• Nem Talált Eredményt

VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN"

Copied!
31
0
0

Teljes szövegt

(1)

VÁROS-

ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN

(2)

VÁROS-

ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN

Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén

az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet

és a Balassi Kiadó közreműködésével.

(3)
(4)

VÁROS-

ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN

Készítette: Horváth Áron

Szakmai felelős: Horváth Áron 2011. június

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék

(5)

VÁROS- ÉS

INGATLANGAZDASÁGTAN

5. hét

Térbeli mintázatok városokban I.

A monocentrikus város

Horváth Áron

(6)

Tartalom

1. A ricardói bérleti díj és a monocentrikus város

2. A monocentrikus város tesztelése

(7)

1. A ricardói bérleti díj

(8)

A ricardói bérleti díj

A lakás éves használati díját nevezhetjük bérleti díjnak.

Feltesszük, hogy

• az egyetlen különbség a lakások között, hogy mennyire vannak messze a

központtól.

• A mozgás kilométerenként k dollárba kerül évente.

• A háztartások egyformák, ugyanannyian dolgoznak (utaznak) mindegyikből.

• Az lakik a lakásokban, akinek a legtöbbet ér (hosszú táv).

(9)

A ricardói bérleti díj

U = U(x)→ max y = x + kd + R(d)

R a lakás bérleti díja,

d a központtól való távolság,

k egységnyi távolság megtételének költsége,

x a fogyasztásra fordított összeg.

x = y – kd – R(d) → max – k = R’(d)

A területek k ütemben értékelődnek le.

(10)

A ricardói bérleti díj

A fogyasztásra fordított összeg kiegyenlítődik.

Ha nem így lenne, az olyan helyek iránt, ahol több a fogyasztás, megnőne a kereslet, ami az árukat (a lakás bérleti díját) is megemelné. Mindaddig, amíg azon a helyen is addig csökkenne a fogyasztás, mint máshol.

Adott x0 mellett a fenti összefüggés aggregáltan a lakások iránti R(d), úgynevezett lokációkeresleti görbét (bid-rent) görbét definiálja.

R(d) = y – kd – x0

(11)

A lakások bid-rent görbéje

bérleti díj R R(d) = y – kd – x0

d távolság a központtól

y-x0

(12)

A ricardói bérleti díj

• Az egyes területekre különböző mennyiségű lakást építenek.

• Egy lakásra jutó telek nagysága: q. (Mit jelent 1/q?)

• Egységnyi telek bérleti díja: r(d).

• A bérleti díj átszámítható az egységnyi területre:

r(d) q + c = R (d) = y – k d – x0

Ahol c egy lakás építési (annuitás) költsége

(13)

A ricardói bérleti díj

• A területek abszolút értékét úgy határozhatjuk, hogy valamelyik pontot megadjuk a bid-rent görbén.

• A város széle a vonatkoztatási pont, mert ott van

alternatív felhasználási lehetőség, és ott férhető hozzá még építési terület.

• A város szélén lévő mezőgazdasági célra használt területek bérleti díja ra.

• Adott a város szélének távolsága a központtól: b.

Határozza meg a r(d)-t, a telkek bid-rent görbéjét!

Határozza meg R(d)-t a lakások bid-rent görbéjét!

(14)

A ricardói bérleti díj

• A város szélén:

r(b) q + c = ra q + c = y – k b – x0

• A fogyasztás kiegyenlítődik:

x0 = y – k b – ra q – c

• A város más részein:

x0 = y – k d – r(d) q – c

• Összevezetve

y – k b – ra q – c = y – k d – r(d) q – c

• Egységnyi telek bérleti díja:

• A lakás bérleti díja:

q d b

r k d

r a ( )

)

(

) (

)

(d r q c k b d

R a

(15)

A lakások bid-rent görbéje

R bérleti díj

d távolság a központtól

y–x0

c

raq

építési bérleti díj

alternatív felhasználás

díja lokációs prémium

b

(16)

A telkek bid-rent görbéje

r

bérleti díj

d távolság a központtól

ra

alternatív felhasználás

díja lokációs prémium

b

(17)

A ricardói bérleti díj

Komparatív statikai kérdések

• Hogy függenek egy városban az átlagos lakásárak:

• a város méretétől?

• a közlekedés árától? (minőségétől?)

• a város körüli, nem lakáscélú telekkereslettől?

• Hogy függ a telkek ára a beépítettségtől?

(18)

A ricardói bérleti díj

Komparatív statikai következmények

• Nagyobb városokban magasabbak a lakásárak, mert befelé jövet egyre többet lehet spórolni a közlekedésen.

• A drágább közlekedés is drágítja a lakásokat.

• Az alternatív felhasználás magasabb ára is drágítja a lakásokat.

• A nagyobb sűrűség, beépítettség növeli a telekárakat, mert q kisebb.

(19)

Feladat

• Egy iparág hajón szállítja eladásra szánt termékeit.

A cégeknek havi 1400$ bevételük van, és 400$ a termelés költsége. Jelenleg 100$/utca a kikötőhöz szállítás költsége. Egy új technológiával lehetővé válik, hogy a cégek 300$-os havi fix díjjal szállítsák termékeiket, ha legfeljebb 7 utcányira vannak a

kikötőtől.

• Rajzolja le a keresleti görbéjét egy olyan cégnek, amely használja és amely nem használja az új eszközt! 10 utcányi távolságot ábrázoljon!

• Milyen részen fognak a cégek az új technológiával szállítani? Fog még bárki is teherautóval szállítani?

(20)

Feladat: megoldás

d 10

10 7

7

(21)

Ricardói bérleti díj: városok mérete

• Ha nem a város mérete, hanem a

fogyasztási szint az exogén, akkor azt számíthatjuk ki, hogy mekkora lesz a város.

• A fogyasztás kiegyenlítődik a városok között: x0.

• A városban lakók csökkenő hozadékkal termelnek: y = z · b0,5.

(22)

A ricardói bérleti díj: városok mérete

A város szélén:

x0 = y – k b – ra q – c A városban elérhető jövedelem:

y = z · b0,5 A város mérete:

x0 = z · b0,5 – k b – ra q – c

0 = k b – z · b0,5 + (ra q + c + x0)

(23)

2. A monocentrikus város

tesztelése

(24)

A ricardói bérleti díj: városok mérete

• A termelékenység emelkedése növeli a város méretét.

• A közlekedés drágulása csökkenti a város méretét.

• Az építkezés, az alternatív felhasználás költsége, az elvárt fogyasztási szint

csökkenti a város méretét.

(25)

A ricardói bérleti díj tesztelése

ln yi = α – βxi + ui Mi legyen a függő változó?

• Lehet a lakásár, a népsűrűség, a beépítettség.

Mi legyen a specifikáció?

• A logaritmikuson kívül is próbálnak görbéket illeszteni: Arnott–McMillen Chapter 8.

(26)

A monocentrikusság tesztelése

(27)

A monocentrikus Budapest

Éliás Gergely szakdolgozatában a budapesti lakásárakon vizsgálta monocentrikusságot.

(28)

A monocentrikus Budapest

Meggyőzően illusztrálja a monocentrikus jelleg dominanciáját.

(29)

Tananyag

• Denise DiPasquale–William C. Wheaton [1996]:

Urban Economics and Real Estate Markets.

Chapter 3.

• Richard J. Arnott–Daniel P. McMillen (ed.) [2008]: A Companion to Urban Economics.

Chapter 6., 8.

(30)

További felhasznált anyagok

• Éliás Gergely [2010]: A budapesti ingatlanpiac monocentrikusságának tesztelése. Helyettesítési térkép készítése árváltozások alapján. BCE

Szakdolgozat

(31)

Szójegyzék

• heart of town: centrum

• CBD (Central Business District): centrum, üzleti negyed

• downtown: a város központja

• suburb: a város lakó része (nem a belváros)

• outskirts: külváros

• urban sprawl: a város elterülése

• commuter belt: agglomeráció

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

tanévben az általános iskolai tanulók száma 741,5 ezer fő, az érintett korosztály fogyásából adódóan 3800 fővel kevesebb, mint egy évvel korábban.. Az

* A levél Futakról van keltezve ; valószínűleg azért, mert onnan expecli áltatott. Fontes rerum Austricicainm.. kat gyilkosoknak bélyegezték volna; sőt a királyi iratokból

Minden bizonnyal előfordulnak kiemelkedő helyi termesztési tapasztalatra alapozott fesztiválok, de számos esetben más játszik meghatározó szerepet.. Ez

A népi vallásosság kutatásával egyidős a fogalom történetiségének kér- dése. Nemcsak annak következtében, hogy a magyar kereszténység ezer éves története során a

Legyen szabad reménylenünk (Waldapfel bizonyára velem tart), hogy ez a felfogás meg fog változni, De nagyon szükségesnek tar- tanám ehhez, hogy az Altalános Utasítások, melyhez

Már csak azért sem, mert ezen a szinten még nem egyértelmű a tehetség irányú fejlődés lehetősége, és végképp nem azonosítható a tehetség, tehát igen nagy hibák

Nagy József, Józsa Krisztián, Vidákovich Tibor és Fazekasné Fenyvesi Margit (2004): Az elemi alapkész- ségek fejlődése 4–8 éves életkorban. Mozaik

A kaland mindig is az ifjúsági irodalom immanens alkotóeleme volt, aho- gyan Komáromi Gabriella mondja: „Az ifjúsági próza egyenesen kalandtár.” 4 A kortárs