2 1 6 I R O D A L O M .
sági helyzetét. Ennek szolgálatában álltak azok a magas szín tájon mozgó előadá- sok is, amelyek a hagyományos magyar vendégszeretet ellenére külföldi és magyar szakférfiak részéről szépszámban elhangzottak és e kötetben felváltva német
vagy francia nyelven helyet találtak. Ezek sorából kiemeljük a genfi szövet- ség elnökének, Giacomininek, egy nemzetközi szövetség megalakítására irá- nyuló előadását, illetőleg javaslatát, amelyet a kongresszus magáévá tett és az előkészítő munkálatokat elhatározta. A kereskedelmi iskolát végzettek szö- vetségeinek ez az újabb térfoglalása és nemzetközi megszilárdulása még kirívóbbá teszi a középiskolaiaknak szolidaritás híján pangó mozgalmát.
A tartalmas és nyelvileg igen helyesen a külföldiek számára is hozzá- férhetővé vált, eikeiült fényképfelvételekkel díszített kötet kedvesen fogja emlékeztetni a résztvevőket a budapesti kongresszusra, amelynek sikerében a szervező-bizottság ügyvezető elnökét, Schack Bélát illeti az oroszlániész. új- Gulyás József: Coinenius és a latin nyelv. Januája megjelenésének 300-adik
évfordulójára. 41 1.
A szerző, Comenius írásainak szorgalmas és avatott magyar fordítója,
« füzetben annak a tervezetnek magyar tolmácsolásával gazdagította a hazai nevelés történetének irodalmát, amelyet Comenius Rákóczi Zsigmondnak ajánlva a háromosztályú latin iskoláról írt. A bevezetésben azt a kérdést kívánja tisztázni a szerző, bogy minő álláspontot foglalt el Comenius a klasz- szikusokat mintázó, finom humanista latin nyelv kérdésében. Elvitathatatlan, hogy Comenius a latin nyelvet elsősorban nem az antik irodalom kincsesházát nyitogató kulcsként értékeli és így messze elkanyarodott fölfogása a humanista hagyományoktól; ezért válhatott idővel a protestantizmus kebelében a keresz- tény puritánok egyik legelső és legdörgőbb vezérévé, akinek Tertullianusra vagy Szent Jeromosra emlékeztető komor erkölcsi életszemlélete kitiltotta volna az ifjúság kezéből a klasszikusok könyveit. Comenius szemében a latin a nemzetközi keresztény műveltség nyelve, melynek e szerepében az a legfőbb- feladata, hogy tolmácsolója legyen mindazoknak a mindennapi és tudományos mondanivalóknak, melyeket a XVII. századnak enciklopédikus irányú művelt embere ki akart fejezni. Ez a sajátos cél hordatta össze Comeniusszal tan- Könyveibe azt a nagy szókincset, mely a humanisták értékelésébén- minden ter- jedelmessége mellett is alkalmatlan a klasszikusok megértésére, "sőt "a klasz- szikus latin beszéd megrontására szolgál. Comeniust e ponton ugyanaz a belátás vezette, mint egy századdal előbb' Erasmust:* a klasszikusok szókincse nem vállalkozhatik a több mint másfélezer esztendővel későbbi keresztény kul- túra tolmácsolására. Erasmus geniális nyelvérzéke és teremtő lelke kisegítette
•e bajból a XVI. századot, de a következő századnak nincs már Erasmusa.
Hogy maga Comenius még a régi iskola tanítványa, akinek tolla alól könnyen folyt a klasszikusokból vett idézetek sora, tagadhatatlan dolog, de világos egyben az is, hogy Comenius latin beszédét nem a gondosan meg- válogatott humanista szókincsből nem az a finóm nyelvérzék fonta, mely az ő Korában a német iskolák jelesebb katedráin még élt.
I R O D A L O M . 2 1 7
A szerző fordítása hű, sőt elég jól tükrözi a humanista latin stílus deákos patináját is. A kacskaringós mellékmondatok szálai közé bújtatott gondolatok könyebb megértését azonban helyenkint nagyon segítette volna a magyar nyelv természetét követő központozás, a hangsúlyozott szavak éle- sebb kiemelése és — ahol más mód nem adódott — a latin mondatgomolyag- szétfejtése. Balassa Brúnó.
A magyar tudományos irodalom bibliográfiája 1901—1925. X. 1. Kémia. . összeállította Gáspár Margit dr. Bp., 1931. Kir. Magyar Egyetemi- Nyomda. (N. 8-r., X I I + 3 3 6 1.) — Ara 25 pengő.
Az Országos Könyvforgalmi és Bibliográfiái Központ kiadásában meg- jelent nagyobb munkálat legújabb, most megjelent kötetében a kémiai szak- irodalmat dolgozza fel. A könyv örömmel tölti el a szakembert nemcsak azért,, mert a fejlődő magyar kémiai irodalom gazdagságáról tesz tanúságot, hanem- azért is, mert nagy szolgálatokat fog tenni a tudományos búvárkodásnak.
A kutató, ha az 1901-től 1925-ig megjelent kémiai munkálatok közül vala- melyikre szüksége lesz, mentesülni fog a. nehéz, időrabló és unalmas keresgé- léstől. Ezt a munkát kitűnő szakértelemmel egyszersmindenkorra elvégezte- helyette a Magyar Nemzeti Múzeum egyik hivatott tisztviselője, a jelen mű
összeállítója. Maga is kémikus és egyben bibliográfus, aki össze tudta egyez- tetni az előbbinek igényeit az utóbbinak megszabott feladataival. A műnek nagy előnyére válik és használhatóságát erősen emeli, hogy nemcsak különálló- kötetben "megjelent nagyobb munkákat, hanem a kisebb dolgozatokat is tartal- mazza. Az egyes munkálatok csoportosításában a Chemisches Zentralblatt szakbeosztásához ragazkodott az összeállító, ami nagyon helyes, mert egy már bevált rendszer felhasználása mindig biztosabb alapot nyújt, mint egy talán részleteiben jobban megfelelő, de a szakemberek előtt még ismeretlen és szo- katlan új rendszer. Az egész anyag 12 főfejezetre és ezeken belül 32 alcsoportra, oszlik. Az alcsoportokon belül a szerzők nevének betűrendjében sorakoznak a.
munkák, a szerzők neve ezenfelül a kötet végén külön névmutatóban is szere- pel, ami lehetővé teszi ugyanazon szerzőnek esetleg több irányú munkásságára, vonatkozó összes adatok áttekintését.
Az öszeállítás nemcsak a szükebbkörű magyar kémikus világgal számol,, hanem a külföldi érdeklődőknek'is meg akarja könnyíteni a magyar irodalom áttekintését. Ezt az eléggé fel nem becsülhető célt azáltal éri el, hogy a nagyobb munkáknak és a jelentősebb cikkeknek idegen nyelvű fordítását is közli. Azzal, hogy az összeállító a szabadalmakat is felkutatta és művében a megfelelő1
helyeken feltüntette, a technikai világnak tett nagy szolgálatot, és könyvének használatát a tudományos világ körein túl a gyakorlat embereinek körében is biztosította.
Hisszük, hogy az az évekre terjedő nagy munka, amelyet az avatott kezű összeállító 131 folyóirat áttekintésével és 7361 könyv, cikk és egyéb közlemény felkutatásával végzett, meg fogja teremni gyümölcsét a szak- emberek elismerésében; kérjük azonban, hogy az összeállító és a kiadó ne áll- jon meg a félmunkánál, hanem terjessze ki eddigi gondos és a felölelt anyagot