• Nem Talált Eredményt

Készítette: Orosz Éva, Kaló Zoltán és Nagy Balázs Szakmai felelıs: Orosz Éva 2011. június EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Készítette: Orosz Éva, Kaló Zoltán és Nagy Balázs Szakmai felelıs: Orosz Éva 2011. június EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN"

Copied!
10
0
0

Teljes szövegt

(1)

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén

az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet

és a Balassi Kiadó közremőködésével

Készítette: Orosz Éva, Kaló Zoltán és Nagy Balázs Szakmai felelıs: Orosz Éva

2011. június

(2)

2

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN 2. hét

Az egészségügyi és egészségbiztosítási piac sajátosságai

Készítette: Orosz Éva Szakmai felelıs: Orosz Éva

Témakörök

Az egészségügyi piac sajátosságai

Piaci kudarcok az egészségbiztosításban

Piaci kudarcok a szolgáltatások nyújtásában

A professzionális monopólium, információ-aszimmetria eltérı interpretációi

Az állam és a piac szerepére vonatkozó elméletek

Az egészség és az egészségügyi rendszer sajátosságai

A jó egészség kitüntetett, önmagában vett, alapvetı érték minden társadalomban

− A méltányosság etikai elve: esélyegyenlıség az egészségi állapotban és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésben

(3)

3

Az egészségügyi ellátás különbözik más javaktól és szolgáltatásoktól

− Bizonytalanság

a betegség bekövetkeztének a valószínőségében (az egyén szintjén)

az egyén egészségügyi kiadásaiban

− Aszimmetrikus információ az orvos és a beteg között

− Externáliák

− A kórházak természetes monopóliumként mőködhetnek

A tökéletes piac elméleti elõfeltételei

A kereslet biztonsággal kalkulálható

Szabad be- és kilépés a piacra

Versenyhelyzet, nagyszámú, kismérető termelı, egyetlen termelı sem tudja egyedül befolyásolni a piac feltételeit (vagyis az ár külsı adottság)

Tökéletesen informált vásárlók

A kereslet és a kínálat függetlensége

Az ár a legdöntıbb tényezı a piaci alku során

Externáliák nincsenek jelen a piacon (ha két piaci szereplı alkut köt egymással, ezzel nem befolyásolja egy harmadik, az alkuban nem szereplı fél helyzetét)

Az egészségügyi piac sajátosságai:

a bizonytalanság

Az egyén szintjén a kereslet esetleges, bizonytalan (nem kalkulálható elıre, hogy ki és mikor lesz beteg)

A halál vagy alapvetı társadalmi funkciók tartós korlátozottságának kockázata

Az adott terméket nem lehet tesztelni az igénybevétel elıtt

Bizonytalanság a különbözı terápiás eljárások eredményességét illetıen (csak egy részük bizonyított eredményességő)

− nagyszámú variáció, különbség a klinikai (orvosi) gyakorlatban (ugyanazon betegség kezelésében)

− Következmény: jóléti (egészségnyereség) veszteség

(4)

4

Az egészségügyi piac sajátosságai:

aszimmetrikus információ

Az orvosnak több információja van az egészségügyi beavatkozás és egészségi állapot-javulás közötti kapcsolatról, mint a fogyasztónak

A fogyasztó nem rendelkezik megfelelı információval a kínált szolgáltatás minıségére, következményeire (egészségi állapotra gyakorolt hatására vonatkozóan)

− Korlátozott lehetıség van arra, hogy a fogyasztó tapasztalati úton szerezzen ismereteket

Következmény: „megbízó” – „ügynök” viszony a fogyasztó és a szolgáltató között

− A kínálati oldalon álló orvos tanácsaival erısen befolyásolja a keresleti oldalon álló beteg döntését. (A bizalom jelentıs szerepe a beteg-orvos viszonyban.)

Aszimmetrikus információ

Az egészségügyi piacon a téves fogyasztói döntésnek súlyos (végzetes) hatása lehet – szükséges a standardok meghatározása és a szolgáltatás ellenırzése

Az orvosi szakma gyakorlása engedélyhez kötött – korlátozott belépési lehetıség a szolgáltatók piacára

Következmény: piaci hatalom azok számára, akik a jogosítvánnyal rendelkeznek (professzionális monopólium)

(5)

5

Aszimmetrikus információ – szolgáltató indukálta kereslet

Aszimmetrikus információ az orvos és páciense között - az orvos ügynöki szerepe

− Következmény: a szolgáltató indukálta kereslet (IVa, IVb)

(A) Szolgáltatás hatékonysága – Javított-e a beavatkozás a beteg egészségi állapotán?

(B) Ügynöki szerepkör hatékonysága – Ha a páciens az orvoséhoz hasonló ismeretekkel rendelkezett, hasonlóan döntött volna-e, mint az orvos?

Az egészségbiztosítás sajátosságai

Az egészségbiztosítás és a nem-humán tıkére vonatkozó biztosítás közötti különbség

nem-humán tıke esetén: a tıke értéke, a biztosítás költsége és az egyén jövedelme összefügg

az egészségügyi beavatkozás lehetıvé teszi az állagmegırzést és javítást de nem lehetséges a megsemmisült tıke-jószág teljes cseréje

a nem-humán tıkére vonatkozó biztosítás véd a teljes elvesztés esetére, de nem fizet a fenntartásért

a kockázat becslése lényegesen nehezebb az egészségbiztosítás esetén

(A) Igen (A) Nem

Semleges Káros

(B) Igen I IIIa IIIb

(B) Nem II IVa IVb

(6)

6

A biztosítási piacon fellépõ kudarcok

Bizonytalan és kiszámíthatatlan kereslet – egészségügyi biztosítás

Információ aszimmetria a biztosított és a biztosító között

A biztosítási piacon fellépı kudarcok:

− erkölcsi kockázat

− kontraszelekció

− kis méretbıl eredı gazdaságtalanság

Morális kockázat

Ok: harmadik fél (biztosító) finanszírozza az ellátást (független attól, hogy magán vagy közfinanszírozás van-e)

A fogyasztók morális kockázata

− csökkenı ösztönzés az egészséges életmódra

− szolgáltatások túlzott igénybevétele

A szolgáltatók morális kockázata (ok: a nem piaci áron alapuló verseny a szolgáltatók között)

− költségtudatosság hiánya

− fee-for-service térítési módszer esetén ösztönzés a kínálat növelésére Következmény: túlzott (felesleges) kínálat (az aszimmetrikus információ által keltett

problémát a harmadik fél típusú finanszírozás tovább súlyosbítja)

(7)

7

A biztosítás hatása az egészségügyi ellátás iránti keresletre

Kontraszelekció

Elméleti modell: Az információ aszimmetriája miatt a biztosító közösségi díjszabást (community rating) alkalmaz → jó kockázat kilép a piacról → bentmaradók ellátásának a költsége növekszik → (kumulatív folyamat) → a biztosítási piac ellehetetlenülése.

A piaci válasz: tapasztalati díjszabás (experience rating)

A kormányzati válasz: a biztosítás kötelezıvé tétele

A magánbiztosítási piac jellemzõi

A szabályozatlan, magán biztosítási piac jellemzıi: tapasztalati-díjszabás, a már meglévı betegségek (pre-existing conditions) kizárása a biztosításból, az ügyfél visszautasításának a lehetısége

(8)

8 Következmények:

A legnagyobb kockázatú egyének (idısek, szegények, krónikus betegek) alulbiztosítottak, vagy nem tudják megvásárolni a biztosítást

Az alacsony kockázatúak is alulbiztosítottak vagy nem kötnek biztosítást („potyautasok”)

A biztosítók a jó kockázatú egyénekért versenyeznek („lefölözés”)

Magas adminisztratív költségek (a díjak nagy aránya nem az egészségügyi szolgáltatásokra fordítódik)

A kis méretbõl eredõ gazdaságtalanság

A méret-gazdaságosság fogalma: nagyobb gazdasági szervezetben (a fix költség több egység közötti felosztása következtében) az egységköltség kisebb lesz

A kis méret gazdaságtalansága: a sok kis versenyzı biztosító esetén magas adminisztratív és marketing költségek

Externáliák

„Túlcsordulás” a piaci tranzakció külsı félre gyakorolt pozitív vagy negatív hatása Externális hatás esetén a szabályozatlan piacon létrejövı kínálat eltér az optimális

kínálattól

Pozitív externális hatás:

védıoltás: direkt hatás (mások kockázata csökken)

„gondoskodás (caring)” externális hatás: annak tudata, hogy a szegények is hozzájutnak az egészségügyi szolgáltatásokhoz

(9)

9

Az állam és piac szerepére vonatkozó elméletek/koncepciók

Állami beavatkozás a piaci kudarcok miatt

− A piaci kudarcok olyan sokrétőek és jelentısek, hogy a kiterjedt kormányzati beavatkozás jobban szolgálhatja a társadalmi célok (egészségnyereség /jólét maximalizálás) elérését, mint az alapvetıen piaci viszonyok (minimális

kormányzati beavatkozással kiegészítve)

A kormányzati kudarcok

A kvázi-piac koncepciója (piaci ösztönzık alkalmazása a közfinanszírozás dominanciájának fenntartása mellett)

A „kvázi piac” jellemzõi

A vásárló és a szolgáltató szerepek szétválasztása

Általában nem a fogyasztó a vásárló

Az állam (kötelezı biztosítás) a szolgáltatások vásárlója

A szolgáltatók magán, non-profit és köztulajdonban lévı intézmények. A monopol helyzető állami szolgáltatót független, versenyzı szolgáltatók váltják fel

A szolgáltatók versenyeznek a forrásokért. (Korábban a források elosztása az inputok alapján.)

(10)

10

Irodalom

Barr, N. A jóléti állam gazdaságtana Akadémiai Kiadó, (2004), Budapest (12.

Egészség és Egészségügy)

Donaldson, C. et al. Economics of health care financing: the visible hand. 2nd edition, Basingstoke, UK, (2004), Palgrave Macmillan

Orosz É.: Félúton vagy tévúton? Egészségügyünk félmúltja és az

egészségpolitika alternatívái. Budapest, 2001. Egészséges Magyarországért Egyesület. (1.3. Az állam és a piac szerepe az egészségügyben)

http://egk.tatk.elte.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=17&Itemid=

42

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

(két vagy több egészségügyi eljárás összehasonlító gazdasági elemzése). Elemzés típusa Eredmény egysége

Készítette: Kaló Zoltán, Nagy Balázs Szakmai felelős: Orosz Éva... Hormonpótlás: WHI vizsgálat eredményei mennyire tükrözik

Készítette: Orosz Éva, Kaló Zoltán és Nagy Balázs Szakmai felelıs: Orosz

Készítette: Orosz Éva, Kaló Zoltán és Nagy Balázs Szakmai felelős: Orosz

Készítette: Kaló Zoltán, Nagy Balázs Szakmai felelős: Orosz Éva... Gazdasági

– bizonytalan változók különbözı értékei esetén a költségek és eredmény kiszámítása8. – a döntésre gyakorolt

i) Túlélés ii) Életminıség i) Hospitalizáció ii) Egyéb gyógyszer iii) Beavatkozások iv) Hosszú távú kezelés Egészségi állapotváltozás.. Változás az egészségügyi

Készítette: Kaló Zoltán, Nagy Balázs Szakmai felelős: Orosz Éva...