TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS
Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
Előadás áttekintése
9.1. A tápanyag-ellátás ráfordítás — hozam viszonyai
9.2. Gazdaságosság, hatékonyság szempontjai és alkalmazásuk 9. A tápanyag-gazdálkodás ökonómiai összefüggései
A tápanyag-gazdálkodás ökonómiája
„A tápanyag-gazdálkodás nem egyéb, mint a biológia üzemtana”
/Kemenesy Ernő/
„rendszerszemléletű” megközelítési mód
versenyképesség fokozása
Optimalizálás:
• környezeti tényezők hatásának minimalizálása
• termesztéstechnológia korszerűsítése
• gépesítettség
• talajművelés
• munkaszervezés
• tápanyag-gazdálkodás optimalizálása (talaj-, növényvizsgálatokra épülő szaktanácsadás folyamatos fejlesztése)
• növényvédelem
• környezet-károsítás minimalizálása
Az optimum fogalma a tápanyag-gazdálkodásban
Fogalmak a hatékonyabb tápanyag-gazdálkodáshoz:
• Maximális hozam
• Gazdasági optimum
• Minőségi optimum
• Kockázati optimum
• Környezeti optimum
• Energia otpimum
(Lægrid et al. 1999)
Maximális hozam
Akkor kapjuk, ha minden tényező egyensúlyban van, növény fejlődése/növekedése, a tápelem-felvétel, produktivitás egyaránt maximális.
Gazdasági optimum
Kisebb, mint a maximális hozam, az ár alakulása határozza meg. A gazdasági optimum függ a műtrágyák árától és a termés értékétől.
Gazdasági optimum = a megnövekedett terméshozam értéke és a ráfordított műtrágyatöbblet költsége megegyezik
Minőségi optimum
A terméshozam jellegzetes paramétereitől függ pl.
gabonafehérjék (búza sütőipari minőség!), szénhidrátok (cukrok) cukorrépában, szőlőben, olajnövényekben az olaj összetétele/tartalma stb.
A jobb minőségű termés magasabb áron értékesíthető.
Kockázati optimum
A gazdasági optimum egy speciális formája, a lehetséges kockázatok minimalizálása a termelésben. A kockázatok minimalizálásához le kell csökkenteni a ráfordításokat.
Másik példa: a kijuttatandó összes nitrogént több, kisebb adagokban kell kijuttatni, fenntartva így a növény tápelem-felvételi dinamikáját (pl. gabonanövények)
Környezeti optimum
A környezeti tényezőket tartalmazza. Pl. a nitrogén-kijuttatás optimalizálása a nitrát-kimosódás figyelembevételével
Energia optimum
Az energia maximális visszanyerése a megtermelt növények formájában, összehasonlítva a kiadások energiájával (gépek, művelés, műtrágyázás stb.)
A N-adag, a hozam és a növény (búza) által felvett N közötti kapcsolat (Lægrid et al. 1999)
Gazdasági optimum: a búzatermés árának segítségével lett kiszámolva
Minőségi optimum: a magasabb fehérjetartalmú (14.5 %) jobb áron kapható, mint az alacsonyabb (12.5 %) fehérjetartalmú
A búza terméshozama és a nitrát-veszteség különböző N-adagok kimosódása esetén (Lægrid et al. 1999)
Tápanyagellátás Termésszint összefüggései
Justus von LIEBIG (1803-1873): a „Relatív Minimum törvény”
megfogalmazása
(1840: Kémia a földművelésben és a fiziológiában c. könyv)
A tápanyag-visszapótlás (műtrágyázás) modern szemléletének megalapozása.
Termésmennyiség tápanyagellátás
y = c × x ahol y = a termés mennyisége c = arányossági tényező
x = a minimumban levő tápanyag mennyisége
A relatív minimum törvény kiterjeszthető más termelési tényezőkre (fény, hő, víz stb.).
A fény, hő, víz minimumba kerülése szintén a termést korlátozó, meghatározó tényezővé válhat.
Minimum-törvény
A (relatív) minimumban levő tényező – tápanyag, víz, fény, hőmérséklet – korlátozza a termés nagyságát. Ez mindaddig tart, amíg egy másik tényező kerül minimumba.
Maximum-törvény
A káros (toxikus) mennyiségben levő tényező – tápanyag, víz, fény, hőmérséklet – korlátozza a termés nagyságát.
Optimum-törvény
A növények számára optimális életfeltételek – tápanyag, víz, fény, hőmérséklet – biztosításával érhető el a legkisebb fajlagos ráfordítással a legnagyobb termés.
TÁPANYAGELLÁTÁS ÉS TERMÉSSZINT ÖSSZEFÜGGÉSEI
Talaj tápanyagtartalma
Műtrágyázás
Szervestrágyázás Egyéb bekerülés
Terméssel kivont tápanyagok
Egyéb veszteségek A talajtermékenység fenntartása
Növénytáplálás → tápanyag-gazdálkodás (tápanyag-visszapótlás)*
a talaj tápanyagszolgáltató-képességének megismerése
* A tervezett termésszint és az ehhez szükséges
tápanyagmennyiség felhasználása (a ’70 – ’80 – ’90-es évek szemléletkülönbsége!)
A termelési tényezők hatástörvénye
MITSCHERLICH a termelési tényezők hatástörvényének megfogalmazása a „csökkenő hozamnövekedés törvénye”
Ahol:
dy
dx = egységnyi hatótényezőkre jutó termésváltozás,
x = a növényi tényező mennyisége ( a növekedési tényező ), y = az x mennyiséggel kapott termés ,
A = az egyéb tényezők változatlansága mellett elérhető maximális termés , c = a növekedési tényező szerint változó arányossági állandó.
A
X Y
A-y1
x1
= c (A-y)
dy dx
Logaritmusos alakban: lg[A-y]=lgA-cx
ha x helyébe x+b kerül ( x = műtrágya
b = a talaj tápanyagtartalma ) lg[A-y]=lgA-c[x+b]
ha x=0 tehát nem adunk műtrágyát: lg[A-y0]=lgA-cb
Műtrágya adagok
Termés
Alacsony talaj tápanyag-ellátottsági szinten az egyes adagokkal elérhető terméstöbblet magasabb, mint a további adagoknál
.
Műtrágyázás szervezése, ökonómiája
Megválasztás szempontjai:
• műtrágya ára (egységnyi hatóanyagköltsége)
• műtrágya típusának megválasztása (egyszerű vagy összetett, szilárd vagy folyékony)
• műtrágya hatóanyagtartalma
• kiszerelés formája
• keverhetőség
• gazdálkodás típusának figyelembevétele
• élő- és gépi munka ráfordítás
• szállítási költségek
• kijuttatás módjának megválasztása
Szervestrágyázás szervezése, ökonómiája
Megválasztás szempontjai:
• szerves trágya típusa: növényi vagy állati eredetű trágyaféleség (istálló trágya fajtája, szilárd, hígtrágya..stb.)
• elérhetőség (saját gazdálkodásból származó vagy a beszerzés költségei)
• szakszerű trágyakezelés
• trágya hatóanyagtartalma
• gazdálkodás típusának figyelembevétele
• élő- és gépi munka ráfordítás
• szállítási költségek
• kijuttatás módjának megválasztása
Általános termelési vagy hozam függvény (a ráfordítás és hozam viszonyának alakulása)
I. szakasz: A hozam intenzív növekedésének szakasza, a ráfordítás növelésével egyre nagyobb hozam érhető el.
II. szakasz: A hozam a marginális hozam (MH; a pótlólagos ráfordításegységre jutó hozamváltozás) csúcsának elérése után egyre lassabban növekszik; a pótlólagos ráfordítások haszna ugyanis csökken. Ez a racionális gazdálkodás szakasza.
III. szakasz: A hozamcsökkenés szakasza, a további ráfordítások ellenére is csökken a hozam.
Előadás ellenőrző kérdései
• Jellemezze az „optimum” fogalmát a tápanyag- gazdálkodásban!
• Értelmezze az alábbi fogalmakat: maximális hozam, ökonómiai optimum, minőségi optimum, kockázati optimum, környezeti optimum, energia optimum!
• Mit értünk a hasznosuláson? Milyen formái ismertek és
hogyan számíthatók ki?
KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET
Következő
ELŐADÁS/GYAKORLAT CÍME
Előadás anyagát készítette:
Prof. Sárdi Katalin egyetemi tanár
Pannon Egyetem Georgikon Kar Keszthely
