMUNKBAN. 5
HORVÁTH C Y R I L L d r . n y i l a t k o z o t t i s m é t e l t e n ; a l e g k i m e r í t ö b b e n az Irodalomtört. Közlemények I I . k ö t e t e (1892) 35. s k. l a p j a i n , a hol belső é r v e k k e l p r ó b á l t a e feltevés t a r t h a t a t l a n s á g á t k i m u t a t n i . Mi e z ú t t a l a b e l s ő érvek ez esetben i n g a t a g t a l a j á t m e l l ő z v e , i n k á b b külsőket s z á n d é k o z u n k m e g s z ó l a l t a t n i , a m e l y e k b ő l elég- séges b i z o n y o s s á g m e r í t h e t ő P e l b á r t szerzősége ellen, a k á r a m a g y a r v e r s e s á t d o l g o z á s t n é z z ü k , a k á r a n n a k l a t i n e r e d e t i j é t . Azaz, h o g y t u l a j d o n k é p e n csakis az u t ó b b i t illetőleg é r e z h e t j ü k m a g u n k a t a b i z o n y í t á s r a k ö t e l e z e t t e k n e k , m e r t a m a g y a r feldolgozás P e l b á r t - tól való s z á r m a z á s á n a k k é r d é s e S z i l á d y é r v e l é s é b e n is i n k á b b a z o n sarkallik, v á j j o n a l a t i n e r e d e t i tőle v a l ó - e avagy n e m .
Mielőtt a z o n b a n e k é r d é s v i z s g á l a t á b a f o g n á n k , l e g a l á b b f u t ó v i s s z a p i l l a n t á s t kell v e t n ü n k a l e g e n d a f e j l ő d é s é r e egész a d d i g az i d ő p o n t i g , a m i k o r m á r s z á z a d o k o n á t szélesen h ö m p ö l y g ő n e m z e t k ö z i f o l y a m á b ó l két erecske a m i s z e g é n y e s , h o g y úgy m o n d j a m , m e g k é s e t t k ö z é p k o r i i r o d a l m u n k b a is á t k a n y a r o d i k . * ) Két erecskét m o n d t a m , h o l o t t h a Szilády feltevése m e g á l l h a t n a , a k k o r csak egyet k e l l e t t v o l n a m o n d a n o m ; m e r t hiszen a k k o r m i n d a p r ó z a - l e g e n d á k , m e l y e k az Erdy és Ucbreczevi c o d e x b e n egy- m á s t kiegészítve, c s a k u g y a n P e l b á r t e l ő a d á s á n a k a s z á r m a z é k a i , m i n d p e d i g az e z e k n é l jóval é r d e k e s e b b v e r s e s feldolgozás f o r r á s a egy helyről k e r ü l t e k v o l n a ; sőt az u t ó b b i m a g y a r u l m e g s z ó l a l v a
*) A legenda fejlődésének a XIV. századbeli Nova História szerkesz- téseig menő részét 1. KNUST HERMANN, Geschichte der liegenden der heil.
Kathanna von Alexandrii-n und der heil. Maria Aegyptiaca. Halle a. S.
1890. és e sok becses adatot rendezetlenül összevissza hányó könyv ki- egészítése gyanánt: VARNHAGEN HERMANN, Zur Gesch. der liegende der Kathanna von Alex. Erlangen, 1891. Knust könyvének némi mentségére szolgálhat különben az a sajnálatos körülmény, hogy korán elhányt szor- galmas szerzőjének halála után, az utolsó simítás Injával jelent meg. De a szerzőnek Varnhagen részéről (i. h. Vorwort III. és IV. 1.) joggal meg- rótt hibás módszerét s a legendák tárgyalásában meg nem engedhető esetlen rationalistikus kirohanásait ez a körülmény sem mentheti ki tel- jesen. Nagyon megkönnyítené dolgunkat, ha a Bollandisták utóbbi időben csigalassúsággal előrehaladó nagy munkája, az Acta Sanctorum, már Szt.
Katalin napjáig (nov. 25.) jutott volna. Addig is jó segítségünkre voltak az Analecta Bollandiana alább említendő becses közleményei. Ezeket hazai és külföldi könyvtárakban végzett saját búvárkodásaink egészítik ki nem egy adalékkal, melyek főleg az Érsekújvári codex gyanítható forrására nézve becses útmutatást foglalnak magukban.
261
is e g y e n e s e n a P o m e r i u s a m ú g y is b o k r o s é r d e m e i n e k k o s z o r ú - j á t g y a r a p í t a n á .
L á s s u k m á r m o s t m i n d e n e k e l ő t t , h o g y a n a l a k u l t a k a X I . szá- zadtól kezdve — a m i k o r a l e g e n d a a n y u g a t i e g y h á z b a n i s m e r - t e b b é kezd l e n n i , — a n n a k m i n d j o b b a n b ő v ü l ő fejezetei egészen a d d i g , a m í g azt az a l a k o t és s z e r k e z e t e t n y e r t é k , a m e l y b e n a E a y m u n d u s k i a d t a bázeli n y o m t a t v á n y b a n és n é m e l y r é s z l e t r e nézve n a g y j á b a n ezzel egyezőleg P e l b á r t n á l is t a l á l h a t ó k .
A l e g e n d á k t ö r t é n e t é b e n á l t a l á n o s , s z i n t e t ö r v é n y s z e r ű j e l e n - ség, h o g y az illető s z e n t n e k tiszteletével e g y e n e s a r á n y b a n n ő a róla szóló j á m b o r elbeszélések t e r j e d e l m e és r é s z l e t e s s é g e . K e v é s l e g e n d a i g a z o l j a ezt t a n ú l s á g o s a b b p é l d á v a l , m i n t Alex. S z e n t K a t a l i n é , s e l e g e n d a f e j l ő d é s é t n y o m r ó l - n y o m r a k i s é r n i k ü l ö n - b e n is egyike az ö s s z e h a s o n l í t ó i r o d a l o m t ö r t é n e t b o n y o l ú l t a b b , de t á n é p e n a z é r t v o n z ó b b és é r d e k e s e b b f e l a d a t a i n a k .
A görög és a m é g alig i s m e r e t e s keleti s z e r k e z e t e k e t * ) i t t mellőzve, m i n t h o g y m i n k e t itt csak az e l ő b b i e k e n a l a p ú l ó l a t i n r e d a c t i ó k é r d e k e l n e k , ezek i d ő r e n d i s o r b a n így k ö v e t k e z n e k e g y m á s u t á n :
I. A MOMBRITIUS Sa n cht a riu m - á 1 > a n (Milano év n é l k ü l , 1 4 8 0 előtt, 1. HAIN, E e p e r t . 11544.) I. 1 6 0 — 1 6 2b o l v a s h a t ó szöveg, m e l y e t n e h e z e n h o z z á f é r h e t ő volta m i a t t u j a b b a n VARNHAGEN
a d o t t ki.**)
I I . A m o n t e - c a s s i n o i B e n e d e k - r e n d i a n y a k o l o s t o r k ö n y v - t á r á n a k egy X — X I . s z á z a d i k é z i r a t á b a n lévő szerkezet (Bibi.
Casinensis I I I . F l o r i l e g . 7 4 — 7 6 . ) , m e l y az e l ő b b i n e k közeli r o - k o n a s vele együtt az ú. n. Athanasius-féle g ö r ö g szöveg s z a b a d f o r d í t á s a .
I I I . U. a. k ö n y v t á r egy m á s i k , a XI. s z á z a d b ó l való kéz- i r a t á n a k e l ő a d á s a (Bibi. Gasin. I I I . F l o r i l . 184—187.), m e l y az.
e l ő b b i e k t ő l f ü g g e t l e n és m é g ki n e m d e r í t e t t e r e d e t ű .
I Y . Az ú. n. Arechis-iéle szöveg, m e l y e t VARNHAGEN közöl
*) KNUST i. h. 41. 1. említ egy a vatikáni könyvtárban lévő, még teljesen ismeretlen arab nyelvű Katalin-legendát, melyről 1. J. S. ASSE- MANUS Bibi. Orientális Clemmtino-Yaticana. Rom®. Tom. I. (1719.) 586. 1.
**) Eine lat. Bearb. d. Le;/, d. K. v. Alex, in Distichen, nebst dem lat..
Text des Mombritius (Erlangen, 1892), 26—32. 1.
260
ALEX. SZENT KATALIN LEGENDÁJA KÖZÉPKORI IRODALMUNKBAN. 7
Zur Gesch. d. Ley. d. K. v. Al. 10—18. 1., v. ö. 2. és 3. 1. u. o„
Ez az Athanasius-féle görög előadás részben rövidített, részint toldalékokkal bővített származéka.
V. Az ú. n. Vulyata, mely a legelterjedtebb valamennyi szerkezet között s többször ki is van m á r adva. így egy hely és év nélküli kiadásban, (Köln, 1 4 7 4 t á j á n , 1. H A I N Repert. 5 4 8 0 ) ,
egy későbbi, szintén h. és év n. kiadásban (Bázel 1 5 0 0 , 1. H A I N
i. h. 9 7 5 9 ) és u j a b b a n a következő h e l y e k e n : Acta SS. Hiberniae ex cod. Salmanticensi ed. Car. D E S M E D T et Jos. D E BACKER. Edin- burgi et Brugis 1 8 8 8 . 6 8 1 — 7 3 4 . 11. E I N E N K E L , The Life of Saint Kath. L o n d o n 1 8 8 4 . Early Engl. Text. Soc. 8 0 : 1 — 1 2 3 . 11. J A R N Í K ,
Dvé verse starofrancouzké Legendi) o Sv. Kateriné Alex. Prága
1 8 9 4 . 1 — 8 0 . 11. K N U S T id. m u n k á j á b a n e szöveget a m i n d j á r t említendővel együtt közli egy X I I / X I I I . századbeli pergament- kéziratból (Brit. Mus. Caligula. A. VIII.); de említi annak régibb, a párisi Bibi. Nat.-ban lévő kéziratait is, úgy, liogy a Passió-nak ezen, az eddigieknél jóval bővebb előadása alighanem m á r a XI.
században keletkezhetett, de csak a következőben és még in- kább a XIII. század folyamán lett népszerűbbé. (L. K N U S T :
i. 1). 2 3 1 — 3 1 4 . és v. ö. a 8 . s k. 1. mondottakkal.) E szöveg, m i n t
VARNHAGEN i. b. 5—6. 1. kimutatja, az Athanasius görög legendája, fordításának és az Arechis-féle átdolgozásnak egybeolvasztásán alapszik.
VI. Egy szintén igen gyakori szöveg, mely alighanem az előbbinek rövidítése ú t j á n keletkezett; legalább Varnhagennek ez az igen elfogadható véleménye róla (1. i. h. 3. és 6. 1.). E szöveg a legjobban K N U S T ép említett k i a d á s á b a n tekinthető át, hol a Vulgata saját részleteitől a n t i q u a n y o m á s s a l van megkülönböz- tetve, míg emezek dőlt betűs szedéssel ismerszenek föl.
V I I . A Jacobus a Voragine Legenda AWREA-jának (c. C L X X I L G R A E S S E kiad. 7 8 9 — 7 9 7 . 1.) több elődjén alapúló szerkezete, mely kivonatos előadása mellett is több ú j részletet tartalmaz s kivált a szent nevének furcsa etymologiája révén, mely a beveze- tését alkotja, termékenyítő hatással volt a legenda későbbi fejlő- désére. m i n t majd alább látni fogjuk. Alkotó-elemeiről 1. VARNHAGEN
i. h . 7 — 9 . 1.
Mindezen szerkezetek, a XIII. század második feléből való legifjabbat, a Legenda aurea-i sem véve ki, csupán a szentnek
263
M a x e n t i u s , illetőleg M a x i m i n u s *) a l a t t i v é r t a n ú s á g á t , a Passió-1 t a r t a l m a z z á k t ö b b é - k e v é s b b é r é s z l e t e s e l ő a d á s b a n . L e g r é s z l e t e - s e b b és l e g h o s s z a b b a Viűgata, a m e l y e n a k á r k ö z v e t e t l e n i i l , a k á r a L e g . a u r e a - b e l i k i v o n a t á n a k k ö z b e j ö t t é v e l a l e g t ö b b n é p - n y e l v i feldolgozás is alapszik, l e g a l á b b addig, a m í g ú j a b b rész- l e t e k n e m j á r u l n a k a P a s s i ó h o z .
E z e k a X I I I . s m é g i n k á b b a X I Y . s z á z a d b a n kezdik a le- g e n d a t ö r z s é t kúszó n ö v é n y e k k é n t m i n d s ű r ű b b i n d á i k k a l k ö r ü l - f o n n i . E l ő s z ö r , úgy látszik, a s z e n t n e k megtéréséről, m a j d kevés- sel u t ó b b a születéséről s az ezt m e g e l ő z ő c s o d á l a t o s e s e m é n y e k r ő l szóló elbeszélés, a Conversio és a Nativitas fejezete j á r ú l beveze- t é s k é n t a P a s s i ó h o z . Az u t ó b b i n a k a m a g v a k ü l ö n b e n m á r a Le- genda aurea Alex. Szt. K a t a l i n r ó l szóló f e j e z e t é n e k b e v e z e t é s é b e n f e l l e l h e t ő . Voragói J a k a b u g y a n i s itt, r e n d e s s z o k á s á t követve, a s z e n t n e k a n e v é t m a g y a r á z g a t j a , s egészen a k ö z é p k o r h a g y o m á - n y o s e t y m o l o g i z á l ó m ó d s z e r é v e l a k ö v e t k e z ő k e t h ü v e l y e z i ki a n á l a Catlierina í r á s ú n é v b ő l :
« C a t h e r i n a d i c i t u r a catha, q u o d est u n i v e r s u m , et ruina, q u a s i universalis ruina; o m n e e n i m sedificium d y a b o l i in e a u n i - v e r s a l i t e r c o r r u i t . N a m i n ea c o r r u i t sedificium superbise p e r h u - m i l i t a t e m , q u a m b á b u i t , c a r n a l i s concupiscentia? per v i r g i n i t a t e m , q u a m servavit, c u p i d i t a t i s m u n d a n s e , q u i a o m n i a m u n d a n a de- s p e x i t . . . .» A Leg. a u r . m á s i k m a g y a r á z á s i kísérletét, m e l y a C.
n e v e t a catenula szóból p r ó b á l j a é p ilyen e r ő s z a k o s a n , de n e m k e v é s b b é s u b t i l i s e n é r t e l m e z n i , itt b á t r a n m e l l ő z h e t j ü k , m i n t - h o g y a l e g e n d a t o v á b b i f e j l ő d é s é r e alig volt h a t á s s a l . De az első m á r a XIV. s z á z a d b a n k i m u t a t h a t ó b e f o l y á s t gyakorolt, m e r t a J é z u s g y e r m e k s é g é r ő l szóló a p o k r y p h e v a n g é l i u m o k egy n e v e z e - t e s h e l y é b e n t e r m é k e n y t a l a j r a a k a d t s e b b ő l ú j a b b s a r j a t fej- l e s z t e t t .
Al. S z e n t K a t a l i n l e g e n d á j á n a k t o v á b b k é p z ő d é s é b e n k ü l ö n b e n
*) Már a Ley. aur. id. fejezete helyet ád azon kétségnek, vájjon csakugyan Maxentius és nem inkább Maximinus alatt szenvedett-e K.
vértanúságot. (L. GKABSSE kiad. 797. 1.) Utóbbi valószínűbb lenne s a X .
század végéről vagy a következőnek elejéről való Menologium Basilii és a régibb monte-casinoi szöveg (1. fönt II.) Maximinus mellett vallanak a többiek ellenében. (L. KNUST i. h. 4. és 7. 1.) A Breviárium Rom. hivatalos szövege is 1570 óta Maximinus-1 említi a szent kínzójaképen. (Nov. 25.)
260
ALEX. SZENT KATALIN LEGENDÁJA KÖZÉPKORI IRODALMUNKBAN. 9
is s z e m b e s z ö k ő az a törekvés, bogy a m i n d szélesebb k ö r b e n és m i n d e g y r e fokozódó á h í t a t t a l tisztelt j e l e s szűznek, K r i s z t u s hite r e t t e n t h e t e t l e n b a j n o k á n a k élete és k í n s z e n v e d é s e m i n d t ö b b h a - sonlóságot t ü n t e s s e n föl isteni jegyesének, az Üdvözítőnek életével és k í n b a l á l á v a l . Már a Passió legrégibb g ö r ö g szövegeinek egyike, az ATHANASius-féle is említi a pénteki napot (Tjji.ápa i t a p a i x e u ^ ) ,
m e l y e n a s z e n t l e f e j e z t e t e t t , de n o v . 25-e h e l y e t t 24-ét m o n d a s z e n t kivégzése n a p j á u l (p.Y]vi NosjjißpUp stxáSi t s t á p r f l ) ; h o l o t t a Menologium Basilii (a X. század végéről vagy a következőnek elejéről) n o v . 25-éhez m o n d j a el r ö v i d e n K. v é r t a n ú s á g á t . (L. KNUST i. h . 3 . s k . 1.) M o M R R i T i u s - n á l é s a z Ä R E C H i s - f e l e s z ö v e g b e n a p é n -
teki n a p n i n c s e n m e g e m l í t v e , csak a n o v . 25-e. A VuLGATA-legenda, m e l y n e k m á r a XI. s z á z a d b ó l v a n n a k k é z i r a t a i , h a t á r o z o t t a n p é n - teki n a p r a teszi a s z e n t kivégzését, sőt a n n a k az ó r á j á t is meg- m o n d j a (hora tertia, de m é g a régi r ó m a i , n e m pedig a m a i idő- s z á m í t á s s z e r i n t ) ; t e h á t ezzel is h a s o n l ó b b á teszi őt K r i s z t u s h o z , ki is e m e l v é n e k ö r ü l m é n y t . (Servans videlicet diem et korám, qiia Christus pro mundi redemptione ad passionem properavit.) A ké- sőbbi i d ő k b e n á l t a l á n el l e h e t e t t t e r j e d v e e h i e d e l e m , m e r t a XV. századból két, t é r b e n egymástól j ó messze fekvő helyről ismer- j ü k a b i z o n y í t é k a i t . (Ezeket, egy m a g y a r és egy k a t a l á n szöveget,
az Ethnographta XI. k. 334. l a p j á n á l l í t o t t a m p á r h u z a m b a , Miért böjtölik meg a pénteket í czímen.) A K r i s z t u s és K a t a l i n kínszen- v e d é s é n e k p á r h u z a m o s s á g á r ó l e l t e r j e d t ezen felfogás egy érdekes t a n ú j e l e az is, hogy a Vulgata első, i n c u n a b u l u m - k i a d á s a i m i n d a Megváltó Passiójával k a p c s o l a t o s a n j e l e n n e k meg. ( L . a KNUST-
n á l 8. 1. 5. j e g y z e t b e n felsoroltakat. í g y a b i r t o k o m b a n lóvö b. és é. n . bázeli k i a d á s b a n is, mely 1500 t á j á r ó l való.)
D e K r i s z t u s b i t é n e k á l l h a t a t o s és bölcs v é d e l m e z ő j é t isteni m e s t e r é h e z n e m c s a k h a l á l á b a n , h a n e m m á r életének l e g z s e n g é b b s z a k á b a n is m e n t ü l h a s o n l ó b b á igyekezett t e n n i a j á m b o r képzelet, m i d ő n l e g e n d á j á t m i n d t ö b b részlettel színezte ki. E bővítések m u n k á j a m i n d e n h a régibb m i n t á k c s a p á s á n h a l a d t . Itt, az «Evan- gelia i n f a n t i a i Salvatoris» és a velük r o k o n a p o k r y p h könyvek m e l l e t t , m é g a kővetkező, m á r m a g á b a n az eredeti l e g e n d á b a n m e g l é v ő elemek b i z o n y u l t a k a t o v á b b k é p z ő d é s t e v é k e n y c s i r á i n a k . K a t a l i n c s o d á l a t o s bölcseségének és n a g y t u d o m á n y á n a k , mely ö t v e n p o g á n y bölcset szégyenít m e g és t é r í t az igaz b i t r e , e r e d e t é t
265
is csak c s o d á l a t o s m ó d o n t u d t a m e g m a g y a r á z n i a l e g e n d a k é s ő b b i f e j l e m é n y e . M á r a szűz f o g a n t a t á s á b a n előre k e l l e t t j e l e z n i e az i s t e n i g o n d v i s e l é s n e k a n a g y és dicső szerepet, a m e l y r e e v á l a s z - t o t t j á t k i s z e m e l t e . A ki A l e x a n d r i á b a n , az a l k o n y u l ó ókori m ű v e l t - ség e g ó c z p o n t j á n , Kelet és N y u g a t é r i n t k e z é s é n e k e p á r a t l a n szel- l e m i e m p o r i u m á b a n olv f é n y e s d i a d a l t a r a t o t t a p o g á n y s á g f ö l ö t t , a n n a k m á r a s z ü l e t é s é t és a n e v e l k e d é s é t is c s o d á k k a l n é p e s í t e t t e be az i r á n t a m i n d l e l k e s e b b h ó d o l a t . A s z e n t e k s z ü l e t é s é t r e n d e - sen m e g e l ő z ő c s o d a j e l e k és j ó s l a t o k mellett,*) n á l a m é g egy k ö - r ü l m é n y b e n vetik előre á r n y é k u k a t , vagy i n k á b b f é n y ü k e t a n a g y dolgok, m e l y e k n e k v é g z é s é r e h i v a t v a van : ez a sztíz s z ü l e i n e k h o s s z a s m a g t a l a n s á g a , m e l y csak k ü l ö n ö s isteni k e g y e l e m r e s z ű n i k meg. E k e g y e l m e t oly j e l e k kisérik, a m i k b e n a s z e n t m á r i s m e - r e t e s m ó d o n é r t e l m e z e t t n e v é t m i n t e g y c s e l e k v é n y n y é a l a k í t v a l á t j u k . M é g m e g sem s z ü l e t e t t , m é g csak kérik g y e r m e k r e r é g ó t a h i á b a á h í t o z ó szülei az i s m e r e t l e n ú j , a m i n d e n m á s n á l n a g y o b b s h a t a l m a s a b b i s t e n s é g t ő l , s m á r c s o d á k c z é l o z n a k a j ö v e n d ő r e : a t y j a a m a g a v á l l á n viszi az i s m e r e t l e n i s t e n s é g k é p é t a t e m p - l o m b a . s ime az ott lévő b á l v á n y k é p e k m i n d ö s s z e o m l a n a k . H a - sonlót o l v a s u n k a J é z u s g y e r m e k s é g é r ő l szóló á l - e v a n g é l i u m o k b a n , a m e l y e k e l m o n d j á k , h o g y az i s t e n i kisded E g y i p t o m b a m e n e - k ü l t e i d e j é n m i n t d ő l t e k r o m b a a k i r á l y s z e m e l á t t á r a az o t t a n i p o - g á n y t e m p l o m b á l v á n y k é p e i , a m i n t az e m b e r r é lett igaz I s t e n k ö z ö t t ü k m e g j e l e n t . (Ev inf. S a l v . sec. S. P e t r u m c. V. v. 1 — 5 . ) N e m kevésbbé c s o d á l a t o s a s z e n t n e k az igaz h i t r e térése oly e s e m é n y e k k í s é r e t é b e n , a m e l y e k i s m é t csak egy h a g y o m á n y o s s z ó l a m n a k e p i k u s m e g t e s t e s í t é s e i . A sponsa Christi, a m e l y j e l z ő a s z e n t szüzek á l t a l á n o s a t t r i b u t u m a , n á l a ü n n e p é l y e s eljegyzés h o v a t o v á b b m i n d r é s z l e t e s e b b e n k i s z í n e z e t t t ö r t é n e t é v é fejlődik ; és a gyűrű, melvlyel K r i s z t u s őt m e n n y a s s z o n y á v a a v a t j a , e l ő b b csak v i s i ó b a n feltetsző a l a k j á b ó l u t ó b b a n y a g i e r e k l y e t á r g y g y á lesz, sőt m e g i s m é t l ő d i k egy m á s i k K a t a l i n n a k , a s i e n a i n a k l e g e n d á j á b a n . í m e a szent é l e t t ö r t é n e t é n e k két oly m o z z a n a t a , m e l y csak a m o n d á k t ö r t é n e t é b e n á l t a l á n o s s u b s t r u c t i o k é p e n j á r u l a Passió elé a n n a k stílszerű b e v e z e t é s e i d . K ö z ü l ö k elsőül, ügy látszik, a z
*) Ezoknek igen érdekes példáit sorolja fel T O L D O a Studien zur verijl. Litteraturgesch. I. köt. 320. s k. lapjain.
260
ALEX. SZENT KATALIN LEGENDÁJA KÖZÉPKORI IRODALMUNKBAN. 1 I
eljegyzés t ö r t é n e t e , a Convrrsio, n y e r egy ideig i n g a d o z ó , m a j d m i n d h a t á r o z a t t a b b a l a k o t . Egyik f o r m á j á v a l m á r a X I I I . század- b a n m e g i s m e r t e t egy f r a n c z i a verses legenda,*) s m i n t h o g y e n n e k a l i g h a n e m egy r é g i b b l a t i n szerkezet az a r e d e t i j e , ezt l e g a l á b b is a X I I . s z á z a d b a v i s s z a n y ú l ó n a k kell g o n d o l n u n k . V a l a m i v e l fiata- l a b b n a k lászik a Nativitas fejezete, m e l y n e k e l e i n t e v a j m i h a t á - r o z a t l a n k ö r v o n a l a i csak a X I I I . s z á z a d b a n k e z d e n e k f e l t ű n n i , egyelőre csak a m á r e m l í t e t t n é v m a g y a r á z a t b a n ; d e a X I V . szá- zad f o l y a m á n ez ö s z t ö v é r v á z l a t m á r eléggé r é s z l e t e s elbeszéléssé i z m o s o d o t t , a k ö v e t k e z ő évszázban pedig m á r t ö b b v á l t o z a t t á is f e j l ő d ö t t .
E z e k közül egyelőre a legrégibb az a s z e r k e z e t , a m e l y egy XIV. s z á z a d b e l i brüsszeli s egy ettől csak kevéssé e l t é r ő müncheni k é z i r a t b a n m a r a d t f ö n n .
A brüsszeli k i r . k ö n y v t á r 7 9 1 7 . sz. c o d e x é b e n , m e l y r ő l 1. a Catal. Codic. Hagiogr. Bibi. Beg. Bruxell. Pars II. 155. 1. (Anal.
Boll. VI. 1887.), a 4 » — 1 6a levélen o l v a s h a t ó Passió e l ő t t , az la— 4a
levélen a szent s z ü l e t é s e k é t k ü l ö n c z i m ü f e j e z e t b e n s egy ezt követő czim a l a t t a Conversio v a n e l m o n d v a . A P a s s i ó t f. 16a 21b n é h á n y c s o d a t ö r t é n e t követi, m e l y e k r ő l a l á b b lesz szó. A k é z i r a t o t a X I V . Bzázadból v a l ó n a k jelzi a Catal., de a 195a l e v é l e n végződő S z t . E r z s é b e t életének explicitje s z e r i n t e részt í r ó j a 1 2 9 7 . m á j u s h a v á - n a k 7-én fejezte be. T e h á t csak a m á s o l a t X I V . századbeli, az e r e d e t i j e v a l a m i v e l r é g i b b s b á t r a n a X I I I . s z á z a d m á s o d i k felébe t e h e t ő . E z a l á b b egész t e r j e d e l m é b e n közölt Nativitas-b&n a g ö r ö g o r s z á g i bölcs és csillagjós n e v e Alphorius (!). Az e l ő a d á s s o k b a n egyezik P e l b á r t é v a l , igen közel áll a m i n d j á r t e m l í t e n d ő s z e r k e z e t h e z és az E r s e k u j v . codex verses l e g e n d á j á h o z is, m e l y e k - h e z való v i s z o n y á t m a j d a tüzetes egybevetés f o g j a m e g v i l á g í t a n i . A l á b b B r . jegygyei h i v a t k o z u n k r á , a m e l l é k l e t e k k ö z t p e d i g az első f e j e z e t h e z első h e l y e n (I. A.) közöljük, t e l j e s e n a Anal. Boll.
k i a d á s a szerint. C s a k n é h á n y j e l l e m z ő eltérést i k t a t u n k a sorok a l a t t i j e g y z e t e k b e n e szöveg alá a r é s z b e n p á r h u z a m o s müncheni k é z i r a t b ó l (Ml), a m e l y a ÜALM-LAUBMANN-féle j e g y z é k 18630. sz.
l a t i n codexében v a n . Még h a s o n l ó b b a Nativitas f e j e z e t e e b r ü s s z e l i e l ő a d á s h o z egy m á s i k m ü n c h e n i k é z i r a t b a n (M = c o d . l a t . M o n a c .
*) L. K N U S T i. h. 22—>31. 1.
351
18358. s. XV.), a liol szintén a Conversio-val kapcsolatos a Nati- vitas története. A csillagjós neve itt m á r Alphoncius.
A másik, eddig t u d t o m m a l teljesen ismeretlen (a Bibi. Ha- giogr. Latina-ban legalább nem említett) előadás egy krakói és egy budapesti kéziratban található, melyek mindkettője a XV. szá- zadból való. A hazai kézirat a budapesti egyetemi k ö n y v t á r 79. sz.
latin codexének 2211'—233b lapján van, a krakói pedig az ottani Jagelló-egyetem 2039 számú, B B XXVII 12. jegyű codexében a 441. lapon kezdődik és a 465. lapon végződik. E m e r r e azon a nyomon indult k u t a t á s a i m vezettek, hogy a budapesti kéziratban, az a n n a k eredetére vonatkozó bejegyzéseken kívül, m a g á n a k a kérdéses szövegnek egy-egy lengyel glosszája Iírakó felé m u t a t o t t . S n e m csekély ö r ö m e m r e a Jagelló-egyetem kéziratainak jegyzéke (Catal. Codicum Mamiser. Bibi. Univ. Jagell. Cracov. 1877—81.) teljes m é r t é k b e n igazolta e feltevésemet. Még nagyobb elégtétellel láttam aztán, mikor a b u d a p e s t i egyetemi könyvtár igazgatóságá- nak szives közbejárására, a krakói testvérintézet lekötelező előzé- kenysége folytán a szóban forgó kéziratot ideküldték, hogy abban egy a m i é n k n é l jóval teljesebb és többnyire sokkal j o b b szöveg áll előttem, a mely t e t e m e s e n megkönnyíti a helyes olvasások megállapítását ott is, a hol egészen p á r h u z a m o s a budapestivel.
Mivel pedig némely h e l y ü t t az Érsekújvári codex verses legen- dájának előadásához m é g közelebb áll, m i n t az említett brüsszeli kéziraté, m á r ebből a szempontból is tüzetes átvizsgálást és az alábbi szövegek közt kiváló helyet érdemelt.
A Nativitas ezen elbeszélése közeli rokona az előbbi brüsszeli- nek, de attól mégis n e m egy részletben különbözik. B e n n e a még pogány Costus hívására megjelenő bölcs csillagjós Alphoncius nevet visel, ezen eltérés mellett azonban előadásának egész m e n e t e még hasonlóbb az Érsekújvári codex verses legendájának megfelelő részé- hez, m i n t a brüsszeli kézirat. Alább a melléklet első d a r a b j á b a n BC jegygyei közlöm az első fejezethez második helyen (I. B.), de alapúi egészben a sokkal j o b b krakói szöveget (G) véve s ennek a budapestiben (B) m e g n e m levő részleteit [ ] között adva. Vi- szont a budapestinek a krakóiból hiányzó részleteit () közt tün- tetem fel. Az egymástól eltérő lectiók közül csak a fontosabbakat említem meg jegyzeteimben, a két kézirat consensusát .BC-vel jelölve. A helyesírást a m a divóra változtattam, a hol azonban,
268
ALEX. SZENT KATALIN LEGENDÁJA KÖZÉPKORI II! OD ALMUNKBAN. 1 3
m i n t pl. a t u l a j d o n n e v e k n é l , a kézirat Í r á s m ó d j á t f e l t ü n t e t n i kívá- n a t o s n a k látszott, ott jegyzetben ezt is k ö z l ö m .
A h a r m a d i k versio ismét egy-egy krakói és budapesti kéz- i r a t b a n v a n , a melyek közül az utóbbit m á r közölte a m i egye- temi k ö n y v t á r u n k 5 6 . sz., XV. századbeli codexéből SZILÁDY Á R O N .
(Temesv. Pelb. 9 0 — 9 2 . 1.) E n n e k is m e g l e l t e m a p á r h u z a m o s szö- vegét a Jagelló-egyetem k ö n y v t á r á n a k 2 3 6 6 . sz., AA X I I I 2 1 .
jegyű XV. századbeli codexében, m e l y e t ez a l k a l o m m a l szintén B u d a p e s t r e h o z a t t a m , hogy a hazai e m l í t e t t kézirattal p o n t o s a n egybevetve ú j r a k i a d h a s s a m ; a minek a fenti szövegekkel való k é n y e l m e s e b b egybevetés okán kívül m é g t a l á n az is n é m i igazo- lására szolgálhat, hogy a Sziládynál közölt szöveget n e m t a l á l t a m m i n d e n b e n teljesen p o n t o s n a k . (Pl. a 91. 1. alulról 15-ik sorában rilis ruina olvasható vniuersalis ruina h e l y e t t , a m i csak az első szó szokásos rövidítésének helytelen feloldásán alnpúlhat.) Kiadásom- b a n e két testvérkézirat jegye bc, az eltérő olvasatoknál a b u d a p e s t i t i-vel, a krakóit c-vel, a k e t t ő n e k c o n s e n s u s á t természetesen ic-vel jelölöm. A helyesírást illetőleg és a var. lectiók közlésének m é r t é - kére nézve u g y a n a z o n elvek szerint j á r o k el, m i n t az előbbinél.
E szövegek alább az első melléklet h a r m a d i k helyén (I. C.) a d o m . A negyedik előadása a Nativitas-nok, melyet, m i n t az eddi- giekben is, szintén n y o m b a n követ a Concersio története, — a müncheni Cod. lat. 1 8 6 3 0 . ( H A L M - L A U B M A N N V I . 1 5 6 4 . ) Ez is a XV. századból való s a vegyes t a r t a l m ú kézirat 3A - 20B lapjain, a szent n e v é r e vonatkozó rövid bevezetés u t á n , mely a Legenda aurea ismeretes etymologiai j á t é k á t szórói-szóra átveszi — a fen- tiektől egyes részletekben eltérő s j ó v a l rövidebb fogalmazásban a d j a elő a szent születését s az azt m e g e l ő z ő és követő körülme- nyeket, m a j d a megtérését, s erre a Passió következik a Legenda aurea előadása szerint, záradékúl p e d i g n é h á n y csodatörténet, melyekről alább m é g szó lesz, a Debr. és Erdy Codex Katalin csodái forrásainak t á r g y a l á s á n á l . ,Ezt a változatot a l á b b az első melléklet negyedik helyén (I. D.) közlöm M1 jegy alatt s a közlést illetőleg teljesen úgy j á r o k el, m i n t az e l ő b b i e k n é l ; csakhogy itt, mivel csak egyetlen kézirat áll a szöveg megállapítását illetőleg rendelkezésemre, a lectio variánsokról persze szó n e m lehet.
Ötödik előadása a Nativitas-naik az a csekélyke interpolatio, a mely az 1504. évi bázeli kiadvány V. c a p u t j á b a n olvasható s a
269
m e l y e t S Z I L Á D Y m á r k ö z ö l t . ( Tem. Pelb. 8 5 . s k. \ . ) E n n e k a z o n - b a n a P e l b á r t é t ó l és az E r s e k u j v . c o d e x é t ő l is l é n y e g e s v o n á s o k b a n e l t é r ő és k ü l ö n b e n is csak k i v o n a t o s szerkezete c s u p á n a n n y i b a n é r d e m e l figyelmet, h o g y a m á r t ö b b s z ö r e m l í t e t t csillagjóst Ma- crobius-n&k nevezi. A l á b b első m e l l é k l e t ü n k b e n az M1 j e g y ű m ü n - c h e n i s z ö v e g u t á n k ö z ö l j ü k (I. E . ) t e l j e s e n a Szilády id. m u n k á j á - b a n (85. 1.) olvasható szöveg s z e r i n t , m i n t h o g y az 1504. évi b á z e l i n y o m t a t v á n y t n e m volt m ó d u n k b a n e z ü t t a l előkeríteni.
M e g kell a z o n b a n m i n d j á r t e l ö l j á r ó b a n j e g y e z n ü n k , h o g y a v e l e t l e n t a l á l k o z á s , m e l y P e l b á r t h a l á l á n a k éve és a bázeli l e g e n d a m e g j e l e n é s e közt v a n s m e l y r e S z i l á d y (i. h . 4 3 . 1.) k e l l ő n é l t ö b b e t látszik é p í t e n i , m i n d j á r t s o k a t veszít é r t é k é b ő l , h a e k ö n y v e c s k e b i b l i o g r a p h i á j á n a k S z i l á d y e l ő t t 1880-ban m é g i s m e r e t l e n a d a t a i t figyelembe veszszük. R a y m u n d u s b i b o r n o k u g y a n i s , a kinek m i n t p á p a i k ö v e t n e k c s a k u g y a n v o l t v a l a m i köze h a z á n k h o z , csak egy m á r n é g y évvel előbb S t r a s s b u r g b a n m e g j e l e n t k ö n y v e c s k é t a d o t t ki n é m i m ó d o s í t á s o k - és p ó t l é k o k k a l . * ) Nagy k é r d é s , v á j j o n ez az 1 5 0 0 . évi k i a d á s is a legelső v o l t - e ; d e az m á r bizonyos, hogy m a g a a b e n n e k ö z ö l t l e g e n d a (a k é s ő b b i s az 1504. évi bázeli k i a d á s b a n c s a k u g y a n P e l b á r t r a is h i v a t k o z ó p ó t l á s o k a t n e m tekintve) j ó v a l r é g i b b és s e m m i k é p sem s z á r m a z h a t i k P e l b á r t t ó l ; legfőlebb f o r r á - súi s z o l g á l h a t o t t az ő e l ő a d á s á h o z is.
S z i l á d y ugy képzelte el a dolgot, h o g y a bázeli k i a d á s p ó t - l é k a i b a n lévő kétszeri h i v a t k o z á s Pomerius-ra á r ú l ó n y o m a a n n a k a c z í m l a p r ó l e l t ü n t e t e t t r é g i b b j e l z é s n e k , a m e l y e m ü v e c s k é t m é g t a l á n v i l á g o s a n a m i jeles m i n o r i t á n k n a k t u l a j d o n í t o t t a , s ebből a f e l t e v é s é b ő l k i i n d ú l v a , a Nova Legenda e l ő s z a v á b a n o l v a s h a t ó
* ) K N U S T i. h. 46. ]. 1. jegyz. H A I N Repertóriumára (12850. sz.) hivatkozva helytelenül mondja e kiadást 1508-ból valónak. Helyreigazítja e tévedést a Bibliogr. Hayiogr. I.atina I. 254. 1. 15. sz. a., megjegyezvén, hogy a másutt is előforduló tévedést a Hainnál közölt kolophon ( Dilice nativitatis anno műlesimo quingentedmo. octavo denique idus aptiles) helyte- len olvasása okozta. A könyvecske 48b lapján olvasható megjegyzés sze- rint az különben már 1499-ben készült el (feria 3 ante Martini), a mitől félrevezetve aztán némelyek, mint S C H A D E és már előbb PAPEBROCHIUS,
kikre Knust is hivatkozik i. h., egy 1499. évi kiadást is emlegetnek.
1500-ban ugyancsak Grüningernél, a latin legenda kiadójánál, annak egy német fordítása is jelent meg. ( L . H A I N i. h. 12851. sz.)
260
ALEX. SZENT KATALIN LEGENDÁJA KÖZÉPKORI IRODALMUNKBAN. 1 5
homályos czélzásokat is, szívesen bevallom, nagy elmeéllel Pel- b á r t r a vonatkoztatta. Ugyanígy a rejtélyes extraxi carminis modum szavakat a legenda VIII. fejezetében az É r s e k ú j v á r i codex verses feldolgozására. De mit l á t u n k az 1500. évi kiadás előszavában?
Azt, hogy itt még a szerző meg van nevezve. Csakhogy n e m á m Pelbárt. h a n e m egy különben ismeretlen Fráter Petrus. Az 1500.
évi strassburgi kiadás előszava ugyanis így kezdődik: Incipit prologus fratris Petri super legendám gloriosissime virginis et martyris Katherine, míg az 1504. évi bázeli kiadás Szilády tói (Tem. Pelb. 81. 1.) közölt előszavának bekezdése ekként h a n g z i k : Incipit prologus cuiusdam fratris de ordine minorum snere theologie prufessoris. H a t e h á t változtatás, hogy ne m o n d j a m , jámbor hami- sítás történt, akkor inkább a mi P e l b á r t u n k érdekében, m i n t s e m a k á r á r a követte el K a y m u n d u s bibornoknak az a megbízottja, a ki e kiadást, nyilván Pelbárt müvei felhasználásával s talán az ő személyes tisztelői sorából, sajtó alá rendezte. Nem pedig úgy, a m i n t Szilády (i. h. 46. 1.) képzelte, hogy az 1504. évi kiadás czím- lapjáról és Prológusából irigy kéz eltüntette a m i Pelbártunk nevét s a színtelen fráter quidam-mai pótolta, a mivel mégis bizonyos e l l e n m o n d á s b a n m e g m a r a d t a k az alábbi hivatkozások Pomerius-ra.
Hogy a Nova Legenda bevezetésében m a g á t csak szerényen Fra- h r Petrus-nak nevező szerző szintén Ferencz-rendi volt, az nagyon valószínű, v a l a m i n t az is, hogy olasz ember, a mi m u n k á j á n a k tobb helyéből s abból is eléggé kitűnik, a m i t előszavában forrá- sait illetőleg s az u t á n o k járó fáradságos kutatásokról m o n d . Müve különben, a mint m a g a is bevallja, p u s z t a conipilatio, s az elemek, a melyekből egybeállította, a czímben hat, az előszóban öt legendát említvén főbb forrásaiéi, m á r m i n d megvoltak a XIV.
századnak végén, sőt részben m á r a X L I I - b a n is. K N U S T egészen h a t á r o z o t t a n a XIV. századba teszi e Nova Legenda v. História szerzőjénék életidejét, de e részben különösen zavaros és hézagos könyvének adataiból nem t u d t a m eligazodni azon, vájjon mire építi e többször is egész határozottan kifejezett véleményét. Annyi tenv, hogy azok a részei a legendának, a melyekkel itt annak, dereka, a Passió bővül, elszórtan megvoltak m á r az előző század- ban is, m i n t ez a fentiekből, azt hiszem, eléggé kiviláglik. S így semmisem állja annak az ú t j á t , hogy a XIV-ben valaki olyan compilatióba gyűjtötte legyen ez adatokat, a minő a Nova Le-
271
genda. S az is b i z o n y o s , h o g y a XV. s z á z a d b a n , m á r j ó v a l a k ö n y v n y o m t a t á s e l t e r j e d é s e és P e l b á r t virágzása kora e l ő t t el v o l t t e r j e d v e , m i n t ezt a J E A N M I E L O T - t ó l való f r a n c z i a f o r d í t á s a (1457) s egy a l á b b m é g e m l í t e n d ő , s z i n t é n a XV. s z á z a d d e r e k á n k é s z ü l t n é m e t á t d o l g o z á s a b i z o n y í t j a . (Az a l á b b szóba k e r ü l ő vvolfenbiit- teli n é m e t kézírati s z e r k e z e t b e n . )
I t t c s a k m é g egy r é s z l e t é t kell e l ő b b az 1500. és az 1 5 0 4 . évi n y o m t a t v á n y o k n a k t i s z t á z n u n k , m e r t é p e n ez a r é s z l e t n e m csekély f o n t o s s á g ú P e l b á r t n a k a. l e g e n d á h o z való viszonyát ille- tőleg. A m i n t a b á z e l i n á l n é g y évvel r é g i b b s t r a s s b u r g i k i a d á s n a k a m ü n c h e n i kir. u d v . és áll. k ö n y v t á r b a n lévő p é l d á n y á b ó l m e g - g y ő z ő d t e m , a b b a n a s z e n t s z ü l e t é s é t m e g e l ő z ő dolgok s o k k a l r ö v i d e b b e n v a n n a k e l ő a d v a , m i n t az 1 5 0 4 . é v i b e n , a m e l y e k e r é s z é t S z i l á d y i .:h . 8 5 . 1., P e l b á r t p á r h u z a m o s e l ő a d á s á t ó l k ö v e t v e (u. o. 8 6 . 1.), k ö z ö l t e . Szó s i n c s a s t r a s s b u r g i n y o m t a t v á n y b a n Macrobius-ról s a s z e n t s z ü l e t é s é t m e g e l e z ő k e r e s z t - c s o d á r ó l és a p o g á n y i s t e n e k b á l v á n y a i n a k r o m l á s á r ó l , m e l y n e k a szent a l e g e n d a e r é s z e s z e r i n t , k ö z é p k o r i , m á r a X I I I . s z á z a d b a n k ö z k e l e t ű ety- m o l o g i á v a l a n e v é t k ö s z ö n h e t t e . H a t e h á t a bázeli k i a d á s P e l b á r t K a t a l i n p r é d i k á c z i ó i n a k f e l h a s z n á l á s á v a l k é s z ü l t , a m i n t a b b ó l , hogy a Pomer ius-tói i d é z e t t k é t p é l d a P e l b á r t K a t a l i n r ó l szóló n e g y e - dik b e s z é d é b e n c s a k u g y a n m e g v a n , b á t r a n k ö v e t k e z t e t h e t ő : a k k o r elég k ü l ö n ö s , hogy a K a y m u n d u s - f é l e k i a d v á n y szerkesztője e r é s z - b e n m é g s e m k ö v e t t e P e l b á r t o t , h a n e m a n á l a Alphorabius n e v ű csillagjóst Macrobius-nnk n e v e z i !
D e e g y é b k é n t is l é n y e g e s e l t é r é s e k e t m u t a t a Nova Legenda ez i n t e r p o l á l t k i a d á s á n a k e l ő a d á s a a P e l b á r t é t ó l . A Nova Legenda 1504. b á z e l i k i a d á s á n a k V. f e j e z e t é b e n lévő b e t o l d á s s z e r i n t u g y a n i s C o s t u s és n e j e , k i n e k ( n e m c s a k ez i n t e r p o l á l t r é s z b e n , h a n e m F r . P e t r u s n á l e g y e b ü t t is) Sabinella a n e v e , h o l o t t az összes itt s z á m b a v e e n d ő v á l t o z a t o k b a n n é v t e l e n , — h o s s z a b b i d ő n á t m a g t a l a n o k l é v é n *), Macrobius orvos és csillagjós (medici et astronomi) t a n á c s á r a n a g y á l d o z a t o k a t m u t a t t a t n a k be p a p j a i k k a l az i s t e n e k n e k , s m i k o r k ö n y ö r g é s e i k e r e d m é n y t e l e n e k m a r a d t a k ,
*) De az összes előbb megkérdezett orvosok véleménye az, hogy nem természettől meddők (universa medicorum agmina judicarent non esse infecundos ).
260
ALEX. SZENT KATALIN LEGENDÁJA KÖZÉPKORI II! OD ALMUNKBAN. 1 7
u g y a n c s a k M a c r o b i u s t a n á c s á r a az i s m e r e t l e n i s t e n n e k * ) (ignoto dco) o l t á r t és b á l v á n y t e m e l t e t n e k (aram. . . . e t simulacrum), a m e l y u t ó b b i az ö t v ö s n e k n é g y s z e r i kísérletére (semel, ter, quater) m i n d i g f e s z ü l e t a l a k j á b a f o r m á l ó d i k . E r r e C o s t u s m e g h a r a g u d v á n , m á s i k ö t v ö s r e bizza az ö n t é s t s csak m i d ő n e n n e k a k e z é b e n is f e s z ü l e t a l a k o t ölt az ö n t v é n y , a k k o r s z á n j a r á m a g á t a r r a , h o g y az ú j i s t e n k é p e t a p o g á n y b á l v á n y o k t e m p l o m á b a n f e l á l l í t t a s s a , a m i m e g t ö r t é n v é n , a t ö b b i i s t e n k é p e k m i n d ö s s z e o m l a n a k . Az ú j i s t e n s é g n e k b e m u t a t o t t á l d o z a t o k u t á n a királyi p á r n a k l e á n y a születik, quam ab eventu Katherinam nominarunt, quia Katherina interpretatur universorum deorum ruina.
E z e l ő a d á s s a l s z e m b e n , a melynek — m i n t m o n d t u k — az 1500. évi s t r a s s b u r g i k i a d á s b a n , a F r . P e t r u s n e v é t v i s e l ő b e n , az egy Sabinella n é v e n és a l á n y születésen k í v ü l m é g s e m m i n y o m a , az összes t ö b b i v á l t o z a t o k a Macrobius h e l y e b e n szereplő Alphon- sus, Alphoncius v. Alphorius és Alphorabius n e v ű c s i l l a g j ó s t vagy ( P e l b á r t szerint) p h i l o s o p h u s t csak az első kísérlet s i k e r t e l e n s é g e után l é p t e t i k fel. O l t á r á l l í t á s á r ó l b e n n ü k n i n c s e n szó, csak bál- v á n y k é p ö n t é s é r ő l . Az ö n t é s m e g i s m é t l é s e s u j a b b ö t v ö s r e b i z á s a h i á n y z i k . Az ignotus deus h e l y e t t summus dcus ( b c ) vagy deus deo- rum (BC, B r , M1 és Pelb.) az ú j istenség n e v e . Az I n t e r p o l a t i ó b a n , a m e l y e t r ö v i d s é g k e d v e é r t e z e n t ú l csak I - v e l j e l ö l ü n k , k i v o n a t o - san i s m e r t e t e t t e s e m é n y e k a t ö b b i v á l t o z a t b a n sokkal r é s z l e t e z ő b b e l ő a d á s ú a k (a l e g r é s z l e t e z ő b b e k BC, B r és Ml), h o l o t t P e l b á r t n á l m á r k e v e s e b b az e p i k u m , de több a s c h o l a s t i k u s m a g y a r á z a t . Az (Érsekújvári codex (ezentúl r ö v i d e n csak É r s . ) i n k á b b a m a z o k - hoz szít, m i n t P e l b á r t h o z .
A t ö b b i j e l l e m z ő egyezések és eltérések sorából, a m e l y e t az egyes v á l t o z a t o k e g y m á s h o z való v i s z o n y á t s e n n e k a l a p j á n gya- n í t h a t ó l e s z á r m a z á s i r e n d j ü k e t is m e g v i l á g í t a n i s e g í t e n e k , á l l j a n a k i t t a k ö v e t k e z ő k :
K a t a l i n a t y j a , C o s t u s , A l e x a n d r i a k i r á l y a az összes változa- tok s z e r i n t , de B C , b c és Ml C y p r u s szigetet említik l a k ó h e l y é ü l , a t o v á b b i e s e m é n y e k színhelye a z o n b a n ezekben is A l e x a n d r i a Bhodis v. Rhodia(m) n e v ü városrésze, b á r M1 e k ö r ü l m é n y t n e m e m l í t i .
*) V. ö. Act. Apóst. XVII. 23.
A K A D . É R T . A N Y E L V - ÉS S Z É P T U D . K Ő K É B Ő L . X V I I I . K Ő T . 5 . SZ.
E h e l y e t t M i - b e n C y p r u s f ő v á r o s á n a k Salomina a n e v e , a m i a l i g h a n e m csak s z ö v e g r o m l á s a t ö b b i p á r h u z a m o s helyek Solemnis, (Solempnis, Sollempnis) szava h e l y e t t .1) C o s t u s szék- h e l y é n e k az ö n e v é r ő l e l n e v e z e t t Costa v á r o s t m o n d j a b e , C p e d i g itt a b u d a p e s t i t e s t v é r i - k é z i r a t n á l b ő v e b b e l ő a d á s á b a n m é g azt is m e g e m l í t i , bog}' u t ó b b e Costa-ból lett a sziget f ő h e l y é n e k Fama- gvsta n e v e . U g y a n í g y C A P G R A V E ( 1 3 9 3 - 1464) i g e n b ő b e s z é d ű a n g o l verses l e g e n d á j á b a n .2) A csillagjós n e v e B C , b c és M1 szöve- g e k b e n Alphoncius (Alfoncius), e l l e n b e n B r s z e r i n t Alphorius.8) A h o z z á i n t é z e t t levelet t ö b b é - k e v é s b b ó r é s z l e t e s e n idézik B r és B C s az É r s . ( 2 3 7 — 2 8 0 . v.), m í g b c és M1, v a l a m i n t P e l b á r t csak említik e levelet, de a t a r t a l m á r ó l n e m s z ó l n a k , a m i P e l b . kivo- n a t o s e l ő a d á s á b a n t e r m é s z e t e s is. Ugyanígy v a n k ö r ü l b e l ü l a d o l o g Costus k i r á l y n a k n é p é h e z i n t é z e t t beszédével ( É r s . 144 163. v.), a m e l y r e a z o n b a n M és P e l b . czéloz. Az á l d o z a t t é t e l r e C o s t u s
n é p é t XV n a p i b a t á r i d ő r e r e n d e l i be b c s z e r i n t : B és É r s . csak
« h a g y o t t n a p u - o t (dies c o n s t i t u t a ) m o n d a n a k (de B m é g i s e m l í t i a h ó n a p o t ) , e l l e n b e n C, a m e l y itt a b u d a p e s t i t e s t v é r - k é z i r a t t ó l eltér és a B r szöveggel t a r t , Januarius hó 14-ére h í v a t j a össze n é p é t a k i r á l y l y a l , h o g y felesége m a g t a l a n s á g á n a k m e g s z ü n t e t é - s e é r t az i s t e n e k n e k ki-ki t e h e t s é g e szerint ü n n e p é l y e s á l d o z a t o t m u t a s s o n b e .
F e l t ű n ő b b egyezések egyes a p r ó b b r é s z l e t e k b e n is m u t a t k o z - n a k az É r s . és a h o z z á l e g k ö z e l e b b álló B C m e g B r ( k ü l ö n ö s e n a z o n b a n a C) e l ő a d á s között, d e lielyenkint b c - v e l is. Ilyen egye-
*) Ilyenféle latin prózán alapúlliat PETRUS CFIALYBS-nek a XVI.
század elejéről való latin verses feldolgozása (Nürnberg 1515.), melyben szintén Salamina a Cyprus szigetén lakó Costus király fővárosának a neve.
( L . KNUST i. h. 123. 1.) L . alább a Converxio fejezetéhez adott melléklete- ket a Függelékben.
2) L. KNUST i. h. 100. 1., a ki e helyhez szóló jegyzetében még azt mondja, hogy nem ismer olyan latin legendát, a melyben Costus Cyprus királya volna, jóllehet három, nála később említett német előadásban is ugyanígy találja. A mint látjuk, U C és bc, valamint M1 szövegében fel- leltük e latin szerkezetet, illetőleg annak három származékát, melyek valamelyikén, vagy azokkal rokon előadásokon alapúi nyilván az angol és a német legendák ez adata.
3) Ugyanígy az alább idézendő wolfenbütteli német kézirati legendá- ban is, melyet a Converxio fejezetében ismertetünk részletesebben.
260
ALEX. SZENT KATALIN LEGENDÁJA KÖZÉPKORI IRODALMUNKBAN. 1 9
b e k közt, b o g y A l p h o n c i u s (ill. A l p h o r i u s és A l p h o r a b i u s ) é r k e - z é s e k o r o l y a n n a g y ö r ö m m e l és ü n n e p l é s s e l f o g a d j á k őt,
Kihez képest tetszik vala, Hogy esztendő egy nap volna.
V. ö. b e : totus annus una dics appareret. Br és B ezt nem említi, de a B r szöveggel n a g y j á b a n egyező M k é z i r a t , m e l y n e k csak a B r szövegtől való n é m e l y j e l l e m z ő e l t é r é s e i t i d é z z ü k ez a l k a l o m m a l , e h e l y e n így s z ó l : Peractis sic pluribus diebus, (juod annusprae g audio videbatur dies. C pedig: quia annus prae gaudio dics unus videbatur.
A z o n b a n m i n d e n t o v á b b i részletező e g y b e v e t é s n é l j o b b a n m e g v i l á g í t j á k az a l á b b egész t e r j e d e l m ü k b e n p á r h u z a m o s a n közölt szövegek azt, h o g y az É r s . -nek a szent s z ü l e t é s é r e v o n a t k o z ó r é s z e ( 4 2—5 8 2 . v.) egy vagy esetleg t ö b b oly l a t i n e l ő a d á s o n a l a p ú i , a melyek h a n e m egyeztek is szószerint m i n d e n b e n az a l á b b i a k k a l , de k é t s é g t e l e n ü l n a g y o n közeli r o k o n s á g b a n á l l h a t t a k v e l ü k ; h o l o t t P e l b á r t a z o n k i v o n a t o s e l ő a d á s a , m e l y e t Szilády t ö b b s z ö r e m l í t e t t m u n k á j a 8G. l a p j á n a Pomcrium de SS. I. K a t a l i n - p r é d i - k á c z i ó j á b ó l közöl, j ó f o r m á n csak az Alphorabius n é v r e n é z v e m u t a t f e l t ű n ő b b egyezést az É r s . verses l e g e n d á j á v a l . E n n e k f o r r á s á u l a z o n b a n e g y e b e k r e n é z v e s e m m i k é p s e m s z o l g á l h a t o t t , m i n t h o g y a m a g y a r versezet igen a p r ó l é k o s és színező e l b e s z é l é s é n e k l e g t ö b b részlete és j e l l e m z ő v o n á s a n i n c s is m e g b e n n e . E l l e n b e n m e g - v a n n a k e r é s z l e t e k m a j d n e m kivétel n é l k ü l , h a egyesek jóval r ö v i d e b b e n ós i n k á b b csak jelezve is. az a l á b b közölt l a t i n legen- d á k b a n , a m e l y e k közül kettő (BC és Ml) ez a l k a l o m m a l l á t elő- s z ö r n a p v i l á g o t .
N e m c s u p á n a teljesség k e d v e é r t , a m e l y t ő l k ö z é p k o r i kéz- i r a t o s szövegekről l é v é n szó, k ü l ö n b e n is m i n d i g jó t á v o l f o g u n k m a r a d n i , h a n e m m é g i n k á b b a z é r t , m i v e l az É r s . f o r r á s á n a k k u t a t á s a s o r á n m á r egyszer figyelembe v é t e t e t t , m e g kell m é g e m l é k e z n ü n k a Nativitas a z o n e l ő a d á s á r ó l is, a m e l y DORLANDUS
belga k a r t h a u z i b a r á t n a k P e l b á r t é v a l k ö r ü l b e l ü l e g y k o r ú legen- d á b a n olvasható.*) KNUST, a k i T o l d y F e r e n c z k i a d v á n y a ( 1 8 5 5 ) révén
*) Deuotimmi Putrin | Petri Di/iiandi ordinis Carthxisiensis \ De Nati- uüate Conuersione de \ vita inuietissimae martiris | beatissimae nrginis \ Ka-
275 2*
t u d o t t a z É r s . ós a t ö b b i m a g y a r K a t a l i n - l e g e n d á k r ó l is, m a g y a r u l n e m é r t v é n , csak az e l s ő n e k latin n y e l v ű f e j e z e t c z i m e i a l a p j á n a l k o t h a t o t t m a g á n a k v é l e m é n y t a n n a k m e n e t é r ő l . E l a t i n ezim- f e l i r a t o k b ó l azt g y a n í t j a , h o g y a m a g y a r verses l e g e n d a (a Debr.
és az Erdy codex p r ó z á i r ó l n e m k o c z k á z t a t feltevést) D o r l a n d * ) i d é z e t t k ö n y v e c s k é j é n a l a p s z i k . Á m e n n y i r e e n n e k I v n u s t n á l közölt csekély r é s z l e t e i b ő l l á t o m , a belga k a r t h a u z i is o l y a n s z e r k e z e t e i t követte a Nativitas és a Conversio f e j e z e t e i n e k , a m e l y e k a f e n t i e k k e l r o k o n o k l e h e t t e k . A csillagjós n e v e a z o n b a n n á l a Alphonsus, a m i a z o n b a n a n é v n e k a l i g h a j o b b h a g y o m á n y ú a l a k j a , m i n t az eddig l á t o t t Alphoncius és Alphorius v á l t o z a t o k ; m e r t k ö z e l e b b fekvő f e l t e v é s , hogy e m e z e k egy t e l j e s e b b Alpho- rabius-ból r o m l o t t a k el, m i n t m e g f o r d í t v a . E g y e b e k b e n D o r l a n d e l ő a d á s a n e m igen m u t a t oly v o n á s t , a m e l y l é n y e g e s e b b eltérésű v o l n a az e m l í t e t t v á l t o z a t o k b a n f o g l a l t a k t ó l és e g y á l t a l á n s e m m i - vel sem i g a z o l j a K n u s t n a g y o n is csekély a l a p r a é p í t e t t f e l t e v é s é t . É p a z é r t az a l á b b i s z ö v e g e g y b e v e t é s e k n é l n e m is v é l t e m figye- l e m b e v e e n d ő n e k , m i n t h o g y alig t a r t o m v a l ó s z í n ű n e k , h o g y a k á r P e l b á r t , a k á r az É r s . s z ö v e g é r e h a t á s s a l l e t t v o l n a .
E n n e k az i m é n t i s m e r t e t e t t v á l t o z a t o k h o z való v i s z o n y á t s e g y ú t t a l e z e k n e k is a g y a n í t h a t ó n e m z e d é k r e n d j é t a f e n t i e k a l a p - j á n , m é g i n k á b b pedig az a l á b b közölt n é g y r e n d b e l i szöveg és P e l b á r t , m e g az É r s . t ü z e t e s egybevetéséből, k ö r ü l b e l ü l így kép- z e l h e t j ü k e l : A Nativitas t ö r t é n e t é n e k egy f e l t e h e t ő közös f o r r á s - ból ( x ) m i n d e n e k e l ő t t k é t v á l t o z a t a (y és z) s a r j a d t ki, m e l y e k elsejéből e r e d l i e t e t e t t a Nova Legetida i n t e r p o l a t i ó j a az 1504. évi bázeli k i a d v á n y b a n (I). A m á s o d i k e l l e n b e n több, e g y m á s t ó l csak kevésbbé l é n y e g e s e l t é r é s ű e l ő a d á s t szült az i d ő k h a l a d t á v a l . E z e k egyike (a) az, a m e l y e n a B C szerkezet a l a p s z i k , m á s i k a (b) a B r (M) k é z i r a t p á r b a n t ü k r ö z ő d i k , h a r m a d i k á t (c) b c - b e n b i r j u k . E z e k közül a és b v a l ó s z í n ű l e g egy régibb k ö z ö s f o r r á s r a (a) m e n - n e k vissza, m í g c v a l a m i v e l t á v o l a b b áll t ő l ü k . E g y n e g y e d i k , s z e r i n t e m a l i g h a n e m vegyes és t o b b e l ő z ő n e k e g y b e o l v a s z t á s á n
therínae oratio« (!) \ soluta no ineleyans LibeUus. (Az utolsó lapon:) Louaniiy
1513. 16°. (L. K N U S T i. h. 89. 1. 2. jegyz.)
* ) L . róla T H . P E T R E I U S , Bibliotheca Uarthusiana. Coloniae 1609.
252—257. 1.
260
