Szemle

VIII.

SZE3MLE

SZABADSAG. Magyar trók Antológiája.

Szépirodalmi Könyvkiadó, Bu- dapest, 1951. 411 old.

A könyvkereskedések kirakataiból, könyv- t á r a k polcairól büszkén piroslik felénk e gyönyörű könyv címlapjáról a legszebb szó: Szabadság. Mintha a magyar írók közvetlen üzenetét küldené a magyar dol- gozó néphez. Mielőtt a könyv ismerteté- sére rátérnénk, külön ki kell emelnünk külső kiállításának szépségét, mely teljes mértékben méltó belső tartalmához.

A Magyar Írók Szövetsége, a Szépiro- dalmi Könyvkiadó^ a Révai Nyomda és a Könyvterjesztő N. V. közös felajánlása ez a gyűjtemény, mely a régi és az új ma- gyar irodalom szabadságharcos, forradalmi szemelvényeivel köszönti a Magyar Dol- gozók P á r t j á n a k II. Kongresszusát. Kon- gresszusi ajándék ez a könyv a magyar irodalom munkásaitól a magyar nép Párt- jának, de egyben a P á r t ajándéka is a magyar irodalomnak, mert új íróink csak az ö segítségével emelkedhettek arra a színvonalra, melyet ez az Antológia kép- visel.

Ebben a könyvben minden kommunista író munkája benne van. Ki szerkesztéssel, ki adminisztrációs munkával, ki korrektú- rával járult hozzá, hogy a Kongresszusra megjelenhessen e könyv.

Aki végigolvassa e könyvet, történeti an- tológiának is nevezheti, mert valóságos történelmet elevenít meg; a magyar nép^

évszázados szabadságharcát kíméletlen el- nyomóival szemben. Érdekes a felépítése is. A műveket nem megírásuk időrendjé- ben közli, hanem a bennük leírt események kora szerint. S így Tiborcz panaszától el- indulva, a nagy magyar írók szabadság- álmain keresztül jutunk el, mai, boldog felszabadult jelenünkbe.

Az Antológia fejezetei röviden össze- foglalva az alábbi műveket tartalmazzák:

Első fejezet címei Hazádnak rendület- lenül. Vörösmarty Szózata után feleleve-

níti Bánk bán, Dózsa, Zrínyi harcait, a kuruckor küzdelmeit, a magyar jakobinu- sok mártiromságát a magyar köztársaság- ért, a magyar népért, majd a reformok korszakát, a 48-as szabadságharcot és az első magyar munkásmozgalmakat. Ady

Endre versével fejeződik be a fejezet:

. . rohanunk a f o r r a d a l o m b a ! . . .

A második fejezet a magyar proletár- forradalomról szól:

Előre magyar proletárok. Ady, Örkény, Gyóni Géza, Móricz Zsigmond, Kamjén István, Tóth Árpád szava szól hozzánk:

„ . . . szerényen és mégis segítve simul:

. . . A kicsiny árva magyar j a j - p a t a k . . . A messzezengő moszkvai árba, mely most tisztára mossa a v i l á g o t . . . "

Nagy Lajos legjobb írásai egyike az 1919 m á j u s " mesterien ábrázolja a léha, úri t á r s a s á g meglapulását az egyszerű, kemény, öntudatos vörösőrparancsnok előtt.

Várnai Zseni, Balázs Béla, Madarász Emil, Zelk Zoltán, Rideg Sándor szólaltatja meg az író erejével e zajló, mámoros hónapok eseményeit.

A Hősök, harcosok c. fejezet tartalmát Sándor Kálmán novellájának címe fejezi ki találóan: A tőkés v i s s z a t é r . . . Kez-

detét veszi a fehérterror, . . . A Párt azon- ban harcol tovább . . .

Aki dolgozik, azé legyen a gyár, Aki dolgozik, azé legyen a főid, Aki dolgozik, azé legyen a halalom!

Kiáltja Komját Aladár verse a daru- tollas világba. József Attila, József Jolán, Gergely Sándor, Tamás Aladár, Déry Ti- bor, Illyés Gyula, Lányi Sarolta írásai be- szélnek arról a szakadatlan harcról, me- lyet az illegális párt vívott a dolgozók- ért. Rákosi elvtárs a börtönből vezette e harcot, Spanyolországban véres-vörös a folyók színe, s nálunk Sallai és Fürst vér- tanúhalála kiált bosszúért. A proletárnem- zetköziség szellemét is az illegális párt élesztgeti a fasiszfa elnyomás alatt. A kö- vetkező fejezet már erről szól: . . . Hogy

mi ne legyűrik német gyarmat... harcol verseivel József Attila. Megszólalnak a 40-es évek bátor munkásfiataljai. Keszthe- lyi Zoltán, Kis Ferenc, Képes Géza, Réti László, Radnóti László, Rózsa Irén, Föl- i e á k János, László Gyula és a többiek festik a tíz év előtti ország megrázó ké- pét: a kizsákmányolást, a nyomort, a tö- meggyilkosságokat, az imperialista hábo- rúba hajszoltak sorsát. A másik oldalon már érlődik a magyar nép felszabadulása.

Rákosi elvtárs juttatja a hadifoglyokhoz az igazság, a tisztánlátás fegyverét.

Es „Felindulnak testvéri tankok" ...

hirdeti a következő f e j e z e t , . . . a magyar nép végre találkozik a felszabadító szovjet néppel. Szalay János bajtársunk írása megmutatja, hogyan viszi át a katonákat a P á r t szava a szovjet csapatokhoz. Illés Béla, Heltai Jenő, Szabó Pál, Kovát Lő- rinc, Fodor József, Juhász Ferenc, Egry Irén és a többi író mind arról a felejthe- tetlen élményről beszél, mikor a szovjet ember megfogta a magyar dolgozó bizony- talanul tapogató kezét és biztos utat mu- tatott: a béke, a szocializmus útját.

Dörömböltek, szóltak még az ágyúk.

Füstöt formált egy-egy lövedék -—

Buda felett villanó bíborral Kavargott a koromszínű ég.

Körülöttem hason, háton fekve Temetetlen náci katonák Hirdették, hogy összetört örökre Hazánkban a fasiszta világ.

(Szüdi György) Az utolsó fejezet napjaink nagyszerű eredményeit hirdeti: Mindennap győze- lem ... Végigvonulnak előttünk az utolsó hat év nagy állomásai. Harc a földosztás- ért, az újjáépítés küzdelmei; harc a vas- útért, a hidakért, a jó pénzért, a munkás- osztály ellenségei ellen. „Légy pártos költő, s vesd meg, aki pártatlan, . . . légy pártján, . . . csak neki, a szegénynek!" hívja csatasorba Zelk Zoltán költötársait. S sorra születnek az énekek dolgozó népünk nagy győzelmeiről: a Tervről, a Dunai Vasműről, az újtípusú emberekről, főis- pánná lett parasztasszonyokról, a néphad- sereg katonáiról, a káderekről és főleg:

győzelmeink forrásáról, felszabadítónkról;

a nagy Szovjetunióról. A szépen zengő versek egész sora köszönt;1 Sztálint, a vi-

lág dolgozóinak nagy vezérét és a ma- gyar jövő kovácsolóját, Rákosi elvtársat, s minden tettünk motorját: a Pártot. Min- den írás — mindannyiunk érzését fejezi ki. Ezek az írások nemcsak a népről szól- nak, hanem a népből szólnak; az élet mély ismeretében, az ábrázolt valóság átélésé- vel, a nyelv és a kifejezésmód közvetlen- ségével és egyszerűségével:

Miénk a gyár, az iskola, a föld méhe, az édes, a vad vizek.

Köszönjük néked Sztálinunk, Pártunk köszönjük neked.

Békén alszik az este is, egy csillagra hajtva fejét,

s a reggelek! Ki tudná elmondani a munka örömét?

S ha lenne, ki taposni vágyná, mi nekünk drága, jó

fegyvert fogunk és harcolunk, mi 800 millió.

Most béke van és s z á l l , a szél, füstöl nek a gyáraink.

— Friss havat hozott a tél. Jövőnk?

Nézzétek, hogy vakít!

ö t é v e s tervünk során a nép a végtelenbe lát.

Előre vasöntők, földművesek, tanítók, katonák!

(Juhász Ferenc) K. Gy.

Sándor András: HIRADAS A PUSZTÁRÓL.

Szikra, 1950. 249 old.

Az utóbbi hónapokban egymás után je- lennek meg a falu életével foglalkozó írá- sok, (Gergely Sándor: Falusi jelentés, — Sarkadi Imre: Gál J á n o s útja, — Cseres Tibor: Tűz Hódréten, — stb.) — s ez nem véletlen, mert az a hatalmas átalakulás, amely a falvakban végbemegy, szinte pa

rancsolja az íróknak, hogy hírt adjanak róla.

„Nincs pompásabb, fenségesebb feladat annál, — írja Sándor András bevezeté- sében — mint jelen lenni az új születé- sénél, megragadni a korszakforduló pil- lanatát és mindjárt segíteni is, hogy a keletkező ú j áttörje a mult csontburkola- tát."

Az író kifejező eszközökkel, újszerű for- mában állítja elénk Nagykarácsony-szállás történetéi. Nem regény, sem nem riport:

— az írói jelentés formáját használta, a regényíró tollával.

Harctéri tuoósítás ez a könyv; az első vonalból. Nem könnyű feladat az osztály- harc csataterén tájékozódni, de pontos iránytűvel, a Párt útmutatása mellett vi- lágosan megláthatjuk, hol az ellenség, melyek a legyőzendő feladatok.

Nagyszerű megoldásként emelhetjük ki, hogy az író egyes kérdések leírásánál idéz Lenin, Sztálin, Rákosi elvtárs szavaiból.

Mesterien alkalmazza pl. Leninnek az oroszországi kapitalizmus fejlődéséről írt megállapításait, vagy Rákosi elvtárs be- szédeit a helyi. Nagykarácsonyi viszo- nyokra.

Nagykarácsony — mint a többi dunán- túli puszta, a nagy magyar börtön mély és sötét tömlöce volt. A nép a feudális és kapitalista elnyomás kettős terhe alatt roskadozott. A felszabadulás a pusztán igazi forradalmat hozott, a íéljobbágyok- ból, zsellérekből kisárutermelő parasztok lettek és a kapitalista fejlődés „ősi" tiszj taságában kezdődött meg: kiki egyenlő esé- lyekkel indult. Néhány esztendő azonban elég volt ahhoz, hogy a kapitalista fej- lődés meghozza a maga fanyar gyümöl- cseit és véget vessen a paraszti ábrándok- nak. 2—3 év kitermel jó pár kulákot, ku- pecot; — és számos szegényparasztot.

Nyilvánvaló volt a figyelmezetetés a két- kezi parasztságnak: új útra kell térnie, ha nem akar visszakerülni a rabságba.

Sándor András megismertet a puszta la- kóival, az előszállásiakkal, a telepesekkel;

a falu régi és új kizsákmányolóival, a min- denen elterpeszkedő zirci- a p á t s á g h a j t - csáraival; az ellenség nyílt rombolásával és aknamunkájával.

Megismerjük a néhány év előtt nagy port felverő nagykarácsonyi „papverés" igazi hátterét is.

A könyv a sötétség és a nyomor leg- mélyéről indul el és a gyökeresen megvál- tozott, újonnan született Nagykarácsonyba vezet el, melynek lakói tudják, hogy mi a teremtő béke, s a vidám, piroscserepes, feher házak már a jövőbe néznek: Nagy- karácsonyba betört a szocializmus és át- formálja külső-belső képét. Ma még csak állami g a z d a s á g és gépállomás veszi kö- rül, termelőszövetkezet növekszik benne, de

holnap már. — alig húsz kilométernyire hatalmas szocialista város: a Dunai Vasmű alakítja, formázza Nagykarácsony jövendő sorsát.

K. Gy.

Rideg Sándor: SÁMSON.

Szépirodalmi Könyvkiadó, 1951.

Sámson — a fiatal béreslegény — szen- vedésekkel, megaláztatásokkal teli élete elénk tárja a cselédemberek kegyetlen sor- sát.

Rideg Sándor Sámsonja megtestesíti az agrárproletárt, aki keményen kitart a nagy szenvedések idején és arra is telik erejéből, hogy a földesurak, botos ispánok, pusztai basák megismerjék erejét, meg- aláztatást nemtürő, féktelen természetét.

Az 1919-es Tanácsköztársaság idején az- tán kirobban a sok magába fojtott szen- vedés, amelynek a pusztai basák látják kárát.

A Tanácsköztársaság bukása után a fe- hérterror ideje alatt Horthy pribékjei még nagyobb kegyetlenséggel pusztítják, gyil- kolják a szegényt és a csendörök gyilkos ságai, véres verések napirenden vannak a tanyákon, faivakban, városokban egyaráni Sámson is menekülni kénytelen a cserid- örszuronyok elől és ezzel -megkezdődik az örökké nyugtalan ember vándorlása.

Megmaradni sehol sem tud, mert min- denütt ugyanaz a helyzet fogadja; az urak, a gazdagok a munkás vérét szívják Éiele egy harc a „bitangok" ellen. Persze a maga módján harcol. Ésszel, meg ha a szükség kívánja, kemény öklével. Ott üt nagyokat az urak, a gazdagok fejére, ahol éppen alkalma van rá. Rideg Sándor Sámsonja ízes, humoros hangon, de izzó gyűlölettel beszél, minden szenvedés és nyomorúság okozóiról, a nagygazdákról és „városi urakról".

Szilárd ember Sámson. Ha gazdájával kenyértörésre kerül a sor, övé az utolsó szó.

így volt Vitéz Csukás urammal is, aki

„minden nap három napot dolgoztatott ingyen." Az állati módon kegyetlen Csu- kás is pórul járt Sámsonnal. Csukás fel- bőszültén az anyámat említette borzasztó szavakkal, amitől minden erőm a karomba szökött s míg ő esztelenül felém lendült, magam a villámnál gyorsabban feszülő

állásba mocc ant am és lemértem a tőlem telhető legnagyobb ütést." De S á m s o n jó- voltából Vitéz C s u k á s u r a m nem ússza meg ennyivel. S á m s o n a r e f o r m á t u s val- lású kulákhoz elküldi utolsó kenetre a pa- pot, koporsót szállíttat házához, 40 tagú c i g á n y b a n d á t rendel estére és, hogy Csu- kás u r a m öröme teljes legyen, ünnepi la- komára invitálja a fél várost. így búcsú- zik S á m s o n , m a j d Pest felé veszi ú t j á t . G y á r b a szeretne dolgozni. Pest r e m é g csak elkerül, de m u n k á t kapni Horthy Ma- g y a r o r s z á g á b a n nem j ó s z á n d é k kérdése.

S á m s o n így beszél a 20-as évek nyomo- r ú s á g á r ó l : „A g y á r a k alig dolgoztak vala- mit. Az utcákat és a tereket nappal el- á r a s z t o t t á k a m u n k á t keresők és d a r á z s - , z a j z ú g á s s a l keresték a helyet, ahol dol- g o z h a t n á n a k . . . Test, lélek, emberség, be- csület és s z a b a d s á g , minden v á s á r r a ke- rült az éhség n a p p a l á b a n és é j s z a k á j á b a n . "

G y á r b a nem kerülhetett ekkor S á r son, így beállt egy cukrászhoz m u n k á r a , ahol a hig leves mellett nem soká bírja a 35 kilós g y e r t y a ö n t ő r á m á k emelését. „Hirte- len t á m a d t éhségdühömben m e g r a g a d t a m egy szállításra v á r ó hátikosarat, amely tele volt n e g y v e n f a j t a csokoládéédességgel és minden illemről megfeledkezve enni kezdtem. Nem tudom, hogyan esznek az őserdők vademberei, de ha volt közöttük olyan civilizálatlan, aki nem tudott igazi jó kedvvel enni, tőlem m e g t a n u l h a t t a volna."

Jólakott Sámson, de itt sem volt ma- r a d á s a .

M e g j á r néhány idegen országot és kalan- dos ú t j á n átélt százféle élmény, a szegény emberek s z á m t a l a n keserűsége, a m a g a és mások szenvedése, emberi szívének minden f á j d a l m á v a l , kemény h a r a g j á v a l gyülemlik tollára.

Nem m a r a d sehol sem adós S á m s o n . Amikor h a j ó s hesz, öklével tanítja illemre a h a j ó egyik tisztjét. Igaz, hogy ezért tár- sával partrateszik. A becsületes m u n k á t szeretik m e g benne az idegen országbeli kis falu favágói, akiknek keresetét meg- menti a városi kalmároktól. Nem tud meg- állapodni. N y u g t a l a n vére tovább h a j t j a . M é g Rillának, a gyönyörű f a v á g ó lány- nak szerelme sem képes v i s s z a t a r t a n i . így kerül vissza ú j r a M a g y a r o r s z á g r a .

Nagykőrösön aztán megleckéztet egy gyalázatos kupecet, akinek pékségébe ke- rült. Az asszonyok sütésre hozták házilag megdagasztott kenyerüket. A bevetés Köz-

ben Cibula, a kupec, d u r v á n megsérti S á m s o n t . Erre a z t á n S á m s o n t elkapja a forróság. A kilencven kenyeret befogadó kemencébe v a g y 240-et vett be, hegyire- h á t á r a . A kemence hőségében összefolyik a sokfajta tészta és amikor Cibula mester megnyitja a kemence a j t a j á t , mint tüzes láva ömlik kifelé a gőzölgő, sületlen tészta- folyam. A körösi asszonyok aztán „az istenit az a n y á d b a " felkiáltással megfizet- tetik kárukat. A végin a cigányok is — akik pedig egy szem kenyeret sem hoztak

— kártérítést fizettetnek Cibulával.

ü t j a ú j r a visszavezet Pestre, ahol hosz- szú évekig menhelyek lakója lesz és -a piactéren ő is ott áll a m u n k á r a v á r ó k tö- megei között.

Nagynehezen g y á r i m u n k á s lesz S á m s o n , aki minden percben kész a harcra az „urak, a g a z d a g o k " ellen. M u n k á s t á r s a i m e g m a - g y a r á z z á k neki, hogy a szervezett h a r c hozhat csak változást ebbe a nyomorú- s á g b a .

T a g j a lesz a Kommunista P á r t n a k . S á m - son részt vesz az emberibb életért folyta- tott harcban és a véres szenvedések, ke- gyetlen meghurcoltatások éveiben bátor proletár szíve acéllá edződik. Rettenhetet- len hősiességgel, a legnagyobb áldozatra is készen harcol a s z a b a d s á g é r t .

• M a g á r a talált S á m s o n . Lelkének sebeit begyógyították a munkások, célja lett ele- tének, harcának. A Párt, a k o m m u n i s t á k

„olyan emberré formálták, amilyen soha- s'em volt azelőtt." ,

M. K K. Gottwald VÁLOGATOTT CIKKEK ÉS BESZÉDEK.

Szikra, 1951.

\ »

Gottwald elvtárs cikkei és beszédei az 1936-tól n a p j a i n k i g t a r t ó küzdelem egyes s z a k a s z a i n a k legfontosabb eseményeire m u t a t n a k rá. A Csehszlovák Kommunista P á r t a rothadt benesi k ö z t á r s a s á g b a n ke- mény küzdelmet folytatott a dolgozók jo- gaiért, a hazai árulók ellen, a békéért - és ennek legtöbb biztositékáért, a Szovjet- unióval való szoros b a r á t s á g é r t . Ennek a küzdelemnek a h a g y o m á n y a i éltek a német m e g s z á l l á s következtében illegalitásba kényszerített k o m m u n i s t á k között, amikor földalatti m u n k á j u k k a l , a p a r t i z á n m o z g a - lom megszervezésével felvették a harcot a nácik és csehszlovák kiszolgálóik ellen, Gottwald e l v t á r s cikkei, moszkvai rádió- üzenetei ennek a harcnak egyes szakaszaira m u t a t n a k rá, és arra szólítják fel a cseh és szlovák k o m m u n i s t á k a t , hogy a Nem-

zeti Arcvonal megszervezésével kérlelhetet- len harcot folytassanak a német fasiszta megszállók és a csehszlovák quislingek ellen.

Csehszlovákiát a Szovjetunió szabadí- totta fel. Ez a tény hatalmas perspektívá- kat, soha nem látott lehetőségeket tárt fel a csehszlovák dolgozók előtt. A Kommu- nista Párt hozzálátott az építés áldozatos munkájához. Gottwald elvtárs egy-egy be- széde és cikke seregszemle az eredmények felett s egyben az újabb feladatok megje- lölése. A szocializmus építése, a kapitaliz- mus maradványai ellen folytatott lia^c, a reakció meg-megújuló támadásainak tüzé- ben folyt le; a csehszlovák burzsoá pártok és az őket tápláló angol-amerikai imperia- lizmus minden egyes harci állást nehéz és hosszas küzdelmek során adott csak fel.

Ezeknek a harcoknak és ezeknek a győ- zelmeknek krónikája minden egyes Gott- wald-beszéd és cikk, a dolgozó nép új bonfoglalásának krónikája.

Gottwald elvtárs cikkei és beszédei vi- lágosan megmutatják, hogy az az út, ame- lyen a csehszlovák nép és amelyben mi jártunk és járunk ma — közös út, a szo- cializmus, a Szovjetunióval való barátság, a béke útja. Ez a könyv éppen ezért el- mélyíti a barátságot népeink között és újabb lendületet ad hazánkban is a szo- cialista építésnek. B. K-%

A Leontyev; A DOLLARIM PERIAL1ZMUS NYUGAT- EUROPABAN.

Szikra-kiadás, 1950. 450 old.

A nemzetközi politikai kérdések nagy súlya igen fontossá teszi — amint az a M D P határozatai hangsúlyozzák — a vi- lágpolitikai kérdésekkel való foglalkozást.

Leontyev könyve nagy segítséget nyújt ehhez.

A könyv igen sok adattal ábrázolja az Amerikai Egyesült Államok monopoltőkés köreinek a világuralom megszerzésére való brutális törekvését. Az amerikai monopó- liumok óriási gazdasági hatalma a ter- melőerők többségének néhány amerikai, család kezében való összpontosulása révén az amerikai nagytőke teljesen kezébe kerí- tette a kormányhatalmat. Az amerikai sze- nátus egyik bizottságának beismerő jelen- tése szerint az USA ipari termelésének 70%-át 250 hatalmas vállalat ellenőrzi, s ezeket a vállalatokat viszont 8 óriási pénzcsoport tartja kézben: Morgan, Rocke- feller és társai. Miközben az amerikai sta- tisztikai adatok szerint az ország család- jainak 69%-a a létminimumnál kisebb kere-

setből él, a monopóliumok profitja 1948- ban a szédületes háborús profit duplájára emelkedett s azóta is egyre nő. Az ame- rikai életforma, amiről az amerikai propa- ganda annyit fecseg, éppen ebben áll: ke- vesek hallatlan gazdagsága s a nagy tö- megek folyton fokozódó, szörnyű nyomora.

Sok millió munkanélküli, hallatlan lakás- ínség, írástudatlanság, bűnözés és népbe- tegségek — ez az amerikai életforma.

Clark USA-igazságügyminiszter szerint:

„Az Egyesült Államokban jelenleg több millió azon gyermekek száma, akik egyál- talán nem járnak iskolába; kétmilliónál több gyermek pedig teljeséggel meg nem felelő iskolai oktatásban részesült. Három- millM azon felnőttek száma, akik sohase

•jártak iskolába, tízmillió ember pedig any- nyira elégtelen oktatásban részesült, hogy gyakorlatilag írástudatlannak tekinthető."

Truman 1949. évi kongresszusi üzenetében beismerte: „Az amerikai családok milliói élnek nyomorúságos szükséglakásokban. — A családok millióinak nincs saját otthona

— Az emberek tízmilliói nem tudnak or- vosi ellátáshoz jutni. — A farmerek tö- megei nem jutnak a civilizáció korszerű vívmányaihoz."

A nyomorban vergődő széles tömegek felett egy kis klikk terpeszkedik. Az állam a nagy tőkéscsoportok tulajdonában van.

Az állam vezetői e csoportok ügynökei, így pl. Acheson külügyminiszter a Rocke- feller, Morgan és du Pont csoportokkal szoros kapcsolatban álló Cowington, Bar- iing, Acheson & Co. jogászcég egyik tu- lajdonosa. A miniszterek és tábornokok mind a nagytőke képviselői. Jellemző pl.

hogy a Nyugat-Németországot teljesen az amerikai nagytőke kezére játszó amerikai- német egyezményt a németek nevében amerikai gauleiterük, a Rockefeller érde- keltséget képviselő Mac Cloy tábornok írta alá, aki így önmagával kötött szerző- dést.

Ez a klikk, mely a terror, a Gestapo- módszerek és a fajgyűlölet szítására építi az amerikai nép feletti uralmát, a világ- meghódítására tör. Kényszeríti erre a tő- kés rendszer belső ellentmondása, mivel a tőke a növekvő tömegnyomor révén zsu- gorodó belső piacot külső piac szerzésévei akarja pótolni. így azonban az Egyesült Államok összeütközésbe kerül a többi tő- kés országgal és világmeghódító terveivel különösképpen szembekerül a szabadság- szerető népek táborával, elsősorban a Szovjetunióval. Az amerikai tőke így kö- veti lépésről-lépésre Hitler-Németország;

útját.

A német fasizmus jelszavait felújítva, faji felsőbbrendűségre hivatkozva, Amerika is világuralomra tör.

— Leontyev a tények beszédes tömegé- vel bizonyítja be, hogy az amerikai tőke bűvös körben mozog, melyből képtelen kiszabadulni. Ez a bűvös kör,, a töke belső ellentmondásainak köre, megoldhatatlan nehézségek elé állítja a kapitalistákat. Az imperializmus előtt nincs kiút, kérdéseit csak a forradalom oldhatja meg. A Wall- Street előtt hiába áll Hitler elrémítő pél- dája, az amerikai nagytőkések mégis a katasztrófához vezető útra léptek. Az ame- rkai United States News című lap szerint az Amerikai Egyesült Államok a világ rendőre szerepét akarja játszani. Az USA a v a j helyett ágyú jelszavát hangoztatja.

Az imperialisták törekvéseinek történelmi azonossága visszatükröződik még a kifeje- zések azonosságában is. 1949-ben Anglia külügyminisztere, Bevin így beszélt az Északatlanti Egyezményről: „Ez az egyez- mény történelmi esemény és kétségte! jnül a legjelentősebb lépések egyike azon az

úton, amely az egész világ békéjéhez és biztonságához vezet. Ez az egyezmény az együttműködés és kölcsönös megértés ú j korszakának kezdetét jelenti." 1938-ban Hitler külügyminisztere, Ribbentropp, az Antikommintcjrn Egyezményt ugyanígy di- csőítette: „Ennek az egyezménynek meg- kötése történelmi esemény. Ez az egyez- mény fordulópontot jelent abban a harc- ban, amelyet a rendet és civilizációt sze- rető népek a rombolás erői ellen folytat- nak Ez az egyezmény a világon a béke biztosítéka" — mondotta.

Az angolszász sajtó szerint az Észak- atlanti Egyezmény „250 millió ember véd- g á t j a " a „szovjet fenyegetéssel" és „kom-

munista erőszakkal" szemben. Hitler lapja, a Völkischer Beobachter 1937. novemberé- ben az Antikommintern Egyezményről írta ugyanezt: „200 millió embert tömö- rít abból a célból, hogy az egész világon megvédelmezze a békét a bolsevista rom- bolással szemben."

Háború kifelé és fasizmus befelé — ez az amerikai tőke politikája. Ez a politika gyarmati sorba dönti a legnagyobb tőkés országokat. E politika révén ugyanakkor kiéleződik a széles tömegek harca a bé- kéért, a demokratikus szabadságért és a nemzeti függetlenségért. A béke és a nem- zeti függetlenség hívei a Szovjetunió köré tömörülnek. A 2. világháború kezdete óta a béke erői hatalmas fejlődésen menrek keresztül. Akkor lényegében egyedül ál- lott a Szovjetunió, míg a német és "japán militarizmus az angolszász tőkések jelen- tős támogatását élvezte. A második világ- háborúban az imperialisták fasiszta roham- osztagait a Szovjet Hadsereg megsemmi- sítette. Az imperialisták tábora meggyen- gült, a Szovjetunió megerősödve került kf a háborúból. A szocializmus tábora kibő- vült, elszakadt a kapitalizmus lánca a népi demokráciák országaiban, Kínában. Ha az amerikai imperialisták nem is, de a népek tanultak a történelemből: erre mutat a békemozgalom óriási kibontakozása.

Néphadseregünk tagjai számára e rövid ismertetés is elegendő, hogy megmulassa:

Leontyev könyve nagy segítség a világpo- litikai kérdésekben való biztos tájékozó- dáshoz.

Leontyev könyve megtanít az ellenség valódi céljainak és belső gyöngeségeinek fejismerésére. S ezzel fegyvert ad a ke- zünkbe a békefront öntudatos védelméhez

A. K.

Felelős szerkesztő: Kovács Márton ezredes.

Felelős kiadói: Honvéd Kiadó Intézet parancsnoka.

A „Honvéd" ára példányonként 15 forint.

Előfizetési díj: egész évre 150.— forint.

A „Honvéd" szerkesztősége: Budapest, V,. Duna-utca 7.

Telefon: 188—078.

A „Honvéd" kiadóhivatala: Budapest, VI., Sztálin-út 2.

Telefon: 112—645, 112- 064., Egyszámlaszóm: 909.024.

„Honvéd" katonai folyóirat előfizetési csekkszámla száma: 177004.

60.101—(4) — Vörös Csillag Nyomda, Budapest Felelős vezető: Bolgár Imre