Válasz Sailer Kornél opponensi véleményére

Válasz Sailer Kornél opponensi véleményére

2016. október 25.

Köszönöm Sailer Kornélnak a benyújtott értekezésemre küldött alapos oppo- nensi véleményét. Az első kérdésére külön, a második és a harmadik kérdésére együtt válaszolok, mivel azokat érdemes együtt kezelni.

1. Elméleti számolások [1, 2, 3] valóban arra utalnak, hogy azN = 14-es héj- záródás megjelenése az oxigén izotópokban és annak eltűnése a szénizotó- pok körében a protonok és neutronok egyedi kölcsönhatásának eredménye.

Az oxigénizotópokban a neutron s_1/2 és d_3/2 pályák között kialakuló je- lentős héjköz nagymértékben lecsökken a két protonnak a p_1/2 pályáról történő eltávolításával, ami részben πp_1/2−νd_5/2 és πp_1/2−νs_1/2 köl- csönhatások számlájára írható. A héjköz alakulásában továbbá komoly szerepet játszik a d_5/2 és s_1/2 pályákon lévő neutronok közötti kölcsön- hatás is, így a neutronelhullatási vonal felé közeledve a szénizotópoknál azs1/2 ésd3/2 pályák keresztezik egymást, de mindvégig közel haladnak egymáshoz, ami nagy konfigurációs keveredést és a 14-es mágikusság meg- szűnését eredményezi. Természetesen meg kell említeni, hogy valószínűleg újabb elméleti munkákat várhatunk, hisz az említett publikációkban sze- replő számolások nem tudnak teljes mértékben számot adni például az átmeneti valószínűségekről, illetve néhány atommag esetén még a kötési energiáról sem.

2. Kísérleteink kezdetén nem volt egyértelmű, hogy az inverziószigeten ta- pasztalt jelentős deformáció hogyan viszonyul a protonok és neutronok eloszlásához. Az egyetlen ilyen irányú kísérlet [4] hasonló eloszlást mu- tatott, de voltak olyan elméleti előrejelzések [5, 6], melyek aszimmetrikus viselkedést jósoltak. Az elvégzett szórási kísérleteink arra mutattak rá, hogy az inverziósziget atommagjaiban a neutronok és a protonok eloszlá- sa általában megegyezik. A neutron- és protoneloszlást a kísérlethez il- lesztett Coulomb és nukleáris deformációs hosszakból származtattuk úgy, hogy több céltárgyon mértünk, így a szondázó atommag neutronra és pro- tonra vonatkozó eltérő érzékenységét ki tudtuk küszöbölni. Természetesen

1

a történetnek itt nincs vége. Neutronkilökési reakciók teljes hatáskereszt- metszetének vizsgálata [7] például arra utal, hogy a jelentős deformációval rendelkező, az inverziószigethez tartozó³¹Ne atommagban neutronglória jelenik meg, ami a neutronok és protonok eloszlásának aszimmetriáját jel- zi. Ezentúl a 20-as neutronszám környéki inverziósziget tanulmányozása továbbra is az érdeklődés középpontjában maradt, amit jelez az is, hogy az értekezés benyújtását követően öt új publikáció [8, 9, 10, 11, 12] jelent meg a témában. Az új mérések arra utalnak, hogy a 28-as és 20-as inver- ziószigetek a neutrongazdag magnézium atommagoknál összeérnek [13], de vannak arra utaló jelek is, hogy a nehezebb neutrongazdag atommagok között is megjelenik inverziósziget [14, 15], illetve a 20-as inverziósziget a protongazdag oldalon is megmutatkozhat [16, 17].

Dr. Elekes Zoltán MTA Atomki

tudományos főmunkatárs

Hivatkozások

[1] Y. Cen-Xi, Q. Chong, and X. Fu-Rong. Chinese Phys. C, 33:55 (2009).

[2] C. Yuan, T. Suzuki, T. Otsuka, F. Xu, and N. Tsunoda. Phys. Rev. C, 85:064324 (2012).

[3] C. Yuan, C. Qi, and F. Xu. Nucl. Phys. A, 883:25 (2012).

[4] V. Chisté, A. Gillibert, A. Lépine-Szily, N. Alamanos, F. Auger, J. Barrette, F. Braga, M. D. Cortina-Gil, Z. Dlouhy, V. Lapoux, et al. Phys. Lett. B, 514:233 (2001).

[5] P. D. Stevenson, J. R. Stone, and M. R. Strayer. Phys. Lett. B, 545:291 (2002).

[6] J. Terasaki, H. Flocard, P.-H. Heenen, and P. Bonche. Nucl. Phys. A, 621:706 (1997).

[7] T. Nakamura, N. Kobayashi, Y. Kondo, Y. Satou, J. A. Tostevin, Y. Ut- suno, N. Aoi, H. Baba, N. Fukuda, J. Gibelin, et al. Phys. Rev. Lett., 112:142501 (2014).

2

[8] A. A. Kwiatkowski, C. Andreoiu, J. C. Bale, A. Chaudhuri, U. Chowd- hury, S. Malbrunot-Ettenauer, A. T. Gallant, A. Grossheim, G. Gwinner, A. Lennarz, et al. Phys. Rev. C, 92:061301 (2015).

[9] N. Kobayashi, T. Nakamura, Y. Kondo, J. A. Tostevin, N. Aoi, H. Baba, R. Barthelemy, M. A. Famiano, N. Fukuda, N. Inabe, et al. Phys. Rev. C, 93:014613 (2016).

[10] H. L. Crawford, P. Fallon, A. O. Macchiavelli, A. Poves, V. M. Bader, D. Bazin, M. Bowry, C. M. Campbell, M. P. Carpenter, R. M. Clark, et al.

Phys. Rev. C, 93:031303 (2016).

[11] P. Doornenbal, H. Scheit, S. Takeuchi, N. Aoi, K. Li, M. Matsushita, D. Steppenbeck, H. Wang, H. Baba, E. Ideguchi, et al. Phys. Rev. C, 93:044306 (2016).

[12] G. Wilson, W. Catford, N. Orr, C. Diget, A. Matta, G. Hackman, S. Wil- liams, I. Celik, N. Achouri, H. A. Falou, et al. Phys. Lett. B, 759:417 (2016).

[13] P. Doornenbal, H. Scheit, S. Takeuchi, N. Aoi, K. Li, M. Matsushita, D. Steppenbeck, H. Wang, H. Baba, H. Crawford, et al. Phys. Rev. Lett., 111:212502 (2013).

[14] J. Ljungvall, A. Görgen, A. Obertelli, W. Korten, E. Clément, G. de France, A. Bürger, J.-P. Delaroche, A. Dewald, A. Gadea, et al. Phys. Rev. C, 81:061301 (2010).

[15] C. Santamaria, C. Louchart, A. Obertelli, V. Werner, P. Doornenbal, F. No- wacki, G. Authelet, H. Baba, D. Calvet, F. Château, et al.Phys. Rev. Lett., 115:192501 (2015).

[16] Y. Togano, Y. Yamada, N. Iwasa, K. Yamada, T. Motobayashi, N. Aoi, H. Baba, S. Bishop, X. Cai, P. Doornenbal, et al. Phys. Rev. Lett., 108:222501 (2012).

[17] B. Fernández-Domínguez, X. Pereira-López, N. K. Timofeyuk, P. Descou- vemont, W. N. Catford, and F. Delaunay. Phys. Rev. C, 91:024307 (2015).

3