ADDIKT - HÁLÓ

xA^ FOLYAM 9.SZÁM z dMBzEPTEMBER

A SZOCIÁLIS MUNKA SZAKMAI KÖZÉLETI LAPJA ■

ADDIKT - HÁLÓ

4-MEC: 4mec, 4mek, for­

rnék. fourmec, Kati, Kata, Zsuzsi, Bluelight Mephed- rone, Mefedront. Mefi, M1, 4-MEC, MMCAT, MeoW,

Miaow, Bubble Luv, Special Gold. Plánt Food,

Bath Salt, Research

Addikt- HÁLÓ

Il ii

SZERKESZTŐI ELŐSZÓ

KedvesOlvasó!

Örömmel mondhatjuk: ennél a HÁ­

LÓ számnál érdemes megállni és szemügyre venni azt a témát, amely­

nek aktualitása - sajnos - megkérdő­

jelezhetetlen, kezelése kapcsán pe­

dig a szakmai fejlődés - szerencsére - megkér­

TARTALOMJ E G YZ É K

mondhatom, hogy nem saját kis közreműködésemre gondolok, ami­

kor azt állítom: szerzőink jóvoltából sikerült az addikciós vonatkozáso­

kat elméleti és gyakorlati oldalról ütőképesen körbejárni.

F

A

BEKÖSZÖNTŐ

Köszöntőm a Háló a szenvedélyek­

kel kapcsolatos tematikus számá­

nak olvasóit. Életünk szinte minden területét áthatják a szenvedélyek.

Vannak közöttük pozitívak és van­

nak negatívak.

Vannak olyanok, amelyek végigkísé­

rik az életünket, és vannak olyanok, amelyek csak időszakosan vannak jelen. Egyszóval a szenvedély az éle­

tünkben: megkerülhetetlen.

Amikor problémás szerhasználatról beszélünk, a legtöbb ember számára a teljes és gyors absztinencia jelenti a mélyreható és elfogadható ered­

ményt. De gondoljunk csak bele, mit jelent akárcsak egy apró szokásunk megváltoztatása és a változás huza­

mosabb ideig megtartása!

Megelőzni, gyógyítani nagyon össze­

tett feladat. Szerencsés alkalom, hogy egy teljes HÁLÓ-szám foglalko­

zik a témával, mert nincs a szociális munkának olyan szakterülete, ahol a szakember ne kerülne kapcsolatba a szenvedélybetegség valamilyen for­

májával.

A szegedi drogcentrum vezetőjeként folyamatosan szembesülnöm kell az­

zal, hogy a „drogprobléma” kifejezés az embereknek, sőt gyakran még a szakembereknek is, legtöbbször az illegális szereket, a már súlyos ese­

tek kezelését juttatja az eszébe. A gyógyszer, a játék, és más viselke­

dés-szenvedélyek csak lassan kerül­

nek be a köztudatba. Sok esetben csak magára a problémára koncent­

rálunk és elfeledjük, hogy fedőtörté­

netről van szó. Gyakran a problé­

más kliensre fókuszálunk, miköz­

ben a környezeti kontextus megér­

tése nélkül nem tudunk tartós eredmény elérni. Bízom abban, hogy a mostani HÁLÓ-szám segít­

séget nyújt minden olvasónak az eligazodásban, ebben a szeren­

csére nagyon sok kijárattal ren­

delkező labirintusban.

A

Z

Arany Zoltán - Farkas W. Attila: Szerkesztői előszó és beköszöntő 2

DemetrovicsZsolt: A szenvedélybetegségek modern szemlélete 3

Paksi Borbála - Arnold Petra: A drogprobléma kezelésében szerepet vállaló szervezetek jellemzői 4

MADÁSZSZtagszervezetek véleménye az Új Nemzeti Drogstratégiáról 7

Dr.SzemelyáczJános: A Baranya Megyei Integrált Drogterápiás Intézet (INDÍT) Közalapítvány 8 Arany Zoltán -Farkas W.Attila: „Egyedül te tudod véghezvinni, de egyedül nem tudod véghezvinni.”

A szegedi integrált modell 11

VetróOrsolya -Arany Zoltán: Partiszervíz - „Déli” módra 15

Búsi Dávid: Lépésről... lépésre - megkereső munka Szegeden 17

Albertné DancsóAngéla: Serdülőkori drogfogyasztás 18

FarkasW. Attila: A dizájner jelenség 20

Németh Márton: Az utolsó megálló 21

Bende Anna - VojtonovszkiBálint:Utcáról börtönbe? Beszélgetés a hajléktalanság növekvő kriminalizálásáról) 22 Setét Jenő: Felhívás! („Ide tartozunk! Népszámlálás 2011” - kampány) 22 Eötvös Károly Intézet-

Társaság aSzabadságjogokért Sarkalatos kérelem 23

FrankWarren: Titkom-titkom 24

Addikt - HALÓ

tételek korszerű szakmai hátteret biztosítanak, így megfigyelő team is bekapcsolódhat a munkába

Mindez azért is nagyon fontos, mert az egyre inkább problémát jelentő serdülőkori szerhasználat eredmé­

nyes kezelése csakis családterápiás szemlélettel, a családot bevonva le­

hetséges.

Az ellátási repertoár a családterápi­

án túl más terápiás módszerekkel is bővül, amelyek célzott és hatékony beavatkozást tesznek lehetővé. A műhely-jellegú munka bevett szak­

mai gyakorlattá vált: az egyes esetek kapcsán team-közi megbeszélések­

kel és komplex ellátással sikerül sok esetben eredményeket, és/vagy rövi- debb ellátási terminust elérni.

A hálózati munka fejlesztése Programjainkba partnerként bekap­

csolódnak civil szervezetek, mint pl.

az Alisma Egyesület, valamint hivatá­

sos szolgáltatók, mint pl. a családse­

gítés és a gyermekjóléti ellátás, de az oktatás intézményei és az egyházi fenntartású szolgáltatók is.

A Kábítószerügyi Egyeztető Fórum munkáján keresztül Szeged városá­

ra, az itteni fiataloknak szóló, a valós helyzethez és szükségletekhez igazo­

dó, közösség-hangsúlyos szolgáltatá­

si palettát hozunk létre. Ebben a szemléletben Szeged egy közösség­

ként szemlélhető.

Mivel vannak régiós illetve országos jellegű ellátásaink is, ezért ezt az e- gyüttműködést az ország minden te­

rületére igyekszünk kiterjeszteni. Az elmúlt másfél évben több, mint 30 szakmai szervezettel vettük fel a kapcsolatot és működtünk együtt.

2010-ben 2 országos konferenciát szerveztünk, és 6 regionális szakmai fórum megszervezésében és lebo­

nyolításában vettünk részt.

Több országos szakmai- és ernyő­

szervezetnek vagyunk tagjai, aktív résztvevői. Ilyen a Magyar Addiktoló- giai Társaság, a Magyar Drogpreven­

ciós és Ártalomcsökkentő Szerveze­

tek Szövetsége.

Célunk az, hogy adekvát ellátást nyújtsunk klienseink és környeztünk számára és ennek leghatékonyabb formája az integrált, hálózati-jellegű munka, mely szerencsés módon az ország több pontján már elindult és amelynek intézményünk is hatékony részét képezi.

A

Z

F

A

PARTISZERVÍZ

* „DÉLI” MÓDRA

★ Ez a szolgáltatás eredetileg „Party-Service"

néven ismert, de hétköznapi nyelvre töreked­

ve „magyarosítottuk". Kivéve ott, ahol tulaj­

donnévként szerepel - a szerk.

Az elmúlt, több mint 20 évben a fiata­

lok drogfogyasztási szokásai radikáli­

san megváltoztak Magyarországon. Az alkalmi és rendszeres kábítószer-fo­

gyasztók száma folyamatosan nő és a szerhasználat kipróbálásának korhatá­

ra egyre fiatalabb korra tolódik. Az al­

kohol és a fű folyamatosan jelen voltak és vannak drogfogyasztás palettáján.

Ezek mellett 2 nagy mintázat jellemzi dominánsan a szerhasználati szokáso­

kat, így az ópiát típusú és a szintetikus szerek fogyasztási módjai. Az utóbbi egy évben megjelenő „dizájner-drogok”

használata új kihívások elé állította a szakmát. A dizájner-drogok (legalitá­

suk miatt) könnyen hozzáférhetőek, szinte hetente képesek megújulni, más és más összetételben megjelenni.

Ezáltal összetételük és hosszú távú hatásaik ismeretlenek.

A droghasználat jelentős színterei (a kutatási eredmények alapján) a táncos szórakozóhelyek, ahol a legális és il­

legális drogok fogyasztása a szórako­

zás kiegészítője, egyfajta katalizátora.

A táncos szórakozóhelyek látogatása a fiatalok számára kiemelten fontos sza­

badidős tevékenység, az ifjúsági kultú­

ra szerves része. (Demetrovics: Szak­

mai háttéranyag a „Biztonságos szó­

rakozóhely” program megvalósításá­

hoz)

A szórakozási szokások és színterek palettája is sokszínű, mely felvette a jelen társadalomra jellemző fogyasztói kultúra ritmusát. A szórakozóhelyi szcénában leggyakrabban megjelenő alkalmazott, illetve fogyasztott illegális szerek a kannabisz, az amfetamin és legfőképp az alkohol. A transzcenden­

tális zenék inkább a hallucinogéneket, míg a pörgősebbek a stimulánsokat vonzzák. A stimulánsok jellemzően a táncos szórakozóhelyeken jelennek meg, ahol a nagy mennyiségű fogyasz­

tási igény egyben hatalmas kínálati pi­

acot is teremt. A rendőrségi jelentések

alapján kijelenthető, hogy a diszkók bi­

zonyos fajtái napjainkra szoros össze­

függésben állnak a drogfogyasztással és a drogkereskedelemmel. (Dr. Ke- meczky Márta, 2005.)

A probléma kezelésére 2000 májusá­

ban Topolánszky Ákos kezdeményezé­

sére szakemberek, rendőrség, számos magyarországi diszkó vezetője, vala­

mint egyéb érintett szervezetek képvi­

selőinek részvételével egyeztetések kezdődtek a biztonságosabb szó­

rakozás megvalósulási lehetőségeinek kidolgozása érdekében. Ennek ered­

ményeképpen 2000 nyarán indult útjá­

ra a „Biztonságos Szóra kozó helye kért Program” (BSzP), majd 2001-ben létre­

jött a Biztonságos Szórakozóhelyekért Egyesület (tagjai a szórakozóhelyeket üzemeltető vállalkozások/vállalkozók).

A BSzP céljai többek között a táncos szórakozóhelyeken kikapcsolódni vá­

gyó fiatalok biztonsága, a szórakozó­

helyeken az illegális drogkereskedelem megakadályozása, valamint a drog­

használat megjelenése esetén az e- gészségügyi és pszichoszociális ártal­

mak kiküszöbölése, illetve minimalizá­

lása. (Demetrovics Zsolt: Szakmai háttéranyag a „Biztonságos szórakozó­

hely” program megvalósításához) Az elmúlt tíz évben ez a kezdeménye­

zés szinte teljesen elsorvadt. A bizton­

ságos szórakozóhelyek teljesen meg­

szűntek. A szolgáltatás szintjén, amely a biztonságos szórakozás megsegíté­

sére, az ártalomcsökkentésre irányult, 7-8 szervezet működik, amely a leg­

több esetben pályázati forrásból, s eb­

ből következően gyakran csak idősza­

kosan működteti tovább a partiszervíz szolgáltatást. Azon szolgáltatók, akik stabilan nyújtják szolgáltatásukat, azt a szenvedélybetegek alalcsonyküszöbű szolgáltatása keretében teszik. A szol- gálás területén két nagy „irányzat”

alakult ki.

Az egyik a Kék-pont által elsődlegesen a partik világában mozgó fiatalokból megszervezett önkéntes segítőkkel működtetett szolgáltatás. Működésük nem rendszeres, feladatuk az informá­

ciónyújtás, ártalomcsökkentés, segít­

ségnyújtás, testi-lelki rosszullét esetén.

A másik vonal a pécsi INDÍT közalapít­

vány által működtetett BULISEGÉLY- szolgáltatás. Tevékenységük rendsze­

res, és főként professzionális segítőket alkalmaznak. Az információnyújtáson, az ártalomcsökkentésen túl az akut testi, lelki tünetek kezelése, és szük­

ség esetén a megfelelő intézménybe delegálás a feladatuk. A közalapítvány akkreditált képzés keretében képzi a segítőket. (Mervó - Kun - Demetrovics 2010.)

Addíkt- HALÓ

A Szegedi Kistérség Többcélú Társulá­

sa Egyesített Szociális Intézmény Dr.

Farkasinszky Terézia Ifjúsági Drogcent­

rum (mely a Szeged Megyei Jogú Város Kábítószerügyi Egyeztető Fórum (KEF) tagszervezete) új szolgáltató program­

ja, a munkatársak közreműködésével felépített „Déli Party-Service” 2011. ja­

nuárjától működik Szegeden. Célja a fiatalok szórakozásának biztonságo­

sabbá tétele. E kezdeményezés pénzü­

gyi fedezetét a két szervezet közös pá­

lyázata biztosítja.

A Drogcentrum és a KEF közös projekt­

je 4 pilléren nyugszik, mely a kortárs partisegítő képzés, a partiszervíz szol­

gáltatás, a kínálatcsökkentési tevé­

kenység megvalósításához kapcsolódó képzés, illetve az utcai szociális mun­

ka területét foglalja magába.

Az 1.pillér - a kortárs, partisegítő kép­

zés keretében kortárs egyetemi hall­

gatók (szociális munkás, szociálpeda- gógus, pszichológus, diplomás ápoló szakokról) és professzionális segítők (a Drogcentrum munkatársai) kiválasztá­

sa, illetve képzése történt meg. A tré­

ning 60 órás önkéntes segítő képzés­

ből (csapatépítés, segítő készségek fejlesztése, drog-, jogi-, rendészeti- és elsősegély-nyújtási ismeretek), továb­

bá a szórakozóhelyek alkalmazottaival, illetve a mentőállomás dolgozóival tör- ténő kapcsolatépítésből állt. Ezzel pár- $ huzamosan elindult a speciális infor- g mációs anyagok, marketingeszközök | tervezése, készítése, mely fontos álló- | más a partiszerviz szolgáltatás hatékony | megvalósításában. Elengedhetetlen u- ° gyanis, hogy a célközönség hasznos in­

formációk birtokába juthasson általuk és azt meg is őrizze. A képzést követő­

en, az eredményes gyakorlati munka­

végzést havi 3 óra esetmegbeszélő team biztosította. Emellett 2 havonta közös team-diskurzusra került sor a szórakozóhelyek képviselőinek részvé­

telével a gyakorlati tapasztalatok meg­

beszélésére. A hosszú távú munkavég­

zés érdekében elindult a szolgáltatást támogató hálózatépítés is. Kapcsolat­

felvétel történt a HÖK-kel, önkénte­

sekkel, civilekkel, illetve helyi vállalko­

zókkal, melynek eredményeként jelen­

létük folyamatos volt a program során.

A D

P

-S

(1.) Kortárs segítő képzés (2.) Partiszervíz-szolgáltatás D

P

-S

(3.) Kínálatcsökkentési

tevékenységhez (4.) Utcai szociális munka kapcsolódó képzés

A képzési program sikerét jelzi, hogy 1 fő kivételével minden önkéntes sikere­

sen elvégezte a tréninget és a program­

ban való részvételük aktív és állandó.

Az ún. szegedi modell, a „Déli Party- Service" szolgáltatás - mint második pillér - a klasszikus, Magyarországon eddig ismert két irányzat módszerta­

nát és filozófiáját ötvözi. Egyaránt al­

kalmazza az önsegítés elemeinek faci- litálását, a professzionális munka­

szemléletet, a rendszerességet a fenn­

tarthatóság érdekében; épít a kortárs hatásra, és a megelőzés kínálatcsök­

kentő szemléletére. A kortárssegítők speciális képzésén túl (lásd: l.pillér), a program újszerűsége a komplexitásá­

ban, a helyi közösséget aktivizáló struktúrájában rejlik. Célja, hogy a megelőzésben, a biztonságos szórako­

zás megteremtésében kialakuljon egy­

fajta közösségi szemlélet. A KEF Kíná­

latcsökkentésért felelős Munkacso­

portja (lásd harmadik pillér) a szórako­

zóhelyeket, mint aktív résztevőket von­

ta be a folyamatba. A dinamikus e- gyüttműködés jegyében, a szórakozó­

helyek vezetőin, munkatársain túl helyi vállalkozók is csatlakoztak a program sikeres megvalósításához. így a Print- ker Zrt., Europe Match GmbH Magyar­

országi Fióktelep, DÓM Patika tárgyi

eszközökkel járultak hozzá az eredmé­

nyes lebonyolításhoz.

A „Déli Party Service " szolgáltatás ke­

retében a szórakozóhelyek nagyságá­

tól függően, az együttműködésben sze­

replő szórakozóhelyeken 24 alkalom­

mal 3-5 fős team tevékenykedett. A szórakozóhelyek dolgozóival együtt a- lakítottuk ki a hatékony kooperáció ko­

reográfiáját, továbbá a bázishelyek ki­

jelölését, amelyek az adott szórakozó­

helyen preferált terek, zugok a fiatalok számára. A munka az esték során két

színtéren mozgott, az egyik fix helyen, a másik a tánctéren. A standnál a fia­

talok számtalan érdekes tesztet tölt­

hettek ki, beszélgethettek a segítőkkel, mindemellett különböző informális és ártalomcsökkentő anyagokhoz juthat­

tak. A mozgó emberek teendői között szerepelt: kapcsolattartás a pohárle- szedőkkel, pultosokkal, illetve a folya­

matos tánctéri jelenlét, szükség ese­

tén elsősegély-nyújtás, ásványvízosz­

tás. Releváns, hogy a fiatalok számára elfogadott imázs alakuljon ki a „Déli Party Service” szolgáltatás tekinteté­

ben, ezért nagy hangsúlyt kapott mind a segítők, mind a szóróanyagok minő­

ségi és „dizájnos”megjelenése. A stan­

don megjelenő ártalomcsökkentő a- nyagok, kérdőívek, tesztek tartalmi kö­

vetelménye volt, hogy az információ­

nyújtáson túl vidámnak, játékosnak és szórakoztatónak kell lenniük. Alapel­

vünk volt, hogy szolgáltatásaink nem zavarhatják a szórakozóhelyek életét, hanem azok szerves részeivé kell vál­

niuk, sőt:magának a szórakozásnak is.

A szórakozóhelyek tulajdonosai is meg­

lepve tapasztalták, hogy szolgáltatá­

sunk igen hamar keresetté vált, a fia­

talok körében. Népszerűségét jelzi, hogy más szórakozóhelyek, illetve fesz­

tiválok is érdeklődnek a partiszervíz i- ránt és együttműködési szándékukat is megfogalmazták.

A KEF Kínálatcsökkentési Munkacso­

portjának tevékenysége a harmadik pillér projektben. A kínálatcsökkentés repertoárjában az elmúlt 10 évben el­

sődlegesen a diszkó-razziák szerepel­

tek. A gyakorlati tapasztalat viszont azt mutatja, hogy ezek az akciók nem ér­

ték el a hozzájuk fűzött reményeket, mivel a kereskedők felelősségre voná­

sa helyett a fogyasztók kerültek eljárás alá.

Az utóbbi időben további kihívások elé állítja a kínálatcsökkentési szegmenst (a dizájner drogok megjelenésével pár­

huzamosan) az internetes kereskede­

lem felerősödése. A fiatalok ma már az interneten is megrendelhetnek tiltólis­

tán nem szereplő dizájner drogokat, melyet a posta házhoz szállít. A szege­

di KEF Kínálatcsökkentési Munkacso­

portja e tapasztalatok alapján a helyi közösséget megcélzó, a közösségi erő­

forrásokat aktivizáló programot készí­

tett elő. Jelen projekt esetében azt je­

lenti, hogy magát a szórakozóhelyet működtető kört célozza meg. A „Déli Party-Service” szolgáltatás beindítását megelőzően, a Munkacsoport szerve­

zésében - a kínálatcsökkentés, illetve a prevenció és az ellátó rendszer szak­

emberei közreműködésével - az emlí­

tett 3 szórakozóhely minden alkalma­

zottja részt vett egy 8 órás képzésen.

Addikt - HÁLÓ

A tréning célja egyrészről az új típusú szerek felismerése, hatásmechaniz­

musaik, a legjobb módszerek megis­

mertetése annak érdekében, hogy a szórakozóhelyek a jelenleginél ered­

ményesebben tudják csökkenteni a kockázati tényezőket. Másrészről olyan együttműködés kialakítása, amelyben a szórakozóhelyek alkalmazottai, illet­

ve a „parti-segítők” összehangoltan, egymást segítve végzik munkájukat.

2010 nyarán indítottuk útjára - a prog­

ram 4.pilléreként megjelenő - utcai szociális munka szolgáltatását. A fiata­

lok szórakozóhelyi jelenlétét, az esetek nagy többségében megelőzi - a szóra­

kozás megalapozásául szolgáló - a kisebb kereskedelmi egységekben be­

szerzett „olcsóbb” alkohol közterületen történő elfogyasztása. Nagyon sok szó­

rakozóhelyre való bejutást 35-40 per­

ces sorban állás előzi meg, illetve Sze­

geden megfigyelhető 1-1 este folya­

mán a szórakozóhelyek közötti ingá­

zás. A szórakozóhelyi munkát tehát nem tisztán a szórakozóhelyre kell fó­

kuszálni, mert sok esetben a köztes te­

rek is lehetséges terepként szolgálnak a szakmai kapcsolatteremtésre. Az in­

tegrált szolgáltatás-összehangolás e- redményeképpen mind az utcai szociá­

lis munka mind pedig a partiszervíz hatékonysága nő. ha az előbbit időben és térben az utóbbihoz igazítjuk.

A „Déli Parti Service” szolgáltatás leg­

jellemzőbb és legtöbbet alkalmazott beavatkozási formái az információnyúj­

tás és a különböző játékokon, teszte­

ken keresztül történő tájékoztatás vol­

tak. Néhány esetben megjelent a segí­

tő beszélgetés és a pihenő funkció. A segítő beszélgetések az életvezetéssel kapcsolatos problémák, segítségkérés, barát-barátnő, család, iskola körében tematizálódtak. Előfordult olyan eset is, hogy klienst delegáltak a Drogcent­

rumba. Kiemelendő, hogy egy ilyen szolgáltatás tartósan és folyamatosan része a közösségnek, illetve hagyo­

mányokkal rendelkezik. A szolgáltatás

„fiatal kora” ellenére az elért eredmé­

nyek (véleményünk szerint) pozitívak.

A pályázati program ez év augusztu­

sával lezárult, de a szórakozóhelyek már jelezték igényüket a folytatásra, a folyamatosság fenntartására.

Szólnunk kell még arról, hogy minden szolgáltatás beindításánál - hasonlóan egy profitorientált céghez - nagy hang­

súlyt kell fektetni a tájékoztatásra, a közösség informálására. Ebben segít­

ségünkre voltak a helyi, a régiós, illet­

ve az országos médiumok, melyek mű­

soraikban rendszeresen foglalkoztak a témával.

A visszacsatolást illetően jó tapasz­

talataink vannak az on-line újságokkal kapcsolatosan. Szinte minden ilyen internetes újságban megjelenő cikk­

hez kapcsolódik egy fórum, ahol az ol­

vasók reagálhatnak a megjelent témá­

ra és a szakemberek is reflektálhatnak egy-egy felvetődött kérdésre.

A jövőt illetően célunk egy újabb ön­

kéntes segítői képzés elindítása 2011.

októberében, illetve újabb szórakozó­

helyek bekapcsolása a programba.

Ezzel párhuzamosan elindult az INDÍT Közalapítvány bulisegély szolgáltatás szakembereivel, illetve a szociális munkás képzésben dolgozó szakem­

berekkel együttműködésben egy olyan program kidolgozásával kapcsolatos egyeztetés, amely a segítőnek tanuló hallgatókat felkészítheti a szórakozó­

helyeken, a köztes területeken, közte­

reken, bisztrókban, pubokban történő szociális munkára. Az eddigi tapaszta­

latok alapján a program sikerét nem elhanyagolható részben az a tény adja, hogy helyi vállalkozókat, szolgáltató­

kat, közszereplőket sikerült aktivizálni.

A valós eredmények erősítenek meg mindannyiunkat abban, hogy ezt a fajta, hálózati jellegű, rendszerszemlé­

letű munkát folytatni kell.

Irodalomjegyzék Biztonságos Szórakozóhely Program Demetrovics Zsolt: Droghasználat Magyaror­

szág táncos szórakozóhelyein 1999-ben Dr. Kemeczky Márta (2005): A biztonságos szórakozóhely program jogi környezetének elemzése

Mervó Barbara - Kun Bernadetté - Demetro­

vics Zsolt (2010): Eszközkészlet a biztonságo­

sabb és az egészségesebb éjszakai élet előse­

gítéséhez. A Healthy Nightlife Handbook érté­

kelése (Addiktológia 2010. IX. évf. l.sz.)

A

Z

V

O

LÉPÉSRŐL ... LÉPÉSRE

(Megkereső munka Szegeden) Szeged mindig is a fiatalok által ked­

velt nyüzsgő éjszakai élettel büszkél­

kedhetett. Számos szórakozóhely kínál színes programokat, ugyanakkor a fia­

talok nagy hányada mégsem a klubok falai közti legális szórakozást választja.

Az elmúlt évek során egyes utcák és terek olyan kiemelt gyülekezési hellyé váltak, mely meghatározza a fiatalok szórakozási szokásait és kontrolállha- tatlan teret biztosít az egészségkárosí­

tó magatartásformák elterjedésének.

Mivel a közterület egy olyan nyitott helyszín, amely semmilyen elkülönü­

lést nem biztosít, így a fiatalok drogot fogyasztó és nem fogyasztó csoportjai könnyen kapcsolatba kerülnek egy­

mással és minden különösebb cso­

portalkotó normától függetlenül keve­

rednek. E jelenségre reagálva a szege­

di Ifjúsági Drogcentrum az alacsony küszöbű szolgáltatása keretén belül működő utcai megkereső tevékenysé­

gét kibővítette és átstrukturálta. A cél ugyanaz maradt: Szeged közterületein feltűnően nagy számban kallódó fiata­

lok felkeresése a saját környezetük­

ben, informálásuk és velük bizalmi kapcsolat kiépítése. Mivel mindkét é- letkori szakaszban meghatározó a kor- társcsoport hatása a drogfogyasztás kialakulásában, ezért fontosnak tart­

juk, hogy épp akkora hangsúlyt fektes­

sünk a drogot még nem használó fiata­

lok felkeresésére és informálására, mint a drogot már alkalmilag vagy rendszeresen használókra.

Az elmúlt egy év gyakorlati tapasztala­

tai szerint a rendszeresen az utcán szórakozó fiatalok száma nő. Legnép­

szerűbbek a belvárosi nyílt terek, a sé­

táló utca, az éjjel-nappali boltok előtti területek és a Tisza egyes partszaka­

szai. E helyszínek állandó találkozási pontok, illetve egy-egy banda útvonalá­

nak leggyakoribb állomásai. A szórako­

zási formák igen szegényesek, mivel e- zeken a színtereken nincsenek szerve­

zett események, így a program a leg­

több esetben egyenlő az egészségká­

rosító magatartásformák kollektív gya­

korlásával. Legújabb észrevételeink