T O R D A N É H A J A B Á C S I L O N A
NÉMETH LÁSZLÓ PEDAGÓGIAI NÉZETEI
„A pedagógusi hit, mely inkább természet, mint nézet dolga, kettőt tételez fel: hogy az emberek (az eddiginél különbbé) nevelhetők, s hogy (az eddigi- nél többre) taníthatók. A nagy nevelők általában az elsőt tartják fontosabbnak
— engem inkább a második izgatott."
Németh László
A X X . század m a g y a r i r o d a l m á n a k egyik legnagyobb hatású alkotója NÉMETH László, de jelentősége kezdettől t ú l n ő t t az irodalom határain. Terjedelmes élet- m ű v é b e n szépirodalmi, irodalomtörténeti és filozófiai m ü n k á i t is m i n d u n t a l a n átszövik pedagógiai gondolatai.
Miért érezte szükségét ú j r a és újra, hogy foglalkozzon ezzel a „legönzetlenebb, legtékozlóbb" p á l y á v a l , visszatérve és sohasem szabadulva, m i n d i g m e g ú j u l á s t keresve és t a l á n t a l á l v a is ebben a m u n k á b a n ? Egyszerűen csak kitérő, mellék- termék? Véletlen, hogy egész k ö t e t n y i pedagógiai írást t u d o t t összegyűjteni?
Vagy ennél t ö b b e t jelentenek ezek a gondolatok; az életmű szerves részei, egy egyetemes kifejezőkészség különféle megnyilvánulásai, és csak velük képzelhető el e „galileista értelemben vett tudósszellem"?
A kérdésre m a g a a d j a meg a választ: ,,a lehetőségek pedagógusi megidézését többre t a r t o t t a m a művészi szertartások m i n é l tökéletesebb megismétlésénél."
I .
NÉMETH László pedagógiai t a r t a l m ú esszéi 1926 és 1968 k ö z ö t t születtek.
Az eközben eltelt 42 esztendő alatt a magyar társadalomban és a pedagógiában mélyreható változások zajlottak le. Ezek a változások n y o m o t hagytak NÉMETH László szemléletében, a társadalomhoz és így a pedagógiához való viszonyában is, ezért pedagógiai esszéi négy jól k ö r ü l h a t á r o l h a t ó korszakot jeleznek:
1. „A Medve-utcai polgári" 1926—1936. Életmű-sorozatában ezzel a címmel foglalta össze iskolaorvosi működésének tapasztalatait és t u d o m á n y o s termé- keit. A t a n u l m á n y o k b a n szembetűnő, hogy a szerző kezdettől túllép az iskola- orvosi teendőkön, vizsgálatait kiterjeszti a gyermekek szociális helyzetének, családi körülményeinek vizsgálatára. Szemlélete szoros rokonságot m u t a t a g y e r m e k t a n u l m á n y o z ó k pedagógiai gondolkodásával, m ű f a j á b a n pedig k o r á n a k szociográfiai írásaihoz csatlakozik. F ő célja a figyelemfelkeltés.
2. „Lányaim" 1935—1945. A fasizálódó társadalomtól való elfordulás n y o m á n érdeklődése a pedagógiába való belefeledkezést biztosító család felé fordul.
A t a n u l m á n y o k a t olvasó is átéli azt a félig szülői, félig tudósi szenvedélyt, amely az író apát — életformáló j á t é k o t űző, családjából ráhangolt társadalmat for- m á l n i akaró — kísérletezővé tette. Az írások k i t ű n ő gyermek- és fejlődéslélektani t a n u l m á n y o k , pedagógiai szempontból akkor v á l n a k izgalmassá, amikor az író- ban l a p p a n g ó pedagógushajlam „ h u z a t o t k a p " ; gyermekei tehetségét felfedezve
a tanítás, a taníthatóság, a legcélszerűbb tananyagelrendezés, csoportosítás d i d a k t i k a i problémáit próbálja megoldani.
A h á b o r ú elvesztésének és a társadalmi változás kikerülhetetlenségének fel- ismerése fokozza pedagógiai érdeklődését.
3. „Óraadók királysága" 1945—1948. A felszabadulást k ö v e t ő politikai és tár- sadalmi kavargás, szellemi fellendülés a „ t e r v h a l m o z ó " pedagógiai gondolatai- nak is szárnyakat ad. írótársai — barátai és ellenségei — élénken résztvettek a politikai életben, NÉMETH László pedig azon gondolkodott, h o g y „ m i l y e n legyen s milyen ne legyen ennek a civilizációnak az embere".
A kényszerűségből vállalt vásárhelyi óraadás megteremti a g y a k o r l a t t a l való szembesítés ritka lehetőségét.
4 ; Emlékezés 1959—1968. A z ötvenes évek végén, a szocialista t á r s a d a l o m b a n bekövetkezett pozitív változások NÉMETH Lászlót ú j r a arra i n d í t o t t á k , h o g y foglalkozzon a pedagógia ügyével. A z ekkor m á r súlyosan beteg író pedagógiai gondolatainak feltámasztásával, összegezésével .is kifejezi a szocialista társa- d a l o m céljaival való azonosulását. Felismeri, hogy pedagógiai reformok csak megfelelő társadalmi környezetben valósulhatnak meg. Tapasztalataival, gon- dolataival az ú j szocialista iskola változásait k í v á n j a segíteni..
II. ' ..'.'.
NÉMETH. László pedagógiai írásainak centrumát „A tanügy rendezése" (1945) című tervezet képezi. Megírására a Parasztpárt megbízásából ILLYÉS G y u l a
— aki az ostrom alatt bujdosótársa és így pedagógiai tervezgetésének t a n ú j a volt — k é r t e fel. A tervezet a Parasztpárt k i a d á s á b a n megjelent, folytatása azonban nem lett, visszhangja is alig. Pedig a felszabadulást k ö v e t ő szellemi fel- pezsdülésben NÉMETH László úgy érezte, hogy a pedagógia az a terület, ahol a legtöbbet teheti „hisz a t a n í t ó az egyedüli, akinek n e m kell k i m e n n i az elégett határra, hogy vetni t u d j o n , s vetőmagot sem kell kölcsönöznie, csak a fejébe, szívébe n y ú l n i a , hogy legyen m i t vetnie".
Politikusok részére írt vázlatának merészségét maga is érzi: „Tudom, hogy e tanulmány sok gondolata a pedagógust és politikust egyaránt meghökkenti. De hát aki gondolkodik, annak messze kell lőnie a nyilát." A tervezet hét fejezetre oszlik: 1. Osztálytalan társadálom. 2. Az általános iskola 3. A 18 éves korhatár. 4. Testvériség „tananyag"-ban. 5. Bölcsőtől az egyetemig.
6. Egyetemek. 7. Az átmenet. . .' * '
1. Osztálytalan társadalom
„A t a n ü g y i reform célja: az osztálytalan t á r s a d a l o m megteremtése a m o s t n ö v ő nemzedék műveltségében. Testvére tehát a földosztásnak, az ipari kisajá- tításnak, a szövetkezeti m o z g a l o m n a k ; előjogokat, válaszfalakat b o n t . " E h h e z
— NÉMETH László szerint — meg kell teremteni azt á közös műveltségi a l a p o t , amelyen a társadalom tagjai megértik egymást.. A műveltség nivellálódása ter- mészetes folyamat, az iskola feladata biztosítani, hogy a kiegyenlítődés m i n é l magasabb szinten j ö j j ö n létre, minél jobban megközelítve a régiek egyéni m ű - veltségét. (A'minő'ségszocializmus értelmiségi k u l t ú r á j á r ó l vallott, nézetek, kelnek itt újra életre, de a m i akkor utópia és a valódi társa.dalmi kérdések megkerülése volt, az. ú j történelmi kórszakban sürgető és reális feládattá .vált.)
2. Az általános iskola v,xl. ,
; • • /i.iTY.i'n.
A tervezetnek ebben a részében a nyolcosztályos általános iskola 'élleni lei- ' fogásait fogalmazza meg az író. Egyetért azzal, hogy a pályaválasztást, a szako- sodás korhatárát ki kell tolni, a gyerekek szerezzék meg együtt az „általános és polgári" ismereteket. A nyolc osztállyal azonban nem ért egyét. Kifogásai a
következők: ' . "' ''•í'-/v.'," '1
Biológiai szempontból nem helyeselhető, mert az alsóbb és felsőbbfokú oktatás között .a1 ter- mészetes korhatár — a serdülés előtti és utáni fejlődést figyelembevéve — a 12. életév., , ... f Tanulmányi szempontból sem jó, mert a „tanulást hátráltató gyermekeket" célszerű korábban
„lehullatni"; a középiskolára pedig kevés a négy év, főleg a matematika- és a nyelvtanulásra, ezenkívül a különböző általános iskolából jötteket is rendkívül időigényes közös;szintre hozni.
Társadalmi céljait sem érheti el, mert a lemaradók hátráltatják a gyorsabban haladókat,- végül mégis lemaradnak. : . ;
Elképzelése: az iskoláztatás korhatárát az ifjúság „tanítható részénél'-' 18 éves korig kell felemelni. A hatosztályos elemi után a gyengébbek részére három- osztályos ipari, mezőgazdasági szakelemi. A nagyobb rész ipari, mezőgazdasági, adminisztratív és értelmiségi középiskolába megy, ahol a tantárgycsoportok azonosak (a műveltség tárgyai, gazdasági és ipari gyakorlatok, ügyességek), csak százalékarányuk más. így a közös műveltség mellett „egymás munkájá- nak értékelése és'megbecsülése" is elérhető.
NÉMETH László érvei nagyon elgondolkoztatóak. Az azóta megvalósult általá- nos iskolai sok problémáját valószínűleg az ő javaslatai sem orvosolhatnák'/ Nem biztos, hogy igaza van a gyermek és serdülőkór közötti határ éles meghúzásában (ez egyénenként is változó), ebben a kérdésben mégis a legkevésbé lehet vele
— az orvossal —; vitatkozni. Nem érthetünk viszont egyet azzal, hogy 12 éves korban akarja a tanulókat tanítható és nem tanítható csoportokra osztani (még ha ez utóbbiak képezik is a kisebb csoportot), és nem világos az sem, minek alapján küldené még serdülőkor előtt a gyermekeket a különféle középiskolákba.
Ellentmond ez a szétválasztás a serdülőkorban meglóduló képességek NÉMETH László-i elméletének is. Ilyen megoldás mellett a kívánatosnál még korábban szétválnak és pályaválasztásra kényszerülnek a gyerekek nem is beszélve az így kialakult zsákutcáról.
E negatívumok mellett miért érdemes mégis elgondolkodni NÉMETH László érvein? Mert a nyolcosztályos általános iskola néhány valóban lényeges prob- lémájára tapint rá:
a. A mai általános iskola valóban nem veszi figyelembe a serdülőkorral járó ugrásszerű szellemi és érdeklődésbeli fejlődést.
b. Tudott dolog az is, hogy mennyire nem jó és gyakran megrázkódtatá- soktól sem mentes a gyermekek környezet- és iskolaváltoztatása éppen a ser- dülőkor derekán, 14 éves korban.
c. Az általános műveltségnek még a megalapozására sincs mód (képtelenség is) az általános iskola felső osztályaiban. Az ottani tananyagot egyforma mér- tékkel mérik azoknak, akik esetleg többet nem járnak iskolába; azoknak akik szak-, illetve szakközépiskolában csökkentett közismereti tananyagot, tanulnak majd; és a jövendő gimnazistáknak is.
d. Az általános iskolák még nagyon különböző színvonala miatt,a középiskola első éve nagyrészt a tanulók közös színvonalra emelésével telik el.
«e|8Bgjaza van NÉMETH Lászlónak abban is, hogy a négy középiskolai év rend- -ítóKS^Súfolt. (Természetesen azért is, mert az általános iskola nem adta meg a
3. A tizennyolc éves korhatár
Az oktatás 18 éves korig való kiterjesztésének szükségességét és lehetőségét tárgyalja ez a fejezet. Megállapítja, hogy „maga az élet is a tizennyolc év felé nyoiHÍjítráz oktatási korhatárt." Növekszik az adminisztratív munkakörben dol- gozók száma és az iparban foglalkoztatottaktól is egyre magasabb iskolai vég- zettséget várnak el. A polgári iskolára épülő tanoncképzésnek csak a színvonalát kellene megjavítani, hogy középiskola legyen.
Több problémát jelent a parasztfiatalok iskoláztatási lehetőségének meg- teremtése, mivel azonban itt a „nemzeti érdek parancsol", még nagy erőfeszí- tések árán is meg kell oldani. Csak „képesített földiparosok" biztosíthatják ,,Kert-Magyarország" fejlődését.
Ez a terv még akkor sem tekinthető utópisztikusnak, ha azonnali megvaló- sítása nem lehetséges, a keretet „mégis úgy kell kijelölnünk, hogy az élet igé- nyeit előrelátva — egyhamar ki ne n ő j ü k . " NÉMETH Lászlónak ezeket a gondola- tait az eltelt idő igazolta.
4. Testvériség „tananyag"-ban
A vázlatnak ez a legkidolgozottabb és legizgalmasabb fejezete. Szinte vala- mennyi gondolata napjainkban is élő — és megoldatlan probléma.
A kiindulás: a jövő értelmiségi középiskolája elképzelhetetlen a mezőgazda- sági és ipari ismeretek oktatása és aktív munka nélkül. Csak ez biztosítja az ér- telmiség számára is e munkák értését és megbecsülését.
Matematika-fizika-
vegytan Biológia Történet Nyelv
i . .
I. Művelétek, elemi mértan II. Függvények
Általános biológia A föld története, nö-
vény és állattan
Magyarságismeret Latin nyelvtan Latin olvasmányok I I I . Alkalmazott mat.
Mechanika
Növényi és állati együttélések (erdő, láp stb.)
Ókor (A: latin antológia)
A Francia
B Angol IV. Fizika- vegytan
(atomelm. hő- tan, halmaz- áll., vegyi ro- konságok)
Az ember élet-, kór- és
egészségtana Középkor, renaissance (A: latin—francia antológia)
Angol Angol
V. Elektromosság, sugárzások VI. A'- A technika
története és
Lélektan
Kultúrmorfológia
Űjkor (A: angol) Po- litikai és gazdasági földrajz • Előkészítés az egye-
temi felvételire
Orosz
Orosz
Angol
Angol
B: Előkéj?ítés az ^gyetemi félvé'fplire
Előkészítés az egye- temi felvételire
Magyar sorskérdések
H o g y a n szoríthat helyet a régi iskola ezeknek az ú j ismereteknek ú g y , hogy a „mezőgazdasági és ipari m u n k a ki ne lökődjék belőle — vagy szét ne d ú l j a " ? NÉMETH László a t a n í t a n d ó anyag — a tantárgyak összevonását javasolja. E z t az összevonást a gazdaságosságon k í v ü l a t u d o m á n y o k integrálódása is sürgeti.
A középiskolában t a n í t a n d ó műveltségtárgyak a következők lehetnének: mate- matika-fizika-vegytan; biológia; történelem; nyelv.
Szemléltetésként összeállította az értelmiségi iskola anyagát évek és tantár- gyak szerint (Id. az előző oldalon).
A g i m n á z i u m i oktatás korszerűsítésének h a r m a d i k feltétele, hpgy megpró- bálunk a„tudás"-on mást érteni, m i n t eddig. A z iskolai t u d á s megrekedt a közép- korban, amikor k ö n y v h í j á n m i n d e n t fejben kellett tartani. N a p j a i n k b a n vi- szont „ a k u t a t ó tudós is polcon t a r t j a az emlékezetét, azt t u d j a , h o v á kell nyúl- nia. A t u d á s m a képesség és tájékozottság. A z iskolának áttekintést kell adnia, s bizonyos képességeket tornáztatni. S o k k a l kevesebb lexikon és sokkal t ö b b mozgékonyság." Mi ebben a t a n u l ó legfontosabb eszköze? „ A j ó tankönyv: negy- venoldalas »térkép«, amely eligazít, s egy antológia, amely százfelől csillantja meg az anyagot, s kívánatossá teszi az írókat — biológiában, fizikában: a kuta- t á s t . " — „ A j ó iskola m a : bevezetés a k ö n y v t á r b a vagy a l a b o r a t ó r i u m b a . "
Az ilyen módon „megkönnyebbített" iskolába sem problémamentes az ipari és mezőgazdasági munka beillesztése. A körülményekhez kell alkalmazkodni. (Ha messze a föld: a hét egyik napja legyen munkanap, ha közel a kert a korareggeli órákban lehet ott dolgozni. Legjobb az egész- napos oktatás, sőt a bennlakásos iskola, város szélén, kertekben.)
„Az iskola így lassan egy mesterségesen előállított, összevont életdarab lesz, ahol minden testi s szellemi foglalkozás találkozót ad, hogy az ifjút nevelje. Az egyes iskolafajok közt különb- ség csak az órák számában van: ami az egyikben kostoló, a másikban ebéd; ami annál jövő hivatás, ennél szórakozás, a másik ember munkájának átélése, megbecsülése." N É M E T H László számára ez jelenti a „testvériséget" a tananyagban.
5. Bölcsőtől az egyetemig
A szerző ebben a fejezetben á t t e k i n t i az oktatás-nevelés egész rendszerét az egyetemig. A gyermeket fejlesztő folyamatot igen korszerűen értelmezi, bele- érti a családi és az óvodai nevelést is.
0—3 éves koráig a kisgyermek az a n y j a mellett megtanul j á r n i és beszélni.
3 — 6 éves koráig a gyermek az ó v o d á b a n megtanulja, „hogy beszélni énekelve és versben is lehet, k ö r ü l t a p o g a t j a értelmével a szavakat s j á t é k b a fon- v a a mozgást, készül a m u n k á r a , edzi ügyességét."
6—12 éves koráig a gyermek az elemi iskolában az első h á r o m évben m e g t a n u l írni, olvasni, számolni (az egyszeregyet), „leltárocskát készít a v i l á g t ó l . "
A m á s o d i k h á r o m évben: felkészül a középfokú oktatásra, „felépíti tanító- j á v a l gyermeki fokon a világ é p ü l e t é t . "
(Természetrajz, földrajz, történelem alapjai, nyelvtan, helyesírás, fo- galmazás, kottaolvasás, m é r t a n , s z á m t a n b a n : kamatszámítás.)
12 éves kortól: középfokú oktatás.
A. 12—15 éves korig: „ h a nem tanulásra t e r m e t t " — szakelemi.
A z előzőekben t a n u l t a k ismétlése és továbbfejlesztése (természet- rajzhoz egészségtan, történelemhez jogi és társadalmi ismeretek, s z á m t a n h o z 'üzemi számvetés) és a szakmai ismeretek (ipari és mező- gazdasági).
B. 12—18 éves korig: középiskola a. értelmiségi középiskola:
I-—III. osztály együtt tanul,
I Y — V I . osztály: természettudományi és történeti-nyelvi csoport.
Tantervét t a n a n y a g á t az előző fejezetben m á r részletesen kifejtette, a kétféle tagozat t a n a n y a g á t érdemes kiemelni:
— természettudományi: a latin mellett csak angolt t a n u l n a k , a történelemben a t u d o m á n y t ö r t é n e t k a p h a n g s ú l y t , a r e á l i á k a t bővebben és sok gyakorlattal t a n í t j á k ;
— történeti: l a t i n — f r a n c i a — a n g o l — o r o s z nyelv, v i l á g t ö r t é n e l e m kétnyelvű antológiákból, szociális kérdések, politikai földrajz, magyarságismeret; . .
b. ipariskola (a polgári iskola és a tanoncképzés összeolvasztásából):
I — I I I , osztálynak oktatás csak az iskolában v a n , az ipari is- meretekből az iskola műhelyeiben kóstolót k a p , megismeri haj- lamát/képességét. A művelődéstárgyak o k t a t á s á b a n ki kell émelni az ipar és a t a l á l m á n y o k történetét:
I V — V I . osztályban a t a n u l ó ipart választ, heti két n a p o t (vagy négy félnapot) tölt az iskolában. Fontos a s z a k m a t a n u l á s . . " • • ' . helyszíne és színvonala, NÉMETH László erre a n a g y ü z e m e k e t
' tartja megfelelőnek;
c.. mezőgazdasági iskola:
I — I I I . osztály, m i n t az ipariskolában,
I V — V I . osztály t a n u l ó i birtokról birtokra j á r n a k , h o g y több?
félét' megismerjenek;
d. adminisztratív és hivatalnokiskola (a kereskedelmi iskola u t ó d a ) : ennek tárgyai térnek el legjobban a t ö b b i t ő l . F ő t á r g y a i : köny- velés, gépírás, gyorsírás, élőnyelvek, (történelem, gazdaságföld- rajz, jog, szövetkezeti ismeretek; élőnyelvek: beszéd és levele- zés; fizika-vegytan: anyagismeret; kereskedelmi s z á m t a n , gazda- sági és műhelygyakorlatok.)
) NÉMETH László szerint „ m i n d e n iskolafaj k ö z t ez az, amelyre a női természet alkalmasabb a férfinál.".
' 6.: Egyetem
. „ A z egyetemi évek az életnek roppant drága é v e i . . . A z egyetemi idő legyen am'ólyan magasabb fajta inasság, ahol nemcsak a mesterség elméletét t a n u l j u k 'még, h a n e m a levegőjét, fogásait is m e g s z o k j u k . " A z eredményes egyetemi
m u n k á t a magas szintű felvételi vizsga a l a p o z h a t j a meg, amellyel i d ő t is lehet takarítani. í g y a hallgatók csak idejük egy részét töltenék a professzorok ó r á i n , n a g y o b b részét a „mesterség m ű h e l y e i b e n " , megbízott o k t a t ó k mellett.
A z egyetemi fakultásoknak a négyféle középiskolára kell é p ü l n i ü k . A közép- iskolák a m a g u k egyetemére nevelnék t a n u l ó i k a t , de aki az érettségi szintet elérte, b e j u t h a t b á r h o v á . A hatéves egyetemi képzés első h á r o m éve u t á n a hall- .gatók képesítés szerint (elméleti, gyakorlati, t a n á r i ) s z é t v á l n á n a k . A z egyetemek
•biztosítanák az egyeteminél alacsonyabb képzést is (pl. m ű t ő s , gyógyszerész, védőnő stb.). E l l á t n á k a főiskolai képzés felügyeletét.
A szerző „a tanítás lő medre" mellett — lábjegyzetben — szót emel az oktatás mellékágainak biztosításáért is: ,,a később észbe kapók, felnőtt diákok, az autodidakták, gyorseszűek; kivételes képességűek" képzésének ügyében is. Különösen fontosnak tartja ezt az adott történelmi szituá- cióban (1945!), de a „népfőiskolák" helyett reálisabb igényeket kifejező „munkásgimnáziumok"
létrehozását javasolja. Ezek a felnőttek igényéhez szabott műveltségpótló, esetleg egyetemre előkészítő iskolák lennének.
7. Az átmenet ' NÉMETH László pontosan t u d t a , hogy egy ú j iskolarendszerre való áttérés
nem zökkenőmentes, nem mehet egyik napról a másikra. Jellemző m u n k á j a lelkiismeretességére és alaposságára, hogy az átmenet m ó d j á v a l is foglalkozik.
A t a n u l m á n y n a k ez a része csak az akkori iskolarendszerrel kapcsolatos, tanul- ságot i n k á b b a figyelembevett szempontok t a r t a l m a z n a k . Foglalkozik az át- menet időbeli, tárgyi (iskolaépület), lélektani.(a tanárok megváltozott körül- ményei), személyi (tanítók és szaktanárok h i á n y a v á r h a t ó !) feltételeivel. Közeli feladatnak jelöli meg ú j ' t a n k ö n y v e k írását is.
„Ez a tanulmány ma természetesen történeti emlék; figyelemreméltóvá inkább egyes — ma már általánosan elfogadott — gondolatok első jelentkezése teszi." Ezt írta a tervezetről N É M E T H
László az 1973-as kiadás lábjegyzetében.
Melyek ezek.„A t a n ü g y rendezésé"-ben elsőként megfogálmazott, dé NÉMETH László egész pedagógiai gondolkodásán végigkísérhető „figyelemre méltó gon- d o l a t o k " ?
1. K o r u n k technikai és társadalmi fejlődése következtében megváltozik a műveltség és a tudás fogalma, ez ú j feladatok elé állítja az iskolát.'
2. A z ú j feladatoknak csak a t á r t a l m á b a n ,és módszereiben mégváltozott iskola felelhet meg. . •
I I I .
„ A t a n ü g y i reform célja az ósztálytalaii társadalom megteremtése a most n ö v ő nemzedék műveltségében. Az. embereket nemcsak m u n k á j u k b a n kell egy dolgozó családdá t e n n ü n k , h a n e m művéltségükben is." Milyen legyén ez-a .mű- veltség, és az iskola mit tehet létrehozásáért ? Erre a kérdésre NÉMETH László, a g o n d o l k o d ó a maga m ó d j á n megkísérelt'választ adni. '
„A középkorban, amikor a könyv ritka kincs volt, a fej volt a könyv: minden doktor egy könyv"
tárat hordott a süvege alatt." Az iskola ezt az „értelem-megrakást" csinálja századok, sőt évezredek óta. Pedig a X X . század emberének az információk áradata miatt sem lehetősége, sem.szüksége az efféle műveltségre. „Hisz ma>még a kutató tudós is polcon tartja az emlékeze- tét.. . . ha szüksége van rá: megnézi."
Ma a tudás „képesség és tájékozottság". A gépesített társadalom korában a sajtó:
a film, a színház (és n a p j a i n k b a n á televízió is) az információk özönét z ú d í t j a a z átlagemberre is, ilyen k ö r ü l m é n y e k . k ö z ö t t „a tudás: a világ Összehányt szer- t á r á h o z egy egyszerű leltárkulcsot t a l á l n i ; " E leltárkulcs megkeresése és kézbe- 'adása, használatának megtanítása az iskola feladata. Az új iskolában az alapos- ság, a" fokozatosság és á .megtanítás elvéi átveszi az áttekintés, á nagy elvek u r a l m a és a „valamelyes megértésből a teljes megértéshez vezető, ú t " módszére.
Csak így alakulhat k i az ú j k o r i ember legjellemzőbb sajátossága, „ h o g y m á s viszonyban v a n a valósággal. Az újkori kísérletező ember v a l l a t j a a világot . . . , életéből is m ű h e l y t t u d csinálni, amelyben a véletlen elébe került, v a g y m a g a elé idézett jelenségeknek kérdéseket ad fel, s kilesi válaszaikat . . . E z a n é m i l e g játékos kísérletező k e d v nemcsak a világ megközelítésének p o m p á s eszköze,- de az élet »felderítésének « — világosabbá tételének nagyszerű t o r n á j a i s . "
NÉMETH L á s z l ó n á l a m ű v e l t s é g másik lényeges alkotórésze a „történeti hely- érzék". „ A műveltség eszerint annyit jelent: m i n t azt a történeti helyet, amelyen m i n t ember, honpolgár, szakember állok, történelmileg — t e h á t a m ú l t b ó l ki- fejtve (s persze a j ö v ő felé nézve) megérteni."
Az újkor, és főként felgyorsult korunk embere számára elképzelhetetlen, hogy e tájékozott- ság nélkül éljen. Az embereket olyan problémák veszik körül, amelyek az emberiség múltjából sarjadnak, a használt vívmányok s naponta szorongató kérdések megértése csak akkor lehetséges, ha az iskola képes az „ifjút a maga történeti létére, történeti lény voltára, a civilizációhoz való viszonyára" ráébreszteni. Erre a problémalátásra a történelem és a tudománytörténet nevelhet.
A közös és általános műveltség h a r m a d i k tényezője, az „emberi kéz tudása".
E kiterjesztéssel lezárult egy f o l y a m a t , „ a m e l y a reneszánszban a k ü l ö n f é l e iparokról — bányászatról, metallurgiáról, stb. — k ö n y v e k írásával, az arzenálok tapasztalatainak fizikai értelmezésével vette kezdetét, s m a odáig j u t o t t , h o g y nemcsak az egyes m u n k a á g a k fölé nőnek t u d o m á n y o k , termelés és t u d o m á n y viszonya lesz m i n d szorosabb, de a m u n k á k ismerete, gyakorlata is része lesz a k o m p l e t t e b b é v á l t emberi műveltségnek".
Az emberi kéz tudásának tiszteletére két tényező indította Németh Lászlót. Először a könyvek közé szorult értelmiségi élet egyoldalúságát akarta ellensúlyozni már a gyermekkorban. Más- részt a demokrácia kialakításában is fontos szerepet szánt annak, hogy „az állampolgárok mint- egy belülről értsék meg, hogy a többiek mibe ölik az erejüket".
De megvalósíthatja-e ezt a többszörösen összetett, ú j nevelési e s z m é n y t a h a g y o m á n y o s iskola, hagyományos t a n a n y a g á v a l , módszereivel, szervezeti kereteivel, illetve milyennek kell lenni a jövő iskolájának, h o g y megfeleljen a reá r ó t t f e l a d a t o k n a k ?
A z oktatás-nevelés megváltozott céljai természetesen m e g m o z g a t j á k az egész rendszert. NÉMETH László „ u t ó p i z á l á s á b a n " először az iskola megszokott keretei o m l o t t a k össze.
„Az új iskola oktatása nem folyhat osztályokban. Az osztály a legkülönbözőbb képességeket viszi nyolc-tíz tárgyból összedrótozott tutajain. A mi együtt tanuló csoportjaink inkább a gyors- és gépíró tanfolyamokra emlékeztetnének: egy dolog megtanulására állítanának össze képessé- gük (s nem fejlettségük vagy éppen életkoruk) alapján összetartozó tanulókat. Egy-egy tanfolyam nem tartana tovább két-három hónapnál, de a nap legjobb három-négy órája az övé lenne.
A tanfolyamok vizsgái, mint egy cserkészpróba . . . Aki egy tanfolyammal végzett, hajlama s képessége alapján tennék át egy másik akkor indulóba."
• „Az új iskola nem lehet más, mint egy nagy kert, melyben a tanulók reggeltől estig benn él- nének. A négy főtárgy mellett a kert ágyai s barakjai tanítanák a többit: szőlőmetszést, zöld- ségkertészetet, cipőtalpalást s egy kis bútorasztalosságot. A testi ügyességek szintén a kert tantárgyai lennének, itt rajzolnának és ügyeskednének a művészkedők, s itt kattogna az iró- gép a gyaluk közül. A többi részletet: a könyvtár padjait, a kapásversenyt, az önképzőkör ünne- pélyeit már igazán rábízhatom az olvasó képzeletére."
A l á n y a i t o k t a t ó á l m o d ó n a k ez az iskolarobbantó u t ó p i á j a természetesen mérséklődik a gondolkodónak a t a n ü g y i reformra tett javaslatában. A z oktatás tanóra-rendszerét a realitásnak megfelelően épségben h a g y t a , helyébe az ok- tatás t a r t a l m á n a k és módszereinek megváltoztatását állítja. A z iskolaszerkezet- ben javasolt v á l t o z t a t á s á v a l (6 -f- 6 év) elképzeléseinek t ö b b időt adott, és a serdülést k ö v e t ő oktatási-nevelési folyamat egységességét akarta biztosítani.
A z utópia és a reformjavaslat u t á n gyakorló pedagógusként alkalmazkodnia kellett a valósághoz is. A vásárhelyi óraadó leggyakrabban egy-egy t a n t á r g y zárt v i l á g á b a n kényszerült eszményei megközelítésére. Szó sem lehetett az osz- tálykeretek felbontásáról, a tantárgyösszevonás megvalósítására is csak eset- legesen volt lehetőség, így a módszer v á l t fontossá.
A lehetőségeknek ez a módosulása azonban egy pillanatra sem homályosította el NÉMETH Lászlóban a műveltségében Összehangolt társadalomra előkészítő iskola képét, amely „ a z élet szűkített és sűrített mása, kis d r á m a i színpad, ame- lyen az élet m i n d e n t á j a fellép: nemcsak a maga t u d á s á v a l , de m u n k á j á v a l , levegőjével."
I V .
„ A d i d a k t i k a a másik nagy a t o m t u d o m á n y : b á m u l a t o s erőkészletet lehetne vele az e m b e r a t o m o k b ó l a társadalom számára felszabadítani." Oktatásmódszer- tani vonatkozásban NÉMETH László azt k u t a t t a , hogy hogyan lehet „ugyanazon idő a l a t t , u g y a n a k k o r a fáradsággal a sokszorosát beletömni egy fiatal agyvelőbe".
Ebben a kérdésfeltevésben nem állt és nem áll egyedül, hiszen a pedagógiában évszázadok óta időszerű kérdés a „ m i t t a n í t s u n k ? " mellett a „hogyan tanít- s u n k ? " K ü l ö n ö s e n aktuális ez a X X . században, az ismeretek megsokszorozódá- sának k o r á b a n .
„ A t a n ü g y rendezésé"-ben, a n n a k m ű f a j a m i a t t , csak érintette a módszerre vonatkozó véleményét. J a v a s l a t a i t azonban n e m tehette meg anélkül, hogy a kivitelezésre is ne lett volna elképzelése. E n é l k ü l v a l ó b a n csak zseniális rögtön- zés lett volna. Műveiben arra is választ ad, hogyan t a r t o t t a megvalósíthatónak terveit.
Életében jelentős állomásnak tekintette azokat az éveket, amikor gyakorló pedagógusként kellett megoldania ezeket a feladatokat. Már a Medve-utcai polgáriban — orvosként — tanított.
Akkor született a „kisember", ez a drótból, pamutból, cérnából, kartonból, plasztilinból és főleg pedagógiai leleményből összállított szemléltetőeszköz, amelynek olyan megható emléket állit sok évvel később az Iskola Kakaskúton című utópikus elbeszélésében. A következő állomást a Lányaim jelzi, amikor részben szükségből, részben kíváncsiságból „gyermekei diáktársává"
válik. Az otthoni tanulás kötetlensége teszi lehetővé, hogy újra és újra elragadja annak a kér- désnek a pedagógiai mohósága: meddig lehet eljutni a megfelelő — a gyermek sajátosságait figyelembevevő — módszerrel. A kezdeti sikerek képzeletét is elragadták, a kudarcokat (mert azok is voltak) az újrakezdés lehetőségei és az azt követő sikerek elmosták. E z a gyermekeivel való együtt-tanulás és a saját iskolai emlékei adják A tanügy rendezésének tapasztalati alapját.
A reformjavaslatban érintett didaktikai problémák (tantárgyösszevonás, tankönyvek, csoport- oktatás, könyvtár és laboratórium szerepe az oktatásban) ma sem vesztettek jelentőségükből.
Ilyen előzmények u t á n kezd el Hódmezővásárhelyen tanítani. E z a tanítás mindent elborító kísérletező szenvedéllyé válik. A gyakorlati m u n k á v a l pár- huzamosan feljegyzéseket is készít (sajnos csak az első időben), így a hipotézise- ket követően a k i a l a k u l t gyakorlat n y o m á b a n az igazoló elmélet is megszületik t a n u l m á n y a i b a n .
N É M E T H L á s z l ó „ d i d a k t i k a i f o r r a d a ! m á " - n a k t é t e l e i a k ö v e t k e z ó ' k : 1. T a n a n y a g t e r v e z é s „ b i o l ó g i a i a l a p o n . "
2. A r á l á t á s és á t t e k i n t é s b i z t o s í t á s a .
3. E g y s z e m p o n t ú s á g a t a n a n y a g b a n — a z á t t e k i n t é s t ö r t é n e t i m ó d j a . 4. T a n t á r g y ö s s z e v o n ás.
5. „ C s á b í t á s m u n k á r a " .
1. Tananyagtervezés „biológiai alapon"
E z t a s z e m p o n t o t a z o r v o s a j á n l o t t a a p e d a g ó g u s n a k . A „ b i o l ó g i a i a l a p "
N É M E T H L á s z l ó s z ó h a s z n á l a t á b a n a g y e r m e k é l e t t a n i s a j á t o s s á g a i n a k , v a l a m i n t a t a n u l á s l é l e k t a n i t ö r v é n y e k n e k a f i g y e l e m b e v é t e l é t j e l e n t i . J ó l t ü k r ö z i é z a s z e m l é l e t a X X . s z á z a d i p e d a g ó g i a „ k o p e r n i k u s z i f o r d u l a t á t " , a g y e r m e k k ö z - p o n t ú s á g o t , r o k o n C L A P A R É D E n é z e t e i v e l és N A G Y L á s z l ó n a k a g y e r m e k é r d e k - l ő d é s é r e é p í t ő p e d a g ó g i á j á v a l .
N É M E T H L á s z l ó „ b i o l ó g i a i é r z é k ű " d i d a k t i k á j á n a k a l a p j a i :
a) T a n a n y a g t e r v e z é s a z i s k o l á s k o r jellegzetes s t á d i u m a i n a k f i g y e l e m b e v é t e l é - v e l . A h a g y o m á n y o s „ t a n a n y a g t e r v e z ő e l ő t t a v é g e r e d m é n y á l l , a » k é s z e m b e r « t u d á s a ; a t a n a n y a g o t p e d i g l é t r á n a k t e k i n t i , a m e l y e n n e k a » k é s z « f i a t a l e m b e r - n e k á z e l k é p z e l t t u d á s á h o z v i s z f ö l . A z o k t a t á s t e r v e —- e z t a l é t r á t o s z t j a b e f o k o k r a . " A t e r m é s z e t a z o n b a n n e m u g y a n o l y a n f o k o z a t o s a n é b r e s z t i a k é p e s - s é g e k e t , m i n t a h o g y a t a n t e r v a d a g o l j a a n e h é z s é g e k e t . „ A k é p e s s é g j ö n t i t o k - z a t o s a n , m i n t a z e m b r i o l ó g i a s e j t g y ű r ű i . "
N É M E T H László szerint a különféle képességek és a velük kapcsolatos fogékonyság különböző időben élik virágkorukat:
6—9 évig: vers, költészet, rajz;
9—12 évig: ugyanezek, valamint: anekdota, matematika, grammatika, idegennyelv kezdetei;
13—15 év között: biológia, technika, vegytan, fizika, nagy emberek élete;
16—18 év között: (szellemi életre termetteknél!): történet, társadalom, művészetek összefüggő története, egyeseknél m á r specializálódás a későbbi szakmájukra.
Nemcsak a tantervnek, hanem az egyes tárgyak tanításának is ehhez (a még alaposabban feltárandó) „érdeklődés- és képességbioiógiához" kellene alkalmazkodni.
b) A t a n u l á s s a j á t o s s á g a i n a k f i g y e l e m b e v é t e l e a t a n a n y a g t e r v e z é s b e n —
t a n u l á s t ö r v é n y e k : ' ,
— A gyermeki emlékezet viselkedése:
,*Az idő előtt tanított elvont tárgyról csak a port kell lefújni, s a régi ismeret nemhogy épen, de megerősödötten, egy fokkal érettebben kerül elő. A gyermeki emlékezet egészen más, m i n t a felnőtté; nemcsak hogy a felejtése felületesebb, l á t s z ó l a g o s a b b . . . A m i t besüllyesztünk: a közben képződött szellemi energiákat is felszívja magába: a gyermek tanulhat akkor is, amikor nem tanul. Sőt talán lényeges feltétele a tanulásnak, hogy a nyers ismeretet . . . állni h a g y j u k . "
— A szenvedélyes tanulás elve:
„Bevárni, amíg az agy, egy-egy képességünk, hajlamunk alaposan megéhezik, s akkor elébe tenni az egész t á l a t . " Igazán szenvedéllyel tanulni csak egyfélét lehet, ami nagyon érdekel. Az iskola a maga minden napra egy kanál elvével csak a majszolás unalmát adja a tanulóknak. „ A szen- vedélyes tanulás és az iskolai oktatás kizárták egymást."
— Az alapos niegtanulás elvetése:
;,Egy dolog tudása nem attól függ, milyen j ó l rögzítettem a részleteket . . . A tudást alaposabbá nem az ismétlés, hanem az új tudás teheti, amely ú j fényt vet erre a részletre is . . . Az alaposság útja nem a folytonos ismétlés, hanem a folytonos előretörés:" A dolgok valamelyes megértésé- től a teljes megismerésig végtelen út visz. Mint pedagógus N É M E T H László fontosabbnak tartotta,
hogy tanítványait a forgó lépcső tornyában egyre feljebb vezesse, egy-egy ablaknál megállítsa, hogy a tudomány egy-egy vidékének panorámáját, szépségét szédítő lehetőségeivel elibük varázsolja.
— A ráismerés élve — az előzőekhez kapcsolódó törvényszerűség:
„Az ember egy új várost nem úgy ismer meg, hogy kezdi a szélső házon, s aztán megy házról- bázra, amíg az egész a fejében nincs. Így a hadseregek vesznek be várost; a turista berohan a főtérre, szétszáguld a sugárúton, széttekintést szerez az egészen, s elméláz egy-egy személyesen kiemelt részleten. Tudományokat is így kell megismerni . . . Rendes tankönyvben nem illik ugyanázt a dolgot kétszer leírni. Én meg épp arra vigyáztam, hogy minden két-három helyen eltaníttassék. Lélektanilag is így helyes: az ember azt jegyzi meg, amire ráismer. Ráismerni pedig arra lehet, amivel más összefüggésben egyszer már találkozott."
— A „kitérő hadviselés" élve:
„Mindig a gyenge pontokon szivárogtam be . . . A visszamaradt fészkeket később emeltem ki, sokkal gyorsabban, mint vártam volna. A részekbe nőtt gyökerek elporlasztották az anyag ellenállását: az akadályból az érdeklődés táptalaja l e t t . . . A bizonytalanul megszállt terület mögött a megszállás megszilárdul."
A „kitérő hadviselés" elvének alkalmazásakor a pedagógusra vár a valóságos nehézségek meg- állapítása, az önálló döntéseket kívánó tananyagrészek kiemelése. A tanulásnak ezt a módját
N É M E T H László is „agonizáló, fuldokló tanulásnak" nevezi. „Olyan területre visszük ki a szegény agyvelőt, ahol a talajvesztés fenyegeti, ha —. előre, oldalt, hátra — folyton nem küzd a kapcsola- taiért. Az ilyen tanulás nem unalmas, de néha aggasztó, sőt kétségbeejtő. A probléma azonban mindig kétségbeesés, s a megoldás: szabadulás belőle. A tanár művészete épp abban mutatkoz- hat meg, hogy helyesen tudja-e adagolni ezt a tájékozódást kereső (s még találó) kétségbeesést."
A t a n u l á s n a k .ezeket az alapelveit NÉMETH László elsősorban gyermekei tanítása a l a p j á n kísérelte meg megfogalmazni. Általánosításuk így csak részben jogos, hiszen egyszerre egy gyerekkel való foglalkozás és rendszerint a felfedezett tehetség tette különösen sikeressé alkalmazásukat. D e még családi körben is érték kudarcok,, mert lelkesedésében .túlhajtotta kis t a n í t v á n y a i t , vagy igen gyakran megérezve a v á r h a t ó robbanást, m a g a keresett más területet „kísér- letező dühé"-nek.
Különösen nehéz volt elveit érvényesíteni osztálykeretben, átlaggyerekek között. A n n a k , hog'y a vásárhelyi hetedik, osztályban „ n e m nyílt k i az ejtő- e r n y ő " , s éppen irodalomtörténethői, az általa elemzett okokon k í v ü l (a tantárgy- koncentráció h i á n y a , .tankönyvnélküliség, d i á k j a i n a k restsége) valószínűleg oka volt az is, hogy „ a m í g t a n í t o t t , Összekeverte a maga agyát a tanítványáé- val, s úgy h a j t o t t a azt is, m i n t m a g á t szokta".
2. A rálátás és áttekintés biztosítása
NÉMETH László d i d a k t i k a i törekvései között feltétlenül említésre m é l t ó a tananyagfelépítésnek, ez a m ó d j a .
Induláskor m i n d e n t a n t á r g y t a n a n y a g a „ a z egész világ, a m i t t u d n i illő vagy érdemes". M i n d i g az egész anyag felvázolásából i n d u l ki, a részleteket utólag építi be. Filozófiából n é h á n y óra alatt áttekintették az egész bölcselettörténetet, biológiából egyetlen kérdésre keresve a választ (mi az élet?) két és fél h ó n a p alatt öt-hat t u d o m á n y o n száguldottak át, m a t e m a t i k á b ó l alig 10 éves lányai- n a k 10-12 n a p alatt felvázolta a középiskola m a t e m a t i k a alapjait. Fokozatos- ság és alaposság helyett (mely szerinte az iskolai u n a l o m alapja és eleve lehetet- lenné teszi a szenvedélyes tanulást) az áttekintés, az . érintkezés, az egymásból következés lendítő erejére bízta magát. „ O l y a n t á r g y a k b á n , ahol az érdeklődés, a »tudás« s a kíváncsiság vitorláit kell k i b o n t a n u n k , ezeket a vitorlákat minél nagyobbra kell szabni. A t a n á r n a k n a g y anyagra van szüksége, h o g y -ki' ne fogyjon a képzelet foglalkoztatásából, a megfejtésekből, a látóhatár-nyitásokból.
-Amit a d i á k előtt föllapoz, az tulajdonképpen a könyvtár."-
Az átfogó n a g y ismeretanyag-áttekintés igénye az egyes ó r á k o n is érvénye- sül: „ E n az első órán m á r az egész anyagot t á l a l o m . . . A szervezetben lassú égés folyik, az égés á r á n m i n t a gőzgép, m u n k á t végezhetünk. V a n n a k a lassú égést fenntartó s a mozgást végrehajtó életműködések. A z egész fölött o t t ü l n e k a k o r m á n y z ó szervek. A z egészségtan leírja az egymásba kapcsolódó működés- csoportokat, ismerteti á r a m l a t a i k a t , s kikövetkezteti velük a védekezést. A kö- vetkező h a t v a n óra ebbe az első k o m p l e x u m b a szövi be, ú j a b b fiókkomplexu- mok segélyével, az egészségtan egész kis e n c i k l o p é d i á j á t . "
Egy történelemóra leírását olvashatjuk az Iskola Kakasúton című írásának még 1946-ban született részében, belőle következtethetünk arra, hogy szerzőnk milyen óravezetést kívánt megvalósítni, s talán Vásárhelyen tartott is ilyen órát. Az osztály falát a kor mondanivalóját tükröző szénrajz díszítette (a X V I I I . század képe Európában), a deszkával letakart jászolon a tanulók által összegyűjtött jellegzetes használati tárgyak járultak hozzá az óra hangulatához.
„Az óra úgy kezdődött, mirit egy cserebere, a tanár a magával hozott könyvekből nyújtott oda kettőt-hármat a jelentkezőknek, a fiúk-lányok kezéből meg egy-egy művészlap, régi Muther- féle képzőművészettörténet... s a Műveltség Könyvtára vastag kötete került az asztalra."
Ezt követően a tanulók olvasmányaikról számoltak be, a tanár kérdéseit vita követte: a „tanulók készültségéből csikarva ki a problémák megoldását", — majd az eddig tanultak kiegészítése, lezárása, zenehallgatás — ezután tértek ót Magyarországra. Az általános tudnivalókat és néhány fogalmat érintettek, amiről később fognak beszélni. „Az órának a befejező része voltakép csak egy előrevetített, egyetlen látomásból kifejlődő tartalomjegyzék volt, melyet nyilván a követ- kező óráknak kell kidolgozniuk. Az óra vége ennek megfelelően megint kis tervmegbeszélésekbe, kérdésekbe, ajánlatokba foszlott szét.
B á r m i l y e n utópisztikus ez az óravezetés (nem is fér bele egyetlen t a n ó r á b a ) , mégis m a g á v a l ragadó. I n k á b b az a kérdéses, h o g y milyenek lehettek a terveket megvalósító „következő ó r á k " , hogyan lehet a t a n í t á s n a k ezt a h ő f o k á t állan- dóan biztosítani? ,
A z áttekintés, érintkezés, egymásból következés felhasználása az o k t a t á s b a n nem csak az érdeklődés és kíváncsiság felkeltéséhez kell. A tanítási ó r á k ilyen szelleme segítséget ad, modellként szolgál a világ ö n á l l ó megismeréséhez, meg- értéséhez is. A z iskolának segítenie kell rendet teremteni a b b a n az élményzápor- b a n , „ a m i m á r a gyermek agyát is elborítja. A z iskola feladata, hogy kifejlessze a szellemi rendtartás igényét, a tájékozódás szenvedélyét és képességét. í g y t a l á n az életbe kilépő ember sem nyugszik bele, h o g y agya selejt-teleppé v á l j o n , h a n e m a világ értelmes (tetteit irányító) modelljét építse á l l a n d ó a n m a g á b a n . "
3. Egyszempontúság a tananyagban, az áttekintés történeti módja
A d i d a k t i k a történetében nem áll egyedül NÉMETH Lászlónak az a törekvése, hogy biztosítani kell v a l a m e n n y i t a n t á r g y n a k egy közös törzsét v a g y v á z á t , egy k ö z p o n t i műveltségtárgyat, az oktatásnak egy olyan közös t a r t a l m á t , a m i nemcsak összeköti, de át is h a t j a az oktatást, az érdeklődés szétaprózása h e l y e t t biztosítja a t a n u l á s szenvedélyét is. Tulajdonképpen a művelődési a n y a g olyan- fajta c e n t r u m á t p r ó b á l t á k megkeresni, amely a fa törzse m ó d j á r a m e g t a r t j a a többi t a n u l n i v a l ó t . A z így kiemelt tantárgy eredményessége visszahat a t ö b b i r e is, mert a t a n u l ó k legalább egy területen megismerik a legnagyobb magasságokat és mélységeket.
NÉMETH László ezt a közös t a r t a l m a t a történetiségben vélte m e g t a l á l n i . A z a p j á t ó l örökölt történeti h a j l a m o t felerősítő t á r s a d a l m i felelősségtudat és a t u d o m á n y o s érdeklődés a d t á k kezébe ezt a varázspálcát. M á r orvosként meg-
állapítja, hogy „problémalátásra csak a t u d o m á n y t ö r t é n e t nevelhet. A kérdések itt elölről, a gyökerüktől l á t h a t ó k , s a sokféle kísérlet, felfogás a problémameg- ragadás rugékonyságára t a n í t j a az észt. A történelem mestere az életnek, de mestere az észnek is; h a j l é k o n y a b b á teszi."
E z a történeti h a j l a m v á l t NÉMETH Lászlónál d i d a k t i k a i módszerré. Inter- pretálásában a filozófiából a t á r g y céljain messze t ú l m e n ő filozófiatörténet lett, az egészségtanból alakított természetismereti tárgy — t u d o m á n y t ö r t é n e t i stú- dium. A történelem m é g a m a t e m a t i k a oktatásában is segített, „hogy a műve- letek . . . , fogalmak m ö g ö t t az emberiség életében megjelenő v í v m á n y t , a n n a k jelentőségét, hasznát lássák". A nyelvek t a n í t á s á b a n sem tagadta meg ezt az elvet: nyelvtörténeti k é z i k ö n y v használata, hangtörténet oktatása és az általa részben megírt n y e l v k ö n y v történeti menete tanúskodik erről.
Ismert, hogy H E B B A B T és Z I L L E R tananyagelrendezésében is a történelem kapta a főszerepet.
A magyar pedagógusok közül S C H N E I / L E R István személyiségpedagógiájában, I M R E Sándor nemzetnevelésében emelte ki a történeti tanulmányok nevelő hatását. De csak N É M E T H László- nál jelentkezik a történetiség olyan mértékben, hogy erre a „műveltséget tartó sátorrúd-tárgy"-ra egy egész iskolát, a történeti középiskolát építi.
NÉMETH László iskolájának v o l t a k é p p „csak egy tárgya v a n , a legszélesebb értelemben vett történelem, természetismerete s m a t e m a t i k á j a olyanféle föl- nagyítás, amilyennel képzőművészeti a l b u m o k b a n szokták a k é p egy-egy külö- nösen szép vagy fontos részét a l á t ó m e z ő n k b e u g r a t n i " .
4. A tantárgyösszevonás
A tantárgyösszevonás NÉMETH László „ d i d a k t i k a i forrádalmá"-nak egyik alappillére. A t a n a n y a g integrálására saját sokirányú érdeklődése, intelligenciája ösztönözte, de valószínűleg ismerte pedagógus elődeinek (DEWEY, JAMES, NAGY László) ilyen i r á n y ú kísérleteit. Ezek a pedagógiai eszmék szorosan kapcsolód- t a k a század t u d o m á n y o s fejlődéséhez, a t u d o m á n y o k integrálódásához.
Már az Orvosi Egyetemen megragadta, amikor K O R Á N Y I professzor a társtudományok meg- ismerésének szükségességére hívta fel hallgatóinak figyelmét. Később, mint egészségtant oktató iskolaorvos sem tudott megragadni a szigorúan vett tananyag keretei között, mert „a tantárgy, m i n t önmagunkra alkalmazott természettudomány minduntalan vet egy-egy gyökeret más tantárgyak felé". Az egészségtannak van némi enciklopédikus jellege, az élet minden területén végig kell mennünk az egészségügyi szempont lámpázásával."
Leányainak oktatása, mivel nélkülözött minden kötelező keretet, kötöttséget, egyenesen csábította a határok átlépésére. Egyik nyelv tanulása a másikba fűződik (franciából román), a matematika példáit a fizikából veszi, és „a fizikát és vegytant külön tantárgyként tanítani, rég anakronizmus". A mezőszilasi tanítólakás kis szobájában az alig tizenkét éves J u d i t tanítása közben született meg az első „nagy tantárgy": o matematika-fizika-vegytan.
A tantárgyösszevoná.s kikristályosított rendszerét mégsem elsősorban gyer- mekeknek szánta. K i a d ó j a , PÜSKI Sándor, számítva a felszabadult.ország meg- n ő t t tudásszomjára, m a g á n t a n u l ó felnőtteknek, paraszt- és m u n k á s i f j a k n a k a kezébe akart tankönyveket adni. E t a n k ö n y v e k megírására ösztönözte NÉMETH Lászlót. A könyveknek csak töredékei születtek meg, de k e t t ő j ü k négynapos disputája során a „mezőszilasi temető virágos á r k á b a n " álltak „ g l é d á b a " N é m e t h László pedagógiai ötletei, elvei, tervei. I t t születtek meg a „ n a g y t a n t á r g y a k " , amelyek „ A t a n ü g y rendezésé"-ben k a p t á k meg végleges a l a k j u k a t .
NÉMETH László a tantárgyösszevonást nemcsak az átfogóbb,, összetettebb t u d á s elsajátítására vetette be, h a n e m idó'nyerés céljából is. A „ n a g y tantár- g y a k " gazdaságosságára a felnőttoktatás rövidre szabott ideje m i a t t kellett gondolnia. A m i k o r a reménye is elveszett, h o g y a felnőttek o k t a t á s á b a n terveit figyelembe vegyék, sőt azok az intézmények is megszűntek, amelyek s z á m á r a e terveket készítette: a tantárgyösszevonást, amely g y a k o r l a t á b a n o l y a n j ó l bevált, t o v á b b r a sem adta fel, az időmegtakarítást most m á r a középiskolások érdekével igazolta: így idő m a r a d a két h i á n y z ó t a n t á r g y bevezetésére: a mező- gazdasági és ipari ismeretekre.
H o g y a n képzelte el NÉMETH László a t a n í t a n d ó a n y a g ésszerű összevonását?
„ A v e g y t a n t és fizikát az atomfizika például már. összevonta (a vegyi vonzás- n a k fizikai magyarázata van), m i azonban m é g k ü l ö n t a n í t j u k ; Széchenyit á történelem- és m a g y a r ó r á n is elméltatják, h o l o t t az irodalom- és képzőművészet- történet a helyesen t a n í t o t t történelemnek egyszerű illusztrációja és olvasó- könyve. D e a b b a tartozik bele a bölcselet, a t á r s a d a l m i ismeretek, sőt a törté- neti földrajzból k i n ö v ő politikai földrajz is. A z így m e g d u z z a d t történelem a z t á n n y u g o d t a n k a p h a t n a heti h a t órát, még m i n d i g megtakarítás l e n n e . " NÉMETH László szerint a középiskolában csak négy műveltségtárgynak kellene m a r a d n i : történelem; nyelv; matematika-fizika-vegytan; biológia.
A négy műveltségtárgy keretében oktatandó tananyagról is konkrét elképzelései voltak. ,A Gyermekeim diáktársaként (1945), az óraadók királysága (1946), a Négy könyv elkészült töredékei és az Iskola Kakaskúton (1963—1968) című írásokban kifejtett részletek sok figyelemreméltó gon- dolatot tartalmaznak.
5. ,,Csábítás munkára"
„ A z ú j k o r i oktatásnak egyik érthetetlen fogyatkozása, amely m i n d n y á j u n k életén is meglátszik: hogy amikor a világ egyre i n k á b b , gépesítődik: a m ű v e l t ember, h a csak mérnök vagy gazda n e m lesz, sosem ismeri meg az ipar, mező- gazdaság elemi eljárásait sem." NÉMETH László iskolaképének kezdettől szerves része az ipari és mezőgazdasági ismereteknek n e m az elméleti oktatása, h a n e m az iparral és a mezőgazdasággal kapcsolatos gyakorlatok, a valódi fizikai munka. Felismerté, hogy ez elengedhetetlen a teljes ember műveltségében, és a demokráciának is alapja; ezeknek az ismereteknek az iskolába való teljes j o g ú bevonulása á t a l a k í t j a a hagyományos iskola szellemét is.
A „kert és műhelyjelleg" kiszélesíti a pedagógusok körét : „ a t a n á r t ö b b é n e m az iskolába k i r a k o t t bölcsész: az orvos, a technikus, a gazda is lehet t a n á r . M í g eddig egyetlen félszeg fakultás nevelte neveltjein á t a nemzet m ű v e l t j e i t — m o s t szinte az egész nemzet, a felnőttnemzedék m i n d e n p e d a g ó g u s h a j l a m ú e m b e r e képezi a f i a t a l o k a t . " A z ipar és a mezőgazdaság m u n k á s a i n a k az iskola falai közé bocsátása biztosítja, hogy a k ü l ö n b ö z ő foglalkozások levegője, íze, szép- sége, gondolkodásmódja hozzájáruljon az iskola „életre n e v e l ő " szerepéhez.
Ez az iskola reprezentációs műhellyé teszi a többi tantárgyat is: „Hogy ez a természetismeret tárgyban m i t jelent: nem nehéz elképzelni . . . Egy vegytani előadó — természetesen törekvés, hogy vegytani dolgozóvá, laboratóriummá váljék, ahol a diákoknak is megvan az asztaluk, lombikuk, kémszerük . . . De ilyen műhellyé kell tenni a történeti és matematikai t a n t á r g y a t is: a könyv-, album-, hanglemeztár állandó használatával." De N É M E T H László azt is világosan látta, hogy a legjobb segédeszközök sem pótolhatják azt a m u n k á t , „amellyel a tanuló állítja össze a. lebontott tudáselemekből a maga összefoglaló képeit."
A korszerű iskolában tehát nemcsak ismeretek tömegével találkoznak a tanu- lók, h a n e m munkatechnikát és gondolkodásmódot is t a n u l n a k . E z t hagyorriányos m ó d o n t a n í t a n i nem lehet, ellenőrizni pedig szinte lehetetlen. A t a n á r n a k arra kell odáfigyelni, a m i t a diák megcsinál, és nem azon csőszködni, amit n e m t u d . A számonkérés alapja csak a m u n k a , az önálló „ a l k o t á s " lehet.
Az iskolai „ a l k o t á s " alkalmairól a t a n á r n a k kell gondoskodnia. NÉMETH László pedagógiai gyakorlatában fontos helyet k a p t a k a t a n u l ó k önálló m u n k á j á t igénylő feladatok: fogalmazás, cikkírás (megadott stílusban), fordítás, szerepek eljátszása. Szívesen t á m a s z k o d o t t a t a n u l ó k adatgyűjtésére, könyvismertetésére.
Kedvenc gondolata volt az „ a n t o l ó g i a " , amelyet a t a n u l ó k önállóan állítottak össze, a verseket is önként, saját választás a l a p j á n t a n u l h a t t á k meg.
E kísérlete azonban gyakran kudarcba fulladt, a gyerekek talán nem is mindig értették meg a feladatot, máskor meg lusták voltak. A tanulók „lustaságába" igen.gyakran..ütközött
N É M E T H László. Tanári kudarcait legtöbbször ennek a számlájára írta. A hagyományos „sarkalló eszközök alkalmazásától azonban mindig tartózkodott. A feleltetés, az osztályozás számára a csőd. bevallása volt. Elismerte ugyan, hogy fiatal kolléganője, aki elleste az ő módszerét, a „tanári fegyvertár" birtokában jobb és biztosabb eredményt ért el. Mégis szívesebben szá- mított arra, hogy amit a tanuló szeret, ami felkeltette kíváncsiságát, érdeklődését, azt úgyis megtanulja. Ezért tartotta legfontosabb tanári eszközének a kíváncsiság felkeltését, az érdek- lődés fenntartását. Akkor érezte igazán elemében magát, „ha nem kérdezni, csak magyarázni kellett".
Ezeknek a m a g y a r á z a t o k n a k varázsát a „szenvedélyes újratanulás" frissesége adta. E z volt NÉMETH László t a n á r i m u n k á j á n a k meghatározója. Gyermekei- nek „ d i á k t á r s a " volt, s a Medve-utcai polgáriban is a t a n u l ó k k a l együttes bele- feledkezés és j á t é k tette teljessé az „okos szó és jegyző k r é t a " okozta t a n á r i örömet. Tréfás tanítói paradoxona szerint: „ t a n í t a n i csak azt szabad, a m i t maga sem t u d az ember. A k k o r csillog a t a n í t ó m u n k á j á b a n az a frisseség, .öröm, amelyet csak az együtt-tanulás adhat m e g . " H i á b a vallja azonban azt, „hogy kollégiumaink k ö z ü l az volt a legtermékenyebb, amelyben legtöbbet hallgat- tam a véletlenre" — e rögtönzéshez saját bevallása szerint — m i n d e n tanórára öt órát is készült. Igaz, hogy a „tanítás olyan, m i n t a verselés, a legjobb rímet min- dig az a l k a l o m , az elcsípett véletlen a d j a " , de ezeknek a véletleneknek a ki- használása n a g y o n is tudatos, m e g k o m p o n á l t t a n á r i (és színészi) m u n k á t igé- nyel. Hiszen a j ó t a n á r „ a közhellyé v á l t gondolattal is úgy meglepheti, meg- döbbentheti hallgatóit, m i n t h a az ő fejéből p a t t a n t volna ki. Persze ehhez az kell, hogy egy kicsit maga is ú g y érezze."
NÉMETH László t a n á r i varázsának ez volt a titka. Akiket oktatott vele együtt érezhették a felfedezés örömét, a tanulás, a t u d á s gyönyörét: „ A t u d á s képesség és n e m teher. A z t rendezi, tartja áttekinthető állapotban, a m i t a civilizáció az agyra úgyis rászemetel. Könnyebbséget érzünk tőle, s nem n y o m á s t , a derűt gyarapítja, s nem a b ű n t u d a t o t . "
V.
A pedagógiai gondolkodás történetében a neveléstudomány szakértő m ű v e l ő i mellett korról-korra feltűnnek a pedagógia álmodói is. Műveikben rendszerint i r o d a l o m m á válik a pedagógiai valóság. Megjelenésük m i n d i g azt jelzi, hogy a fennálló t á r s a d a l m a t olyan ellentétek feszítik, amelyek az embert emberségé- ben veszélyeztetik. Ilyen körülmények között csak egyetlen lehetőséget l á t n a k :
a nevelés segítségével értékeiben megerősödött ember kerülhet k i győztesen a küzdelemből. Ezért fordulnak fokozott figyelemmel az oktatás-nevelés kérdései felé. Nevelési eszményük a harmonikus életű teljes ember, s a m a g u k m ó d j á n arra is választ akarnak adni, hogy milyen ú t o n , a pedagógia m i l y e n eszközeivel lehet elérni ezt az eszményt. Társadalomszemléletük idealizmusa és k o r u k tár- sadalmával-való szembenállásuk m i a t t a nevelés célját kortól és i d ő t ő l függet- lenül határozzák meg, ezért érezzük u t ó p i k u s n a k g o n d o l a t a i k a t , de u g y a n e z a kor és időtlenség az oka a n n a k is, hogy a teljes ember nevelésére v a l ó törekvésük messze előre, egy ú j társadalom igényei felé jelzik az u t a t . Tekintettel arra, hogy rendszerint nem gyakorló pedagógusok (még csak n e m is gyakorlati emberek) nevelésük hogyanjára a r o m a n t i k u s szárnyalás jellemző. Elképzeléseik realizá- lására a társadalom csak j ó n é h á n y év, esetleg n é h á n y száz év m ú l v a érik meg.
G o n d o l a t a i k mellett mégsem szabad elmenni, mert a pedagógiának (és m i n d e n tudománynak).,szüksége v a n megújulásához, felfrissüléséhez erre a szárnyalásra is.
Ezeknek a RoiTSSEAUKnak, ToLSZTOJoknak a sorába állt be a X X . s z á z a d b a n Magyarországon NÉMETH László. Szerencsésebbnek m o n d h a t j u k elődeinél, mert a. társadalom még életében megtette azokat a lépéseket, amelyek az utó- p i á b ó l gyakorlatot csinálhattak. ROUSSEAU „zseniális rögtönzése" m é g t ö b b m i n t száz évig v á r h a t o t t , a m í g a g y e r m e k t a n u l m á n y o z ó k , a születő pszichológia aktuálissá tette. NÉMETH László gondolatai m á r n a p j a i n k b a n realitássá v á l n a k . E n n e k okát nemcsak a v a l ó b a n gyors t á r s a d a l m i v á l t o z á s o k b a n és NÉMETH László gyakorlati pedagógiai tapasztalataiban l á t h a t j u k , h a n e m a b b a n is, h o g y nagyon h a m a r felismerte éppen a társadalom szerepét a nevelésben. T u d t a , h o g y az ember csak a t á r s a d a l o m b a n b o n t a k o z h a t ki, ezért n e m a társa'dalmat a k a r t a a neveléshez igazítani, h a n e m a nevelést szabta á társadalom igényeihez. E z é r t érezhetjük pedagógiai á l m a i t m á r m a t a p a s z t a l a t á t a d á s n a k .
NÉMETH László pedagógiai eszméi közül n a p j a i n k b a n senki sem. érzi utópiá- nak a tantárgyösszevonást, a h u m á n és természettudományos műveltség egy- ségének hangsúlyozását, a műveltségében összehangolt t á r s a d á l o m igényét, a permanens oktatás szükségességét, vagy azt, hogy korszerű világképet n e m a t u d o m á n y o k ismerete, h a n e m „világnézeti velejük k i s z í v á s a " a d h a t .
Gondolataink továbbgondolásához, a m i n d e n n a p i g y a k o r l a t b a n v á l ó meg- valósításához a pedagógus NÉMETH László töretlen nevelői hite, á l l a n d ó készen- léte, pedagógiai találékonysága, m u n k á j a i r á n t i szenvedélyes felelőssége a d j a a legjobb példát. M u n k á s s á g á b a n n e m az a legfontosabb, hogy tanterve, óraveze- tése mennyire használható, ennél t ö b b e t ad az, hogy megfogalmazza a pedagó- giai t ö m e g m u n k a nemesítésének igényét, a pedagógus egyéniség j o g á t , a peda- gógiai kísérletezés, megújulás örömét, elengedhetetleriségét.
