TORONTO LIBRARY

Teljes szövegt

(1)

(2) Presented. to the. LIBRARY of the UNIVERSITY OF TORONTO by. MICHAEL GERVERS.

(3) ^Q.

(4)

(5) VOTJAK NÉPKÖLTÉSZETI HAGYOMÁNYOK.. A. MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA MEGBÍZÁSÁBÓL GYJTÖTTE. D'. ES FORDÍTOTTA. MUNKÁCSI BERNÁT.. Í»EBNYE! ISTVÁN. ^#-. BUDAPEST. KIADJA A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA. 1887..

(6) FRANKLIN-TÁRSULAT NYOMCAJA..

(7) TAETALOM. Lap. V— XV. Elszó. Lap. -.'••. 1. .. .3.. A' szegény leány és a boszor-. káhy'asszony. Babonák.. I.. A). Az Ocs. folyó vidékén.. a) Allatok és növények b) idjárás. c) bajos. ___. napok. d) álmok.... ..... __.. .... ..... '..-" .... .... .... .... ... ...";. e) betegség és halál. __. J). az. g) az .4. házbau. .... mamád hi telepein. Papfi Miska. s. -. -.. ii. mezn .... .... .... ^Vft'.TJJÍÍsék. III. 1.. 2.. A A. A Vu-murt. 4.. Az Erdembernek verekedése. ember.... 3.. 4. 5.. 6. 7.. __.. .... .... vízözön és a sörnek kelet... .... __.. ._.. Az asszonyok bne ... ... Az óriási embernek kiveszése s. 50. Ki az. 3.. 2.. 1.. .. 1.. A nap sógora A békav ... ... .... .... _—. ... .... .... .... __.. Egy asszony. A A. .... 12<». 124 130. —. 131. és a szeretje... 133. bolond Sunyi. .... biróasszony. .... —. .... .... .... .... — —. 138 142. Imádságok.. Vuzs-Dzsumja faluban. 61. 2.. Sakta-pi faluban. 66. 3.. .... 4.. Multán faluban ... Aktámír faluban .... 5.. Vandámo. .... 69. 6.. Uszja faluban. 77. 7.. Mozsga faluban. V. Tündér- és boszorkánymesék.. 2.. —. .... ..... .... 57. mondák.. A Kalmáz-hsök ... A votják imádság.... .... VIII. Tréfás mesék.. IX.. 1.. 116. h'i. 1.. IV. Történeti. 114. szúnyognak beszélgetése a dongólégygyei. 52. 2.. .... ers?. —. .. .. róka és a farkas. A. 56. .... nyúl és a róka. 5.. 54. .... A A. 4.. holdban álló ember__. ... Miért van csupán a méhnek. A. .._. — —. .... 111. hegyei és miért rövid a farka? 118. a kis embernek megjelenése. sok méze. —. 108. Miért feketék a nyvdnak füle-. 33. 3.. bne. 85. 88. VII. Állatmesék.. 49. világnak keletkezése. Az embernek. .... .... .... és egy asszony .... a Vízemberrel. 22 29. .... 80. a vízi és erdei manóról.. 3.. 2.. .... .... 2.. Kosmogoniai mondatöredékek.. kezése. .... .... .... ... .... voljáli. .... Találós mesék. ... .... .... A bolondosa Vu-murt-. ... A Vu-murt és a kötélver. :A.. 1.. II.. .... hái'oni varázsló. 1. 16. kerület. .... 5.. 13. embernek élete embernek dolgai a. és. B). A. .. :-_.-.. .... 4.. .... faluban .... .... „ .... ... .... ... ... .... 147 152 1H1. 168. 165 16<i. 168.

(8) -. .. TARTALOM.. IV. Lap. Lap. X.. Az Akaska ünnep. leírása 169. f). szerelmi tanácsok. XI. Ráolvasó igék.. kodások. Igézés ellen való ráolvasás. 1.. .... 177. 1.. Szembetegség ellen való. '?,.. Szemverés ellen való ráolvasás 183. 4.. Varázsige. olvasás. —. —. .... .. .... Idegen bántása. 5.. ráolvasó ige. dicsekedések. ej szerelmi. —. -. — —. .... ellen .... rá-. .... ... g) ledérkedés h) szerelmi bumor. 183. Közmondások. XIII. Átokszók. C). b). Lakodalmi. 191. 192. szülföldtl. kedvesektl.... ség. .... 196. 205. Keserg szerelem. c). ... ... .... .... szeretet. .... 253. —. .... .. - r>-. ivás, részeg-. — — — .... 269. 280. .... .... .... — —. 206. .... .... —.. testvéri .... — —. 283. .... 295. d) életgond, szerencsétlenség. ... 302 307. b). barátság. c). árvaság. —. ... _.... .... .... .... —. f) istenimádás..g) természet, növény.... h) szüliöld. szerelmesek a távolban. d) szerelmi bókok. .... —. .... vendégek. D) Vegyes tartalmú dalok.. világ. B) Szerelmi dalok.. b) boldog szerelem. .... és. lakoma,. e) néppolitika. és. —. b) a katonai élet szenvedései .... a). vendéyseyi dalok.. és. a) Gyermeki, szüli és. 194. A) Katonai dalok.. .... 233. 249. .... d) dithyrambszer dalok. 192. XVIII. Népdalok.. a. .... 192. XV. Esküforma ... XVI. Személynevek XVII. Helynevek .... Bvicsnzás. .... .... a vendéglátók dicsérete. 185 188. XIV. Köszöntések.... a). 230. .... a) Vendégségi és nászút. c) éneklés,. XII.. okos-. és. 181. való .... .... .... 228. .... i). ... .... ... .... kereskedés, vagyon. 213. j) különféle. 218. Sajtóhibák.... 222. Helyreigazítások. ... .... ... ... .... ... .... .... ---. --. ---. és. állat-. .... —. — — .... —. — — .... .... —. .... 300. 309 311 321. 322 326. 330 333.

(9) EL Az. megjelen. imitt. S Z Ó.. eredeti votják népnyelvi szövegeket. —. melyek tartalmuknál fogva egyszersmind a votják népköltészet hagyományai. — az 1885 év nyarán gyjtöttem azon tanulmány utam. -. ban, melyet a Magyar Tud. Akadémia nyelvtudományi bizottságának. megbízásától a votjákok földén tettem.. elször. módom. e. Jelen alkalommal nyílik. tanulmányút eredményérl beszámolni, miért. is. legyen szabad mindeneltt annak rövid vázlatát elrebocsátanom. kapcsolatban megismertetnem a tanulmányomban és gyj-. s vele. tésemben követett. eljárást. valamint a szövegkiadásra nézve szük-. séges egyéb tudnivalókat.. Tizenöt napi utazás után az említett év április 25-ikén érkez-. tem meg Kazánba,, azon helyre hol elleges megállapodásom szerint tanulmányaimat megkezdend voltam. Baudouin de Courtenay dorpati tanár úr szívességébl néhány ajánló levél állott. rendelkezésemre. ;. ezek közül legelsbben. is. itt. az Ilminszki igaz-. gató úrhoz czímzettet vettem használatba, kinek tanítóképz intézetében annak idején Bálint Gábor úr. is. szíves támogatást nyert. tanulmányaihoz. Ilminszki úr lekötelez nyájassággal fogadott. s. azonnal rendelkezésemre bocsátotta az intézetnek legérettebb vot-. ják növendékét,. —a. vj atkái. gubernium szarapuli kerületébl való. Nikolaj Ivanov-ot, ki ettl fogva tanítóm és befejeztéig. mindvégig útitársam. grammatikai állott,. tusával. feljegyzésekben. és. volt.. késbb, utazásom. Foglalkozásunk eleintén. szókincsbeli. anyaggyjtésben. melyek a votják nyelvnek egy eddigelé nem ismert dialek-. — az. Oé. mellékivel. — ismertetvén. meg, kedvre és biza-. lomra serkentettek munkámban.. Késbb néhány mese. szövegek följegyzéséhez és dal Nikolaj. is. hozzáfogtunk, de minthogy. Ivanov-nak összes tudományát a vot-. ják népköltés terén kimerítette. :. azon feladatot szabtam elébe, hogy.

(10) ELSZÓ.. VI. jegyezze össze emlékezete után a votják néphitre vonatkozó ismereteit, s. kúl. így jött létre. hiszem. azt. votjá-. «babonagyüjtemény»-enmek els része mely. —. — nemcsak mint nyelvészeti anyag, hanem mint adalék. a votják nép szellemének megismeréséhez. értékes.. is. — Május. megismerkedésem Iván Michailov Szokolov-val,. vége felé történt &'L. meg. együtt való foglalkozásunk idején szerkeszsze. intézetnek egy másik votják eredet növendékével. gubernium, mamadis-i kerületébl),. (a. kazáni. után. ki a tanév berekesztése. egy kis jutalom fejében szintén késznek nyilatkozott a tanítói. Örömmel ragadtam meg. szerepre.. ez alkalmat, annál. is. inkább,. minthogy Iván Michailov votják nyelve egész hangzásával még idegenszerbbnek mutatkozott eddigi ismereteimhez képest, mint a Nikolaj Ivanov-é.. A. vele való foglalkozásom. tatár- votják szótár (illetleg Bálint. eredményei. :. egy. G. tatár szótárának votják for-. dítása), egy érdekes votják ünnepnek, az Akaska-nak részletes vot-. ják leírása, több dal és babona.. Ezen eltanulmányok után indultam útnak június zánból a votjákok földére. Kezdetben a Volgán. mintegy 00 versztnyire éjszaimak lovakkal utazva, 1. Ka-. majdaKáma. lefelé,. folyón felfelé hajózva eljutottam Szarapui városáig,. :23-án. honnan ismét. — jún.. J8-ikán. megérkeztem Vuz-.jumjá-ba, (Hobuh CeHTHrt), Nikolaj Ivanov szül falujába. Teljesen tájékozatlan lévén a votják életmódban, tanácso-. sabbnak látszék egyelre. nem magán. es. hozzá csak három versztnyire szállást fogadni, s. a votják telepen,. Ljuk. nev. hanem. a. orosz egyházfaluban. onnan való kirándulások utján elbb megismer-. módon idmnek csak egy részében gyjtéseimmel útamnak ezen els. kedni a votjákokkal. Bár ilyen foglalkozhattam nyelvészeti. :. állomásán aránylag elég eredményt érhettem. OmeV Takjanaj dalgyjteményem legjobb tem. fel. a. bvöl. el.. szolgáltatta. Itt. darabjait, ekkor jegyez-. igék nagyobb részét, a kosmogoniai. mondákat. és. a jelesebb meséket. Minthogy a néhány hét múlva beálló kirarsur. —. azaz:. szándékom. «lombünnep». volt. még. —. alkalmára amúgy. egyszer visszatérni e helységbe. az épen megindult szántási. kokkal való közlekedést. —. munka. júl.. is. határozott. s. másrészrl. igen megnehezítette a votjá-. 25-én a továbbutazásra határoztam.

(11) ELSZÓ. el. magam. Az. szerint a. hogy. volt csupán a kérdés,. szomszédos glazovi kerületben. sodik állomáshelye, de ide. lem. VII. — egy. nem. :. hova ? Eredeti tervem volna utazásom má-. lett. semmi különös. volt. ajánló leve-. általános, nyilt ajánló levél megérkeztét pedig. vártam Kazánból. Többrend figyelmeztetések. s. fképen a. épen. ljuki. pap. gyanúsításaiból eredt egyes kellemetlen tapasztalatok óva intettek a kell irat-felszerelés nélkül való utazgatástól. s. azon'eltökélésre. hogy míg amaz ajánlataim megérkezhetnek, oly helyen. bírtak,. fog-. lalatoskodom, hol pártfogásra és vendégszeretetre bizton számithatok. Ilyen. helynek tetszett nekem a jelabugai kerületben Unijaks-. kaja egyházfalu, hol Borisz Gavrilov. élt,. sok hasznát vette Bálint Gábor úr. is. amaz érdemes. férfiú,. tanulmányaiban. s. votják nepéletre és költésre vonatkozó munkájával pár évvel. magam. foglalkoztam a. is. kinek. kinek a. elbb. ((Nyelvtudományi Közlemények)) -ben.. Visszautaztam tehát ismét Szarapuiba, hol hajóra ülve eljutottam a Vjatka folyó torkolatához közel. es Szokolki. faluig. Itt kiszállottam. azon szándékkal, hogy a Vjatkába betér legközelebbi hajóval Mamadis-ba, utazzam, mely városon át legkényelmesebben juthatni Umjakskajába.. sem,. midn. Azonban képzelhet, mily nagy. volt levereté-. a parton várakozó utas népségtl azon szomorú hírrl. értesültem, hogy Borisz Gavrilov halálos ágyán küszködik. Kétel-. kedni. nem. lehetett a hír valóságán,. emberek mondották. s. mert többen. és tisztességes. magam is hallottam Kazánban, ember. A gordiusi csomót, melynek. ezenfelül. hogy Borisz Gavrilov beteges. teendk kérdése elttem feltnt, ketté oldotta egy hajónak másnap déleltt Kazánba kell vala Egy pillanat mve volt azon gondolat és elhatározás, hogy. színében a. váratlan megérkezése, melynek jutnia.. személyesen menjek. el. Kazánba, szükséges irataim megsürgeté-. sére, illetleg megszerzésére.. legfbb eredménye. volt,. Fáradságos hét következett, melynek. hogy a kazáni gubernium kormányzója. részérl egy nyilt engedelylevelet sikerült kinyernem a szabad utazbatásra és lakhatásra egész Oroszországban. Ez irat megszer-. zésében szíves segítségüket nyújtották. dékán. úr,. :. Beljajev egyetemi rektor és. Ilminszki szemináriumi ig,\zgató. kinek nevét a legmélyebb hála érzelme nélkül. úr. s. nem. különösen. —. említhetem, ki.

(12) ELSZÓ.. VIII. szükségemben nem mint pártfogó, hanem mint barát viselkedett irántam Stepan Kirovics Kuznyeczov úr, akkori idben a kazáni :. archaeologiai és ethnographiai társaság titkára, jelenleg a tomszki. Miután még Kuznyeczov és. egyetem fkönyvtárnoka.. urak részérl nyilt ajánló levelekkel ismét útban voltam Jelabuga rint Nikolaj Ivanov-xal. restem én Nikolajt egy. felé,. elláttam. magamat,. júl.. 3-án. hol levélbeli meghagyásom sze-. találkoznom kellett volna. Hasztalanul keálló. napig Jelabugában,. vala — mindenesetre. tózkodik. is. Ihninszki. meg. kellett. — ha. kit. volna találnom, mint-. hogy az éppen az nap dühöngött nagy tzvész (melynek a város három. ott tar-. következtében. egész utczája áldozatul esett) a lakosság-. nak nagyobb része az utczákon tanyázott. Azon hitben, hogy Nikolaj megunva a reám való várakozást hazautazott, 5-ike hajnalán. magam. is. útnak mdxütamSzarapul. véletlennek. !. — midn reggel. felé.. De ime. — min játéka a. a födélzetén körül tekintek, egy. én Nikolaj Ivanov társamat ismerem. guggoló alakban ez. A. felé. viszontlátás, átélt bajok s a jobb. jöv reményei. fel.. bizonyos kelle-. mes hangulatot adtak utazásunkhoz, melynek czélpontját VuZel. Épen jókor jöttünk. A votjákok már nagyban készüldtek a Kicar-sur ünnepre, a mit már távolról észre :. Rumját 7-ikén este értük. lehetett. venni a kertek alján füstölg kumiska-fzö katlanokról.. Maga. ünnep 10-én. véget.. az. Els. hatodnapra. este vette kezdetét és csak. ért. napját a votjákok ájtatos komolysággal ülték meg,. gyülekezeteket tartván a budjin-kua-nak nevezett szent sátorban és a lud-uüs, a. «. föld istenét). kozásuk helyein.. papjának házában. Még nagyobb. nap, mely kizárólag a. «. — áldozásuk és imád-. ünnepélyességgel folyt. föld istenének*) a lud-nak. temben.. A. közben. az utolsó. van szentelve,. melyen a szent berekben, a lad terebélyes fenyje és italáldozatok hozattak. le. s. alatt vér-, étel-. megfelel egyéb szertartásokkal egye-. es napokban. tartották a éuan-t, az idei. meny-. asszonyok utolsó lakodalmát, oly vendégeskedéssel és vigadozással,. mely minden fogalmat felülmúl. Mindezen ünnepségek nyújtottak. jegyeztem továbbá. nekem fel. t.. nyelvészeti i.. anyagok beszerzésére. ;. b alkalmat. ezen. id. alatt. a 3timjai imádságokat és találós meséket,. — különösen a Dintám faluból a. suan-Ta, jött. leánynépség.

(13) EL8ZI részvétével. —. 19 nagyobb dalt.. IX. l.. —. Júl.. 17-én este érkeztem. meg. fekv Multán nev. egy-. a mintegy GO versztnyire éjszaknyugatra házfaluba, hova Kuznyeczov úrtól. Engem. magán. s. ekkor. mégis ezen róvid. is. s. alatt. még egy grammatikai -20. nem. úr, kihez két. Az. egy imádságot. fekv. Solti. itteni lelkipásztor,. részrl. s. ezeken. leg viseltetett irántam. ;. helységben. két kocsit szerelt. együtt beutazta egyházkerületének. felül. Másnap. este. maimisi ke-. (a. ft. Vladimir Kapacsinszki. volt ajánló levelem,. is. :. kevesebb, mint 14 nagyobb dalt, 50. vázlatot lehetett följegyeznem.. versztnyire éjszakabbra. rületben) voltam.. a. így éppen csak a vasárnapi. csak pár órán át lehettek rendelkezésemre. id. találós mesét, két elbeszél mesét,. a. is volt.*). Noha épen akkor. igen kedvesen fogadott az itteni nép.. szénakaszálással voltak elfoglalva. napon. ajánló levelem. csaknem nagylelkü-. fel. számomra. reám nézve érdekes. s. velem. helyiségeit. :. Madjar,Jumiji, Omga, Sakta-pi falukat. Anyaggyjtésre különösen. a két utóbbi helyet totta,. helyesen; a. ajánlotta, s. mint a következmény bebizonyí-. Kalmáz-hsökrl. szóló, eposzi részletnek beill. mondát, a költi becs méh hívó éneket, imádsággyjteményem legértékesebb darabjait e helyek szolgáltatták,. még. több dalt, találós mesét. s. egy terjedelmes. Mostan utamnak legfáradságosabb része következett.. A. s. —. ezeken. s. bvöl. igét. egyúttal leghálátlanabb. glazovi nyelvvel való foglalkozásra. «. többrend. pontnak Balezino (votjákúl: Usa). ajánlás folytán legalkalmasabb. helységet tartottam, mely a. felül. is.. város » -tói (így nevezik a votjákok par. excellence Glazov-ot) 20 verstnyire délre, Solti-tói pedig mintegy. 120 versztnyire éjszakkeletre. esik.. helyre való utazásom, melyben elég. szor felborúit, egy helyen pedig. *). Két nap és két éjjel tartott e ominosusan szekerem három-. utam egy. ég fenyerdn. Híres-neves volt akkor ez a falu Európában.. A. vezetett. Névától az. Amurig mindenfelé beszéltek az orosz lapok egy éppen ez idtájt itt végbe ment votják rituális gyilkosságról, melynek egy orosz pap volt volna az áldozata. Az egészbl pedig annyi bizonyult valónak, hogy a votjákok egy ket sérteget diaconust meg akartak verni, ki aztán bosszúból bocsátotta világgá.. —a. kiállott. ijedelemért. — az. említett. hírt.

(14) X. ELSZÓ.. keresztül. Balezinóba érve, sajnosán. vettem észre, hogy az. votják népség az eloroszosodás utolsó fokán is. már. beszélnek. imádság nyelve is. gyermekek. a. — st. csak ritkán látható.. áll. itteni. a legkisebb korban. ;. oroszul, orosz a ruházat, orosz az. a votják életmódnak sine qua nonja a kwa. Midn. valamely népfaj egy másiknak ers. befolyása következteben jellemz sajátságait elveszíteni kezdi, e. processus legelsben. is. tészet verses alkotásai. abban szokott nyilvánulni, hogy a népköleltnnek az emlékezetbl. Tudva ezt, igen. érthet, hogy minden utánjárásom es kérdezsködésem daczára votják dalt,. kapnom. *). vagy akár votják pogány imádságot. e helyen, s. nem. hogy összes szerzeményem csak egy. sikerült. gram-. kis. matikai vázlat és szójegyzék lehetett (mely utóbbi ft. Utrobin úr szívessége folytán készen jött kezemhez). Miután egy kirándulásom. a környékre sikertelenül ütött. ki, jul.. 29-ikén elhagytam Balezinót,. honnan egyetlen kellemes emlékem az a melyben a helység víg élet értelmisége most ismét a Káma. felé. szíves vendégszeretet, részesített.. —. Ustje-Recki (yc-Tfce-PtMKH) falunál ertem. el.. Kitzött feladatomnak ezután még csak két része hátra. :. Utamat. vettem, melyet 130 versztnyi út után. az ufai gubernium birszki kerületében. lett. a yjatkai. s. volna guber-. nium jelabugai kerületében lakó votjákok meglátogatása. Azonban megfogyatkozott pénzkeszletem s más részrl azon körülmény, hogy a hosszú utazás következtében összes holmim, különösen ruházatom ersen megviseldött, st nagy fáradsággal másolt textusaim. bepiszkolódtak,. is. — utazásomnak. szakítását tették szükségessé. Miután tehát. rövid. idre. való. még mintegy 40. meg-. verszt-. nyire utazva a Buj folyó mentében (cseremisz és baskír telepeken keresztül). faluba. eljutottam a tiszta. s itt is. pogány votják lakosságú MoSga. feljegyeztem egy kis textusanyagot. visszautaztam Kazánba.. A. Ivanovval való teendk befejezéséhez láttam,. A. :. augusztus 7-ikén. szükséges restauratio után. itt. a Nikolaj. mire ugyancsak. *) gyjteményemben található, glazovi kerületbl való kis altató dalocskát ft. Florov úr valahonnan a vidéken való utaztában szerezte..

(15) ELOSZt. XI. ».. szükség volt már, minthogy a nevezett az és nélkülözésekkel járó. Az ö részvéte szükséges. immár harmad hónapos. nomád életmódot derekasan unni kezdte. volt fképen néhány feljegyzett textusnak. magyarázatokkal való ellátásához és a Wiedemann-féle votják szótár revisiójához.. türelmet. is. volt hálátlan. gyarapodott jelentés, s. Az utóbbi munka több mint két. próbára. ezen. felül. heti és kitartóbb. mint 600. arra,. vagy mindakett dolgában. és. adattal. új. ismét több száz olyannal, mely alak, vagy eltér az eddigi ismert adattól,. — Ez idköz-. igy vagy dialektikus változat, vagy helyesebb adat.. ben az ess. nem. de azt hiszem,. ;. általa a votják szótár több. ;. s. tev. fáradságba került. hvös szi idszak. is beállott,. hogy utazásom hátralev részével. is. tus 28-án tehát ismét útnak indultam a. hajnalra megérkeztem Jelabugába.. mi ers intjel. volt. lehetleg siessek. Augusz-. Kámán. fölfelé s. másnap. nagy ethnographiai. Rittich. térképe es Potanin úti rajza után tudtam, hogy a legközelebbi votják telepek a Tujmt folyó közepe táján. kezddnek,. s. ezért. minden. részletesebb ismeret hijában erre felé tartottam. Kurakova egyház-. faluba érve a helybeli pap. s. különösen Ovszjannyikov jegyz úr. személyében igen szíves vendégszeret emberekre akadtam. Az utóbbi szives volt velünk együtt rögtön kocsira ülni. s. a volosztnak. egyik legalkalmasabb falujában Aktamir-hen (más nevén: Jelkibaj,. E;iKHa) a sztarosztának s a falu népségének beajánlani. Épen kedvez idben jöttünk. A votjákok a méz-szüret ünnepét oroszul. ülték. s. :. á teljesített áldozati szertartások után rendkívüli. adták magukat. saikba. s. Örömmel engedtem magam belevonatni mulatozá-. a votjákok tudták a vendéglátás kötelességét. Két. át se vége, se. hossza. nem. volt a. —. a votják asztal más-. s. nem csemegéivel. Hiába akartam bérelni tlök utazásra, a votjákok a bért. a. napon. vendégeskedésnek a legfölségesebb. sejtmézzel, cu£ tabannysd, kumiska-val. el,. vigalomnak. minden unszolás. szekeret a tovább-. mellett. a legjobb lovakkal szállítottak vissza Kurakovába.. jegyz úr társaságában Vandamo. (oroszul. :. sem fogadva Itt. ugyancsak. MaHameBa) faluba. utaztunk, hol az egybegylt nép a falu jegyzjének magyarázata. alapján a kért dalok és imádság kiszolgáltatását oly kötelességnek fogta. fel,. mint akár az adó. lefizetését,. minek következtében. itteni.

(16) ELOSZo.. XII. gyjtésemet. alig. egy óra alatt elvégezhettem. Ezen nemkülönben. eredményes, mint élvezetes expeditio után szükségesnek a további utazgatást. még. e. találtam többé. elbocsátván Nikolaj Ivanovot,. s. szeptember 2-án visszatértem Kazánba. ezután. nem. A három. hét. alatt,. helyen eltöltöttem, megjött Iran Michailov. nagy örömömre egész. földjérl. s. melyet. utasításaim szerint a. íme nagyjában vázolva. kis. melyet. is. dal-gyüjteményt adott. szünidk. alatt. szüláltal,. otthon gyjtött.. így folyt le utazásom a votjákok föl-. dén. Azt hiszem, kitetszik belle azon ftörekvésem, hogy lehetleg a votjákok lakta összes. gyjtsek. s. vidékekrl szöveg-. és szótári. anyagot. ez által alapot szerezhessek a votják dialektusok meg-. ismeréséhez.*) Ezen tisztán nyelvészeti czél mellett különös figyel-. met fordítottam a votják nép szellemi életének kozása módjának, szokásainak tanulmányára. némileg egybekapcsolni igyekeztem az els. :. hitének, gondol-. is;. st. ez utóbbit. feladattal, olyképpen,. hogy nyelvészeti följegyzéseimben kezdettl végig a néppsychologia. szempontjából. érdekes. tartalomra. tekintettem jelesül a mondákat,. bvöl A. igéket, babonákat,. találós. alakja megállapodott. s. a. Ilyeneknek. meséket, dalokat, imádságokat,. mely fajokból gyjteményem. szövegek följegyzésében. ság, ráolvasás és. törekedtem.. könny dolgom. mese tárgyuaknál. ;. áll.. volt a dal,. imád-. mert ezeknek nyelvi. közlnek kényelmesebb. volt a diktálásra.. Szükség esetén elmondattam ugyanazon szöveget több közlvel. s. minthogy mindegyik ugyanazon szavakat ismételte, följegyzésemet lehetleg biztossá tehettem. Másképen. gek fölirásánál. ki. A mesél ember. különben sem. ejti. —. állott. a dolog a meseszöve-. rendesen valamely faluvéne,. ki tisztán a szókat. s. hozzá. még örökösen. Tapasztalatom szerint öt dialektust lehet megkülönbözm. a sarapulit, maimisit, glazovit, kázánit és ujait. Ezek közül a többi ellenében kiválik különösen a kazáni az által, hogy a többi dialektusok i, és szókezd ; hangjával szemben e, ü, d' hangokat ejt. A sarajiulinak jellemz sajátsága a 4, g. hangok használata a közvotják s, c illetleg i, 5-vel szemben. Az ufaib&n jellemz az g s szókezd d' (= j) hang. Ennyit e kérdésrl egyelre. *). tetni a votjákban, u.. e>.

(17) ELOSZ<. pipát tart a szájában. XIII. ».. — zavarba jön beszéde megszakításánál. Teljes. — azaz nem bizo— alakban tudott nyelvanyagot diktálva, illetleg. lehetetlenség számára, hogy vm lamely elbeszél. nyos határozott. mondatonkent. beálló pausákkal adjon. Ha. el.. arra kérik,. hogy. ismételje valamely mondatát, akkor rendesen egy bizonyos szót. kezd magyarázni, melyrl azt. meg. után el,. e. e. közben. el is ejti. hiszi,. nem értették meg. Aznem tudja hol hagyta veszti a meséléshez. Hogy. hogy. a beszéd fonalát,. egyszóval kijön a sodrából. s. kedvét. bajon segítsek, a következ eljáráshoz folyamodtam. Meseközlés. alkalmával mindig. magam. mellett tartottam votják segédemet, a. többször említett Nikolaj Ivanovot. s. mialatt a. mesélt egyfolytában. beszelni hagytuk —jegyeztünk mindketten különösen arra ügyelve,. hogy az elbeszélés forduló. részei. papíron legyenek. Késbb,. midn magunkra. dattam. magamnak. a. s. föltn. használt. kifejezések. maradtunk, elmon-. Ivanovtól az illet mesét oroszul. teljesen tisztában voltam a tartalmával, fölszólítottam,. s. miután. hogy immár. adja el az egészet diktálva votjákúl. Természetesen most már módomban állott figyelmeztetni rá, ha bizonyos részeket kifelejtett,. vagy a közlnek valamely sajátságos kifejezését. nem. - a maga helyén —. alkalmazta.. írásmód dolgában. — mint. szokásos eljárást követtem.. szükséges volt. — általában. látható. A hangok pontos. még néhány. új. jegyet. is. mint. i. az i-hez; az orosz. bi-tól. nálunk. azonban. fölvennem, melyeknek. jelentésérl a következkben adok számot e-hez,. a. följegyzésóre. :. é. úgy viszonylik az. csak abban külömbözik,. hogy kiejtésénél a nyelv hátrahajlása nem történik oly mélyen, mint amazénál. Ugyanígy jelzett tatár hangját.. |. ü. középhang. ajak kissé elretolódik, de pl.. a magy.. ö,. Iván Michailov a Bálint G. í-val. ejti. a hangoknál).. nem |. ö és. ü között. Kiejtésénél az. képez energicus görbületet (mint. a szarapuli é és 4. hangok diphthon-. gusok, melyeknek alkotó részei a nyelv elrésze lapjának es az. mypadlásnak érintkezésébl származó t, d és s, i-féle haugok. A magy. es és dzs hangoktól tehát abban külömböznek, hogy zárlatuk az ínynek sokkal hátrább é = { +. s.. — Némely. meglév. es. részén történik.. |. d. =. d'. +. z \. jegyet kissé módosított értékkel.

(18) ELSZÓ.. XIV. használok, így a. módú. nem. a finn, vagy tatár legnyíltabb. hanem a magyar. jelenti,. dialektusok i-jével i.. |. |. a magyar zárt. e. áll. szemközt. ver vér, ter fejsze) igen zárt,. (pl.. abban külömbözik az ö-tl, hogy nincs oly merev. ©. ajakzárlata és átmenetet képez mintegy. diphthongusok, z. hanem olyan. ejtésüek,. rendesen úgy hangzik, mint az orosz. sokszor eset. hangot. e. (vagy ujabb. é. szerint: e); a kazáni dialektusban ott, hol egyéb. jelölés. csaknem. nyílt e-t. azombanúgy. különösen. e és. i. is,. mintha az. tle az. c, 3. s és. e-hez.. mint a niagy. palatális. d\. |. f,. l',. nem. gy, ty, ly. \. s,. hangzók eltt,. zjésülése volna (az utóbbi. eltt tapasztalható).. A mennyiben a votják nyelvnek nyen megjegyezhet szabályra a hangsúly-jegyekkel. hangsúlyozása néhány köny-. szorítkozik, fölöslegesnek tartottam. tarkítani a szöveg alakját s csak ott hasz-. is. náltam az ékezetet (— ), hol a hangsúly. kivételes, pl. ásta, ójdo, java,. azonban több szónak egy hangsúly alá. mali, kában. Megjelöltem. való tartozását olyképen, hogy az illet szókat apró kötjelekkel (-). egymáshoz kapcsoltam, ilyen összekapcsolt szóknál csak arra. kell ügyelni,. hogy vájjon az utótag egyszer. vagy. névi,. tételnek része-e, vagy pedig valamilyen határozó szó. igei össze-. (pl.. névutó,. kötszó, nyomatékosító szócska). Mert az elbbi esetben az összetételnek legutolsó szótagja viseli a hangsúlyt: az utóbbi fajta szók és szócskák sari,. ellenben. hangsúlytalanok. ;. tehát. kuskod-burjbd, sisa-jusá; de: jaratíd-kii, pú-vilin,. só-p<mna ; niljós-no pijós-no. ;. tú£-ik, kidaéz-ik ;. a rendes hangsúly-szabályok a következk: utolsó tagjára esik a fhangsuly,. mellékhangsulylyal ejtdik. ;. 2.. ud. .. állító ige J. .. oj,. ed) után;. 3.. 1.. tá-dirja,. Uktíd-a? Egyébként általában a szónak. mely mellett az els szótag. mindig az els szótagon van a. fhangsuly az igék parancsoló módjában (ug,. jued-naúed, éuz-. :. és a. verbum negatívum. az utolsóeltti szótag hangsúlyos az. többes számában. Példák járatod, múnco, kápkadi, júboez. ug tódki,. :. ej tódsal ; járati,. úja!. \. todómi, todódi. ;. éotími, sotídi ;. kulsálzi.. Fordítás tekintetében természetesen a nyelvészeti szempont, vagyis a lehet. hség. volt. elttem irányadó. Ennek. talán elnézésre számíthatok, hogy több helyen. kijelentésével. — különösen. az.

(19) ELSZÓ.. els. ívekben. —. szántszándékkal. XV. magyartalanul. fejeztem. ki. magam, illetleg a votják vagy tatáros szerkezetet a maga való minségében tüntettem fel. Azoknak, kik szövegeimet kritikailag akarják használni, azt hiszem jó szolgálatot tettem, hogy a külö-. nösebb szók. és kifejezések. magyarázatait az eredeti orosz vagy. tatár alakban közöltem a jegyzetekben.. Végül legyen szabad kifejeznem legmélyebb hálámat a Magy. Tud. Akadémia. iránt,. mely erkölcsi. és anyagi segítségével. gatott utániban s visszatérésem után. is. módot. támo-. nyújtott rá, hogy. gyjtéseimnek kell alakban való közzétételén dolgozhattam. Budapesten, 1887. márczius havában.. Dr. Munkácsi Bernát..

(20)

(21) VOTJAK SZÖVEGEK. i.. Babonák. A) Az Ocs (( ). 1. Itt. Uksoaz. l. oj o. s. n. i. ;. j>. i. folyó vidékén.. é*p uj o s. no. -. t. ur i mj o. ta. uksodá. :. settid:. settid. settid. ;. «ws, ukso. :. ton ~tu£ sudo-no luod, uzirmod-. — lud-kecán-ká ud uzirmi; — osán-ká urod luoz — adamiján-ká tu£ sudtám-no. -no-so. s.. settikid, sozijdnid jotkisa, so-bordi táji su. gondirán-ka settid. /a. -no. Lu. (M/K-t). :. :. mar-kd-. luod, vistdm-. mis-no luod. 2.. Gondir guzd gurt-dori matá-kd gudfíiz. 3. Valjosidlán iznásjossi. puniskizí-kd. :. so ar seso-kabo luoz.. :. pudo-ut'ised gidad ulá.. 4.. Puni-ká vuziz. 5.. Koéis petjossd-kd. 6.. Pars jukirtisa karaz kuro-ká nulla: kwag kejit. 7.. Tulís kin. mar-ka- no-so urod. :. mal'l'az. :. kwag. muzemáz paré-ká. giriz. 8.. msjaláz voldkam-dirjaz-ká adîd. 9.. Koni. 10.. luoz.. éobaloz.. :. :. so. arinju uz. so ara kulod.. tolaltáli kiz-kulijáz tiros-kd l'uka. Komakdz. kutsa,. luoz.. udalti.. suandn surd-ká nuid. :. :. tol kejit luoz.. kílam komakjos jur-. tisttd kocozi.. 11. Sir siam 12.. nana. sisa. Koédzd-kd nanáz. :. pined uz. sir tuzges siiz. 13. Tulis tilo-burdo vag-ká vuiz 14. Lun-ajd-kd ataz corjaz 15.. Kurdged ataz s seán-ká. MUNKÁCSI, VOTJÁK NYELV.. 1.. vis-ni.. :. :. :. siédez so arin uz udalti.. vuono guzdm sünit. luoz.. o£ luoz.. corjaz:. isan luoz. 1.

(22) VOTJAK SZÖVEGEK,. 2 16.. Kuraged pen = puz-kd puzaz. 17.. Kriig aksan-diro^-kd. lean luoz.. :. oz puksi. 18. Korka-jild kwaka-ka jûktiiz. isan luoz.. :. ta jurtin. :. 19. Jurtád poski, libo didik uliz-kd uliz. I.. kuldm murt. sudo ulod. :. —. ;. luoz.. vecd-kd. urodmod.. :. 20. Kikiles kikdmzd éifcjilad-ká kilid: so arin kulod. 21. Tulis niris-ik bed'onodz-kd kilid luozi;. — kwazijaz-ka. kilid. :. 22. L'om-taj jir-dorad-kd mertciz. ka uld-kd. :. ;. ar Sozd valjostd kejes. valjostd urodes, sutdmes luozi. :. pised kué budoz. ,•. —. kttci-. pised vakéi budoz.. 23. Ted't tara kan jurtád isanan kildoz. 24. Jurtád sod kujil'i-ka. k'ildiz. sudo luod.. :. 25. Korka-puetd picej gopjaz-kd. markd-no-so isan. :. 26. KikUpuni-kwarles saskazd-kd settid: adkttdk. med. luoz.. kot'-kitci. pird-. luoz.. 27. Limí-uUn toljam kudi f/uzaz-kd 28.. N. tl. -. pu-bordi. kicar-jtld. ,. :. kof} i so arin udaltoz. usiz. mol'-kd. mus. :. arin. so. cecio luoz.. 29.. Piézpu-vilié. kicar. tolaltdoykd. ussa. oz. bir. :. ar. so. sokit luoz.. Állatok és növények 1.. Midn. meg. fák és füvek).. kincset találsz, ruhád elrészével megérintvén így. hozzá: «essél. szólj. (tkp. lelkesek. le,. légy kinccsé. medvéül) találtad ezen kincsedet. te. :. Ha medve. !». —. alakjában (tkp«. nagyon szerencsés. is leszel,. meg is gazdagodol ha nyúl alulijában találtad nem gazdagodul meg ha bika alakjában találtad valamiféle baj lesz ha ember alakjában találtad: igen szerencsétlen is leszel, meg is bolon;. ;. —. :. :. dulsz (tkp. megbolonduló -2.. Ha. a. —. is leszel).. medve odúját a faluhoz közelásta: az az esztend. gazdag lesz vadakban. majd. ;. (tkp.. vadas. lesz. ;. úgy értve hogy sok vad. tesz. kárt a falunak). 3.. Ha. lovaidnak. [istenséged] istállódban 4. 5.. Ha Ha. sörényei. a kutya vonit a. macska. összegöndörödnek. :. él. :. valami baj. füleit törülgeti. :. lesz.. csúnya. id. lesz.. marharz.

(23) BABONÁK.. Ha. 6.. hideg. Ha. meg. évben. 8.. deg. a disznó röfögve szalmát hord alomhelyére: az idjárás. lesz. 7.. látod. S. :. abban az. szétnyúlás. idejében). tavaszkor a fagyos földet a disznó túrja fogsz halni.. Ha. a sündisznót szétnyúlva (tkp.. abban az évben meg fogsz halni. 9. Ha az evet télire sok fenytobozt gyjt össze. :. a. :. tél hi-. lesz.. 10.. Ha. poczot fogván lakodalommal (értve. séggel és énekléssel) a patakba viszed. a. :. :. lakodalmi nép-. megmaradt poczok házad-. ból ki fognak költözni. 1. 1. 1. 2.. Egér. ette kenyeret. A min. nem fog dúsan] 13. Ha tavasszal. olyan. nyár meleg 14. 15. 16.. 17. 18.. 19.. Ha Ha Ha Ha Ha Ha. majd. fog. fájni.. (tkp. evett). :. teremni azon esztendben. a madár jókor jön. a kakas délben kukorékol. meg: a. jöv). beálló (tkp.. Ha. a tyúk. háború. lesz. lesz.. nem. ül. el. :. baj lesz.. estig: baj lesz.. a háztetre varjú ül: ezen házban halott ember. a házadban ;. [fali]. fecske,. — ha vecá-fecske. a. Ha. :. tyuko.l piczike tojást (tkp. hamu-tojást) tojik. él. vagy galamb. meg. lesz.. él: szerencsé-. elszegényülsz.. :. kakuk kakukolását szarodon. meghallod. [ülve]. :. fogsz halni.. tavasszal legelsben a fürj. egész éven át kövérek lesznek lovaid. meg. nem. fogad. tyúkod kakas módjára kukorékol: baj. abban az évben 21.. :. lesz.. sen fogsz élni 20.. evén. gabonát az egér különösen pusztított. ;. [hangját]. hallod. — ha a harismadárt. meg: hallod. lovaid soványak, kiéhezettek lesznek.. :. 22.. hosszúra 23. 24.. Ha. a kullancs nyakszirtedbe csimpaszkodott. n — ha akárhova alább ;. :. kendered rövidre. :. kendered. n.. A fehér csótán házadban bajnak (tkp. bajjal) jelenik meg. Ha házadban fekete hangya jelenik meg: szerencsés. leszel.. 25. Ha. valami baj 26.. Ha. megtalálod. szobád belsejét (tkp. házbelsdet) a szú lyukasztja:. lesz.. :. a páfrány fnek (tkp. kakuk-kanál-levélnek) virágát látatlanul. akárhova. bemehetsz. (tkp.. bemenésed. lehet). 1*.

(24) VOTJAK SZÖVEGEK,. 4 27.. Ha. a hó alatt. ^fekete]. telelt. I.. megfoltosodik. áfonya. a. :. borsó azon évben ^dúsan^ terem. 28.. Ha. a pichta-fenyöfa mellé, a levélre. bméz (tkp.. méh azon évben 29. Ha a levél a fáról hull (tkp. esvén el nem fogy) Jegyzetek,. lulojosin. mézes). télig. méz. [fái]. esik. a. :. lesz. tél. (t. i.. mind. beálltáig). le. nem. az az év bajos lesz.. :. .. .. Az. .. «állat». és. «. növény ». fogal-. makra, mint sok más nyelvben, nincsenek külön szók a votjákban. ;. úgy hogy kifejezésükre a nép többféle körülíráshoz, vagy részletezéshez kénytelen folyamodni. Az « állat » fogalmat pl. Nikolaj Ivanov a III. szánni kosmogoniai monrlában eredetileg így fejezte ki; «mindenféle. kot-kocá pudo-zivot, sos-kab, tilo-burdo, nimi-kut, azaz. lábas marha, fenevad, szárnyas, szúnyog-légy » is. elégtelennek. látta. találván. általános. az. n. az. állat ». de ezen kifejezést. ;. czélszerbbnek. említett fogalomr.i,. fogalmat a. szkebb tartalmú «vad. és. szárnyas » fogalommal helyettesíteni. Az 1847-ben megjelent orosz votják textusú. és szarapuli. midn. pl.. aaiBOTHua. A.3yKa. is. módon. ugyanilyen. a 49. lapon az orosz textusnak e mondatát. 3eMHbm noTOHy.iu következképen. De. megtaláljuk már a lulo «lelkes, lélekkel bíró; eleven». lapokon). nyomán. midn. indult Borisz Gavrilov. szerkesztett lat». is,. nyomtatványaiban rendesen a. értelemben. pl.. (1.. Nacs. 3.; Szvjascs.. használja ugyan a lulo képzést. (pl.. ebben:. s. el, i. :. pudo-zivotjos-no, zverjos-no, tilo burdoos-no vijsa birizi.. «állat» kifejezésre (pl. a 18. és 20.. jár. h npo iia fordítja mukát :. ugyanitt. szót. is. az. ugy látszik ennek. kazáni votják nyelven lulo szót 5.. 9.. 11.).. használja «ál-. Maga. a nép. lulo azves kenyessö, tkp.. mesék 21. sz.) de hogy e használatban a lulo irodalmi szónak tekintend. Hasonló rövid és alkalmas szót, a « növény » fogalomra nem találunk s pl. a szara«eleven ezüst» vagy luloaz lultám uloz. nem éppen. puli. az. nyelv A3yKa. 1.. Tal.. ;. íequivalense gyanánt; úgy. «állat». a. «. noBe.it .it>. 3eM.it npoii3BecTii pacTtHÍa». mondatot így adja kosiz-no muéemli pis-puáz-no, turumáz-no pottini. Ugyanez a glazovi A3yKa-ban kosiz-no muéemli pottmi pispuosiz turiu budamzá-no (17. 1.) a Nacs. 3. lapján: muéeme pii, :. :. ;. guédor budttem. 1.. ukso. s^tcb He. TBoero Ka*TaHa. |. jetkh. »,neHi>rn», 3a/i,tTb,. a. »K.ia,ni>». npiiKOCHyTbca. sezijdnid no.ioio. |. |. so-bordí t.. e. ki>.

(25) BABONÁK. gondirán, lud-h ián, o&an. í.-.ia.iy. ih>.. I. úhiKa. 3ai"ma.. 5. bhaom opasoifL Me;iBT.,m. vütámmini cvfeiaTBca. n>. i>,. mar-ká-no-8o iito iuióy;u>. |. |. nc.íYMHblM'b.. punidkizi-ká. 3.. cobiotch. cc.ni. |. pudo-udé ocooeHHoe,. He-. cymecTBO KOTopoe oxpanaeTb aoMamHaro cnoTa n ;i;n(» különös, láthatatlan lény, mely a házi jószágot rzi és a baroinudvarban lakik») ula ;kiibctt> (He ocTaBbii;uimoc. Bcn,. ckothomi> jBopf,. Bi>. |. TBOÜ JOMt).. .niCTT.. (cooana. 4. vuzni BhiTb. mat. ö.. úy. am. YTiqiaTi.. |. 11:111. bo.ikt.).. kicuj zobalnz HeHacTbe,. HCiueTaa noroja. (.en... gukirtini Bii3;KaTb. 6.. 7. talis. éuéjal. B.. |. karos Bt CBoe rHtajo. |. nulla. hociiti... BeCHOK).. esi. s<>. \. 9. tolaltáli j.ia. 10. kornak. arii. =. fto. arin.. shmh.. spuca. |. éuan. cBajba CBajeHbiü napojt. ;. — sua-. nán npii iiíhíii cBajeÖHbix7> ntcHeii. Ha CBajbót aiBimy yB03flm> iio,ío6ho ceMy n Kpucy yHOcart Bt ptny npii II3T. jo>iy poîiTe.ieii ntHiu cBaêHbix-b írECHeö. Coo6pa3HO Cb tími, «rro jtBima noc.Tfc ;. CBajbH. h Kpbicbi jojjkhh KOTopoMt ohí oCimui! («A lakodalomban a leányt elviszik a szülk házából, hasonlóképen a poczot is elviszik a patakba lakodalmi dalok éneklése mellett. Annak megfelelöleg, hogy a lakodalom után elhagyja a leány a szüli házat, a poczoknak is kell elhagyni a házat, a melyben laktakw). 11. sir siam x.Yfci>, KOTOpuü t.m mhiiiii, ee.m th öyjeuib bCTb, y Tea He yjyT'b óo.ií>Tb syÖti. 12. tuzges no o.ibme. ocTaB-iaeT-b pojirre.ibCKiii jomi>, TaKi.. ocTaBHTb jiomi,. bt>. .. .. .. 14. hut-aja bt> no.ijeHb.. 16.. pen puz Ma.ieHbKoe aiiuo. 19. poski KacaToîKa. rustica). |. |. puzaní cHecTii aüuo.. (mauerschwalbe) veéá jacTO iiKa (hirundo |. urodmini cjtftaaTbca ntaHbiMi,.. 20. kikámzá. .. .. .. KyKOBame KysymKH Kórja ra. yc.ibiuiemb. ciuh .... 21. nirié-ik bt> nepBbrii. tensis. :. pa3t. |. kwaSi KopocTe.ib (crex pra-. wachtelkönig, wiesenschnarrer). nix dactylisonans. ;. fürj). |. |. bed'ono nepene.Tb (cotur-. kej acnpHHÍi. chthíí..

(26) D. VOTJAK SZÖVEGEK, -2-2.. tom-táj K.ieuj,b. I.. mertetni 3aH03iiTb. |. BiiBaTbca. ;. a 154.. (1.. pii KOHon.iH.. bab.) |. 23. tarakan. TapanaHb. (csótán). isandn. |. AOpy. He. kt>. |. kildoz. IIOflBIITCa.. 25. korka-puétá. HyTpb. h3üm. TBoeíi. gopjani. picej îepBaKB. |. |. AtjaTb OTBepcTie. (páfrányf. nanopoTHiiKt. 26. kiki'puni-kwar. ;. kakuk-. tkp.. kanál-levél; nyilván a páfránygyökér kanál alakja miatt). |. adkiták. He HOKa3aBIHHCb. 27'.toljini npoBecTii 3HMy| kudi 'iepmiKa. naTHaMii. 28. mol' ^peBecHbiü. 29. tolaltdoj. Me.a.'b.. #0 3hmh.. b) 30.. guzani noKpuBaTbca. |. kégi ropoxi>.. |. Kwaj. K w a j.. éukna-ik kutkisa, zoríz-kd. 31. Zor-ulin silsa. :. 32.. Zor muhm-cild. 33.. Limi. lun-ajd-berá uz zor-ni.. :. badjin budod.. usikiz, jurt-jer-bordi-ka l'akiékd. 34. Kicaj gudirjaki, purtdstd. Sajtanan-valcá toná-no. kema. ussa, pulsaskei-kd : kicaj. Inmar. busán voj:. zoroz.. sunitli.. :. otci. Sajtan piroz, soki. éasjoz.. 35. Nirié-ik tulis-gudiri-dirja vidsa, pogiWaski. 36. Kicaj gudirjaki, punidd korkad. an voj. so-bordin Sajtan. :. vetld.. 37. libo. Inmar msjdm-berd pozar-kd. éukasdn ; imán kisdmed uz 38. 39.. :. kis libo surán, libo jolin. lu.. Inmar éaejám pudz krrej-kd le étid kirejedtuzvajié luoz. In-kil'i muzemá ussa, nil'don salem ulsi pirá ; so-berd úil'-. don nunal. :. ortcisa,. muzemis nos-ik potd.. 40. Ujin in-vozodz adjid-kd luliz ;. luiz. ta in-kil'ijáz kutilni kiskit.. «óstd/» su. ;. so. kuldm vedínldn. ad'amilán lulzá baétini oji vetld. 41. Tulis sundi surds vilié limijdz durán-ká suutiz: so ara. valds-nan udaltoz. 42. Tulis kurág-puzáz tiros an 43. Tulis tuz án Íz. :. éuzdkton. éi. :. éuSákton. liktoz.. liktoz..

(27) BABONÁK. //. Tulís vu kil'iz. ber ki gain. :. gog-kd koékiz. :. 7. ca£ kiga/mju udaltoz. ;. — berd-ká. ju udaltoz.. 45. Guzatn lun-agdaz-kd ed ut:. kiraj gudirjaloz-no je-zorön. jued-úaúed sakkoz.. Guzdm. 46.. joaz sundi-sori-kd pottilid. éukkirjaékoz-no, zoroz-no. :. kivág gudirjaloz-no,. sóin joaz sogsa pottilni küld.. ;. 47.. Guzdm vuán mid pazad-ká. 48.. Sundi puksiki ah. %z. :. kwag. zoroz.. jirid visoz.. :. Idjárás. 30.. Ha. reggeltl fogva esik az. kezdvén esszik) 31.. 32.. délután. nem. ess (tkp. ha. 33.. Ess alatt állván nagyra nsz. Ha az ess a földre esvén, buborékot :. vet. :. soká fog esni. Ha. a hó estében a ház-[fal-]hoz tapad. :. melegre (értsd. :. mutat).. 34.. Midn. mennydörög. idjárás mennydörög) kés-. (tkp. az. táskádat (hüvelyedet) üresen ne tartsd [és]. az idjárás reggel. fog esni majd.. idjárás soká fog esszni).. (tkp. az. lesz, v.. :. akkor Inmar téged 35. Az. is. leüt. :. oda Sajton be fog menni. [mennykjével] Sajtan-nal együtt.. els tavasz-mennydörgés idejében lefeküdvén. [a földre],. hengergzzél. 36.. Midn. mennydörög, kutyádat ne tartsd szobádban. :. mellette Sajt an járkál. 37. sörrel,. sod. Ha Inmar mennykütése. akár kvászszal, akár. nem 38.. vízzel. nem. olthatod (tkp. oltá-. lesz).. Ha az Inmar ütötte. fává alakítod 39.. után tzvész támad: oltsd akár. tejjel;. :. kireghárfád jó. A mennyk. (értsd. :. mennyk-ütötte). zengés. lesz (tkp. igen. fát kire$"héx-. zeng. a földbe esvén, negyven rfnyire. lesz).. megy. alá. :. azután negyven nap eltelvén a földbl ismét kijön. Ezen menykövet fogdosni félelmetes [dolog.. 40. Ha éjjel lidér ez fényt látsz, mondd «Uram !»; az egy megboszorkánynak a lelke; az embernek lelkét elragadni jár úgy. 41. Ha a nap tavasszal az utón [lev' havat oldal:. halt. vást olvasztja:. teremni.. abban az esztendben a nyári. vetés [dúsan] fog.

(28) VOTJÁK SZÖVEGEK,. 8. 42. Tavasszal sok tojást ne egyél 43. Tavasszal sokat ne aludjál. Ha. 44.. tavasszal a víz (értsd. korai vetés fog [dúsan] teremni. ;. :. :. I.. sárgaság jön. :. sárgaság jön. "rád].. [rád].. az áradás) gyorsan elmegy. —. ha késre marad. :. a. a kései. :. vetés (tkp. vetett gabona) fog [dúsan] teremni.. Ha. 45.. nem. nyáron. meg. tartod. nem. (tkp.. ügyeled meg) a. mennydörögni fog és a jégess elveri a gabonádat (tkp. az idjárás mennydörögni fog és elveri jégessvel...). (az idjárás) menny46. Ha nyáron a nap elé jeget hordasz ess] azért a jeget befedve [az dörögni fog, csattogni fog, esni fog delet. a déli pihent). (t. i.. :. :. ;. kell hordani.. 47.. Ha. 48.. Midn. nyáron. vízzel felfelé locsolgatsz. a nap leáldozik, ne aíugyál. Jegyzetek: kic.. litert.,. :. esni fog (az ess).. fejed fog fájni.. :. npnpoâ, noroâ: kw. limja CHi>ri> zob noroâ HeaaronpiaTHa, kw. jugit noro,n,a acHa, ktraj. kw. pel'nt tcmho, kw. suldir. npnpoâ. Becejia.. 30. lun-a^d-berd nocrfe noji^HH. 31. hadain budod. budoz (bab. 22.. a mondatszerkezetre nézve pised kué. v. ö.. ,-. sz.).. 32. pulsaská-ká ecin ny3bipn .utjaiOTca. 34. purtds HOiKHbi. nycTHMt. bus. |. |. vopii êpacaTb. vaha. |. BMtcrfc. 35. vidni. |. pudz. félkör alakú,. rycjrn;. jwgittaskini nepeBepTbiBaTbca.. jie iib. 38. éasjdm. H3i> .npoBi.. fekv. MO.mieio yiiTaro .nepeBa. hárfa szer zeneeszköz. |. |. kire 5. vágni ,naTb. tojiocl.. 40. in-vozo 3.. 1.. bolygó mocsárfény;. lidércztz,. 2.. meteor,. egy mezei virág neve, mely a szegfhöz hasonlít és piros szín. (Potanin szerint: pseonia;. G. (votják. nemzetiség. iiíoht,,. CocHOBCKaro Kpaa» értekezése megfelel a. mi. ». Mapbim-b KopeHb); 4.Verescsagin. író) szerint. Uram. Isten. !. ». még. :. 6orb. 16. lapján). |. üoji.h.hh. «óstd.'». felkiáltásunknak,. (1.. «Bothkii. a votjákban. vagy az orosz. «rocno^H!»-nak. 41. durán-ká suntiz BecHOio, Korâ cojiHije rp-feerb Ha toü CTopoHt ôporn, eb KOTopoö naâioTt co.iHe^Hbie .. CH'fcr'b. midn. ocTaeTca Bbinie a. .. .. npoTHBOiiojioacHOH cTopoHbi. CHtri.,. Jiymi,. (« tavasszal,. nap olvasztja a havat, az útnak azon oldalán, mely fell.

(29) BABONÁK.. 5í. a napnak sugarai esnek, a hó magasabban marad meg, mint az. ellenkez oldalon « válik). |. ii!.. I. minek következtében a hófelület rézsútossá. ;. valds-úan spOBOfi. í.. x.it,ói>. éuiákton aejrryxa. viá. 45. ed. paasHBi. ut'. th He. eciii. yêmb. hogy akkor pihensz a munkától,. mve. babonáról Verescsagin említett. 46. 8undi*éori-ká .... ee.m. CHTb. .le^'b. |. coö.hoûtl nozxeHB(t.i. azzal,. Bvebben. alszol, eszel stb.).. ír e. 26. lapján.. th. iipn. co.mut óyjemb buho-. áukkirjaékon oqeHi. cTpaumbiíi rpo>n> n mo.ihííi. |. sogni. nOKpbITb. 47.. vih'i. paéad-ká .... ec.m th .tbtom-l. bt>. Bepxt Gyjeuib. pbi3raTb. 48. pukéiki. .. .. Kórja co.iHue 3aKaTbiBaeTcn.. .. c) 49.. Se k. 1. 1. n u n a Ij o. s.. ugani dn kutkí. Seredád-no, pdtnicdd-no. ta. :. nunaljos. sekit eé.. 50. Vil tole^d kijedno kujani, kof-mar ui-no uâni dn kutki: ta dir sekit.. 51. Vil tolejd vordkdm pinaili tuá sekit luuz. 52. VH'tolejdz adjísa, vesaskí. 53.. Vil'. 54.. VW. ar ujd-kd ed kicardz,. vil'. Íz. :. :. uied aélan luoz.. ves ar éozd ííis. lisdz. vil'. ud. la.. ar vutoj-kd sutid. kwaj puz-. :. merjaloz.. 55. Dedi'kuston-nitnald puni-no uz lesti. :. ut,. tilo-burdo-no kar uz. so tuz sekit nunal.. 56. Dedi'kuston-nunal ceber-kd luiz. :. ar kapci luoz.. 57. Velikoj cetverik uja uksodd lidjísa 58.. :. uksoed íiros luoz.. Tirojca-nunal kustdm sutdi'-pued surd vijiz-kd. :. so ara. kulod.. 59. Mikola-nunald u$*asa. Bajos. :. artozd uied a$o luoz.. (tkp. nehéz). napok.. 49. Szerdán és pénteken ne kezdj el dolgozni. bajosak.. :. ezen napok.

(30) VOTJÁK SZÖVEGEK,. 1. Ujholdkor trágyát hányni és. 50.. ne kezdj meg: ezen. id. Ha. 54.. 55.. nap. A. nem. (értsd. 56.. enyhe. 58. :. levelet, :. dér. t.. i.. Ha. fogsz. (tkp. új év. be (tkp. az idjárás «derezni» fog).. sem a madár fészket nem készít igen fontos és komoly ünnep).. a szán félretevésének napján [az. Áldozó. :. sem a. az igen nehéz. id] szép: az év. át. (tkp.. nagy) csütörtök. Ha pünkösd. az évben te. meg. :. alá-. fogsz halni.. Miklós napján, ha. dolgozol (tkp. dolgozván). munkád elre. (tdk.. 50. vil tokja. dad, patnicáa (bab. 49. sz.);. 5:2.. olvasván pénzedet. napján a patakba dobott ribiszkecserjéd. elre halad munkád. nalá (55.. éjjel. lesz.. Jegyzetek:. ;. v. ö. so arci (bab. 8. sz.). lun-agá (30.. sss.). ;. egész. :. való lesz).. sere-. ;. uja (53. sz.). ;. nu-. sz.).. aélan luoz Bnepe^t nêTb.. 53. vil ar uja-ka. yêniL cnaTb. |. |. víl'ar iijh vil. jeHb npopoKa. próféta napja ». es id). |. .... ecan th. H0 iib Ha hobhíí rojt He. ;. hobhü rojb;. H.iia («újév;. 3T0ti>. %ewb 20-thü. ezen nap Julius iO-ika, Éliás. voltaképen csak egy ezen ker. szent napjához. sutid coxacenib. 55. dedi-kuston-nunal. y BOTHKOB'b. bt>. 4ozá Bee BpeMa.. 54. Us XBOii. közel. feny] -tlevelet újévig. új. áll. szán félrevetésének (tkp. elvetésének) napján. abban. 59.. Iiojh,. nem. lesz.. 57.. éven. egész éven át. ugat,. pénzed sok. merül. :. alszol:. leszel alvói.. új. elérkeztéig) égetsz. kutya. nem. újév éjjelén. nem. aludni (tkp.. dolgot végezni. gyermeknek igen bajos lesz t. i. élte]. dolgod elre halad (tkp. lesz).. 52. Újholdat látván, imádkozzál. Ha. bárminem. bajos.. 51. Ujholdkor született. 53.. I.. 9tott> jeflb. :. |. puzmerjaloz vmeü yêTi... 22-poü jeHb MapTa, ÓJiarOBimeHie. oêHb. TaiKe.io. ;. qnTaeTca («márczius 21-ik. napja, gyümölcsoltó Boldogasszony; a votjákoknál ez a nap igen. fontosnak tartatik». ;. sekk nunal. :. voltaképen ismét csak egy az említett keresz-. es. votják. eddigelé e. szólás. tény ünnephez közel. ünneprl van. szó). |. ütni. jaaTb |. «bajos nap»-nak van fordítva;. minthogy minden esetben valami bajos jelenséget tulajdonít a babona a sekk epithetonnal ellátott napnak. Itt ezt nem mond-.

(31) BABONÁK.. 11. babona tartalmából, hogy a dodi-kuéton-nunal «nehéz» volta szigorú és komoly ünnepiességében áll; ezen a napon jelesül nem csak az ember tarmint minden más votják ünnepen, tózkodik a munkától hanem az állat a kutya es madár is. 58. sutar-pu CMopojima (a vörös ribiszke cserjéje). a.y> luoz Biiepe;i:B no59. Mikola-nunal 9-thü ;ienb Maa hatjuk. mert egészen világosan kitetszik. :. a. —. —. :. |. iuctl, .ieruo. T,acTc>i.. r. Vetjos.. (J ). Vetakid vuá-ká. 60.. ud. kid,. 61. Vetasa tiUmajá-ká adgikid, luoz. ;. —. 62. Vetasa lipát-jílis-ká usid. kulámed. sutiz-ká. kuaj. :. suldír. budod.. :. :. acid kulod, libo jurtád. libo. luoz.. 64. Ukso settisa vetad-ka. uksodá. teníd libo tiriskon-vuraskon liktoz.. :. iétod.. 65. Vetasa jumsasaz-kd adjid -az liktí. cisto. cisto-ká ez sut: Sob luoz.. 63. Vetasa vil jurtdz-ká adjid. libo. — ed-hdvij-. vijid-ká: ton kulod;. usid,. tusmonjos bordiétid kuékozi.. ! *. :. kílán vison liktoz. 66. Popáz-ka vetasa adjid. :. jurtád kulám murted. Vetam veted «as-vtlam med-az. 67.. ,•. tviéon med-. susa, Kilddjli 4uz talán kusti ! luoz.. us /» susa: nirié-ik pedlo. potikid, sit'-vdad saljisa kelti.. 68. éukna murt-dorá nan kurtciták-ká potid: solán urod vetez ton Vila usoz. 69. ízikid ístanida jir-ulad-ka ponid. vetalod.. :. Almok. Ha álmodban. 60.. merülsz. meg. :. (tkp.. fogsz halni. ;. midn. —. álmodol) a vizbe. ha nem merülsz. alá. esel, :. ha. nem. alá-. halsz. meg, az ellenséges szellemek eltávolodnak tled. 61. Ha álmodván valamiféle tzet látsz, ha egészen elégette ha egészen nem az idjárás derült lesz t. i. az ég tárgyat) ;. :. égette el 6:2.. :. —. borúit lesz.. Ha álmodván. a. háztetrl. leesel. :. nni. fogsz..

(32) 1. VOTJÁK SZÖVEGEK,. 2 63.. Ha álmodván. vagy halott. 64. vagy magad halsz meg,. hogy pénzt találtál neked vagy valami fizetséged. azt álmodod,. ván álmodol). :. lesz (tkp. jön),. 65.. :. házadban.. lesz. Ha. házat látsz. új. I.. (tkp. (tkp.. ha pénzt. talál-. fizetés-birság). vagy elveszted pénzedet. sétálót látsz ragadós betegség fog [reád]. Ha álmodván. :. jönni; «a betegség ne jöjjön. !». — mondván KH'daj. ]istenség-]-nek. tojáslepényt (tkp. sárga lepényt) dobj. 66.. Ha álmodván. papot látsz. :. házadban halott embered. lesz.. rád ne jöjjön (tkp. « magamra ne elször kimész (t. i. szükséged végezni), köpj szarodra (tkp. szarodra köpvén hagyd ott). 68. Ha reggel máshoz mész a nélkül, hogy kenyeret haraptál volna (tkp. haraptalanúl) az rossz álma te rád esik. 67.. essék. !». Hogy álmodott álmod. —. mondván). midn. :. :. 69.. lodba). Ha. nadrágodat,. álmodni. :. |. kuékozt. 61.. alszol, fejed alá teszed (tkp. feja-. íogsz.. Jegyzetek: ;i,yxT>. midn. yTOHVTb Tea. cisto Bcé qTO-HMy^b 60.. OTCTaHyrt. maja-kei. vijni. |. tus inon. BpajKêÓHuii. ott>. zob. |. |. luoz. HeHacTbe. tfy,a,eTT>.. 6i. tiriékon-vuraskon. 65. jumsas. iuaTa h. ry.ijnomifi. mTpa<i>T>. |. istini. nOTeparb.. Hapo^t jumsani sétálni; szorosabb ünnepek estéin mindkét nem;. értelemben a következ népszokás. :. beli ifjúság összegyl egy házba, azután hosszú sorokba állva, kimegy a falu végére. Innen kezdve aztán sorban minden egyes házba bemegy, hol rövid ideig táncczal és énekléssel mulat a kireg zenéje mellett. E mulatság hajnalig tart, mely közben egyes párok ki-kiválnak és félrevonulva kéjelgésnek adják magukat. Az orosz erkölcsi felfogás befolyása alatt a jumsan népszokás mind-. inkább kivész. s pl.. Balezino-bsni, a glazovi kerületben. már isme-. különben a votják életmód legkiválóbb specialitása, a ha nem jobban, de legalább oly kwa sem található s az ifjúság folyékonyan beszél oroszul, mint votjákúl). Megjegyzend még,. retlen (hol. —. hogy az orosz ryjiHTb. «. sétálni » szó is használatos. értelemben a szarapuli kerületben kilan vison. «. |. «kurválkodni». kit 3apa3HTe.ibHaa 6ojrE3iib. ragadóssággal [járó] betegség*). |. ;. KU'daj cymecTBO,.

(33) 13. BABONÁS.. 6ojrfc3HH (* ragad ós betegsége-. pacnpocTpaHHiomee sapaSHTeoBHua ket terjeszt lény »). mindennem t. i.. |. éuitaban Híe.iTaa aimnaa. áldozatoknál szerepel). kusti dobj. |. !. (ezen lepény. a mennyiben. a Kil'dáj rendesen valami elhagyott helyen, mély völgyben,. hegyhasadékban. a hová neki az áldozatlepényt dobják.. stb. székel,. 67. niris-ik pedlo potikid bt>. .ierieiiiKa. HyjKHnK-b. |. saljisa. 68. murt-dorá kt.. usoz ero He. xopomiü. 70.. apyroMy. |. ocTaBb. pa.Tt litems. tatáros szerkezet.. !. kurtciták He BKyciiBHiii. cyêTca Ha. coht.. e). th bb nepBHÜ. Kor,ia. n.iioHyBiHii. kel'ti. ton-vilá. |. xeoi.. Visonán kulonán.. Tonestid pi<i pinaldá-no, piidodá-zivottá-no, cipidá-ku-. rágdá-no, éoMá-âgügdá-no, kot'-mar gec uidá-no ad'ami tusmon-. éinmin-ká uckiz. sin uskitoz.. :. 71. Kil'dn visikid, Kil'dájli mar-kd-so siz tisa, ul'cáá. ;. sizsa, gustirija kert-. kenir kusti, ta Lustám kenirdá kin-ká settiz-ká, aciz visni. kutkoz. 72. Gogijed-ká virjiz:. tibirtid. gigirtiUa tibirid «lurs, lurs». sutojaz gutjati; libo kotta majtalán majall'asa zibilni kind-kd kos. 73.. Gundié ad'amijüz. 74.. Visiso a$is sorad ne-no-kiná-no. mizga. tibiraz. :. gundámcz puékaz koskoz.. án oi ;. — oüd-kd. so vison. ton sori minoz. 75. Pudo-zivoted kijad-kd oz ul. vuzam-seün. sot. ;. — £okiin-ká oz. 76. Surás-vilis. umoj luoz. -jumli. 77.. ul. :. :. sója kinli-ká. kwinmütiezli. semna-puékad. sot.. mar-kd-so sion-ká settid: sojd ton an. si,. ám-. !. Kiros-kalad. kerttisa. ladon. nulli. :. ladonles. tusmon. pegsd. 78. kid, tinad. 79.. popU. Kulám murtlán. uckámin-ká házi. ;. — oz-kd. Kulám. vi. :. girobd poni-. sultiz. :. sojd. aciz kuloz.. murtli girob lestám-berad, soles seldpjossá kulám. murttá vatni nuikid, kitci-ká, úurá-gopá 81.. :. Popldn cerkin vosam-beraz-ká kulám murt. vini küld. 80.. sinjosiz. gurtad kin-kd-so nos-ik kuloz.. Kulám murtlán. od-kü kar: tonid urod. luliz. luoz.. kusti.. pota girobistiz. :. sóin soli kiston kar.

(34) VOTJÁK SZÖVEGEK,. 14. I.. Vit jurta potsa, jurt-kugoed-ká. 82.. kvliz. :. mtzon. ton-no,. kil'amjosíz-no uzírmodi.. 88. Kijiétid nan usiki. Betegség Ha. 70.. a. sojii. :. és halál. te kis. kirfámjos kisko.. (tkp. betegséggel halállal).. gyermekedet, vagy lábas jószágodat, vagy. vagy réczédet, ludadat, vagy akármely jó munszemet ejt kádat egy ember ellenséges szemmel megszemléli történik). (értsd szemverés 71. Ha ragadós betegségben (tkp. betegséggel) sinyldöl (tkp. csibédet, tyúkodat,. :. :. sinyldtödkor), fogadj. (t.. tégy fogadást) valamit Kíl'dáj-nek. i.. ;. fogadván, dobj az utczára rongyba kötve darát, ezen kidobott darádat ha valaki megtalálja,. Ha. 7:2.. maga kezd. el. sinylödni.. köldököd kirándul: hátad fell átöleltetvén magadj,. mig csak hátad. alurs,. lurs». hangot. —. nem. nem mond. ad lurs-ot. —. (azaz: oroppantasd ki a hátad») emeltesd magad" vagy pedig valakinek parancsold, hogy hasad szappannal kenegetvén, nyomogasson. a fúldoko73. Az [ételtl] fuldokoló embert öklözd hátba lást eszközl étel (tkp. fúlása) belsejébe megy. :. Olyan helyrl, hol beteg van (tkp. beteges hely ell) senkit ne hívj ha hívsz, ama betegség utánad fog. 74.. magad után. ;. —. menni.. Ha. 75.. (azaz. :. sínyldik). módjára 76.. :. :. azt. add oda. — ha akkor sem. Ha. él. él. meg. közt. árú. nem. lábas jószágod kezed alatt (tkp. kezedben). valakinek családbelijeid. meg add oda egy harmadiknak. azt te meg :. az úton (tkp. útról) akármi ételt találsz. :. ne edd, jó lesz orvosságszernek. a töm77. Hordj kereszt-[tartó] zsinórodon kötve tömjént jéntl fut az ellenséges szellem. 78. Ha a holt embernek szemei nyitva maradnak (tkp. :. nézben vannak): midn meg fog halni.. Ha. sírba. teszed,. faludban valaki ismét. ember feltámad, [miután] a pap plomban imádkozott (tkp. a pap imádkozta után) meg kell t ölni; ha nem öli maga hal meg. 79.. a. holt. —. 80.. [érte" a :. a. tem-. papnak. :. Miután elkészítetted a koporsót. (tkp. elkészítésed után).