IDENTITÁS A MORÁLIS TÉRBEN
AZ ÉNIDENTITÁS MINT A GAZDASÁGI ÉS A MORÁLIS CSELEKVÉS MOTIVÁCIÓS FORRÁSA A VÁLLALKOZÓISÁG KONTEXTUSÁBAN – KÍSÉRLET AZ EXPLORATÍV
TEOLÓGIAI ETIKA ALKALMAZÁSÁRA A GAZDASÁGETIKAI DISZKURZUSBAN
Sándor Jenő
Témavezető: Dr. Béres Tamás
Budapest, 2016
A TÉZISFÜZET TARTALMA
KUTATÁSI ELŐZMÉNYEK ÉS CÉLKITŰZÉS...4
MÓDSZER...5
TÉZISEK...6
A DISSZERTÁCIÓBAN FELHASZNÁLT LEGFONTOSABB IRODALOM...10
A SZERZŐ DISSZERTÁCIÓVAL KAPCSOLATOS PUBLIKÁCIÓS LISTÁJA...12
KUTATÁSI ELŐZMÉNYEK ÉS CÉLKITŰZÉS
Gazdaságetikai kérdések teológiai vizsgálatának mára komoly hagyománya van. A 2008-as pénzügyi és reálgazdasági világválság óta pedig egyre többször kapnak szót teológusok a kapitalizmust övező interdiszciplináris diszkurzusokban is.
Wolfgang NETHÖFEL mégis a protestáns teológia gazdaságetikai kérdésfeltevésével kapcsolatos súlyos tehetetlenségéről ír (Nethöfel, 2001). Miközben úgy tűnhet, hogy a világ az elmúlt háromszáz évben kifordult magából és önmaga inverze lett – a rossz lett a jó és az elkerülendő a követendő –, a protestáns teológiának Max WEBER korszakalkotó elemzése óta meg kell küzdenie azzal a súlyos szellemi örökséggel, hogy a kapitalista szellem a
protestáns etoszból nőtte ki magát (Weber, 1982). Ezzel együtt Georg WÜNSCH-től kezdetét vette egy hagyomány, amely az ökonómiát vallásként írta le (Wünsch, 1927), egyszerűen megkerülve azt a lényegi kérdést, amelyre dolgozatomban válaszolni szeretnék: miként jöhet létre a gazdasági és a morális cselekvés egysége, ha elfogadja, hogy az ökonómia az, aminek mondja magát?
A kutatásom konkrét kontextusának választott vállalkozói aktivitással (vállalkozóiság) kapcsolatban kevés konkrét teológiai reflexió áll rendelkezésre. Sabine BEHRENDT, aki 2013- ban megjelent doktori értekezésében áttekinti a vállalkozóisággal kapcsolatos protestáns teológiai és egyházi forrásokat (Behrendt, 2013), mindössze egyetlen olyan szöveget talál, ami ténylegesen a vállalkozóiság teológiai reflexiójával foglalkozik. Ez a Németországi Protestáns Egyház (Evangelische Kirche in Deutschland, EKD) 2008-ban megjelent Memoranduma (EKD, 2008).
Jelen doktori disszertációnak innen kiindulva fogalmazódik meg az a célkitűzése, hogy úgy keressen teológiai ihletettségű megoldást a gazdaságetika kérdésfeltevésére, hogy azt ne az ökonómia rendszerkritikájaként tegye meg. Természetesen nem elvitatva a teológiának azt a lehetőségét és felelősségét, hogy akár az ökonómiát vallásként leírva, akár más
formában elvégezze a kapitalizmus normatív kritikáját, doktori disszertációmban azt kívánom bemutatni, hogy lehetséges a protestáns, azon belül pedig a lutheri teológiai hagyomány vonatkozó és releváns részeinek (újra)felfedezésével (explorációjával) a gazdaságetika kérdésfeltevésére olyan válasz kidolgozása, amely „rendszeren belül marad”, azaz a
problémafelvetést a kapitalizmus rendszerén belül kívánja megoldani, elfogadva annak önmeghatározását.
MÓDSZER
Dolgozatomban az erlangeni teológus, Hans G. ULRICH Wie geschöpfe leben címen
megjelent munkájában kifejtett exploratív teológiai etika módszerét alkalmazom (Ulrich, H.
G., 2005). Hans G. ULRICH a protestáns teológiai hagyománnyal egyidős módszertani és elméleti problémára, a tanítás (dogma) és az élet (etika) kapcsolatának meghatározására dolgozott ki újszerű megoldást, melyet a teremtményi élet exploratív etikájának hívhatunk.
Felfogása szerint a bibliai tradícióból kiindulva kijelenthetjük, hogy a Szentírásban nem az ember moralitásának konstrukciójával találkozunk, hanem a meghallgatás és válaszolás etoszával, amely a teremtett egzisztencia megismerését célozza meg. Az etika része a teremtményi élet exploratív etoszának, azaz az etika a teremtményi élet praxisa, amely az embert mint Isten teremtményét vizsgálja. A megismerés az exploratív teológiai etika modelljén belül abban különbözik a metafizika megismerésétől, hogy az előbbit átjárja a passio, ami a Róm12,2 alapján a megismerés és megítélés egyfajta együttes alkalmazása. A szerző szerint ez a teológiai etika adventi logikája, amellyel mindig az eljövendő valóságra tekintve vizsgálja az adott valóságot. A bibliai etosz ugyanis, amiből az exploratív teológiai etika táplálkozik, a remény etosza.
Módszertan szempontjából ez annyit tesz, hogy amikor az etikai vizsgálódás alapvető logikai lépéseit vesszük számításba – a felismerést, az ítéletalkotást és a kommunikációt –, akkor is mindvégig befolyásolja azok irányultságát. Dolgozatomban az exploratív módszer egy úton vezet végig. Az ökonómiai gondolkodásból indulok el, és oda fogok visszaérkezni – a vállalkozóiság konkrét kontextusába mint tesztkörnyezetbe. Ezen az úton – vagy egy másik metaforát használva, ebben a ciklusban – a teológia helye a középpont. Az ökonómiai gondolkodásból kiinduló probléma egy teológiai átalakuláshoz vezet, ahonnan nemcsak a probléma megértése válik lehetségessé, hanem egy, az interdiszciplináris párbeszédben résztvevők számára értelmezhető fogalmi konstrukcióban megszólaló válasz kidolgozása is.
TÉZISEK
A nagy átalakulás1) Disszertációmban a kapitalista gazdaság fogalmi meghatározásakor a klasszikus ökonómia leírását követem. A haszonelv fontosságának hangsúlyozása mellett fontos jelentőséget tulajdonítok az ipari forradalom hatásának, valamint a piacok
társadalomszervező funkciójának. Lényegesnek tartom leszögezni, hogy a modern gazdaság alapvetően különbözik a premodern gazdasági formáktól. POLÁNYI Károly nyomán azt a változást, melynek során létrejött a modern kapitalista piacgazdaság, nagy átalakulásnak nevezem (Polányi, 1944). A nagy átalakulás következtében az ember gazdasági aktivitása radikálisan megváltozott.
Az utilitarizmuson kívüli válaszkeresés
2) Dolgozatomban bemutatom, hogy ennek a változásnak törvényszerűen meg kellett jelennie az ember gazdasági aktivitásáról szóló etikai reflexiókban is. Tehát azt állítom, hogy a modern piacgazdaság egy új etikai kérdést vetett fel, amelyre a klasszikus és máig sokak által érvényesnek és igaznak tekintett választ az ökonómiai utilitarizmus dolgozta ki, melyet szokás Adam SMITH nevéhez kötni (Smith, 1992). A gazdaságetika diszciplína megszületésének történetére utalva azt állítom, hogy a gazdaságetika az utilitarizmus empirikus cáfolataként létrejött tudományos törekvés, amely a
gazdaságetika alapkérdése kapcsán az utilitarizmuson kívüli válaszokat keresi.
Az integrációs probléma
3) A gazdaságetika legfontosabb, modellszerű ökonómiai és teológiai megközelítéseinek áttekintésével azt kutatom, hogy az utilitarista válaszon kívüli válaszok keresése hogyan pontosítja a diszciplína eredeti kérdésfeltevését. Vizsgálódásom
eredményeképpen azt a tézist fogalmazom meg, hogy a gazdaságetika legfontosabb megközelítéseinek kritikai elemzése egy, a diszciplína problémafelvetése mögötti
kérdésre világít rá: hogyan teremthető meg a morál és a cselekvés egysége egy olyan világban, melynek legfontosabb jellemzője ezek egymástól való elválása? Utalva WEBER (Weber, 1920) és Karl-Otto APEL (Apel, 1980) társadalomfilozófiai elemzéseire, melyek szerint a nyilvánosság és a privátszféra komplementer rendszerének kialakulása a modern korban a cselekvés normatív
megalapozottságának elvesztéséhez vezetett, a morális identitást kutató katolikus teológus Christof BREITSAMETERrel egyetértve azt állítom, hogy a társadalom egységének a kérdése morális kérdéssé válik (Breitsameter, 2003). Ez az integrációs probléma jelenik meg a gazdaságetikának abban a kérdésfeltevésében, hogy hogyan lehet az ökonómia keretei között morálisan cselekedni.
Az identitáskérdés lutheri forrásai
4) Az integrációs kérdés teológiai exploratív elemzése az egységproléma megszületésének történelmi pillanatához vezet el bennünket: a modern kor
hajnalához. Amikor megszűnik az egység, megszületik a reflektív én identitáskeresése mint jellemző újkori probléma, és ezzel együtt megszületik egy új szubjektivitásforma.
A társadalmi valóság normatív egységének szétesésével párhuzamosan egyre fontosabbá válik az egyén egységének a kérdése. Az önmagát egységes, egyedi és megismételhetetlen egzisztenciaként, azaz identitásként megtapasztaló szubjektivitás azonban nem egyik pillanatról a másikra jelenik meg a nyugati szellemtörténetben, hanem – elsősorban a teológiai reflexió számára – hozzáférhető hagyománya van.
Hans-Georg SOEFFNER Luther-értelmezése nyomán azt állítom, hogy LUTHER alakjához és tanításához köthető az az új szubjektivitás, amely az énidentitás egyik legfontosabb forrása (Soeffner, 1988). Emellett az olyan protestáns alaptanítások, mint a hétköznapi élet igenlése és a bensőségesség alapozták meg, hogy a morális cselekvés egy individuális projektté váljon.
Az énidentitás mint morális koncepció
5) A teológiai elemzésből kiindulva, de a pszichológia, a szociálpszichológia, valamint a filozófia vonatkozó kutatásaira – elsősorban Jürgen HABERMAS (Habermas, 1974a, 1974b), Charles TAYLOR (Taylor, 1989), Paul RICOEUR (Ricoeur 1990) és Alasdair MACINTYRE (1981) munkásságára – alapozva az állítom, hogy az énidentitás morálisan konstruálódik, tehát a moralitással egységet alkotó koncepció. Augusto BLASI morális motivációval kapcsolatos kutatása (Blasi, 1983) és Peter J. BURKE identitáskontroll elmélete nyomán (Burke,a) egy térmetaforát használva azt a hipotézist fogalmazom meg, hogy a gazdaságetika alapvető kérdésére a megoldás egy szinttel mélyebben van, mint ahol az ökonómia és a morál találkozik, vagyis azt kell megvizsgálnunk, hogy találunk-e egy olyan motivációs bázist, azaz forrást, amelyből az egyén szintjén
egyszerre képes kinőni a morális és a gazdasági cselekvés. Hipotézisem szerint az énidentitás formájában megragadható modern kori új szubjektivitás lehet az az integrációs pont, amely megoldhatja a gazdaságetika alapkérdését is.
A vállalkozóiság és énidentitás
6) Dolgozatomban a vállalkozói cselekvés és aktivitás, amelyet az angol entrepreneurship kifejezés nyomán vállalkozóiságként határozok meg, válik az ökonómia konkrét
valóságává. A vállalkozó elsősorban Joseph SCHUMPETER (Schumpeter, 1934) és Wolfgang NETHÖFEL nyomán (Nethöfel, 2011) a gazdaság innovatív szereplőjeként kerül meghatározásra. A szociális identitáselmélet, valamint az identitáskontroll elmélet eredményeire alapozva Michael CONGER és szerzőtársai (Conger et al, 2012) nyomán arra a megállapításra jutottam, hogy a vállalkozói cselekvés és az énidentitás mint motivációs forrás között összefüggés mutatható ki, ami azt igazolja, hogy az énidentitás mint morális konstrukció lehet forrása konkrét gazdasági aktivitásnak és cselekvésnek.
Az egészséges identitás és megszentelődés
7) Kutatásom végső kérdése arra vonatkozott, hogy létezik-e a különböző énidentitások között minőségi különbség. A kérdésfeltevés a teológia oldaláról az üdvösség
univerzális szimbólumához vezetett el, amely Paul TILLICH értelmezése nyomán a megszentelődés alapelveiben írható le (Tillich, 2000). A Richard M. RYAN és Edward L.
DECI nevéhez köthető önmeghatározási elmélet (SDT) pedig abban segített (Ryan &
Deci, 1985), hogy az énidentitásból az egészséges identitás pszichológiai modelljéhez jussak el. Bemutattam, hogy az autonómia, a kapcsolatiság és a kompetencia azok a szükségletek, amelyekre az egészséges identitás kialakulásához szükségünk van. Ezek a pszichológiai szükségletek pedig ismét visszavezettek a megszentelődés
alapelveihez.
A DISSZERTÁCIÓBAN FELHASZNÁLT LEGFONTOSABB IRODALOM
Apel, K. O. (1980): „Die Konflikte unserer Zeit und das Erfordernis einer ethisch-politischen Grundorientierung”, in: Apel, K. O. (hrsg.): Reader zum Funkkolleg Praktische
Philosophie/Ethik, 1. Frankfurt, Fischer, 267–292. o.
Behrend, S. (2013): Evangelische Unternehmensethik, Theologische, kirchliche und ökonomische Impulese für eine explorative Ethik geschöpflichen Lebens, Stuttgart, Kohlhammer.
Blasi, A. (1983): „Moral cognition and moral action: A theoretical perspective”, in:
Developmental Review 3. 178–210.
Breitsameter, Ch. (2003): Identität und Moral in der modernen Gesellschaft – Theologische Ethik und Sozialwissenschaften im interdisziplinären Gespräch, Padeborn, Ferdinand Schöningh.
Burke, P. J. (a): „Identity Control Theory” (szócikk), in: George Ritzer (ed.): Blackwell Encyclopedia of Sociology, Oxford, Blackwell Publishing Co.
Conger et al (2012): We Do What We are: Entrepreneurship as the Expression of Values and Identity, Working Paper.
EKD Denkschrift (2008): Unternehmerisches Handeln in evangelischer Perspektive, Gütersloh, Gütersloher Verlaghaus.
Habermas, J. (1974a): „Können komplexe Gesellschaften eine vernünftige Identität ausbilden?” in: uő: (1976): Zur Rekonstruktion des Historischen Materialismus, Frankfurt am Main, Suhrkamp.
Habermas, J. (1974b): „Moralentwicklung und Ich-Identität”, in: uő: (1976): Zur Rekonstruktion des Historischen Materialismus, Suhrkamp, Frankfurt am Main MacIntyre, A. (1981): Der Verlust der Tugend. Zur moralischen Krise der Gegenwart,
Frankfurt am Main 1987.
Nethöfel, W. (2001): „Der wirtschatsethische Beitrag des Protestantismus, Vortrag auf der Tagung »Markt und soziale Verantwortung« der Evangelischen Sozialakademie Friedewald”, in: 43/2001 epd-Dokumentation: www.uni-marburg.de
Nethöfel, W. (2011): Innovation, Zwischen Kreativität und Schöpfung, Berlin, EBVerlag.
Polányi, K. (1944): The Great Transformation: The Political and Economic Origins of Our Time, Boston, Beacon Press (second Beacon Paperback edition published in 2001).
Ricoeur, P. (1990): Das Selbst als ein Anderer (Übergänge. Texts und Studien zu Handlung, Sprache und Lebenswelt), Paderborn, Wilhelm Fink Verlag (2. kiadás: 1996).
Ryan, R. M. & Deci, E. L. (1985): Intrinsic Motivation and Self-Determination in Human Behavior, New York–London, Plenum Press.
Schumpeter, J. (1934): The Theory of Economic Development. An Inquiry Into Profits, Capital, Credit, Interest, and the Business Cycle, Harvard Economic Studies.
Smith, A. (1992): A nemzetek gazdagsága, Budapest, Közgazdasági és Jogi kiadó.
Soeffner, H-G. (1988): „Luther – Der Weg von der Kollektivität des Glaubens zu einem lutherisch-protestantischen Individualitätstypus”, in: Brose, H-G. & Hildenbrand, B.
(hrsg.): Vom Ende des Individuums zur Individualität ohne Ende, Opladen, Leske + Budrich.
Taylor, Ch. (1989): Quellen des Selbst, Die Entstehung der neuzeitlichen Identität, Berlin, Suhrkamp (8. német nyelvű kiadás: 2012).
Tillich, P. (2000): Rendszeres teológia, Budapest, Osiris Kiadó.
Ulrich, H. G. (2005): Wie Geschöpfe leben, Konturen evangelischer Ethik, Münster, LIT.
Weber, M. (1920): Theorie der Wirtschaftlichen Entwicklung, Berlin, Duncker & Humblot.
Weber, M. (1982): A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme, Budapest, Cserépfalvi Kiadó.
Wünsch, G. (1927): Evangelische Wirthschaftsethik, Tübingen, Verlag von J. C. B. Mohr (Paul Siebeck).
A SZERZŐ DISSZERTÁCIÓVAL KAPCSOLATOS PUBLIKÁCIÓS LISTÁJA
SÁNDOR Jenő – PETRI Gábor: „Paul Tillich: Vallás és kultúra”, in: Kairosz, 2002–2003, 2. sz.
SÁNDOR Jenő: „Vízió és kritika – az egyházi iránytű a globalizált világban”, in: Theologiai Szemle, 2009. 3. sz.
SÁNDOR Jenő: „Unternehmerisches Handeln in Evangelischer Perspektive”, in: Szávay László – Csűrös András Jakab – Faragó Dávid (szerk.): Fiatal kutatók és doktoranduszok I.
nemzetközi teológuskonferenciája (konferenciakötet), Budapest, 2010.
SÁNDOR Jenő: „The Entrepreneur’s Ethical Conflicts as a Problem in Theology”, in: Zadravecz Zsófia (szerk.): Spring Wind 2011 (konferenciakötet), Pécs, 2011.
SÁNDOR Jenő: „A mások mássága”, in: Lelkipásztor, Budapest, 2011. 6. sz.
SÁNDOR, Jenő: „A rámelegedés maga az élet”, in: Pszichodráma újság, 2013. ősz.
SÁNDOR Jenő: „Etika és esztétika között. A terápiás önreflexió megszületése”, in: Magyar Coachszemle, 2016. április.
SÁNDOR Jenő: „Paul Tillich reformáció-értelmezésének hatása politikai gondolkodására”, in:
Lelkipásztor, 91. évf. 2016/8-9.
