GÉGER MELINDA:
VASZARY JÁNOS 1896-1907 KÖZÖTT
ALKOTOTT MÜVEI A SOMOGYI KÉPTÁRBAN
SOMOGYI MÚZEUMOK KÖZLEMÉNYEI VII./5. KÜLÖNLENYOMAT
KAPOSVÁR 1985
VASZARY JÄNOS 1896-1907 KÖZÖTT ALKOTOTT MŰVEI A SOMOGYI KÉPTÁRBAN
A kaposvári születésű Vaszary János munkássága a magyarországi festészet történetének kavargó, va
j ú d á s s a l (terhelt időszakára esett.
Egyik f o r m a a d ó j a volt a magyarországi szecesszió
nak, tükrözve ó n n a k német és f r a n c i a változatát.
Egy-egy stíluskorszakában p á r h u z a m o s a n figyelhetők meg impresszionista, expresszionista, sőt néha ku- bisztikus jegyek is. Sóba nem törekedett egyértelmű, stílustörvények általi letisztázott kifejezési f o r m á k r a , i n k á b b a változó, erjedő sokszínűség f o g l a l k o z t a t t a . Ezzel magyarázható, hogy az életműben található át
fedések, sokszoros stílusbeli áttételek a műveik é r t e i mezésének sokféle lehetőségére a d n a k módot. M é g is, ha a változásaiban ezerféle megnyilvánulást t a n ú sító életműszakaszok teljes, részleteiben is pontos analízisét tökéletes precizitással nem sikerült m i n d e n korszaikbon m e g a d n i , a kutatók a l e g f ő b b j e gyeket, a l e g j e l l e m z ő b b vonásokat b e h a t á r o l t á k . Hangsúlyozva Vaszary szuverén alkotói személyiségét, az ö n á l l ó , isentóhez sem k a p c s o l h o t ó jellemzők né
hány a n a l ó g i á j á t is k i m u t a t t á k . Két m u n k á t emelünk k i : Szabadi Judit A magyar szecesszió művészete cí
mű kötetében á r n y a l t képet ad a festő k o r a i , század
f o r d u l ó t á j á r a t e h e t ő szecessziós periódusáról Az 1900-tól i n d u l ó , elemzésünk szempontjából elsősor
ban fontos nagypolgári képek sorozatával legrészlete
sebben Haulisch Lenke foglalkozott a n a g y m o n o g r á f í á j á b a n . A Vaszary-élétmű mindezideig legplasztiku
sabb, l e g i n k á b b mélyre hatoló analízisét ez a kötet a d j a .
A kritikáik, elemzések zöme i d á i g a szecessziós pe
r i ó i d u s t követte nyomon, besorolva Vaszaryt a ma
gyarországi modern festészeti törekvések stílusterem
tő egyéniségei közé. Legrészletesebben a korai idő
íak szimbolikus-szecessziós Időszakát, az „ a r a n y k o r "
eriódust elemezitek. Ezen kívül fontos helye van a
"ugya Iá sokban az 1900-as éveik erőteljes naturaliz
musú paraszti életképeinek is, különösen a feszült e n e r g i á j ú , ö n t u d a t o s parasztábrázolásokat emelik ki
kutatók.
M i n d k é t periódus (az A r a n y k o r r a l és a Szolgale
génnyel fémjelezhető időszak) a modern magyar festészet e x p o n á l t c s o m ó p o n t j a i t jelzik a századfor
duló i d e j é b ő l , a dekoratív törekvések, i l l . az új ma
yar progresszív realizmus problémakörét. Vaszary ebben az i d ő b e n még rendelkezik azzal az érzékeny
probléma látással, a m i az új század kezdetén a p o l gárosodás útján h a l a d ó magyar t á r s a d a l m a t j e l l e m zi. M í g a századelő Vaszaryját k i e m e l t helyen, mint korszakalkotót emlegetik az összegző művek, a ké
sőbbi életműszakaszokról beszélve már csak mellé
rendelő módon emlegetik a nevét a t ö b b i modern szellemű festő között. Ez az értékelés is érzékelteti a korai p e r i ó d u s o k progresszív voltát.
II.
A társadalmii haladással ekkor még lépést tartó művészeti fejlődés sajátos m ó d o n a l a k u l t a század
előn a Vaszary-életműben. Az impresszionizmus á l t a la már jóval k o r á b b a n t ú l h a l a d o t t látásimódja f ö b b f é - /e próbálkozás után bontakozotit k i 1907 k ö r ü l . A ka
posvári Somogyi Képtár e p r o b l e m a t i k u s időszakból (kb. az 1900-tól 1907-ig) t ö b b érdékes k é p e t is őriz, köztük e d d i g még n e m p u b l i k á l t , ismeretlen alkotáso
kat. Vizsgálatuk révén diifferenciáltabban lehet az egyes stílusváltásokat, a kifejezési formák a r á n y a i n a k időbeli változásait figyelemmell k ö v e t n i , így e 7 - 8 év
re kiterjedő köztes időszak részletes ismerete segítség l e h e t a rendkívüli m o b i l i t á s a „ V a s z a r y - j e l e n s é g " moz
g a t ó e r e j é n e k feltá rásálhoz.
Vaszary e korai festészeti korszakának egyik l e g nagyobb p r o b l é m á j a az a kettősség, ami a paraszti és p o l g á r i t é m á k egymás mellett h a l a d ó , d e szemlé
l e t é b e n k ü l ö n b ö z ő megjelenítésében is jelentkezik. A paraszti életképek közül a l e g j e l e n t ő s e b b , l e g m a r k á n s a b b alkotások akkor születnek (Részesaratók:
1900, Szolgalegény: 1902). ö n t u d a t o s kiállásúik, p u r i t á n egyszerűségben lényegre törő realizmusuk gyö
keresen más, mint a t ú l f ű t ö t t légikörű p o l g á r i képek kifejezésmódja. 1905 után a számbeli arány az utób
biak j a v á r a b i l l e n . O k a i a változó t á r s a d a l m i erővi
szonyokon kívül (kormányzati válság, Tisza István ha
talomra kerülése) Vaszary egyéniségében is keresen
dők. A n y a g i körülményei egyre j o b b a k , szemlélet
m ó d j á b a n is nagypolgári körökhöz közelít. Mély bele
érzéssel festett parasztjait nem annyira a szociális ér
deklődés, mint a felfokozott életerő Vaszary számára elsőrendűen fontos p r o b l é m á j a eredményezte, hiszen a személyes érzéseket lehetőleg k e r ü l t e , és a t á r s a d a l m i p r o b l é m á k t ó l visszariadt. I g a z o l j a ezt az is, hogy 1905 után a paraszti életképek már csak a lát
vány szépségét hivatottak érzékeltetni, sőt, a későbbi
158 GÉGER MELINDA
életműre már ez az érdeklődés sem jellemző. H a u lisch Lenke is idézi egyik levelét, melyet Spanyolor
szágból küld menyasszonyának1: „Egész utcák (a le
hető l e g u n d o r í t ó b b piszokkal) telve rossz lányokkal, akik ivó-butikok előtt ültek, utálatoson kifestve, ré
szeg, ordító katonák t á r s a s á g á b a n . Körülöttük h e m zsegitek a vénasszonyok - egyik visszataszítóbb, mint a másik . . . régen nem éreztem oly m e g d ö b b e n é s t ,
mint itt - amikor k i t u d t a m t a l á l n i e b b ő l a p o k o l b ó l , igazán kivert a h i d e g veríték". ,, . . .Bivalyerős f i g u r a volt, de elegáns, f i n o m . Sokkal műveltebb, mint k o l l é g á i , d e végül ő is csak közülük való vo'lt, úriember.2
Korniss Dezső tömör, plasztikus jellemzése utal V a szary valódi lényére, a nem harcos és nem aktivista, liberális, pozitivista világnézetű p o l g á r r a .
Erről az alapállásróil őszintébbnek h a t a Vaszary sajátos egyéniségét közvetlenebbül tükröző p o l g á r i életképsorozat is. A nagyvárosias szemléletet közve
títő t e n d e n c i a egész munkásságán v é g i g v o n u l . Iga
zolja ezt a vonzódást, ami V a s z a r y t a XX. század kor
szerűség lázában élő, modern, városi polgárához kö
t i . A városi kultúra érzékeny, ideges, szenzibilis rez
düléséire építi Vaszary egész életművét.
Vizsgálódásom k ö r é b e az 1900-as évektőll i n d u l ó p o l g á r i életképek sorozata tartozik. Ez a t é m a c s o p o r t a már említett e x p o n á l t a b b t é m a k ö r ö k - a korai de
koratív szimbolikus k é p e k , és az erőteljes naturaliz- musú paraszti életképek tárgyalása mellett e l t ö r p ü l . Haulisch Lenke szűken értelmezve ide sorolja az 1901-től d a t á l h a t ó Nők tükörrel-t, az 1903-ból szárma
zó Fürdő után-t, és a kaposvári 1904-es Tükör előtt című képet. E sötét interieurképek sorozatához sze
retném k a p c s o l n i az elemzés során az 1906-os esz
t e n d ő i g keletkezett p o l g á r i képeket is.
Felvetődhet a kérdés, miért é p p e n az 1900-esévek elejétől keresem a p o l g á r i életképek i n d u l á s á t , h i szen közvetlen t e m a t i k a i és stílusbeli előzményei 1884-től, a Fekete k a l a p o s nő megfestésétől számít
hatók. Az 1900-as esztendőt H a u l i s c h Lenke nagymo
n o g r á f i á j á b a n az 1896-tól 1905-ig terjedő n a t u r a l i s - ta-szecesszionista időszak alkorszakhatáraként j e l ö l i . Eszerint a századfordulóig a szimbolikus-iszecessziós művek d o m i n á l n a k Vaszary é l e t m ű v é b e n , 1900-tól oedig a naturalista ízű életképfestészet került túlsúly
ba.
Az ábrázolói stílus és egyes formai részek a r á n y b e - li változásán túl azonban rendkívül fontos a szemlé
l e t m ó d a l a k u l á s a is a jelzett i n t e r v a l l u m b a n . M e g h a tározásával még egyértelműbben választhatjuk szét a két időszakot. (A dekoratív-stílizáló formanyelv ugyan
is a századforduló után még értékes műveket jelöl Vaszary életművében - elég, ha csak az iparművé
szeti m u n k á k r a g o n d o l u n k , melyek t ö b b kiállítási dí
j a t is hoztak Vaszarynak. Ugyanígy érvényes az is, hogy Vaszary 1900 előtt is fest p l e i n - a i r naturalista
életképeket, így a Kislány paradicsomos kosárral с képet.)
Az említett szemléletmód egyfajta materiális érzé
kenység, ez o l d j a fel az 1896-1900-ig terjedő szecesz- sziós szimbolizmust. Az Aranykor vagy az Á d á m és Éva szimbolikus nyelvezetével (legyen az a német, vagy a francia eszmeiség k ö r é b ő l ) ekkor hagy fel V a szary, és a vizuális élmény, a látvány, a megjelenés ereje f o g l a l k o z t a t j a . Egymással feleselő szimboliszti- kus motívumok k o r á b b i párhuzamos alkalmazása után Vaszary eredendő szenzualizmusának végleges kibontakozása így 1900-tól keltezhető. Lényegében az áttételekre, jelképekre, szimbolikus t a r t a r m a k r a a p - p e l l á l ó képalakítás már nem szakítja meg az élet
művet a k é s ő b b i e k b e n sem - eltekintve 1-2 b a n á l i s egyszerűsítésű műtől, melyek az életmű 'második ré
széből származnak ( K e l e t - N y u g a t , Telepátia, G u i l l o tine című képek) - i t t i n k á b b a divatos téma r a g a d hatta meg Vaszary f a n t á z i á j á t , mintsem egyéni érzé
kenysége h a n g o l ó d o t t ezekre a p r o b l é m a k ö r ö k r e . A szenzualizmus felülkerekedése k é t okból eredez
tethető Vaszarynál.
1. Az egyik d e t e r m i n á l ó tényező személyes j e l e g ű , egyéni t e m p e r a m e n t u m a és személyes ízlése h a t á rozza meg.
2. A második t á r s a d a l m i eredetű és Vaszary p o l gári neveltetésével f ü g g össze.
Vaszary szenzualizmusának egyénisége az egyik m e g h a t á r o z ó j a . Akárcsak Rippl-Rónainái, ez n á l a is lényeges alkati kérdés. Kisiparos és paraszti család késői leszármazottja, alapvetően józan lényétől t u l a j
d o n k é p p e n i d e g e n m a r a d t mindvégig a misztikum és az irracionalizmus. Realizmusa, sőt dekoratív stilizá- ciója is mély természeti d e t e r m i n á c i ó b ó l f a k a d t . N o h a magas i n t e l l i g e n c i á j a és p o l g á r i t a n í t t a t á s a révén a p o l g á r i műveltség elemeit közvetlenül is m a g á b a szívhatta, az értelmiségi lét e r e d e n d ő intellektualiz- musát mélyebb, ösztönösebb régiókból f a k a d ó d i n a mikus életigenlése, k i r o b b a n ó impulzív e n e r g i á j a m i n d i g ellensúlyozta. Szenzuális a l a p d o m i n a n c i á j á t a későbbi életmű Is i g a z o l j a .
Rátérek a 2. tényező elemzésére. Vaszaryt széles érdeklődési köre, e u r ó p a i műveltsége a századfordu
ló új értelmiségévé avatja. A progresszív magyar ér
telmiség ekkor ismeri fel, hogy nyugathoz viszonyítva milyen késésben vagyunk. Új g o n d o l a t o k terjednek el, a természetlátás ú j , friss elvei. Érzékeltetésül Her
mann István t a n u l m á n y á t szeretném segítségül hív
n i , melyet a V i l á g o s s á g egyik számában j e l e n t e t e t t meg G o n d o l a t o k a Pán h a l á l á r ó l címmel.3 Ebben elemzi azt a különbséget, ami a XIX. századi historiz
mus és romantika természetlátása és az ezt követő új impresszionista és naturalista természetszemlélet kö
zött f e n n á l l . Alkalmazva a végkövetkeztetéseket: V a szary Aranykor, i l l . Á d á m és Éva s z i m b o l i k á j á b a n
még felismerhető a korábbróil eredeztethető r a m a n - 1. HAULISCH LENKE: Vaszary. Bp. 1978. 19. o.
2. PERNECZKY GÉZA: Vaszary János. Bevezető tanul
mány a Vaszary biográfiához, Kaposvár, 1970.
3. HERMANN ISTVÁN: Gondolatok a Pán haláláról. V i lágosság, 1979. 8-9. sz. 509. o.
VASZARY JÁNOS MÜVEI A SOMOGYI KÉPTÁRBAN 159
tikus g o n d o l a t , ami lemond a természet megismerésé
nek lehetőségéről. A természetet egyfajta titokzatos, sejtelmes lényeggel, misztikával azonosítja. A szen- zualizmust i t t még erősen ellensúlyozza az i r r a c i o n á lis élmény.
Az új természetelvűség, o m i t a naturalisták és az impresszionisták fedezték fel és amely Vaszaryt is be
folyásolta, aimbivalens értelmezésű. A természet visz- szaadására való ilelllkes törekvés, a természetes á l l a potok iránti rajongás már nem a természettel azono
sítja, h a n e m a természetből eredezteti a misztikumot.
Az anyagelvűség himnusza ez, egy ú j f a j t a m á g i a , át
értelmezett és mégis érvényben m a r a d ó természeti d e t e r m i n á c i ó . Péter A n d r á s kb. ezt érezhette meg Vaszary k o r a i műveiben, a m i k o r a „ m é l y e n á t é l t na
t u r a l i z m u s " p a r a d o x o n á r ó l beszél.4 Hogy az a n y a g i ság e felmagasztalását képhez is kössük, e l e g e n d ő a Fürdő utam с képen titokzatos, sejtelmes atmoszférá
b a n f e l d e r e n g ő női alktrd g o n d o l n u n k . Vaszary kije
lentése szerint ,,a természetből csak k i i n d u l n i , vagy ar
ra szuggesztív erővel emlékeztetni is e l é g "5 - ezt a ter
mészeten a l a p u l ó elvonatkoztatást hangsúlyozza.
Végsősoron így a XIX. század végi modern n y u g a t i művészet esztétikai vonulatához csatlakozik Vaszary, miközben a g o n d o l a t o t a XX. századot indító magyar t á r s a d a l o m b a ülteti.
Az érzéki látvány (hitelességén a l a p u l ó szuggesztió ezek szerint bonyolult, k é t a r c ú j e l e n s é g . Vaszary szen
zuaíizimusa egyrészt zömökebb, rusztikusabb, m i n t a f r a n c i á k o n érlelt Rippl-Rónaié, másrészt t a r t a l m a z e g y f a j t a anyagiságból kinövő mágiát, a m i t Péter A n d r á s á t é l t naturalizmusnak nevezett.
Vaszary szenzualizmusának a felvázolt ikét fő i r á nyon kívül más színező jegyei is v a n n a k . A követke
zőikben erre szeretnék 'kitérni. Egyéni, mindenki más
t ó l megkülönböztethető j e l l e g ü k a festő e l ő r e m u t a t ó lehetőségeit és (korlátait is kijelölik. Látni f o g j u k , hogy a két f o g a l o m bizonyos é r t e l e m b e n egymás d u á l i s a , együttes alkalmazásuik az é l e t m ű b e n n e m volt sze
rencsés.
Vaszary festészetének sajátja egyfajta intenzív lo
bogós, dinamika. Ez a valóság birtokbavételének olyan festői eszközével történik, a(mi az expresszivitást is eszünkbe j u t t a t j a . A féktelen izzás, k i r o b b a n ó e n e r g i a t u l a j d o n i k é p p e n lehetőség Is az expresszivi
tás i r á n y ó b a . Hogy erre vonatkozóan kezdeményezé
sei is voltaik, bizonyítja egy 1905-ből származó fest
mény, a kaiposvári Tengerpart. A (képek v i z s g á l a t á n á l hivaitkozni f o g o k expresszív h a t á s ú d i n a m i k u s f o r m á i
ra úgy, mint az 1900-1907-ig t a r t ó időszak egyik p r ó bálkozási m ó d j á r a .
Vaszary életművét tekintve a 20-os években is k i bontakozott bizonyos expresszivitás hosszabb-rövi
d e b b l a p p a n g á s u t á n , d e felemás m ó d o n . M i volt az a tényező, a m i [meggátolta teljes kifejlését?
Tudjuk, hogy Vaszaryban f i a t a l k o r a óta é l t meste
re, Székely Bertalan á l t a l beléoltott 'normatív arány
rendszer. Ennek f o r m a i 'klasszicizmusától soha nem t u d o t t m e g s z a b a d u l n i - m i n d v é g i g ragaszkodott li
beralizmuson alapuló szépségeszméjéhez. 1905 kö
rül is az érzéki, szép látványhoz fűződő vonzódás m a gyarázza azt a tényt, hogy Vaszary az expresszív ere
j ű f o r m a a d á s helyett a tetszetősebb, színesebb i m p resszionizmusnál 'köt ki 1907-ben.
Végsősoron éhhez az érzéki szépség eszményhez va
ló túlzott ragaszkodása követlkeztében nem meri vál
lalni később sem a kifejezés szubjektivitását, a követ
kezetesen diszharmonikus f o r m á k a t - nem is beszél
ve azokról a lelki tartalmaikról, melyek mind az ex
presszionizmus s a j á t j a i .
A két törekvés közti ellentmondás más-más alak
b a n , más-imás m e g f o g a l m a z á s b a n , d e m i n d u n t a l a n e l ő b u k k a n Vaszary nyilatkozataiban is. Az érzelmi k i fejezés fontosságát hangsúlyozza a már idézett, hí
res mondataiban a természeten a l a p u l ó szuggesztív ábrázolásról. E kijelentés mellett a másik o l d a l r ó l a
„természetben lévő nagy (harmóniákra" hivatkozik.6
Az egységes stílus eszménye befolyásolja a század e l ső éveinek munkáit is.
III.
Haulisch Lenke a nagyvárosias interieur-képek sorozatát 1900-1905-ig t á j o l j a . A lkutatók szerint e d d i g t a r t a Vaszary á l t a l is megvalósítani kívánt stí
lusegység i d e j e . A változás i r á n y á b a t ö r t é n ő t a p o g a tózás eszerint az 1905-ös spanyol ú t után kezdődik - a k o r á b b i „ á l l a n d ó s u l t h a r m ó n i á k r a " k o n c e n t r á l ó képalakítástól az impressziók k i b o n t a k o z t a t á s a i r á nyába.
A képek vizsgálata során tapasztalni f o g j u k , hogy a „ s t í l u s b o n t á s " már k o r á b b r ó l , 1904-től meginduilt.
Fülep Lajos - h a nem is (konkrét f o r m á b a n , d e az 1905-ös alkorszakjhatárt (kérdőjelezi meg egyik k r i t i k á j á b a n .7 Szerinte Vaszary 1905-1906-os képeinek ( g o n d o l j u n k a H ö l g y (kutyával, a (Merengő leány feketé
ben, Interieur с. képékre) színesedése „ . . . nem j e lent lényegében változást, mert nem azon nyugszik, hogy a természetben új i g a z s á g o k a t l á t o t t meg, h a nem azon, hogy f i n o m í t o t t a p i k t ú r á j á t " . Az 1906-os szalonképéket - bár t ö b b színnel, d e még m i n d i g sö
tét a l a p h a n g g a l - a k é p v á g á s , az alakok t é r f o g l a l á sa, a kompozíció és a leszorítoijt k é p i atmoszféra csakugyan közelebb hozza a k o r á b b i alikotásokhoz, így a Tükör előtt-höz is, mint az 1907-es t á g pertspék- tívájú Reggeli a s z a b a d b a n , Á l a r c o s b á l , vagy a V e n d é g l ő teraszán с impresszionista képékhez.
Az eimlített rokon festészeti elemeikre hivatkozva a sötét p o l g á r i interleur-képek sorozatát t á g a b b a n sze
retném értelmezni, az 1905-1906-os éveket is i d e ért
ve.
4. PÉTER ANDRÁS: Magyar művészet története, Bp. 1930.
154. o.
5. LÁZÁR BÉLA: Vaszary János, Bp. 1923. 21. o.
6. LÁZÁR BÉLA: Vaszary János, Bp. 1923. 7. o.
7. FÜLEP LAJOS: Vaszary János képei. Magyar Szemle, 18. évf. 1906. 13. sz. 207. o.
160 GÊGER MELINDA
A t a r t a l m i - i k o n o g r a f i k u s rész vizsgálatánál az 1906- ig keletkezett műveket együtt szeretném vizsgálni, mert ebbőil a szempontból n e m sok ú j a t hoztak az 1904-1906-ig t a r t ó á t m e n e t i évek. Néhány jellemző, egységes vonással össze is fogílalhatjuk őket.
1900-1906-ig Vaszary n a g y p o l g á r i k é p e i n e k j e l l e g zetes t e m a t i k á j a a sötét interieurben elhelyezett egy vagy két nőalak. A kompozíció lényegét, fő m a g j á t az ember a l k o t j a . A k é p e k általaiban rafinált, szűk k é p - kivágásúak, hogy a fontos motívumra k o n c e n t r á l j u n k . A századvég jellegzetes, démonikus végzetasszony-tí
pusa Vaszary képein megszelídül, szolid külsőt, egy
szerű m o z d u l a t o t kap. M i n t e g y szalonképessé válik, a polgári ízléshez i d o m u l .
Az alkotások m i n d e g y i k e a n a g y p o l g á r i szalon köz
n a p i , vagy é p p e n intim szituációiba p i l l a n t . Rendkívül fontos, hogy Vaszary a p r o b l é m á t olyan módon o l d o t t a m e g , amedy szakított a XIX. századi életképfesté- szet és a p o l g á r i szalonok z s á n e r t e m a t i k á j á n a k vilá
g á v a l . Akárcsak Rippl-Rónai, ő is k i l é p e t t a müncheni realizmus és naturalizmus elemeinek vulgáris ötvözé
séből kialakított, divatos anekdotikus életképfesté
szetből. Vaszarynál az ábrázolt szituáció (fürdés, o l vasás) pusztán csak ürügy a szép emberi alak m e g festéséhez, így az anekdotikus elemeik helyébe a fes
tői motívumok kerülnek - már csak a szűkszavú t ö mörítés é r d e k é b e n is. Az e m b e r t ezért minimálisra re
d u k á l t tárgyi környezet veszi k ö r ü l . A szereplők — k ü lönösen a k o r á b b i képeken - a jelzett szituáció elle
nére sincsenek tényleges k a p c s o l a t b a n egymással.
Az epikus elem érzékelhetően e l h a n y a g o l h a t ó , a tar
t a l m i összefüggés laza (Tükör előtt), i d ő n k é n t nem is egyértelmű.
Különösen a k o r a i , 1904-ig t e r j e d ő időszakban gya
kori a j o b b á r a r u h á t l a n és egy ruhás n ő a l a k össze- k o m p o n á l á s a . A téma (fürdés, fésülködés) itt is ürügy az akt ábrázolására. Jellemző, hogy a mellette elhe
lyezett másik f i g u r a á l t a l á b a n h o m á l y b a n m a r a d vagy nem olyan koncentrállt elhelyezésű. M é g i s a r u h á t l a n ó l a k a r a f i n á l t megvilágítás ellenére sem erotikus - j o b b á r a a természetesnek ható elhelyezés, a mozdu
l a t hitelessége és a színezés m i a t t . Vaszary is, akár
csak Csók István, a szenzualista természetű érzéki szépség életvidám m e g ö r ö k í t ő j e . összehasonlítva ket
t ő j ü k aktábrázolásait, meg k e l l á l l a p í t a n i , hogy míg Csók 1905-től k e z d ő d ő sorozatán vérbelli impresszio- nisztikus hevülettel, enyhe erotikával rögzíti a lát
ványt, Vaszary egyfajta bensőséges hangulatot köz
vetít. Vaszary m é r t é k t a r t ó b b C s ó k n á l , az érzéki be
nyomások közt m é g szelektál. A Nők t ü k ö r r e l , a Für
d ő u t á n , vagy a Tükör előtt, a sorozat l e g k i v á l ó b b d a r a b j a i az említett bensőséges légkörnek enyhén me
lankolikus, lírai objektivációi.
Természetesség és mesterkéltség ráfinállt ötvözete a Vaszary-féle h a n g u l a t . A f r a n c i a századvég kifino
multságát, a nagyváros enyhe d e k a d e n c i á j á t ötvözi a l'art pour l'art artisztikumával. Bár közvetlen hatás nem m u t a t h a t ó k i , Degas, Renoir és Lautrec v' i g á t
is i d é z i . És b á r Vaszary k é p e i n is a l e g f o n t o s a b b mo
tívum a sejtelmesen sugárzó szép női a l a k , lényeges, hogy semmiféle elvont, szimbolikus eszmét nem jelké
pez, holott m a g a a téma is, a felöltözött és a ruhát
lan alak párosítása hasonló képzettársításra s a r k a l l . M i sem bizonyítja Vaszary szenzualizmüsát j o b b a n , m i n t ez a szinte m á g i k u s e r e j ű , mégis szenvtelen k i tárulkozás, az a n y a g i természeti szépségbe való b e l e - feledkezés.
Az emberi test ö n m a g á é r t való, egyszerű, természe
tes megjelenése művészettörténeti korszakokban f e l f e l b u k k a n ó téma. Vaszary esetében nem csak a képi atmoszféra, a t a r t a l o m is m o d e r n f r a n c i a e l ő k é p e k e t idéz. M a n e t O l y m p i á j á t , Degas öltözködő táncosait, Renoir aktjait, M a i l l o l szobrait - sőt t á v o l r ó l G a u g u i n n ő a l a k j a i t is — távoli reminiszcenciákat más-más k i fejezési f o r m á b a n Vaszary képei l á t t á n . Közös elemük e g y f a j t a természetes testiségen a l a p u l ó h a r m ó n i a — messze a „ b e t e g r e h a l v á n y í t ó " g o n d o l a t t ó l . Az a n y a gi szépség ö n f e l e d t b o l d o g s á g á t s u g a l l j á k . Vaszary nem megy a gondolatfűzésben oly messzire, m i n t a franciák, de ezzel rokon képzeteket közül. Bár n á l a szó sincs v a l a m i f é l e t r a d í c i ó n a l a p u l ó képsorról sem szellemi, sem d i r e k t strlushatásban, mégis e b b e n a közegben mozog.
Az emberábrázolás szinte azonos megközelítését a d j á k a n a g y p o l g á r i képekikel p á r h u z a m o s a n festett paraszti t é m á j ú életképek is, sőt a későbbi é l e t m ű szakaszok emberábrázolására is jellemző ez a felfo
g á s . Vaszary a magyar p a r a s z t o t is e r e j e , szépsége t e l j é b e n , m o n u m e n t á l i s a n festi. Érzelmi indíttatású motívumöikika'l nem kísérletezik, a szociális p r o b l é m á k is távol á l l n a k t ő l e . M o n u m e n t a l i t á s a t ö b b e k között a szenvtelenségébői is a d ó d i k . (Szolgalegény, Somo
gyi legény lovakkall.)
Személytelensége az interieur-sorozaton o d á i g megy, hogy az a l a k o k arca legtöbbször h o m á l y b a n m a r a d , vagy elfordítják a f e j ü k e t — végsősoron így Vaszary a személyes jegyeket mellőzi. Ó h a t a t l a n u l eszünkbe j u t az a művészetben XX. századi g o n d o l a t , ami a szobrászatban a torzót k i t a l á l t a : a szellem su
gárzását kizárva a nőt pusztán saját testével a z o n o sította.
Ez az ábrázoiásmód az 1900-as évek elején merész
nek számított. Nem is az erőteljes realizmusú parasz
ti életképekben, amikre Vaszary még elismerést is k a p o t t (Részesaratók), h a n e m a p o l g á r i a k t k é p e k e n . A f e l f o g á s m ó d elsősorban a n n a k a p o l g á r i rétegnek volt ú j , amelyik még nem t u d o t t közvetlenül b e k a p csolódni a nemzetközi kulturális á r a m l a t o k b a . Érde
kes, hogy a k o r konfliktusai — a nem egységes p o l gári osztályon b é l ü l - esztétikai síkon is jelentkeztek.
Vaszary mindenesetne 1904 után egy i d ő r e f e l h a g y az aktképekkel, d e e m b e r á b r á z o l á s á n a k magva ez a felvázolt Vaszary-féle eszmeiség m a r a d .
Eddig az 1906-ig j e l ö l t időszak n a g y p o l g á r i képeit t e m a t i k a i jellegzetességük a l a p j á n f o g l a l t u k össze.
VASZARY JÁNOS MŰVEI A SOMOGYI KÉPTÁRBAN 161
IV.
A t o v á b b i a k b a n a f o r m a i rész a n a l i z á l á s á t a So
mogyi K é p t á r gyűjteményéből származó (képekkel i l - lusztráJjuk. Segítségükkel az 1906-ig terjedő i d ő t szemléletesebben t a g o l h a t j u k a natura lista-poszt
impresszionista időszak, a n n a k felbomlása és az u t á na következő iránykeresés s z e m p o n t j á b ó l .
A f o r m a i rész elemzése előtt egy meghatározást szeretnék megvizsgálni, ami erre az intervallumra vo
natkozik. Szabadi Judit az 1905-ig terjedő időt, így a Haulisch Lenke általi nagyvárosias életképek téma
csoportjaként m e g j e l ö l t d a r a b o k a t is ( N ő k t ü k ö r r e l , Fürdő u t á n , Tükör előtt) az illuzórikus és dekoratív látásmód összekötésének határozza m e g . A m e g n e vezett életképek sorozata ezek szerint á t m e n e t e t ké
pez a síkművészet i r á n y á b a , egészen az iparművésze
ti alkotásokig.8
V a l ó b a n , Vaszary még 1904-ben is alkot jelentős műveket dekoratív szecessziós stílusban, ám ez a for
manyelv nem a festészeti, inkább az iparművészeti munkákon teljesedik ki, ezen belül is népi-paraszti t é m a k ö r ö k b e n . (Vásárosok, Jegyespár.) Előzményei nem az o l d o t t festőiségbe már 1904-ben átcsapó p o l g á r i interieur-sorozatban keresendők, hainem az
1. kép: A festő testvérének portréja, 1890-es évëk közepe
1900-as éveik e l e j é r ő l származó g r a f i k á k b a n ( p l . ilyen az 1903-as d o t á l á s ú M e g á l l ó h e l y ) . Ezekben a d e k o r a tív rajzokban dolgozza fel a külváros, a f a l u életképi jeleneteit.
A következőkben vegyük sorra a Somogyi Képtár t u l a j d o n á b a n lévő, e b b ő l az időszakbóI keltezhető alkotásokat.
1. kép. A festő testvérének portréja. ( O l a j , vászon 120x85 cm Lsz. 82. 3. 1. Jelzés nélkül.) Keletkezése az 1890-es éveik közepe bájára t e h e t ő , a Fekete k a l a pos nő után, d e a századforduló előttről — a d e k o r a tív és p l e i n - a i r - n a t u r a l i s t a jegyek együttes a l k a l m a z á sa miatt. Az arc és a lkéz kötött n a t u r a l i z m u s á t az m a gyarázza, hogy családi portré, nem reprezentatív célt szolgál.
A múzeum a Vaszary c s a l á d leszármazottaitól v á sárlás során j u t o t t hozzá. Nagy, zöld l o m b ú fátk előtt á l l ó fehér ruhás lányt ábrázol p r o f i l b a n . Feltehetően a festő r o k o n s á g á b ó l valaiki, esetleg egyik leánytest
vére. A markáns a r c é l , a széles, k i u g r ó j á r o m c s o n t és a m o n g o l vágású szemek — Vaszaryra is jellemző vo
nások. Nem tartozik az á l t a l u n k kiválasztott p o l g á r i interieur-képek sorozatába, d e így is érdemes m e g vizsgálni, mint k i i n d u l ó p o n t o t a viszonyításhoz.
2. kép: Nyári lak, 1896.
8. SZABADI JUDIT: A magyar szecesszió művészete, Bp, 1979,
162 GÉGER MELINDA
1893-94-ben Vaszary Párizsban j á r t . Ekkor, máso
dik franciaországbelli tartózkodása a l k a l m á v a l - rész
ben Rippl-Rónai hatására - figyelni ikezdi a d e k o r a - tív-stilizáló formanyelvet a l k a l m a z ó festőket. A leány
a l a k ruházata és a környezete - tanúsítva az érdek
lődést - a f r a n c i á s , dekoratív vonalritmusra é p ü l . Előremutató, hogy egyértelmű folthatások emelik ki a r u h a a n y a g és a háttér rétegeit. Jellegzetes Vasza- ry-jegy a dinaimiikus ecsetkezelésből f e l é p ü l ő forma, a kissé csavart, szecessziósán keresett beállítás.
Szintén nem a p o l g á r i interieur-képek sorozatába tartozik a Nyári lak с (2. kép) kisméretű alkotás.
M é g i s érdemesnek t a r t j u k a b e m u t a t á s r a , a n n á l is i n k á b b , mert Vaszaryék kaposvári lakásának, a festő szülőházának belső u d v a r á t á b r á z o l j a . Ez a ház ma is áll még, műemléki felújítása 1990-ig vár
h a t ó . Az Április 4. utca 9-es számú, utcára néző a b l a k ú boltíves lakásban ma már nem minden szo
b á t Iáiknak a t u l a j d o n o s o k . ( O l a j , falemez - 35,5x25,5 c m ; leltári s z á m a : 55 333. Jelzés j o b b r a l e n t : Vaszary J. 1896.) A Rippl-Rónai Ö d ö n gyűjteményből szárma
zik. L a l a k ú belső épületszárnyat á b r á z o l , előtte sár
ii
•
ga-zöld színben jellegzetes, g ö m b ö s - k o r o n á j ú fákkail.
Az előtérben balra lent egy zöld bokor részlete lát
szik. A festő egyik otthoni tartózkodása a l k a l m á v a l készítette a kis .plein-air vázlatot a szülői házról, ü d e színfoltjai, nagyvonalú festésmódja kellemes alkotás
sá teszik.
A Somogyi Képtár e b b ő l az i d ő b ő l még egy szép t á j k é p e t őriz. C í m e : Meze/ kocsiút. 3. kép ( o l a j , vá
szon, 56x73 cîïi; leltári szám: 8 1 . 2. l . j jelzés j o b b r a l e n t : Vaszary János). A múzeum aukciós vásárlás so- rán j u t o t t hozzá. A k é p e n távoli vízpart felé közeledő kocsiút l á t h a t ó egyenletes sík t e r e p e n . A szecesszió
sán körvonalazott, t ö m ö r ecsetvonásokkall jelzett for
mák valószínűsítik, hogy az 1890-es évek közepén ké
szülhetett a k é p , t a l á n a Balaton északi p a r t j á n . A keresetlen téma egy k ö n n y e d é n e l ő a d o t t halvány zöld, kékeslila színösszhangra k o n c e n t r á l t festői é l
ménynek biztosított érvényesülést.
A számunkra érdekes időszakból, a századforduló első éveiből származik két aktkép. Egymáshoz i d ő ben nagyon közelálló alkotásokról van szó.
3. kép: Mezei kocsiút, 1890-es évek közepe
VASZARY JÁNOS MŰVEI
4. kép: Álló akt, 1900.
4. kép. Tanulmány j e l l e g ű az Álló akt. ( O l a j , v á szon; 56,3x47 cm. Lsz. 77. 7. 2. Jelzés nélkül.) Aukciós vételből származik. H á t t a l átló vörös h a j ú női aktot ábrázol sötétzöld e g y n e m ű háttér előtt, mindkét kar
j á t behajlítva .modellszerű b e á l l í t á s b a n . A századfor
d u l ó éveit idézi erőteljes naturalizmusa. Kb. az 1900- as év idejére tehető keletkezése, az Á d á m és Éva i d e j é b ő l . A színezés i t t is a zöld háttér és a f e l v i l l a n ó vöröses h a j ellentétére é p ü l . A test zöldessárga t ó n u sa és a f o r m á k a t 'körbeíró eosetkezelés az 1898-as Aranykor kettős szempontjaihoz á l l k ö z e l : a zöldes, természetellenesen iható reflexszínek és a megformá
lás p o n t o s s á g á t tekintve. A szinte rusztikus hatású naturalizmus f i n o m o d i k az 1901-es Női akton.
5. kép. ( O l a j , vászon, 70x60 cm, lsz. : 77. 7. 3., jelzés balra l e n t : Vaszary 1901.) A múzeum vétel útján j u tott hozzá. Igényesebb megformálású mű, mint az előző. Sötét háttér e l ő t t deréktól fölfelé ábrázolt, vö
röses h a j ú , félmeztelen n ő t ábrázol, aki l e h a j t o t t ar
cát eltakarja j o b b kezével. Enyhén ikeresett a mozdu
lat, d e a száraz precizitású naturalizmus már líraibb atmoszférába megy át. Térkitöltése j o b b , a f i g u r a mozgásával szervezi be a f e l ü l é t e t minden i r á n y b a n . A szűkített, f i g u r á r a 'koncentráló képkivágás jellegze
tes .komponálásl mód Vaszarynál. A t a r t a l m i rész elemzésénél is u t a l t u n k az ellentétes viszonylatok kedvélt módszerére (Fürdő után), ez a vonás a művek stiláris-kompizíciós elemzésénél is f e l t ű n ő j e l e n s é g . A tömegek lassú mozgása, a szűk kivágások dinamiz
musa, egy-egy hangsúlyos vonalegység a sajátos, erő
teljes Vaszary-Jkompozíció s a j á t j a .
SOMOGYI KÉPTÁRBAN Г63'
5. kép: Női akt, 1901.
A térábrázolás minimális, l e g f e l j e b b a f i g u r a elhe
lyezkedése, mozgása utal egy szűk rétegtérre. V a szary ekkor még g y a k r a n leszűkíti, két sík közé zárja az a l a k o k a t , behatárolva azt a jelenségkört, életkö
zeget, amelyben lélegeznek. Nem egymás mögé, h a nem egymás mellé rendel szívesen t á r g y a k a t , e m b e reket.
D o m i n á n s jegy még a lineáris b e h a t á r o l t s á g , a vo
nal karakterizáló szerepének kiaknázása. Ez szecesz- sziós örökség. Az 1901-es képen is még t a n ú i . va
gyunk a lineáris karakter á l t a l létrehozott tömbszerű behatároltságának. Itt még nagy f o r m a c s o p o r t b a n ér
vényesül a Vaszary-féle l e n d ü l e t .
Az á l l a n d ó s u l t viszonylatok érdekében a kompozíció motorikus szervezettsége a lassú mozgásokat, a nagy, nyugodt felületeket hagyja érvényesülni. A képmezőn belül kisebb mozgások nem j e l e n t e n e k lényeges hangsúlyt. A szecessziós posztimpresszianizmus ehhez hasonló lírai megfogalmazása az 1903-as Fürdő u t á n с k é p e n éri el csúcspontját.
6. kép. Sajátosan m ó d o s u l n a k az e l m o n d o t t a k az 1904-es d o t á l á s ú Tükör előtt című k é p e n . ( O l a j , vá
szon, 95x83 c m , leltári s z á m : 75. 6. 1. 4., jelzés b a l r a f e n t : Vaszary J. 1904.) A múzeum a u k c i ó n vásárolta.
A sötét a l a p h a n g ú , zöldes-fekete tónusú k é p e n egy á l l ó női a k t fésülködik aranykeretes tülkörrel szemben.
A k é p bal s a r k á b a n , az e l ő t é r b e n egy felöltözött f e kete, kesztyűs, kalapos nő felsőteste látszik, kezében p a p í r l a p o t tart. Az előtérben á l l ó asztalon középen egy virágcsokor látszik.
164 G ÉGER MELINDA
6. kép: Tükör előtt, 1904.
A monokróm, f o j t o t t színezés a r r a u t a l , hogy Vasza- ryt még 1904-ben befolyásolja a Puvis d e Chavannes szellemében f o g a l m a z o t t stíluseszmény. M e g kell a z o n b a n jegyezni, (hogy nála nem t u d u n k közvetlen, direkt hatást k i m u t a t n i , k ü l ö n ö s e n nem beszélhe
t ü n k egy mester h a t á s á r ó l . A kutatók szinte egyönte
t ű e n megemlítik a f r a n c i a Carriere-t, akinek művei h a s o n l ó a t m o s z f é r á j ú a k . A z o n b a n míg Carrière az elmosódó f o r m á k a t p a t e t i k u s - m o r á l is szimbólumvilág- b a n alkalmazza, Vaszarynál ez mindössze h a n g u l a t i e l e m .
Carrière-л kívül valószínűleg Rippl-Rónai korai franciás stílusa is befolyásolhatta Vaszaryt. Tudjuk, j ó k a p c s o l a t b a n á l l t a k egymással, figyelemmel követ
ték egymás m u n k á j á t . 1903-ban, t e h á t a jelzett p e riódus idején Iközös kiállítást is szerveztek. Egy Lyka Károlynak címzett Rippl-Rónai levél a l a p j á n követ
keztethetünk arra, h o g y a két kaposvári származású festőt közös szellemi bázis indíthatta a kiállítás g o n d o l a t á r a .
A t é r á b r á z o l á s jóval b o n y o l u l t a b b a k o r á b b i a l k o t á s o k é n á l . A 3 dimenziót veszi b i r t o k b a a festő - a
mélység illúzióját a t ü k ö r k é p i g vezető, egymást t a k a ró f o r m á k halmozása u t á n . Az ellentétes, átlós f o r m a csoportosítás a ikép b a l alsó sarkából i n d u l , spiráli
san befelé, a k é p középpontja felé tartva csavarodik.
Megszűnik a 'korábbi l i n e á r i s viszonylat, nem a körvo
n a l , i n k á b b a tónus jellemez téri helyzeteket. H o m o gén felület nincs is az egész képen, szinte m i n d e n
9. HAULISCH LENKE: Vaszary, Bp. 1978. 16. o,
7. kép: Női arckép, 1905.
részlete hullámzik, mozog, a széles indulatos ecsetvo
nások nyomán. Az élettelen tárgyak h a n g s ú l y t k a p nak (virágcsokor, újság, tükörkeret),
A színezés lényegében a sötét tónusú zöldes-sár- gá.'i-szürkékre, feketékre korlátozódik, de az előtérben elhelyezett virágcsokron a rózsaszín a későbbi színe
sedésre utal. Haulisch Lenke szerint ez már a követ
kező Időszakot jelzi.9 A Tükör előtt című kép az e l mondottak szerint az új irányba t ö r t é n ő t a p o g a t ó z á s t tanúsítja a Vaszary é l e t m ű b e n .
7. kép. Rendkívül finom az a kisméretű Női arckép, ami 1905-ből való, és a Rippl-Rónai Ö d ö n gyűjte
ményből került a múzeum t u l a j d o n á b a . ( O l a j , vászon, 56x45 cm, Isz. 55. 328., jelzése j o b b r a l e n t : Vaszary J.
1905.) V i l á g o s b a r n a h a j ú , fitos orrú nő h á r o m n e g y e d profilos mellképe. N a g y o n diszkrét, f i n o m a színezé
se i s : szeme kék, szája rózsaszín, bőre az orra körül szintén rózsaszínű, testszíne világos okker. Válla alatt mélyen d e k o l t á l t ruhája fekete színű. A h á t t é r vilá
goskék és sötétszürke. Tónusaikra érzékeny, f i n o m a n h a n g o l t színakkord jellemzi a kis képet, n a g y v o n a l ú an elegáns ecsetkezeléssel.
8. kép. Az 1905-ben Vaszary d é l - e u r ó p a i útja során festett Tengerpart című kép nem tartozik az elemzen
dők sorába. De ennek ellenére felhívjuk a figyelmet, hogy a d i n a m i k u s ecsetkezelés nyomán az elemi erők, a víz és kőszikla, felhő „ k ü z d e l m é n e k " ábrázolása ex
presszív erejű alkotást hozott l é t r e . ( O l a j , vászon.
VASZARY JÁNOS MŰVEI A SOMOGYI KÉPTÁRBAN 165
8. kép: Tengerpart, 1905.
62x79,5 cm, Isz.: 78. 7. 2., jelzés j o b b r a l e n t : Vaszary J. 1905.) Aukciós vétel. A képen j o b b r a magas, me
redek, zöldes-okkeres és zöldeskék t e n g e r p a r t lát
szik. Balra mélykék t e n g e r örvénylik, előtérben egy sziklával. A magas parton egy sötétszürke ház á l l . Az é g b o l t o n szürkés felhők k a v a r o g n a k .
Ezen a spanyolországi ú t j á n fedezte fel Vaszary a színek varázsát. A tüzes színek és az örvénylő szen
vedélyeket visszhangzó ecsetjárás r o b b a n ó e n e r g i á val t ö l t ö t t e meg néhány képét (Boleró).
A kaposvári p o l g á r i interieur-képek egyik szép d a rabja az Emlékezés című alkotás. ( O l a j , vászon, 70x 85 c m ; lsz.: 82. 9. 2.; j e l z é s : Vaszary J.) 9. kép. A múzeum aukciós vásárláson j u t o t t hozzá. Sötét szo
b á b a n vörös d r a p é r i á v a l letakart p a m l a g o n ülő női a l a k o t á b r á z o l , aki az előtte lévő p a p í r o k o n egy fényképet nézeget. A k é p b a l alsó s a r k á b a n egy asz
t a l részlete látszik, rajta könyvek, egy üveg és egy tányér v a n . A sötétkék háttérből az ablakba1! elmo
sódott arc t e k i n t a szobába. Az egész kép színhangja sötét, ebből izzanak elő egy-egy színes vörös, zöld, fehér ecsetvonásban a tárgyak egyszerűen, tömören jelzett f o r m á i . Könnyedén odavetett színes foltok elő
legezik a következő stíluskorszakot, a színek f e l o l d á sát. M í g a képet m e l a n k o l i k u s atmoszférája, sötét színű a l a p d o m i m a n c i á j a és viszonylag egybefogott felületei az előző képekhez uta'lják, a f e l t ű n ő e n j e lentékeny tárgyi elemek - szinte a f i g u r a rovására t ö r t é n ő — érvényesülése előre mutat. 1906 körül t á j o l h a t ó .
Az elemzett t é m a k ö r ö k b e n a naturalista-posztimp
resszionista időszak kb. 1900-1903-ig t a r t . A kemé
nyebb naturalizmus ezalatt lágy atmoszférájú, f i n o m , p u h a látványértelmezésbe megy át. A b e m u t a t o t t ké
pek j ó l illusztrálják, hogy 1904-1906-ig egy átmeneti időszak érvényes - t ö b b f é l e próbáikozási m ó d d a l . Vaszary ekkor helyezi a festői, plasztikai értékekét ú j
ra előtérbe a lágy dekoratív hatású posztimpresszio
nizmussal szakítva. 1907-től j u t érvényre érett, szinte erőszakos impresszionizmusa.
Ekkor Vaszary képeire a sokszínű világ részletgaz
d a g formái á r a m l a n a k be. Nem a kiemelt emberi lé
nyeg a fontos, h a n e m az egységes zsongás, a p r ó ele
mek összetett h a l m a z a .
10. kép. 1907-ből eredeztethető a Kézimunkázó nő című festmény is. ( O l a j , vászon, 75x40 cm, leltári szá-
166 GËGER MELINDA
9. kép: Emlékezés, 1906.
m a : 80. 4. 4., jelzése balra f e n t : Vaszary J. 1907.) Aukciós vásárlásból került a múzeumba. Sárga fényű a b l a k f ü g g ö n y mellett b a l r a liia ruhás, feltűzött h a j ú , kézimunkázó nőt á b r á z o l . A nő kék színű a n y a g g a l kárpitozott lka rosszékben ü l . A kép j o b b széléről hosz- szú levelű virág hajlik befelé. Jellegzetes színtársítá
sa az impresszionista korszakban Vaszarynafk a kék- sárga-lila együttes. Eloszló fényük derűs, új világot j e l e n t a festőnél. A lágy átmenetek, laza f e l ü l e t t a l á l - kozások jelzik, hogy Vaszary „ l a z í t o t t " e d d i g i mun
káihoz képest.
11. kép. V é g ü l a Somogyi Képtár szintén jelentős
nek számító t u l a j d o n a egy aukciós vásárlásról az ütő nő. ( O l a j , vászon, 61x51 cm, leltári s z á m a : 83. 43. 3., jelzése j o b b r a f e n t : Vaszary.) Fehér ruhás nő ül bar
na színű, nyitott szekrény előtt, egy ruhákkal t e l e r a kott p a m l a g szélén. Kezében fehér színű r u h á t t a r t . Sötét h a j a kontyba van feltűzve, f e j e fölött egy, a
szekrényből kilógó zöld ruha és a polcokon összehaj
t o g a t o t t fehérnemű látható. Tetszetős gyöngyház-szí
nekkel oldotta meg a festő a fehér textileken, az ar
con és a kézen eloszló reflexeket, bravúros a barna szekrény i n t a r z i á j á n a k kirajzolódó részlete. Temati
k á b a n , kompozíciós m e g o l d á s á b a n és atmoszférájá
ban rokonítható az előző festményhez. Tekintve még a képfelületen j ó l megfigyelhető ecsetkezelést is, az elmondottak a l a p j á n keletkezési ideje az előző alko
táshoz hasonlóan szintén 1907-re helyezhető. A de
rengő szobabelsők festésekor szerzett tapasztalatait a f i n o m a n átszűrődő fényekről a szabad teret á b r á zoló festményeken is alkalmazta. Talán ennek t u d h a tó be a fény sajátos, t o m p a felsejlése, ami p l . a Reg
geli a s z a b a d b a n с képen a szereplőkön és a kör
nyezeten szétterül. Haulisch Lenke n a g y m o n o g r á f i á - j á b a n Vaszary „ t i k k a d t n a k ígérkező nyár végi n a p j á r ó l " beszél1 0 - e késői impresszionizmus túlérettsé- gét ecsetelve.
10. HAULISCH LENKE: Vaszary, Bp. 1978.
VASZARY JÁNOS MŰVEI A SOMOGYI KÉPTÁRBAN 167
10. kép: Kézimunkázó nő, 1907.
V.
Vaszary eredendő hedonizmusa, az e l ő b b i e k b e n elemzett érzékiségen nyugvó szép látvány két ízben bontakozik ki az életmű egészét tekintve. Egyik a számunkra fontos 1900-1907-ig terjedő időszak, és a végére kibontakozó impesszionizmus, a másik a 20-as évektől lényegében a festő h a l á l á i g t a r t ó 19 évé. (A közbeeső intervallum képei nem számíthatók ide.
Ezek t u l a j d o n k é p p e n válaszok a v i l á g h á b o r ú tragé- d i á j á n a k hatására - a morális megrendülés t a n ú i . Intermezzo jellegűeket mi sem bizonyítja j o b b a n , mint az ,hogy Vaszary röviddel 1918 után újra visszatér eredeti témaköréhez, Ösztönös lénye végső soron
11. kép: ülő nő, 1907.
idegein maradt az akkor felvetődő t á r s a d a l m i - p o l i t i kai kérdésektől, sőt a művészetben új u t a k a t j á r ó progresszív-aktivista törekvésektől is.)
A két említett korszak, így az 1900-as évek kö
zepének impresszionizmusa és a húszas, harmincas évek könnyed szenzualizmusa között néhány k u t a t ó némi párhuzamosságot vél felfedezni. Péter András 1930-ban kiadott M a g y a r művészet t ö r t é n e t é b e n is arról beszél, hogy Vaszary soha nem t u d t a m e g t a g a d n i naturaliista-impressziioínista l á t á s m ó d j á t , sőt szerinte az utolsó korszakra egyfajta „expresszív i m presszionizmus"1 1 jellemző. Természetesen a két, o l dott impresszión a l a p u l ó látásmód között az emlí
t e t t korai és későbbi i d ő s z a k o k b a n t ö b b f o r m a i és kompozícióbeli eltérés is t a p a s z t a l h a t ó . M a g a Péter A n d r á s is utal megnevezésében egyfajta k ü l ö n b s é g re.
A 30-as évek fesztészete erőteljesebb, d r á m a i üt- köztetésekked t e r h e l t e b b és i n t e r n a o i o n á l i s a b b , f r a n c i á s a b b kötődésű, mint az 1900-as évek á b r á z o l á s a i , noha lényeges franciás hatás m u t a t h a t ó ki ebből a korábbi i d ő b ő l is.
Az 1900-1907-ig j e l ö l t időszakra érvényes - k ü lönösen a 20-as, 30-as évekhez viszonyítva - az erő
teljesebb társadalmi valósághoz kötöttség, egyfajta magyarosabb szemléletmód. Nem arról a magyarság-
11. PÉTER ANDRÁS: A magyar művészet története, Bp, 193Q. 154. p,
168 GÉGER MELINDA
ról von szó, amit a nemesi konzervativizmus a „ n e m zeti g é n i u s z " frázisának hangoztatásával követelt meg a művészi ábrázolástól. Vaszaryt az e u r ó p a i ma- gyarság megteremtése izgatta - nyilatkozatai konk
rétan u t a l n a k e r r e : „ M i Magyarországon nem Ázsiát, hanem Európát a k a r u n k t e r e m t e n i " , vagy (szinte ö n m a g á r ó l is szólva): „ A magyar géniuszban van any- nyi asszimiláló erő, aimennyi az idegen hatások ve
szélytelen felszívásához, beolvasztásához szüksé
ges."1 2 U g y a n a k k o r „ d ö n t ő f o n t o s s á g ú n a k a z o n b a n a f r a n c i a k u l t ú r á t karolta f e l ; a nagy i r a m b a n , ízlés- változásokban c s o d á l a t o t kelltett, hogy a f r a n c i a gé
niusz m i n d i g t u d o t t elsőrangú mesterekre m u t a t n i , akik az élen j á r t a k . "1 3
Körülbelül e b b e n a jegyben ötvözi n a g y p o l g á r i ké
peiben a f r a n c i á s a n modern, r a f f i n a i t világias ele
g a n c i á t és egyfajta zömökebb, vehemensebb f o r m a nyelvet, a m i a magyar valóság leíró jellemzője.
A magyar művészet t r a d í c i ó j á t örökölve Vaszary sem t u d o t t egy pusztán csak esztétikumon a l a p u l ó képi Világot felépíteni, a t á r s a d a l o m rezdülései, p r o b lémái nyilvánvalóan alakították művészetét.
Lényeges számunkra, hogy nem csak a századfor
d u l ó k ö r ü l i szecessziós időszak, illetve a paraszti n a turalizmus volt nagy eredmény Vaszary festészetében, h a n e m az ezt követő évek posztimpresszioinista, sőt impresszionista művei is. Mindez a p o l g á r s á g térhó
dítása, az ú j , nagyvárosiasodó szemlélet elterjedése szempontjából. Vaszary nagyvárosias k é p e i is a p o l g á r i e m a n c i p á c i ó r a törekvő modern magyar szelle
met sugározták a századfordulót követő években. A jellegzetes, diszkréten i n t i m , belterjes hatású képek így sokkal j o b b a n illeszkednek a magyar társadalomi közegébe, a modern festészet t a p o g a t ó z ó , ú j d o n s á g ra vágyó stíiusformátó törekvései közé, hisz a modern p o l g á r i értelmiség ekkor száll síkra erőteljesebben a t á r s a d a l m i progresszió, a polgári demokrácia meg
teremtése é r d e k é b e n . U g y a n a k k o r Vaszary p o l g á r i , sőt paraszti életképei is — mind a szecessziós, mind a posztimpresszionista és impresszionista időszakban az ember új világképét ö n t u d a t o s a n , optimista d e r ű vel ünnepelve - a b b a n a liberális-individualista szel
l e m b e n készültek, ami a századelő p o l g á r á n a k sa
j á t j a . Másrészt a magyar p o l g á r i fejlődés e l l e n t m o n dásait tükrözve a nogypolgári képek egy befelé for
duló, viszonylag szűk létszférát közvetítenek, — ami j ó l megkülönböztethető a kissé merészebb, fanya
r a b b , más levegőjű f r a n c i a „ e l ő k é p e k t ő ' l " .
A festő p o l g á r i világnézetét elemezve meg kell á l l a p í t a n i , hogy eszmeköre a n a g y m ú l t ú e u r ó p a i h u m á n p o l g á r i t r a d í c i ó n a l a p u l . Intellektuális szenzuailizmu- sa, liberális individuailizmusa a polgári fejlődés ren
d ü l e t l e n hitét is a d j a számára. A z o n b a n a n a g y p o l g á r i életforma szellemi viszonylatait is meghatározza
— eredményeit és k u d a r c a i t is ideértve. Mivel r a d i kális megnyilvánulásra, aktivista harcos kiállásra
12. PETROVICS ELEK és KÁRPÁTI AURÉL: Vaszary, Bp.
1941. XV. o.
13. BÁLINT JENŐ: Vaszary János művészete, Bp. 1927.
nem képes, sikerét a magyar polgári t á r s a d a l o m b a való szinte zökkenőmentes beilleszkedése is magya
rázza. Elegáns, finom „ ú r i e m b e r " - Korniss Dezsőt idézve - , a p o l g á r számára gyanús jegyek, az extra
vagáns, bohém viselkedés távol áll tőle. (Érdekes, hogy Rippl-Rónai lényében voltaik ehhez hasonlítható vonások — tanúsítja ezt a kaposvári életbe vatá ko
rántsem zökkenőmentes beilleszkedése.)
M í g Rippl-Rónai artisztikus, franciás képei 190ó-ig messzemenően agresszív f o g a d t a t á s b a n részesültek, Vaiszaryt, akinek i n s p i r á c i ó j á b a n szintén idegen h a tások összegeződtek, jóval h a m a r á b b f o g a d t á k el.
N a g y p o l g á r i körökben ő a „ m o d e r n e k " egyik legke
resettebbek festője. Rippl-Rónai kaposvári kisreaiiz- musa később sem olyan népszerű, mint Vaszary k é pei. O k a t ö b b e k között az is lehet, hogy Vaszary erő
t e l j e s e b b elemekkel o p e r á l , mint Rippl-Rónai. A tet
szetős felé is szívesen hajlik, ahogy Fülep Lajos írta róla 1906-os kiállításának k r i t i k á j á b a n : „ t ú l t e n g b e n ne az ízlés".1 4
M i n d e n tehetsége és jószándéka mellett is dúskál stílusbeli t ö b b é r t e l m ű s é g b e n , végső soron ez a j e l e n ség a t á r s a d a l m i megalkuvót is m a g á b a n rejti. Élet
műve egészét tekintve Vaszaryt tartózkodó magatar
tása az elegáns forma mesterévé avatta, aki libe
ralizmusával egy 19. századi h u m a n i t á s eszmét kép
viselt. Ez az elvont szépségeszmény a századforduló körüli Magyarországon még elegendő volt az új pol
gári ö n t u d a t kifejezéséhez, azonban kevés ahhoz, hogy felhívja a figyelmet a közelgő v i l á g h á b o r ú ve
szélyére. Az elemzett 1900-1907 közti periódus is ezt a kettős a r c u l a t o t mutatja, egy rendkívül tehetséges, igaz művész őszinte megnyilvánulásait az egyre la
b i l i s a b b helyzetű v i l á g b a n .
CÉGÉR MELINDA
I R O D A L O M
Bálint Aladár: Vaszary János új képei = Nyugat, 1912. 1.
köt. 653-654. p.
Czétényi Vilmos: Vaszary János művészete = Somogyi írás, 1960. 4. sz. 57-60. p.
Dömötör István: Vaszary János háborús rajzai = Művészet, 1915. 37-43. p.
Fülep Lajos: Vaszary János képei = Magyar Szemle, 1906.
13. sz. 207. p.
Genthon István: Az új magyar festőművészet története 1800-tól napjainkig. Bp. 1935. Athenaeum. 231. p.
Gerő Ödön: Vaszary János = Magyar Művészet, 1925. 5.
sz. 227. p.
Haulisch Lenke: Vaszary (János). 1867-1939. Bp. 1960.
Képzőmvészeti Alap. 27 t. (A művészet kiskönyvtára 22.) Haulisch Lenke: Vaszary (János). 1867-1939. 2. kiad. Bp.
1963. Képzőművészeti Alap. 32 p. 24 t. (A művészet kis
könyvtára 22.)
Haulisch Lenke: Vaszary. Bp. 1978. Képzőművészeti Alap.
29 p.
Hermann István: Gondolatok a Pán haláláról = Világos
ság, 1975. 8-9. sz. 509 p.
Kállai Ernő: Új magyar piktúra 1900-1925. Bp. 1925. Ami
cus. 22., 33., 34-35., 44-45., 77., 85. p.
14. FÜLEP LAJOS: Vaszary János képei. Magyar Szemle, 18. évf. 1906. 13. sz. 207. o.
VASZARY JÁNOS MÜVEI A SOMOGYI KÉPTÁRBAN 169
Kassák Lajos: Képzőművészetünk Nagybányától napjainkig.
Bp. 1947. Műkiadó. 26 p.
Képzőművészeti Főiskola 1937/38-1938/39. évkönyve. Bp.
1940.
Korner Éva: Magyar művészet a két világháború között. Bp.
1963. Gondolat-Képzőművészeti Alap. 5 p.
László Gyula: Vaszary János emlékezete. Kaposvár, 1967.
Somogy Megyei Levéltár. 32 p. 8 t. (Somogyi almanach 9.)
László Gyula: Vaszary János emlékezete = Művészet, 1967.
12. sz. 13-15 p.
Lázár Béla: Vaszary János = Művészet, 1906. 281-290 p.
A tanulmány önállóan kibővítve 1922-ben jelent meg.
Lyka Károly: A művészetek története. Bp. (1931) Singer és Wolfner. 395., 397 p.
Lyka Károly: Magyar művészet Münchenben 1867-1896. Bp.
1951. Művelt Nép. 61., 79., 80 p.
A magyarországi művészet története. 6/1. köt. Magyar mű
vészet 1890-1919.
Szabadi Judit: Vaszary János. Bp. 1981. Akad. Kiadó.
L'ensemble d e 'l'oeuvre de János Vaszary, fils de la ville d e Kaposvár, f u t conçu a u cours des pre
mières décennies d u 20e siècle, é p o q u e effervescente, p l e i n e d e g e s t a t i o n d e la p e i n t u r e (hongroise. Figure d e p r o u e d e l a sécession hongroise, Vaszary se pré- sente, entre 1900 et 1910, t o u t j e u n e , à des expo- sitions i n t e r n a t i o n a l e s importantes. C e sont en pre- mier l i e u 'Ses cartons p o u r tapisseries, ses oeuvres d'arts d é c o r a t i f s e t ses tapisseries a u style d e sé- cession q u i remportent un g r a n d succès à Pairis (1900), à Turin (1902) et à M i l a n (1906) par exemple.
Il est um des premiers peintres n o n g roi s à utiliser les a c q u i s d e l'art o c c i d e n t a l m o d e r n e de la fin du 19e
siècle et cela sans p e r d r e sa sensibilité t y p i q u e m e n t hongroise. Dans son oeuvre, des t r a i t s d e l'imp- ressionnisme, d u post-impressioininisme, d e l'expres- siortisme, voiire d u c u b i s m e h o n g r o i s s'entrelacent.
l ' a c t u e l l e é t u d e est consacrée à la période pré- coce d e f o e u v r e de Vaiszary: les é p o q u e s post-imp- ressioniste et impressionniste, en a n a l y s a n t en pre- mier l i e u des t a b l e a u x g a r d é s dans l a Pinacothèque d e Somogy. SUT la base d e leur c a r a c t é r i s t i q u e t h é - m a t i q u e nous lie nommons "série de t a b l e a u x sur la g r a n d e b o u r g e o i s i e " , p o u r les d i s t i n g u e r des t a b - leaux d e g e n r e réalistes représentant la vie paysanne, peints s i m u l t a n é m e n t à la série susmentionnée.
Les analyses laissent voir q u e Vaszary s'intéresse p l u t ô t aux thèmes " b o u r g e o i s " , cet intérêt est né sur la b a s e d e l a c o n c e p t i o n b o u r g e o i s e moderne du 20e siècle. C'est d a n s iles décennies d ' a v a n t et d'après d u t o u r n a n t d u siècle q u e la culture sensible, nerveuse des villes se r é p a n d en H a n g r h e . Les peintres r e p r é s e n t a n t l'intelligentsia progressiste hongroise, d o n t Vaszary, valorisent les résultats jus- t e m e n t d e cette c o n c e p t i o n nouvelle, b o u r g e o i s e d e Ja nature, t a n d i s q u e l'exemple d e l'impressionnisme
Márjás Viktor: A mai Vaszary — Magyar Művészet, 1935.
6. sz. 161-168 p.
Németh Lajos: Modem magyar művészet. Bp. (1968) Cor
vina. 192 p.
Pataky Dénes: A magyar rajzművészet. Bp. 1960. Képző
művészeti Alap. 61 p. 96 t.
Perneczky János: Vaszary János biográfia és bibliográfia.
Kaposvár, 1970. Palmiro Togliatti Megyei Könyvtár.
170 p.
Péter András: Magyar művészet története. Bp. 1930. Lam- pel. 2. köt. 169-170 p.
Petrovics Elek-Kárpáti Aurél: Vaszary. Bp. 1941.
Pogány ö . Gábor: A magyar festészet forradalmárai. (Bp.
1947.) Officina. 16., 54 p.
Pogány ö . Gábor: Magyar festészet a XX. században. Bp.
1959. Képzőművészeti Alap Kiadó. 79 p.
Rabinovszy Máriusz: Vaszary János = Magyar Művészet, 1930. 3. sz. 125-132 p.
Rózsa Miklós: A magyar impresszionista festészet. Bp. 1914.
Pallas. 268-270 p.
et du naturalisme français i n f l u e n t ausi g r a n d e m e n t sur l e u r art.
Dans l'art de Vaszary, les t a b l e a u x s'enracinant d a n s la sécession e t le symbolisme e t inspirés p a r cette c o n c e p t i o n bourgeoise d u m o n d e d u j e u n e peintre, c è d e n t l a place, depuis les a n n é e s 1900, u n e fois pour toutes à une vue matérialiste b a s é e sur u n e c e r t a i n e sensibilité, i l a conçu même a u p a r a v a n t des p e i n t u r e s i m p r é g n é e s cette c o n c e p t i o n , mais celles-ci sont nées p a r a l l è l e m e n t è des t a b l e a u x sym- boliques r a p p e l a n t des liens cachés. Cette sensibi- lité matérialiste iniflue p l u s t a r d d ' u n e f a ç o n f o n d a - mentalle sur l'ensemble d e son oeuvre. Elle est c a - ractérisée p a r une volonté d e vivre d y n a m i q u e , q u i s'explique par les origines de Vaszary: le p e i n t r e est né d a n s u n e f a m i l l e d ' a r t i s a n - p a y s a n . Un élément i r r a t i o n n e l d e cette j o i e ce vivre a b o n d a n t e est un matériái! is me m a g i q u e d û à la nouvelle c o n c e p t i o n impressioniste et n a t u r a l i s t e de la nature, l'éloge é l o q u a n t de lia n a t u r e et de lia matière. Vers 1905, Vaszary p r e n d q u e l q u e s initiatives c o n d u i s a n t vers les formes d e l'expressionnisme: suite l o g i q u e de la p é r i o d e précédente. Ses t a b l e a u x sont alors remplis d ' u n intense f l a m b o i e m e n t , une énergie p r o d i g i e u s e . Lors d'un voyage en Espagne, il remarque l'influence c o n j u g u é e des couleurs, des lignes et des taches.
Les études d e petites dimensions conçues lors d e cette voyage d ' é t u d e s et îles tailles nées après le retour rappellent q u e l q u e f o i s les t a b l e a u x de Goya.
M a l g r é t o u t cela, en 1907, Vaszary o p t e , a u lieu des formes expressives, pour l'impressionnisme, style plus a t t r a y a n t et plus coloré. Cela s'explique p a r i o n idéal d e b e a u t é r e m o n t a n t a u libéralisme. Il ne par- vient j a m a i s a se l i b é r e r de son classicisme formel, son a t t a c h e m e n t exagéré à l a belle v u e sensuelle l'empêchant d'accepter d u r a b l e m e n t la subjectivité M E L I N D A GÉGER: OEUVRES C O N Ç U E S ENTRE 1896 et 1907 de J Á N O S VASZARY D A N S LA P I N A C O -
THÈQUE DE S O M O G Y
170 GÉGER MELINDA
de Vexpression et 'la d i s h a r m o n i e des formes. En 1907, s'arrête donc a p p a r e m m e n t dans la découverte des voies nouvelles, bardies, d e l a p e i n t u r e du 20e
siècle.
Vaszary commence a p e i n d r e des t a b l e a u x d ' i n - térieur r a p p e l a n t la vie des g r a n d e s villes en 1900.
Le ' l a n g a g e initiai!, naturaliste-sécessioniste, c o n n a î t une lente décomposition vers 1904 et, 'après deux ans des recherche et d ' e x p é r i m e n t a t i o n , M revet un c a - ractère p r o p r e m e n t impressionniste. Jusqu'à 1906, la série p e u t être imorquée p a r des traits typiques, uniques. U n e o u deux figures placées dans un inté- rieur sombre constituent l e n o y a u d e l a composition.
Les t a b l e a u x sont d é c o u p é s d ' u n e façon raffinée, l'environnement objectif é t a n t réduit. La situation représentée n'est q u ' u n simple prétexte pour la mise en p e i n t u r e d ' u n e b e l l e f i g u r e h u m a i n e (féminine).
La liaison d ' u n e n u e e t d ' u n e f i g u r e h a b i l l é e est f r é q u e n t e . Les nues d e Vaszary transmettent, avec un érotisme discret, u n e a t m o s p h è r e i n t i m e . Elles r a p e l l e n t des modèles français, Je monde de Degas, de Renoir et de Toulouse-Lautrec, bien q u e nulle i n f l u e n c e d i r e c t e n e puisse être saisie. La belle f i - g u r e d e femme r a y o n n a n t mystérieusement ne sym- bolise nuilîe idée abstraite. Cette ouverture impassible d ' u n e foirce quasi 'magique, l'oubli é l é g a n t d u monde en faveur d e la b e a u t é matérielle prouve le sen- sualisme à la f r a n ç a i s e de Vaszary. Il s'élève a u - dessus des traits personnels, dans la série d'inté- rieur, son impassibillité f i n i t p a r laisser d a n 'l'ombre la t ê t e des figures. Excluant Ile rayonnement de l'esprit, ill n ' i d e n t i f i e l a f e m m e q u ' à son propre corps.
A propos du post-Impressionnisme de Vaszary, on évoque souvent l e Français Carrière, d o n t les t a b - leaux sont i m p r é g n é s d ' u n e a t m o s p h è r e p a r e i l l e . . . C e p e n d a n t , t a n d i s q u e C a r r i è r e a p p l i q u e les formes floues dans un m o n d e de symboles p a t h é t i q u e s - morales, chez Vaszary, c'est 'un é l é m e n t affectif ser- vant à créer Г atmosphere spéciale du t a b l e a u . Vers 1904, ce caractère marqué par des lignes sécessio-
nnistes commence à disparaitre, l e peintre préfère de plus e n plus de caractériser l'espace p a r des teintes. Ces t a b l e a u x sont exemptes d e surfaces ho- m o g è n e s : la q u a s i t o t a l i t é des d é t a i l s o n d u l e n t , vibrent sous lies coups d e p i n c e a u larges, passionnés.
Ce sont les éléments objectifs q u i g a g n e n t du t e r r a i n , la t o n a l i t é sombre d i s p a r a î t p e u à p e u .
A partir de 1907, Iles t a b l e a u x impressionnistes d e Vaszary sont envalhis ipar les éléments, les formes o b - jectifs richement d é t a i l l é s d u m o n d e à couleurs a b o n d a n t e s . C'est n'est plus la quintessence h u - m a i n e a c c e n t u é e q u i compte, mais bien p l u t ô t le mouvement u n i q u e , l'amas complexe des éléments minuscules.
Dans l a p é r i o d e susmentionnée de Vaszary ( 1 9 0 0 - 1907), r a t t a c h e m e n t à la réalité sociale robuste, la c o n c e p t i o n t y p i q u e m e n t 'hongroise sont plus a p p a - rants <par rappoirt a u x toiles conques d a n s les années 20 et 30. Dans ses t a b l e a u x 'représentant la g r o n d e bougeasse, le p e i n t r e a m a l g a m e l'élégance moderne, raffinée, m o n d a i n e avec l e l a n g a g e vaste, véhément, t y p i q u e de l a réalité h o n g r o i s e . L'esprit hongrois t e n d a n t à l ' é m a n c i p a t i o n ibourgeoise du t o u r n a n t du siècle rayonne dans ses oeuvres. Sa c o n c e p t i o n du monde bourgeoise s ' a p p u i e sur les idées de la t r a - dition humaniste, b o u r g e o i s e , d e l'Europe. Le mode de vie d e la g r a n d e b o u r g e o i s i e détermine de même les rapports spirituels.
Q u a n t à l'ensemble de son oeuvre, son a t t i t u d e réservée rend Vaszary, représentant d ' u n e idée h u - maniste d u 19e siècle par son libéralisme, maître des formes élégantes. Cette idée de b e a u t é abstraite a suffi dans 'la H o n g r i e du t o u r n a n t d u siècle pour exprimer la n o u v e l l e conscience bourgeoise, mais é t a i t en revanche î n suffi santé pour attrirer l'attention sur le d a n g e r d e la p r o c h a i n e g u e r r e m o n d i a l e . La période analysée (1900-1907) a cette d o u b l e face, les aveux sincères d ' u n peintre e x c e p t i o n n e m e n t d o u é , bienveilllant dans un monde toujours plus l a b i l e .
М Е Л И Н Д А Г Е Г Е Р : П Р О И З В Е Д Е Н И Я ЯНОША ВАСАРИ 1 8 9 6 - 1 9 0 7 ГОДОВ В Ш О М О Д Ь С К О Й К А Р Т И Н Н О Й Г А Л Е Р Е Е
Творчество родившегося в Капошваре Яноша Васари приходилось на первые десятилетия X X века
— очень непростой и т р у д н ы й период в венгерской ж и в о п и с и . Васари был о д н и м из создателей форм в е н г е р с к о г о сецессиона. Между 1900 и 1910 годами, будучи еще м о л о д ы м , он выставлял свои работы на значительных зарубежных выставках. Особым у с п е х о м пользовались его произведения из текс
т и л я , декоративные изделия и настенные к о в р ы , например, на выставках в Париже ( 1 9 0 0 ) , Турине
(1902) и Милане (1906)
В живописи Васари в числе первых в Венгрии стал осваивать завоевания современного западного искусства, при этом не утратив специфической венгерской чувствительности. В творчестве худож
ника почти параллельно прослеживаются элементы венгерского импрессионизма, постимпрессионизма, экспрессионизма и даже к у б и з м а .
Наша работа посвящена начальному периоду творчества х у д о ж н и к а — периоду постимпрессио
низма, а затем и импрессионизма, в первую очередь на основе произведений, хранящихся в Шомодьской
