• Nem Talált Eredményt

Tudásmenedzsment / Thomas H. Davenport, Laurence Prusak (Könyvismertetés)

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Tudásmenedzsment / Thomas H. Davenport, Laurence Prusak (Könyvismertetés)"

Copied!
2
0
0

Teljes szövegt

(1)

Kö n y v ism er t ető

vítható. A költségcsökkentés lehetősé­

gei változatosak, csak a költségek hosszú távú leszorításával juthat a vál­

lalat olyan árelőnyhöz, amelynek segít­

ségével az árakat diktálhatja a piacon.

A költséggazdálkodási ismeretekre - többek között - azért is szükség van,

‘ mert a vállalkozások többsége nem ala­

kíthatja szabadon az árakat, azokat azonban befolyásolhatja. A költség mindig valamilyen erőforrás feláldozá­

sát jelenti; a szerzők foglalkoznak a gyátási és nem gyártási, a termék- és időszaki, a fix és változó költségekkel.

A továbbiakban a vállalati tevékenysé­

gek jellegének, a készletértékelésnek a költséggazdálkodással való összefüg­

géseit vizsgálják és a költséggazdálko­

dási rendszerek megszervezésének lépé­

seit mutatják be táblázatok kíséretében.

A költségvetés tervezésnél abból kell kiindulni, hogy az csak az üzlet alakítá­

sára vonatkozó legfontosabb informá­

ciók ismeretében végezhető el. Ez a vál­

lalat irányításának legrészletesebb, leg­

jobban kidolgozott terve, amelynek alapján az üzletmenet hatékony irányí­

tása érdekében legszükségesebb beavat­

kozásokat dolgozzák ki. Megismerjük a vele szemben felmerülő követelménye­

ket, az éves költségvetés külső számvi­

teli elszámolásait és az elemzéshez kiin­

dulási alapként szolgáló tevékenységi térképet (példa kíséretében). A vállalko­

zások jelentős része ilyen tevékenységi térkép nélkül dolgozik s ez meglátszik a cég kontrolling rendszerén. A termelés, értékesítés, anyaggazdálkodás tervezési feladatairól s a humánpolitikai terv ösz- szeállításáról olvashatunk a továbbiak­

ban a különféle költségek, a beruházá­

sok, a pénzügyi források stb. tervezési feladatai mellett. A szerzők a vezetői számvitel összefoglalásaként a belső cash flow, az eredménykimutatás és a mérleg összeállításáról tájékoztatnak, az elkészítésükhöz szükséges munkalapok mintáinak bemutatásával.

A tervezési rendszer horizontját ki­

bővítő stratégiai tervezésről tájékozód­

hatunk a könyv VI. fejezetében. A szer­

zők a hatékonyabb tervezési rendszer kialakításához szükséges követelmé­

nyeket mutatják be. Az éves költség-

vetés meghatározó paraméterei jól csak a stratégiai tervből vezethetők le; az éves költségvetéshez olyan megala­

pozó eljárásokat, tevékenységeket kell tervezni, amelyek a hatékonyságát je­

lentős mértékben növelik. Szó van ez­

zel kapcsolatban itt a stratégiai gondol­

kodásról, a stratégiai terv számszerű- síthetőségéről, munkalaprendszeréről, a beruházások kezeléséről, a projekt­

tervezésről és a kontrolling rend-szer­

nek a tervezésben betöltött szerepéről is. Végül a kontrolling informatikai hátteréről olvashatunk a könyvben. A kontrollemek az információt ki kell értékelnie, minősítenie a vállalkozás, a vezetés szempontjából. A munkaeszkö­

zök megválasztásánál igénybe kell vennie a modern technikai berendezé­

seket, csak így tarthat lépést a fejlődés­

sel! A Mellékleteket a könyvben tár­

gyalt témák számszerűsített modelljeit, példáit tartalmazzák.

R. I.

Thomas H. Davenport Laurence Prusak

T U D Á S -________

M EN ED ZSM EN T

Kosuth Kiadó Budapest, 2001. 200 p.

A tudás alapvető fontosságáról, a tu­

dásnak a szervezetek életében betöltött szerepéről, a napi munka során történő felhasználásáról, a szervezeti tudás működéséről szól az amerikai szerzők - a Harvard Business School munka­

társai - könyve. A bevezetésben kifej­

tik: „Könyvünk leglényegesebb üze­

nete, hogy egy vállalat tartós sikerének forrása csak a kollektív tudás lehet, vagyis az, hogy mennyire hatékonyan használja fel e tudást, s milyen köny- nyen sajátít el és alkalmaz új isme-re­

teket.” Megvizsgálják és meghatároz­

zák, hogy a tudás miben különbözik az adattól és az információtól, leírják azt a folyamatot, amelynek során a tudás az

adatból és az információból létrejön.

Rámutatnak: a tudás az adatnál és az információnál közelebb van a cseleke­

dethez s ez teszi különösen értékessé, mert a tudást az általa kiváltott dönté­

sek, tevékenységek alapján kell meg­

ítélni. A tudás az informális tanulással szerzett tapasztalatokon keresztül fej­

lődik, nem merev struktúra, komplex módon tud összetett jelenségekkel fog­

lalkozni s a környezettel való kölcsön­

hatásokra élő szervezetként növekszik és változik. A tudás vállalati vagyont jelent, a vele összefüggő eszmei javak mozgásban tartják az üzleti életet s a belőle származó új ismeretek végtelen sora jöhet létre - különösen, ha a cég dolgozóinak lehetőségük van gondol­

kodni, tanulni és egymással beszélni.

A szervezetekben a tudásnak valódi piaca van; ez a piac hasonló az anyagi javak piacához, itt is vevők és eladók tárgyalnak, ügynökök is vannak. A jól működő piac létrehozásához számolni kell a piaci erőviszonyokkal, át kell lát­

ni a piac működését és meg kell próbál­

ni azt hatékonyabbá tenni. A tudáspiac résztvevői tehát a vásárlók, az eladók, és az ügynökök; egyetlen személy egy nap alatt mind a három szerepet eljátsz- hatja, sőt néha egyidőben több szerepet is játszik. Az egyes szerepeket a szerzők külön-külön mutatják be, majd a tudáspiacon szokásos fizetségfajták­

ról számolnak be. Kiemelik a bizalom fontosságát; a tudáspiac működéséhez a bizalomnak láthatóan, mindenütt jelenlevőnek kell lennie s a megbízha­

tóságnak először a legfelső szinteken kell érvényesülnie. A tudáspiac jelzései azok az információk, amelyek jelzik a tudás cégen belüli tartózkodási helyét és azt, hogy miként lehet az ismere­

tekhez hozzáférni. Szó van itt az infor­

mális hálózatokról, a rangról és vég­

zettségről, a szakmai közösségekről, továbbá a tudáspiac hiányosságairól.

Az utóbbiak közé a hiányos informá­

ciók, a tudásasszimetria és a tudás helyzet kötötsége tartoznak. Említést történik a tudáspiac kóros elváltozásai­

ról is (a tudás monopóliuma, mestersé­

ges hiánya, kereskedelmi korlátozá­

sok).

VEZETÉSTUDOMÁNY

XXXII. ÉVF 2001. I 1. SZÁM 5 9

(2)

Kö n y v ism er t ető

A tudásteremtés keretében arról ol­

vashatunk a könyvben, hogy minden jól működő vállalat létrehoz és használ valamilyen tudást, mert enélkül nem tudja magát megszervezni és vállalko­

zásként fenntartani. A szerzők sorra veszik a tudás létrehozásának módjait.

A legközvetlenebb és gyakran leghatá­

sosabb mód a vásárlás és bérlés. A cég tudásbővítés céljára egységeket vagy csoportokat alapíthat (kutatási és fej­

lesztési osztályok). A vegyítés , tudáse­

legyítés eltérő perspektívákkal rendel­

kező egyéneket hoz össze, hogy együtt dolgozzanak egy feladaton vagy prob­

lémán. Az adaptáció, az alkalmazko­

dási képesség azon alapul, hogy a vál­

lalat rendlekezik-e hasznosítható bel­

sőerőforrásokkal, adottságokkal és nyi­

tott-e a változásra. A tudáshálózatok hatékony kommunikációval, együttmű­

ködéssel teremthetnek új ismereteket a cégen belül. A szervezeti tudás a kodi- fikációval válik elérhetővé az alkalma­

zók számára, ebben fontos szerepet ját­

szanak az új technológiák. A szerzők megismertetnek a tudáskodifikáció alapelveivel, a különböző tudástípusok rögzítésére alkalmas stratégiákkal, a tudás feltérképezésével, modellezésév­

el, technológiájával és politikájával.

Arra is rámutatnak, hogy a tudás kodi­

fikálása fontos lépcsőfoka az értékes ismeretek vállalati kultúrába való beil­

lesztésének.

A mindennapi tudástranszferek a vállalati élet fontos részei; a spontán tudástranszferre szükség van a vállalt sikeres működése érdekében s annak a kultúrába be kell épülnie. A tudásátvi­

tel szervezett formái mellett nagy je­

lentőségük van a személyes találkozá­

soknak és beszélgetéseknek; a sikeres kommunikációt a személyes kapcsolat- tartás biztosítja a legjobban. A sikeres tudástranszfert sokféle kulturális té­

nyező akadályozza. A szerzők ezeknek a gátaknak „súrlódás” nevet adtak, s a bizalom hiánya, az eltérő kultúrák, szókincsek, időhiány tartoznak - töb­

bek között - ide. Tanácsokat adnak a lehetséges megoldásokra is. A fejlődés elősegítése érdekében a szervezetek­

nek meg kell teremteniük azt a szerep­

és képességkészletet, amely elvégzi az

ismeretek rögzítésének, szétosztásának és használatának feladatát; a tudás- menedzsment csak így érheti el a cél­

ját. A szerzők bemutatják a szükséges szerepek és képességek típusait azzal a céllal, hogy a cégeknek segítve ösztö­

nözzenek minden munkatársat: legye­

nek a tudás menedzserei! Ezután a tu­

dásprojektek irányításával és szervezé­

sével összefüggő szerepeket, feladato­

kat írják le. A szerepeket négy szinten vizsgálják: a munkakörük szerint tu­

dással foglalkozók, a tudásmenedzs­

ment dolgozói, a projektek vezetői és a legfelső irányítást végzők szintjén.

Tudni kell azt is, hogy a tudásmenedzs­

ment egészen új terület, amellyel első­

sorban azok a cégek foglalkoznak, ahol az üzleti és vállalati környezet gyorsan változik.

A tudásmenedzsment sokkal több a technológiánál, a technikai ismeretek azonban szorosan hozzá tartoznak;

egyes új technológiák fontos szerepet játszanak a tudásmenedzsment fejlődé­

sében, s ezt az új technológiákhoz való széles körű hozzáférés tette lehetővé.

Bár a tudásmenedzsment viszonylag új területnek számít, évtizedek óta foly­

nak már kísérletek a tudás rögzítésére és kezelésére alkalmas technológia fel- használására. A szerzők röviden foglal­

koznak ezekkel a technológiákkal, s azt vizsgálják, hogy mi történik velük üz­

leti környezetben. Igen kiterjedtnek mondható a tudásmenedzsment tech­

nológiáinak a köre és néhány olyan in­

frastrukturális tényező (videokonferen- ciák szervezése vagy a telefon) is hasz­

nos lehet a tudás könnyebb irányításá­

ban, amelyek hagyományosan nem sorolhatók ebbe a kategóriába. A tech­

nológia önmagában nem hoz létre tu­

dásteremtő vállalatot, s azt is tudni kell, hogy a tudásmenedzsment területén korlátok vannak. Hatékony tudásme­

nedzsment ugyanis nem valósítható meg alapos magatartásbeli, kulturális és szervezeti változások nélkül. A tech­

nológiai stratégiákkal kapcsolatban az a legfontosabb, hogy hozzá kell kez­

deni valamihez; fel kell építeni egy rendszert ahhoz, hogy látni lehessen, miként reagál a szervezet.

A könyv két utolsó (nyolcadik és ki­

lencedik) fejezete a tudásmenedzsment gyakorlati megoldásai keretében meg­

ismertet a tudásmenedzsment-projek­

tek típusaival. A szerzők beszámolnak az ezen a téren szerzett tapasztalatok­

ról, a megvizsgált programokról, a tu­

dás- és információkészletekről. Felso­

rolják a tudásprojektek sikerét jellem­

zően meghatározó tényezőket (tudás- orientált vállalati kultúra, technikai és szervezeti infrastruktúra, a felsővezetés támogatása stb.) s egyenként kifejtik azok lényegét, fontosságát. Azt a kö­

vetkeztetést vonják le,hogy a sikeres tudásmenedzsmenthez az emberi, tech­

nikai és közgazdasági adottságok sajá­

tos keverékére van szükség a vállalat átfogó törekvéseiben éppúgy, mint az egyéni kezdeményezéseknél is. Gya­

korlati tanácsokat adnak az elindulás­

hoz, a meglevő megoldások hasznosí­

tásához, a helyes út kiválasztásához, a problémák megoldásához. Egyensúlyt kell teremteni a sokféle megközelítés használatában, össze kell ezeket egyez­

tetni más változásokkal kapcsolatos el­

gondolásokkal és a feladatokat be kell illeszteni a vállalat napi teendőinek a sorába. A bemutatott esettanulmányok bizonyítják, hogy napjainkra a vállala­

tok egy része megértette a szervezeti tudás működtetésének jelentőségét, s ehhez meg is tették a szükséges lépé­

seket. Egyre többen minősítik a tudást szervezeti tőkének, a versenyelőny leg­

főbb tényezőjének...

R, I.

Nagy Beáta

N Ő I M E N E D Z SE R E K

AULA Kiadó Budapest, 2001. 208 p.

A nők kereseti és munkaerő-piaci le­

hetőségei világszerte kisebbek, a társa­

dalom értékítélete általában nem ked­

vező sem a női munkaerőkre, sem a női vezetőkre. Az elvégzett időmérleg­

vizsgálatok adatai szerint a nőkre a fér­

fiaknál lényegesen több feladat hárul a háztartási munkából, a gyermekneve­

lésből, annak ellenére, hogy a kereső-

VEZETÉSTUDOMÁNY

6 0 XXXII. ÉVF 2001.11. SZÁM

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A tudásmenedzsment mint tudományterület A tudás kezelését a különböző tudományágak más- más eszközökkel képzelték el: az explicit, formalizál- ható

nete, hogy egy vállalat tartós sikerének forrása csak a kollektív tudás lehet, vagyis az, hogy mennyire hatékonyan használja fel e tudást, s milyen köny- nyen

Auden Musée des Beaux Arts című költeménye olyan jelentős kezdő- pont, amely számos más angolszász (angol és amerikai) költőre gyakorolt hatást, a legkevés- bé sem

hogy ő milyen boldog volt, amikor anyád nekik ajándékozta, mert mindig nagyon irigyelte tőled, és milyen sokáig élt még,. köpni-nyelni nem tudsz hirtelen, ja, mennem kell,

Nemcsak azok, amelyek, hogy a megnevezés jóvoltából kiemel- tekké váltak, az ember és Allah szimbolikus kapcsolattartásának eszközei lettek, hanem azon növények is, amelyek

In 2007, a question of the doctoral dissertation of author was that how the employees with family commitment were judged on the Hungarian labor mar- ket: there were positive

Emellett látható, hogy nagyon komoly összefüggés áll fenn a valódi tudatosság és a tényleges tudás között; hiszen tényleges és pontos ismeretek nélkül senki sem lehet

Az érzelmi intelligencia jelensége iránt oly mértékben megnövekedett az érdeklődés, hogy annak sokféle definíciója és mérőeszköze terjedt el. A