• Nem Talált Eredményt

Iskolaorvosi intézmény reformja

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Iskolaorvosi intézmény reformja"

Copied!
4
0
0

Teljes szövegt

(1)

6 1 4 J U B A A D O L F .

AZ I S K O L A O R V O S I I N T É Z M É N Y R E F O R M J A .

Ama hírek, melyek fenti czimen a vallás- és közoktatásügyi minisz- tériumban folytatott tanácskozásokról a napi lapokban megjelentek, fel- keltették a közérdeklődést és minthogy nem egy tekintetben aggodalmat képesek a psedagogusokban felkelteni, kötelességemnek tartom a tanács- kozás fontosabb eredményeit ismertetni. Általánosságban annyit mond- hatok, bogy a régibb szabályzatok szigoríttattak.

Az iskolaorvos ténykedése három irányú lehet és ezek közöl az első irány, mely szerint feladata az iskola épületével, berendezésével, a tanításhoz szükséges eszközökkel foglalkozni, bizonyára mindenki helyes- lésével fog találkozni. További feladata az iskolaorvosnak magával a ta- nuló testi fejlődésével és mindazon betegségekkel foglalkozni, melyek azt munkájában hátráltatni, esetleg tanulótársait egészségükbon veszélyez- tetni képesek. Kétségtelen, bogy az iskola nagyon is érdekelve van — fel- téve, bogy a lehető legnagyobb eredményt akarja elérni — miszerint oly tanulóserege legyen, mely elegendő erővel bír az iskolába járással és a tanu- lással járó ártalmakkal szemben. Ha a szellemi túlterheléssel meg akarunk birkózni, első sorban egészséges tanulók felett-kell rendelkeznünk, az két- ségtelen. Feleslegesnek tartom kifejteni, bogy mily betegségekre kell az iskolaorvosnak ügyelni; azok a dolog természetéből amúgy is következ- nek. Csak két intézkedésre akarok utalni, melyek a régebbi utasításokban is megvoltak ós melyeket a két év előtt tartott értekezlet (Hóman elnök- lete alatt) változatlanúl elfogadott.

Az egyik szerint az iskolaorvos kötelessége azon tanulók egészségét ellenőrizni, a kik nem a szülői háznál laknak és táplálkoznak, hanem vagy különféle internátusokban vagy pedig magánházakban vannak elhe- lyezve. E kérdéssel minálunk még nem igen foglalkoztak és így nem is tudjuk, vájjon e téren a visszaélések mekkorák. Poroszországban csak az tarthat kosztos deákot, a kit a rendőrség megbízhatónak minősít; Ausz- triában is rendkívül szigorú felügyeletet gyakorolnak egy miniszteri ren- delet értelmében. A másik intézkedés szerint az iskolaorvos kötelessége, ha arról értesül, bogy valamelyik tanár tanítványait túlságosan megter- heli, ezen körülményt az intézeti igazgató tudomására hozni. Első pilla- natra talán kellemetlennek tűnhetnék föl, de ne felejtsük, bogy a lelkes tanító buzgalmában nem egyszer többet követel tanítványaitól, mint kel- lene. Ha fenti intézkedés hiányozna, nem egy iskolaorvos röstelné az ily túlzást az igazgatónak bejelenteni, nehogy spiczlinek tekintessék. Persze rettenetes hiba lenne az iskolaorvos részéről, ha a tanulókat mindenkép

(2)

A Z I S K O L A O R V O S I I N T É Z M É N Y R E F O R M J A . 0 1 5

kikérdezné a leczkék és feladatok nagysága felől és tetézné hibáját, ha véleményét koczkáztatná. Elég, ha a tényt, melyet valamely szülő útján vagy a tanuló rossz kinézése stb. alapján megtudott, egyszerűen az intézet vezetőjének tudomására hozza: ezzel tevékenységét e téren befejezte.

Minthogy az iskolaorvos a tanulók betegségeit eddig is jegyzékbe venni köteles volt, a melyek alapján évi jelentését összeállította, és minthogy nem egy tornatanító rendszeres mérések alapján a tanulók

•erőszaporodását figyelemmel kisérte, az értekezlet, főleg Alexander és Bókay tanár úrnak meleg pártolására, a törzslapok általános behozatala mellett foglalt állást, a mely törzslap a tanulót egész középiskolai pályáján végig kiséri, a mely tehát, ha másik intézetbe átlép, oda küldetik. A törzs- lapok nem a mi találmányunk, Németország számos városában már ve- zetik, főleg az elemi iskolákban; — az angol college-ékről nem is szólva — a kitöltése Németországban első sorban az osztálytanító, másodsorban az iskolaorvos feladata. Nálunk ezen munka teljesen az iskolaorvos munka- köréhez fog tartozni, kinek a mérésekben a tornatanító segédkezni kö- teles lesz, míg a különböző betegségeket az iskolaorvos jegyzi be. Az kétségtelen, hogy ezen törzslapok kitöltése sok dolgot fog adni, de azért

úgy kell végezni, hogy a tanításban legkisebb kár se essék, és tekintettel a szülők jogos érzékenységére, minden esetleg bántó feljegyzést mel- lőzni kell.

A méréseket az iskolaorvos a tornatanítóval egyetembe-, a torna- ,-órák alatt végzi kétszer évente, szeptemberben és Va évvel később, hogy

a téli idény hatását a tanuló egészségére megítélni lehessen. Minthogy a felvételeket ketten végzik, egyik mér a másik ír, igen gyorsan fog menni még nagyobb intézetekben is. Ugyanekkor megnézi az iskolaorvos mindegyik tanuló gerinczoszlopát, a mit 14 éves koron túl az ép gerinczü- ekre mellőzni lehet. Még czélszerűbb lenne a méréseket évnegyedenként végezni és erőpontok felvételével egybekapcsolni, de túlságosan igénybe venni sem az iskolaorvost sem a tornatanítót nem lehet. Nem egy lesz, - a ki magától megfogja tenni. A betegségekről tudomást szerez az is- kolaorvos, ha a tanulók tornamentesség miatt nála jelentkeznek, a mikor a trachoma ellenőrzése végett a tanulók szemeit évente kétszer végignézi, a mikor a rajz, szépirás, testgyakorlat oktatását látogatva, valamelyik tanuló figyelmét felkölti, nemkülönben, ha bármelyik tanár a tanulót valami okból megvizsgálás végett hozzá küldi, vagy ha hatósági intézke-

dés alapján fertőző betegség miatt kitiltatik, végül ha az osztályfőnök neki mindazon tanulók igazolványait átadja, melyekben kiállott beteg- ségük miatt okozott mulasztást igazolják. Nyilvánvaló, bogy ilyen módon a tanítás a jelenleginél nagyobb megakasztást az iskolaorvos részéről elszenvedni nem fog, meg lesz pedig a tanuló fejlődésének és egészségének hathatós ellenőrzése, a mi nemcsak az iskola érdeke, hanem egyúttal

(3)

616 J U B A A D O L F .

az állam fontos érdeke is. Hiszen mindig emlegetjük, hogy a magyar nemzet művelt középosztályának köszönheti suprematiáját!

Az iskolaorvos harmadik feladata az egészségtannak, mint rendkí- vüli tantárgynak tanításában áll a középiskolák két legfelső osztályából ön- ként jelentkezett tanulóknak. Az egészségtan tanítása ellen, meg vagyok' győződve, senki sem foglal állást, sőt sokan a tanárok közöl annak köte- lező tanítását, mint a leányiskolákban, óhajtják. Sajnos, hogy a középis- kolákról szóló törvény, mely a tanítandó tantárgyakat taxatíve felsorolja, ezt meg nem engedi. A kérdés csak a körül forog : orvos képes-e tanítani vagy sem. Bizony nem egy iskolaorvos e feladatának nem igen képes megfelelni és épen ezen okból az iskolaorvosok maguk sürgették legjob- ban, bogy psedagogiát tanuljanak és tényleg két év óta ilyen előadásokat tart Alexander tanár úr és mihelyt az új szabályzat életbe fog lépui, ezen tárgyból vizsgázni is fognak. Hogy daczára ezen tanításnak nem egy is- kolaorvos még sem lesz képes tanítani, arról meg vagyunk győződve, de az olyat, kinek csekély psedagogiai képessége csakhamar napfényre kerül, nem is kell alkalmazni, vagy ha alkalmazva is van már, sokkal könnyebb a tanítástól távoltartani, mint a tanítani nem tudó tanárt, pedig ilyen is akárhány van. Hogy pedig az.iskolaorvos tanítson, számos okból előnyös : közvetlenül érintkezik a tanulókkal, teljes betekintést nyer az iskola életébe, fogalma van a tanítás művészetéről és a túlterhelés és egyéb kérdésekhez saját tapasztalatából hozzászólhat. Az orvosok — sajnos — eddigelé már sok lehetetlent követeltek az iskolától, a m i t bizonyára nem köve- teltek volna, ha azt alaposan ismerik. Arra kell tehát törekedni, hogy módjukban legyen az iskola teljes mivoltával mentől alaposabban meg- ismerkedni. Ez a modern iskola érdekében van, mely az orvost már nem nélkülözheti.

Még az iskolaorvos állásának külső tényezőiről néhány szó. Czime akkor és addig míg alkalmazva van, iskolaorvos és egészségtantanár, egyéb- ként képesített iskolaorvos. Mindennemű visszaélések a czimmel meg fognak szűnni; erről különben külön miniszteri rendelet bővebben fog intézkedni. Alkalmaztatásuk csak ideiglenes lesz, pedig méltányos lenne az olyan iskolaorvosokat, akik hivatásuknak mindenkép megfeleltek, bá- rom próbaév után véglegesíteni. Fizetésük nem lesz valami nagy. Az egész- ségtantanításért 200 K. óradíjat fognak kapni (eddig semmit sem kaptak), az iskolaorvosi működésért pedig 100 tanulóként 100 koronát, ami, tekintve a sok munkát, bizonyára nem sok, de legalább arányos. Az iskolaorvos tanácsadója az igazgatónak és tanácsától az csak saját felelősségére térhet el; intézkedési joga, egész helyesen, az orvosnak nem lesz. A tanári kai- tagja, minden értekezletre megjelenni köteles, de csak egészségi, kérdé- sekben bír szavazati joggal. Sok iskolaorvos a megszorítás nélküli szava- zási jogot óhajtja, de igaza van a referáló Szűcs István dr. úrnak, hogy

(4)

V Á L A S Z B Ó D I S S J U S Z T I N Ú R N A K . 6 1 7

mihelyest az orvos bármely kérdés egészségügyi fontosságát kimutatja, mar is megvan a szavazási joga.

Mindezekből látható, hogy az értekezlet, melynek elnöke Boncz Ödön osztálytanácsos, referense Szűcs István dr., tagjai Alexander, Bókay és Lieberman egyetemi tanárok, Tóth osztálytanácsos, Cherven főigaz- gató és Juha dr. voltak, az iskola életének szemmeltartásával becsületes munkát vár az iskolaorvosoktól az egyesek tetszésétől függő eddigi szo-

kásos helyett. .JÜBA ADOLF.

VÁLASZ B Ó D I S S J U S Z T I N Ú R N A K .

iQuid brevi fortes iaculamur asvo ?» Hor.

T. Szerkesztő Úr! A személyében megtámadott fél jogán kérek szót! A Magyar Paed. juniusi számában «Actio és syntaxis» czimen kö- zölt értekezésemben még érintöleg sem. említettem senkinek a nevét, munkáját vagy valami hibáját. De azért e szoros tárgyilagosságom sem óvott meg attól, hogy Bódiss J. benczés, a kinek «Pa,x» a rendi jelszava, a S—9. számokban a szatíra, paskvill és travesztia egész dandárát csata- rendbe ne állítsa ellenem ; legalább kétszerannyit ne foglalkozzék sze- mélyemmel, mint tárgyammal; el ne mondjon nagyképűnek, tudatlan- nak, maradinak s mindennek, a mit úri ember úri emberrel szembén csak a legvégső provokáczió esetén enged meg magának.

Hogy az ilyen fajta durva személyeskedés szükséges-e a tudomá- nyos vita tárgyául szolgáló kérdés tisztázásához, megegyeztethető-e az irodalmi hang tisztességével, összefér-e a lovagiasság legelemibb köve- telményeivel ? mindezen kérdésekre a feleletet nyugodtan bízom lapunk ízléssel bíró nagy közönségének'itéletére.

Azt talán maga Bódiss sem várta tőlem, hogy ón a magam tárgyi- lagos vitatkozási módjától eltérve, az ő modorában fogok vele — bódiss- kodni s vele a vitát tovább folytatni. Hiszen mit bizonyít az argumen- tumúl használt gorombaság egyebet, mint épen csak azt, bogy a ki élt vele, az goromba.

Vagy nem az? a ki alaptalanul így beszél neki soha nem vétett kartársáról (480. 1.) : «egyetlen-egyszer fordítja le a latin kitételt, s ak- kor is olyat mond, a mit egy második osztályos tanulónak sem nézné- nek el.» Ez a kritika, virágszirmaiból kifejtve s egy 25 éves tanárnak nyilvánosan odamondvá, prózában annyit tesz, bogy: a ki így fordít, az tudatlan a köbön. Mindjárt ki fog tűnni, melyikünk az igazi ?

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A vándorlás sebességét befolyásoló legalapvetőbb fizikai összefüggések ismerete rendkívül fontos annak megértéséhez, hogy az egyes konkrét elektroforézis

Az ELFT és a Rubik Nemzetközi Alapítvány 1993-ban – a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával – létrehozta a Budapest Science Centre Alapítványt (BSC, most már azzal

(Véleményem szerint egy hosszú testű, kosfejű lovat nem ábrázolnak rövid testűnek és homorú orrúnak pusztán egy uralkodói stílusváltás miatt, vagyis valóban

Az akciókutatás korai időszakában megindult társadalmi tanuláshoz képest a szervezeti tanulás lényege, hogy a szervezet tagjainak olyan társas tanulása zajlik, ami nem

Az olyan tartalmak, amelyek ugyan számos vita tárgyát képezik, de a multikulturális pedagógia alapvető alkotóelemei, mint például a kölcsönösség, az interakció, a

Már csak azért sem, mert ezen a szinten még nem egyértelmű a tehetség irányú fejlődés lehetősége, és végképp nem azonosítható a tehetség, tehát igen nagy hibák

A pszichológusokat megosztja a kérdés, hogy a személyiség örökölt vagy tanult elemei mennyire dominán- sak, és hogy ez utóbbi elemek szülői, nevelői, vagy inkább

Nagy József, Józsa Krisztián, Vidákovich Tibor és Fazekasné Fenyvesi Margit (2004): Az elemi alapkész- ségek fejlődése 4–8 éves életkorban. Mozaik