443
; a p é n z é r t é k é b e n b e á l l ó c s ö k k e n é s t n a g y o b b ö s s z e g ű p é n z f i z e t é - . sével e g y e n l í t s e ki. A z a r a n y k o r o n á r a k i á l l í t o t t b i z t o s í t á s i k ö t - v é n y e a l a p j á n a fél m a u g y a n a n n y i p e n g ő t k a p , m i n t k a p o t t
" v o l n a ' a d o l l á r n a k a z a r a n y a l a p r ó l v a l ó l e t é r é s e és e l é r t é k t e l e n e - d é s e előitt. A b í r ó s á g a s z e r z ő d é s é r t e l m e z é s s z a b á l y a i n a k segít- s é g é v e l c s u p á n a k ö t e l e m v a l ó d i t a r t a l m á t á l l a p í t o t t a m e g .
A m a g y a r j u d i k a t u r a , a h o l c s a k lehet, l é n y e g t e l e n n e k te- k i n t i a d o l l á r é r t é k e l é s é b e n a w a s h i n g t o n i t ö r v é n y k ö v e t k e z t é b e n b e á l l o t t v á l t o z á s o k a t é s b e l f ö l d i f e l e k k ö z ö t t a m a r a s z t a l á s t : r e n d s z e r i n t a d o l l á r n a k a s z e r z ő d é s k ö t é s k o r i é r t é k é b e n á l l a p í t j a meg. E z a h e l y e s elv é r v é n y e s ü l l o g i k u s a n a b i z t o s í t á s o k n á l is.
Dr. Grossmann László.
Igényperben hozott idézést feloldó végzés után új kereset. A Pp.
439. §-a szerint az idézést feloldó végzés ellen igazolásnak helye - nincs, de a felperes kérheti az idézés ismétlését. Igényperben azonban . az Ét. 46. §-a szerint idézés ismétlésének sincs helye. Ha tehát igény-
p e r b e n a perfelvételi tárgyaláson a felperes mulasztása következté- ben az alperes kérelmére az idézés feloldatik, úgy a mulasztás orvos- lása ki v a n zárva. Egész más lapra tartozik az, hogy az idézést fel-
• oldó végzés ellen félfolyamodásnak van helye, — és pedig Magyary . szerint (Polgári perjog 515. o.) csak a költségben marasztaló része
ellen, épp ezért az idézést feloldó végzés szerinte a feloldást tar- talmazó részben azonnal jogerőre emelkedik. Kovács Marczell sze- . rint viszont (a Pp. magyarázata 926. o.) felfolyamodásnak a költség
kérdésén kívül helye van annak a kérdésében is, hogy a mulasztás tényleg fennforgott-e, vagy hogy az alperes kérelme nélkül történt-e az idézés feloldása. A k á r Magyary, akár Kovács álláspontját fogad- juk, el, az idézést feloldó végzés ellen benyújtott felfolyamodás jog-
• orvoslati körét illetőleg, — az biztos, hogy az igényperben történt tényleges mulasztás esetén a felfolyamodás sem nyújt lehetőséget a per érdemi folytatására és elbírálására.
Az igényperben a felperesi mulasztás orvosolhatatlanságának a kővetkezményeképen az a gyakorlat alakult ki, hogy a felperes idézés féloldása esetén új keresetet nyújt be. Az elsőfokú bíróságok a má- sodik k e r e s e t megindítását kivétel nélkül perrendszerűnek fogadják el, mert az idézés feloldása nem a kereset érdemleges elutasítása, hanem csak feloldás (absolutio ab instancia), tehát ítélt dolgot nem létesít és így a második iper 'lefolytatásának akadálya nincs.
Ezzel szemben az igényperben idézés feloldása után új k e r e s e t benyújtásának megengedettségét vitatja a budapesti kir. Törvényszék 24-es számú fellebbezési tanácsa, a 24. Pf. 3189/1935. számú másodfokú : ítéletében:
„Az Ét. 46. §-a értelmében igényperben az igénylő az idézés ' ismétlését nem kérheti és perújítással sem élhet. Ezen szigorú meg-
szorító rendelkezések nyilvánváló kijátszására vezetne, ha a perfel-
• vételi tárgyalást elmulasztó felperes az idézés ismétlésének kérése
4 *
444"
helyett és a perújítási tilalom megkerülésével ugyanazon alperes el- len ugyanazon ingók ieloldása iránt újabb pert tehetne f o l y a m a t b a . '
Az ítélet szerint tehát az Ét. 46. §-a szigorú megszorító tiltó szabály, mely az igényperben a felperes által a perfelvételi tárgyalá- son elkövetett mulasztásnak bárminéven nevezendő orvoslását ki- zárja. A második k e r e s e t n e m más, mint a mulasztás következményei- n e k burkolt formában megkísérelt orvoslása. Minthogy pedig felperes egy tiltó jogszabály célját, az idézés ismétlésének tilalmát k e r ü l ő úton próbálja kijátszani, — tilos maga a kerülő út .is, vagyis n e m - csak az idézés ismétlésének de második per folyamatba t é t e l é n e k sincs helye. Ez a jogelv a gyakorlatban annyit jelent, hogy az igény- perben egy alaki hiba következtében a jogrend az igénylőre a leg- súlyosabb büntetést szabja ki: végérvényesen megtagadja az anyagi . igazság kiderítésének lehetőségét. Éppen a nagyon súlyos k ö v e t k e z - ményre való tekintettel vizsgálat tárgyává kell tennünk, hogy t é n y - leg ez volt-e a törvény célja.
A törvény céljának megállapítására egy összehasonlítás n y ú j t . lehetőséget. Vizsgálnunk kell azt, hogy a z idézés ismétlése és új k e - reset benyújtása ugyanazon körülmények között t ö r t é n h e t i k - e és ugyanazon hatást váltják-e ki, — mert ha igen, úgy az azonosság k ö - vetkeztében egész természetes, hogy ami az idézés .ismétlésére vo- natkozik, az vonatkozik az új keresetre is, • mert a n n a k igazán nem volna értelme, hogy a Pp. az egyik intézményének igényibevételét az igényper esetén megtiltsa akkor, amikor ugyanaz a h a t á s ugyan- olyan körülmények között egy másik intézménynek segítségével elő- idézhető.
Rendes p e r esetén idézés feloldása után a p e r b e vitt ügy t o - • vábbi érvényesítésére a törvény két módot ad: az idézés ismétlé- sének kérését az elmulasztott határnaptól számított 15 n a p o n belül :
— és az új perlést —. E'lőnyösebb az első lehetőség a b b ó l a szem- pontból, hogy a keresetlevél benyújtásának és a perindításnak h a - tásai fennmaradnak. Ennek különösen az igénypernél volna nagy jelentősége, mert így az igényper halasztó hatálya f e n n t a r t h a t ó volna, A törvény talán csak azért tiltja az idézés ismétlését, hogy a n n a k az - elhúzási lehetőségnek vegye elejét, hogy a felperes elmulaszthassa a perfelvételi határnapot, de új idézést kérve az igénykereset ha- lasztó hatályát fenntarthassa — és ezzel a hitelezők kielégítését idő- belileg kitolhassa? Ezzel szemben pedig megengedné a z újból p e r - lést, mert ezzel az igényper halasztó hatálya fenn nem t a r t h a t ó ? Ez az elképzelés k é t okból sem helytálló. Egyrészt elképzelhető az is, .' hogy az igénykereset perfelvételi határnapja oly gyorsan tűzetik ki, . hogy annak elmulasztása után benyújtott második k e r e s e t is a 15 napon belül esik, tehát a második k e r e s e t is halasztó hatályú lesz.
Másrészt, h a a törvény az igényper halasztó hatályának a fenti t a k t i - kázás segítségével való időbeli kitolását akarta volna m e g a k a d á - lyozni, akkor n e m az idézés ismétlését tiltotta volna meg, hanem a .
445"
második igénykeresettől a halasztó hatályt megvonta volna. Az ere- detileg is már nem halasztó hatályú igénykeresetnél pedig az idézés ismétlése teljesen analóg a z új perléssel, mert halasztó hatályról már egyiknél sem lehet többé szó.
Másrészt előnyösebb az új kereset a z idézés ismétlésénél azon szempontból, hogy a megelőző p e r megszűnése után is benyújtható.
L á t j u k tehát, hogy az idézés .ismétlése a felperesre nézve nem k e d - vezőbb, mint az új perlés, sőt az utóbbi a fentiek szerint előnyösebb is. Az pedig teljesen elképzelhetetlen, hogy midőn a perrend a fel- perest mulasztásáért büntetni akarja, akkor az idézés ismétlését tiltja a nála kedvezőbb új perlést pedig nem.
Az idézés ismétlése és az új perlés közti összehasonlítás tehát a r r a az eredményre vezet, hogy azonosságuk k ö v e t k e z t é b e n ugyanaz vonatkozik az új perlésre is, mint az idézés ismétlésére. A mulasztás új p e r formájában való orvoslásának tilalma különben is szervesen
•illeszkedik az Ét 46, §-ának és az igényper általános konstruktiójá- nak szellemébe. Az igényper egész ¡felépítése ugyanis azt a célt szolgálja, hogy a hitelező kielégítésének időbeli elodázását a lehető- ségekhez képest megakadályozza. Épp ezért az Ét. 46. §-a tiltja az igénylő oldalán az igazolást az idézés ismétlését és a perújítást. Ab- ból, hogy a felperest megillető összes jogorvoslati lehetőségeket ki- zárja, kivéve természetesen a fellebbezést és felülvizsgálatot, nyil- vánvaló, hogy a mulasztás orvoslásának bármely formában való meg- kísérlését, így az új keresetben érvényesített 'burkolt formáját is tiltja, mert az új per megengedettsége egy tiltó jogszabály rendelke- zéseinek kerülő úton való kijátszárára vezetne. Dr. Weltner Andor.
ÜGYVÉDSÉG - JOGÉLET.
Az ügyvédi rendtartás tervezetéről.
Irta: Dr. Beck Salamon.
