ÁLLATTARTÁS MŰSZAKI ISMERETEI
Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
1. Szálastakarmányok aprításának gépei és eszközei.
2. Horizontális és vertikális tárolók be- és kitárolásának gépei.
3. Bálás és fóliazsákos szenázskészítés gépi berendezései.
Takarmányok erjesztéses tartósításának
műszaki kérdései
1. Szenázskészítés (nedvességtartalom 40-60 %)
- Szenázskészítés vertikális tárolókban (toronysilók)
- Szenázskészítés horizontális tárolókban (például: falközi silók) - Szenázskészítés fóliazsákban
- Szenázskészítés bálázás utáni fóliacsomagolással (egyedi, csoportos, vagy kazal)
2. Szilázskészítés (nedvességtartalom >60 %)
- Szilázskészítés jól erjeszthető szálastakarmányból
- Szilázskészítés rosszul erjeszthető szálastakarmányból (kiegészítő anyagok vagy tartósítószerek hozzáadásával)
Szálastakarmányok erjesztéses tartósítása
Tárcsás szecskázó szerkezet
Behordószerkezet
Csiga
Rendfelszedő Állókés
Kidobólapátok Tárcsa
Kések
Tárcsás aprítószerkezetű gépeknél egy síktárcsára szerelik fel az egyenes mozgókéseket. Az aprítás a mozgó- és állókés között történik. A szecska továbbítását a tárcsára szerelt dobólapátok végzik. A kívánt szecskaméret a kések számának változtatásával, ill. a behúzó hengerek fordulatszámának változtatásával valósítható meg. A tárcsás aprítószerkezetet alkalmazzák a stabil és mobil gépeknél egyaránt
Dob, vagy dobos szecskázók
Az alapgép feladata, hogy a különböző adapterek (lásd későbbi dia) által levágott, vagy felszedett terményt szecskázza, ill. kocsira rakja. Főbb részei: előtömörítő-, etetőhengerek, ellenpengék (állókés), a szecskázódob, melynek palástján helyezkednek el a kések, és a dobóventilátor. A késeket rendszerint csavarvonal szerűen, vagy ferdén szerelnek fel, hogy a vágás közben folyamatos és egyenletes legyen a terhelés. Az újabb géptípusoknál az előtömörítő hengereknél kerül beépítésre a fém érzékelő detektor, mely ha fémet érzékel azonnal reteszeli az etető-tömörítő szerkezetet, ill. ellentétes forgásirányra ad utasítást.
Elektrohidraulikus sorvezető automatika
• Az elektrohidraulikus automatikus kormányzási rendszer vázlatát a bal felső ábra mutatja.
• Sorérzékelők (bajuszok, jobb felső ábra) egyike sorelhagyáskor
valamelyik irányban kitér, a vissza- kormányzást elektro-hidraulikus rendszer végzi.
• Az önjáró járvaszecskázó gép vezetőjének figyelmét nem köti le a gép sorontartása, a szállítójármű veszteségmentes töltésére
összpontosíthat (bal alsó ábra).
Adott típusú járvazsecskázó gép felépítése, részegységei
A tömörítő és etető egység bordázott hengerei
A funkcionális egységek könnyű ki és beszerelése biztosítja a jó hozzáférést a dobkésekhez
„A”
fémérzékelő
Vágószerkezetek kialakítása, a kések élezése
Nyitott szecskázódob ház, látszik a nyolckéses szecskázódob
Az ábrán az alternáló mozgást végző késélező szerkezet látható
A kiszerelt nyolckéses dobon jól megfigyelhető a kések ferde (alkotóval szöget bezáró) elhelyezése, ami a
metszés és az egyenletes terhelés feltétele
A bal alsó ábrán a félautomata késélező szerkezet látható. Itt a köszörülési sebességet a forgódob biztosítja, a köszörűtömböt alternáló mozgással, kézzel kell a dob hossza mentén mozgatni. Automatikus kialakításnál a mozgatást hidromotorral működtetett mozgató berendezés végzi.
A termény útja a szecskázó és továbbító szerkezeten
Az adapterből érkező anyag először az előtömörítő, majd az etető hengereken halad keresztül. A 36 késes szecskázó dob egyenletes terhelés mellett biztosítja akár a 6 mm-es szecskahosszat. A szemtermés jobb feltáródása érdekében a szecska, kiiktatható zúzó-roppantó hengerpár között halad keresztül. A biztonságos szecskakijuttatást a szecskagyorsító segíti, más berendezéseknél dobóventilátort alkalmaznak erre a célra.
(A korszerű magajáró szecskázók technológiai kiegészítői)
Az alapgéphez gyorskapcsoló segítségével lehet rögzíteni a fenti ábrán bemutatott különféle adaptereket.
A meghajtást minden esetben az alapgépről kapják. A kaszáló (direktvágó) adapter szálas és pillangós növények betakarítására szolgál. Arendfelszedő adapter vezérelt ujjas szerkezete a terményt felemeli és a gyűjtőasztalon lévő csigához továbbítja. A silókukorica betakarítására leggyakrabban soros rendszerű adaptereket használunk. Ez esetben a kaszaszerkezet lehet alternáló mozgású, ill. körkéses rendszerű. A csőtörő adapter és a gabona vágóasztal felépítésükben és működésükben azonosak a gabonakombájnok adaptereivel, a bemutatott példánál egy közbülső adapteren keresztül csatlakoznak a járvaszecskázóhoz.
Járvaszecskázókhoz kapcsolható adapterek I.
Járvaszecskázókhoz kapcsolható adapterek II.
A dián a korábban ismert E-281- es járvaszecskázó korszerűsített változatának adapterei láthatók.
A korábbi kínálat egy széles rendfelszedő és egy soros silókukorica adapterrel bővült.
Asztalos silókukorica adaptert
csak ehhez a géphez gyártottak,
illetve gyártanak.
Modern járvaszecskázó körkéses adapterrel
Az új dobkialakítás a dobtestben lévő vágóerő közvetlen, alakzáró átvitelét biztosítja, tiszta pontos vágásról és biztos kidobásról gondoskodik minden feltétel között. A késenkénti kétcsavaros késrögzítés minimálisra csökkenti a karbantartási- és állásidőt. Különböző betakarítási körülmények esetén a 36 késsel szerelt dob a vágási hossz sokfajta beállítását teszi lehetővé. Az előtömörítő hengerek új oldalra történő nyitásával karbantartáskor a késdob gyorsan és kényelmesen elérhető.
Az alapgépen látható körkéses (rotációs- ellenpengés vágószerkezetű) adapter univerzálisnak tekinthető, egyesíti a kaszáló és silókukorica adaptert.
Járvaszecskázókhoz kapcsolható adapterek III.
A szecska méretének beállítása
A szecskázódob késtartó tárcsáin a késtartó vánkosléceket tartó furatokat úgy helyezték el, hogy 2- 3-4-6-8-12 db. kés kiegyensúlyozott felszerelése valósítható meg.
Ezen kívül az etetőhengereket hajtó hajtómű három különböző áttétellel működhet.
Így az elméleti szecskahossz 5,5- 150 mm-es tartományban, 14 fokozatban állítható.
Régebbi megoldás a szemek feltárására a zúzó kosár, ami nem más mint egy bordázott rosta. A levágott szecskát addig vágták-zúzták a dobkések, amíg a rostanyílásokon át nem jutott. Alkalmazása a szecskázó teljesítményét 30-60%-al csökkentette.
Horizontális silók be- és kitárolásának gépei
A nagyobb telepeken kezdetben párhuzamos oldalfalakkal rendelkező ún. áthajtós rendszerűek, majd a korszerűbbnek tekinthető három oldalról zárt kialakításúak épültek. Nagyobb mérettel rendelkeznek, szélességük 12-22 m, magasságuk 2,5-5 m, hosszuk általában 30-50 m. Szenázs és szilázs készítésénél a szarvasmarha telephez a szükséges tárolókapacitást 2-4 szakaszbólcélszerű kialakítani.
A három oldalról zárt horizontális silók töltése (építése) nem igényel speciális gépeket. A takarmányt általában önürítős vagy billenőplatós ún. szecskafelépítménnyel rendelkező szállítóeszközök hordják be a járvaszecskázótól. A kiürített vagy lebillentett takarmányt tolólappal, vagy tolóvillával felszerelt traktor juttatja fel a halomra és egyúttal a terítést is elvégzi. A falközi silók szélességi mérete itt lehetővé teszi a szállítójárművek megfordulását, így a kerekkel nem szennyezik a takarmányt.
Vertikális tárolók be- és kitárolásának gépei I.
A toronysilók töltése – az ürítési rendszertől függetlenül – azonos módon felülről történhet. A leggyakrabban alkalmazott technológia az ábrán látható. A szecskázva betakarított és beszállított takarmány fogadó-adagoló asztal és a dobóventilátor segítségével kerül a tárolótérbe.
A toronysilók az ürítés módját tekintve eltérők. Csoportosításuk is ez alapján történhet. Az erjesztett takarmány kitárolása történhet felső és alsó ürítéssel. A felső kitermelővel felszerelt tornyoknál a középső ejtőaknás, az oldalsó ejtőaknás és a felső ürítésűek ismertek.
Az ábrán látható csipkés marótárcsás felső kitermelésű berendezésnél a fellazított és középre terelt takarmány elszívással kerül ki a toronyból. A töltéskor és ürítéskor ugyanaz a szívó-nyomó rendszerű pneumatikus szállítórendszer működik, csak fordított üzemben.
Vertikális tárolók be- és kitárolásának gépei II.
A bal oldali ábrán látható változatnál az erjesztett takarmányt maróláncos szerkezet termeli ki és szállítja középre. A felmart takarmányt a dobóventilátor egy flexibilis kifúvó csövön juttatja ki a toronyból.
A szem-csutka keverék és nedves szemeskukorica tárolására alkalmas speciális felső kitermelésű középső ejtőaknás toronysiló változat látható a jobb oldali ábrán. Ugyanúgy csipkés marótárcsákkal dolgozik, a siló közepére nyílásokkal állított fém ejtőakna került. A felmart és középre terelt szemcsés szerkezetű termény a nyílásokon átjutva lehullik a torony alján elhelyezkedő kitároló csigához. A tornyokban fellépő nyomásingadozás leggyakoribb megoldása a légzsákok alkalmazása. A légzsákok elhelyezhetőek a kupolákban vagy a tornyon kívül.
Maróláncos ürítő berendezés kúpos aljú toronysilóval
Maróláncos alsó kitermelő berendezés működése
Vertikális tárolók be- és kitárolásának gépei III.
Az alsó ürítésűek általában vízszintes fenékkel épült acéllemez tornyok, melyeknél a kitermelő szerkezet két fő egységből áll (bal oldali ábra). A tépőfogakkal ellátott marólánc a halmaz alján körbe forogva középre hordja a kimart takarmányt, amit a kihordólánc szállít ki a torony oldalán található ürítőnyíláson keresztül.
Az alsó ürítésű tornyoknál a kitárolás miatt a megengedett szecskahosszúság 2 cm.
A kúpos fenékkel rendelkező toronysilók is készülnek kisebb, 200-500 m3-es tárolótérrel monolibetonból.
Az ábrán bemutatott változatnál a kitároló szerkezet egyetlen maróláncból áll, az ürítőnyílás a torony középpontjában az alapnál található, így a marólánc által felmart és középre hordott takarmány a nehézségi erő hatására magától kihullik. A marószerkezet bármilyen helyzetben „bejárható” és ki is vehető a toronyból.
Bálacsomagoló- gépek működése
Fóliacsomagoló gépek működési elvének változatai
a) 1. Forgatás, 2. Foliacsomagoló, 3. Forgó csomagoló konzol b) 1. Forgatás, 2. Foliacsomagolo fej, 3. Forgó csomagoló konzol
c) 1. Forgás. 2. Foliacsomagolás, 3. Forgatás
d) 1. Csomagoló fej forgató, 2. Foliacsomagoló fej, 3. Bála továbbító
A jelenleg használt bálacsomagoló gépek működési elve az ábrákon tanulmányozható. A csomagolás fóliacsík átlapolt 4 rétegű felcsévélésével történik, ami összetett mozgást igényel. A nagybálák egyedi csomagolásánál a hossztengely körüli elforgatással biztosítható az átlapolás. A csomagoló fóliának a bála körüli csévélése történhet körbeforgó csévélőkarral (a fóliatekercs a karon található, a és b változat), valamint a forgatóasztal körbeforgatásával (c változat).
A d ábrán a bálák körbecsomagolására alkalmas vontatott gép működési vázlata látható. A megoldás előnye a csomagolóanyag megtakarításban jelentkezik.
Átlapolási változatok fólia felcsévélésénél
Bálacsomagolás jellemzői és a szeletelő-szerkezet
Hengeres nagybálázó szeletelő-szerkezete
A csomagolásra polietilén ún. sztrecsfólia használható, melynek szélessége 50 vagy 75 cm, vastagsága 20 vagy 25 µm. Az átlapolásra két változatot mutat a baloldali ábra. A fólia tulajdonképpen mindkét esetben négy rétegben kerül fel a bála felületére egyszeres 75%-os átlapolással, vagy kétszeres 50%-os átlapolással. A levegő bejutásának elméleti lehetősége (szaggatott vonal) az utóbbi változatnál jóval kisebb.
A tömöríthetőség és a felhasználás megkönnyítése érdekében a bálázóknál beépítésre került a bálázandó anyagot szeletelő-szerkezet. Általában egy szeletelő késsort alkalmaznak, melynél 14 db 70 mm osztástávolsággal elhelyezett kés található. A kések törés ellen egyedi rugós biztosítással rendelkeznek.
Függesztett bálacsomagoló-gép (a bála felvétele és visszahelyezése
egyszerűbben megoldható)
Szögletes nagybála-csomagológépek
(két billenőasztallal, ill. külön felszedő és lehelyező szerkezettel működők)
Bálacsomagoló gépek változatai
A bálacsomagoló gépek készülnek függesztett, vontatott és stabil kialakításban is. Az újabb mobil változatok alkalmasak a bálák felvételére és csomagolás után a torlóra történő visszahelyezésre.
Ehhez két billenőasztallal ( bal oldali felső ábra), vagy hidraulikusan működtetett kétkaros emelőszerkezettel (jobb oldali ábra) szerelik fel azokat.
Vontatott bálacsomagolók felépítése, működése
Munkafázisok:
Bála felvétele a tarlóról
Bála csomagolása
Bála lehelyezése a tarlóra
A bála felvételére és lehelyezésére külön részegység szolgál
A bála felvétele és lehelyezése ugyanazzal a részegységgel történik
Az új bála elkészítése közben az előző bála csomagolása megtörténik
Az elkészült bála kötözése közben a becsomagolt bála kiadása a tarlóra megtörténik
Az újszerű bálatovábbítás a csomagolótérbe, megbízható működést eredményez változó terepviszonyoknál is
Kombinált bálázó- csomagoló gépek egyik változatának működése
Univerzális fogóeszköz csomagolt bálákhoz
Szögletes bálamegfogó egyik kialakítási változatát mutatja a középső ábrasor. A fogóeszköz a bála méretének megfelelően
állítható.
Felhelyezett szabadon forgó görgőkkel a csomagolt bálák óvatosan kezelhetők, rakodhatók.
(bal középső és alsó,valamint a jobb oldali ábra)
Szabadon hagyott tüskékkel a fóliázatlan bálák rakodása végezhető
(bal felső ábra)
Csoportos bálacsomagolás
A dián a bálák csoportos csomagolásra alkalmas vontatott gép látható. A megoldás előnye a csomagolóanyag megtakarításban jelentkezik. itt ugyanis a hengeres és szögletes nagybálákat egymás után véglapjukkal érintkezve helyezik fel a csomagoló gép szállítószalagjaira. A fóliatakarást csak a bálák palástfelületén kell elvégezni, a csévélést egy – a bála körül körbeforgó – abroncsszerkezet végzi. A fóliatekercs rögzítése is ezen történik. Az átlapolást is biztosító továbbító mozgást a szállítószalag és a működtető erőgép együttesen biztosítja.
Fóliazsákba történő silózás
A szálas és szemestakarmányok erjesztéses tartósítása megoldható nagy átmérőjű fóliatömlő felhasználásával is. A technológia része egy speciális töltőgép, melynek vontatása és üzemeltetése erőgéppel történik. A fogadó-adagoló garatba a takarmány hátrafelé ürítéssel vagy billentéssel juttatható a szállítójárműről. A fóliatömlő átmérője 2,40-2,62 m, hossza 33, 50 és 66 m. A fóliazsákban tartósítani lehet a teljes kukorica-növényzúzaléktól a csőzúzalékon és nedves szemes terményen át a fű- vagy lucernaszenázzsal bezárólag az összes erjeszthető
