M A G Y A R O R S Z Á G Ö S S Z E F O G L A L Ó L E Í R Á S A .
1. Fekvés. Határok. Terület. Hegy- és vízrajz. Égalj.
Fekvése. Hazánk a keleti félgömbön, Európa szivében, az északi szélesség 44° és 491/2° s a Greenwichtől számított keleti hosszúság 14V2 és 26Va fokai közt fekszik. Külső alak- jára nézve meglehetős egységet alkot, mely egyetlen egy hatal- mas folyam, a JDuna medenczéje körül helyezkedik el. Az ország- nak úgyszólván valamennyi folyója a Dunába ömlik, mely vi- szont az ország hegyes, dombos és sík vidékeit fűzi egymáshoz.
Egyrészt ez a folyam emberemlékezet óta szolgál közlekedési vonalul, másrészt természetes kapocs gyanánt köti össze hazán- kat nyugati és délkeleti Európa országaival és népeivel. Azt a közvetítő szerepet, melyet a Nyugat és Kelet mesgyéjén fekvő hazánk évszázadokon átjátszott, voltaképen az ország.földrajzi fekvése jelölte ki számára.
H a t á r a i é s szomszédjai. Nagyobbrészt hosszú hegygerin- czek és folyók, vagyis természetes határok választják el a szom- szédos országoktól. A. Kárpátok roppant öve rekeszti el észak- nyugaton, északon és északkeleten Ausztria császárságtól, dél- keleten pedig Románia királyságtól; a Duna medre és a Dunába siető Száva vize a szerb királyságtól; a Száva meg a Kapella- láncz kopár gerincze Boszniától; a Velebit láncza és a Quarnero- öböl pedig Dalmáczia és Isztria (Ausztria) felől vet határt. Azon- ban a Quarnero-öböl sarkától kezdve fel a Dunáig , s tovább nincsenek Ausztria felé folytatólagos természetes határaink.
(Lajta és Morva csak kisebb területen jelölik a határvonalat.) Ebből a körülményből magyarázható meg, hogy nyugaton hatá- runk sokáig ingadozott és hogy itt — dunántúl — érintkeztek őseink leghamarább és legbensőbben a szomszéd németekkel;
itt .sajátították el legelőször a keresztény hitet és a műveltség csiráit. Másrészt azonban nyugat felől fenyegette önállóságun- kat a német császárok beavatkozása; Bécsből foglalta el a Habsburgok családja a magyar trónt; Bécs befolyásolta száza- dokon át hazánk politikai és anyagi fejlődését és most is a fejedelem személye és több rendbeli közös ügy köt bennünket Ausztria országaihoz.
' A Kárpátok és a déli határfolyók sem képviselnek egyébiránt áthághatatlan határvonalakat. A Kárpátok gerinczein hágók
Manyvíd: A moyyarok ohny. tort. 2 5
vezetnek a déli oldalra, melyeken keresztül egykoron Honfog- laló Árpád és népe költözködött be az országba, kinek nyomait utóbb tatárok, ruthének, lengyelek és oroszok követték. Yiszont ezek a szorosok tették lehetségessé, hogy már Arpádházi kirá- lyaink, később pedig az Anjouk a Kárpátok északi lejtőjén több ízben mellékországokat szereztek. Adéli határok sem választották el hazánkat tökéletesen a Balkán félsziget országaitól; hiszen a félsziget északi felén levő folyamvölgyek egytől egyig a Duna felé nyílnak és megkönnyítették királyainknak (különösen Nagy Lajosnak és a Hunyadiaknak), hogy főhatóságukat ezen orszá- gok fölé is kiterjeszszék. Másrészt azonban bizanezi és török császárok is felhasználták a déli határvonal réseit arra, hogy hazánk földjére tereljék át támadásaik és hódításaik színhelyét.
Terület. Magyarország területe kerek számban 324,851 • kilométer.1 Nagyságra nézve az ország Európa országai között a hatodik helyen foglal helyet. Csak Oroszország, Svéd-Norvég:, Német-, Franczia- és Spanyolország nagyobbak.
Hazánk közjogilag három részből áll: 1. a tulajdonképeni Magyarországból (a vele végleg egyesített Erdélylyel), 2. Hor- vát- és Szlavonországból, 3. Fiume kikötővárosból és a magyar tengermellékből. Ezeket együttvéve a magyar szent korona or- szágainak nevezzük.
Felülete. Hazánk felszíne változatos képet tár elénk. Szívét, közepét a Nagy Alföld foglalja el; egy harmadát (nyugaton) részben róna, részben hullámos domb- és hegyvidék borítja;
északon pedig és a délkeleti felföldön magas hegyek köszön- tenek felénk. - ·
Síkságok. Maga a Duna két nagy medenczét alkot, melye- ket egyrészt a Kárpátok, másrészt az Alpok nyúlványai hatá- rolják; a két medenczét pedig a Magyar Közép-hegység vá- lasztja el.
A felső, a pozsonyi medencze, vagyis a kis magyar Alföld, Pozsonytól Komáromig a Duna mindkét partján terül el.
A Közép-hegységen való áttörése után a Duna a nagy magyar Alföldre lép, mely azonban nem tökéletes, végtelen róna. Földje eléggé változatos; hol zsiros termőföld, hol futó homok, hol süppedékes nádas, hol pedig rét és legelő.
Hegyeink három fő rendszerbe tartoznak. Ezek 1. a Kár- pátok, 2. az Alpok rendszere és ennek folytatása a Karszt,
3. e két hegyrendszer között középső tag gyanánt fellépő Ma-
1 Petid; b é c s i e g y e t e m i t a n á r f a b é c s i a k a d é m i a j e l e n t é s e i 1 S S 9 . 6 . I . s z e r i n t ) 3 2 5 , 3 2 3 £ j k m - r e s z á m i t o t t a k i h a z á n k t e r ü l e t é t .
M é g e g y m á s p o n t i s s z e m ü g y r e v e e n d ő . H a t á r v o n a l u n k a l e g - ú j a b b i d ő i g k é t h e l y e n i n g a d o z o t t ; í g y D é v é n 37 k ö z e l é b e n , a l i o l a z e g y i k D u n a s z i g e t v i t á s t e r ü l e t ; t o v á b b á a M a g a s T á t r a é s z a k i t ö v é b e n f e k v ő H a l a s - t ó k ö r n y é k é n . E z t a z u t ó b b i t a z o n b a n a n e m z e t k ö z i b í r ó -
s á g 1 0 0 2 . s z e p t . G a l i c z i á n a k í t é l t e o d a . '
gyár Közép-hegység. A Kárpátokat és az Alpokat a Duna vá- lasztja el egymástól. '
A Kárpátok hatalmas félköre valóságos határbástyaként fogja körül észak meg kelet felől hazánkat és északon, a Magas- Tátrában éri el legnagyobb magasságát. (2663 m.) Leghatalma- sabb gerinczemelkedésük azonban a délkeleti felföld déli határ- lánezában észlelhető (a Fogarasi-alpokban). Magát az erdélyi fel- földet mind a négy világtáj felől mint valami fellegvárat ma- gas párkány hegylánczok veszik körül.1
A Dráva és a Duna közötti vidéken az Alpok nyúlványai vonulnak végig, úgymint 1. a határon a Rozália- s a Lajta- hegység, 2. a középen a Balatonmelléki-hegysor, továbbá a Bakony, Vértes és a Pilisi-csopQrt. 3. a somogyi dombvidék és az elszigetelt Mecsek. .
A Bakony, Vértes és a Pilisi-hegyek láncza a Duna át- törése után a Cserhát-, Mátra- s Bükkhegységben leli folytatá- sát és együttesen a Magyar Közép-hegység néven ismeretes.
A Dráva és a Száva között keletre vonuló földszalagon a krajnai Alpokból kiágazó lánczszemek észrevehetők, mint: a Ma-
•czel, Iván, Papuk és mint keletre előretolt előőrs a szőlőkertek- ben gazdag Fruska-Gora (szerémi hegység, Vrdnik).
Sokkal magasabb és zordabb a Száva és a Tengerpart kő- zött délkeleti irányban haladó Karszt-hegyvidék, az ország leg- kietlenebb vidéke. (Kis- és Nagy-Kapella, Velebit.) ·
Folyóvizeink (számra nézve 600) a Keleti-tenger, rend- szerébe tartozó Poprád és Dunajecz kivételével egytől-egyig a Dunába sietnek és ilyformán a Fekete-tenger vízkörnyékéhez
számítandók. Maga a Duna mintegy 1000 km. hosszan höm- pölyög hazánkon végig és mindenütt hajózható. Főbb mellék- folyói : 1. a Morva, Vág, Garam, Ipoly és a Tisza, mely egy- maga majdnem másfélszer hosszabb, mint a Duna magyar- országi szakasza, 2. a Lajta, Rába, Kapós, Dráva és Száva (a Kulpával). Az északkeleti és a délkeleti felvidék vizei közvet- lenül a Tisza, közvetve pedig szintén a Duna vízkörnyékéhez tartoznak (a Sajó a Hernáddal, a Szamos, a hármas Kőrös, a
1 A .Kárpátul; hegy rendszere· csoportok és részek szerint.
a ) Ész. nyuy. felföld: R i s - K á r p á t o k , M o r v a - h a t á r h e g y s é g , B e s z k i -
• d e k é s B a b i a g u r a ; K i s - F á t r a , N a g y - F á t r a é s l i p t ó i M a g u r a ; a M a g a s - T á t r a h e g y t ö m e g e , A l a c s o n y - T á t r a , S z e p e s - g ö m ö r i - É r c z h e g y s é g , O s z -
t r o v s z k i - V e p o r é s a M a g y a r É r c z h e g y s é g .
b ) Esz. keleti felföld: B p e r j e s - t o k a j i - l i e g y l á n c z : a z E r d ő s - K á r p á t o k ( k e l e t i B e s z k i d e k ) ; a V i h o r l á t - G u t i n - h e g y l á n c z .
c ) Délkeleti felföld: a) É s z . h a t á r h e g y s é g ( G u t i n é s R a d n a i h a v a - s o k ; b j K e l e t i h a t á r l á n c z o l a t ; c) D é l i h a t á r i á n c z ( f o g a r a s i A l p o k ; R e t y e z á t ) é s a D é l m a g y a r o r s z á g i - h e g y v i d é k ; d ) n y u g a t o n : e r d é l y i É r c z - h e g y s é g ; B i h a r h e g y s é g ; e) é s z a k n y u g a t f e l é : M e s z e s s a B ü k k a l j a . E r d é l y b e l s e j é t a H a r g i t a s a S z a m o s - , M a r o s - é s K ü k ü l l ő m e n t i - l á n -
• c z o k á g a z z a k b e . • . ' . ' · . . . ; • ·
26*
Maros, Béga és Temes). Hazánk folyóvízben legszegényebb része a Duna és Tisza közötti, fátlan Alföld északi fele és a kopár Karszt. (Mocsár- és tócsában azonban az Alföldön nincs hiány).
Folyóink nincsenek kellőképen szabályozva, nincsen eléggé mély medrük, esésük pedig csekély, a minek következményei a gya- kori áradások. Legrakonczátlanabbak e tekintetben a Tisza és mellékfolyói. E bajokon a mérnökök szabályozással és ármen- tesítéssel igyekszenek segíteni. Magát a Dunát Széchenyi István kezdeményezése óta folytonosan szabályozzák. Az utolsó évek- ben a csallóközi szakaszban (Pozsonytól Gönyőig) és a Vaskapui- ban gondoskodott a kormány nagy költséggel biztosabb vízi útról.
Tavak! A síkságon levő tavak között a nagy, bár sekély Balaton és a lecsapolás folytán újra kiszáradni készülő Fertő említendők. Egész más jellegűek a Kárpátok vadregényes vidé- kein található mély tengerszemek. (Csorbái- és Felkai-tó.) Hasonló tengerszemek kéklenek a horvát Karsztban is, Plitvicza környékén. A mocsarak száma lecsapolás folytán apadó félben van. (Hanság, Ecsedi láp, alibunári mocsár, Sárrét, mind meg annyi búvóhelye a vízi madaraknak. Hajózható csatornával csak egygyel rendelkezünk: a Ferencz-csatornával.
A tenger csupán 150 km. hosszan mossa partjainkat.
Éghajlat. Hazánk a mérsékelt klíma övébe esik és nagy- jában véve mindenütt meg lehet különböztetni a négy évszakot mind a mellett éghajlatunkat. nem mondhatjuk kedvezőnek.
A főbaj az, hogy az ország legnagyobb részében, de különösen az Alföldön, a szárazföldi klímával együtt· járó nagy égalji különbségek és hirtelen átmenetek látogatják hazánkat. Kemény, zord télre rendesen nyomban nyári bőség szokott következni, míg enyhe tavaszt sok helyen alig ismernek. De az Alföldön nem- csak a téli és nyári égalj; hanem (nyáron) még a nap és az éj hőmérséklete között is nagy az ellentét, a mi sem az ember egészségére, sem a növényzetre nem előnyös. A májusi fagyok is gyakori csapásai országunknak. Tengeri klímája csakis
•Fiúménak és a -tengerparti városoknak van, a hol a tenger befolyása alatt mind a hőség, mind a hideg megszelídül és mind a kettő könnyebben elviselhető. •— Esőből az erdős hegyvidék- nek jut legtöbb, míg a róna az áldásthozó esővízben beteken át szűkölködik. — A szelek között leggyakoribb a száraz északkeleti és a többnyire esőt hozó nyugati szél. A tengerpart szelei közül a hideg bóra s a tikkasztó (déli) sirocco említendő.
Hazánk- lakosai.
• Népességre nézve hazánk az 1901 jan. 1. megejtett nép- számlálás adatai szerint a 8. helyet foglalja el az európai álla- mok között; lakik benne a katonaságot beleértve 19.254,559·
ember, ami az utolsó, 1890. végén megejtett számlálás eredményé-
Kez képest 9"9(>o/o szaporodást jelent. -Jelenleg 19 és Va millióra becsülik az ország lakosságát. — Ha az ország minden vidéke egyformán volna benépesítve, akkor 1 • kilométeren 59 ember lakna ; csakhogy a lakosság termékeny vidékeken és oly váro- sokban, hol a kenyérkereset biztosabb és könnyebb, sűrűbben
lakik, mint oly vidékeken, a hol a megélhetés nehezebb. A leg- sűrűbben lakott vidékek : Horvátországban Yarasd vmegye, az
anyaországban Pest és Csanád, továbbá Esztergom és Sop- ron vármegye; ellenben Dunántúl, az északnyugati várme- gyékben és a Tisza jobb partján a lakosság gyérült.1 Leggyérebb a lakosság Erdély hegyes szélein (Csík, Besztercze-Naszód) és
•az északnyugati felföldön. Két körülmény zsibbasztja a lakos- ság szaporodását: a nagy gyermekhalandóság és az utolsó évek folyamában egyre tömegesebb kivándorlás.2
Nyelv és nemzetiségek. Hazánk valamennyi lakosa a magyar nemzet tagja; azonban származásra, nyelvre, valamint vallásra nézve nagyon különböznek egymástól.
Anyanyelvre 1901. évben így oszlott meg a lakosság:
M a g y a r . . . . . . ... . . . . . . 8 . 7 4 2 , 0 0 0 H o r v á t . . . „ . _ 1 . 6 7 8 , 0 0 0 O l á h . . . . . . 2 . 7 9 9 , 0 0 0 S z e r b . . . ... . . . . . . .... 1 . 0 5 2 , 0 0 0 N é m e t _ . ... ... 2 , 1 3 5 , 0 0 0 R u t h é n . . . . . _ · . _ . _ 4 2 9 . 0 0 0 T ó t - ... . „ 2 . 0 1 9 , 0 0 0 E g y é b a n y a n y e l v ű e k . . . 3 9 7 , 0 0 0
. a ) Nyelvre nézve van : 8 . 7 4 2 , 0 0 0 magyar. Az anyaország- ban a magyar népelem meghaladja az absolut többséget
( 5 1 ' 4 ° / o ) . Magyarok foglalták el és alapították ezt az országot,
melyet ezer éven keresztül ezer veszélylyel szemben meg is védelmeztek. Művelődésre nézve is első sorban állanak a többi nemzetiségek között: őket illeti meg tehát a vezérszerep. Ősi foglalkozásuknak megfelelően túlnyomó számban még ma is a mezőgazdaságra alkalmas két Alföldön és a dombos dunántúli vidéken élnek.
Az ország szivét elfoglaló magyarságot más nemzetiségek övezik köröskörül, a melyek többnyire az ország dombos, begyes szélein találhatók sűrűbb tömegekben. Ilyenek fej szám- szerinti sorban:
b) A szlávok, a kiket (a Dunától számítva) északi és déli szlávokra szoktuk felosztani.
Az északiakhoz számíttatnak : a) a tótok (vagy szlovákok).
Ivadékai a honfoglaláskor már itt lakó szlávoknak és későbbi
•cseh (huszita) és morva bevándorlóknak; laknak az ország
1 A z o r s z á g h a t l e g n é p e s e b b v á r o s a :
B u d a p e s t .... „ .... 7 3 2 , 0 0 0 l a k o s D e b r e c z e u . _ .... . . 7 5 , 0 0 0 L a k o s S z e g e d ... ... . . 1 0 2 , 0 0 0 « P o z s o n y ... . „ _ 6 5 , 0 0 0 . . S z a b a d k a ... ... . . . 8 2 , 0 0 0 « H ó d m e z ő - V á s á r l i e l y 6 0 , 0 0 0 « ·
1 8 9 9 - b e n 1 0 9 , 0 0 0 e m b e r h a g y t a el h a z á n k a t .
északnyugati felföldjén Pozsony vármegyétől kezdve Ung vár- megyéig és itt-ott a nagy Alföldön (Békés és Csanád vármegyé- ben) ; b) a ruthének vagy rusznyákok, másként kis oroszok, kik tömegesen Nagy Lajos király alatt költözködtek az északkeleti felvidékre, a hol még ma is Szepes vármegyétől kezdve eleintén keskeny, majd széles övben egészen Máramarosig laknak.
A déli szlávokhoz tartoznak : aj a horvátok Horvátország és Szlavóniában, utódai a Heraklius görög-keleti császár által betelepített horvátoknak. Szent László hódítása óta a magyar szent korona alattvalói; b) a szerbek (ráczok), kiknek ősei m á r Brankovics deposzta napjai és különösen a rigómezei csata óta érkeztek mint menekülők hazánkba; Hunyadi Mátyás korában Kinizsi Pál telepített be közülök egy nagyobb r a j t ; végre pedig 1690—91-ben Csernovics Arzén érsek vezetése alatt vagy 40,000 család menekült a török bosszúja elől hazánkba. Laknak Tót- országban, Bács-Bodrog, Torontál, Temes és Arad vmegyékben.
A szerbekhez számíthatjuk még a baranyai sokáczok&t és a Bács- Bodrog vármegyében élő bunyeráczokal, a kik ellentétben a ren- desen görög-keleti vallású szerbekkel, katholikusok: c) a vendek (szlovénok), a kik Zala és Yas vármegye nyugati szélein laknak.
c) A románok vagy oláhok, a délkeleti felföldön és az:
Erdélylyel határos magyar vármegyék hegyes részein. így külö- nösen Krassó-Szörény, Arad és Bihar vármegyében élnek.
Román (latin) ajkúak még az olaszok, Fiúméban és a hor- vát tengerpart kikötő-városaiban.
d) Németek. A honfoglaláskor a dunántúli vidék a keleti- frank (német) birodalomhoz tartozott és németajkú lakosságnak szolgált hazáúl; e németség különösen a nyugati határ mentén, igy Pozsony, Sopron, Moson és Vasban, de másutt is már az Ar- pádházi királyok alatt, különösen pedig Szent István és II. Géza idején újabb bevándorlások folytán nagyon felszaporodott·.
II. Géza különösen a Szepességre és a bányavárosokba, továbbá pedig Erdélybe telepített sok ezer német gyarmatost (szászok).
A török uralom megtörése után Kollonics telepített be nagy számmal német földmíveseket, kiket szűkebb hazájuk után sváboknak hívtak. A német bevándorlók utódai közül sokan ináig őrizték meg anyanyelvüket és szokásaikat.
Vallási viszonyok. Vallásra nézve a népesség így oszlik meg:
K a t h o l i k u s . _ - - . 9 . 9 1 9 . 0 0 0 Á g o s t . e v . _ 1 . 2 S 8 . 0 0 0
• G ö r ö g - k e l e t i - _ „ 2 . 8 1 5 , 0 0 0 I z r a e l i t a _ . „ _ .... 8 5 1 , 0 0 0 E v a n g . r e f o r m . - _ „ 2 . 4 4 1 , 0 0 0 U n i t á r i u s _ _ 6 8 , 0 0 0 G ö r . k a t h . - - 1 . S 5 4 . 0 0 0 E g y é b _ _ _ _ 1 4 , 0 0 0
• • A katholikusok úgyszólván az egész országban találhatók, legsűrűbben dunántúl, Horvátországban, a tót ajkú vármegyék- ben és a Székelyföldön. Az ágostai hitvallásúak a felvidéken a tótok és németek között·, dunántúl és az erdélyi szászok sorai-
ban; a reformátusok a Tiszának különösen a bal partján, vala- mint a dunántúli magyarság keblében; a görög-katholikusok északkeleten (a ruthének között) és Erdélyben; a görög-keletiek pedig a horvát és bánsági szerbek között, de különösen az er- délyrészi oláhok soraiban találhatók. Az unitáriusok hazája szin- tén Erdély, az izraeliták pedig az ország északkeleti részeiben és különösen Budapesten (168,000) élnek tömegesen, szórványosan azonban majdnem mindenütt találhatók.
A katholikus vallás mint államvallás sokáig nagy kivált- ságokban részesült, mígnem az 1848. törvények valamennyi keresztény egyházat egyenlő joguaknak jelentették ki. A magyar katb. egyház élén áll az esztergomi érsek-primás, 3 érsek és
1.7 megyés püspök. A görög-kath. egyházat a gyulafehérvári érsek vezeti; ebben az egyházban román és szerb egyházat különböztetünk meg; amannak élén áll a nagyszebeni metro: polita érsek, emennek élén a karlóczai patriárka.
A két protestáns vallásfelekezet, melynek hívei a bécsi (1606), a linczi (1645) békekötések és újabb törvények értelmé- ben szabadon követhetik vallásukat, püspökök, világi felügyelök ós egyetemes gyűléseik vezetése alatt állanak.
F o g l a l k o z á s r a nézve hazánk lakóinak 62 % - a őstermelés- sel, azaz mezőgazdasággal és állattenyésztéssel foglalkozik, 14% pedig iparral és kereskedéssel; értelmiségi keresete és vagyona után csak 2% él meg; ellenben nagy a száma a külön- féle foglalkozású és — sajnos — a biztos állás és foglalkozás nélkülieknek (napszámosok, mezei munkások).
M a g y a r o r s z á g a l k o t m á n y a .1
Hazánk szabad és független ország, mely az 1791: X. t.-cz.
szavaival élve «semmi más országnak vagy népnek nem lévén alárendelve, saját törvényei és szokásai szerint kormányzandó».
Alkotmány/ormára nézve Magyarország 1000 év óta alkot- mányos királyság, fejedelmei pedig 1526 óta a Habsburg- lotharingiai család sarjai. A Habsburg-család férfiágának örö- kösödési jogát az 1687. országgyűlés fogadta el, míg a női ág örökösödési jogát és rendjét az 1722/23. évi pragmatica sanctio szabályozta.
A mai magyar alkotmány nem holmi újabb szabadságlevel- ben bírja alapját, hanem több mint 1000 éves fejlődés termé- szetes eredménye. Eredete a vérszerződésre vezethető vissza, mely már magában foglalja azt az alkotmányos sarktételt, hogy a feje- delem (vezér) a nép főnökeivel egyetértve és rájuk hallgatva fog kormányozni, Arpádházi királyaink hallgattak is a királyi tanács szavára és annak közreműködésével hozták törvényei- ket; a «törvénvnapokon» pedig minden nemes adhatta elő
1 Bővebben szól erről a I I . függelékben található összefoglalás.
panaszát. A fő- és köznemesség kiváltságait az 1222. évi arany bullában találjuk először összefoglalva. E kiváltságokat azután későbbi királyaink gyakran megújították (így a nemesség elő- jogait a Hármas-könyvben). A nemesség és papság adómentes-
ségi joga 1848-ig maradt érvényben.
A rendi alkotmány az Anjouk alatt alakult meg véglegesen, a kik alatt törvényerőre emelkedett, hogy a király hatalmát a szt. koronától nyeri és hoey csakis az országos rendekkel együtt és azok hozzájárulásával hozhat törvényt. Zsigmond a rendek számát a városok rendjével szaporítá. Hunyadi Mátyás uralma végén majdnem korlátlanul uralkodott, de úttörő honvédelmi és pénzügyi reformjait ő is a rendekkel egyetértve léptette életbe.
A Habsburg-házi I. Ferdinándnak trónraléptekor esküvel kellett fogadnia, hogy az alkotmányt, a nemzeti intézményeket és az ország önállóságát tiszteletben fogja tartani. Mivel azonban utódai az alkotmányt gyakran megsértették, a XVII. és a XVIII-ik században több nemzeti és vallási felkelés támadt (Bocs- kai, Bethlen, I. Bákóczi György, Thököly és II. Rákóczi Ferencz), melyek lezajlásával a kivívott békekötések és törvények (mint az 1606. bécsi béke és az 160S. évi törvények, a nikolsburgi, linzi és szatmári béke), az ország alkotmányát és önállóságát, egyút- tal pedig a protestánsok vallásszabadságát újra biztosították.
A XVHI. századból kiváló fontosságúak az 1712—15. tör- vények, melyek a szatmári béke föltételein alapszanak. Ezek- ben ismerte el I I I . Károly, hogy valamennyi utóda koronáz- tatása alkalmával hitlevelet köteles kiadni, nemkülönben az ország ősi alkotmányának megtartására esküt tenni. Ugyancsak Károly alatt szervezték újjá a magyar kormányszékeket, más- részt pedig alatta fogadták el a rendek az állandó katonaság és adó életbeléptetését. Az 1723. évi pragmatica sanctio a Habs- burgház női ágára is kiterjesztette az örökösödést. I I . József- nek önkényes uralma a nemzet ellentállásán megtörvén, az 1790—91. országgyűlés kimondotta, hogy a király trónralépése után hat hó alatt köteles magát megkoronáztatni és az ország- gyűlést három évenkint egybehívni. Ugyanezek a rendek újí- tották meg azt a törvényt, hogy az országgyűlés engedélye nél- kül adót kivetni és ujonczot szedni nem szabad és hogy rende- letekkel nem szabad kormányozni. Végül pedig az ország önállóságát és Ausztriától való teljes függetlenségét újították meg (a mint ezt különben már az 1715. és 1741. törvények is megállapították).
A XIX. században megindult nagy reform-mozgalmak hosszú sorát hozták a szabadelvű, korszerű törvényeknek. Ez az irány az 1848. évi törvényekben érte el tetőpontját, melyek a közteherviselés és a jogegyenlőség elvét és a törvényesen be- vett vallásfelekezetek egyenjogúsítását iktatták törvénybe ; meg- állapították a felelős miniszteri és parlamenti rendszert (a kor-
mányszékek helyett) és képviseleti alapra fektették az ország- gyűlést. E vívmányok többnyire csak a szabadságharczot követő absolutismus bukása után, 1867-ben léptek életbe. Az 1867. évi törvények visszaállították az alkotmányt és a 48-iki törvényeket és a dualistikus rendszer alapján szabályozták az Ausztriával való közös ügyeket·. 1868-ban az országgyűlés Horvátországnak közjogi állását szabályozta és a nemzetiségi törvényt fogadta el.
A magyar állam feje és az államhatalom képviselője a király. Személye szent és sérthetetlen, felelősségre nem von- ható. Czíme: «Apostoli királyi Felség». Minden méltóság és kitüntetés forrása; csak ő adományozhat nemességet, czímet, rendjelt. 0 nevezi ki a főbb tisztviselőket és a birákat, a kik az ő nevében hozzák ítéleteiket. A külfölddel szemben az állam- hatalom képviselője és legfőbb ura («hadúr») a hadseregnek.
A kegyelmezési jog : felségjog, szintúgy a háború izenés, a béke- kötés és a pénzverés joga. A király a bevett és elismert vallá- sok fővédnöke és a r. kath. és görög kath. egyház legfőbb kegyura; ő nevezi ki e két egyház főpapjait is.
Nagy tehát a magyar király hatalma, de mindamellett nem korlátlan, mert alkotmányos király ós mint ilyen köteles trónra-
léptekor a szent koronával magát megkoronáztatni és a tör- vények és az alkotmány megtartását esküvel megfogadni (1715.
törvények, az 1723 : XH. t.-cz. és az 1791—92. törvények).
A törvényhozás jogát megosztja az országgyűléssel, a végre- hajtó és felügyeleti jogot pedig felelős miniszterei által gya- korolja.
*
Három 'főrészét szokás megkülönböztetni az államhata- lomnak : a törvényhozó, a hirói s a végrehajtó hatalmat.
Törvényhozás. Ezt a király az országgyűléssel együtt gya- korolja. Az utóbbi két házból áll, a főrendek és a képviselők házából.
A főrendiház tagjai az 1885. évi törvény szerint örökös jogon, kinevezés avagy pedig választás alapján bírnak ott sza- vazati joggal. Örökös jogú tagjai: 1. a teljeskorú főherezegek, 2. a berezegi, grófi ós bárói családoknak ama teljeskorú férfi- tagjai, kik a magyar állam területén fekvő birtokaik után leg- alább is 6000 korona egyenes adót fizetnek, 3. viselt méltóság vagy hivatal alapján:, az ország zászlós urai, mint pld. a két koronaőr, a fiumei kormányzó, a kir. kúria elnöke. Szintúgy 4. a római, a görög egyesült és nem egyesült egyház főpapjai a reform, és ág. evang. egyház légid. 3—3 püspöke és együtte- sen 6 világi főfelügyelője ; végre az unitárius egyház püspöke avagy főgondnoka, 5. a király által élethossziglanra kinevezett tagok (legfölebb 50); 6. a horvát-szia von tartománygyűlés által választott 3 tag; végül 7-szer: a régi főrendiház által 1885-ben élethossziglanra választott 50 tag.
A képviselőház tagjait maga a nép választja. Az egész ország 453, kisebb-nagyobb választókerületre van felosztva;
minden kerület 1—1 képviselőt választ. Népesebb város többet is, Budapest pld. 9-et. A képviselők száma, beleszámítva a 40 horvát képviselőt: 453. A képviselők megbízása (mandatum) 5 évre szól. A királynak joga van az országgyűlést elnapolni avagy feloszlatni, de ez utóbbi esetben 3 hó alatt új ország- gyűlést kell egybehívnia.
Képviselő lehet minden magyar honpolgár, a ki választó joggal bír, a 24-ik évet betöltötte, súlyosabb vétség miatt bün- tetve nem volt, magyarul tud és nem visel oly hivatalt, mely a kormány kinevezésétől függ és fizetéssel jár, avagy az állammal üzleti viszonyban áll. Választók pedig mindazok, kik 20-ik évüket betöltötték, gyámi hatalom alatt nem állanak, súlyosabb vétség miatt büntetve nem voltak és jövedelem, ház vagy bir- tok után meghatározott évi adót fizetnek. Vannak, a kiket értel- miségüknél fogva, oklevelük alapján illeti meg a választói jog.
Utóbbiak csoportjába tartoznak pld. a papok, ügyvédek, orvo- sok, tanárok stb.
Az országgyűlés főbb teendői: 1. a törvényhozás, 2. az évi költségvetés (budget) megbirálása és megszavazása, 3. a kor- mány ellenőrzése, esetleg felelősségre vonása.
A két ház külön tanácskozik; közösen csak meghatározott, ritka esetekben. Mindkét ház ülései nyilvánosak és a képviselők teljes szólásszabadsággal mondhatják el nézeteiket. A képviselő- ház maga választja meg elnökét, míg a főrendiház elnökét a király nevezi ki.
I g a z s á g s z o l g á l t a t á s . 1S4S óta hazánknak minden lakója a törvény előtt egyenlő. A kinek valami pere van, az beadhatja panaszát először is a járásbíróságnál és a kir. törvényszékek- nél, mint egyes, illetőleg mint elsőfolyamodású bírósághoz.
Ha ezek ítéletével nincs megelégedve, felebbezheti ügyét a kir.
ítélő táblához, innen pedig a kúriához. Ezek képviselik a 2. és 3. fokú felebbezési törvényszéket.
V é g r e h a j t ó hatalom. Kormányzás. Ezt a király a felelős miniszterek által gyakorolja. (1848 : Hl. t.-cz.) A minisztereket a király a miniszterelnök előterjesztésére nevezi ki.
Van 10 miniszter: 1. a miniszterelnök, ki rendesen az egyik vagy másik szakminiszteri tárczát. is elvállalja. 2. 0 fel- sége körüli miniszter, 3. a belügyi, 4. pénzügyi, 5. földművelési, 6. kereskedelmi, 7. vallás- és közoktatási, S. igazságügyi, 9. hon- védelmi és 10. a horvát-szlavon miniszter. A miniszterek az or- szággyűlés által felelősségre vonhatók. Főfeladatuk a törvények végrehajtása, máskép a közigazgatás.
Közigazgatás. Vármegyék és városok.
A Budapesten székelő minisztériumot a törvények végre- hajtásában a vármegyék és az önálló törvényhatósági joggal felruházott városok támogatják. Magyarország közigazgatási tekintetben 63 vármegyére és Fiumét is számítva, 26 törvény- hatósági joggal felruházott városra van felosztva. Ezek fel- adata: végrehajtani a kormánytól leküldött törvényeket és ren- deleteket. Másrészt azonban jogukban áll rendes közgyűlései- ken ezekről, valamint közérdekű ügyekről véleményt mondani és erről más törvényhatóságokat·, az országgyűlést és magát· a kormányt feliratilag értesíteni. Ez a jog önkormányzatuk (auto- nómia) egy része, melynek értelmében választott tisztviselők végzik a vármegye avagy a város teendőit és viszik annak ház- tartását. Elhatározhatják pld. utak, középületek, iskolák épí- tését és községi adót vethetnek ki ily czólra. Mindezen hatá- rozatok végrehajtásához azonban a kormány jóváhagyása szük- séges.
A törvényhatóságok élén a király által kinevezett főispán áll, a ki alatt a vármegyékben a választott alispán, a városok- ban a választott polgármester intézi a közigazgatást·. Mind a kettőt számos megyei, ill. városi tisztviselő segíti teendőiben.
: A többi község három csoportra sorozható: 1. rendezett tanácsú városok, melyeknek lakói elegendő számmal, vagyonnal és értelmi erővel bírnak, hogy tanácsot tarthassanak; csak- hogy (Budapest kivételével) ők is alája vannak rendelve a vár- megye főispánjának; 2. nagy-községek, melyeknek költség kimé- lésből nincsen ugyan saját polgármesterük és tanácsuk, de belső ügyeiket mégis saját erejükből képesek teljesíteni: és 3. kis-községsk, a melyek magukban erve képtelenek s ezért több más községgel közös hatóság alatt állnak.
Fiume városa és kerülete egyenesen ós közvetlenül Ma- gyarországhoz tartozik. Saját ügyeit maga intézi el. A város élén a magyar miniszterelnök ajánlatára a király által kineve- zett kormányzó áll, a városi hatóság ólén pedig a választott polgármester (podesta).
• Vármegye
1 . P o z s o n y 2 . N y i t r a 3 . T r e n c s é n 4 . Á r v a 5 . L i p t ó ti. T u r ó c z 7 . Z ó l y o m 8 . B a r s 9 . I v o m á r o m 1 0 . E s z t e r g o m 1 1 . H o n t
Főhelye
P o z s o n y N y i t r a T r e n c s é n A l s ó - K u b i n L i p t ó - S z t - M i k l ó s T u r ó c z - S z t - M á r t o n B e s z t e r e z e b á n y a A r a n y o s - M a r ó t K o m á r o m E s z t e r g o m I p o l y s á g
Vármegye
12. N ó g r á d 1 3 . H e v e s 1 4 . B o r s o d 15. G ö m ö r 16. S z e p e s 1 7 . S á r o s 1 8 . A b a n j - T o r n a 1 9 . Z e m p l é n 2 0 . U n g 2 1 . B e r e g 2 2 . M á r a m a r o s
Főhelye
B a l a s s a - G v a r m a t E g e r "
M i s k o l c z B i m a - S z o m b a t L ő c s e
E p e r j e s K a s s a
S á t o r a l j a - U j h e l y - U n g v á r
B e r e g s z á s z M á r a m a r o s - S z i g e t
¿ 3 . -li.
2 5 . 26.
2 7 . 28.
2 9 . 3 0 . 3 1 . 3 2 : 3 3 . 3 4 . 3 5 . 3 6 . 3 7 . 3 8 . 39.' 4 0 . 4 1 . 4 2 . 4 3 .
Vármegye
B e s z t e r c z e - N a s z ó d S z o l n o k - D o b o k a S z i l á g y K o l o z s T o r d a - A r a - n y o s M a r o s - T o r d a C s i k U d v a r h e l y H á r o m s z é k B r a s s ó F o g a r a s N . - K ü k ü l l ő K i s - K ü k ü l l ő A l s ó - F e h é r S z e b e n H u n y a d K r a s s ó - S z ö r . T e m e s T o r o n t á l A r a d B i h a r
Főhelye
B e s z t e r c z e D e é s Z i l a h K o l o z s v á r T o r d a
M a r o s - V á s á r h e l y C s i k - S z e r e d a S z é k e l y - U d v a r h e l y S e p s i - S z t - G v ö r g v B r a s s ó
F o g a r a s S e g e s v á r E r z s é b e t v á r o s N a g y - E n y e d N a g y - S z e b e n D é v a . L ú g o s
T e m e s v á r N a g y - B e c s k e r e k A r a d
N a g v - V á r a d
4 4 4 5 , 4 6 4 7 . 4-8 4 9 . 5 0 . 5 1 . 5 2 5 3 5 4 , 5 5 5 6 . 5 7 . 5 8 . 5 9 .
60.
61.
6 2 6 3 .
Vármegye
S z a t m á r U g o c s a S z a b o l c s H a j d ú
J á s z - N a g y - K u n S z o l n o k v m . B é k é s
C s a n á d C s o n g r á d B á c s - B o d r o g P e s t - P i l i s - S o l t - K i s - K ú n v m .
• F e j é r T o l n a B a r a n y a S o m o g y Z a l a V a s V e s z p r é m G y ő r S o p r o n M o s o n
Főhelye
N a g y - K á r o l y N a g y - S z ő l l ő s N y í r e g y h á z a D e b r e e z e n S z o l n o k G y u l a M a k ó S z e g e d Z o m b o r B u d a p e s t S z é k e s f e h é r v á r S z e g s z á r d P é c s K a p o s v á r Z a l a - E g e r s z e g S z o m b a t h e l y V e s z p r é m G y ő r S o p r o n , M a g y a r - O v á r F i u m e é s k e r ü l e t e . F i u m e .
Horvát-Szlavonország. Ezen, jelenleg «társország»-nak nevezett királyság Magyarországhoz való viszonyát az 1868 : 39.
t.-cz. szabályozta utoljára. Ennek értelmében Horvát-Szlavon- ország beligazgatását, vallási és közoktatásügyi ügyeit s igaz- ságszolgáltatását önállóan, intézi el a horvát tartománygyűlés és kormánya által. A horvát kormány élén a magyar miniszter- elnök ajánlatára a király által kinevezett horvát bán áll, a ki a horvát tartománygyűlésnek felelős.
Ellenben mind ama országos ügyek, melyek Magyarország és a társországok részéről közösen elintézendők, (mint pld.
katonai ügyek, pénzügy, az adó megszavazása, udvartartás, az Ausztriával való közös ügyek),' a magyar országgyűlés elé tar- toznak. Ezen ügyek elintézésére a horvát-szlavon tartomány- gyűlés saját kebeléből 40 tagot küld a magyar képviselőházba, a főrendiházba pedig 3 tagot, kik ott szólási és szavazási jog- gal bírnak. A magyar miniszterek sorában azonfelül közvetítő gyanánt a horvát-szlavon miniszter működik a társország érde- kében. A magyar országgyűlés által hozott törvények, melyek Horvát-Sziavon országra vonatkoznak, horvát fordításban is ki- adatnak. A törvénykezés és közigazgatás hivatalos nyelve a horvát. Közigazgatásilag Horvát-Szlavonország 8 vármegyére oszlik. 1890 óta a társországok jövedelmeinek 44%-a a saját (autonom) kormányzás költségeinek fedezésére, 56%-a pedig a közös kiadások fedezésére fordíttatik.
A magyar állam pénzügye, mely az 1867 után következő években a kikerülhetetlen beruházások és építkezések követ- keztében az egyensúlyt nélkülözte és évről-évre nagyobb hiányt mutatott fel, jelenleg annyira javult, hogy az évi költ- ségvetés (budget) szerint a bevételek felülmúlják a kiadásokat.
Az 1902. évi előirányzat szerint :
a b e v é t e l e k ._. _ . 1 , 0 8 6 . 8 7 0 , 0 1 8 k o r o n a a k i a d á s o k . _ .... .... 1 , 0 8 6 . 7 4 9 , 0 8 3 «
t ö b b l e t , .... ._. 1 2 0 , 9 3 5 k o r o n a
A bevételek forrásai ezek: 1. egyenes adók; 2. fogyasztási adók (szesz, bor, sör, hús és czukor után); 3. illetékek; 4. jö- vedékek (dohány-, só- és osztálysorsjáték-jövedék); 5. állami birtokok, erdők, bányák, épületek; 6. államvasutak és gép- gyár; 7. pósta és távíró.
Legnagyobbak a kereskedelmi és a pénzügyi tárcza keretébe eső kiadások (1902-ben 194, ili. 174 millió korona); legkeve- sebb kiadást okoz a vallás- és közoktatásügyi tárcza (34 millió korona) és a horvát minisztérium tárczája.
Ezenfelül Magyarországnak még a közös ügyek okozta költségeknek 65'6°/o-át is kell fedeznie. (L. alább a 398.1.).
Ausztriával való közjogi viszonyunk. Közös ügyek.1 . Hazánk Ausztriával már a Habsburg családból szárma- zott Albert és V. (utószülött) László királyok alatt jutott per- sonal unióba, a kik m indketten nemcsak Magyarország királyai, hanem Ausztria fejedelmei is valának. Mióta pedig a magyar rendek 1526-ban 1. Ferdinánd osztrák főherczeget, a Habs- burg-ház sarját választották királylyá, a fejedelem közös személyé állandóan kapcsot képez hazánk és Ausztria országai között.
Szorosabb közjogi viszonyt azonban csak a pragmatica sanctio (1723:1., II., III. t.-cz.) létesített a két ország között, mely a Habsburg-ház női ágának örökösödési sorrendjét törvényerőre emelte. Ez a törvény ugyan újra hangsúlyozta Magyarország állami függetlenségét, de azért mégis e törvényből folyt és vezettetett le utóbb a dinasztia országainak közös fegyveres védelmének szüksége. ·
A Magyarország és Ausztria közötti viszonyt csak az 1867. évi kiegyezés (XII. tvezikke) részletezte, a mely a prag- matica sanctió kifolyása és bővítése. Ez a törvény alapította meg a Magyarország és Ausztria között fennálló közös ügyeket, más szóval: a közös védelem eszközeit, úgy mint· a közös kül- ügyet, hadügyet és pénzügyet. E közös ügyektől eltekintve
1 E v i s z o n y t ö r t é n e t i k i f e j l ő d é s é r ő l 1. a I I . f ü g g e l é k e t . { 4 1 9 . 1.).
Magyarország és Ausztria két egymástól teljesen önálló és független állam, melynek czíme: Osztrák-magyar monárkia.
A közös ügyek elintézésére a két. teljesen egyenjogú fél (a magyar- országgyűlés és az osztrák birodalmi tanács) külön- külön törvényhozó bizottságokat választ·, a delegácziókat, me- lyek felváltva egyszer Bécsben, másszor Budapesten gyülekez- nek és melyek mindegyike 60 főből áll. A közös ügyek vezeté- sével a közös miniszterek vannak megbízva, a kik működésük- ről évente mind a két delegácziónak beszámolnak.
A közös kiadások fedezése így történik: a közös pénzügy- miniszter elkészíti a közös kiadások és bevételek kimutatását, még pedig úgy, bogv előbb a közös vámjövedelemnek tiszta többletét a két állam között, felosztja. Csak most alapíthatja meg a kvótá-t·, vagyis azt az arányt, mely szerint Magyar- ország és Ausztria a közös kiadások fedezetlen részéhez hoz- zájárul. Ezt az arányt az 1867. évi kiegyezés értelmében külön bizottságok alapítják meg 10—10 évre. Kezdetben Ma- gyarország 30%-kal, Ausztria pedig 70%-kal járult a közös költségek fedezéséhez. Ujabban azonban a két bizottság nem tudott egymással a kvótára nézve megegyezni és ígv a tör- vény értelmében maga 0 Felsége állapította azt meg 1 —1 évre) még pedig akként, hogy Magyarország 34'4°/o-ot·, Ausztria 65'6%-ot fizessen. Például 1902-ben Magyarország a 357 mil- lió koronára rugó közös kiadásokból e kvóta-kulcs szerint 130 millió koronát fizetett. Ebből 72 millió korona rendes, a többi rendkívüli kiadás. .
Közös elintézés alá tartozik még i. a vám- és kereskedelmi ügy. Magyarország és Ausztria ugyanis 1867 óta a külfölddel szemben közös vámterületet alkotnak és csak közösen köthet- nek külföldi államokkal kereskedelmi és vám-szerződéseket míg a befolyó vám-jövedelmet maguk közt felosztják; 2. a közös államadósság. 1867-ben tudniillik Magyarország méltá- nyosság szempontjából elvállalta azon adósságnak egy részét,
melyet Ausztria kormánya 1848—67 között felhalmozott, még pedig oly formán, hogy évenkint bizonyos összeggel járul az államadósság fedezéséhez; 3. közös továbbá az osztrák-magyar nemzeti jegybank és 4. az 1878-iki berlini szerződés értelmé- ben katonailag megszállott· Bosznia és Herczegovina igazgatása.
Ezt a két okkupált tartományt a közös pénzügyminiszter igaz- gatja; a tartományok igazgatásának költségeit a tartományok jövedelme fedezi ugyan, azonban a bennök elhelyezett tetemes
hadi erőt Magyarországnak és Ausztriának kéli eltartania.
Az osztrák-magyar monárkia területe együttesen 625,556 LJ km, lakóinak száma pedig megközelíti a 46 milliót. Egyike
Európa nagyhatalmainak. ·,
Véderő.
Az osztrák-magyar monárkia védelmére első sorban a közös, másként a csász. és kir. közös hadsereg és a hadi ten- gerészet van hivatva; továbbá a magyar kir. honvédség és az osztrák Landwelír ; végül pedig a magyar és osztrák népföl- kelés. A közös hadsereg ügyeit a közös hadügyminisztérium intézi, míg a két rendbeli honvédség élén a magyar, illetve az osztrák honvédelmi miniszter áll.
Minden állampolgár 21 éves korától életének 32-dik évéig hadköteles, mely időből 3 (önkénteseknél 1) év sorhadi szol- gálatra, 7 (9) év a tartalékra és 2 a honvédségre esik; a ki testi hiba miatt képtelen kötelezettségének eleget tenni, had- mentességi adót tartozik fizetni. Magyarország 125,600 ujon- czot állít évenkint; ebből 103,000 a közös hadseregnek és a tengerészetnek jut, 12,000 a honvédségnek, míg a többit a
•póttartalékba sorozzák. — 32-ik évétől 43-ik évéig az elbocsá- tott tartalékos a népfölkelés kötelékébe tartozik.
Az osztrák-magyar monárkia védereje: béke idején 360,000 ember, hadi lábon 7 millió. Ebből katonailag kiképezve 2.700,000. — A véderő elemei I. sorban : a közös hadsereg (800,000 ember) és a tengerészet (19,000), melyekhez még a
bosnyák csapatok (13,000) járulnak. Ide sorozható még 63,000 ló és 1048 ágyú. A II. sorba tartozik a magyar és az osz- trák honvédség (egyenkint 164,000 katona) és a póttartalék.
A III. sorba tartoznak a népfölkelők.
. Hadi tengerészetünk 132 kisebb-nagyobb hadi hajót szám- lál, 1.4,600 főnyi katonasággal és 927 ágyúval.
K ö z m ű v e l t s é g .
K ö z o k t a t á s . A különböző életpályákhoz szükséges isme- reteket az ifjúság az iskolákban sajátítja el. A legalsó fokon állának a kisdedóvók és a népiskolák, melyeknek száma a 18,000-et meghaladja; a törvény értelmében 12 éves koráig minden gyermek tanköteles. A népiskolából a tanulói; vagy a
polgári iskolába vagy a középiskolába (gymnasium és reál- iskola) lépnek át. Középiskola van jelenleg 215.* A középisko- lákkal egy rangban állanak a kereskedelmi iskolák. Főiskolák :
3 egyetem (Budapesten, Kolozsváron és Zágrábban), továbbá a műegyetem (Budapesten), 10 jogakadémia, a selmeczi bányász-
és erdészeti akadémia s a magyar-óvári gazdasági főiskola.
Emberbaráti intézeteink (kórházak, tébolydák, árvaházak,
* 1 6 2 g y m n a s i u m é s 3 4 r e á l i s k o l a , t e h á t 1 9 6 m a g y a r k ö z é p -
i s k o l a ; a 1 9 h o r v á t i s k o l á v a l e g y ü t t p e d i g 2 1 5 k ö z é p i s k o l a . ' A t a n á r o k s z á m a k e r e k e n 3 5 0 0 , a t a n u l ó k é 6 6 , 0 0 0 .
siketnémák és vakok intézete stb.) száma még mindig fölötte csekély.
Tudományos társidatok. Egyes tudománykedvelő hazafiak a nemzeti műveltség emelésére a külföld példájára tudományos és irodalmi társulatokat alapítottak. Ilyen a Széchényi István kezdeményezésére alapított Magyar Tudományos Akadémia ; ilyen a Kisfaludy-Társulat a Természettudományi, a Magyar Történelmi Társulat stb.
Tudományos gyűjteményeink közül a Magyar Nemzeti Muzeum áll első sorban. Megkönnyítik a tudományos képzett- ség elsajátítását a könyvtárak, a milyenek az egyetemeken, nagyobb iskolákban, a muzeumok és a kolostorokban talál- hatók.
Hazánkban az utolsó években évenkint 1800—1900 kötet könyv (azokból 83%-a magyar) es 1300 hírlap jelenik meg, ezekből 900 magyar.
Szépirodalmunk jelenleg nem mutat fel annyi jeles írót és költőt, mint a közelmúltban (Petőfi, Arany), a mint az alkotmányos korszak kezdete óta, a nemzeti irány iránti érzék egyáltalában csökkent, míg a külföld befolyása és hatása erősbödött. Mindamellett tudományos szakirodalmunk néhány ága ujabban megizmosodott. Szaporodó folyóirataink, gyűjtemé- nyes munkáink és lexikonaink nagy elterjedése szintén bizo- nyítja a magyar olvasóközönség növekedését.
A szépművészetek nagy fejlődést tüntetnek fel, a miről képcsarnokaink és a fővárosban, valamint a nagyobb vidéki városokban rendezett műkiállításaink tanúskodnak. Jelesebb művészeink (Munkácsy, Zichy Mihály és mások) a külföldön is vívtak ki hazánknak és önmagunknak tiszteletet és babért.
Egészben véve azt mondhatjuk, bogv az ország művelő- dése 1S67 óta jóval előre haladt. Ma már kétszer-háromszor annyi ember (59%), a magyar anyaországban pedig 61 % tud imi-olvasni, mint három évtizeddel előbb. A legkedvezőbb képet a dunántúli vidék tünteti fel, különösen Sopron, Győr, Pozsony, Moson városok és vármegyék, továbbá az erdélyi szászok földje. Legkedvezőtlenebbül áll a népnevelés és műveltség Er- dély hegyes vármegyéiben (Szolnok-Doboka, Máramaros és Hunyad vm.) és a Tisza balparti részeken. A nemzetiségek közül legműveltebb a magyar s a német·, míg a ruthén és román leglassabban halad előre. A közművelődési egyesületek, (melyek sorában legfontosabb az Erdélyrészi Magyar Közmű- velődési Egyesület [«Emke»]), társadalmi úton és önerejükből igyekszenek az idegen ajkú nemzetiségeket a magyar nyelvvel és kulturával megismertetni és Széchenyi szellemében a mű- veltség adta fegyverekkel akarják őket megnyerni a magyar állameszme híveinek.
Mezőgazdaság· és állattenyésztés.
Hazánk ma is túlnyomóan földmívelő ország, melynek lakói nag37obbrészt (62%) föklm íveléssel és állattenyésztéssel keresik kenyerüket.. A földnek csak igen csekély része teljesen terméketlen: a termőföld területe 26 millió hektár, vagyis : a.z ország egész területének 94%-a. termékeny, úgy hogy hazánk e tekintetben az első helyet foglalja el Európában.
Ujabban megszámlálták a mezőgazdaságokat, és össze- írták azok nagyságát, értékét, és termését.'1 E szerint van hazánkban 2.800,000 gazdaság.
Ha a gazdaságok kiterjedését (nagyságát) tekintjük, ak- kor azt látjuk, hogy az összes termőföld 32%-ka a nagy gazdaságokra s a hitbizományokra esik. — Ujabban nagyon sok történt a mezőgazdaság terén, különösen (gazdasági szövetke- zetek alapítása, melyek száma folyton emelkedik. A törvény- hozás továbbá a mezei munkásokról sem feledkezett meg.
A 26 millió hektár termőföldnek körülbelül fele szántóföld (43%), szőlő és kert ; másik fele pedig erdő (28%), legelő, .rét és nádas. Az utolsó években a termés átlag a következő-
képen alakult:
B u z a _ _ .... .... 3 5 — 4 0 m i l l i ó m m . B u r g o n y a .... 2 5 — 4 0 m i l i l ó m m .
„ R o z s 1 4 « « T e n g e r i 3 0 « « Á r p a . . . . . _ .... 1 2 « « C z u k o r r é p a . . . 1 5 — 2 0 « « Z a b . . . . . . 1 0 « «
A legtöbb és legjobb minőségű buza egész Európában a mi rónáinkon terem és ép oly jó hírű lisztünk. Ezzel a ket- tővel el is látjuk nyugati és részben északi Európának piaczait;
csakhogy újabban a romániai, az orosz és az amerikai búzában a miénknek komoly versenytársa támadt.2 Gabnatermelésünk értéke évenkint 1600—2000 millió koronára tehető.
S z ő l ő g a z d a s á g . Az első szőlőket a rómaiak ültették a Szerémségben és a Balaton környékén. Az Árpádházi királyok idejében a szerémi bor mellett már a szegszárdit, egrit és budait is említik; az Anjouk pedig olasz eredetű szőlőt ül- tettek át hazai földbe. (Ermelléki). A XVI. század óta a tokaji bor hire járja be a világot.
. Hazánk természetrajzi viszonyai nagyon kedveznek a bor- termelésnek. A 80-as évek elején 360,000 hektárra rúgott a szőlőkertek területe, ekkor azonban a íilloxera és más kárté- kony rovarok támadták meg épen leghíresebb szőlőinket és ezóta, mind a szőlőterület, mind a termelt bor mennyisége egyre
1 A m a g y a r b o r o n a o r s z á g a i n a k m e z ő g a z d a s á g i s t a t i s z t i k á j a . ( I I I . r é s z . B u d a p e s t , 1 9 0 0 . 5 . s k . 1.) '
' " 2 E n n e k s o k f é l e o k a l e h e t , m i n t p l d . s i l á n y a b b t e r m é s , á r h a n y a t - l á s , k e d v e z ő t l e n v á m s z e r z ő d é s e k ; a v a g y m i n t a z a m e r i k a i b ú z á n á l : k e v e s e b b t e r m e l é s i k ö l t s é g / k i s e b b f ö l d a d ó é s . o l c s ó b b ( t e n g e r i ) s z á l l í t á s .
Manyotd: A rtiuyyarok okny. tört. 26
apadt. .Jelenleg amerikai szőlőtőkék és homoki szőlők ültetése következtében a beültetett szőlőterület megint szaporodik és gazdáink évente körülbelül 2V2 milbó hl.-t produkálnak. A bor minősége azonban most is silányabb, mint annak előtte volt és a műbőr gyártása annyira elharapódzott, hogy boraink egykori hírükből teljesen kiestek és borkivitelünk állandóan pang.
Lehet, hogy szőlőiskoláink, az új szőlőtelepek és a törvény szigora majd javítanak e bajokon.
Iparnövényeink közül a dohány, a cziikorrépa, len. ken- der meg a repcze nevezendő. Ezeket hazai gyárakban dolgoz- zák fel. — Gyümölcstermelésünk csak igen lassan halad előre.
Ujabban az Alföld homokjában is ültettek alma-, körte- meg baraczkfákat és a kormány ezer meg ezer csemetével és ojt- ványnyal látta el a gazdákat.
E r d é s z e t . Hazánk területének 28%-át erdő borítja, több- nyire tölgy, bükk és fenyő. De valódi őserdőt már igen keveset látni, a mennyiben évtizedeken át az illető vidékeknek ki- számíthatatlan kárára rendszertelen és könnyelmű módon ir- tották az erdőket. Újabban külön törvény parancsolja meg az irtáson az erdő szakszerű felújítását. Maga az erdő használata ma is az, mint régente. Szorgalmas tótjaink, székelyeink, olábaink, ruthéneink vágják a fát, melyet a fürész- és gőz- malmok felaprítják ; a szálfákat és tűzifát azután a tutajosok a folyókon leúsztatják és a fátlan vidékeken és nagy városok- ban eladják. Szép virágzásnak indult az északnyugati felvidé- ken a hajlított bútorok gyári készítése.
Állattenyésztés dolgában hazánk ma is a legelső helyek egyikét foglalja el Európában. Első helyen áll a lótenyésztés.
Van vagy 2*1 millió lovunk. Állami méneseink (Mezőhegyes, Fogaras, Kisbér, Bábolna stb.) kitűnő fajlovakat nevelnek.
A külföld leginkább katonai czélokra vásárolja meg lovainkat, de versenylovaink is megállják helyüket. Az évenkint kivitt lovak értéke 8—10 millió koronára tehető.
Szarvasmarháink száma 6'3 millió, nagyobbrészt magyar fajta, azonfelül újabban behozott alpesi, (pinzgaui, svájczi, kül.
simmenthali) fajta. Évenkint 60—80 millió korona értékű mar- hát adunk el külföldre. Tej-, vaj- és sajtkészítésünk emelkedik.
Juhtenyésztésünk a külföldi verseny és a gyapjú árhanyat- lása következtében egyre hanyatlik.
Virágzó sertéstenyésztésünket (6 millió darab) az utolsó évtizedben elharapódzott sertésvész válságos helyzetbe jut- tatta. Azelőtt évente 1 millió sertést adtunk el külföldre, (mely a magyar disznót tartja a legjobb zsirsertósnek), jelenleg pedig^
alig 150,000-et. " "
Baromfi-tenyésztésünk és kivitelünk emelkedőben van, szintúgy tojás- és ágytoll-exportunk.
A méhtenyésztés lassabban fejlődik, mint a selyembogár-
iényésztés; utóbbival 80,000 család foglalkozik. Négy selyem- gyárunk évente 60,000 kg. selymet produkál.
A halászat, egykoron népünk kedvelt foglalkozása és sok család kenyérkeresete, már régebben indult rohamos hanyat- lásnak. Főokai e hanyatlásnak az egyre folytatott rabló-halá- szat:, a gőzhajózás terjedése s a folyók szabályozása. Számos piaczon a külföldi bal szorítja ki a hazait. A kormány azzal igyekezett e bajokon segíteni, hogy halászati törvényt dolgo- zott ki és haltenyésztő telepeket létesített.
A vad állomány is megritkult, sőt több faj már is ki- veszett, a mi a szüntelen üldözésnek a következménye. Most külön törvény állapítja meg, mikor, hol és kinek szabad va-
dászni.
Bányászat és koli ászát.
Hazánk földjén, melyen már a rómaiak aknázták az aranyt és a sót, jelenleg 77,000 bányatelken fürkészik a nemes és hasznos fémeket. Hét bányakapitányság ügyel fel a munkára és munkásokra. Azonban vállalkozási szellem és kellő számú és képzettségű munkás hiánya folytán bányászatunk néhány ágaiban ujabb időben hanyatlás állott be. Aranyból és ezüst- ből ma már úgy is kevesebbet találnak, mint régente és ez okból számos helyen a ftírkészéssel fel is hagytak. Aranyból az utóbbi években átlag 16, ezüstből 18—20 métermázsát találtak, a mi együttvéve 10 millió korona értékével ér föl. Rezet még ennél is kevesebbet fejtenek; ólomból valamivel többet. Az arany-, ezüst- ós rézbányák nagyobb része az állam kezében vannak.
Kedvezőbb színben tűnik fel felvirágzó vasércz- és kőszén- termelésünk, melyet többnyire részvénytársulataink folytatnak,
a mi fejlődő gyáriparunk érdekében kétszeresen örvendetes.
Fekete kőszénből 10—12, barna kőszénből 40—45 millió mm-t (28 millió korona értékben) fejtettek (átlag) az utóbbi években. Vasércztermelésünk J 0—12 millió mm-t tesz ki, nyers- vas termelésünk 3—4 millió mm-t, a mi 24—34 millió korona
értéknek felel meg. Yasérczekből már azért is nagy a kivite- lünk, mert felső-magyarországi vasérczbányáink közelében nin- csen alkalmas tüzelőanyag (kőszén). _
A legtöbb aranyat az erdélyi és a magyar Erczhegysóg- ben találják. (Abrudbánya, Yerespatak; Selmecz- és Körmöcz- bánya környékén). A legtöbb vasat és rezet Gömör és Szepes vármegye szolgáltatják, utánuk az oraviczai bányaterület.
Az állam legjövedelmezőbb kőszénbányája: Petrozsény (Zsil- völgy). Egyéb kőszénbányáink : Salgó-Tarján, Resicza-Oravicza, a mecsekhegyi, a brennbergi (Sopronmegye), az Esztergom- JJorogh vidéki, Tata-Tóváros (Bánhida) melletti bányák stb.
«Magyar» drágakő, melyet sokáig csakis hazánkban találtak, az opálkő (Yörösvágás). Az északkeleti Kárpátok völgyeiben újabban kőolajat leltek.
26*
Az állam kezében levő nyoicz sóbánya és a sóvári sófőzde jelenleg 1.800,000'mm-t termel, 30 millió korona értékben. Leg- többet termelnek a marosujvári és a máramarosi sóbányákban.
Az összes hazai bánya- és kohótermelés értéke meghaladja a 100 millió koronát. Legtöbbet jövedelmez a sótermelés, azután következik a szénbányászat és a vastermelés.
Végül ásványos vizeink- és fürdőinkről kell megemlékez- nünk, melyekben hazánk ugyancsak bővelkedik. A leghíreseb- bek 1. tiszta hévvizek: Hévíz, Stubnya; 2. kénes hévvizek (és iszapfürdők), mint a budai Császár- és Lukácsfürdő, Pöstyén, TTencsén-Teplicz, Párád, Kovászna, Herkulesfürdő ; 3. sós vizek : pld. Vízakna; 4. vasas vizek: pld. Szliács, Koritnicza, Bártfa, Buziás, Lubló, Borszék, Tusnád : 5. jód-fürdők: Lipik, Csíz.
Vannak továbbá külföldön is méltatott híres keserüforrá- saink (budai Hunyadi, Bákóczi) és nagyszámú jeles savanyú vizeink, mint Borszék, Moha (Ágnes), Párád, Szolvva.
Ipar.
A természet nyers terményeit az iparos szokta feldolgozni és átalakítani. Van házi, kis (vagy kézi) és gyár-ipar, melyek mellett a vándoripar ma már háttérbe szorult. Régente az emberek szerszámaikat, fegyvereiket, ruháikat rendesen önön- maguk készítették. (Házi ipar.) Ennek keretébe esik ma_ is a szövés ós fonás, mely kül. a begyes vidékeken virágzik. Ujab- ban a kormány ezt az aláhanyatlott iparágat felkarolta és vidékenkint szervezte, úgy hogy most több ezer munkás és munkás'nő folytat házi ipart. (Szepesi-, árvái, torontáli, csiki vászon és szőnyeg, kalotaszegi varrottas [Kolozs vármegyében], Pozsony vidékén a, sok szép hímzett kendő stb.). A házi ipar körébe vág még a faedények és fafaragványok készítése, a szalma-, nád- ós gyékényfonás.— A kézművesek és iparosok csakis mások számára dolgoznak. Hazánkban a német elem beván- dorlásával indult meg az ipar, mely leginkább a nyugati határon és a felvidéken fekvő német városokban, valamint az erdélyi szászok városaiban vert gyökeret. Brassó századokon át volt az ország első iparos városa ós egyes erdélyi iparágak, mint pld. a zománcz- és ötvös-ipar remekeit egész Európában megbecsülték. A NHL században az iparosok külön társula- tokká, czéhekké egyesültek és nemsokára általánossá lett a czéh- rendszer, melyet azután Nagy Lajos király szabályozott. Utol- jára I. Ferencz alatt reformálták a hanyatlásnak indult czéhe- ket és kiváltságaikat, mígnem 1872-ben azokat eltörülték és kimondák az ipar-szabadságot, melyet azonban elfajulása kö- vetkeztében újabban ipartestületek életbeléptetésével korlá- lozni voltak kénytelen. Ma a kézi ipar helyzete a gyáripar fej - tődése következtében válságossá lett.
Legújabban a kormány számos törvény útján, tanműhe- lyek és ipariskolák felállítása·, gépek és szerszámok kiosztása által törekszik fejleszteni mind a házi, mind a kisipart. A kor- mányt ebbeli törekvéseiben az iparkamarák és ipartestületek támogatják. Iparosaink jelenleg 133 iparágat folytatnak.
A vándor-ipar leginkább a felvidéki vármegyékben van még elterjedve, melyeknek tót lakói mint drótosok, gyolcsosok, üvegesek az országot és a külföldet házalva járják be.
A XIX. század meghozta a gyáripar korát, mely a többi iparnemet háttérbe szorította, sőt annak számos ágát egészen tönkre tette. A gyáripar föltételei: szakismeret, tőke és vál- lalkozási szellem.
Hazánkban csak 1867 után indult a gyáripar nagyobb lendületnek 1 és azóta annak több ága az államtól kapott ked- vezmények ótalma alatt felvirágzott; mind a mellett sok árú-
czikket, liazai gyár hiányában, még most is külföldről kell hozatnunk. ' '
1900-ban összesen 5700 kisebb-nagyobb gyártelep volt hazánkban, melyekben összesen több mint 200,000 munkás dol- gozott. 1000-nél több munkással azonban csak 27 gyártelep
állott fenn. Nagyipari vállalat Budapesten van a legtöbb: 374 gyár; ezután Pozsony és Szeged következnek. — A gyárak na- gyobb fele élelmezési czikkek előállításával foglalkozik. így a malmok (490 gőzmalom, az összes malmok száma 20,000);
továbbá a 20 czukorgyár, a szeszgyárak és szeszfőzdék és a 102 sörfőzde. Emelkedőben van még gép-, vas-, tégla-iparunk és kőedény(agyag) iparunk; szintúgy 21 dohánygyárunk. Üveg- iparunk ellenben hanyatlik. Leggyöngébben állunk a szövő- és fonóipar terén. Finomabb posztó, szövet, bőr és kész ruhákért m a is sok millió korona vándorol a külföldi gyárosok zsebébe.
. Kereskedelem.
Még nem is oly régen hazánk csakis nyers terményeket és élő állatokat vitt.ki a külföldre. Jelenleg azonban azoktól eltekintve, néhány iparczikkünk is talál már künn vevőkre, ámbár egészben véve, mint láttuk, ipar és gyári ezikkekben mi szorulunk a külföld áruira és bevitelére.
Főbb kiviteli árúnemeink: gabona, (első sorban buza), to- vábbá liszt, szarvasmarba, ló és sertés; czukor, bor, vasércz, szén, bordó, dongó és épületfa. A bevitel főbb árúnemei: gyar- matárúk (kávé, rizs), szövetek ós bőrök; bor (különösen Olasz- országból), sör és friss gyümölcs; olaj, kőszén, nem nemes fémek, gépek, műtárgyak, műszerek, papír, könyvek, kották.
1 A X I X . s z á z a d e l e j é n m i n d ö s s z e 2 s i l á n y p o s z t ó g y á r u n k , 1 s e - l y e m - é s 1 c z u k o r g y á r u n k , t o v á b b á n é h á n y p a p i r m a l m u n k m e g ü v e g - g y á r u n k v o l t .
Daczára annak, hogy áruforgalmunk úgy mennyiségére, mint értékére 1867 óta állandóan emelkedett, kereskedelmi mérlegünk 1899-ig mind a mellett passiv volt: a behozatal és annak értéke meghaladta a kivitelt és értékét. 1899-ben azon- ban aktívvá vált. Ez évben ugyanis a kivitel meghaladta a behozatalt, mely különbözet pénzériékben 122 millió koronát tett ki. — Fontos továbbá, hogy kereskedésünk a hivatalos árústatisztika kimutatása szerint különösen Ausztriával szem- ben javult, a hová pld. 1891-ben 40 millió korona értékért többet vittünk ki, mint a mennyit Ausztriából hozzánk hoztak.
Gyártmányokban a szomszédos Ausztriából legnagyobb a behozatal, nyerstermény dolgában pedig Szerbiából és Bo- mániából.
Hazánk és Ausztria egységes vám- és kereskedelmi terü- letet képez; e szerint a magyar-osztrák határon nem szednek vámot. Más államokkal való határon azonban Magyarország és Ausztria kereskedőinek minden árúczikk után a vámszer- ződésekben megállapított vámot kell fizetniök.
Az ipar és a kereskedelmi érdekek előmozdítására számos iparegyesület és 20 kereskedelmi kamara működik. Ezek az iparosok és kereskedők óhajait és panaszait tolmácsolják a kormánynyal s ipari, kereskedelmi ügyekben véleményeiket- elmondják.
' Pénz és liitel.
A gazdaság, az ipar és a kereskedelem nélkülözhetetlen támaszai és közegei a különböző pénzintézetek, mint a ban- kok, hitel-intézetek és szövetkezetek, melyek törvényszabta kamat mellett hitelt nyújtanak gazdáknak, iparosoknak és kereskedőknek. Míg 1848-ban az összes pénzintézetek száma 42 volt, ma meghaladja a 4800-at. A 330 bank között legfon- tosabb az osztrák-magyar nemzeti bank, m e l y az államnak tett szolgálatai fejében azt a kiváltságot élvezi, hogy utalványait mindenki készpénz helyett köteles elfogadni. A hitelintézetek száma 1460. Ide sorozhatok még a takarékpénztárak, melyek- nek alapítását különösen Széchenyi István sürgette, hog}7 nem- zetét takarékosságra szoktassa. A 722 takarékpénztárban be- fizetett betétek meghaladják az 1700 millió koronát.
Pénzértékünk 1900 január 1-je óta a koronaérték.
Közlekedés.
Hazánkban a 30-as évek végén vette kezdetét a vasút- építés. 1840-ben nyilt meg az első — lóvonatú — vonal Po- zsony és Szent-György között, míg az első gőzerőtől hajtott mozdony a Pest és Yácz (1846), tov. Pest és Szolnok és Pozsony és Bécs között épült vonalon közlekedett. Az 1848. évi ma-
gyár minisztérium, Széchenyi indítványára, Budapestről mint középpontból kiindulva, az ország minden részére tervezett vasúti összeköttetéseket, így Fiume felé is, de a beálló·t hábo- rús események e reformok keresztülvitelét meghiúsították. Az absolntismus és provizorium keveset tett ugyan a vasútépítés terén, (bár a Pozsony—Pest—Szeged közötti fővonalat ki- építette) : de megengedte, hogy magán- (részvény-) társulatok vasutakat építsenek, mely társulatok között a csász. kir. osz- trák (-magyar) államvasut-társaság, a Déli vasúttársaság és a Tiszavidéki vasúttársaság vállalták magukra a jövedelmezőbb avagy íőntosabb vonalak megépítését. A kiegyezés után meg- alakult magyai· kormányokra súlyos feladat várt: gondoskod- niok kellett az állam vasú ti hálózat kiegészítéséről és a félben maradt vonalak kiépítéséről. Mivel pedig a fiatal, pénzválsággal küzdő magyar állam önerejéből nem győzte e roppant munkát végezni, annak java részét magánvállalkozókra kellett bízni, a kik csak az állam jótállása mellett vállalkoztak feladatukra.
Az ily módon létesült «garantirozott» vasutak nagy kamat- biztosítással terhelték háztartásunkat. Elvégül pedig az állam mégis kényszerítve látta magát a fontosabb vasutakat nagy pénzáldozatok árán megvenni, vagyis államosítani. így tett a keleti, a tiszavidéki és (Baross alatt) az osztrák-magyar állam- vasút vonalaival. Elvégre a, Kassa—oderbergi és a Déli vasút kivételével az összes íőntosabb vasúti vonalak az állam tulaj- donába jutottak. Ezenkívül pedig új fontos vonalak létesültek, így a Budapest—Zimony közötti vonal, mely hazánkat Kon- stantinápolylyal és a Kelettel hozta összeköttetésbe.
A 70-es évek vége meghozta a helyi érdekű vasutak ko- rát. Ezek olcsóbb vasutak, melyek hazánknak különösen azon részein épültek, a melyek jó kőútakban hiányt szenvednek.
A vasúti hálózat fokozatos kiépítését mutatják a követ- kező számok: •
1 8 4 6 - b a n v a s u t a i n k h o s s z a v o l t .... ._. .... .... 3 5 k m . 1 8 6 7 - b e n i « « 2 1 6 0 « 1 9 0 2 - b e n ( j u l . ) p e d i g _ . _ . _ _ _ .... 1 7 , 7 0 8 «
Vasutainkon évente körülbelül 60 millió személy utazik, míg a teherforgalom 40 millió tonnára tehető.
Rosszabbul állunk a h a j ó z á s terén. Folyóink és csa- tornáinknak hajózható hossza csak 4246 km. Rendszeres gőz- liajózást azonban csak a Dunán, a Tiszán (Titeltől Tokajig), a Száván Mitroviczáig, a Dráván Eszékig, a Temesen Pancsováig, a Bégán Temesvárig és a Balatonon találunk. A Ferencz- csatornán lóerőt használnak a hajók vontatására. Többi folyónk nem igen bírja a hajót. A Morván, a Vágón, a Maroson és Kőrösön mindamellett újabban kísérletet tettek kisebb gőz- hajókkal. A hajózási forgalom főrészét a cs. és kir. Duna-gőz-
