Javítási-értékelési útmutató

(1)

FRANCIA NYELV

KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM

ÉRETTSÉGI VIZSGA ● 2012. május 22.

(2)

I. Olvasott szöveg értése

Jó megoldásként csak a javítási útmutatóban megadott megoldások fogadhatók el.

A feladatokat kizárólag tartalmi szempontból kell értékelni, azaz a nyelvtani és a helyesírási hibákat csak akkor kell figyelembe venni, ha azok a válasz megértését

akadályozzák.

A jó megoldásokat (helyes itemeket) a táblázat segítségével alakítjuk ponttá!

Többletpont, fél pont nem adható!

1. feladat 0 la chasse aux trésors

1. faire fortune / s’enrichir / la fortune / la richesse / trouver des objets de valeurs (Toute réponse ayant le même contenu)

2. un détecteur de métal / « une poêle à frire » (Sans guillemets la réponse ne peut pas être acceptée.)

3. Le détecteur fait un bruit. / La machine émet un bruit quand elle a trouvé du métal. (Toute réponse ayant le même contenu)

4. Parce qu’ils retrouvent tous les objets en métal / sans valeur / peu précieux. / Parce qu’ils retrouvent surtout des clous et des capsules de bière.

5. C’est un chercheur à qui on demande de retrouver des objets perdus et que l’on paie pour son travail. / que l’on engage pour retrouver des objets perdus. (Toute réponse ayant le même contenu.) (La réponse « Ils retrouvent des objets précieux (perdus) » n’est pas suffisante : l’essentiel, c’est d’être engagé, d’être payé pour la recherche.)

6. Non. (Ils ne retrouvent pas toujours l’objet demandé, seulement une fois sur deux.) 2. feladat

0 C 7. A 8. E 9. I 10. D 11. F 12. G 13. K 14. B 15. H

3. feladat

0 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25.

C G A D K B L E I F H

(3)

A középszintű olvasott szöveg értése vizsgarész-összetevő jó megoldásait ponttá alakító táblázat

jó megoldás

elért pont

0 0 pont

1 2 pont

2 3 pont

3 4 pont

4 6 pont

5 7 pont

6 8 pont

7 10 pont

8 11 pont

9 12 pont

10 14 pont

11 15 pont

12 16 pont

13 18 pont

14 19 pont

15 20 pont

16 22 pont

17 23 pont

18 24 pont

19 26 pont

20 27 pont

21 28 pont

22 29 pont

23 31 pont

24 32 pont

25 33 pont

(4)

II. Nyelvhelyesség

Többletpont, fél pont nem adható!

1. feladat 1. C (les mêmes)

2. B (n’importe quoi) 3. B (Certains) 4. D (d’autres) 5. A (quelque chose) 6. B (Plus ... plus) 0 C (beaucoup) 7. C (La plupart)

2. feladat

8. supportait 14. a déclaré

0 se trouvait 15. a sauté

9. ont vu 16. ont essayé

10. peux 17. étaient

11. arrivait / était arrivé 18. a réussi

12. avons vu 19. ne reverrais plus / n’allais plus revoir 13. s'est couvert 20. a promis

3. feladat 0 C (les)

21. C (le leur) 22. C (eux) 23. A (se) 24. A (s’) 25. A (leur) 26. C (leur) 27. C (l’) 28. B (lui)

(5)

A középszintű nyelvhelyesség vizsgarész-összetevő jó megoldásait ponttá alakító táblázat

jó megoldás

elért pont

0 0 pont

1 1 pont

2 2 pont

3 2 pont

4 3 pont

5 4 pont

6 4 pont

7 5 pont

8 6 pont

9 6 pont

10 7 pont

11 8 pont

12 8 pont

13 9 pont

14 9 pont

15 10 pont

16 11 pont

17 11 pont

18 12 pont

19 13 pont

20 13 pont

21 14 pont

22 15 pont

23 15 pont

24 16 pont

25 17 pont

26 17 pont

27 18 pont

28 18 pont

(6)

III. Hallott szöveg értése

A feladatokat kizárólag tartalmi szempontból kell értékelni, azaz a nyelvtani és a helyesírási hibákat csak akkor kell figyelembe venni, ha azok a válasz megértését

akadályozzák.

Többlet pont, fél pont nem adható!

1. feladat A felvételen hallható szöveg:

Présentatrice : Ils étaient 1400 le week-end dernier à Lausanne; ils seront 38000 ce

dimanche à New York pour courir le marathon, mais n’en font-ils pas trop ? La forme à quarante ans, n’est-ce pas l’arthrose à soixante ? Le témoignage d’Eric Siegmann, dans le magazine Quinze minutes.

Eric

Siegmann :

J’ai dû renoncer malheureusement depuis deux ans à faire de la course à pied suite à des problèmes de genoux. On m’a fait comprendre que si je voulais éviter une aggravation ou si je voulais éviter une opération, il fallait que j’arrête la course à pied. On cherche toujours des explications, on se dit que, effectivement, c’est des excès, on a certainement exagéré, bon, enfin, moi j’ai exagéré, j’ai fait trop de sport sans respecter les repos, j’ai peut-être couru sur des surfaces qui n’étaient pas adaptées, qui ont accéléré le mal, mais disons, voilà, c’est comme ça, c’est la vie. En ce qui me concerne, je me dis quelquefois, voilà, j’ai fait des bêtises, et voilà, je n’ai qu’à accepter. Je sais ce que m’a apporté le sport, donc, ça, plus personne ne va pouvoir me prendre ça.

(http://info.rsr.ch/fr/rsr.html)

0 marathon 4. aggravation / opération

1. trop 5. médecins

2. deux / 2 6. abandonner / arrêter

3. genoux 7. bêtises/fautes/excès

(7)

reporter : Ça s’est passé il y a combien de temps, Monsieur ? le vieux

monsieur :

Le 3 septembre.

reporter : Vous étiez dans ce champ ou chez vous ? le vieux

monsieur :

Non, je venais d’une réunion, ensuite je suis rentré chez moi. Il était dix heures moins vingt, j’ai regardé ma montre. Alors je dépose ma mobylette, je prends ma clé, j’ouvre ma porte, et au moment que je veux prendre ma mobylette pour la rentrer à l’intérieur, qu’est-ce que je vois ? Cet engin-là. Rouge, rouge, rouge. Un rouge pénétrant, comme le coucher du soleil. Cylindrique, gros comme ça, à peu près quatre mètres de haut, ça dépassait presque les arbres-là.

reporter : Il était déjà sur place ? le vieux

monsieur :

Il était sur place quand je suis arrivé. Je l’ai pas vu atterrir. Je l’ai vu partir, mais je l’ai pas vu atterrir.

reporter : Ça ne faisait pas de bruit ? le vieux

monsieur :

Ah, pas de bruit, aucun bruit.

reporter : Et vous avez eu combien de temps pour le voir ? le vieux

monsieur :

Oh, à peu près un quart d’heure.

reporter : Mais vous êtes allé voir de plus près, ou vous êtes resté... ? le vieux

monsieur :

... ah non non non non, j’avais trop peur, moi. Eh là, eh là. Ah non non non, moi, j’avais peur ; je sais pas ce que c’est, j’y connais rien. C’est un danger public ! Il est bientôt temps qu’on s’en occupe, hein ! À 150 mètres du village ! Vous vous rendez compte, vous ? À 150 mètres des agglomérations !

reporter : Mais il y avait des hommes à côté, vous avez vu ...

le vieux monsieur :

... non non non non non, je peux pas dire des choses, j’ai pas vu, il était à peu près élevé, à deux mètres de hauteur, ou il était sur des béquilles, je sais pas, il se déplaçait lentement. Je l’ai vu par les feuilles des arbres, vous voyez, il se déplaçait tout doucement, il ne faisait même pas 20 km à l’heure. On dirait qu’il était sur un coussin, ça ballottait, mais doucement, doucement, doucement. D’un coup, il s’élève ; moi, je savais, j’dis, tiens, il s’élève pour passer là-bas.

reporter : Et quand il est parti, ça a fait du bruit ? le vieux

monsieur : Non non non, aucun bruit, aucun bruit. Il s’est élevé, alors il a passé au-dessus du bouquet d’arbres. Hopp là, en moins de deux, il était, il a pris une vitesse formidable, et je l’ai plus revu. Pop, le v’là parti, vers l’Ouest.

(http://www.youtube.com/watch?v=Vtp6CxIAhlE)

(8)

0 Le 3 septembre.

8. Il rentrait d’une réunion. / Il déposait sa mobylette. / Il rentrait dans sont appartement./

Il ouvrait la porte de son appartement. / Il rentrait. (Toute réponse ayant le même contenu.)

9. Dix heures moins vingt. / 9H40

10. Il était cylindrique / gros / (au moins) quatre mètre de haut / rouge / Il dépassait presque les arbres. (Toute réponse ayant le même contenu.)

11. Non.

12. Un quart d’heure. / 15 minutes

13. Il avait peur. (Toute réponse ayant le même contenu.) 14. À 150 mètres.

15. Aucun bruit.

Mélanie Craignou : Je m’appelle Mélanie Craignou, j’ai 19 ans, je suis originaire de Louanec, dans les Côtes-d’Armor. J’ai été élue Miss Bretagne le 22 octobre à Rennes. J’ai été élue Miss Côtes-d’Armor en 2008, puis Miss Armoric en 2009, ce qui m’a permis d’accéder à Miss Bretagne 2009.

La soirée se déroulait dans un premier temps avec un défilé en robe de soirée, puis le discours et les présentations et ensuite il y a eu le passage en maillot de bain.

journaliste : Tu penses déjà à Miss France ?

Mélanie Craignou : Oui. Miss France, c’est le 5 décembre prochain à Nice. Là on sera 37 participantes. Donc, on part le 11 novembre en Martinique, pour préparer l’élection de Miss France. C’est pour faire les reportages qui seront présentés lors de cette soirée. On aura aussi des reportages photo à faire. Puis on retourne 15 jours à Nice pour préparer l’élection aussi, donc là, on fera plutôt des danses, et des chorégraphies pour la soirée.

journaliste : Comment se jette-t-on dans le grand bain ?

Mélanie Craignou : J’y ai participé avec l’aide de maman, pour avoir une expérience, pour me donner confiance, pour avoir confiance en moi.

journaliste : Pour toi Mélanie, une miss, c’est quoi ?

Mélanie Craignou : Il faut bien sûr l’élégance, bien s’exprimer, oui, c’est un ensemble en fait, sinon, qu’est-ce qui pourrait faire la différence ? Ce serait mes yeux, je crois.

journaliste : Et les études dans tout ça ?

Mélanie Craignou : Je suis en 2^e année BTS négociations et relations clients, et par la suite je souhaite devenir cavalière de la garde républicaine. Si j’étais Miss France je mettrais mes études de côté pour un an, mais l’objectif restera toujours le même, la garde républicaine. Je prendrais ça comme une bonne expérience, comme un plus, comme une occasion à saisir que je n’aurai qu’une fois. Ce serait que du bonus.

journaliste : La Bretagne est dans ta peau...

(9)

Mélanie Craignou : En fait, je suis très heureuse de pouvoir représenter la Bretagne, c’est un grand honneur et c’est un engagement sérieux et j’espère bien représenter la Bretagne ainsi que les Bretons. Personnellement je suis plutôt une fille de la mer, mais la Bretagne a beaucoup plus à offrir, par exemple sa culture, son patrimoine, ses plats culinaires et ses beaux paysages.

(http://www.ouest-france.fr/videos)

0 F 20. F

16. F 21. V

17. F 22. F

18. F 23. F

19. V

A középszintű hallott szöveg értése vizsgarész-összetevő jó megoldásait ponttá alakító táblázat

jó megoldás

elért pont

0 0 pont

1 2 pont

2 3 pont

3 5 pont

4 6 pont

5 8 pont

6 9 pont

7 10 pont

8 12 pont

9 13 pont

10 15 pont

11 16 pont

12 18 pont

13 19 pont

14 21 pont

15 22 pont

16 23 pont

17 25 pont

18 26 pont

19 28 pont

20 29 pont

21 31 pont

22 32 pont

23 33 pont

(10)

IV. Íráskészség

Az írásbeli feladatok értékelése központilag kidolgozott analitikus skálák segítségével történik. Ez az értékelési eljárás meghatározott értékelési szempontokon, valamint az egyes szempontokhoz tartozó szintleírásokon alapul. Minden írásbeli munkát ezen szempontok segítségével kell értékelni oly módon, hogy a dolgozatot minden egyes értékelési szempont szerint újra kell olvasni.

Ezen értékelési eljárás további sajátossága, hogy a szintleírások a nyelvi teljesítményt értékelő szempontoknál nem tartalmaznak hibaszámokra vonatkozó utalásokat, valamint nem osztályozzák előre az egyes hibatípusokat a hibák súlyossága alapján. Ennek oka az, hogy az egyes nyelvi hibák súlyosságát (értelemzavaró vagy nem értelemzavaró hiba) csak az adott szövegkörnyezet figyelembevételével lehet megállapítani.

Megjegyzések az útmutatóhoz

A feladat teljesítése szempontjából a terjedelemnek és az irányítási szempontok figyelembevételének kiemelkedő jelentősége van. Mivel a szavak előírt száma szabja meg a terjedelmet, a szavakat meg kell számolni. Anélkül, hogy nyelvészeti okfejtésekbe bocsátkoznánk a szó fogalmának meghatározását illetően, az írásbeli érettségi feladatok javítása szempontjából szónak számítunk minden, egymástól szóközzel elválasztott egységet.

Eszerint tehát 1 szónak számítanak például a következő alakok: du, (il) m’a (vu); 2 szónak számítanak a következők: de la, (il) me trouve (gentil).

A javítás során ismétlődő hibának azt tekintjük, amikor a tanuló ugyanabban a szóban ugyanazt a hibát követi el. Tehát két egyeztetési hiba akkor számít ismétlődésnek, ha ugyanazt a szót érinti: pl. grand / grand helyett grande / grande szerepel.

Ékezethibákat akkor veszünk figyelembe, ha nyelvtani vagy lexikai következményei vannak (pl. a / à, ou / où, mer / mère).

A nyelvtani hibák súlyozására nem készült részletes utasítás. Úgy gondoljuk, hogy ezt a feladatot minden kolléga el fogja tudni végezni tanári tapasztalatai alapján.

Az útmutató nem tartalmaz utasítást az értelmetlen szövegrészek jelölésére a javítás során, ugyanakkor ez értékelési kritérium. A dolgozatokat javító tanárnak saját jelölést kell alkalmaznia. (pl. hullámos vonal vagy más jelek), éppen ezért nem tartjuk szükségesnek ezeknek az útmutatóba való felvételét.

Azt azonban szükségesnek tartjuk, hogy az egyes dolgozatokat a javítás során többször is elolvassák. A következő eljárást javasoljuk a javító kollégáknak:

1. Olvassák végig egyszer a tanuló megoldását úgy, hogy a hibákat nem javítják!

2. Ezután többször olvassák újra a dolgozatot úgy, hogy minden alkalommal egy másik szempont kritériumait figyelik, illetve eszerint javítják és jelölik a hibákat!

(11)

Első feladat

A javítás alapelvei

1. Összefoglaló táblázat az értékelési szempontokról.

Értékelési szempontok Maximális

pontszám A feladat teljesítése, a szöveg hosszúsága 4

Szövegalkotás, hangnem 4

Szókincs, kifejezésmód 4

Nyelvtan, helyesírás 4

Formai jegyek 1

Összesen 17

2. Amennyiben a dolgozat A feladat teljesítése szempont alapján 0 pontos, akkor nem értékelhető a többi szempont alapján, azaz az összpontszám is 0 pont.

3. Fél pontok és jutalompontok nem adhatók.

Az értékelési szempontok részletes kifejtése

A feladat teljesítése, a szöveg hosszúsága

E szemponton belül azt értékeljük, hogy a vizsgázó

• hány irányító szempontra tért ki, és megvalósította-e az azokban megfogalmazott kommunikációs célokat;

• megfelelő hosszúságú szöveget hozott-e létre.

Az értékelési szempont pontozásáról

Minden irányító szempontra 2 pontot kaphat a vizsgázó:

• 2 pont – ha az adott irányító szempontot teljesen és kifogástalanul kidolgozta

• 1 pont – ha az adott irányító szempontot hiányosan dolgozta ki

Így a vizsgázó a 4 irányító szempontra összesen 8 pontot kaphat, amelyek a következő módon válthatóak át vizsgaponttá:

pont vizsgapont 7-8 4 pont 5-6 3 pont 3-4 2 pont 1-2 1 pont 0 0 pont

Az így elért vizsgapontszámból 1 pont vonandó le a következő esetekben:

• Amennyiben a szöveg szavainak száma 38 és 50 szó között van.

• Amennyiben a szöveg terjedelme meghaladja a 120 szót.

(12)

• Amennyiben a szöveg terjedelme nem éri el a 38 szót.

• ha a létrehozott szöveg nem levél.

A vizsgázó 1 pontot kap a Feladat teljesítése értékelési szempontra:

• Amennyiben a szöveg terjedelme meghaladja a 160 szót.

A levél szavainak számlálásakor a dátumot és az aláírást nem számítjuk be a szavak számába (tehát megszólítástól elköszönésig)

Az 1. feladat irányító szempontjai:

 Elhívja a rendezvényre, melyet pár szóban bemutat.

 Elmondja, miért tartja fontosnak a sportolást. (egészséges, javítja a közérzetet, fogyaszt, stb.)

 Leírja, miben különbözik (mitől jobb) ez a sportrendezvény, mint a többi.

(ingyenes, játékos, van edző, kezdők is mehetnek, szabad levegőn van, stb.)

 Elmondja, mit vár az eseménytől. (lefogy, megerősödik, ismeretségeket köt, stb.) Ha egy irányító szempont tárgyalása nyelvi okokból nem érthető, azt A feladat teljesítése szempontnál úgy kell értékelni, mintha a vizsgázó nem tért volna ki rá, azaz az adott irányító szempont kifejtése nem megfelelő. Ezt a hibát figyelembe kell venni a nyelvi teljesítmény értékelésekor is, azaz a hiba jellegétől függően a Szókincs, kifejezésmód vagy a Nyelvtan, helyesírás szempontoknál.

Amennyiben a vizsgázó szó szerint lemásol egy irányító szempontot, és jó nyelvi környezet- ben használja azt, az adott irányító szempontot teljesítettnek kell tekinteni. A rossz nyelvi környezetben használt, szó szerint lemásolt irányító szempont kifejtése nem fogadható el.

4 pont 3–2 pont 1 pont 0 pont

A vizsgázó megvalósította a kommunikációs célokat.

Valamennyi irányító szempontot megfelelően dolgozta ki, és az általa írt szöveg a megadott szószámtól nem tér el.

A vizsgázó többnyire megvalósította a kommuni- kációs célokat.

Az irányító szempontok közül egyet vagy kettőt megfelelően dolgozott ki, a többit csak részben.

A létrehozott szöveg elérte a minimális szövegmennyiséget.

A vizsgázó nem valósította meg a kommunikációs célokat, vagy más témáról írt.

Az irányító szempontok közül egyet sem dolgozott ki meg- felelően, csak néhányat részben, és van olyan is, amelyet egyál- talán nem.

A létrehozott szöveg jelentősen rövidebb a minimális szöveg- mennyiségnél.

Szövegalkotás, hangnem

E szemponton belül azt értékeljük, hogy

• logikus-e az irányító szempontok elrendezése és a szöveg gondolatmenete;

• megfelelő-e a gondolati tagolás, azaz van-e – bekezdésekben is elkülönülő – bevezetés, tárgyalás és befejezés;

• a vizsgázó hogyan alkalmazza a szövegösszefüggés tartalmi és nyelvi elemeit (pl.előre- és visszautalás eszközei, névmások, kötőszók);

• a vizsgázó által létrehozott szöveg hangneme megfelel-e a közlési szándéknak, valamint az írásmű szerzője és olvasója közötti viszonynak.

(13)

A szöveg felépítése, az irányító szempontok elrendezése logikus.

A gondolati tagolás megfelelő:

van bevezetés, tárgyalás és befejezés.

A mondatok szervesen kap- csolódnak egymáshoz.

A szöveg hangneme teljesen megfelel a közlési szándéknak és/vagy a címzetthez való viszonynak.

A szöveg felépítése, az irányító szempontok elrendezése több- nyire logikus.

A vizsgázó törekszik a gondolati tagolásra, elkülöníti legalább a bevezetést vagy a befejezést.

A mondatok többnyire szervesen kapcsolódnak egymáshoz.

A szöveg hangneme nagyjából megfelel a szövegfajtának, a közlési szándéknak és/vagy a címzetthez való viszonynak.

A mondanivaló nem mindenütt logikus elrendezésű.

A vizsgázó nem törekszik a gondolati tagolásra: hiányzik a bevezetés és a befejezés.

A mondatok több helyen nem kapcsolódnak egymáshoz.

A szöveg hangneme követke- zetlenségeket mutat, de még megfelel a közlési szándéknak és/vagy a címzetthez való viszonynak.

A szöveg tagolatlan és áttekinthetetlen.

Összefüggéstelen mondatokból áll.

A szöveg annyira rövid, hogy szövegként nem értékelhető.

A szöveg hangneme nem meg- felelő, az olvasóban nem a szerző szándékának megfelelő hatást kelt.

Szókincs, kifejezésmód

• megfelel-e a vizsgázó által használt szókincs a témának, a szituációnak, a szerepnek és a közlési szándéknak;

• az előforduló tévesztések mennyire akadályozzák az olvasót a szöveg megértésében.

Az egyes hibák súlyozása annak alapján történik, hogy milyen mértékben nehezítik a megértést.

Értelemzavaró hibának az számít, ha a mondat/szövegrész tartalma csak újraolvasás után érthető.

A nyelvi hibákat az értékelés során csak egyszer szabad figyelembe venni, azaz – a hiba jellegétől függően – vagy a Szókincs, kifejezésmód, vagy a Nyelvtan, helyesírás szempontnál. Amennyiben például a vizsgázó egy szót nem megfelelően használ, ezt a hibát csak a Szókincs, kifejezésmód szempontnál lehet értékelni.

Azoknál az értelemzavaró hibáknál, amelyek következtében egy-egy mondatrész vagy mondat mondanivalója válik érthetetlenné, és amelyeknél a hiba komplexitása miatt nem lehet eldönteni, hogy lexikai vagy nyelvtani hibáról van-e szó, az egyszeri értékelés elve nem érvényes. Az ilyen típusú hibákat tehát mindkét szempontnál értékelni kell.

Az ismétlődő hibákat csak egyszer kell az értékelésnél figyelembe venni, de a szövegben jelölni kell előfordulásukat.

A szöveget a témának és a köz- lési szándéknak megfelelő, vál- tozatos szókincs jellemzi.

A szöveget nagyrészt a témának és a közlési szándéknak meg- felelő szókincs jellemzi.

A szókincs korlátai miatt előfordul ismétlés.

Néhol nem megfelelő a szó- használat, ez azonban nem vagy csak kis mértékben nehezíti a szöveg megértését.

A szöveget egyszerű szókincs jellemzi.

Sok a szóismétlés.

Többször nem megfelelő a szó- használat, ami helyenként je- lentősen megnehezíti a monda- nivaló megértését.

A szövegben felhasznált szókincs szegényes.

A nem megfelelő szóhasználat több helyen akadályozza a szöveg megértését.

Nyelvtan, helyesírás

• megfelel-e a vizsgázó által létrehozott szöveg a mondattan, az alaktan és a helyesírás normáinak;

• az előforduló nyelvtani, illetve helyesírási hibák mennyire akadályozzák az olvasót abban, hogy a szöveget első olvasásra teljesen megértsék.

Az egyes hibák súlyozása annak alapján történik, hogy milyen mértékben nehezítik a megértést.

Értelemzavaró hibának az számít, ha a mondat/szövegrész tartalma csak újraolvasás után érthető.

A nyelvi hibákat az értékelés során csak egyszer szabad figyelembe venni, azaz a hiba jellegétől függően a Szókincs, kifejezésmód vagy a Nyelvtan, helyesírás szempontnál.

Azoknál az értelemzavaró hibáknál, amelyek következtében egy-egy mondatrész vagy mondat mondanivalója válik érthetetlenné, és amelyeknél a hiba komplexitása miatt nem lehet eldönteni, hogy

(14)

hibákat tehát mindkét szempontnál értékelni kell.

Az ismétlődő hibákat csak egyszer kell az értékelésnél figyelembe venni, de a szövegben jelölni kell előfordulásukat.

A vizsgázó általában helyesen használja az egyszerű nyelvtani struktúrákat.

A szöveg csak kevés nyelvtani és helyesírási hibát tartalmaz, amelyek azonban a megértést nem befolyásolják.

A vizsgázó több hibával hasz- nálja az egyszerű nyelvtani struktúrákat.

A szöveg több nyelvtani és helyesírási hibát tartalmaz, amelyek általában nem akadályozzák meg, de néha megnehezítik a megértést.

A vizsgázó csak a legegy- szerűbb nyelvtani struktúrákat használja.

A szöveg sok nyelvtani és helyesírási hibát tartalmaz;

ezek egy része a megértést nem befolyásolja, de nagyobb számban található a megértést jelentősen nehezítő nyelvi hiba is közöttük.

A szöveg a nyelvtani és helyesírási hibák miatt nem érthető.

Formai jegyek

E szemponton belül – és csak az első feladatnál – azt értékeljük, hogy

• a vizsgázó helyesen használja-e a levélben a megszólítás és elköszönés, valamint a dátum formai jegyeit.

A formai jegyek megléte vagy hiánya nem befolyásolja a többi szempont elbírálását.

1 pont 0 pont

A vizsgázó helyesen használja a levélírás valamennyi formai jegyét.

A vizsgázó részben helytelenül vagy nem használja a levélírás formai jegyeit.

Javítási jelrendszer

A feladat teljesítése

A tartalmi szempontok teljesítését a lap jobb oldalán található sávban kell jelölni a szempont sorszámának megadásával:

 (bekarikázott szám) = teljesített tartalmi szempont,

√3 (hiányjel + szám) = nem tárgyalt tartalmi szempont,

2– (szám + mínuszjel) = nem megfelelően kifejtett, de érintett tartalmi szempont.

Amennyiben a vizsgázó egy irányító szempontot a szövegben több helyen tárgyal, a szempont teljesítését az utolsó említés helyénél kell jelölni.

Szövegalkotás

A Tartalom szempontnál használt számozás segít e szempont megítélésénél is.

A hibákat a lap jobb oldalán található sávban kell jelölni a következő betűkkel:

L = lexikai hiba,

ÉL = értelemzavaró lexikai hiba,

É = értelemzavaró hiba, amely következtében egy-egy mondatrész vagy mondat mondanivalója válik érthetetlenné, és amelynél a hiba komplexitása miatt nemlehet eldönteni, hogy lexikai vagy nyelvtani hibáról van-e szó.

Az L+ szimbólumot alkalmazzuk a lexikai gazdagság, jelölésére.

A szövegben használt jelek:

(15)

aláhúzás = lexikai hiba,

aláhúzás + i ________i = ismétlődő lexikai hiba.

Az ismétlődő hibákat nem kell a javítósávban jelölni.

A hibákat a lap jobb oldalán található sávban kell jelölni a következő betűkkel:

G = nyelvtani (grammatikai) hiba, ÉG = értelemzavaró nyelvtani hiba,

É = értelemzavaró hiba, amely következtében egy-egy mondatrész vagy mondat mondanivalója válik érthetetlenné, és amelynél a hiba komplexitása miatt nem lehet eldönteni, hogy lexikai vagy nyelvtani hibáról van-e szó,

H = helyesírási hiba.

A G+ szimbólumot alkalmazzuk a nyelvtani változatosság jelölésére.

A szövegben használt jelek:

aláhúzás = nyelvtani vagy helyesírási hiba,

√ hiányjel = hiányzik egy szó, nyíl = szórendi hiba,

→

aláhúzás + i = ismétlődő hiba.

Az ismétlődő hibákat nem kell a javítósávban jelölni.

Formai jegyek

A formai jegyeket a lap jobb oldalán található sávban kell jelölni a következő betűkkel:

Dátum = D Megszólítás = M Köszönés = K Aláírás = A

A teljesítés minőségét mutató jelek:

M (betű) = az adott formai jegy teljesítése helyes,

√A (hiányjel + betű) = hiányzik vagy nem elfogadható az adott formai jegy, A (aláhúzott betű) = elfogadható, bár hibás az adott formai jegy.

(16)

Összefoglaló táblázat

Valamennyi irányító szempontot megfelelően dolgozta ki, és az általa írt szöveg a megadott szószámtól nem tér el.

Az irányító szempontok közül egyet sem dolgozott ki meg- felelően, csak néhányat részben, és van olyan is, amelyet egyál- talán nem.

A szöveg hangneme nem meg- felelő, az olvasóban nem a szerző szándékának megfelelő hatást kelt.

A szöveget a témának és a köz- lési szándéknak megfelelő, vál- tozatos szókincs jellemzi.

A szöveget nagyrészt a témának és a közlési szándéknak meg- felelő szókincs jellemzi.

A szókincs korlátai miatt előfordul ismétlés.

Néhol nem megfelelő a szó- használat, ez azonban nem vagy csak kis mértékben nehezíti a szöveg megértését.

Többször nem megfelelő a szó- használat, ami helyenként je- lentősen megnehezíti a monda- nivaló megértését.

A szöveg csak kevés nyelvtani és helyesírási hibát tartalmaz, amelyek azonban a megértést nem befolyásolják.

A vizsgázó több hibával hasz- nálja az egyszerű nyelvtani struktúrákat.

A szöveg több nyelvtani és helyesírási hibát tartalmaz, amelyek általában nem akadályozzák meg, de néha megnehezítik a megértést.

A vizsgázó csak a legegy- szerűbb nyelvtani struktúrákat használja.

A szöveg sok nyelvtani és helyesírási hibát tartalmaz;

ezek egy része a megértést nem befolyásolja, de nagyobb számban található a megértést jelentősen nehezítő nyelvi hiba is közöttük.

Formai jegyek

1 pont 0 pont

A vizsgázó helyesen használja a levélírás valamennyi

formai jegyét. A vizsgázó részben helytelenül vagy nem használja a levélírás

formai jegyeit.

(17)

Második feladat

A javítás alapelvei

1. Összefoglaló táblázat az értékelési szempontokról.

Értékelési szempontok Maximális

pontszám A feladat teljesítése, a szöveg hosszúsága 4

Szövegalkotás, hangnem 4

Szókincs, kifejezésmód 4

Nyelvtan, helyesírás 4

Összesen 16 2. Amennyiben a dolgozat A feladat teljesítése szempont alapján 0 pontos, nem értékelhető a

többi szempont alapján, azaz az összpontszám is 0 pontos.

3. Fél pontok és jutalompontok nem adhatók.

Az értékelési szempontok részletes kifejtése A feladat teljesítése, a szöveg hosszúsága

Az értékelés általános szempontjai megegyeznek az első feladatnál ismertetettekkel.

Az értékelési szempont pontozásáról

Minden irányító szempontra 2 pontot kaphat a vizsgázó:

• 2 pont – ha az adott irányító szempontot teljesen és kifogástalanul kidolgozta

• 1 pont – ha az adott irányító szempontot hiányosan dolgozta ki

Így a vizsgázó a 4 irányító szempontra összesen 8 pontot kaphat, amelyek a következő módon válthatóak át vizsgaponttá

pont vizsgapont 7-8 4 pont 5-6 3 pont 3-4 2 pont 1-2 1 pont 0 0 pont

Az így elért vizsgapontszámból 1 pont vonandó le a következő esetekben:

• Amennyiben a szöveg szavainak száma 75 és 100 szó között van.

• Amennyiben a szöveg terjedelme meghaladja az 180 szót.

• Amennyiben a szöveg terjedelme nem éri el a 75 szót.

• Amennyiben a szöveg terjedelme meghaladja az 240 szót.

Az 2. feladat irányító szempontjai:

 Elmondja, mi váltotta ki a veszekedést.

 Elmondja, hogyan reagáltak a többiek a veszekedésükre.

 Leírja, hogyan békültek ki.

 Elmondja, milyen a kapcsolatuk a veszekedés óta.

A többi értékelési szempontnál az első feladatnál leírtakat kell alkalmazni.

(18)

Javítási jelrendszer

Ugyanaz, mint az első feladatnál.

Értékelési skála (2. feladat)

Valamennyi irányító szempontot megfelelően dolgozta ki, és az általa írt szöveg a megadott szószámtól nem tér el.

A vizsgázó többnyire megva- lósította a kommunikációs célokat.

A vizsgázó részben valósította meg a kommunikációs célokat.

Az irányító szempontok közül egyet megfelelően dolgozott ki, ezen kívül még egyet rész- ben, a többit egyáltalán nem, illetve valamennyi irányító szempontot csak részben.

A létrehozott szöveg néhány szóval rövidebb a minimális szövegmennyiségnél.

Az irányító szempontok közül egyet sem dolgozott ki meg- felelően,csak néhányat részben, és van olyan is, amelyet egyáltalán nem.

A szöveg hangneme nem megfelelő, az olvasóban nem a szerző szándékának megfe- lelő hatást kelt.

A szöveget a témának és a közlési szándéknak megfelelő, változatos szókincs jellemzi.

A szöveget nagyrészt a témának és a közlési szándéknak megfe- lelő szókincs jellemzi.

A szókincs korlátai miatt előfordul ismétlés. Néhol nem megfelelő a szóhasználat, ez azonban nem vagy csak kis mér- tékben nehezíti a szöveg megértését.

Többször nem megfelelő a szóhasználat, ami helyenként jelentősen megnehezíti a mondanivaló megértését.

A szöveg csak kevés nyelvtani és helyesírási hibát tartalmaz, amelyek azonban a mondanivaló megértését nem befolyásolják.

A vizsgázó több hibával használja az egyszerű nyelvtani struktúrákat.

A szöveg több nyelvtani és helyesírási hibát tartalmaz,

amelyek általában nem akadályozzák

meg, de néha

megnehezítik a megértést.

A vizsgázó csak a legegyszerűbb nyelvtani struk- túrákat használja.

A szöveg sok nyelvtani és helyesírási hibát tartalmaz; ezek egy része a megértést nem befolyásolja, de nagyobb számban található a szöveg megértését jelentősen nehezítő nyelvi hiba is közöttük.