É R T E K E Z E S E К
A TERMÉSZET TUDOMÁNYOK KORÉBÓL.
Ki a d j a a Ma g y a r Tu d om ányos Ak a d é m i a.
А III. O S Z T Á L Y R E N D E L E T É B Ő L
SZERKESZTI
SZABÓ JÓZSEF,
OSZTÁLYTITKÁR.
m
K Ö TET. I . SZÁM. 1875.EMLÉKBESZÉD
SZÁRHEGYI GRÓF
L ÁZ ÁR KÁL MÁN
L. TAO FELETT.
X Á N T U S J Á N O S
LEV. TAGTÓL.
(F elolvasta az A kadém ia összes ülésén 1875. fe b r. 22.)
B U D A P E S T , 1875.
A M. TDD. AKADÉMIA KÖNYVKIADÓ-HIVATALÁBAN.
(Az Akadémia bérházában.)
E d dig kü lön m egjelen t
É R T E K E Z É S E K
a m athem atikai tudományok köréből.
E l s ő k ö t e t .
I. S z i 1 у K álm án . A m echanikai hö-elm élet eg y en letein ek á ltalán o s alakjáról. S z é k f o g l a l ó ... 15 kr.
II. H n n y a i l y Jen ő . A pólus és a p o láro k . A viszonyos p o lá ro k elve 30 kr.
III. V é s z Já n o s A. B iztosítási kölcsön (új életb izto sítási nem ) . 30 kr.
IV. K r u s p é r Is tv á n . A Schw erdt-féle C o m p arato r m ó d o síto tt alkalm azása 15 kr.
V. V é s z Já n o s A. L egrövidebb táv o lo k a körkúpon. Székfoglaló 20 kr.
VI. T ó t h Á goston. Az európai nem zetközi fokm érés és a köréb e tartozó
goedaetai m u n k á la to k . . . . 30 kr.
V II. K r u s p é r Is tv á n . A p árisi m e te r-p ro to ty p . . . . 10 kr.
V III. К ö n i g G yula. Az e llip tik ai függvények alk alm azásáró l a m agasabb fokú eg y en le tek e lm é le té r e ... 24 kr.
IX. M u r m a n n Á gost. E u ró p a bolygó elem ei, annak tiz első észlelt szem
benállása s z e r i n t ... ... . . . 25 kr.
X. S z i 1 у K á lm á n . A H am ilton-féle elv és a m echanikai h ő -elm ék t máso
dik fő té te le . . ... 10 kr.
X I. T ó t h Á goston. A földképkéezités je le n állása, a m in t az képviselve volt az a n tw e rp e n i k iállításo n . K ét t á b l á v a l ... 40 kr.
Második kötet.
I. M u r i n a n n Á gost. F re ia bolygó fe le tti értekezés . . . 7 0 kr.
II. K r u s p é r Is tv á n . A c o m p a r a t o r o k r ó l ... 20 kr.
I li. K r u s p é r Is tv á n . A vonásos hosszm értékek összehasonlítása folya
dékban ... 10 kr.
iV. F e s z t V. A közlekedési m űvek és v o n a l o k ... 30 kr.
V. M u r m a n A. Az 1861. nagy üstökös p á ly á já n a k m e g h a tá ro z á sa 40 kr.
VI. K r u s p é r J . A p árisi lev éltári m é te r-rú d ... 10 kr.
Harmadik kötet.
I. V é s z J á n o s Á rm in . A dalék a visszafutó sorok elm életéhez. . 10 kr.
II. K o n k o l y Miklós. Az ó-gvallai csillagda leírása s a b b an tö r té n t nap
foltok észlelése n éh án y spectrcscopicus észlelés tö red ék eiv el. 1872. és 1873. K é t tá b lá v a l. . . . ... . . . 80 kr.
III. K o n d o r G usztáv. Em lékbeszéd H ersch el Ján o s k. ta g fö lö tt . 10 kr.
IV. B. E ö t v ö s L o rá n d . A rezgések in te n z itá s a , te k in te tte l a rezgési fo rrá sn a k és az észlelőnek m o z g á s á r a ...15 kr.
V. R é t h y M ó r . A D iffractio elm életéhez . . . . . 12 kr.
VI. M a r t i n L a j o s . Az erőm ütani csavarfelületek. — A vízszintes szél
k erék elm élete. K é t é r t e k e z é s ...1
ÉRTEKEZÉSEK
TEKM ÉSZ E T T U D О M Á N Y О К К Ö R É 1 i ŐL.
KIADJA
A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA.
H ATO DIK KÖTET.
А III. OSZTÁ LY R EN D ELET ÉB Ő L
SZERKESZTI
S Z A B Ó J Ó Z S E F ,
OSZT ALYTITKÁU.
BU DA PEST, 1877.
A MAGYAR T ill). AKADÉMIA KÖNYVKIADÓ-HIVATALA.
(Az Akadémia épületében.)
Budapest, 1877. Nyomatott az A t h e n a e u m r. társ. nyomdájában.
TARTALOM.
I. Szám. Em lékbeszéd gr.
bazár
K álm án felett. X á n t u s J á n o s t ó l .
II. '> D orner Jó z se f em léke. I C a l c h b r e n n e r K á r o l y t ó l . III. » E m lékbeszéd T örök János lev. ta g felett. É r k ö v y
A d o l f t ó l .
IV. » A sú ly - és a hő állítólagos összefüggéséről. S c h u l l e r A l a j o s t ó l .
У. » V izsg álato k a kolozsvári m. k. tud. egyetem v eg y tan i in té zetéből. D r. F l e i s c h e r A n t a l t ó l .
У1. » A k n y a h in a i m eteorkő m ennyileges vegyelem zóse. D r.
T h a n K á r o l y t ó l .
VII. » A szinérzésröl indirect látás m ellett. D r. K i n g N á n d o r t ó l .
VIII. » E g y felszinti Hypogaeus. H a z s l i n s z k y F r i g y e s t ő l . IX. » A m a rg itsz ig e ti hévforrás vegyi elem zése. T h a n К .
X. » Ö t közlem ény a m. k. egyet, vegytani in tézetéb ő l. E lő ter
je s z ti T h a n К.
XI. » A kőzetek tanulm ányozásának m ódszerei stb. D r. K o c h A.
X II. » N yolcz közlem ény a m. k. egyetem v eg y tan i intézetéből E lő terjeszti T h a n K.
EMLÉKBESZÉD
SZÁRHEGYI GRÓF
L ÁZ ÁR K Á L MÁN
L. TAG FELETT.
X Á N T U S J Á N O S
LEV. TAGTÓL.
(F e lo lv a sta az A k a d é m ia összes ü lésén 1875. fe b r. 22.)
BUDAPEST, 187 5.
A M. TŰ I) . AK A D É M IA K Ö N W K IA D Ö -H IV A T A L Á U A N . (Az A kadé m ia b é r h á z á b a n .)
Budapest, 1875. Nyomatott az A t b a n a e u m nyomdájában,
EMLÉKBESZÉD
SZÁ R H E G Y I GRÓF LÁZÁR KÁLM ÁN M. TUD.
A KADÉM IAI L. TA G F E L E T T . Mélyen tisztelt összes ülés !
Gróf Lázár Kálmán — kinek emlékezetét megírni, osztályom megbízásából az én kötelességemmé vált, — szü
letett családja birtokán Benczenczen, Hunyad megyében, 1827-iki Május 27-én.
Atyja gr. Lázár Benedek kamarás, Alsó-Fehérmegye főispánja volt; s anyja gr. Bethlen Mária keresztes hölgy.
Első nevelését a szülei háznál kapta, később Enyeden, a hol atyja főispáni székhelye volt; s már itten átalánosan feltűnt az ifjú éles esze, jó tanulása, s példás magavise
leté által.
A felsőbb iskolákat Kolozsvárra ment végezni, hol az ifjúkor gondnélküli és boldog éveit töltötte kedves rokona, gr. Lázár Miklós körében.
Iskolai tanulmányai közt különös előszeretetet és gondot fordított a természettudományokra, a mint későbben egy ira
tában is mondja a következő szókkal: »mióta gondolkozni kezdettem, keblemre öleltem a természetet, azt tanulmányozni és fürkészni legnagyobb élvezetem volt, s azután is híven ápolám, mert azon meggyőződésem volt, hogy ez a tudomány van arra hivatva, hogy az emberiséget elévigye, és mivelődé- sét elésegélje. És ha én ezen nagy mühez csak egy szemer
nyivel hozzá járultam, hazám iránti kötelességemet meg
tettem.*
Kolozsvárott Torma Károly, Bethlen Miklós, Gyulai Pál, Szilágyi Sándor tanulótársai voltak, s együtt olvasókört alakítottak, melyben lapokat és újabb irók munkáit hordát-
м. TUD. AKAD. ÉRTEK. A TERMÉSZETIED. KÖRÉBŐL. 1 8 7 5 . 1*
4 XÁNTÜS JÁNOS.
ták, saját költségeiken. Ezentúl maguk is Írogattak, s ily dolgozataikat egymásnak felolvasták és megbírálták.
Ekkor már Lázár Kálmán a szépirodalmi lapokban is kezdett irogatni beszélyeket. Legelső ily beszélye az akkori
»Pesti D ivatlapéban jelent meg, s a szerkesztő dicsérő előszó
val közölte.
1848-ban, épen a mint a jogot végezte, a szerbek lázadása már teljes folyamatban volt, s igy ő is a lelkesedés átalános áramlatát követve, a nemzetőrök közé lépett; hol ugyan kitün
tette magát békés vitézségben és liarczias szónoklatokban;
azonban a csaták napjai már bekövetkezvén, átlátta, hogy a nem
zetőrség igen szüli kör az ő áspirátiói számára; s hogy hazája iránti lángoló szeretetét kellőleg kitüntethesse — hazament ekkor már özvegy édes anyjához, s beleegyezését kérte, hogy a honvédseregbe léphessen.
Anyja sehogy sem engedte , hogy a 18 éves, gyenge alkatú s kényelemhez szoktatott hu, a honvédőiét sanyarusá- gaiba rohanjon, s igy az ifjú, ki anyját külömben nagyon szerette, felmondta ezúttal az engedelmességet, Pestre u ta
zott , s belépett mint közhonvéd az akkor épen alakuló egyik Perezel csapatba, s nemsokára része volt csatában is.
Utóbb már mint tiszt Eöldváry ezredes alatt szolgált, s végül Dembinski tábornok mellé volt beosztva, mert megle
hetősen beszélte a franczia nyelvet.
Schulz Boclog, emlékirataiban kitünőleg emlékszik Lázár Kálmán szolgálatairól, s a »Honvéd« katonai szaklapunk szinte közölte hasábjain ezen dicséretes feljegyzéseket.
A világosi napokkal ő is törökföldre menekült, s neve
zetesen Viddinben tartózkodott egy ideig, hol Egressy Gábor
ral egy sátorban lakott. Azonban az Izlámra áttérni nem akart, s igy hazajött, és a temesvári parancsnokságnál magát önként jelentette, hol pár holnapi fogság után sorozás alá állíttatott.
Innét nagy bajjal, és pártfogók segélye által menekül
vén, Kolozsvárra ment anyjához, hol nagy befolyású roko
nok mindenáron kormányhivatalba akarták elhelyezni. О azonban határozottan ellentállott minden efféle csábításnak,
EMLÉKB. SZÁKHEGYI GR. LÁZÁR KÁLMÁN F E L E T T . 5
s múltjával és lelkiisméretével nem tudta összeegyeztetni, hogy hazája érdekei ellen szolgáljon.
Visszavonult birtokára, melyet az oláhok csaknem egé
szen elpusztítottak, s ezt kezdő rendbe hozni, s felperzselt épületeit kölcsönvett pénzekkel újból felépíteni. Egyszers
mind egy kötetet irt ekkor törökországi élményeiről, mely mégis jelent, de őt ezért tüstént befogták, s a Gyula-fehér
vári casamatákba elzárták.
Néhány holnapi fogságából befolyásos barátainak sike
rült őt kiszabadítani, de egészsége nagyon megromlott, s ezt helyreállítandó utazott a borszéki fürdőbe.
I t t látta és ismerte meg Simén Amália kisasszonyt, az ismeretségből kölcsönös vonzalom fejlődött ki , s egy év múlva egybeis keltek.
Első házassági éveit nejének, az irodalomnak, és gazda
ságának szentelte, s sokat irt az akkori szépirodalmi lapokba a Délibábba és divatlapokba, s boldogan teltek napjai.
Otthonában több ismert nevű iró látogatta meg, mint például Jókai Mór, ki Lázár Kálmánnal utazta be a székely
földet i s ; aztán Szász Károly és sokan mások. Én magam is, Frivaldszky Imre, Dr. Szabó József, és Patterson Arthur angol utazó társaságában meglátogattam Lázár Kálmánt Benczenczen, hol valóban nagy vendégszeretettel fogadott bennünket, kedves nejével együtt.
Szenvedélyes vadász lévén, ez felébresztette már korán benno azon vágyat, hogy a mit lő, azt kitömve is bírhassa, így nemsokára egy egész múzeuma lett, nagy költséggel szerzett be hiányzó állatokat, s még nagyobb költséggel készíttette ki és állíttatta fel a már meglevőket, — s halálá
val e gyűjtemény több mint 2000 madárból, s 8000 madárto
jásból áll, közte igen nevezetes és értékes példányok, s hozzá még a nagybecsű, reá vonatkozó európai ornithologiai és zooló
giái irodalom.
Benczenczen tartózkodása idejében a Siebénbürgischer Véréin für Naturwissenschaften folyóiratában több, átalános feltűnést okozott állattani czikkeket irt, úgy a kolozsvári muzeumegylet füzeteiben is, és számos külföldi — különösen német — havi folyóiratokban és heti lapokban. Nagyobb fel
6 XÁNTCS JÁNOS.
tűnést okozott néhány czikke az übér Land и. Meer czimü folyóiratban, melyből német tudományos lapokba is átvétettek.
Ekkori munkásságának legmaradandóbb emléke kétség
kívül a Lég urai mely kezdetben nagyobb szabásúnak te r
veztetett, azonban fájdalom a kellő részvét hiánya miatt csak 6 füzetbe szoríttatott össze. De ezen 6 füzet kétségkívül oly helyen áll a magyar ornithologiai irodalomban, miként eddig- elé még semmi munka sem közelíthette meg. A ragyogó s mégis tisztán magyar nyelvezetű, a tudományos s mégis min
denki által érthető munka, azon valóban kevesek közé ta rto zik, melyet a legkomolyabb tudós, a gyermek, vagy bármely nő is élvezettel olvas, s belőle mégis mindenki tanul.
Nem száraz, diagnosisokkal untató munka ez , de az illető állat életmódja, szokásai, családi gondjai, és örömeinek ismertetése, — úgy azon csudálatos ösztönszerü működések elősorolása, melyeket az állatok érvényesítenek a létérti küz
delem közt. Minden költői felfogással, s magasabb ihlettel úgy adatik elő, hogy a természetrajz egészen más oldalról tárul fel előttünk, mint a hogy azt tanulni különben megszoktuk.
Korunkban minden miveit nemzet, állattani irodalmá
ban felette méltányolja a sikerült biographicus ismerteté
seket, minthogy azok nagy ismeretet, gyakorlati észlelést, és életbevágó buvárlatot igényelnek.
Ezért áll Németországban mindkét Brehm biographicus ornithologiája oly meleg — mondhatnám — kegyeletben, s ezért mondta egy oly államférfiu és nagy politikai lángész is, mint Dizraeli: hogy Audubon «amerikai madarak biográphiája« czimü könyve, egyik legkedvesebb és tanusá- gosabb olvasmány lesz, mig csak az angol nyelv a világon létezni fog.«
Hazánkban igen kevesen vannak, kik zoológiával, s még kevesebben kik különösen az ornithologiával foglalkoz
nak, s az ember azt hinné, hogy ezen kevesek — kik ezen szép és nemes, de felette háladatlan foglalkozásra szentelték magukat, tá rt karokkal és örvendve fogadnak oly jelenséget
— úgyis igen szegény — zoológiái irodalmunkban, mint
KMLÉKB. SZÁRI1K0YI OR. LÁZÁR KÁLMÁN FE L ET T . 7
a Lég urai s Lázár egyéb bason modorban és irányban irt czikkei.
Azonban azon furcsa jelenséget kellett tapasztalnunk, hogy mig másutt épen a szakemberek üdvözölnek legna
gyobb elégtételkint egy munkát, mely a szaknak valódi dísze;
nálunk épen a zoologia közé sorakozott egyének közt talál
koztak olyanok, kik a társadalmi téren úgy, mint tárczaczik- kekben legjobban ócsárolták Lázár Kálmán munkáit, noha
— valljuk be őszintén — ezek nemcsak valódi irodalmi de zoológiái nyereségek voltak.
Nagy hálával tartozom a I I I . osztálynak, hogy engem volt szives megbízni Lázár Kálmán emlékezetének megírásá
val, mert igy alkalmam nyílik neki elégtételt nyújtani — ki mindenkit szeretett, soha sem bántott senkit, mindenki érde
mét elismerte, örült szaktársai kitüntetésén, senki dicsőségét sem irigyelte, — s őt mégis oly sokan bántották, sőt utón útfélen azt is reáfogták, hogy dolgozatai nem egyebek fordításnál.
TTgy hiszem a nagy olvasó közönség ellenében nem szo
rult Lázár Kálmán védelemre, de szabadjon mégis megemlí
tenem, miként nekem épen az ornithologiai biographia volt mindig legkedvenczebb tanulmányom, s a mi e téren a világirodalomban legjelesb megjelent, ismerem, s könyvtáram
ban is van. A vád constatirozhatása végett igen sok összeha
sonlítást tettem, éppen azon művekben, melyekhez Lázár Kálmán hozzáférhetett, — de tiszta lelkiismerettel elmond
hatom, hogy a vád minden alapot nélkülöz.
Egy tudomány, mely számtalan nemzedék előtt, már Buffon és Cuvier korában a fejlettség tekintélyes fokán állott, s melynek speciális irodalma közel 30 ezer kötetből áll, meg
fogja mindenki vallani — nem hozhat létr uj termékeket a nélkül, hogy ismétlésekbe ne bocsátkozzék. S mondhatom, egyedül ily ismétlések fordulnak elő Lázár Kálmán munkái
ban, de ezek is egészen más oldalról vannak megvilágítva, egészen más felfogással, s úgy adva elő, hogy bízvást eredeti
nek ismerheti el nem csak a jó barát, de az elfogulatlan ellenfél is.
8 XÁNTÜS JÁNOS.
De még akkor is, ha ezen sok oldalról felhozott vád állana, Lázár Kálmánnak érdeme marad, hogy hazánk iro
dalmába a zoologia ezen lcgtanuságosabb részét átültette, s meghonosította.
Az Akadémia elismeréssel tartozliatik ezen irodalmi ág ily változatos, és mondhatnám — bőséges miveléseért; s sze.
retem hinni, hogy egykor, ha hazánk oda juthat isten sege
delmével, hogy a stabilitást élvezheti, s az országban kevesebb lesz a politikus s politikai olvasmánynyal foglalkozó, — elfog érkezni az idő is, mikor Lázár Kálmán munkái a legvonzóbb és legélvezetesebb olvasmányok közt foglalanduak helyet, s kevés család házi tűzhelyéről fognak hiányozni.
Hogy a m. tud. Akadémia is kellőleg méltányolta Lázár Kálmán irodalmi érdemeit, az által tanúsította, hogy őt már 1865-ben irodalmi működése delén, levelező tagjául megvá
lasztotta, s igy a legnagyobb kitüntetésben részesítette, mely magyar embert életében érhet.
Ugyanezen időben adta ki a természetbarátok és vadá
szok évkönyvét, mely kivétel nélkül az egész sajtó által ked
vező fogadtatásban részesült; s a szintén ez időben keletkezett ujkorszak czimü lapban nemcsak egyik legszorgalmasb dolgo
zótárs volt, de a szerkesztésben is tevékeny részt vett, — valamint már előbb 1864-ben Dózsa Dániel kolozsvári lapjá
ba is sokat dolgozott.
Azután a Deutsch által kiadott Pesti lapnak volt egyik szerkesztője; de onnét nem sokára visszavonulván a Pesti naplónál működött mint rendes m unkatárs; — s Bérczy Károly halála után a Vadász és Versenylapot is egy évig szerkesztette. 1869-ben, az akkori országgyűlés 3-ilc üléssza
kában Hátszegről megválasztatott a lelépett gr. Khuen helyébe képviselőnek. Ezen állást azomban kevés hivatottság- gal, s még kevesebb sikerrel viselte; noha rendkívül vágyott utána. A nemsokára bekövetkezett uj választásoknál az iro
dalom szerencséjére, ki is m a ra d t; de szegény Lázárra ezen esemény oly lelki hatással volt, hogy betegen, meghasonlott kedélylyel, s meglehetős sok embergyülölettel keblében ment
vissza Erdélybe, hova családja már elébb leköltözött.
EMI.ÉKB. SZÁRHEGYI GR. GÁZÁR KÁLMÁN FELETT. 9
Ott sokáig igen kétségbeejtő kedélyben volt, de végre gyermekei szerető körében, s tuljóságu s képzelhetlen türelmü neje igyekezete anyira visszaadta őt az életnek, bogy újra dolgozni kezdett, s ez időben irta meg az összes sajtó által oly nagy tetszéssel fogadott A szabad természetbőlczimii mun
káját. A lapok akkor kivonatokat közöltek belőle, s ajánlták is mint kitűnő olvasó könyvet az iskolák számára.
Mig A szabad természetből czimü jeles munkáján dol
gozott, azalatt a Fővárosi lapokb n.a Te rmészetben, a Hazánk és Külföldben, a Vasárnapi Ujság-ban, a Vadász és V er
senylap-bán, a Nők munkakörében, a Figyelőben, B azár
ban, a Családikör-ben, sőt a német Waidman-ban is igen érdekes és vonzó természetrajzi czikkeket irt, melyek száma meghaladja az 50-et.
A jelenlevők közt bizonyosan sokan lesznek, kik ezen szép czikkek egyikét vagy másikát olvasták, s bizonynyal ked
vesen fognak visszaemlékezni, ha felsoroljuk ezen érintett czikket legjelesbjeit, ilyen például:
A »I< óvárosi Lapok«-ból:
— Egy szereteti-e m éltó lény.
— T arka képek.
— Ú ti napló tárczák.
A » Vadász és Verseny« lapokból:
— S zárnyas bohócz.
— V adgalam bjaink.
— N yulaink tartózkodása.
— V adállom ányunk.
A »Nök munkaköréből« :
— A nők és a term észettudom ány.
— A k erti lom bár.
A »Figyelőből* :
— Hogyan k ell tu dom ányról népszerűén írn i.
A »Bazár«-ból:
— A h a lá l hírnöke.
»M. 0. « és »Nayyviláy«-ból:
— E gy gnom az állatvilágból.
— Szükséges-e a m a d a ra k a t védeni ?
— A korcsok.
M . TUD. AK AD . F.KTKK. A 1 F .RM Ú SZETTU D . K Ö R É B Ő L . 1 8 7 5 . 2
10 XÁNTÜS JÁNOS.
A »Természet«-böl:
— A b a rla n g lábosai.
— A bíbicz.
— A v ilá g k iá llítá sró l.
— A csóka.
— A fűzfa.
— A D una ó riásai.
A »Csalddi kör«-böl:
— E gy b o ld o g király.
A »Waidman«-ból:
— Dér S com brifang.
■— H andils g evere.
— Die V ögel in d ér N atúr. stb. stb.
E közben felső Fehérmegye árvaszéki elnökének meg
választatván, Erzsébetvárosba költözött, s halála napjáig ottan élt hivatalának és szakadatlan irodalmi munkásságá
nak. Én maga m is meglátogattam ez időben, nagyon megöre
gedett, legalább 15 évvel idősbnek nézett ki, mint valóban volt, különben visszavonulva élt családja körében, de átalá- nos tisztelet és szeretet környezte. — Mint neje beszélte, sok
szor egész éjeken á t irt, s nem egyszer találta a grófné még reggel is a irósztalnál.
Ezen utosó 'mukásságának eredménye egy nagyobb munka Természeti tanulmányok czimmel, mely úgy hiszem a Szent-ístván-társulatnál van.
Ezentúl a Légurainak folytatásaként Fenn a légben, lenn a földön czim a la tt több magyarországi madarak, és emlősök életmódját, s háztartási gazdaságát irta meg, a tőle már meg
szokott vonzó modorban. Ezen munka Légrády' testvéreknél volt megjelenendő, s úgy hiszem mégis fog jelenni, habár csonkán is, mert az utosó czikkek befejezve nincsenek.
Erzsébetvárosi magányában irta A hasznos és kártékony állatainkról czimü müvét is, melynek I. kötete már megjelent a szt.-István-társulat kiadásában.
Kell, hogy megemlítsem még, miként az országos gaz
dasági egyesület ajánlatára a m. k. földmívelési és gazdászati miniszter, Lázár K álm ánt küldte fel Bécsbe, a világkiállítás alkalmával tartott gazdasági és erdészeti nemzetközi congres-
EMLÉKE. SZÁKHEGYI GR. LÁZÁR KÁLMÁN F E L E T T . 11
susba, Magyarország egyik képviselőjéül. Ezen alkalomból egy speciális missioja is volt, a mint maga Lázár monda a mező- gazdasági és kerti kártékony állatok elpusztitási módjának tüzetes megvitatása, de erről beadott jelentése ha ilyen egy
általán létezik, nem ismeretes. Csak a Fővárosi lapokban jelent meg Lázártól ez érdemben egy tárczaczikk, mely azonban
ottani működéséről kielégítő tudomást nem nyújt.
Becsbe tett kirándulása után ismét Erzsébetvárosban folytatta működését, s üres idejét irodalmi munkásságnak szentelte. Ezen munkásságának eredménye kéziratban az özvegy grófné birtokában van, s névszerint a követke
zőkből á l l:
I. E gy m onographia a Saskeselyül'öl.
II. Ős idő és je le n k o r j k é t fejezet a Term észettudom ányi ta n u l
ni. Téli v irán y
)
m ányok ozimü m üvéhez.IV. M agyarország g erinczes állatai. I. köt. tökéletesen készen van sajtó alá.
Ebből áll tökéletes vázlata irodalmi munkásságának.
Múlt évi február 14-én a hosszas éjjelezés által kimerülve, s nyomasztó anyagi heyzetének gondjai közt
— tört lélekkel ágyba feküdt, s 13 nap múlva február 27-én — a minden körülmények közt hűséges nejének karjai közt meghalt. H alála csendes volt, gyermekeit szólította, egypár barátját em lítette, egy halk köhögés — s meg
szűnt élni.
Előadásom kezdetén említettem, de csak röviden, egybe
kelését nejével. Befejezésül szabadságot veszek most magam
nak e tárgyra vonatkozólag gróf Lázár Kálmán nemes lelkű özvegyétől egy levelet közölni, annál is inkább, mert a levél lehető gyengédséggel bepillantást enged nemcsak a grófné nemes szivvilágába, de Lázár Kálmán családi életébe is.
A grófné levele szorul szóra igy hangzik:
»A mi egybekelésünket csakis kölcsönös szeretet és becsülés kötötte. — Annya lettem 7 fiú és 3 leánygyermeknek ; s 22 évig éltem véle a legnagyobb, s soha megnem szakított egyetértésben, sok bánatos napját vigaszszal enyhítettem, a
2*
1 2 XÁNTUS JÁNOS.
homloka redőit csókjaimmal simítottam. Híve voltam minden körülmények közt, s az irodalmi pályán lelkesítője — ezt dicsekvés nélkül leírhatom,«
»De ő is az utósó perczig forrón szeretett, ezt hiszem, ezt tudom.«
»Azonban fájdalom az élet anyagi oldalával nem sokat törődött. Sokat áldozott mindenre, s mindig erején felül és számítás nélkül.
«Áldott jó férj, Atya, barát, és ember volt, ezt mond
hatom.»
»Áldott legyen az ő emléke, kit anyira szereték. S ha van egy más élet, úgy egyedüli vigaszom, hogy őt viszontlátni fogom, és szeretni is, — őt, ki annyira ragaszkodott hozzám utósó óráiban is, s kit életemmel mentettem volna ki a halál torkából — ha tehetem.
É R T E K E Z É S E K
a természettudományok köréből.
Első kötet. 1867-1870.
I. Az Ózon képződéséről gyors égéseknél. Á ra
A polliorai sósforrás vegyelenjzése. T h a n K árolytól
( 1 8 6 7 . ) ... ... 12 kr.
II. A közép idegrendszer szürke állo m án y án ak és egyes ideg
gyökök eredeteinek tájviszonyai. L e n h o s s é k József
től (186T ) ... . 12 kr.
III. Az állattenyésztés fontossága s jelen leg i állása Magyar-
o r zágban. Z l á m á l V ilm ostól ( 1 8 6 7 . ) ... 30 k r.
IV. K ét új szem m érészeti mód. J e n d r á e s i k Jenőtől (1867.) 70 kr.
V. A m ag n etik ai lehajlás m egm éréséről. S c h e n z 1 Guidó-
1 .1 ( 1 8 6 7 . ) ... . . 30 k r.
V I. A gázok összenyom hatóságáról. А к i n K áro ly tó l (1867.) . 10 k r.
V II. A Szénéleg-K énegről. T h a n K áro ly tó l (1867.) . . . 10 k r.
V ili . K ét új kénsavas K áli-K adm ium kettőssónak jegeczalak-
ja iró l. K r e n n e r G. S án d o rtó l ( 1 8 6 7 . ) ... 15 kr.
IX . A datok a liagym áz oktanához. R ó z s a y Józseftől (1868.) 20 k r.
X. F a ra d a y M ihály. A k i n K áro ly tó l ( 1 8 6 8 .) ... 10 k r.
X I. Jelen tés a London- és B erlinből az A kadém iának küldött
m eteo ritek rő l. S z a b ó Józseftől (1868.) . . . . 10 k r.
X II. A m agyarországi egyenesröpiiek magánrajzp.. F r í
v a l d s z k y Ján o stó l ( 1 8 6 8 . ) ... . 1 f r t 50 k r.
X III. A féloldali ideges főfájás. F г о m m h о 1 d K árolytól (1868.) 10 k r.
XIV. A h ark án y i kénes viz vegy-elemzése. T h a n K árolytól
(1869.) . . ... 20 k r.
XV. A szulinyi ásványvíz vegyelemzése. L e n g y e l Bélától
( 1 8 6 9 . ) ... . . . . . . 10 k r.
X V I. A testegyenészet újabb h alad ása s tudom ányos állása nap
ja in k b a n , három kiválóbb k ó resette l felvilágosítva. В a-
t i z f a l v y Sám ueltől ( 1 8 6 9 . ) ... 25 k r.
X V II. A górcső alkalm azása a k ő zettan b an . К о c h A ntaltól (1869.) 30 k r.
X V III. A datok a járv án y o k oki viszonyaiboz R ó z s a y Józseftől (1870.) 15 kr.
X IX . A silikátok íorm ulázásáról. ' W a r t h a V inczétől (1870.). 10 kr.
Második kötet. 1870—1871.
I. Az á lla ti m unka és an n ak forrása. S a y M óricztól (1870) 10 kr.
II. A mész geológiai és tech n ik ai jelentősége M agyaror
szágban. B. M e d n y á n s z k y D énestől (1870.) . . . 20 k r.
III. T apasztalataim a szeszes italo k k al, v a la m in t a dohánynyal való visszaélésektől, m in t a lá tto m p u la t okáról. H i r 8 c h-
l e r Ignácztól ( 1 8 7 0 .) ... . . 80 k r.
IV. A hangrezgés in ten sitásán ak m éréséről. H e 1 К r Ágosttól.
( 1 8 7 0 . ) ... . . . 12 k r.
V. Hő és nehézkedés. G r e g u s s G yulától (1870.) . . 12 kr.
VI. A C eratozam ia him sejtjeinek kifejlődése és alkatáról. J u r á
n y i Lajostól (4 tá b lá v a l, 1870.) . . . . . . 40 kr.
V II. A k ettős torzszülés boneztana. S c h e i b e r S. H .-tól Buku-
restben. 4 kőnyom atu áb ráv al. . . . . . 30 k r.
V III. A Pilobolus gom bának fejlődése- és alakjairól. K l e i n
G yulától. K ét táb láv al. . . . . . 15 k r.
IX . Oedogonium d iplandrum s a nem zési folyam at e moszatnál.
J u r á n y i L ajostól ... 35 k r.
X. T apasztalataim az a rté z i szökőkutak fú rása körül. Z s i g
m o n d y V i l m o s t ó l ... . . . . . 50 kr.
XI. N éhány F lo rid e a K ristalloidjairól. K l e i n G yulától. (Egy
táb l.) . . . . ... ... . 25 kr.
X II. Az O edogonium diplandrum (Ju r.) te r m é k e n y íte tt petesejt-
jé rö l J u r á n y i Lajostól . . . . . . . 25 kr.
X III. Az eszterg o m i burányrétegek és a k isczelli tá ly a g földtani
kora. H a n t k e n M i k s á t ó l ... . . ю kr.
XIV. S auer Tgnácz emléke. Dr. P o o r Im re 1. ta g tó l . . . 25 kr.
XV. Górcsövi közetvizsgálatok. К о о h A n ta ltó l . . . . 40 k r.
H a r m a d ik k ö t e t . 1 8 7 2 .
I. A kapaszkodó hajózásról. K e n e s s e y A lb e rttó l . . . 20 kr.
II. Em lékezés N eilreich Ágostról. H a z s l i n s z k y F rigyestől 10 kr.
III. F riv ald szk y Im re életrajza. N e n d t v i c h K áro ly tó l . 20 kr.
IV. A d at a sz a ru h á rty a gyurm ájába le ra k o d o tt festanyag ism er
tetéséh ez H i r s o h l e r Ig n áo ztó l ... 20 k r.
V. K özlem ények a m k. egyetem v e g y ta n i in té z e l éhöl. D r.Flei-
scher és D r. S tein er részéről E lő te rje s z ti T h a n K á ro ly . 20 kr.
VI. K özlem ények a m. k. egyetem v e g y ta n i intézetéből, saját m ag a, v a la m in t Dr. L ngyel és D r. B o h rb a c h részéről. Elő
te rje sz ti T h a n K á r o l y ... 10 k r VII. E m lékbeszéd F ló r Ferencz felett. D r. P ó o r Im ré tő l. . 10 kr.
V ili. Az á sv án y o k olvadásának új m e g h a tá ro z á si m ódja. S z a b ó
J ó z s e f t ő l ... 16 k r.
IX. A gom bák jellem e H a s z l i n s z k y . F rig y e stő l . . 10 kr.
X. A datok a zsírfelszívódáshoz. T h a n h o f f e r Lajostól . 60 kr.
X I. A datok a m adárszem fésűjének szerk ezetéh ez és fejlődésé
hez. M i h á l k o v i c s G é z á t ó l ... 25 k r.
X II. A vese v érk erin g ési viszonyairól. H ö g у e s E n d rétő l. . 50 k r.
N egyedik k ö te t. 1 8 7 3 .
I. A m a g y a r gom bászat fejlődéséről és je le n állap o táró l.
K a l c h b r e n n e r K á r o l y t ó l ... 25 k i.
II. Az A e th y lo x a lá tn a k h a tá sá ró l a N a p h ty la m in ra . В a 11 ó
M á t y á s t ó l ... 10 k r.
III. A salv in ia n a ta n s spóráinak kifejlődéséről. J u r á n y i L ajostól 20 kr.
IV. H y rtl C orrosio-anatom iája. L e n h o s s e k Jó zseftő l . . 10 k r.
V. E gy új m ó d szer a földpátok m e g h a tá ro z á s á ra kőzetekben.
S z a b ó J ó z s e f t ő l ... 80 k r.
VI. A beocsini ro á rg a földtani kora. H a n t k e n M iksától . • 10 k r.
Ö tödik k ö te t. 1 8 7 4 .
I. E m lékbeszéd K ovács Gyula fö lö tt. G ö n o z y P á ltó l. . . 10 k r.
H . M ag y aro rszág téhelyröpüinek futonczféléi. F r i v a l d s z k y
J á n o s t ó l ... 40 k r.
II I. B ery lliu m és alum inium kettős sók. W e l k o v S ándortól. 10 k r.
IV. Jelen tés a C apronam id e lő á llítá s á n a k eg y m ódjáról.
P a b i n y i B e z s ő t ő l ... 10 k r.
V. Id ő já rá si viszonyok M agyarországban 1871. é v b e n ; k ü lö nös te k i n te t te l a höm érsékre és csap ad ék ra. 7 táblával.
S c h e n z l G u i d ó t ó l ... 50 k r.
VI. A N um m ulitok ré teg zeti (stratig ra p h iai) je le n tő sé g e a dél
n y u g a ti kö zép m a g y aro rszág i hegység ó -h a rm a d k o ri k ép
ződm ényeiben. H a n t к e n M iksától . . . . . 20 k r.
V II. A vízből való élet- és vagyonm entés és eszközei. K e n é s
sé у A l b e r t t ó l ... 20 k r.
V III. A datok a lá ta h á rty a -m a ra d v á n y k ó ro d a i ism eretéhez.
H i r s c h l e r I g n á c z t ó l . . . . . . . 15 k r.
IX . T an u lm án y a ré g i zsidók orv o stan áró l. D r. В ó z s а у
J ó z s e f tő l... . 25 k r . X. E m lékbeszed A gassiz Lajos k. ta g fö lö tt. M a r g ó T iva
d a rtó l . 15 k r.
Ára
Budapest, 1875. Nyomatott az A t h e n a e u m nyomdájában.
