XXVIII. Madách Szimpózium

XXVIII. Madách Szimpózium

Madách Irodalmi Társaság Szeged–Balassagyarmat

A XXVIII. Madách Szimpózium támogatói voltak: a Balassagyarmati Önkormányzat, a Szegedi Önkormányzat, a Szegedi

Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképz Kara, a Pet fi Irodalmi Ügynökség Kárpát-medencei Igazgatósága és a Nemzeti

Együttm ködési Alap A könyv megjelenését támogatta

Balassagyarmat Város Önkormányzata Szeged Város Önkormányzata

Pet fi Irodalmi Ügynökség Kárpát-medencei Igazgatósága Czellér Andrásés

© Andor Csaba, Bajtai Mária, Bene Zoltán, Diószegi Szabó Pál, Földesdy Gabriella, Kakuszi Péter, Máté Zsuzsanna, Miklós Péter,

Pusztai Virág, Rétfalvi P. Zsófia, Székely László, Turbucz Péter

Készült Budapesten, 2021-ben. Felel s kiadó:

Bene Zoltán, m szaki szerkeszt , borító: Andor Csaba ISBN 978-615-5462-29-0

XXVIII. Madách Szimpózium

Madách Irodalmi Társaság Szeged–Balassagyarmat

A XXVIII. Madách Szimpózium támogatói voltak: a Balassagyarmati Önkormányzat, a Szegedi Önkormányzat, a Szegedi

Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképz Kara, a Pet fi Irodalmi Ügynökség Kárpát-medencei Igazgatósága és a Nemzeti

Együttm ködési Alap A könyv megjelenését támogatta

Balassagyarmat Város Önkormányzata Szeged Város Önkormányzata

Pet fi Irodalmi Ügynökség Kárpát-medencei Igazgatósága Czellér Andrásés

© Andor Csaba, Bajtai Mária, Bene Zoltán, Diószegi Szabó Pál, Földesdy Gabriella, Kakuszi Péter, Máté Zsuzsanna, Miklós Péter,

Pusztai Virág, Rétfalvi P. Zsófia, Székely László, Turbucz Péter

Készült Budapesten, 2021-ben. Felel s kiadó:

Bene Zoltán, m szaki szerkeszt , borító: Andor Csaba ISBN 978-615-5462-29-0

Tartalom Bevezetés

1. A Tragédia színeir l

Székely László: „Négy ezredév után a Nap kih l.”

A kozmológiai dimenzió szerepe Az ember tragédiájában ... 15 Andor Csaba: A falanszter szín háttere ... 41 Pusztai Virág: Az érzéki tapasztalat és

a racionális megismerés kett sségének

megjelenése a prágai színek szimbólumaiban ... 65 Miklós Péter: „Luther Szent Márton pápa” útja Madáchtól Bibóig .. 77 2. A Tragédia különböz olvasatai

Máté Zsuzsanna: Az értelem-keres emberr l

– Madách Imre és Hankiss Elemér nyomán ... 91 Kakuszi Péter: Ádám, a szimbólum és a személyes valóság ... 103 Turbucz Péter: Bevezetés Alexander Bernát

Tragédia-értelmezéseibe. A peregrinációtól

a Kisfaludy Társaságig 1871–1899 ... 113 3. A Tragédia a kecskeméti színpadon

Földesdy Gabriella: Az ember tragédiája (junior)

(Kecskemét, 2020. január) ... 159 Bajtai Mária: A Tragédia kecskeméti el adásairól ... 164 4. A madáchi életm vonzáskörében

Andor Csaba: Bory László és Madách kapcsolata ... 173 Rétfalvi P. Zsófia: „Óh n , ha te…” –

Madách Imre el író n képér l ... 185

Diószegi Szabó Pál: „…a nyelvi nemzetiség kielégítése, nagysága még nem megnyugvása és boldogsága a honfikebelnek…” Madách Imre nemzetiségügyi

tárgyban írt beszéde (1861) ... 194 Búcsú Árpás Károlytól ... 223

Tartalom Bevezetés

1. A Tragédia színeir l

Székely László: „Négy ezredév után a Nap kih l.”

A kozmológiai dimenzió szerepe Az ember tragédiájában ... 15 Andor Csaba: A falanszter szín háttere ... 41 Pusztai Virág: Az érzéki tapasztalat és

a racionális megismerés kett sségének

megjelenése a prágai színek szimbólumaiban ... 65 Miklós Péter: „Luther Szent Márton pápa” útja Madáchtól Bibóig .. 77 2. A Tragédia különböz olvasatai

Máté Zsuzsanna: Az értelem-keres emberr l

– Madách Imre és Hankiss Elemér nyomán ... 91 Kakuszi Péter: Ádám, a szimbólum és a személyes valóság ... 103 Turbucz Péter: Bevezetés Alexander Bernát

Tragédia-értelmezéseibe. A peregrinációtól

a Kisfaludy Társaságig 1871–1899 ... 113 3. A Tragédia a kecskeméti színpadon

Földesdy Gabriella: Az ember tragédiája (junior)

(Kecskemét, 2020. január) ... 159 Bajtai Mária: A Tragédia kecskeméti el adásairól ... 164 4. A madáchi életm vonzáskörében

Andor Csaba: Bory László és Madách kapcsolata ... 173 Rétfalvi P. Zsófia: „Óh n , ha te…” –

Madách Imre el író n képér l ... 185

Diószegi Szabó Pál: „…a nyelvi nemzetiség kielégítése, nagysága még nem megnyugvása és boldogsága a honfikebelnek…” Madách Imre nemzetiségügyi

tárgyban írt beszéde (1861) ... 194 Búcsú Árpás Károlytól ... 223

Pusztai Virág

Az érzéki tapasztalat és a racionális megismerés kett sségének megjelenése a prágai színek

szimbólumaiban

Az ember tragédiájának dinamikáját az ellentétes pólusok folyamatos küzdelme tartja fenn. Minden eszmét és elgondolást egy azzal ellenté- tes vált fel, miközben mindegyikr l bebizonyosodik, hogy az origóján túlhaladva pusztítóvá válik, és megérik arra, hogy a történelem süly- lyeszt jébe kerüljön. Onnan viszont némi módosulással újra és újra visszatér, hiszen valójában e váltakozások tartják egyensúlyban a vilá- got, és szolgálnak terepéül annak a küzdelemnek, amelyben a bizako- dás vihet bennünket tovább és tovább.

A Madách által felvonultatott számos ellentétpár közül vizsgáljuk meg azt, amely az igazság felderítésének módjaiban jelenik meg: a vi- lág az érzéki, empirikus tapasztalat útján ismerhet meg inkább, vagy csakis ennek elvetésével? A természetben látottakból okulhatunk töb- bet, vagy magunkban elmélyedve? Lehetséges-e a megismerés a lát- vány és az érzékszervek által, vagy csakis az az érzékek birodalma fö- lött álló hit, vagy amint a felvilágosodás után tartották: az ész, a gon- dolkodás vezet el a dolgok megismeréséhez?

Varga Em keaTragédiaegészét vetvealá elemzésnek úgyvéli, hogyaz„alátványiés/vagyfogalmimegismeréskett sségénekszem- pontjábólbináriskódolású,atapasztalásésmegértésfolyamatátminda kép,mindaszóirányábakiépíti.”Ugyanakkormegállapítja,hogyam megoldása„afogalmiels bbségéhez,avilágfogalmialapúmegismer- het ségénektradicionálistételéhezvezetielabefogadót.”¹Következte- téseivelegyetértveúgygondolom,ebináriskódolásegyiklegszebbpél- dáját aprágaiszínekben, egymásrakövetkezvetalálhatjuk. Különfi- gyelmetérdemel,ahogyaMadácháltalfelvonultatottszimbólumokré- vénakétmegismerésimódanyolcadikszínbenkibomlik,majdatízedik színbenelénktárulmindkett inverze,kritikája.SmindezaTragédiaki- emeltpontján,atörténetiszínekközéppontjábanállópárizsiszínt köz- refogó színekben érhet tetten.

Máglya, lugos, csillagásztorony

A fent taglalt ellentétpár már a nyolcadik szín el tti, eligazító leírás- ban² plasztikusan megjelenik. E szerz i utasításból megtudhatjuk, hogy Madách egy eretnek ég máglyáját szánta a jelenetek hátterébe.

Jobbról „lugost”, balról csillagásztornyot képzelt el.

Az ég máglya önmagában hordozza a kett sséget. Az olvasó el- képzeli, a színre vitt m néz je pedig látja e „díszletet”, mely els ként az érzékekre hat: ki ne borzongana meg annak a gondolatától, hogy embereket elevenen égetnek el. Er s kép. Ugyanakkor, amennyiben tisztábanvagyunkazzal,hogymilyentanokértégtekakkoriban,úgye szimbóluméppafogalmiság, alogosz hatalomátvételéreésazérzéki megismerésháttérbeszorulásárautal.Hatudjuk,hogyKepler1600-ban lettTychoBrahénak,II.Rudolfcsászárudvaricsillagászánaksegédje, akkoreszünkbejuthat:abbanazévbenégettékmegGiordanoBrunót, akiaztvallotta,nemaFöld,demégcsaknemisaNapavilágmindenség közepe.(Máglyáraküldésénekugyannemcsupánez,hanemeretnekné- zeteihezvalóhajthatatlanragaszkodásavoltazoka.)Amáglya mégis szimbólum, afféle jelz t z,³ amely arra hívja fel a figyelmet, hogy a kopernikuszi fordulat – meghirdetéséhez képest ugyan fél évszázados késéssel, de – immár visszavonhatatlanul kiáradt az emberiségre. Lu- cifermegjegyzi:„Ilyh vösestveet zjólesik,/Bizon-bizonmárjóré- genmelenget.”Azeszmetehátmárnemúj,ésbárelfogadottnaknemte- kinthet ,amiattaalkalmazottretorziókirántmárközönyösakor,amely a fordulat következményeivel nem néz szembe.

A máglya két oldalára képzelt háttérelemek is a két ellentétes pó- lust: az érzéki tapasztalatot, illetve a racionális megismerést szimboli- zálják. A lugas, illetve a palotakert utalás az édenkertre, amely az ár- tatlanságot és tudatlanságot idézi. Már a harmadik színben is van erre egy utalás: Éva lugast csinál, „éppen ollyat, mint az el bbi”, hogy az els emberpár köré varázsolja az elvesztett Édent. A lugas ugyanakkor a nyolcadik szín cselekményében egy b nbeesés, Borbála h tlenségé- nek helyszínévé is válik. Népdalainkban is visszatér motívum a leány kertecskéjébe való betörés, vagy annak maggal való bevetése,⁴ s a kert ily módon az érzékek útján való felderítés, élménycentrikus megta- pasztalás terepe.

Pusztai Virág

Az érzéki tapasztalat és a racionális megismerés kett sségének megjelenése a prágai színek

szimbólumaiban

Az ember tragédiájának dinamikáját az ellentétes pólusok folyamatos küzdelme tartja fenn. Minden eszmét és elgondolást egy azzal ellenté- tes vált fel, miközben mindegyikr l bebizonyosodik, hogy az origóján túlhaladva pusztítóvá válik, és megérik arra, hogy a történelem süly- lyeszt jébe kerüljön. Onnan viszont némi módosulással újra és újra visszatér, hiszen valójában e váltakozások tartják egyensúlyban a vilá- got, és szolgálnak terepéül annak a küzdelemnek, amelyben a bizako- dás vihet bennünket tovább és tovább.

A Madách által felvonultatott számos ellentétpár közül vizsgáljuk meg azt, amely az igazság felderítésének módjaiban jelenik meg: a vi- lág az érzéki, empirikus tapasztalat útján ismerhet meg inkább, vagy csakis ennek elvetésével? A természetben látottakból okulhatunk töb- bet, vagy magunkban elmélyedve? Lehetséges-e a megismerés a lát- vány és az érzékszervek által, vagy csakis az az érzékek birodalma fö- lött álló hit, vagy amint a felvilágosodás után tartották: az ész, a gon- dolkodás vezet el a dolgok megismeréséhez?

Varga Em keaTragédiaegészét vetvealá elemzésnek úgyvéli, hogyaz„alátványiés/vagyfogalmimegismeréskett sségénekszem- pontjábólbináriskódolású,atapasztalásésmegértésfolyamatátminda kép,mindaszóirányábakiépíti.”Ugyanakkormegállapítja,hogyam megoldása„afogalmiels bbségéhez,avilágfogalmialapúmegismer- het ségénektradicionálistételéhezvezetielabefogadót.”¹Következte- téseivelegyetértveúgygondolom,ebináriskódolásegyiklegszebbpél- dáját aprágaiszínekben, egymásrakövetkezvetalálhatjuk. Különfi- gyelmetérdemel,ahogyaMadácháltalfelvonultatottszimbólumokré- vénakétmegismerésimódanyolcadikszínbenkibomlik,majdatízedik színbenelénktárulmindkett inverze,kritikája.SmindezaTragédiaki- emeltpontján,atörténetiszínekközéppontjábanállópárizsiszínt köz- refogó színekben érhet tetten.

Máglya, lugos, csillagásztorony

A fent taglalt ellentétpár már a nyolcadik szín el tti, eligazító leírás- ban² plasztikusan megjelenik. E szerz i utasításból megtudhatjuk, hogy Madách egy eretnek ég máglyáját szánta a jelenetek hátterébe.

Jobbról „lugost”, balról csillagásztornyot képzelt el.

Az ég máglya önmagában hordozza a kett sséget. Az olvasó el- képzeli, a színre vitt m néz je pedig látja e „díszletet”, mely els ként az érzékekre hat: ki ne borzongana meg annak a gondolatától, hogy embereket elevenen égetnek el. Er s kép. Ugyanakkor, amennyiben tisztábanvagyunkazzal,hogymilyentanokértégtekakkoriban,úgye szimbóluméppafogalmiság, alogosz hatalomátvételéreésazérzéki megismerésháttérbeszorulásárautal.Hatudjuk,hogyKepler1600-ban lettTychoBrahénak,II.Rudolfcsászárudvaricsillagászánaksegédje, akkoreszünkbejuthat:abbanazévbenégettékmegGiordanoBrunót, akiaztvallotta,nemaFöld,demégcsaknemisaNapavilágmindenség közepe.(Máglyáraküldésénekugyannemcsupánez,hanemeretnekné- zeteihezvalóhajthatatlanragaszkodásavoltazoka.)Amáglya mégis szimbólum, afféle jelz t z,³ amely arra hívja fel a figyelmet, hogy a kopernikuszi fordulat – meghirdetéséhez képest ugyan fél évszázados késéssel, de – immár visszavonhatatlanul kiáradt az emberiségre. Lu- cifermegjegyzi:„Ilyh vösestveet zjólesik,/Bizon-bizonmárjóré- genmelenget.”Azeszmetehátmárnemúj,ésbárelfogadottnaknemte- kinthet ,amiattaalkalmazottretorziókirántmárközönyösakor,amely a fordulat következményeivel nem néz szembe.

A máglya két oldalára képzelt háttérelemek is a két ellentétes pó- lust: az érzéki tapasztalatot, illetve a racionális megismerést szimboli- zálják. A lugas, illetve a palotakert utalás az édenkertre, amely az ár- tatlanságot és tudatlanságot idézi. Már a harmadik színben is van erre egy utalás: Éva lugast csinál, „éppen ollyat, mint az el bbi”, hogy az els emberpár köré varázsolja az elvesztett Édent. A lugas ugyanakkor a nyolcadik szín cselekményében egy b nbeesés, Borbála h tlenségé- nek helyszínévé is válik. Népdalainkban is visszatér motívum a leány kertecskéjébe való betörés, vagy annak maggal való bevetése,⁴ s a kert ily módon az érzékek útján való felderítés, élménycentrikus megta- pasztalás terepe.

A torony ellenben az érzékek felett álló ismeretek szimbóluma, a mesterséges módon létrehozott, eget és földet összeköt világtengelyé, amelyet az isteni magasságok tudását szomjazó ember épít, aki ezért nagy árat fizethet – lásd Bábel tornyának legendáját. Az 1800-as évek- t l mint elefántcsonttorony profán jelentést is nyer, megtestesítve a ta- pasztalati valóságtól elzárkózó tudós menedékét. Szemadám György így jellemzi a tarot kártya XVI., tornyot ábrázoló lapját: „a téglákból összerótt építmény szimbolikája meglehet sen egyértelm : az emberi személyiség megszerzett tapasztalataira utal, melyet tudatossága koro- náz meg”⁵ – a kártyalapon a szó szoros értelmében, hiszen a torony te- tején egy koronát látunk, amely épp lebillen arról. A tarot e lapjának mély értelm szimbolikája a bevezet ben felvetett, si dilemmára ref- lektál: a torony ablakaiból koronát vagy püspöksüveget visel embe- rek esnek ki, jelképezve, hogy „az emberi személyiség által felhalmo- zott tapasztalat és tudás, illetve minden emberi rendszer és megmere- vedett teória érvénytelenné válik az él Isten színe el tt.”⁶ A vélt bi- zonyságokból önmagunk bebiztosítására emelt falak könnyen leomla- nak, és életm vünk koronája ugyancsak könnyen megbillen. (Szema- dám nyomatékosítja, hogy a tarot nem jóskártya, hanem egy önismere- tet segít szimbólumgy jtemény, melynek kihúzott lapjai figyelmez- tethetnek tévútjainkra. Ez a lap a tudomány m vel i számára is fontos emlékeztet : sosem bízhatják el magukat a megszerzett tudás okán. A Tragédia is betölthet egy hasonló szerepet, amennyiben elgondolko- dunk a benne felvonultatott jelképeken.)

Kepler-Ádám a megismerés útján

Noha a máglya a kulissza, Madách mégsem a geocentrikus világképet heliocentrikusra cserél Kopernikuszt vagy a máglyahalált halt Gior- dano Brunot, esetleg a perbe fogott Galileit választotta drámája sze- repl jének: a nyolcadik színben Ádám Keplerként t nik fel. E válasz- tás oka részben e karakter összetettségében keresend . Ahogy Andor Csaba fogalmaz: egyesíti magában a tudományt és a misztikát, a szel- lemi szabadságot és az evilági kötöttséget.⁷ A választásban másrészr l

szerepet játszhatott a hasonlóság is, amelyre több kutató rámutat: Ma- dách önmagát látta a befelé forduló, töpreng tudósban, akinek házas- sága is az övéhez hasonlóan alakult.

Kepler nem az el térbe kívánkozó, lázadó, a világot sarkaiból ki- fordítani kívánó tudós mintaképe. Noha áhítja, hogy jöjjön olyan kor, amely a „rideg közönyt / Leolvasztandja, s mely új tetter vel / Szemé- be néz az elavult lomoknak”, maga csak álmaiban válik forradalmár- rá, hogy az álom után körültekintve jobban megértse saját kora törpe- ségét. (Mint köztudott, egészségi állapota miatt Madách sem tudta úgy kivenni a részét az 1848/49-es forradalomból és szabadságharcból, mint talán szerette volna.) Máté Zsuzsanna összegzi Palágyi Menyhért gondolatait, aki szerint a Tragédia valódi f szerepl je a tudós, és Ma- dách Keplerben szemlélteti önmagát: ha nem Ádám volna a m ki- mondott h se, akkor Keplert kellene annak tekintenünk, aki a m alko- tás eszmei tengelye.⁸

Andor Csaba felveti, hogy Keplerre egyfajta második Ádámként is tekinthetünk, hiszen Ádám maga is álmodja a történelmet, amelynek keretében Kepler álomként éli meg a párizsi színt. Ugyanakkor Krisz- tus-szimbólumként is azonosítja Madách Keplerét.⁹

Noha a nyolcadik színben úgy t nhet, Kepler-Ádám az érzékek fe- lett álló, objektív igazságok mellett elkötelezett, a tizedik színre ez a kép árnyaltabbá válik majd. De a valóságos Kepler sem sorolható be egyértelm en a fogalmiság talaján álló gondolkodók közé. Mysterium Cosmographicum¹⁰ cím m vét 1596-ban jelenteti meg, még az el tt, hogy házasságot kötött volna Borbálával. A Tragédia prágai színében tehátazzalaKeplerreltalálkozunk,akimárletetteazasztalraaztam - vét,amelybenazakkorismerthatbolygópályájátazötplatónitesttel hozta kapcsolatba. Úgy gondolta, hogy az egyes bolygópályák gömb- jei között a kocka, a tetraéder, az oktaéder, a dodekaéder és az ikozaé- dertartjaatávolságot.Egyfajtaábrázolhatóharmóniátvizionáltazég- boltra,követveaztazelgondolást,hogyazisteniegyensúlymindamik- ro-,mindpedigamakrokozmoszbantettenérhet .Elgondolásaugyan tévesnekbizonyult,dejólmutatja,hogyKeplernemmondottleaszép- ségésharmóniairántiigényr latisztaészjavára.Ezttámasztjaaláa Harmonice mundi cím m ve is, melyben kifejti, hogy az égitestek

A torony ellenben az érzékek felett álló ismeretek szimbóluma, a mesterséges módon létrehozott, eget és földet összeköt világtengelyé, amelyet az isteni magasságok tudását szomjazó ember épít, aki ezért nagy árat fizethet – lásd Bábel tornyának legendáját. Az 1800-as évek- t l mint elefántcsonttorony profán jelentést is nyer, megtestesítve a ta- pasztalati valóságtól elzárkózó tudós menedékét. Szemadám György így jellemzi a tarot kártya XVI., tornyot ábrázoló lapját: „a téglákból összerótt építmény szimbolikája meglehet sen egyértelm : az emberi személyiség megszerzett tapasztalataira utal, melyet tudatossága koro- náz meg”⁵ – a kártyalapon a szó szoros értelmében, hiszen a torony te- tején egy koronát látunk, amely épp lebillen arról. A tarot e lapjának mély értelm szimbolikája a bevezet ben felvetett, si dilemmára ref- lektál: a torony ablakaiból koronát vagy püspöksüveget visel embe- rek esnek ki, jelképezve, hogy „az emberi személyiség által felhalmo- zott tapasztalat és tudás, illetve minden emberi rendszer és megmere- vedett teória érvénytelenné válik az él Isten színe el tt.”⁶ A vélt bi- zonyságokból önmagunk bebiztosítására emelt falak könnyen leomla- nak, és életm vünk koronája ugyancsak könnyen megbillen. (Szema- dám nyomatékosítja, hogy a tarot nem jóskártya, hanem egy önismere- tet segít szimbólumgy jtemény, melynek kihúzott lapjai figyelmez- tethetnek tévútjainkra. Ez a lap a tudomány m vel i számára is fontos emlékeztet : sosem bízhatják el magukat a megszerzett tudás okán. A Tragédia is betölthet egy hasonló szerepet, amennyiben elgondolko- dunk a benne felvonultatott jelképeken.)

Kepler-Ádám a megismerés útján

Noha a máglya a kulissza, Madách mégsem a geocentrikus világképet heliocentrikusra cserél Kopernikuszt vagy a máglyahalált halt Gior- dano Brunot, esetleg a perbe fogott Galileit választotta drámája sze- repl jének: a nyolcadik színben Ádám Keplerként t nik fel. E válasz- tás oka részben e karakter összetettségében keresend . Ahogy Andor Csaba fogalmaz: egyesíti magában a tudományt és a misztikát, a szel- lemi szabadságot és az evilági kötöttséget.⁷ A választásban másrészr l

szerepet játszhatott a hasonlóság is, amelyre több kutató rámutat: Ma- dách önmagát látta a befelé forduló, töpreng tudósban, akinek házas- sága is az övéhez hasonlóan alakult.

Kepler nem az el térbe kívánkozó, lázadó, a világot sarkaiból ki- fordítani kívánó tudós mintaképe. Noha áhítja, hogy jöjjön olyan kor, amely a „rideg közönyt / Leolvasztandja, s mely új tetter vel / Szemé- be néz az elavult lomoknak”, maga csak álmaiban válik forradalmár- rá, hogy az álom után körültekintve jobban megértse saját kora törpe- ségét. (Mint köztudott, egészségi állapota miatt Madách sem tudta úgy kivenni a részét az 1848/49-es forradalomból és szabadságharcból, mint talán szerette volna.) Máté Zsuzsanna összegzi Palágyi Menyhért gondolatait, aki szerint a Tragédia valódi f szerepl je a tudós, és Ma- dách Keplerben szemlélteti önmagát: ha nem Ádám volna a m ki- mondott h se, akkor Keplert kellene annak tekintenünk, aki a m alko- tás eszmei tengelye.⁸

Andor Csaba felveti, hogy Keplerre egyfajta második Ádámként is tekinthetünk, hiszen Ádám maga is álmodja a történelmet, amelynek keretében Kepler álomként éli meg a párizsi színt. Ugyanakkor Krisz- tus-szimbólumként is azonosítja Madách Keplerét.⁹

Noha a nyolcadik színben úgy t nhet, Kepler-Ádám az érzékek fe- lett álló, objektív igazságok mellett elkötelezett, a tizedik színre ez a kép árnyaltabbá válik majd. De a valóságos Kepler sem sorolható be egyértelm en a fogalmiság talaján álló gondolkodók közé. Mysterium Cosmographicum¹⁰ cím m vét 1596-ban jelenteti meg, még az el tt, hogy házasságot kötött volna Borbálával. A Tragédia prágai színében tehátazzalaKeplerreltalálkozunk,akimárletetteazasztalraaztam - vét,amelybenazakkorismerthatbolygópályájátazötplatónitesttel hozta kapcsolatba. Úgy gondolta, hogy az egyes bolygópályák gömb- jei között a kocka, a tetraéder, az oktaéder, a dodekaéder és az ikozaé- dertartjaatávolságot.Egyfajtaábrázolhatóharmóniátvizionáltazég- boltra,követveaztazelgondolást,hogyazisteniegyensúlymindamik- ro-,mindpedigamakrokozmoszbantettenérhet .Elgondolásaugyan tévesnekbizonyult,dejólmutatja,hogyKeplernemmondottleaszép- ségésharmóniairántiigényr latisztaészjavára.Ezttámasztjaaláa Harmonice mundi cím m ve is, melyben kifejti, hogy az égitestek

mozgásaitöbbszólamúzenétalkotnak.¹¹Keplerszámáratehátfontosak voltakazérzékibenyomások,alátványésazene.Feleségehalálának évében,1611-benmegjelentOptika¹²cím m vébenismertetteazálta- lafeltaláltKepler-távcsövet,írtafénytörésr lésalencsékkeltörtén le- képezésr l,aszemm ködésér lésalátáshibákrólis–egyébként ma- gaisrövidlátóvolt.Akoraújkorbankedveltkutatásiterülettéváltazop- tika,KeplermellettpéldáulHobbes¹³ésBerkeley¹⁴iskiterjedtm veket szenteltalátáselméleteknek.

B nös érzékszervek

Epontontegyünkegykitér tazérzékimegismerés,azonbelülisalátás kultúrtörténetefelé.Aztavonulatot,amelyszerintavilágcsakúgyis- merhet meg,haazérzékszerveinkszubjektívbenyomásaifeletti,ob- jektívigazságokatkeressük,általábanPlatóntóleredeztetik,mégpediga barlang-hasonlatraalapozva.RalfKonersmannrámutat:Alátáseredeti, platóniértelmezéseárnyaltabb,mintahogyazutólagosértelmezésekb l kit nik,hiszenaKharmidész-dialógusésaTimaioszsoraiközülkiol- vasható,hogy Platón alátást többnek gondoltaa küls benyomások pusztarögzítésénél,és egymagasabbszint ,felismer látástisfeltétele- zett.¹⁵Anyugatigondolkodásbanazonbanennekellenéreazafelfogás váltdominánssá,amelyazigazságlátásáltalimegismerhet ségeellené- ben foglalállást. SzentÁgoston például megállapítja,hogy „a szem megismerés dolgában valóságos király a többi érzékszerv közt”,¹⁶ ugyanakkoróvattól,hogyalelkünkaszemáltallátnikívántdolgokrab- jalegyen,vagyazokalapjánépítsefeltudását.¹⁷

Azértperszeakadtakolyanokis,akikmegenged bbálláspontotval- lottakatapasztalatimegismerésselszerzetttudássalkapcsolatban.Kife- jezettensokratartottaaszemtudástfeltárótevékenységétLeonardoda Vinci,akiegyszer enbolondnaknevezteaztafilozófust,akikitéptea sajátszemét,hogyazneakadályozza taszellemifölismerésekben.Le- onardoatermészetmegfigyelésétazigazsághozvezet útnaktekintette, ésúgyvélte,alátásamondásnálgazdagabb,ésafest sokolyatmegtud mutatni,amiszavakkalelmondhatatlan.¹⁸

Az érzékiismeretszerzés elutasítására azonban ismétráer sített a kopernikuszifordulat:azigazságnemmutatkozikmegaszemszámára láthatómódon,hiszbenyomásainkalapjánazt gondolhatnánk,hogya Földlapos,sazégitestekkeringenekkörülötte,delám:aszemneknem szabadhinni,azigazságalátszattalszembenáll.GalileoGalileiPárbe- szédek cím m vében a következ mondatot adja Filippo Salviati szájába:„Nemtudomeléggécsodálniazoknakaszellemiemelkedettsé- gét,akik[…]elevenszellemükkeler szakotkövettekelsajátérzékei- ken,olymódon,hogyjózaneszüketkövetvealátszattalalegnyilvánva- lóbbanellentétesdolgokatmertekelképzelni.”¹⁹

Descartes1637-esértekezésébenugyancsakmeger síti,hogyaké- telylehetazazeszköz,amelyleromboljaazérzékekcsalfavilágát.²⁰A franciaenciklopédiábanLouisdeJaucourtpedigígyír:„azemberiérte- lemvalóbanazérzékszervekfoglya,smígszemünketatermészetszín- játékánlegeltetjük,aképzeletünkbenezernyiel ítéletalakulki,melyek olykor[…]rabszolgájukkáteszikazészt”²¹

AXIX.századtólazonbanújramegszólalnakazokahangokis,ame- lyeknehezményezikaztahagyományt,amelyaláthatótalogoszmögé utasítottaésannakalávetette.Azérzékimegismerésrehabilitálásának egyikszószólója,atermészettudományés a színelmélet terénisjelent - setalkotóGoethe,aki színelméletiírásaiban ironikusanmegjegyezte, hogy a színekr l és a látásról való értekezés a filozófusok számára olyan,mintabikánakavörösposztó.²²Nemtudjuk,Madáchismerte-e Goetheezengondolatait,deaztigen,hogyanémetirodalmáréspoli- hisztornagyhatástgyakoroltMadáchra,aFaustsoktekintetbenAzem- bertragédiájaegyikihlet jénektekinthet .

Madáchésalátvány

AlátásésalátványMadáchszámáraisfontos,amimárabbólisnyilván- való, hogy f m véhez(is) a drámaikölteménym faját választotta, színpadraképzelveatörténéseket,részletesutasításokatadva arravo- natkozóan, hogymelyikszínbenmitlátunk, illetve hallunk. ²³Alát-

mozgásaitöbbszólamúzenétalkotnak.¹¹Keplerszámáratehátfontosak voltakazérzékibenyomások,alátványésazene.Feleségehalálának évében,1611-benmegjelentOptika¹²cím m vébenismertetteazálta- lafeltaláltKepler-távcsövet,írtafénytörésr lésalencsékkeltörtén le- képezésr l,aszemm ködésér lésalátáshibákrólis–egyébként ma- gaisrövidlátóvolt.Akoraújkorbankedveltkutatásiterülettéváltazop- tika,KeplermellettpéldáulHobbes¹³ésBerkeley¹⁴iskiterjedtm veket szenteltalátáselméleteknek.

B nös érzékszervek

Epontontegyünkegykitér tazérzékimegismerés,azonbelülisalátás kultúrtörténetefelé.Aztavonulatot,amelyszerintavilágcsakúgyis- merhet meg,haazérzékszerveinkszubjektívbenyomásaifeletti,ob- jektívigazságokatkeressük,általábanPlatóntóleredeztetik,mégpediga barlang-hasonlatraalapozva.RalfKonersmannrámutat:Alátáseredeti, platóniértelmezéseárnyaltabb,mintahogyazutólagosértelmezésekb l kit nik,hiszenaKharmidész-dialógusésaTimaioszsoraiközülkiol- vasható,hogy Platón alátást többnek gondoltaa küls benyomások pusztarögzítésénél,és egymagasabbszint ,felismer látástisfeltétele- zett.¹⁵Anyugatigondolkodásbanazonbanennekellenéreazafelfogás váltdominánssá,amelyazigazságlátásáltalimegismerhet ségeellené- ben foglalállást. SzentÁgoston például megállapítja,hogy „a szem megismerés dolgában valóságos király a többi érzékszerv közt”,¹⁶ ugyanakkoróvattól,hogyalelkünkaszemáltallátnikívántdolgokrab- jalegyen,vagyazokalapjánépítsefeltudását.¹⁷

Azértperszeakadtakolyanokis,akikmegenged bbálláspontotval- lottakatapasztalatimegismerésselszerzetttudássalkapcsolatban.Kife- jezettensokratartottaaszemtudástfeltárótevékenységétLeonardoda Vinci,akiegyszer enbolondnaknevezteaztafilozófust,akikitéptea sajátszemét,hogyazneakadályozza taszellemifölismerésekben.Le- onardoatermészetmegfigyelésétazigazsághozvezet útnaktekintette, ésúgyvélte,alátásamondásnálgazdagabb,ésafest sokolyatmegtud mutatni,amiszavakkalelmondhatatlan.¹⁸

Az érzékiismeretszerzés elutasítására azonban ismétráer sített a kopernikuszifordulat:azigazságnemmutatkozikmegaszemszámára láthatómódon,hiszbenyomásainkalapjánazt gondolhatnánk,hogya Földlapos,sazégitestekkeringenekkörülötte,delám:aszemneknem szabadhinni,azigazságalátszattalszembenáll.GalileoGalileiPárbe- szédek cím m vében a következ mondatot adja Filippo Salviati szájába:„Nemtudomeléggécsodálniazoknakaszellemiemelkedettsé- gét,akik[…]elevenszellemükkeler szakotkövettekelsajátérzékei- ken,olymódon,hogyjózaneszüketkövetvealátszattalalegnyilvánva- lóbbanellentétesdolgokatmertekelképzelni.”¹⁹

Descartes1637-esértekezésébenugyancsakmeger síti,hogyaké- telylehetazazeszköz,amelyleromboljaazérzékekcsalfavilágát.²⁰A franciaenciklopédiábanLouisdeJaucourtpedigígyír:„azemberiérte- lemvalóbanazérzékszervekfoglya,smígszemünketatermészetszín- játékánlegeltetjük,aképzeletünkbenezernyiel ítéletalakulki,melyek olykor[…]rabszolgájukkáteszikazészt”²¹

AXIX.századtólazonbanújramegszólalnakazokahangokis,ame- lyeknehezményezikaztahagyományt,amelyaláthatótalogoszmögé utasítottaésannakalávetette.Azérzékimegismerésrehabilitálásának egyikszószólója,atermészettudományés a színelmélet terénisjelent - setalkotóGoethe,aki színelméletiírásaiban ironikusanmegjegyezte, hogy a színekr l és a látásról való értekezés a filozófusok számára olyan,mintabikánakavörösposztó.²²Nemtudjuk,Madáchismerte-e Goetheezengondolatait,deaztigen,hogyanémetirodalmáréspoli- hisztornagyhatástgyakoroltMadáchra,aFaustsoktekintetbenAzem- bertragédiájaegyikihlet jénektekinthet .

Madáchésalátvány

AlátásésalátványMadáchszámáraisfontos,amimárabbólisnyilván- való, hogy f m véhez(is) a drámaikölteménym faját választotta, színpadraképzelveatörténéseket,részletesutasításokatadva arravo- natkozóan, hogymelyikszínbenmitlátunk, illetve hallunk. ²³Alát-

vány azonbannema látványosságotszolgálja,motívumainemöncélú- ak,azinstrukcióktelevannakszimbólumokkal.

AranyJánosegyiklevelébenaztírja,„Madácher sebbengondol, mintképzel”.²⁴Nohaaszövegkörnyezetb lnyilvánvalóváválik,hogy ittarragondol: Madáchnaknemaverselésésanyelvazer ssége,in- kábbazelméletikoncepció–szóhasználatatalánnemalegszerencsé- sebb. Madách nagyon is er sen „képzel”. Költ i képei, metaforái és szimbólumhasználata plasztikusan elénk vetítik a világtörténelmet, hömpölyg látványfolyamot idézveelénk,amelyb lkibukkannakakü- lönböz korokjellemz attribútumai.ATragédiamintdrámahatalmas kihíváseléállítottaadíszlettervez ket,mintkönyvpedigazillusztráto- rokat. Bizonyára nem véletlen, hogy az igazán komplex látványbéli megjelenítésreazanimációeszközebizonyultleginkábbalkalmasnak, amelyszabadongörgethetiaképiszimbólumokat,váltogathatjaazábrá- zolásformanyelvét,stílusát–ahogyanteszieztJankovicsMarcellrajz- filmje.²⁵(Afilmegyikérdekessége,hogyaLondoniszínutánmintegy meghosszabbítjaatörténelmetMadáchkorátólnapjainkig,azóriáske- rékb lid kerékkéváltozómotívumnakköszönhet en,amelyelénkpör- getiaXX.századtörténelménekemlékezetespillanatait.Teszimindezt úgy,hogynemérzékeljükhozzátoldásnak,tökéletesenilleszkedikama- dáchivízióba.)

Keplertehátálmodik,ésakilencedikszínbenennekazálomnakvá- lunkrészeseivé,melyneksorán Madáchlátványostablóbantárjaelénka franciaforradalmat.Azolvasóel ttaszerepl kszenvedélyesésvárat- lancselekedeteinyománer s,érzékiképekképz dnekmeg:nyaktiló, zajlónéptömeg,f belövés,levágottfejekethurcolóemberek.Aszínhá- zilátványtervez kszámárafeladtaaleckét.Ádám-Kepler-Dantonmel- lettfelbukkanLuciferis,ittazonbannem mozgatjaaszálakat.Talán ezazokaannak,hogyeztaszíntnemakiábrándulás,hanemabizakodás éslelkesedéshangjai követik: „Minagyszer kép tárultfelszemem- nek!”–mondjaazébred Kepler,smondataismétaláhúzzaalátvány,a képszer ségjelent ségét,amelyaTragédiaközpontiszíneibenalegfel- fokozottabb.

Akétpólushelycseréje–akizárólagosságtévútjai

Láttuk,hogyazértelmiésérzékifelderítéskett sségea nyolcadikszín kettéágazó cselekményszálában is megmutatkozik: a komor Kepler képviseliazel bbit,mígalugosbanazudvaronccalösszebújóÉva az utóbbit.Azálombéliálombólvisszatérve,atizedikszínbenazonbanez márkorántsemilyenegyértelm .Aztlátjuk,minthafelcserél dnéneka pólusok,delegalábbisszembesülünkazzal,hogyamegismerésmindkét kizárólagosformájatévutakravihet.

Amikorvisszanézünkalugasbantörténtekre,aztlátjuk,hogyazon- nankilép Évamegcsömörlöttazérzékitapasztalatokegyoldalúságától, riasztja,hogyazudvaroncabotránytólviszolyog,nempedigab nt l.

„Elt lem,el,nelássalakezentúl”–mondjakiszószerintisemegta- pasztalásvégét.Azudvariélett lmegrontott,szépruhákrapénztköve- tel ,külsejére,alátszatra sokatadóBorbála-Évaeddigazérzékimegis- meréspólusátképviselte,ittazonbanelutasítjaazt–smíganyolcadik színbentalánnemláttukbenneaztajót,amiasajátja(mígb neakoré, melyszülte t),addigittmegcsillannilátjuk.

Ádám-Keplertpedigacsillagásztoronynáltaláljuk,ésLuciferazar- raszereltcseng velhívjaatanítványokat.Azegyiktanítvánnyalfoly- tatottpárbeszéd pedigátvittértelembenisamáremlítetttorony-motívu- motjuttatjaeszünkbe.Atanítványamegszerzetttudásáltaluralnikí- vánjaazanyag-ésszellemvilágotegyaránt –akárBábeltornyánaképí- t i.Ádámazonbanfigyelmeztetikicsinységére.Míganyolcadikszín- benacsillagászképviseliamegismerésnekaztamódozatát,amelyaz érzékekfelettállóészhatalmáthirdeti,mostolyanutalásokattesz,ame- lyekellentmondanakennek.Kiadjaaparancsot:t zreapergamenekkel, skiaszabadba!

Miért tanulnád mindig, hogy mi a dal, Min az erd , míg az élet elfoly, Örömtelen poros szobafalak közt.

Hosszúnak nézed-é az életet, Hogy sírodig teóriát tanúlsz?

vány azonbannema látványosságotszolgálja,motívumainemöncélú- ak,azinstrukcióktelevannakszimbólumokkal.

AranyJánosegyiklevelébenaztírja,„Madácher sebbengondol, mintképzel”.²⁴Nohaaszövegkörnyezetb lnyilvánvalóváválik,hogy ittarragondol: Madáchnaknemaverselésésanyelvazer ssége,in- kábbazelméletikoncepció–szóhasználatatalánnemalegszerencsé- sebb. Madách nagyon is er sen „képzel”. Költ i képei, metaforái és szimbólumhasználata plasztikusan elénk vetítik a világtörténelmet, hömpölyg látványfolyamot idézveelénk,amelyb lkibukkannakakü- lönböz korokjellemz attribútumai.ATragédiamintdrámahatalmas kihíváseléállítottaadíszlettervez ket,mintkönyvpedigazillusztráto- rokat. Bizonyára nem véletlen, hogy az igazán komplex látványbéli megjelenítésreazanimációeszközebizonyultleginkábbalkalmasnak, amelyszabadongörgethetiaképiszimbólumokat,váltogathatjaazábrá- zolásformanyelvét,stílusát–ahogyanteszieztJankovicsMarcellrajz- filmje.²⁵(Afilmegyikérdekessége,hogyaLondoniszínutánmintegy meghosszabbítjaatörténelmetMadáchkorátólnapjainkig,azóriáske- rékb lid kerékkéváltozómotívumnakköszönhet en,amelyelénkpör- getiaXX.századtörténelménekemlékezetespillanatait.Teszimindezt úgy,hogynemérzékeljükhozzátoldásnak,tökéletesenilleszkedikama- dáchivízióba.)

Keplertehátálmodik,ésakilencedikszínbenennekazálomnakvá- lunkrészeseivé,melyneksorán Madáchlátványostablóbantárjaelénka franciaforradalmat.Azolvasóel ttaszerepl kszenvedélyesésvárat- lancselekedeteinyománer s,érzékiképekképz dnekmeg:nyaktiló, zajlónéptömeg,f belövés,levágottfejekethurcolóemberek.Aszínhá- zilátványtervez kszámárafeladtaaleckét.Ádám-Kepler-Dantonmel- lettfelbukkanLuciferis,ittazonbannem mozgatjaaszálakat.Talán ezazokaannak,hogyeztaszíntnemakiábrándulás,hanemabizakodás éslelkesedéshangjai követik: „Minagyszer kép tárultfelszemem- nek!”–mondjaazébred Kepler,smondataismétaláhúzzaalátvány,a képszer ségjelent ségét,amelyaTragédiaközpontiszíneibenalegfel- fokozottabb.

Akétpólushelycseréje–akizárólagosságtévútjai

Láttuk,hogyazértelmiésérzékifelderítéskett sségea nyolcadikszín kettéágazó cselekményszálában is megmutatkozik: a komor Kepler képviseliazel bbit,mígalugosbanazudvaronccalösszebújóÉva az utóbbit.Azálombéliálombólvisszatérve,atizedikszínbenazonbanez márkorántsemilyenegyértelm .Aztlátjuk,minthafelcserél dnéneka pólusok,delegalábbisszembesülünkazzal,hogyamegismerésmindkét kizárólagosformájatévutakravihet.

Amikorvisszanézünkalugasbantörténtekre,aztlátjuk,hogyazon- nankilép Évamegcsömörlöttazérzékitapasztalatokegyoldalúságától, riasztja,hogyazudvaroncabotránytólviszolyog,nempedigab nt l.

„Elt lem,el,nelássalakezentúl”–mondjakiszószerintisemegta- pasztalásvégét.Azudvariélett lmegrontott,szépruhákrapénztköve- tel ,külsejére,alátszatra sokatadóBorbála-Évaeddigazérzékimegis- meréspólusátképviselte,ittazonbanelutasítjaazt–smíganyolcadik színbentalánnemláttukbenneaztajót,amiasajátja(mígb neakoré, melyszülte t),addigittmegcsillannilátjuk.

Ádám-Keplertpedigacsillagásztoronynáltaláljuk,ésLuciferazar- raszereltcseng velhívjaatanítványokat.Azegyiktanítvánnyalfoly- tatottpárbeszéd pedigátvittértelembenisamáremlítetttorony-motívu- motjuttatjaeszünkbe.Atanítványamegszerzetttudásáltaluralnikí- vánjaazanyag-ésszellemvilágotegyaránt –akárBábeltornyánaképí- t i.Ádámazonbanfigyelmeztetikicsinységére.Míganyolcadikszín- benacsillagászképviseliamegismerésnekaztamódozatát,amelyaz érzékekfelettállóészhatalmáthirdeti,mostolyanutalásokattesz,ame- lyekellentmondanakennek.Kiadjaaparancsot:t zreapergamenekkel, skiaszabadba!

Miért tanulnád mindig, hogy mi a dal, Min az erd , míg az élet elfoly, Örömtelen poros szobafalak közt.

Hosszúnak nézed-é az életet, Hogy sírodig teóriát tanúlsz?

Anyolcadikszínvisszahúzódó,aszellemnekéstudásnakél ,min- denegyebetporlatag,hanyatlóbábnaknevez Kepleremostbúcsútint aziskolának,ésÁdámaz b réb lkibújvanekiindulegyolyanvilág- nak,amelycsupalátványosság,zaj.Mipediglevonhatjukatanulságot, hogyönmagábanegyikmegismerésiformasemvezetelazigazsághoz.

AKeplerbenrejl kett sségalátámasztjaAndorCsabaazonmeglátását, hogyKeplerKrisztus-szimbólumis.Hiszenkimásjelképeznéjobban azérzékszervekútjánvalóbefogadhatóságésaszelleminagyságötvö- zését,mint atestetöltöttIsten,akit ahitáltaliüdvözülést hirdeti,de mégisláthatóéstapinthatóatamáskodókszámára,miközbenemberként érez.

Nohaazemlítettszínekpéldázzáklegplasztikusabban,azérzékiés értelmimegismeréskett ssége,egymásnakellenfeszül ésegymástkie- gyensúlyozóvolta Azembertragédiájánakegészére jellemz . Detalán mindenigazánnagym r lelmondható,hogy ezekharmóniájátmegva- lósítvaéreljelentékenyhatást:amélygondolatitartalmat,afilozófiáta m vészetnyelvénértimegazolvasó,sekett egymásnélkülkevesebb volna.

Jegyzetek

1. VARGAEm ke,Szellemiszemek.Afogalmiéslátványimegértésa Tragédiában, in: BENE Kálmán (szerk.), XIII. Madách Szimpózi- um, Szeged–Budapest, Madách Irodalmi Társaság, 2006. 20–28.

2. „Prágában.Acsászáripalotakertje.Jobbralugos,balracsillagász- torony,el ttetágaserkélyKepleríróasztalával,székkel,csillagász- eszközökkel.LucifermintKeplerfamulusaazerkélyen.Akertben udvaroncok s hölgyek csoportokban sétálnak, közöttük Éva is, mintBorbála,Keplerneje.RudolfcsászárÁdámmalmintKepler- relbeszédbemélyedveáll.Aháttérbenegyeretnekmáglyájaég.

Estve,kés bbéj.Kétudvaroncazel térenelmenve.”

3. V.ö.:SIMONYIKároly:Tijobbanféltek…Akopernikuszifordulat, TermészetVilága,126.évfolyam,10.szám,1995.

4. HOPPÁL–JANKOVICS–NAGY–SZEMADÁM, Jelképtár, Helikon, 2010.156–157.

5. SZEMADÁMGyörgy,Vándorokkönyve.AtarotkártyátólAzember tragédiájáig,Budapest,ÍrókSzakszervezete,2009,188.

6. U.o.

7. ANDORCsaba,Szabadk m vességéstermészettudományaTragé- diában,inu. .:Madách-tanulmányok,Madách IrodalmiTársa- ság,Budapest,2008.93–94.

8. MÁTÉ Zsuzsanna, Palágyi Menyhért esztétikafelfogásának heu- risztikus erejér l, in u. .: „Az aestheticum vizsgálatának célja tehátazértékadójelentésfelkutatása.”Magyaresztétikatörténeti és esztétikai tanulmányok, Kolozsvár–Szeged: Pro Philosophia Kiadó,ProPhilosophia SzegediensiAlapítvány,2019.23.

9. ANDORCsaba,Szabadk m vességéstermészettudományaTragé- diában,inu. .:Madách-tanulmányok,Madách IrodalmiTársa- ság,Budapest,2008.93–94.

10. KEPLER,Johannes,Mysterium Cosmographicum, Tübingen,1596.

11. KEPLER,Johannes,Harmonice mundi,Linz,1619.

12. KEPLER,Johannes, Dioptrice,Augsburg,1611.

13. HOBBES,Thomas,AMinuteor First Draughtofthe Optiques,Pa- ris,1646.

Anyolcadikszínvisszahúzódó,aszellemnekéstudásnakél ,min- denegyebetporlatag,hanyatlóbábnaknevez Kepleremostbúcsútint aziskolának,ésÁdámaz b réb lkibújvanekiindulegyolyanvilág- nak,amelycsupalátványosság,zaj.Mipediglevonhatjukatanulságot, hogyönmagábanegyikmegismerésiformasemvezetelazigazsághoz.

AKeplerbenrejl kett sségalátámasztjaAndorCsabaazonmeglátását, hogyKeplerKrisztus-szimbólumis.Hiszenkimásjelképeznéjobban azérzékszervekútjánvalóbefogadhatóságésaszelleminagyságötvö- zését,mint atestetöltöttIsten,akit ahitáltaliüdvözülést hirdeti,de mégisláthatóéstapinthatóatamáskodókszámára,miközbenemberként érez.

Nohaazemlítettszínekpéldázzáklegplasztikusabban,azérzékiés értelmimegismeréskett ssége,egymásnakellenfeszül ésegymástkie- gyensúlyozóvolta Azembertragédiájánakegészére jellemz . Detalán mindenigazánnagym r lelmondható,hogy ezekharmóniájátmegva- lósítvaéreljelentékenyhatást:amélygondolatitartalmat,afilozófiáta m vészetnyelvénértimegazolvasó,sekett egymásnélkülkevesebb volna.

Jegyzetek

1. VARGAEm ke,Szellemiszemek.Afogalmiéslátványimegértésa Tragédiában, in: BENE Kálmán (szerk.), XIII. Madách Szimpózi- um, Szeged–Budapest, Madách Irodalmi Társaság, 2006. 20–28.

2. „Prágában.Acsászáripalotakertje.Jobbralugos,balracsillagász- torony,el ttetágaserkélyKepleríróasztalával,székkel,csillagász- eszközökkel.LucifermintKeplerfamulusaazerkélyen.Akertben udvaroncok s hölgyek csoportokban sétálnak, közöttük Éva is, mintBorbála,Keplerneje.RudolfcsászárÁdámmalmintKepler- relbeszédbemélyedveáll.Aháttérbenegyeretnekmáglyájaég.

Estve,kés bbéj.Kétudvaroncazel térenelmenve.”

3. V.ö.:SIMONYIKároly:Tijobbanféltek…Akopernikuszifordulat, TermészetVilága,126.évfolyam,10.szám,1995.

4. HOPPÁL–JANKOVICS–NAGY–SZEMADÁM, Jelképtár, Helikon, 2010.156–157.

5. SZEMADÁMGyörgy,Vándorokkönyve.AtarotkártyátólAzember tragédiájáig,Budapest,ÍrókSzakszervezete,2009,188.

6. U.o.

7. ANDORCsaba,Szabadk m vességéstermészettudományaTragé- diában,inu. .:Madách-tanulmányok,Madách IrodalmiTársa- ság,Budapest,2008.93–94.

8. MÁTÉ Zsuzsanna, Palágyi Menyhért esztétikafelfogásának heu- risztikus erejér l, in u. .: „Az aestheticum vizsgálatának célja tehátazértékadójelentésfelkutatása.”Magyaresztétikatörténeti és esztétikai tanulmányok, Kolozsvár–Szeged: Pro Philosophia Kiadó,ProPhilosophia SzegediensiAlapítvány,2019.23.

9. ANDORCsaba,Szabadk m vességéstermészettudományaTragé- diában,inu. .:Madách-tanulmányok,Madách IrodalmiTársa- ság,Budapest,2008.93–94.

10. KEPLER,Johannes,Mysterium Cosmographicum, Tübingen,1596.

11. KEPLER,Johannes,Harmonice mundi,Linz,1619.

12. KEPLER,Johannes, Dioptrice,Augsburg,1611.

13. HOBBES,Thomas,AMinuteor First Draughtofthe Optiques,Pa- ris,1646.