A Dugonics-Társaság jelentései. 1. : Főtitkári jelentés 1914-1916-ról, Titkári jelentés 1917-ről

53  Download (0)

Full text

(1)

fl Q U B 0 D 1 C S - T H R 5 R 5 R 6

]ELEDrE5EI

I.

F Ô n r K f l R I ] E L E n r É 5 1 9 1 4 — 1 9 ] 6 - R Û L ÎRTfl: rÔmÔRKÉnY IbTUfln FÔTITKflR f

II.

T I I K F I R I ] E L E n r É 5 1 9 1 7 - R Û L ÎRTfl : mORR FERERC TiTKflR

1

5 Z E 6 E Û

R Û U G O n i C S T Û R 5 R 5 R 6 K l f l û t i S R

1018.

(2)

JATE Egy«t«ml Könyvtár

JOOO167427

(3)

1 E L E D T E 5

R Ü U 6 0 n i C 5 - r f l R 5 R 5 R 6 , m Ű K Ö ü É 5 É R Ő L

1913 Ü E C E f T I B E R 13-TÓL 1916 1ÚL1U5 9-15.

Tisztelt közgyűlés!

Társaságunk a legutóbbi közgyűlését 1913. évi de- ceniber hónap 16-ik napján tartolta meg. Azóta két és fél év telt el s így az, hogy most tart a Társaság újból közgyűlést, alapszabályaink rendelkezésein jóval túl esik, mert ezek a szabályok évente való közgyű- lés tartását rendelik el, azt is olyképpen, hogy az le- hetőleg október 17-ike körül, D u g o n i c s A n d r á s születése emlékünnepén legyen.

A huszonnégy év előtt érvényerőre lépett alapsza- bályok is csak „lehetőleg" kívánták ennek a határ- időnek megtartását s az a későbbi időkben nem is bizonyult lehetőnek. A legutóbbi időkben, amelyekről most beszámolunk, az alapszabályos rendet nem le- hetett követni más okok miatt sem, mint szeretett volt elnökünk huzamos betegsége, azután 1914 nyarán a háború megindulása, majd pedig a Társaság elnöké- nek 1915 januárjában történt szomorú elhalálozása.

Boldogult elnökünk dr. L á z á r G y ö r g y már a háború kitörésekor is az inter arma silent musae el- vében intézkedett, hogy ameddig a nagy nemzetközi bonyodalom fegyveres mérkőzése tart, a Társaság

nyilvános élete szüneteljen és működése csak a Tár- í*

(4)

saság belső ügyeinek az intézésére vonatkozzék. Ez megfelelt az általános fölfogásnak is. Az ellenségek által többfelől megtámadott hazai határok hősi és da- cos védelme, az ágyúk nehéz döreje közben elhall- gatott- az irodalom dala és éneke, mint megrebbent madár. De azután ahogy a harctér eseményei biztatóvá tették a jövőt, ez az ének itt is, amott is halkan megcsendült újból. Mi 1914 második felében és 1915- ben csak a Társaság életében előforduló ügyek in- tézésével foglalkoztunk, fentartván osztályainkkal, tag- jainkkal, más irodalmi társaságokkal az összeköttetést.

Igyekeztünk eteget tenni kötelességeinknek a jótékony- ság terén, s egy-egy morzsával a hadikölcsönök sikeréhez is hozzájárultunk. 1916 januárban kezdettük meg a háború folyamán első nyilvános szereplésün- ket a Lázár-emlékünnep tartásával, amelyet boldogult elnökünk soha el nem feledhető emlékének adóztunk.

Ezzel a gyászában is szép ünnepi aktussal indult meg újra a Társaság nyilvános élete s ma már mód- jához jutottunk annak is, hogy megtarthassuk addig elmaradt közgyűlésünket, hogy beszámolhassunk az alábbiakban a'legutóbbi közgyűlésünk óta a Társa- ság kebelében történtekről és a végzett munkákról.

Belső élei.

fl közgyűlés

Az említett határidőben a beteg dr. L á z á r G y ö r g y elnökünk lakására egybehívott s határozat- képes közgyűlés az alábbi, elébe került társasa ügyeket intézte el.

1. Tudomásul vette az elnökség évi jelentését s

(5)

elrendelte a kinyomatását s a tagoknak való szét- küldését.

2. Tudomásul veszi a társasági pénztár 1913. év számadásainak megvizsgálásáról a kiküldött F e k e t e I p o l y és K i s t e l e k i E d e v. tagok jelentését, amely szerint F a j k a J á n o s pénztáros számadása helyesek. A társaság pénztára az előző naptári év végén 206 K 47 f készpénzzel és 40,200 K 85 fillér kötvényértékkel rendelkezett. A jelentést tevők java- solták, hogy az 1897-ik évtől hátralékos 250 K ala- pítványi kamat, valamint az 1897-ik évtől kezdődőleg fentlévő 1341 koronányi pártoló tagdíjak, mint be nem szerezhetők a számadásból töröltessenek. A köz- gyűlés ez alapon a pénztárosnak a fölmentést meg- adta s a be nem szerezhető régi hátralékokat törölte

^a számadásokból.

3. A közgyűlés a pénztáros előterjesztéseiből az alábbiakban állapítja meg a Társaság vagyonát: Az alaptőke dr. G o l d s c h m i d t G y ö r g y-nek 200 koronás alapítványával 35,900 koronára emelkedett.

Az 1914. évi felhasználható összeg 4405 K 47 f, illetve forgótőke felhasználása esetén kamatcsökkenés miatt 100 koronával kevesebb. Ennek az alapján a közgyű- lés az igazgató-tanács javaslatára a 4305 K 47 fillér bevétellel szemben az alábbi kiadási tételeket irá- nyozta elő. A főtitkár tiszteletdija 600 K. Irodai szük- ségletek 300 K. Vegyesekre 1200 K. A „Visszaemlé- kezések a nagy árvíz napjaira" című mű után a foga- dalmi templom alapja javára a III. részlet gyanánt 200 K. M i k s z á t h K á l m á n - a l a p í t v á n y r a 166 K.

A tudományos osztálynak 600 K. A szépirodalmi osz-

(6)

Maradvány, mint egyenleg 439 K 47 f.

4. A közgyűlés az igazgató-tanács javaslatára M o l n á r J e n ő földinknek, a Borsszem Jankó szer- kesztőjének Verses könyv című könyvéből száz darabot 200 koronáért megvásárolt.

Osztályjauaslatok.

Tudományos osztály.

a) A tudományos osztály javasolta, hogy a rendel- kezésére álló összegből kidolgozandó lenne ez a tétel: Dugonics András tudományos munkálkodásának

méltatása. A közgyűlés az igazgató-tanács javaslatának meghallgatása után nem fogadta el a javaslatot azzal az indokolással, hogy a Társaság már P r ó n a y A n t a l r. tagtárssal megíratta Dugonics András éle- tének történetét, amelyben tudományos munkálkodása is kellőképpen méltatva van.

b) A tudományos osztály javasolta, hogy mostani évi jelentés helyett tartalmasabb tudományos és szép- irodalmi dolgozatokkal egyaránt ellátott évkönyvet bocsásson ki a Társaság. Az igazgató-tanács nem pártolta az Évkönyvnek újra való fölelevenítését, mert nem vált be a múltban sem. Kiadását a Társaság éppen azért hagyta abba. Azonkívül költségei föl- emésztették az osztályok évi javadalmazását, amelyek a jelenlegi formák között irodalmi működések hono- rálására hasznosabban fordíthatók.

c) A tudományos osztály javaslatára megkeresi a Társaság a városi hatóságot, hogy a Társaság által kiadott és S z ű c s M i h á l y tagtárs által írt s jutal-

(7)

mázott „Szeged mezőgazdasága" című munkából a már előzően vállalt kinyomtatás után ötszáz tisztelet- példányt bocsásson a szerző rendelkezésére.

d) Tudomásul veszi a közgyűlés a tudományos osztálynak azt a határozatát, hogy a P e r j é s s y L á s z l ó r. tag elhunyta alkalmával megüresedett tagsági helyet az elhunyt iránti tiszteletből egy évig nem kívánja betölteni.

e) A tudományos osztály javaslatot tesz az alábbiak iránt: Irattár volna berendezendő a főtitkár vezetése alatt. A tagokról és irodalmi munkáikról az osztály- titkárok törzskönyvet vezessenek. Uj alapszabály ké- szíttessék. A főtitkár, osztályelnökök, osztálytiikárok mindkét osztály ülésére tanácskozási joggal meghivas- sanak. A közgyűlések mindenkor az év első hónap- jaiban tartassanak.

A közgyűlés az ide vonatkozó munkálatok és javas- latok elkészítésével a tudományos osztályt bizta meg.

í)-Javasolta a tudományos osztály, hogy a P e r - j é s s y L á s z l ó elhunytával gazdátlanná vált meg- bízást a „Szeged közgazdasági jelentősége" cinui munka megírására tűzze ki újból a Társaság.

A közgyűlés ugy határozott, hogy a tétel kitűzésével vár addig, amig azt megfelelő munkaerőnek meg- bízás utján adhatja ki.

Szépirodalmi osztály

a) A közgyűlés tudomásul veszi az osztály azon határo- zatát, hogy az 1913. évre rendelkezésére álló 600 K fel- használásáról nem tesz javaslatot, hanem afelől az év fo-

(8)

kezni.

b) B a l a s s a J ó z s e f tagtársat, az osztály és az igazgató-tanács javaslatára a közgyűlés felhívni ren- deli, hogy a „Mikszáth szegedi korszakáról" meg- bízásból írandó művének kéziratát záros határidő alatt mutassa be, ellenkező esetben a könyv jutalma- zására szánt 500 K fölszabadultnak tekinteti!:.

Az igazgató-tanács a záros határidőt hatvan napban javasolta megállapítani, amit a közgyűlés elfogadott.

c) Tudomásul vette a közgyűlés, hogy az időszak folyóirat megindításának tervével a szépirodalmi osz- tály behatóan foglalkozni kiván s annak idején e felől javaslatot tesz.

d) A szépirodalmi osztály tudatta, hogy a K u n József tagtársunk elhunytával megüresedett tagsági helyet ez- úttal nem kivánja betölteni, amit a közgyűlés jóváhagy.

e) Az osztály javasolja az Almássy-féle meddő színmű pályázatának díja ezer korona ügyében, hogy annak a fele a szépirodalmi osztály rendeltetésére utaltassák, a másik fele pedig adomány gyanánt jusson a Vidéki Hirlapirók Országos Szövetségének.

A közgyűlés ebben az értelemben határozott.

Később ezt a pályadijat a kitűző visszavette.

Az osztályjavaslatok letárgyalása után az elnök még bejelentette, hogy R u d n y á n s z k y G y u l a elhunyt költőnk özvegyének száz korona segélyt küldött.

nyertes pályamunka.

A Pálfi Antal-féle négyszáz korona pályadíjra már az előző évi közgyűlésre egy pályamű érkezett b e

(9)

9

„A kétezeréves Szeged" cím alatt, amely bírálatra a tudományos osztálynak kiadatott. Dr. Szalay József és dr. Nagy Zoltán bírálók a díjat kiadandónak java- solják, ellenben nem javasolják a miinek a jelen for- májában nyomtatásban a Társaság által való meg- jelentetését.

A közgyűlés így határozott. A jeligés levél föl- bontatván, kitűnt, hogy a mű szerzője S z m o 11 é n y N á n d o r r. tag, kinek részére a közgyűlés a négy- száz koronás pályadíjat kiutalta.

Tisztújítás.

Az elnökségnek és a tisztikarnak hároméves mandá- tuma lejárván, megbízatásukról lemondanak. A köz- gyűlés egyhangúlag megválasztja az eddigi elnökséget és tisztikart, úgymint:

Elnök: dr. L á z á r G y ö r g y . Alelnök: K o v á c s J á n o s . Főtitkár: T ö m ö r k é n y I s t v á n .

A. tudományos osztály elnöke : H o m o r I s t v á n , A szépirodalmi osztály elnöke: dr. B a l a s s a A r m i n.

A tudományos osztály titkára : S z m o 11 é n y N á n d o r .

/

A szépirodalmi osztály titkára : M ó r a F e r e n c . Pénztáros: F a j k a J á n o s .

Igazgató-tanács: az elnökök és titkárokon kivül:

K i s t e l e k i E d e , L ő w I m m á n u e l , S z i n g e r K o r n é l rendes tagok. P e r j é s s y L á s z l ó helyére S o m 1 y ó d y I s t v á n r. tag választatott meg igaz- gatósági tagnak.

(10)

Igazgatótanácsi ülések.

A legutóbbi közgyűlés óta a Társaság igazgató- tanácsa három ülést tartott, melyekben az alábbi ügyekről hozott határozatokat.

1914 február hó 20.

Megtartatott az elnöklő dr. L á z á r G y ö r g y lakásán. Tárgyak:

1. Az elnök bejelenti, hogy P ó s a L a j o s Tár- saságunk egykori rendes, jelenleg tiszteleti tagját, négy- évtizedes érdemes írói munkája után ünneplésben kívánja részesíteni. Más városokban is indul már meg erre nézve mozgalom. Javasolja, hogy a mozgalmak egyöntetűvé tétele céljából írjon a Társaság a Petőfi Társaságnak, megkérvén őt a vezetésére a mozga- lomnak, amelyben azután a Dugonics-Társaság részt

kér magának. Az igazgató-tanács elfogadta az eltlöki javaslatot s a Petőfi-Társasághoz intézendő írat meg- szerkesztésével B a l a s s a Á r m i n , M ó r a F e r e n c és T ö m ö r k é n y I s t v á n tanácstagokat bízta meg.

2. Az elnök bemutatja S z i n g e r K o r n é l igaz- gató-tanácsi és r. tag levelét, amely szerint Szegedről való eltávozása és új állásának elfoglalása alkalmával a Társaságnak egy kétszáz koronás járadékkötvényt adományoz s ezzel a Társaság alapító tagjai közé belép. Köszönettel örvendetes tudomásul szolgált.

8. B r u n n e r (Kutasi) Ö d ö n Szeged-alsótanyai állami tanító „Bérföldes magyarok" című munkájából száz példánynak két koronájával való megvételét kérte.

A tanács hatvan példányt vásárolt meg a könyvből.

(11)

11

4. C o b o r P é t e r dr. ügyvédjelölt „Korzón és kávéházban" című Szegeden megjelent munkájából hetven darabnak két koronájával való megvételét kéri.

Fölhivatott, hogy a munka egy példányát mutassa be, a kérés fölött csak azután határozhat az igazgató- tanács.

1915 február 4.

Elnök : K o v á c s J á n o s . Az ülés tárgyai érdemes elnökünknek dr. L á z á r G y ö r g y-nek halála alkal- mából a Társaság részéről történt alelnöki intézke- dések, a részvétíratnak az ülésből való elküldése, továbbá a „ L á z á r G y ö r g y - a l a p " - r a száz korona adása koszorú megváltása gyanánt.

1915 május Í Z .

Megtartatott a Somogyi-könyvtárban K o v á c s J á n o s alelnök elnöklete alatt.

1. Az igazgató-tanács tudomásul vette a folyó ügyekben tett elnökségi intézkedéseket.

2. A társaság vagyoni viszonyainak, pénzkezelésé- nek átvizsgálására Czimer Károly dr., Fekete Ipoly, Kisteleki Ede küldettek ki.

3. Az igazgató-tanács kérést intézett a városi ható- sághoz, hogy S z ű c s M i h á l y „Szeged mezőgaz- dasága" című művének egy-egy példányát engedje át a társaság tagjai részére.

4. Elfogadta az igazgató-tanács az elnöknek azt a javaslatát, hogy a Társaság ügyiratait ezentúl a főtit-

kár kezelje, s azokat V ö l g y e s s y J á n o s városi gazdásztól vegye át.

(12)

Hozzájárult ahhoz az elnöki javaslathoz is, hogy a második hadikölcsönre újabb háromezer koronát je- gyezzen a Társaság.

A városi tanács arra kérte föl a Társaságot, hogy néhai L á z á r G y ö r g y emlékét ünnepies ülésben méltassa. Az igazgató-tanács úgy határozott, hogy miután a Társaság a háború által félbeszakított m ű - ködését az őszi hónapokban valószínűleg megkezd- heti, ezen alkalommal a L á z á r G y ö r g y emléke- zetére rendezendő ünnepi gyűlés megtartásáról is határozni fog.

1916. január 9.

Megtartatott a Somogyi-könyvtárban. Elnök : K o - v á c s J á n o s alelnök.

Az elnök s az igazgató-tanács üdvözölte M ó r a F e r e n c szépirodatmi osztálytitkárt az alkalomból, hogy a Petőfi-Társaság tagjává választotta.

2. Tudomásul veszi a tanács azt az elnöki bejelen- tést, hogy a január 30-án, L á z á r G y ö r g y dr.

halálának az évfordulóján tartandó emlékünnepre az előkészületek megtörténtek.

3. A tanács fölkérte B a l a s s a Á r m i n dr. osz- tályelnököt, készítsen tervezetet arról, hogy a Társaság hadikötvényeinek a Lázár-alapot illető kamatai hova fordíttassanak.

4. Főtitkár bejelenti a legutóbbi igazgatósági ülés óta a Társaság kebelében történteket: I. Az or- szágos közművelődési tanács fölhívást küldött

hadikölcsön-jegyzése tárgyában. — Tárgytalan. II.

D ö m e K. Szalontáröl, Káimány Lajos müveit

(13)

13

kéri. Tudattuk, hogy hol jelentek meg. 111. H u b e r t h D á n i e 1 n é Valkányról könyvkikölcsönzésről kér- dezősködik. Tudattuki hogy nincsen könyvtárunk.

IV. A főtitkár átvett Völgyessy János városi gazdásztól a Társaság tulajdonát képező 28 féle kötetes és füze- tes munkát 3426 darabban. Részletes jegyzékük a főtitkár napló könyvében megtalálható. V. Z o l t á n V i l m o s A Darvay- család cimű pályaművét kéri tőlünk. Tudattuk vele, hogy a kézirat a Somogyi- könyvtár birtokában van. VI. A pozsonyi Toldi-kör kérdést intézett a Társaság városi segélye felöl. Az adatokat megkapta. VII. A hadsegélyző hivatal Buda- pestről tudatta, hogy részére könyvajándékokat ingyen száIlit a posta. Tudomásul szolgálnak.

5. Az igazgató-tanács az 1915-ik év december 31-én esedékes 500 koronás Mikszáth-jutalmat titkos sza- vazással, de egyhangúlag Szabó Mihálynak, a Szegedi Friss Újság munkatársának ítélte oda.*)

6. Az igazgató-tanács fölkéri a szépirodalmi osztály elnökségét, hogy az Oltványi-féle verspilyázatot tegye

közhírré. Jutalom : 500 koronának 5 éven át meggyűlt kamatai, egy 10—12 strófából álló hazafias vallásos költeményre.**)

7. A főtitkár előterjesztésére ugyanazt megbízza az igazgató-tanács, hogy a Társaság birtokában levő fölös műveket juttassa el a katonakórházak s a katonák részére.

, *) A Miks'áth-féle jutalom eredeti alapító oklevele a D.-T. levéltárá- ban 6/916. száni alatt iktatva van.

"*) Az Oltványi f.'le hagyatékról é s pályadíjról vr'ó részletes rendel- kezések megtalálhatók a Somogyi-könyvtárnál levő Végrendeletben, f » '90'J. és 84/1910. számok alatt.

(14)

Fölolvasó üléseink,

A közönség által annyira kedvelt s látogatott fölol- vasó üléseink tartását a háború kitörésekor beszün- tettük s csak a mostani évben kezdtük meg újra. A fölolvasások sorrendje évi jelentésünk óta az alábbi volt:

1913. december Z8.

Elnök: Dr. L á z á r G y ö r g y .

A z a 1 f ö 1 d.'Szabad előadás vetített képekkel. Tar- totta dr. C h o 1 n o k y J e n ő egyetemi tanár, vendég.

1914. január Z5.

Elnök: K o v á c s J á n o s .

1. A k á n t o r k i s a s s z o n y o k . Irta és felol- vasta S c o s s a D e z s ő r. tag.

2. K ö l t e m é n y e k . Irta és felolvasta K i s t e l e k i E d e r. tag.

3. F i r e n z e D a n t e k o r á b a n . Műtörténeti ér- tekezés. Irta és felolvasta dr. M i s k o 1 c z y I s t v á n vendég.

4. A c s á s z á r k a b á t j a . Novella. Irta és fölol- vasta Sz. S z i g e t h y V i l m o s r. tag.

1914. március 9.

Elnök: K o v á c s j á n o s .

1. K ö l t e m é n y e k . Irta és fölolvasta P a t y I s t v á n vendég.

2. P a r s i f a l z e n é s z e t i m é l t a t á s a . Érte- kezés harmoniumon való illusztrálással. Előadja J á r o s y D e z s ő , zeneakadémiai tanár, vendég.

(15)

3. A c s e p p f o l y ó s l e v é g ő r ő l . Demonstrációs előadás. Tartotta : H o g y o r j ó z s e f , városi főgim- náziumi tanár, vendég.

1914. március 25.

Elnök: K o v á c s J á n o s .

1. H u n y ó s u g a r a k . (Kullurrajz.) Irta : C s e r z y M i h á l y r. tag. Fölolvasta: dr. S z a l a y J ó z s e f r. tag.

2. K ö l t e m é n y e k . Irta és fölolvasta S z á v a y Zoltán vendég.

3. A f r i k a i é l m é n y e k . Előadás vetített képek- kel. Irta és előadta T o r d a i E m i l vendég.

1911. április 26

Elnök : T ö m ö r k é n y I s t v á n .

1. K ö l t e m é n y e k . Irla I v á n k o v i t s I m r e vendég. Felolvasta B a r ó t i J ó z s e f színművész.

2. M i k s z á t h S z e g e d r e j ö n . Irodalom törté- neti értekezés. Irta és fölolvasta B a l a s s a J ó z s e f r. tag.

3. V e r s e k . Irta és fölolvasta S i m o n k a G y ö r g y vendég.

4. O p e r a . Elbeszélés. Irta és fölolvasta L a k a t o s L á s z l ó vendég.

Az 1915- ik évben nem tartottunk fölolvasó üléseket.

Ezek csak az 1916-ik év január havában kezdődtek meg b. elhunyt elnökünk emlékünnepével.

1916 ¡anuár 30.

Elnök: H o m o r I s t v á n .

L É n e k . Előalta a városi főgimnázium énekkara.

(16)

2. E l n ö k i m e g n y i t ó . Tartotta H o m o r I s t - v á n .

3. E m l é k b e s z é d dr. L á z á r G y ö r g y f e - l e t t . Tartotta K o v á c s J á n o s alelnök.

4. E m l é k e z é s e k . Irta és fölolvasta T ö m ö r - k é n y I s t v á n főtitkár.

5. I n m e m ó r i á m . Irta és fölolvasta M ó r a F e r e n c osztálytitkár.

6. H i m n u s z . Előadta a városi főgimnázium ifjú- sági énekkara.

1916. április 16.

Elnök: K o v á c s J á n o s .

1. K ö l t e n i é n y é k . Irta és fölolvasta dr. P a p Z o l t á n , a Petőfi-Társaság tagja, mint vendég.

2. U j M a g y a r o r s z á g . Háborús értekezés. Irta és fölolvasta dr. S z a l a y J ó z s e f r. tag!

3. L e v e l e k a B a j k á l m e l l é . Irta és fölolvasta M ó r a I s t v á n r. tag.

A hét ülésen huszonegy fölolvasó szerepelt, köztük tizenegy vendég s tiz rendes tag s a fölolvasások közül hét volt tudományos, a többi szépirodalmi. Az ülése- ket a város közönsége mindig érdeklődéssel látogatta s elismerését fejezte ki az előadók iránt.

Egyéb ügyeink.

Nem lehet célja ennek a jelentésnek, hogy a Tár- saság hivatali ügykezelésének minden apró részletét is előadja. Az alábbiak azonban mégis fölemlítendők, ugy ahogy az idő sorrendjében történtek.

1913 december 16-án a közgyűlés szépirodalmi

(17)

17 osztály javaslatára fölhívta B a l a s s a J ó z s e f tag- társunkat, hogy a ' M i k s z á t h K á l m á n szegedi korszakáról megbízásból írandó müvének a kéziratát mutassa be. 1914. január 29-én B a l a s s a J ó z s e f tagtárs tudatta, hogy a kéziratot legrövidebb idő alatt beküldi. A kézírat egyrészét egy fölolvasó ülésünkön be is mutatta, de ebben az ügyben több azóta nem történt, mert tagtársunk a háború kitörésekor hadba- vonúlt s ma is mint többszörösen kitüntetett harcos, érdemes tagja dicsőséges haderőnknek.

1914 február 2-án ünnepelte Szeged társadalma Ú j l a k i A n t a l tagtársunk írói és hirlapirói műkö- désének huszonötéves jubileumát. Egy alkalommal a Társaság beteg elnöke levélben üdvözölte a jubilánst, az ünnepi lakomán pedig a Társaság nevében dr.

B a l a s s a Á r m i n osztályelnök köszöntötte.

1914 február 6-án S z i n g e r K o r n é l igazgató- sági tagunk megvált Szegedtől, amennyiben a kegyes tanitórend kormánya a rend mernyei birtokán jószág- kormányzónak nevezte ki. Levélben búcsúztunk el rendes tagunk és ügybuzgó igazgató tagunktól, aki amidőn ezt megköszönte, egyúttal kétszáz koronával a Társaság alapító tagjainak a sorába lépett,

1914 május 12-én a Folklore Fellow szegedi gyűjtő- szövetségének száz koronát juttatott a Társaság.

1914 december 27-én meghalt H e r m a n n O t t ó , a nagynevű tudós a szegedi halászat történetének, mesterszavainak és szerszámjárásának igen érdemes megirója. Özvegyéhez részvétiratot intézett a Tár- saság.

1915 február 19-én a felsővárosi ifjúsági egyletnek

(18)

a kérelmére, a Társaság kiadványaiból tiz művet küldtünk.

1915 március 12-én egy bizottságunk megvizsgálta a pénztárállományt és azt rendben találta.

1915 május 18-án egy bizottság, amely K o v á c s J á n o s alelnök, F a j k a J á n o s pénztárnok, K i s -

t e l e k i E d e igazgató-tanácsi tag, dr. C z i m e r K á r o l y , F e k e t e I p o l y r. tagok és S k u 11 é t y S á n d o r városi főszámvevőből állott, megvizsgálta a Társaság 1914. évi számadásait és azokat rendben találta.

1915 május 29-én a város hatósága kérelmükre átadott ötvenöt darabot S z ű c s M i h á l y tagtársunk

„Szeged mezőgazdasága" című művéből. Ebből huszon- hármat a helyi r. tagjainknak küldtünk szét, egyet az ujszegedi katonai kórház s egyet a félegyházi tanitó iskola kért el.

1915 június 29-én B e n e d e k A l a d á r elaggott írónak ötven korona segélyt küldtünk.

1915 június 30-án a Társaság irattárának rende- zésekor a Somogyi-könyvtárnak ötvennyolc s november 3-án még öt művet adtunk.

1915 szeptember 8-án a vas honvéd szobor föl- állítási ünnepén a Társaságot a főtitkár képviselte s a bevert szegért huszonöt koronát adtunk a szobor által képviselt jótékony célra.

1915 decemberében V ö l g y e s s y J á n o s városi gazdásztól átvettük az addig a kezelésében volt tár- sasági iratokat és könyveket.

1915 december 18-án M ó r a F e r e n c osztály- titkár a Petőfi Társaság tagjává választatván, a ren-

(19)

19

dezett ünnepi vacsorána Dugonics Társaság nevében B a l a s s a Á r m i n dr. osztályelnök üdvözölte.

1916 január 20-án a pólai magyar tengerészeknek a Stefánia aknavető hadihajón levő könyvtárának, tengerész fiaink kérelmére a Társaság kiadványaiból tizenkilenc könyvet küldtünk.

1916 január 30-án megtartottuk boldogult elnökünk tiszteletére a L á z á r emlékünnepet.

1916 február 22-én az osztályok rendes tagjaihoz kérdést tettünk, hogy kik hajlandók fölolvasó-iiléseinken szerepelni. Csak nyolcan jelentkeztek.

1916 május 26-án a Szegedi Kaszinó könyvtárának a Társaság kiadványaiból átadtunk huszonkilenc művet.

Minden egyéb folyó ügy, az elnökséghez vagy a főtitkárhoz érkezett levél, vagy kérelem rendben el- intéztetett, ami egy, a főtitkárnál az iktatószámok alatt vezetett ügyiratokból meglátható.

flnyagi állapotaink.

1916 junius 9-én vizsgálták át F e k e t e I p o l y és K i s t e l e k i E d e r. tagok az 1915. évi okmá- nyolt számadásokat, F a j k a J á n o s pénztáros jelen- létében. Miután az elszámolást és mellékleteit a meg- szokott rendben találták, a fölmentvényt a számadó pénztárosnak megadni javasolják.

, A megejtett számvizsgálat szerint a Társaság vagyo- nában a kötvényérték az 1914-ik év végén volt 44.035 K — f. mig ugyancsak a kötvényérték az 1915-ik év végével 46.551 K 70 fillérre emelkedett;

ezek szerint a vagyonemelkedés az elmúlt esztendő- ben 2516 korona 70 fillér.

2*

(20)

A Társaság el nem költhető alaptőkéje 1915 december hónap végével 46.300 korona.

Haóikölcsön. Könyuek a katonáknak.

Társaságunk a háborús évek alatt anyagi erejéhez képest háromszor jegyzett hadikölcsönt. Elsőbb három- ezer, azután négyezer, majd megint háromezer, ösz- szesen: tizezer koronát.

Társaságunk kiadványainak nagyszámú fölös pél- dányaiból nagy mennyiséget adtunk át a katonaság céljaira. így 1915 augusztus 9-én a katonakórházak- nak adtunk közvetve a Vörös Kereszt helyi fiókja útján 177 művet. 1916 február 20-án a helyi katona kórházaknak 224 müvet. Ugyanakkor a honvédelmi ministerium felhívása folytán ugyancsak a hadsegélyző hivatal útján 2904 müvet. Pár nap múlva a helyi hadsegélyző bizottság útján a katonakórházaknak 202 művet. így a társaság révén 3507 könyv jutott rész- ben a harctéren levő katonák kezébe, részben pedig a katonakórházak betegei ágypárnájára.

Halottaink.

A két és fél év alatt, amely legutóbbi közgyűlésünk óta eltelt sok súlyos veszteséget szenvedtünk. Tár- saságunknak sok jó és hü tagja távozott el az élők sorából a temetőkbe, ahová tiszteletünk és emléke- zetünk kisérte. Ezekben a gyászokban első sorban ott van boldogemlékii elnökünk dr. L á z á r G y ö r g y halála, amely mély fájdalmunkra az 1915-ik év január 30-ik napján nehéz betegségek átszenvedése után

következett be.

(21)

21

Érdemdús elnökünk halálakor gyászjelentést adtunk ki, az igazgató-tanács a gyászbaborúit özvegyhez részvétiratot intézett s minden itthon lévő tagunk jelen volt a végtisztességen. Emlékünnepét halála évforduló- ján az 1916-ik évi január 30-án nyílt felolvasó ülés- ben tartottuk meg, amelyre a nagyközönség, hivata- lok és testületek meghívattak. Az ülésen H o m o r I s t v á n osztályelnök elnöki megnyitó beszéde után K o v á c s J á n o s alelnök tartott emlékbeszédet, az elhalt elnök fölött T ö m ö r k é n y I s t v á n főtitkár L á z á r n a k mint polgármesternek a tanyai néphez való viszonyát ismertette, M ó r a F e r e n c osztály- titkár költeményt olvasott föl L á z á r r ó l . Az emlék- ünnep megnyitásakor s a végén a városi főgimnázium énekkara énekelt. Az ünnepen előadott irodalmi anya- got L á z á r G y ö r g y arcképével ellátott kötetben megjelentettük, abból alapító, pártoló, tiszteleti és ren- des tagjainknak, továbbá könyvtárak és irodalmi tár- saságoknak elküldtünk száznyolcvan példányt, a vá- rosi tanácsnak pedig a törvényhatósági bizottsági tagok között való szétosztás végett kétszázhatvanegy példányt.

Voltak más halottaink is.

1914 május29-én meghalt Budapesten dr. P r ó n a y A n t a l kegyesrendi tanár, a tudományos osztály ren- des tagja, D u g o n i c s A n d r á s életírója. A buda- pesti kegyesrendi társháznak részvéttáviratot küldtünk.

1914 július 9-én szintén Budapesten halt el P ó s a L a j o s tiszteleti tagunk. Özvegyéhez részvéttáviratot küldtünk, temetésén a Társaságot M ó r a F e r e n c , a szépirodalmi osztály titkára képviselte.

(22)

1915 február 19-én halottunk dr. F a r a g ó Ö d ö n városi tiszti főorvos, a tudományos osztály tagja.

Özvegyéhez részvétiratot küldtünk s a Társaság itthoni tagjai jelen voltak a végtisztességen, ahol a Társaság nevében dr. C z i m e r K á r o l y rendes tag mondott búcsúbeszédet.

1915 július 7-én meghalt S z m o l l é n y N á n d o r tanár, rendes tagunk, a tudományos osztály titkára.

Részvétiratot küldtünk az özvegyhez, résztvettünk a temetésen, amelyen a Társaság nevében T o r d a i I m r e rendes tag búcsúzott el a halottól.

1915 szeptember 2-án Budapesten meghalt G é l - l é ri M ó r , az országos iparegyesület főtitkára, tiszte- leti tagunk. Özvegyének részvéttáviratot küldtünk.

1916 június 5-én meghalt Budapesten S e b ő k Z s i g m o n d tiszteleti tagunk. Özvegyéhez részvét- táviratot és levelet küldtünk, a temetésen a Társa- ságot S z á v a y G y u l a és S z e c s ő V i l m o s ren- des tagtársaink képviselték.

Legyenek áldottak a haló poraikban is és tartsuk meg lelkünkben szeretettel kedves és érdemes emlé- kezetüket.

*

Veszteségeink nyomán üresedésben van a Társaság elnöki, ezenkívül üresedésben van a szépirodalmi osz- tályban két tagsági hely, mert rendszerint huszonöt tagja szokott lenni, ezúttal pedig huszonhárom van.

A tudományos osztályban a tagok száma rendszerint harmincöt, halálozások folytán megüresedett négy tag- sági hely, egy pedig már három év óta betöltetlen.

Az üresedésben levő tisztikari és tagsági helyek

(23)

23

betöltése ügyében a inai napra egybehívott közgyűlés van hivatva határozni.

Jelentésünket ezzel végezvén, annak a tudomásul vételét és elfogadását kérjük.

Szeged, 1916 július 9-én.

Tömörkény István

főtitkár.

(24)

n Ü U 6 0 n i C 5 - T f l R 5 F 1 5 f i 6 m Ű K Ö Q É 5 É R Ő L

1916 "JÚLIUS 9-TŐL 1916 Q E C E í T l B E R 31-16.

Tisztelt közgyűlés!

Az 1916. évi július 9-én tartott társasági rendes közgyűlésen volt szerencsém beterjeszteni a főtitkári jelentést a Társaság működéséről. Az a jelentés 1913 december 13-tól az emiitett napig történt eseménye- ket foglalja magában. Ez a mostani jelentés pedig az azóta lefolyt csonka félévről szól.

Közgyűlés.

Július 9-én tartotta meg Társaságunk a közgyűlé- sét, miután az előző napra meghirdetett közgyűlésre a tagok nem jelentek meg határozatképes számban s így ez a szintén a szokásos rendben egybehívott közgyűlés a megjelent tagok számára való tekintet nélkül is határozatképes volt. A közgyűlésen Kovács János alelnök elnökölt s előterjesztette azokat az oko-

kat, amelyek a Társaságot egyideig akadályozták ab- ban, hogy nyilvános működését folytassa. A közgyű- lésen ez tudomásul vétetvén, a főtitkár olvasta fel az évi jelentését, amely szintén tudomásul szolgált azzal, hogy majd a decemberi közgyűlés főtitkári jelentésé- vel együtt kell nyomtatásban is kiadni és a tagoknak

megküldeni.

(25)

25

A közgyűlés tudomásul vette, hogy úgy az 1914.

évi mint az 1915. évi pénztári számadásokat megvizs- gálta s rendben találta az erre a célra kiküldött bizott- ság. Fajka János pénztárosnak a felmentvényt megadta a közgyűlés. Ezzel kapcsolatosan elhatározta azt is, hogy a Társaság Lázár György-alapjának a tőkéjét az a tízezer korona alkossa, amelyen hadíkölcsön kötvényeket vásároltunk. Határozta még a számadá- sok tárgyalása nyomán, hogy- törli a pártoló tagok hátralékát és abbanhagyja a pártoló tag dijak szedé- sét. Ellenben az alapító tagok közül azok, akik az alapító tagdíjjal hátralékban vannak, annak a meg- fizetésére fölszólítandók.

Tudomásul vette s elfogadta a közgyűlés a Tár- saság 1916. évi költségvetését is, amely 40/916. szám szám alatt az irattárban részletezve van. E szerint 3441 korona bevételi előirányzattal szemben ugyan- annyi kiadás áll fenn, egyenlegül maradván 775 ko- rona. Az osztályok részére ebben az évben a köz- gyűlés nem irányzott elő javadalmazást.

Az Oltványi-féle ötszáz koronás hagyaték száz ko- ronás kamatait kitűzte a közgyűlés a végrendelet ér- telmében egy, tíz-tizenkét strófás vallásos és hazafias költeményre. Beküldési határidő október hó elseje.

Megválasztotta a közgyűlés tiszteletbeli tagokul : a tudományos osztály ajánlatára: dr. Jászai Rezső eddigi rendes tagot, a szépirodalmi osztály ajánlatára Nagy Sándor irót, Pap János kegyesrendi nyugalma- zott kormánytanácsos természetrajzi írót.

A megüresedett rendes tagsági helyekre ajánlta a szépirodalmi osztály Gracza János városi hivatalnokot

(26)

irót, dr. Vasadi Balogh György tanárt írót. A tudo- mányos osztály ajánlta: dr. Tonelli Sándor kereske- delmi és iparkamarai titkárt, Kiss Ferenc m. kír. fő- erdőtanácsost, dr. Turcsányi Imre igazgató-főorvost, dr. Zsoldos Benő kir. táblai tanácsjegyző járásbirót, dr. Balanyi György és Sebestyén Károly tanárakat tudományos irodalmi működésük alapján. Az aján- lottakat a közgyűlés egyhangúlag a társaság rendes tagjává választotta meg -

Móra Ferene osztálytitkár javaslatára határozatba ment, hogy a Társaság elhunyt tagjai fölött a fölol- vasó ülések keretében emlékbeszédek tarmssanak.

Ugyancsak Móra indítványára elrendelte a közgyűlés a társaság alapszabályainak a módosítását s erre a célra egy, az elnök, főtitkár, az osztályelnökök s tit- károk, Kisteleki Ede s dr. Szalay József rendes tagok- ból álló külön bizottságot küldött ki.

R Lázár György alapítvány.

A júliusi közgyűlés határozatához képest a szeged- csongrádi takarékpénztárban őrzött letétünkből vet- tünk 10,000 korona névértékű magyar királyi adó- mentes járadékkölcsönt s azt ugyanott D r . L á z á r G y ö r g y - a l a p í t v á n y cimen külön letétbe he- lyeztük. A rá vonatkozó íratok a levéltárban 52. és 53/916. számok alatt találhatók meg.

Rz Oltványi pályázat.

Az Oltványi-féle verspályázat föltételeit július hó 28., 29. és 30-ik napján öt szegedi s nyolc budapesti napilapban kihirdette a főtitkár. Kívánva van egy

(27)

27

tíz-tizenkét strófás hazafias és vallásos költemény.

A jutalmazásra méltónak talált pályamű dija száz korona. A pályázati határidő lejárta október elseje. A feltételekben ezúttal a szokástól eltérőleg nem volt kikötve a szerző nevét tartalmazó jeligés zárt levél melléklése, hogy így esetleg a harctereken levő s pá- lyázni akarók is beküldhessék akadálytalanul a pálya- műveiket.

A határidő lejártáig beérkezett nyolc pályamunka, (levéltári számuk 54 916.) kiadatván a szépirodalmi osztálynak, az osztálybirálatra Móra Ferenc osztály- titkárt, Sz. Szigethy Vilmos és Cserzy Mihály ren- des tagokat küldte ki.

A bírálók a beérkezett pályaművek között egyet sem találtak a jutalmazásra alkalmasnak. (A bírálati jelentés levéltári száma 62/916.)

Levéltár.

A- társaság levéltárába az év folyamán a mai napig 70 ügyirat érkezett, amelyek iktató könyvbe vezetve s elintézve vannak. Október havában dr. Somogyi Szilveszter polgármester nagyobb mennyiségű ügyira- tot adott át, amelyet boldogemlékű elnökünk, dr. Lá- zár György a polgármesteri hivatal egyik szekrényé- ben kezelt. Ezekből egyrész kiselejtezhető volt, a nagyobb részt azonban a levéltár részére megőriztük.

Ezek között van 1902-b51 2, 1904-ből 5, 1905-ből 2, 1906-ból 5, 1907-ből 47, 1908-ból 42, 1909-ből 101, 1910-ből 46, 1911-ből 48, 1912-ből 12, 1913-ból 6, Összesen 315 ügyirat, amelyek évszám szerint kötegbe szedve, kezelés és megőrzés alatt vannak.

(28)

Rz alapszabályok móöositása.

Az alapszabály módosítására a közgyűlés egy, az elnök, főtitkár, osztályelnökök, titkárok, dr. Szalay József és Kisteleki Ede rendes tagokból álló bizott- ságot küldött ki. Ez a bizottság az első ülését októ- ber hó elsején tartotta s kiküldte a három titkár s Szalay és Kisteleki tagtársakat, hogy az eddigi javas- latok alapján készítsenek s mutassanak be egy ú j alapszabálytervezetet. (Az ülés jegyzökönyve 55/916.

levéltári szám alatt.)

Ez a szűkebb bizottság háromszor, október 12., 16.

és 24. napjain tartott üléseiben elkészítette a terveze- tet, egyúttal a jövendő társasági ügyrend tervezetét is. Ezt a tervezetet nyomtatva a rendes és a tisztelet- beli tagoknak elküldte. Minden tervezethez mellé- kelve volt egy levelezőlap, a Hozzájárulás, vagy pedig az esetleges észrevételek megtételére. Határidő novem- ber 30. (A jegyzőkönyv levéltári száma 60,916)

Az alapszabályok megváltoztatásához a ma érvény- ben levő szabályaink 36. szakasza szerint a tisztelet- beli és rendes tagok egyharmadának hozzájárulása szükséges. Rendes tagunk van a szépirodalmi osztály- ban huszonöt, a tudományos osztályban harmincöt, mig tiszteletbeli tagjaink közül tizenheten vannak életben. Ez hetvenhét szavazat s igy az egyharmad hozzájáruláshoz huszonhat szavazatra van szükség.

A módosításhoz, a beérkezett levelek tanúsítása sze- rint hozzájárúlt ötven tag. Ezek közül negyven a mó- dosított alapszabálytervezetet minden észrevétel nél- kül elfogadta, kisebb-nagyobb észrevételekkel s mó-

(29)

29

dositásokkal elfogadta tíz tiszteletbeli és rendes tag.

A közgyűlés által kiküldött nagyobb bizottság erre ujabb ülést tartott, mely tudomásul vette a többséget képező és biztosító negyven teljes hozzájárulást, de egyben részletesen darabonkint tárgyalta a tíz észre- vételes hozzájárúlást s az észrevételekből, amit az új szabályzatba fölvenni valónak talált, azt belevette.

Ezzel a bizottság a munkáját befejezte s az általa készített módosított alapszabály most a közgyűlés előtt való letárgyalásra vár.

Felolvasó ülés.

Nyári közgyűlésünk óta csak egy fölolvasó ülést tartottunk, november 19-én dr. Balassa Ármin osz- tályelnök elnöklete alatt. Ez alkalommal az elnöki megnyitó után Gracza János r. tag olvasott föl szék- foglalóul költeményeket, dr. Nagy Zoltán r. tag a háborús büntető politikáról értekezett s dr. Tonelli Sándor r. tag székfoglaló gyanánt „Uj regényekről"

tartott fölolvasást.

A december havára tervezett felolvasó ülésünk el- maradt, mert a városházának a nagyterme már e havi ünnepnap délutánjára le van más felolvasások s elő- adások helyéül foglalva.

Egyéb ügyeink.

A nyári közgyűlésünk óta az alapszabály módosító bizottság öt ülést taríott, a szépirodalmi osztály egyet az Oltványi-féle pályázat művének a bírálata ügyében.

Az igazgató-tanács egyszer tartott ülést Kovács

(30)

János alelnök elnöklete alatt, (a jegyzökönyve a le- véltárban 67 916. szám alatt) amelyen társasági folyó ügyeket intézett el. Fontosabb határozatai:

1. A dr. Lázár György-féle 10.000 koronás alapít- vány ügyében megkéri dr. Balassa Ármin osztályelnö- köt, hogy az alapító levelet fogalmazza meg. Az ala- pítvány kamataiból évenkint irodalmi jutalom állapí- tandó meg.

2. Az Oltványi-féle pályázat meddőségéről szóló bírálatot tudomásul vette azzal, hogy a pályaműveket az esedeges jelentkezőknek a főtitkár kiadhatja.

3. Megbízta az elnököt, hogy az új hadikölcsönre a Társaság vagyonából a rendelkezésre álló összeg

•erejéig jegyezhet.

E félévi jelentés tudomásul vételét tisztelettel kérem.

Szeged, 1916. december 10-én.

Tömörkény István

főtitkár.

(31)

1 E L E Í 1 T É 5

fl Ü U 6 0 n i C 5 - T f l R 5 f l 5 f l 6 m Ű K Ő Ü É S É R Ő L

1917-ben.

Tisztelt közgyűlés!

Az elmúlt év, amelyről köteles jelentésemet az aláb- biakban fogom megtenni, jubiláns esztendeje volt Társaságunknak. Egy negyedszázad szállt el fölötte s azt hiszem, nemcsak időbelileg, hanem karakterében is lezáródott életének egy küzdelmekben, csalódá- sokban és sikerekben gazdag korszaka. Mielőtt meg- fordítanánk kriptáján a címert, fussuk végig a meg- illetődött kegyelet tekintetével.

*

1892. október 11-én alakúit meg a Dugonics-Tár- saság. Persze ez csak a születése dátuma, nem a fogantatásé. Az körülbelül a rekonstrukció idejében lehetett, ami Szegeden a nagy álmodások és nagy

akarások csudálatosan szép korszaka volt. A cse- csemő óriásnak dajkája volt az egész ország, soha magyar várost még úgy nem kényeztettek, mint ak- kor minket és Szeged úgy nyújtogatta a kezét min- den után, mint a gyerek a hold után. Akkor volt azv

hogy egy orvos könyvet írt arról, milyen nagyszerű dolog volna klimatikus gyógyhelyi csinálni Szatymaz- ból. Az is akkor volt, hogy valaki röpiratot írt a sze- gedi püspökség kérdéséről és meginvitálta benne a

(32)

hercegprímást, jöjjön ide lakni Szegedre. Az embe- rek nagyon komolyan vették ezeket a bohóságokat és nekünk örülnünk kell, hogy a fantáziájuk olyan friss és bátor volt. Mert körülbelül ma sincs még egyebünk, mint amit akkor meg csináltak és még ál- modni se tudunk másokról, mint amikről ők álmodtak.

Nyomát ugyan nem találom, de egészen bizonyos vagyok benne, hogy ebből az időből való az irodalmi szervezkedés gondolata is. Az első magot meg lehetne találni valami újságcikk alakjában, valahol a Szegedi Napló és Szegedi Hiradó papir-piramisának az alján.

A terv megvolt a nyolcvanas évek elején s a kilenc- venesek elején megvoltak a tervhez az emberek is.

Virágjában volt Lipcsey Ádám, Békefi Antal, Kulinyi Zsigmond, Kemechey Jenő, Palotás Fausztin, bimbó- sodott Tömörkény István, Balassa Ármin, pályadíjat nyert az Akadémián Cziiner Károly és Kiss Lajos, faragta a köveket a monumentális monográfiához Reizner János, — most már csak össze kellett valaki- nek hozni a tervet, meg az embereket. Erre adta a gondviselés Szabados Jánost, a költő szenátort. Tagja volt a Petőfi Társaságnak is — Dugonics óta az első hivatalosan hitelesített költője Szegednek — meg az iskola-utcai Hungária ujságiró-asztalának is. Ő indítja cl komoly mederben a Dugonics-Társaság eszméjét, a búvó patakot, amely hol itt, hol amott csillan meg a régi újságok betűsivatagjában s mire folyóvá da- gadva napvilágra ér, akkorra megágyaznak Szabados szenátornak a belvárosi temetőben. Megérdemli, hogy az emlékezés vízén az ő sirja felé usztassuk az első szál virágot.

(33)

33

19 tagja van a Dugonics-Társaságnak megalakulása- kor, 1892. október 11-én. írom a neveket abban a sorrendben, ahogy az akkori újságokban találom:

Lázár György dr., Magyar Gábor, Kulinyi Zsigmond, Lipcsey Ádám, Reizner János, Nagy János, Szabó Mihály, Kiss Lajos, Varga Ferenc, Kovács ev. János,

Csonka Ferenc, Tóth Antal, Irányi Dezső, Várady Károly, Zwér Endre, Káplány Géza, Cserey Zsigmond, Vass Mátyás, Békefi Antal. Tizenkilenc név, közülök már csak kettőnek viselőjét vehetjük körül a munkás életnek kijáró megbecsüléssel: Csonka Ferencet és Tóth Antalt, — a többiek elmentek a távoli tarto- mányba, amelyből nem tér meg utazó.

Október végén közgyűlést tart az új társaság, új tagokat választanak és megalakítják az osztályokat.

Az új tagok Kovács János, Papp János, Lőw Immánuel, ívánkovits János, Thomay József, Szabó Mihály, Kemechey Jenő, Hoffer Endre, Tergina Gyula, Kálmány Lajos, Szeremlei Sámuel, Pósa Lajos, Szűcs Mihály, Varga Ferenc, Kiss János dr., Czobor Béla, Karkecz Alajos, Szekrényi Lajos, Palócz László, Sebők Zsigmond, Zsilinszky Mihály, Milkó Izidor. Nem telik bele egy hónap s már megint közgyűlést tartanak, megválasztják Balassa Ármint, Barfos Fülöpöt, Gozsdu Eleket, Jurkovils Aladárt, Molnár Lászlót, MÓ T S Istvánt, Steingaszner (Tömörkény) Istvánt, Szávay Gyulát, Czímer

Károlyt, Duka Marcelt és Grecsák Károlyt. A Társaság kész, benne van Szeged és a délvidék minden tollforgató embere, van is 2 rendes, 21 alapító, 105 pártoló tagja, vagy 3000 pengő vagyona készpénzben, az ambíciója megérhet százezer pengőt, a tömérdek terve egy

3

(34)

milliót, — itt az ideje, hogy bemutatkozzék az ország- nak. Ez november 21-én történik meg díszközgyűlés keretében, amely olyan országos irodalmi ünneppé kerekedett, aminő azóta se volt Szegeden.

Innen kezdve aztán beszélnek a több-kevesebb rendszerességgel nyomtatásban megjelent titkári jelen- tések s én rövidebbre foghatom a szót. Elég annyit

megemlítenem, hogy a társaság 25 év alatt 200 fel- olvasó ülést tartott, közel 60.000 korona vagyont gyűjtött és 124 rendes tag közremunkálásával szerezte meg azt az erkölcsi tőkét, amelyet az anyagival együtt ád át az újabb 25 esztendőnek. Áldott legyen azok

emléke, akik ránkhagyták a gazdag örökséget, amelyet gyarapítani szeretnénk, bár a mai időkben a meg- őrzése sem kisebb feladat, mint megszerzése volt a múltban.

*

Huszonöt év alatt nagyot változott körülöttünk a világ és legfőbb ideje volt, hogy a Dugonics-Társaság, amely már kezdte a megmerevedés aggasztó tüneteit

mutatni, szervezetének rugalmassá tételével a meg- változott viszonyokhoz alkalmazkodjék. Ez volt a cé-

lunk az alapszabályok gyökeres revíziójával, amely egyrészt adminisztratív tekintetekből volt szükséges, másrészt a Társaság életképességének erősödését tette valószínűvé. Huszonöt év tapasztalatai meggyőztek bennünket arról, hogy az alapvetésnél egy kicsit el- számítottuk magunkat, nagyobb területet fogtunk fel, mint amekkorát megbírtunk művelni, se munkaerővel nem győztük, se vetőmaggal s hogy azért ott is par- lagot kaptunk, a hol búzát várhattunk. Rájöttünk

(35)

35 arra, hogy annak az ideális abszolutizmusnak, amely a Társaság vezetésénél a múltban érvényesült, felejt- hetetlen érdemei mellett is nagy veszedelmei vannak s hogy a belső rendnek mégis csak nagyobb bizto- sítéka az alkotmányos monarchia: ezért osztottuk meg az elnökség hatáskörét az igazgató-tanácséval.

Beláttuk, hogy a mi viszonyaink közt félszeg dolog akadémiát játszani és osztályokra különülni az auto-

nomía allűrjeivel, azért egybeolvasztottuk az osztá- lyokat. Azzal is tisztába jöttünk, hogy azok után a délibábok után, amiket az alapítók nemes hevülete

látott maga előtt, hiába futunk, hogy innét Szegedről se az ország irodalmát nem irányíthatjuk, se a dél- vidéket irodalmilag nem annektálhatjuk, hanem a magunk földjén kell maradnunk. Végét vetettük an- nak a torz alakulásnak, ami az elhibázott kezdetből fejlődött: abból, hogy az alapszabályok szerint a Sze- gedről elköltözött tagok helyét nem lehetett betölteni s 60 rendes tag közül 30 szétszóródva élt az ország- ban, nagyon laza szálakkal fűzve hozzánk s az itt maradtak nem bírtak határozatképes közgyűléseket tartani. Ráeszméltünk végre arra, hogy mí a magyar irodalmat csak akkor szolgáljuk eredményesen, lia a

•mi speciális szegedi hivatásunkat betöltjük s ehhez nekünk, bár ünnepnapjainkat örömmel díszítjük Sze- gednek kedves országos nevek színes szalagjaival,

•első sorban a szegedi szellemi élet munkásaira van szükségünk.

Nem lehet feladata a titkári jelentésnek a programm- adás, szabadjon mégis néhány elvi szempontot meg- említeni azok közül, amelyek az elnökséget foglalkoz-

3*

(36)

figyelmét is.

A társaságra sokkal több tennivaló vár, mint amit eddig végzett s mivel egy vidéki irodalmi egyesület- nek a szépirodalomhoz való viszonya meglehetősen korlátozott s inkább csak az országos irodalommal való kapcsolat föntartására s annak a közönség számára

• való közvetítésére, szóval a fölolvasó ülésekre szorít- kozik, alkotó munkát tulajdonképen tudományos téren végezhetünk s itt nagyon sok a tennivalónk. A társa- ság történetírói, ideértve a város gazdaságtörténetét is, igen érdemes munkát végeztek, azonban Szeged természetrajzilag, nyelvészetileg, szociologiailag, ipari és kereskedelmi szempontból teljesen feldolgozatlan s nagyobb szolgálatot a társaság nem tehet a város- nak, mintha e téren való mulasztásait pótolja.

Éppen ezért szükséges, amint alkalom adódik rá, a társaság munkás-csapatának új erők bevonásával való felfrissítése, de úgy, hogy azok csakugyan erők legyenek és a tevékenység friss szellemét hozzák magukkal és az új ösvények vágására való képes- séget. Gyüjtsünk össze minden hasznavehető szellemi erőt, de szigorú megválogatással; ne adjuk henye dísz gyanánt a tagsági címet, ami egyrészt elérték- telenedését jelentené ennek a kitüntetésnek, másrészt csak ballasztot rakna lendületünkre, s lehetőleg tartóz- kodjunk az egyoldalúságtól s a szellemi munkának minél különbözőbb területeiről újoncozzunk.

A társaság életét kifelé a felolvasó ülések reprezen- tálják s ezeknek fontosságát az elnökség különösen széni előtt tartja. A felolvasó ülések szünetelése a

(37)

közönség érdeklődését a háború alatt annál inkább elfordította tőlünk, mert agilisabb testületek részéről talán a kellőnél is nagyobb lendületet vett a közönség kultúrjgényeinek kielégítésére való törekvés. Hogy közönségünket visszanyerjük, átmenetileg szükség volt rá, hogy országra fénylő neveket vendégszerepeltes- sünk-piogramunkon. Bár a jövőben sem zárkózhatunk el az elől, hogy az ország szellemi életének vezetői és a szegedi közönség közt közvetítők legyünk s bár programunkból a helyi szereplők eddig se hiányoz- tak, az elnökség a jövőben — esetleg a felolvasó ülések számának szaporításával is — biztosítja az alkalmat a társaság minden tagjának arra, hogy ki- vchesse részét ebből a munkából is. Természetes azonban, hogy a közönség érdeklődését felolvasó üléseink számára csak olyan felolvasásokkal biztosít- hatjuk, amelyek téma, terjedelem és stilus dolgában számolnak az intelligens laikusokból álló hallgatóság igényeivel. Szakemberektől természetesen nem lehet föltétlenül megkívánni, hogy napi aktualitásokkal foglalkozzanak, de nagyon kívánatos, hogy szegedi vonatkozású témákat dolgozzanak fel.

Fuglalkozik az elnökség azzal a tervvel is, hogy kapcsolatba hozza a Dugonics-Társaságot a tanyá- val. Egészen új gondolat, amelyhez talán szokni kell, de teljesen beleillik a Társaság kultúrhivatásába, hogy májustól őszig, amikor felolvasó ülései úgyis szüne- tcinek, a nép nyelvén tudó tagjai a népet érdeklő- kérdésekről vasárnaponta előadásokat tartsanak a tanyai központokon. A város és a tanya közt való patriarchális viszony a háború alatt úgyis megsza-

(38)

kadt s ha ennek a szociális szakadéknak áthidalása nem a mi feladatunk is, nem végzünk haszontalan munkát, ha a tanya kultúráját a városéval színezzük.

Az intenzívebb szellemi munka, amelyet irne nagy- jában körvonalaztam, nagyobb anyagi bázist is kíván.

Alig van irodalmi társaság a vidéken, amelynek ak- kora vagyona volna, mint nekünk, de ez a vagyon kötött és jó, hogy az, mert így rá vagyunk kénysze- rítve, hogy űj anyagi forrásokat keressünk. Más módja ennek nincs, mint új alapító tagokat gyűjteni. Ez a munka nagy lendülettel indult, de nagyon hamar megállt.

1892. tehát az első év végén van a Társaságnak 43 alapító tagja. Ez a szám 24 év alatt csak 11-gyei szaporodott, tehát még két évre sem esik egy. Az elnökség 1917 novemberétől máig, tehát pár hónap alatt 9 új alapító tagot szerzett a Társaságnak. Ren- des tagjaink támogatására ezen a téren csak úgy számit, mint szellemi téren.

II. fíz 1917.

év.

Jelentésem tulajdonképen való tárgyára, a műit év- ről való beszámolóra térve át, azt a gyász fekete ini- ciáléjával kell kezdenem.

Ueszteségeink

Április hó 24-én pár napos betegség után meghalt Tömörkény István, kezdettől fogva rendes tagunk, 1895-től osztálytitkárunk, 1908-tól főtitkárunk, min- denkor koronánk és címerünk és minden időkre meg- maradó dicsőségünk. Szikrázó fényű csillaga volt a

(39)

39

magyar irodalom firma meritumának s kiégése gyászba borította az egész magyar horizontot. Halála az egész ország vesztesége volt, elsősorban Szegedé és legfáj- dalmasabban a Dugonics-Társaságé. Április 26-án temettük, a halálban megadható minden tisztességgel, a kultúrpalotából. A Társaság gyászjelentést adott ki, koszorút helyezett a ravatalra s nevében B a l a s s a Árm in dr. mondott búcsúztatót a temetésen. Az igaz- gató-tanács foglalkozott emlékének méltó megörökí- tésével s határozatait az elnökség alkalmas időben végre fogja hajtani. Ezek közt van az is, hogy egyik nyilvános felolvasó ülésünket az ő emlékezetének szenteljük: az elnökség az első évfordulót használja fel erre s 1918 ápril havában rendezi a Tömörkény- ünnepet.

1917. június 5-én meghalt P a p János kegyesrendi kormánytanácsos 74 éves korában. Társaságunknak megalakulásától kezdve rendes tagja, alapító tagja, majd tiszteletbeli tagja volt s a maga szerénységében is egyik legérdemesebb munkása, akinek irodalmi működése egész hasábokat tölt be Szinnyeiben. Ter- mészetrajzi tankönyvei, amelyek első kiadása 1873-ban jelent meg, ma is használatban s A p i a r i s t á k S z e g e d e n című monográfiája Szeged történetének forrásművei közt szerepel. Halála alkalmával gyá- szunknak a helybeli kegyesrendi társházhoz intézett részvétiratunkban adtunk kifejezést, koporsójára ko- szorút küldtünk és temetésén testületileg vettünk részt. Munkái sokáig őrizni fogják tiszta éleie emlékét.

(40)

Belső ügyek.

J a n u á r 7-én ülést tartott az igazgató-tanács, amelyen sajnálattal vette tudomásul a Társaság nagy- érdemű alelnökének és elnök-helyettesének, Kovács Jánosnak betegsége miatt való lemondását. Helyettesí-

tésére H o m o r István osztályelnök kéretett fel. (Le- véltár 2/1917.)

M á r c i u s 4 - é n és 5-é n rendkívüli közgyűlésen megejtettük az új alapszabály tervezetben a belügy- miniszter által kivánt lényegtelen módosításokat, a melyektől jóváhagyásuk függött. (Levéltár 1814 1917.)

Á p r i l i s 3 - á n 13.523 1917. szám alatt értesített a város tanácsa, hogy a b e l ü g y m i n i s z t e r a z ú j a l a p s z a b á l y o k a t j ó v á h a g y t a .

M á j u-s 2 - á n Tömörkény emlékének megörökítése kérdésével foglalkozott az igazgató tanács és S. N a g y Lajos r. tag kéziratos munkáját a turanizniusról bí- rálatra kiadta C i in e r Károly dr.-nak és Tonelli Sándor dr.-nak. (Levéltár 41/1917.)

O k t ó b e r 9., 15. és 23. napján három ülésben a közgyűlés előkészítésével foglalkozott az igazgató- tanács. (Levéltár 581917., 55T017., 601917.)

N o v e m b e r 5 - é n tartottuk a t i s z t ú j í t ó k ö z g y ű l é s t , amelyen egyhangúlag megválasztatott elnökké S z a l a y József d r, alelnökké B a l a s s a Ármin dr. és H o n t o r István, titkárrá M ó r a Ferenc, pénztárossá S z ű c s Mihály; igazgató-tanácsi tagokká Cserzy Mihály, Kisteleki Ede, Kőhegyi Lajos dr.,

Lőw Immánuel dr., Somlyódy István, Sz. Szigethy Vilmos, Várossy Gyula, Újlaki Antal választatott meg.

(41)

41- A tisztikar megbízása az alapszabályok értelmében három évre szól. (Levéltár 62/917.)

A közgyűlés után igazgató tanácsi ülés következett, ezekkel a t á r g y a k k a l 1 . Intézkedések a pénztár át- vételére; számvizsgálókul kiküldettek Czimer Károly dr., Fekete Ipoly, Somlyódy István; 2. Az Elnök indít- ványára elhatározta az igazgató-tanács, hogy tisztetet- beli tagunk, N a g y Sándor novellás kötetének és M ó r a Ferenc verses kötetének kiadására javaslatot tesz a közgyűlésnek, — Móra Ferenc azonban a maga részéről kérte a tervnek máskorra való halasz- tását, mivel ez idő szerint nincs módjában verseinek összegyűjtése, (Nagy Sándor könyvének kiadásával is csak később, a nyomdai viszonyok javultával lehet foglalkozni); 3. Megbeszélték a felolvasó ülések rendjét és elvi megállapodás történt a meghívott vendég-előadóknak adandótiszteletdíjakban; 4. S z é c s y György Gránicok című könyve bírálatra kiadatott

€ s e r z y Mihálynak, Ú j l a k i Antalnak és V á r o s s y Gyulának. (Levéltár 63/1917.)

N o v e m b e r 8-án az új tisztikar Szalay József dr.

elnök" vezetésével tisztelgett a város tanácsánál.

Feloluasó ülések.

Felolvasó üléseket csak a hosszú elnökválság meg- oldása ulán, novemberben és decemberben tartottunk, ellenben április 11-én, az Arany-cen'enárium alkal-

mával Arany-estét tartottunk a színházban, amelyet M ó r a Ferenc osztálytitkár rendezett.

A megnyitó beszédet B a l a s s a Ármin dr. osztály-

(42)

elnök mondta, K ö r m e n d y Kálmán szinművész J a k a b Ödön ünnepi ódáját szavalta el, L e n d v a y

Lola művésznő Arany tetemre hívását, J a k a b Ödön, a társaság illusztris vendége Aranyról írt tanulmányát olvasta fel. A 1 m á s s y Endre színigazgató Sz.

S z i g e t h y Vilmos r. t a g ' A r a n y című ódáját szavalta el, 0 c s k a y Kornél szinművész Arany (saját szerzeményű) dalaiból énekelt F i c h t n e r Sándor honvédkarmester zongorakiséretével, G ö m ö r y Vilma elszavalta Arany ,,Ráchel siralmá"-t, M Ó T a Ferenc záróbeszédet mondott. A színház előkelő közönséggel telt meg, amely megilletődéssel vett részt

az Arany szelleme előtt való hódolatban.

N o v e m b e r 25-iki felolvasó ülésünk műsora ez volt: 1. E l n ö k i s z é k f o g l a l ó , tartotta S z a 1 a y József dr.; 2. J á t é k v o l t a z e g é s z . . . , novella, irta és felolvasta C s e r z y M i h á l y ; 3. V i d á m r í m e k, felolvasás, tartotta V i k á r Béla, a magy.

tud. akadémia tagja, vendég; 4. B a b o n a é s m i s z t i c i z m u s , tanulmány, irta és felolvasta K ő - h e g y i Lajos dr.; 5. Költemények, irta és felolvasta M ó r a Ferenc.

D e c e m b e r 23-iki felolvasó ülésünk programja : 1. E l n ö k i m e g n y i t ó , tartotta S z a 1 a y József dr.; 2. A huszonöt éves Dugonics-Társaság, irta és felolvasta M ó r a Ferenc; 3. Költemények, irta és felolvasta K ő r ö s Mihály; 4. R é s z l e t e g y r e - g é n y b ő l , írta Újhelyi Nándor vendég, felolvasta S z a 1 a y József dr. 5. A nő helyzete és a feminizmus nyomai a klasszikus görögségben, írta F e k e t e Ipoly, felolvasta M ó r a Ferenc.

(43)

43

Ügymenet.

A Társaság titkári hivatala az év folyamán 96 ügy- iratot intézett.

A vidéki irodalmi társaságokkal való baráti viszonyt tervszerüleg ápoljuk, a Társaság új alakulásáról va- lamennyit értesítettük, meleghangú üdvözlő iratokat kaptunk s ők is értesítenek bennünket, életük min- den nevezetesebb mozzanatáról. A levélváltások során felmerült az a terv, hogy a vidéki irodalmi Társasá- gok egymás székhelyén kölcsönösen felolvasó-ülése- ket tartsanak, — ami természetesen csak a háború után lesz keresztülvihető.

A titkár összeállitotta a tagok törzskönyvét, kimu- tatást készített a Társaság minden elhalt és élő ren- des tagjáról, összeállította az alapító és tiszteletbeli tagok listáját. Régi lapokat, évi jelentéseket, jegyző- könyveket kellett átnézni, de föltétlenül szükséges munka volt. Már csak azért is, hogy elő ne fordul- hassanak olyan esetek, mint a múltban, amikor — mint most a régi okmányok átnézésénél kiderült — épen a tözzskönyv hiánya nratt megtörtént, hogy egy tagot háromszor is megválasztottunk rendes taggá.

A titkár a Társaság harmadéves történetének adatait megkísérelvén összeszedni, tapasztalja, mennyire meg- nehezíti a munkát az, hogy a múltban nem vezettek rendszeres följegyzéseket a Társaság történetéről. Bol- dogult Tömörkény István mint főtitkár megkezdte

„história domus"-unk vezetését, amit tovább folytat- tunk, még teljesebbé tévén azzal, hogy krónikás könyvünkbe beillesztettünk minden közleményt, amely a szegedi lapokban a Társaságra vonatkozóan megjelenik.

(44)

Új Dugonics ereklye.

Március 21-én V i g h Gyula uradalmi mérnök úr Mindszentről S z ő j k a Kálmán és F a n n y ado- mánya gyanánt a Társaság levéltárában való megőr- zés végett beküldött a főtitkárhoz egy 1783-ból való 10X17 cm. méretű vörösréz-metszetet, amely Dugonics Andrást ábrázolja, a kép alatt latin nyelvű felírattak A levél a levéltárban 23 1917. szám alatt az adomá-

* nyozóknak Dugonics családjából való leszármazásáról hiteles adatokat tartalmaz. A rézmetszet egyelőre a városi múzeumban helyeztetett el a Társaság letéte

gyanánt.

Uáltozósok a tagok körében.

Uj alapszabályaink értelmében mindazok a rendes tagok, akik elköltöztek Szegedről, vidéki tagokká vál- nak s helyük helybeli rendes tagokkal betölthető. Ez által és elhalálozás által 8 helybeli rendes tagsági hely van üresedésben, amelyek betöltése az 1918. évf közgyűlés feladata.

Alapító tagjaink száma 1917 novemberétől kezdve a következőkkel gyarapodott: Wimmer Fülöp, Szász Ernő, Szalay József dr., özv. Szalay Józsefné, Andrássy Ferenc dr., Kőrös Mihály, Almássy Endre, Pálfy Dá-

niel, Schermann Kálmán.

Ezekben megtéve jelentésemet, kérem, hogy azt tudomásul venni méltóztassék.

Szeged, 1918 február 20.

Móra Ferenc

titkár.

(45)

45

Uagyon kimutatás az 1917. éu uégén.

1. Értékpapírok a S z e g e ö - f s o n g r á d í Takarékpénztárnál letétben.

I . 4 % - o s Magyar korona járadék kötvény 7100 K — 2. 4° o-os Magyar földhitelint. záloglevél 4000 K — 3. 4V2°/O-OS Magyar Takarékpénztárak

közp. jelzálog banki záloglevél . . 13800 K — 4. 41/s°/o-os Magyar Takarékpénztárak

közp. jelzálog banki záloglevél . . 7400 K — 5. 6%-os Magyar járadék kötvény

(Hadikölcsön) 1000 K —

II. L á z á r G y ö r g y alap a 5 z e g e ö - r s o n g r á d i Takarékpénztárnál letétben.

6. 6'Vo-os Magyar járadék kötvény

(Hadikölcsön) 10000 K — f

III. Értékpapírok 5zegeő v á r o s kezelésében.

7. 4%-os Lichtenberg Mór alap . . . 2000 K — f

8. 41 ->n/o-os Ullnian Adolf alap . . . 2000 K — f

9. 4"/o-0s Névtelen alap, feltételesen a

Dugonics-Társaságé 6000 K — f

1U. 1917. öecember h a v á b a n jelentkezett új

alapító t a g a k befizetése 1 1 0 0 K — f

U. E g y é b tőkék

Szeged-Csongrádinál f. számla 44. lap 1858 K 50 f Ugyanott f. számla 73. lap Lázár alapon 918 K 50 f Szeged-Csongrádinál 159768. sz. betét-

könyvben 1855 K 72 f Készpénzben 1917. december 31-én a

pénztárosnál 133 K 41 f Összesen: 59166 K 13 f Szeged, 1917. december 31-én

Szűcs Mihály,

társasági pénztárosi

(46)

Rz 1918. éui költségelőirányzat.

a) Bevételek I Uagyonleltári jövedelmek.

Szeged-Csongrádi Takarékpénztár el-

helyezésekből 1597 K — f Szeged város által kezelt alapok után . 410 K — f Ú j alapítványok kamatai 66 K — f Forgó tőke kamata 100 K — f

II. Támogatásokból.

Szeged sz. kir. város évi segélye . . 2000 K — f

111 Uegyesekből

Előre nem láthatókból és megtakarí-

tásokból 400 J< — J Összesen : 4573 K — f

b) Kiadások.

Személyiek. Titkár tisztelet dija . . . 1000 K — f Pénztárnok tisztelet díja 400 K — f Gépiró díjazása 100 K — f Szolga díjazása 100 K — f Dologi kiadások. Irodai szerek, posta

költségek 200 K — f Nyomtatványok 200 K — f Előre nem láthatók 100 K — f Kulturális célok. Felolvasások díjazása 900 K — f Kiadványok segélyezésre . . . . 800 K — f Dr. Gyöngyössy László — Pósa Lajos

életrajzának kiadási segélye . . . 400 K — f Mikszátli-alapítvány 2 évi kamata

újságírói díjra 334 K — f Maradvány, mint egyenleg . . . . 39 K — f Összesen : 4573 K — f Szeged, 1918. január hó.

Szűcs Mihály

társasági pénztáros.

(47)

fl ü U 6 o n i c 5 - r f l R 5 H 5 n 6 n s z r i K F i R R , R E D Ü E 5 , r i 5 Z T E L E T B E L I É 5 R L R P Í r Ö

T f l B i n i D R K n É U 5 0 R R .

i. nszriKRR

E l n ö k : Szalay József dr.

A l e l n ö k ö k : Balassa Ármin dr., Homor István.

T i t k á r : Móra Ferenc P é n z t á r o s : Szűcs Mihály.

I g a z g a t ó - t a n á c s : a tisztikaron kivül Cserzy Mihály, Kisteleki Ede, Kőhegyi Lajos dr., Lőw Immánuel dr., Somlyódy István, Sz. Szigethy Vilmosr

Várossy Gyula, Újlaki Antal.

II. R E n ü E S T R S O K .

(fiz év szám a taggá választás évét jelöli)

Arató Frigyes 1892. Budapest Baksav József 1905. Budapest Balanyi György dr. 1916. Budapest Balassa Ármin dr. 1892. Szeged Balassa József 1905. olasz hadifogság - Bartha György dr. 1904. Nagybecskerek

Bartos Fülöp 1892. Budapest Bátori Ármin 1905. Budapest Biró Imre 1918. Szeged Both Ferenc 1906. Temesvár Cserzy Mihály 1907. Szeged Csonka Ferenc 1892. Szeged Czimer Károly dr. 1892. Szeged Dettre János dr. 1918. Szeged

Figure

Updating...

References

Related subjects :