Pannonhalmi Szemle 1943

420  Letöltés (0)

Teljes szövegt

(1)

NNONUAtfll ZEILE

A keresztény egység szolgálatában T A N U L M Á N Y O K

A tömegember története Korallsziget. (Vers) Hilaíre Belioc

Esti megbékélés. (Vers)

Középiskolai fizika-tanításunk elvi kérdései

Hová . . . ? (Vers) Áz egyiptomi művészet Leláncolt ladik. (Vers)

F I G Y E L Ő Vagyok, aki voltál Esti elmélkedés. (Vers) Vallásos néprajztudományunk

feladatai Délkelet-Európában K Ö N Y V E K

Középkori törvényhozás — középkori művelődés B E N E D I C T I N Á

Kemenes Illés t A bencés gimnáziumok

az Í941—42-i iskolai évben

Blazovich 3ákó

Blazovich 3ákó Magasi Artúr Olajos Elréd Békés Gellért Borbély Kamill Rezek S. Román Mihályi Ernő dr.

Magasi Artúr

Lébényi Szilárd Rezek S. Román Karsai Géza dr.

Karsai G é z a dr.

Kocsis Lénárd dr.

m XVIÉVFÜLWI1. sz.

(2)

A PANNONHALMI SZEMLE

•venként ötször: február, április, június, október és december 15-én jelenik meg e magyar kultúra és a bencés szellem szolgálatára a Pannonhalmi Szt. Benedek-

Rend kiadásában.

Főszerkesztő: BLAZOVICH 3ÁKÓ Felelős szerkesztő: MIHÁLYI ERNŐ dr.

Felelős kiadó: C S Ó K A 3. LAJOS dr.

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Pannonhalma, Győr megye.

A folyóirat szellemi részét illető küldemények a szerkesztőség, az anyagi részére vonatkozó küldemények pedig a kiadóhivatal címére küldendők.

Előfizetési ár: évente 6 pengő; egyes szám ára 1.50 p.

A folyóirat csekkszámlája a Győri Első Takarékpénztárnál 4474. P. Sz.

STIMMEN AUS PANNONHALMA

X V I I I . J a h r g a n g . H e f t 1. 15. F e b r u a r 1943.

H a u p t s c h r i f t l e i t e r : P. Jákó Blazovich. S c h r i f t l e i t e r : P. Dr. Ernő Mihályi. — Katholische Zeitschrift für Geistesleben und Kultur.

— Herausgegeben von der Benediktiner-Erzabtei Pannonhalma. — Erscheint jährlich fünfmal. Schriftleitung und Verlag: Pannonhalma.

Győr vármegye, Ungarn. — Bezugspreise: Das einzelne Heft 1.50 Pengő, Jahrespreis 6 Pengő.

P. lókó Blazovich:

A U F S Ä T Z E P. Jákó Blazovich:

P. Eiréd Olajos:

P. Kamill Borbély:

P. Dr. Ernő Mihályi:

U M S C H A U P. Szilárd Lébényi:

P. Dr. G é z a Karsai;

P. Dr. Artúr Magasi:

P. Dr. J. Román Rezek:

P. Dr. Gellért Békés:

B Ü C H E R B E N E D I C T I N A P. Dr. Lénárd Kocsis:

INHALT.

im Dienste der christlichen Einheit Geschichte des Massenmenschen Hilaire Belloc

Die Grundsätze des physikalischen Unterrichtes in der Mittelschule

Die ägyptische Kunst

Ich bin, was Du gewesen bist

Aufgaben der ungarischen Religiösen Volkskunde- forschung in Südosteuropa

G e d i c h t e G e d i c h t e Gedicht

Illés Kemenes t

Die Mittelschulen des ungarischen Benediktinerordens im Schuljahr 1941—42

(3)

Á keresztény egység szolgálatában.

Blazovich Jákó.

A húszas évek d e r e k á n élénk é r d e k l ő d é s f o g a d t a a z ismert orosz bölcselőnek, B e r d j a j e w n e k ,,Üj k ö z é p k o r " címen m e g j e l e n t m u n k á - ját, A z orosz nyelven megírt könyv rövidesen különböző fordítások- ban forgott közkézen. A z első világégést követő évek kultúrbölcseleti, világnézeti t u s a k o d á s a i n k e r e s z t ü l B e r d j a j e w egy ú j középkor pir- k a d á s á t látja- ,,A m o d e r n idők elvei m e g f a k u l t a k , lelki erői kime- rültek . . . A világ káoszban vergődik, de máris ú j lelkiség, ú j világ k i a l a k í t á s á n dolgozik, a m e l y a középkorhoz hasonlít." A z orosz böl- cselő a maga m e g l á t á s á v a l nem áll egyedül. Legutóbb i d e h a z a Né- meth László h a l l a t o t t a „ M a g y a r É l e t " h a s á b j a i n hasonló hangokat.

,,A középkor, a m e l y a z első r o m a n t i k u s o k s z á m á r a sötéten csillogó k a l a n d volt, most lesz (kezdetlegességében is) egy tökéletesebb Eu- rópa képe, a m e l y n e k még volt vallása, egyéniségeit a veszély faragta, a z üdvösség nevelte s az isteni rend hangolta egy k u l t ú r á b a , " Tény, hogy a k ö z é p k o r a m a g a lelkiségével, k u l t ú r á j á v a l egyre m é l y e b b r e nyomul n a p j a i n k é r d e k l ő d é s é n e k körébe. A kétségtelen jelenségnek f o r r á s a nem a vértelen romantika, a f ö l d ú l t jelen elől a m ú l t b a való menekülés e r ő t l e n vágya, h a n e m a n n a k a z igazságnak a kor lelki- világában való t u d a t o s u l á s a , hogy a k ö z é p k o r n a k r á n k hagyott örök- ségében v a n n a k h a l h a t a t l a n , nagy értékek, a m e l y e k e t az ú j k o r elté- kozolt, a m e l y e k h i á n y á b a n szenvedünk.

A k ö z é p k o r egyik legértékesebb s a j á t o s s á g a k u l t ú r é l e t é n e k tö- retlen, szerves egysége. A z egység m e g t e r e m t ő j e , záloga a keresz- ténység volt. ,,Ez az egység — á l l a p í t j a meg a kiváló angol t ö r t é n e t - bölcselő, Dawson — nem szorítkozott csak a vallási életre, á t f o g t a a t á r s a d a l m i élet egész körét. A nevelés, az irodalom, a művészet, a n é p j ó l é t összes kérdései — mindez a z E g y h á z h a t á s k ö r é b e n állott."

A kor egységes volt á l l a m e s z m e t a n á b a n , t á r s a d a l o m s z e m l é l e t é b e n , világnézetében, kereszténységében. E z t a h a t a l m a s , t e r m é k e n y egy- séget különböző pontokon kikezdte a beköszöntő ú j k o r szelleme. A reneszánsszal kezdődőleg e g y r e hevesebben különböző bomlasztó, centrifugális erők törtek be a k e r e s z t é n y kultúrvilágba. E z e k n e k az erőknek s z a k a d a t l a n , évszázados ostroma l a s s a n - l a s s a n megtörte a k ö z é p k o r szerves kultúregységét. E l s ő s o r b a n a z ú j k o r f o l y a m á n e g y r e merészebben érvényesülő individualisztikus-racionalisztikus á r a m l a t h a t á s a a l a t t E u r ó p a a kereszténységtől való t á v o l o d á s á n a k szomorú e r e d m é n y e k é p p e n lépésről-lépésre egyes c é l r e n d s z e r e k , föl- a d a t k ö r ö k , k u l t ú r t e r ü l e t e k is ,,individualizálódtak", a z a z önállósul- tak, öncélúvá lettek: az előző kor egysége fölbomlott.

Minden életnek, t e h á t a k u l t ú r é l e t n e k is örök törvénye, hogy

P a n n o n h a l m i S z e m l e

(4)

e g y r e jobban k i f e j l ő d j é k , d i f f e r e n c i á l ó d j é k , különböző szervei f e j - l ő d j e n e k , i z m o s o d j a n a k . Ez a f e j l ő d é s a z o n b a n csak a d d i g jeleni:

é l e t g a z d a g o d á s t , a m í g a z egész szervezettel szoros kapcsolatban, egy- ö n t e t ű e n , h a r m o n i k u s a n folyik. Egyes szervek h ü p e r t r ó f i á j a , merész elkülönülése, öncélúsága magát a z életet veszélyezteti. E g y törté- nelmi k o n k r é t u m világítsa meg a m o n d o t t a k a t , A k u l t ú r é l e t n e k két- ségkívül fontos szerve a gazdasági s z f é r a . A gazdasági élet fejlődése, i z m o s o d á s a az e g y e t e m e s k u l t ú r a s z e m p o n t j á b ó l is fontos követel- m é n y . E h h e z nem f é r kétség. D e amikor e z a f e j l ő d é s á t c s a p a g a z d a s á g i élet t e l j e s ö n á l l ó s u l á s á b a s a gazdasági élet öncélúvá lesz, a z a z m i n d e n más é r t é k t a r t o m á n y t ó l elvonatkozik s a végzetes folya- m a t b e f e j e z é s e k é n t m a g á t ó l az etikától, a z erkölcsi rendtől is füg- getlenül, az egész k u l t ú r é l e t r e kiható válságnak be kell következnie.

Az e g y e s k u l t ú r t e r ü l e t e k e l k ü l ö n ü l é s e és önállósulása odáig mehet, hogy á t c s a p az e m b e r fölött is: n e m a z e m b e r fontos, m é r v a d ó m á r , hanem a z i n t é z m é n y e k , c é l r e n d s z e r e k , a k u l t ú r a . Nem kell hangoz- tatnunk, hogy ez m e n n y i r e é r t é k r e n d - e l l e n e s , milyen romboló for- r a d a l m a t jelent. A z e m b e r t ő l elvonatkozó, az embert a szélekre ki- szorító k u l t ú r a m á r n e m kultúra, legföljebb f e j l e t t , a m a g a mecha- n i z m u s á b a n tökéletes, d e lélektelen a p p a r á t u s , m o n d j u k : civilizáció.

N e m kell k ü l ö n l e g e s e n éles t e k i n t e t a n n a k m e g á l l a p í t á s á r a , hogy egész k u l t ú r é l e t ü n k ö n milyen d ö b b e n e t e s e n a most jelzett végső fá- zisra e m l é k e z t e t ő t ü n e t e k v e r ő d n e k ki, A neves n é m e t t á r s a d a l o m - bölcselő, V i e r k a n d t a k u l t ú r é l e t szerves egészének önálló célrend- szerekre, f ö l a d a t k ö r ö k r e , k u l t ú r s z f é r á k r a való fölbomlásában, t e h á t a k u l t ú r e g y s é g m e g t ö r é s é b e n l á t j a a 19—20. s z á z a d egyik legtra- gikusabb s a j á t o s s á g á t . Nem csoda, hogy a szellemi világ legjobbjai sokszor sóvárogva t e k i n t e n e k vissza a r r a a k ö z é p k o r r a , a m e l y fö- lött a fölvilágosultság, a racionalisztikus-materialisztikus t ö r t é n e t - szemlélet oly fölényesen, oly igazságtalanul ítélkezett. Nem a 19, s z á z a d e l e j i romanticizmus sokban gyökértelen, e r ő t l e n vágyakozá- sáról van itt szó. N e m a t ö r t é n e l m i k ö z é p k o r t a maga egészében s i r a t j u k vissza —• é l e s e n l á t j u k a n n a k sok b a j á t - b ű n é t , nagy ár- n y é k f o l t j a i t — d e lelkiségéből, szellemiségéből sokra lenne szüksé- günk, E z e n a p o n t o n e g y e t é r t ü n k N é m e t h Lászlóval: a középkor r á n k n é z v e is ,,nagy, k u l t ú r a s u g á r z ó p é l d a " , a m e l y e t „ellene lehet szegezni a civilizációnknak".

A legsóvárgóbb v á g y a k o z á s u n k a középkor lelki, még pontosab- ban: vallási egysége f e l é száll. M i n d e n mástól eltekintve évszázadok k e g y e t l e n szenvedései t a n í t o t t a k meg b e n n ü n k e t a r r a , hogy E u r ó p a t ö r t é n e l m é n e k l e g t r a g i k u s a b b f o r d u l ó j a vallási egységének elvesztése volt. A z isteni k e g y e l e m nagy a j á n d é k á n a k t a r t j u k , hogy ennek a veszteségnek d ö b b e n e t e s n a g y s á g á r a a z egyetemes k e r e s z t é n y s é g e g y r e jobban r á e s z m é l . A h i á n y n a k szenvedő érzése m á r jelentős lépés a z ember felől egyelőre szent á l o m n a k látszó n a g y cél, a k e r e s z t é n y s é g egysége felé,

A z utolsó e g y - k é t évtized folyamán, de különösen a l e g ú j a b b i d ő k b e n a m a g y a r életből is föl-fölhangzik a lelki, vallási egység u t á n i vágyakozás komoly, i m á d s á g o s szava. Folyóirataink, sőt leg- ú j a b b a n a n a p i s a j t ó h a s á b j a i n is e g y r e g y a k r a b b a n l á t n a k napvilá-

(5)

got a hitegység u t á n i őszinte, m é l y vágyakozás-sugallta cikkek. Elég K e l e m e n Krizosztom p a n n o n h a l m i f ő a p á t n a k cikkére ( P e s t e r Lloyd k a r á c s o n y i s z á m á b a n ) s a p r o t e s t á n s előkelőségek részéről jött meg- értő, eleven f e l e l ő s s é g t u d a t t a l a d o t t visszhangokra hivatkoznunk.

Egy p i l l a n a t r a sem a d j u k m a g u n k a t oda d e r ű l á t ó r e m é n y k e d é s n e k . Vakmerő, k ö n n y e l m ű r e m é n y k e d é s , f a n t a s z t a , gyökértelen álmodo- zás legyen száműzve ettől a z i j e s z t ő e n n a g y kérdéstől. J ó l t u d j u k , hogy a m a g y a r s á g legtragikusabb v á l a s z t ó f a l á n a k lebontása a z ember felől szinte l e k ü z d h e t e t l e n a k a d á l y o k b a ütközik. A nagy, második szentistváni m a g y a r s o r s f o r d u l ó t mi e l s ő s o r b a n nem is emberi, hanem kegyelmi, k a r i z m a t i k u s erőktől v á r j u k . E z e k é r t az isteni e r ő k é r t való szüntelen e s e d e z é s az első és legfontosabb teendőnk. A másik, ugyancsak súlyos követelmény, hogy az isteni kegyelem m u n k á j á - n a k ú t j á t egyengessük. Ez utóbbi célt a k k o r szolgáljuk a legered- ményesebben, ha a nagy k é r d é s t közös erőfeszítéssel sohasem enged- jük kisodródni a szeretet k r i s z t u s i légköréből. Az isteni kegyelem m u n k á j á n a k előkészítői leszünk, ha e g y r é s z t Krisztus s a z Ö igaz- ságai, m á s r é s z t a z egymás i r á n t i szeretet j á r j a át m i n d e g y i k ü n k egész v a l ó j á t . A szeretetlenség, gyűlölet a mellett, hogy Krisztus m e g t a g a d á s a , csak távolít, t a s z í t — egyesíteni csak a s z e r e t e t tud.

E n n e k a s z e r e t e t n e k a nevében vésnök rá m i n d e n szószékre, amely- ről a kereszténységről, a k e r e s z t é n y s é g nevében beszélnek, egy n é m e t e v a n g é l i k u s lelkésznek, az e g y e s ü l é s lelkes m u n k á s á n a k , P a u l S c h ü t z n e k szavait: ,.Milyen m e g t i s z t u l t s á g r a , túlbuzgóságtól, keserű- ségtől való m e n t e s s é g r e van n e k ü n k , mai l e l k i p á s z t o r o k n a k szüksé- günk, a h á n y s z o r l á b u n k a t a szószék első lépcsőfokára t e s s z ü k ! "

Ugyanez a m o n d a t égjen, v i l á g í t s o n m i n d e n íróasztal, m i n d e n elő- a d ó i emelvény fölött, amelyről a k e r e s z t é n y s é g legtragikusabb kér- d é s é h e z nyúlnak.

Még valaki s z á m á r a k é r ü n k a nagy cél é r d e k é b e n s z e r e t e t e t : azon középkor s z á m á r a , a m e l y s o k a t tévedett, de Krisztus k ö p e n y é t

— G e r t r u d von L e F o r t szavaival élve — é p e n őrizte meg, a m e l y n e k f o l y a m á n sok k í s é r t é s k ö z e p e t t e is egyek voltunk. Szilárd meggyő- ződésünk, hogy e z a szeretet is közelebb fog hozni e g y m á s h o z ben- n ü n k e t .

(6)

TANULHÁNYOK.

Á tömegember története.

Blazovich Jákó.

(Első közlemény.)

A nyugati m ű v e l ő d é s k e r e t e i közt élő emberiség t á r s a d a l m i életének legveszedelmesebb t ü n e t e a r o h a m o s a n t e r j e d ő tömegesedés.

Nem a 19—20, s z á z a d z a j t a l a n , d e m é r h e t e t l e n fontosságú esemé- nyéről, a z emberiség l é t s z á m á n a k állandó, n a g y m é r v ű e m e l k e d é s é r ő l van szó, hanem a r r ó l a s a j á t o s t á r s a d a l o m é l e t t a n i folyamatról, mely a szerves emberközösségi k a p c s o l a t o k e l s o r v a s z t á s á v a l a t á r s a d a l - m a t a l a k - és l é l e k t a n i v o n a t k o z á s b a n e g y a r á n t laza, atomisztikus tömeggé t o r z í t j a el és a z emberi e g y b e t a r t o z a n d ó s á g , e g y m á s r a u t a l t - ság t u d a t á n a k k i o l t á s á v a l a tömeg-lelkületet j u t t a t j a k o r l á t l a n érvé- nyesüléshez. Ebből a f o l y a m a t b ó l k r i s t á l y o s o d o t t ki korunk legjel- legzetesebb, legegyetemesebb e m b e r t í p u s a , a tömegember, akinek u r a l m á t ó l joggal f é l t j ü k a t á r s a d a l o m jövőjét, sorsát. A tömegember m e r é s z előretörése, gyors t é r f o g l a l á s a nemcsak a szorosan vett tár- s a d a l m i élet v á l s á g á n a k fölidézésében és elmérgesítésében m u t a t k o - zik, h a n e m a k u l t ú r é l e t m i n d e n r é s z é b e n é r e z t e t i a maga k á r t é k o n y , romboló h a t á s á t ,

A tömegembernek t e r m é s z e t e s e n t ö r t é n e t e van. Nem titokban, m á r ó l - h o l n a p r a l o p a k o d o t t a t ö r t é n e l m i t é n y e z ő k sorába. A folya- mat, a m e l y ezt a z e m b e r t í p u s t kialakította, a vele kapcsolatos prob- l e m a t i k á t kiérlelte, m á r a k é s ő - k ö z é p k o r b a n i n d u l meg s e g y r e szé- lesedő és m é l y ü l ő m e d e r b e n átszeli a z egész ú j k o r t . Történelmi út- jának, k i f e j l ő d é s é n e k ismerete n a g y b a n megkönnyíti a t i s z t á n l á t á s t n e m c s a k az e m b e r t í p u s i r á n y á b a n , hanem a b e n n e jeletkező kér- dések, k o r f e l a d a t o k s z e m p o n t j á b ó l is.

A tömegember s a j á t l a g o s a n ú j k o r i jelenség. Ezzel nem azt a k a r j u k mondani, hogy tömegek m á s k o r s z a k o k b a n nem j á t s z o t t a k többé-kevésbbé fontos történelmi szerepet. A ,,vakon a k a r ó d z ó , ösz- tönösen n y ú j t ó z k o d ó tömegeknek földalatti m o r a j a állandó k í s é r ő j e a közösségi é l e t n e k és i d ő n k é n t v u l k á n s z e r ű kirobbanásokkal ren- geti meg a t á r s a d a l m a t " (Schütz A.). J a s p e r s idézi egy egyiptomi p a p y r u s szövegét, a m e l y egy több mint n é g y e z e r év előtti időben l e j á t s z ó d o t t t ö m e g - f o r r a d a l m a t ír le. A csőcselék f ö l ü l k e r e k e d e t t ,

— í r j a a p a p y r u s — magához k a p a r i n t o t t a a vagyont, a h a t a l m a t . Rabszolganők h o r d t á k a g a z d a g úrinők ruháit, ékszereit, rabszolgák vezették az á l l a m ü g y e k e t , a régi előkelőségek versenyezve hódoltak a csőcseléknek. Görögország, R ó m a t ö r t é n e t é b e n ismételten felüti f e j é t a tömeg. A m a g y a r t ö r t é n e l e m is ismer hasonló jelenségeket.

De a z ó- és k ö z é p k o r i t ö m e g m o z g a l m a k legtöbbször nem lépték át e g y többé-kevésbbé jelentős t ö r t é n e l m i e p i z ó d kereteit, főleg nem

(7)

vezettek egy m a r a d a n d ó , a z életet e l h a t á r o z ó a n befolyásoló ember- típus kialakítására, A n é p v á n d o r l á s „néptömegei" E u r ó p a történeté- nek jelentős tényezői, de nem nevezhetők t á r s a d a l o m t a n i értelem- ben tömegeknek. A tömegember, mint korszakos, uralkodó ember- típus, a z újkor, pontosabban a 19—20. század jellegzetessége. Ki- a l a k u l á s á n a k , történelmi, t á r s a d a l m i súlyának megismerését nagy- ban megkönnyíti a m a életformának legalább vázlatos ismerete, a m e l y e t a t á r s a d a l o m történetében fölváltott. Nem lesz tehát fölös- leges a középkor társadalomszemléletét, t á r s a d a l m i é l e t f o r m á j á t , szervezetét röviden ismertetni. (Amikor a továbbiakban „ k ö z é p k o r t "

emlegetünk, főleg a z ú j k o r t közvetlenül megelőző négy évszázad, a késő-középkor lebeg szemünk előtt.)

I.

A középkor társadalomrajza.

Egy-egy kor társadalomszemlélete, t á r s a d a l o m a l k a t a a legszo- rosabb viszonyban áll a kor szellemiségével, lelkiségével. Nem fogunk helyes, mélytávlatú k é p e t kapni a kor t á r s a d a l m á r ó l , ha nem ismer- jük gondolatvilágát, l é l e k r a j z á t . Legelső teendőnk tehát a középkori ember gondolkozásának, életszemléletének, lelkiségének fölvázolása.

A középkor az utóbbi évtizedekben sokat foglalkoztatja a szel- lemi világot. Mintha korunk neoromantikus jellege ilyen vonatkozás- ban is érződnék. Komoly, tartalmas, elmélyülő munkák látnak n a p - világot a különböző európai irodalmakban, amelyek egyre nyugod- tabb, tárgyilagosabb megvilágításba állítják ezeket a századokat.

Lassan-lassan kiigazítást nyernek a középkorról alkotott képen azok a z elrajzolások, torzvonások, amelyek részben a középkorért ra- jongó romantika, részben a rosszindulatúan elfogult, ellenszenvtől fűtött racionalista-materialista történetszemlélet jóvoltából kerül- tek rá.

í . A középkor lelke.

A középkor gondolkodását, életszemléletét, lelkiségét az ú j k o r - ral való viszonylatban p á r a t l a n rövidséggel és szemléletességgel r a j - zolja meg A l f r e d von Martin. Martin szerint a középkor szellemi, lelki világán négy jellegzetesség, négy alapvonás verődik ki. A kö- zépkor a) rendiségben s nem individualísztikusan („ständisch statt individualistisch"), b) szociálisan s nem gazdaságian („sozial statt ökonomisch") gondolkozik, c) életszemléletében sztatikus (azaz a létre) s nem dinamikus (azaz nem cselekvésre) beállított („auf Sein statt auf Leistung gehend"), d) egész lelkülete vallásos s nem evilágias („religiös statt weltlich"). Lássuk a Martin-féle kor jellem- zést kissé részletesebben.

a) A középkor jellegzetesen uníverzalisztikus gondolkodású. Ez annyit jelent, hogy a z egyest, az egyedit mindig egy egész felől, egy egész része-, alkotóelemeként nézi. A z egyedinek létalapja, hogy egy egésznek része: „totum a n t e p a r t e m " — a z egész megelőzi a

(8)

részt. Ügyis j e l l e m e z h e t n é k e z t a szellemiséget, hogy o r g a n i k u s a n s n e m m e c h a n i k u s a n gondolkozik. E z a gondolkozásmód pl. a t ö r t é n e l - m e t nem e s e m é n y e k h a l m a z á n a k tekinti, h a n e m egységnek, neveze- tesen a Krisztushoz vezető ú t n a k . H a s o n l ó k é p e n a z e m b e r n e k földi életét nem önmagában, k ü l ö n á l l ó a n értékeli, h a n e m mint egy n a g y ,,egységnek", a z ö r ö k é l e t n e k előkészítő s z a k a s z á t . A m i t a von M a r - tin-féle k o r j e l l e m z é s a t á r s a d a l o m s z e m l é l e t t t e l k a p c s o l a t b a n (,,stán- disch statt individualistisch") jelöl meg a k ö z é p k o r jellegzetességé- nek, az a k ö z é p k o r egész szellemi világára jellemző,

b) A k ö z é p k o r szociálisan s nem g a z d a s á g i a n (ökonomikusán) gondolkozik. E z a g o n d o l k o z á s m ó d a gazdasági tevékenység c é l j á t — a k á r földművelésről, a k á r i p a r r ó l , a k á r k e r e s k e d e l e m r ő l van szó — n e m a g a z d a g o d á s b a n , a g a z d a s á g i erők fokozásában, d u z z a s z t á s á b a n , h a n e m a z e m b e r a n y a g i létföltételeinek m e g t e r e m t é s é b e n l á t j a . A középkori e m b e r nem v a l l j a még a gazdasági élet öncélúságát, a gazdasági élettől e l s ő s o r b a n azt követeli, hogy m i n d e n e m b e r szá- m á r a a r e n d i t á r s a d a l o m b a n elfoglalt h e l y é n e k megfelelő megélhe- tést biztosítson. Ez a szellem érvényesül a 12—13, s z á z a d folyamán még a m a városok p o l g á r s á g á n a k körében is, a m e l y e k a középkor végén az öncélú (kapitalísztikus) gazdasági élet elindítói lettek, A kor szociális g o n d o l k o z á s á n a k legszebb bizonyítéka a s z á m t a l a n n é p - jóléti, k a r i t a t í v i n t é z m é n y . A m i k o r számbavesszük, hogy pl. a 13.

s z á z a d mit t e t t a s z e g é n y e k é r t (akiket e g y e n e s e n ,,Isten b a r á t a i n a k "

nevezett), a z á r v á k é r t , özvegyekért, a z utasokért, a betegekért, a bukott n ő k é r t stb., meg kell vallanunk, hogy a középkori e m b e r n e k a f e l e b a r á t i s z e r e t e t k r i s z t u s i törvénye n e m merő e s z m é n y volt. Ez a z e m b e r a m a g á n t u l a j d o n e r ő s h a n g s ú l y o z á s a mellett a z ú j k o r i em- bernél sokkal mélyebben é r e z t e át, hogy a vagyon k a r i t a t í v kötele- zettséget is jelent. A z ó- és ú j k o r i p o g á n y s á g g a l szemben a k ö z é p k o r karitatív t e v é k e n y s é g é n e k h a j t ó e r e j e a rászorulók s z e m é l y e iránti krisztusi s z e r e t e t s a z e g y m á s s a l való szolidaritás, a z e g y m á s é r t való felelősség t u d a t a . Nem véletlen, hogy a k a r i t á s z egyik legeszményibb megtestesítőjét, Szent E r z s é b e t ü n k e t e z a kor a j á n d é k o z t a a világnak.

c) A középkor további jellegzetessége a Létnek mint sztatikus valóságnak tisztelete. A k ö z é p k o r i e m b e r s z á m á r a a Lét, a m e l y e t a m a i bölcselet h a j l a m o s é r t é k e l m é l e t i l e g semlegesnek tartani, m é g érték. ,,Lenni több, mint n e m lenni," A középkori gondolkozásban a lét, az élet még n e m bomlik fel m e r ő történéssé, h u l l á m z á s s á . E z a z e m b e r egy r o m á n bazilika nyugalmával, biztonságával áll a m a g a

t r a n s z c e n d e n c i á b a n l e h o r g o n y z o t t világnézetének a l a p z a t á n . M e g van győződve, hogy a z élet nem m e r ő dinamizmus, h a n e m az Isten felé f o r d u l t boldog passzivitás, k i t á r u l á s is. Nem a lázas, örök , , W e r d e n " - b e n , h a n e m a nyugodt, szép ,,Seín"-ben keresi az élet legmagasabb e s z m é n y é t . M a g á t a L é t e t n e m a tér és idő kategóriái közt gomolygó, h á n y ó d ó Chaosnak, h a n e m r e n d e z e t t Kosmosnak l á t j a . A l é t a l a n y o k e g y e d i l é t e t z é s ü k b e n és egymáshoz való viszo- n y u k b a n e g y a r á n t r e n d e t t ü k r ö z t e t n e k , A r e n d e t b i z t o s í t j á k a léte- zőkben m e g v a l ó s u l á s r a törő célgondolatok. A célosság a középkori gondolatvilágnak egyik legjellegzetesebb, legértékesebb t u l a j d o n a .

(9)

M i n d e n létező egy-egy k o n k r é t célgondolat h o r d o z ó j a — létének é r t e l m é t e célgondolat megvalósításában t a l á l j a meg. A létalanyok különböző tökéletességi f o k o t m u t a t n a k . Tökéletességük f o k á t a Te- remtőhöz mint a z abszolút Tökéletességhez való viszonyuk h a t á - rozza meg. Szociológiájuk a l a p t é t e l e , hogy a kevésbbé tökéletes szol- g á l j a a tökéletesebbet. A létezők e g y ü t t e s e n egy h a t a l m a s Egészet a l k o t n a k — m i n d e n egyes létezőnek ezt a h a r m o n i k u s Egészet is szolgálnia kell. A létezők világának ez i m m a n e n s célossága fölött egy h a t a l m a s t r a n s z c e n d e n s célgondolat ívelődik. A véges létalanyok világa a maga e z e r és e z e r r e n d f o k o z a t á v a l a z Isten m ű v e és mint ilyennek, végső c é l j a az Isten n a g y s á g á n a k és s z e r e t e t é n e k hirdetése.

Ilyen fölséges, h a t a l m a s k é p b e n szemlélte a középkori ember a Lé- tet, nem csoda, hogy mély, meghatódott tisztelettel állt előttet.

d) A középkori gondolkozás, lelkiség legmélyebb, legjellegze- esebb vonása a z eleven, t ö r e t l e n t r a n s z c e n d e n c i a - t u d a t . A középkor- n a k a világról, a világegyetemről alkotott t e r m é s z e t t u d o m á n y o s k é p e kezdetleges, naiv, d e létszemlélete mélyebb, átfogóbb, grandiózusabb, mint a z ú j k o r é . A z életet, a létet nem önmagából, h a n e m a z Isten- ből, a z Istentől eredezteti, akiben nem bizonytalan, személytelen eszmét, hanem r o m l a t l a n , egészséges r e a l i z m u s á n a k megfelelően élő, három-személyű, e g y - l é n y e g ű Valóságot lát. A középkori ember a maga létében, s o r s á b a n e h h e z a z Istenhez kötöttnek t u d j a magát, Tőle v á r j a létének k i t e l j e s e d é s é t . Ebben a t r a n s z c e n d e n s létsíkon való l é t k i t e l j e s e d é s b e n l á t j a a földi élet c é l j á t , értelmét. N e m a f a j , a k u l t ú r a , hanem a z egyedi e m b e r örökkévalóságában hisz. Ez a hit á t j á r j a egész g o n d o l k o d á s á t , intézményeit, művészetét, k u l t ú r á j á t . Az életnek ez a m i n d e n vonalon metafizikai t á v l a t b a való állítása nem elvont szemlélődés, nem merően bölcseleti igazodás, h a n e m az élet valós m e g a l a p o z á s a , é l e t n o r m a amellyel szemben eleven, hatá- rozott egyéni és kollektív f e l e l ő s s é g t u d a t a van. A középkori ember- nek légköre, exisztencíális igénye a vallás. Vallási életét n e m indi- vidualisztikus m a g á r a m a r a d o t t s á g b a n , h a n e m a z E g y h á z b a n és az E g y h á z z a l éli. Ez a z E g y h á z a z ő gondolatvilágában n e m megmere- v e d e t t jogi, valláskultuszi a l a k u l a t , hanem élő, objektív valóság, Krisztus misztikus teste, az Isten országa a földön, a végső célra- j u t á s kizárólagos biztosítéka. A középkori e m b e r a maga tiszta tí- p u s á b a n mindenestől homo religiosus, vallásos ember. Ez természe- tesen nem annyit jelent, hogy a középkor n e m ismert mást, mint szenteket, de jelenti azt, hogy gondolat- és é r t é k v i l á g á n a k legköz- pontibb, exísztenciálís á l l o m á n y a a vallás. M i n d e n törekvés, a m e l y e m e a l a p jellegének elhomályosításával, vagy figyelmenkívülhagyá- sával a k a r róla k é p e t rajzolni, a k a r j a intézményeit, k u l t ú r á j á t , tör- ténetét, lelkét megérteni, e l e v e tévedés á l d o z a t a .

Íme, ezek v o l n á n a k a k ö z é p k o r szellemi és lelki világának a m a s a j á t o s s á g a i , a m e l y e k t á r s a d a l m i szervezetét, t á r s a d a l o m s z e m l é l e t é t e l h a t á r o z ó a n b e f o l y á s o l t á k . L á s s u k m á r most közelebbről, milyen volt a kor t á r s a d a l o m s z e m l é l e t e , milyen volt a maga történelmi való- s á g á b a n t á r s a d a l m i szervezete, a l k a t a ?

(10)

2, A középkor társadalomszemlélete.

A középkor univerzalisztikus gondolkozású. Ez a jelleg élesen, tisztán tükröződik a kor társadalomszemléletében is. E szerint az e m b e r nem egyedülálló, elszigetelt valóság, h a n e m mindig valaminő közösségnek (céhnek, községnek, rendnek) t a g j a . Valaminő közös- ségbe való t a r t o z á s e fölfogásban nem történelmi f e j l ő d é s ered- ménye, hanem a z e m b e r lényegi velejárója. A középkori ember lét- szemléletében ,,a t á r s a s lét az emberi lényeg tulajdonsága, hozzá- tartozik az ember exisztenciájához. Nem fogyatkozás, nem is a bűn- ből s a r j a d ó tökéletlenség következménye" — á l l a p í t j a meg a közép- kor egyik kitűnő ismerője, Steinbüchel, A középkornak tehát eleven szociális érzéke — a k i f e j e z é s t eredeti jelentésében véve — tudatos társadalomigénye volt. Azonban, b á r a valaminő emberközösségbe való tartozás a középkori gondolkozásban az ember természetes lé- nyegi tulajdonsága, a személy végső értékét nem az emberegyüttes- ségben való elhelyezkedés a d j a meg. Ez a gondolkodásmód nem je- lenti a személy leértékelését. E z t hangsúlyozni kell, A középkor jól t u d t a , hogy — mint H, H o f f m a n n helyesen megjegyzi — ,,virágzó, termékeny közösség csak erős, egészséges egyediségek mellett lehet- séges", Az ú j k o r i „ a b s z t r a k t individualizmus"-sal szemben (Trceltsch megkülönböztetése) a középkor „konkrété individualista", a z a z nem engedi az egyéni erőknek a z emberközösségtől elvonatkozó, raciona- lizáló érvényesülését, de biztosítja a t á r s a d a l o m egészében a közös- ségi kötelékek rendezésével az egyén külön voltát.

A középkor tehát t á r s a d a l m i a s a n gondolkozó, igényli a z ember- közösséget. Hogyan, milyen a l a k b a n képzeli ezt a z emberközösséget7

Mint láttuk, a középkori e m b e r a létezők világát nem kavargó zűrzavarnak, hanem tagozott, r e n d e z e t t egésznek l á t j a . A legalsóbb létsíkon helyezkednek el az élettelen anyagi valók, m a j d fokozato- san következnek a m á r élő, de még nem érzéklő (megismerő) növé- nyek, a m á r érzéklő, de még nem öntudatos állatok, a z anyagból

(test) és szellemből (lélek) fölépülő öntudatos, értelmes ember s végül az anyagtalan, tiszta szellemi valók világa. Az egyes létsíkok nem elszigetelten helyezkednek egymás fölé, hanem egymással vonat- kozásban állnak, a z a z szociológiájuk van. A vonatkozások mikéntjé- nek meghatározása az isteni a k a r a t , hatalom műve, ,,A létezők r e n d j e a z Istenből á r a d a t e r e m t m é n y e k r e úgy, a h o g y a n az isteni értelem- ben előre meg volt á l l a p í t v a " (Szt. Tamás), A z a középkori gondol- kozás, amelynek létszemlélete ennyire igényli a rendet, a z a z a ta- golt sokaságban érvényesülő egységet, az emberközösségben is ter- mészetszerűen r e n d e t sürget. Miként a világegyetem, a z emberi tár- sadalomnak is r e n d e z e t t világnak kell lennie, A t á r s a d a l o m nem lehet egyéb, mint ennek a r e n d e z e t t világnak tükörképe. A társa- dalmi rend kiépítésében az e m b e r mint értelmes erkölcsi lény közre- működik az isteni a k a r a t t a l , de közreműködése csak a k k o r lesz áldá- sos, ha a világegyetemben érvényesülő rendhez igazodik.

A t á r s a d a l o m n a k mint emberközösségnek tehát r e n d e z e t t világ- n a k kell lennie. Ilyen vonatkozásban a középkori társadalomszemlé-

(11)

let k i a l a k u l á s á b a n két fontos emberközösség j á t s z o t t n a g y s z e r e p e t : a z egyik a z Egyház, a másik a c s a l á d .

a) A középkori e m b e r a maga vallási életét a z E g y h á z b a n és a z E g y h á z a i élte. E z a z E g y h á z mint e g y hatalmas, tagolt, élő szer- vezet élt a középkor t u d a t v í l á g á b a n A z E g y h á z organikus volta a lényegben nem lassú történelmi f e j l ő d é s e r e d m é n y e , h a n e m isteni A l a p í t ó j á n a k a k a r a t á b ó l folyó exisztenciális jelleg. A z újszövetségi Kinyilatkoztatás, e l s ő s o r b a n Szent P á l k i m o n d o t t a n hirdeti, hogy Krisztus híveinek együttessége „ c o r p u s Mysticum"-ot, titokzatos testet alkot, a m e l y n e k f e j e maga Krisztus. ,,Mert a m i n t a test egy, bár sok t a g j a van, a testnek jedig m i n d e n tagja, b á r sok, mégis egy test, úgy van Krisztus is. Ugyanis mi m i n d n y á j a n egy lélekkel e g y testté k e r e s z t e l t e t t ü n k " (I. Kor. 12, 12—14.). E z a felséges m i n t a - kép, a m e l l y e l a középkor oly szoros életközösségben élt, valóban e l h a t á r o z ó a n h a t o t t a kor t á r s a d a l o m s z e m l é l e t é r e , t á r s a d a l m i r e n d -

jének k i a l a k u l á s á r a . A m i k é n t az E g y h á z , a t á r s a d a l o m sem lehet egyéb, mint élő szervezet.

A t á r s a d a l o m organikus jellege t e r m é s z e t s z e r ű e n m a g á v a l hozza a tagozódást. A z organizmus egyes szervei nem e g y e n l ő fontosság- gal vesznek részt a z élet f e n n t a r t á s á b a n : az agy, a szív működése, szerepe fontosabb, mint a kézé, a lábé. Ebben m á r a d v a van a különböző t á r s a d a l m i a l a k u l a t o k n a k mint a szervezet különböző t a g j a i n a k egyenlőtlensége, h i e r a r c h i á j a . E z az egyenlőtlenség nem a teremtés tökéletlensége, nem is a b ű n következménye. Szt. T a m á s szerint a hierarchikus t a g o z ó d á s a bűnbeesés nélkül is k i f e j l ő d ö t t volna, de t e l j e s e n a s z e r e t e t szelleme töltötte volna ki, a z egyenlőt- lenség b á n t ó éle nélkül. Csak a r a b s z o l g á k szomorú r e n d j e , mint a bűnbeesés következménye m a r a d t volna ki a t á r s a d a l o m t ö r t é n e t b ő l . A k ö z é p k o r t á r s a d a l o m s z e m l é l e t é n e k hűséges tolmácsa Szt. Tamás, amikor h a n g o z t a t j a : ,,Azok, akik é r t e l m ü k k e l kiválnak, t e r m é s z e t - szerűen u r a l k o d n a k ; azok pedig, a k i k kisebb értelmi, de nagyobb testi e r ő k k e l r e n d e l k e z n e k , a természettől szolgálatra v a n n a k ren- delve." A z ú j k o r i túlzó, mindenestől evilági h u m a n i z m u s botránkoz- hatik e t á r s a d a l o m s z e m l é l e t e n — a középkori ember, aki m i n d e n t ,,in specie a e t e r n i t a t i s " , a z a z metafizikai t á v l a t b a n nézett, természe- tesnek t a l á l t a . Gaston P a r i s sok középkori emlék á t t a n u l m á n y o z á - sából á l l a p í t j a meg: ,,A k ö z é p k o r b a n a z emberek e g y m á s k ö z t i viszo- n y á n a k szabályozói a z á l l a n d ó érvényű t á r s a d a l m i törvények, a m e - lyek kötelező v o l t á b a n senki sem kételkedik. Senki sem gondol a r r a , hogy tiltakozzék a m a t á r s a d a l o m ellen, a m e l y n e k t a g j a , senki sem álmodozik egy jobban f ö l é p í t e n d ő t á r s a d a l o m r ó l , h a n e m mindenkinek az az ó h a j a , hogy a meglévő minél tökéletesebben legyen azzá, a m i . "

Ha közelebbről vizsgáljuk, miben nyilvánul meg a középkori t á r - sadalom organikus volta, Troeltsch szerint három jellegzetességre kell r á m u t a t n u n k . A z első, hogy a középkori t á r s a d a l o m n a k mint élő szervezetnek volt éltető lelke: a z E g y h á z , Az E g y h á z t ó l k a p t a a t á r s a d a l o m a m a g a biztos, szilárd metafizikai a l a p z a t á t , m i n d a z o k a t a törvényeket, elveket, a m e l y e k szerint a z életet egyénileg és kollek-

tive be kell rendeznie. Az E g y h á z ő r k ö d ö t t azon, hogy a z igazsá- gosság és szeretet szelleme j á r j a át a z egész t á r s a d a l m a t , hogy a

(12)

földi célok m u n k á l á s a h á t t é r b e ne szorítsa a végső cél, a lélek örök- üdvének gondozását. — A másik jellegzetesség a különböző t á r s a - dalmi alakulatok, emberközösségek, hatalmi tényezők teljes, zavar- talan h a r m ó n i á j a , e g y m á s r a való utaltságuk, szolidaritásuk, egymá- sért való felelősségük eleven tudata. Csak az összes sejtek, szer- vek összhangzó működése biztosíthatja az egész szervezet, a t á r s a - dalom életképességét. A z ,,osztályharc"-nak mint társadalom-élet- tani törvénynek jogosságát ez a társadalomszemlélet nem ismerte el.

— Végül a harmadik organikus jellegzetesség a z egyes társadalmi alakulatok mint szervek céljának, e célhoz igazodó méltóságának el- ismerése, tiszteletben t a r t á s a . A t á r s a d a l o m n a k mint szerves egész- nek biztosítania kell a n n a k lehetőségét, hogy az egyes szervek a közösség szolgálata mellett z a v a r t a l a n u l élhessék a maguk életét.

b) A másik t á r s a d a l m i alakulat, amely a középkori t á r s a d a l o m - szemlélet k i a l a k u l á s á b a n fontos s z e r e p e t játszott, a keresztény csa- lád. A családi életből kell e r e d e z t e t n ü n k a középkori t á r s a d a l o m - szemlélet patriarkális jellegét.

A középkori e m b e r tiszteletttel áll a család intézménye előtt.

Értékelésére jellemző, hogy az Egyházban is voltaképpen Krisztus nagy c s a l á d j á t látta. A c s a l á d n a k mint közösségnek f e j e a c s a l á d - apa. A c s a l á d a p a a c s a l á d b a n Istenben gyökerező tekintéllyel ren- delkezik, A c s a l á d a p a kötelessége a gondoskodás, önfeláldozás, f e - lelősségvállalás, a c s a l á d t a g o k é a tisztelet, engedelmesség a család- fővel szemben. A családfői hatalom gyakorlásának s a családtagok alárendeltségi viszonyának e g y a r á n t a krisztusi s z e r e t e t jegyében kell állnia, A családfői tekintély mint erkölcsi jellegű fölény nem torzulhat erőszakká, kényszerré, gyakorlása Isten előtt felelősség- gel jár. A tekintély kötelez. Ennek a patriarkális szellemnek érvé- nyesülését igényli, sürgeti a középkori társadalomszemlélet a t á r s a - dalomban is. A szeretettől á t j á r t patriarkalizmus („Líebes-Patriar- chalismus") szelídíti, enyhíti a t á r s a d a l o m organikus egyenlőtlensé- gében r e j l ő keménységet.

Troeltsch szerint a patriarkalizmusban gyökerezik a középkori társadalomszemlélet konzervatív, álllandós jellege. Ez a gondolko- dás nem ismeri még a z újkori ,.haladás", „ f e j l ő d é s " eszméjét. Nem a folytonos változások, átalakulások keresésében, hanem a meglévő- nek, a z egészséges tagozódásnak f ö n n t a r t á s á b a n , a z igények józan mérséklésében l á t j a a t á r s a d a l o m jólétének biztosítékát. Huizinga szerint ,,a t á r s a d a l o m középkori k é p e sztatikus, nem dinamikus",

3. A középkor társadalomalkata.

Ha a középkor t á r s a d a l m á t a maga történelmi valóságában néz- zük, szervezeti, a l k a t i különlegességét a rendiségben találjuk meg.

A középkori t á r s a d a l o m n a k mint élő organizmusnak egyes szervei a r e n d e k (status, S t a n d ) . A t á r s a d a l o m n a k r e n d e k b e való tagozó- dása nem s a j á t l a g o s a n középkori jelenség, külső f o r m á j a szerint az ókor is ismerte a rendiséget, de a régi kereteket a középkor több vonatkozásban a maga szellemével töltötte ki, A leglényegesebb e l - térést a b b a n kell keresnünk, hogy a középkor a rendiséget m e t a -

(13)

fizikailag a l a p o z t a meg. E z t a metafizikai m e g a l a p o z á s t a 12. szá- z a d egy kiváló n ő a l a k j a , a bencés a p á t n ő , H i l d e g a r d von Bingen á t l á t s z ó egyszerűséggel f o g a l m a z t a meg, „ A z Isten a m a g a n é p é t a F ö l d ö n különböző r e n d e k b e osztotta, a m i k é n t az a n g y a l o k az Ég- ben is különböző k a r o k b a oszlanak . . . S Isten v a l a m e n n y i t szereti,"

A kor n a g y szociológusa, Aquínói Szt, Tamás, h a s o n l ó a n gondolko- zik, Szerinte is a r e n d e k b e való tagozódás a kozmikus világrend tük- röződése s mint ilyen végső e l e m z é s b e n a z Isten a k a r a t a .

Mi a r e n d ?

A neves német szociológus, F e r d i n a n d Tönnies n y o m á n k é t f é l e t á r s a d a l m i a l a k u l a t - t í p u s t szoktunk megkülönböztetni: közösség (Ge- meinschaft) és társaság /'Gesellschaft), Tönnies szerint a közösség o l y a n t á r s a d a l m i a l a k u l a t , a m e l y a tagok még ösztönös, n e m ö n t u d a - t o s u l ! élní-akarásából, t e h á t a z élet mélyéből feltörő ő s e r ő k e r e d m é - n y e k é n t jön létre. Ezzel szemben a társaságot a t a g o k céltudatos, racionális a k a r a t a t e r e m t i meg, e n n é l f o g v a a tagok a k a r a t á b ó l bár- mikor föl is bontható, Tönnies szerint a két a l a k u l a t k é t különböző t á r s a d a l o m - f e j l ő d é s i f o k o z a t o t képvisel: a t á r s a d a l m i élet ö n t u d a - tosulásával, racionalizálásával a közösséget ö s s z e f o r r a s z t ó ösztönös, az élet ősi mélységeiből föltörő e r ő k egyre jobban gyengülnek. E n - n e k e r e d m é n y e k é p p e n „nem a szorosan vett t á r s a d a l m i élet, de a közösségi élet sorvad, s o l y a n ú j összefogás a l a k u l ki s jut h a t a - lomra, hova-tovább h a t a l m i t ú l s ú l y r a , a m e l y e t a szükséglettől, ér- dekektől, kívánságoktól h a j t o t t , elhatározásból cselekvő egyének t e r e m t e n e k meg" (F. Tönnies), A f o l y a m a t a k k é n t is jellemezhető, hogy a közösségi t u d a t s o r v a d á s á v a l az élet individualisztikus i r á n y - ban, a p o l g á r o s o d á s felé tör m a g á n a k utat, a g a z d a s á g i s z e m p o n t nyomul a z élre. Egész röviden, spenglerí terminológiával: a „ k u l t ú - r á b ó l " — „civilizáció" lesz.

A m o n d o t t a k a l a p j á n a r e n d e t közösségi a l a k u l a t n a k m o n d h a t - nók, A m e g h a t á r o z á s nagyon a l k a l m a s t á r s a d a l o m t ö r t é n e t i jelensé- gek m a g y a r ázására, de nem merítik ki a rendnek, mint t á r s a d a l o m - tani fogalomnak lényegi t a r t a l m á t . Véleményünk s z e r i n t a z utóbbit m e g a d j a G u n d l a c h m e g h a t á r o z á s a . G u n d l a c h szerint a r e n d „ e i n e auf G r u n d gleichen oder ähnlichen B e r u f s organisierte u n d mit d e n a n d e r n gleichartigen B e r u f s v e r b ä n d e n desselben S t a a t s v o l k e s zusam- m e n a r b e i t e n d e G r o ß g r u p p e mit dem Ziel, d a d u r c h den u n m i t t e l b a r e n Staatszweck, die (öffentliche W o h l f a h r t ' in einer bestimmten u n d d a u e r n d e n W e i s e zu verwirklichen", (A r e n d olyan azonos vagy hasonló h i v a t á s a l a p j á n szervezett t á r s a d a l m i n a g y c s o p o r t , a m e l y u g y a n a z o n államközösség hasonló hívatásszervezeteivel e g y ü t t m ű - ködik a z á l l a m közvetlen c é l j á n a k , a z á l t a l á n o s jólétnek h a t á r o z o t t és t a r t ó s a l a k b a n való biztosításán.) A rend t e h á t a t á r s a d a l o m egé- szében betöltött hivatás a l a p j á n álló a l a k u l a t a . Nem önös célokat

(osztályérdekeket) szolgál, h a n e m a m a g a s a j á t o s c é l j a i n a k szolgá- l a t a mellett a közjó m u n k á s a is. C é l j a i n a k elérését n e m a t á r s a d a l m i r e n d f o r r a d a l m i á t a l a k í t á s á t ó l , osztályharctól, h a n e m a z összes tár- s a d a l m i a l a k u l a t o k békés, tartós, harmonikus e g y ü t t m ű k ö d é s é t ő l v á r j a .

Ami a középkori t á r s a d a l o m t a g o z ó d á s á t közelebbről illeti, a

(14)

három legfontosabb r e n d : a nemesség, a polgárság, a p a r a s z t s á g (job- bágyság) r e n d j e - (A p o l g á r s á g o t a középkori f e l f o g á s nem t a r t o t t a különálló rendnek, d e v a l ó j á b a n a z z á fejlődött.) K ü l ö n r e n d e t alko- tott a p a p s á g , a n e m e s s é g e n belül a lovagság s a t e l j e s e n u r a i k n a k u r a l m a a l a t t álló (,,alíeni iuris") szolgák. Az e g y e s rendek tovább tagozódtak (főnemesség—köznemesség, f ő p a p s á g — a l s ó p a p s á g , sza- bad — félig szabad — n e m szabad — f ö l s z a b a d í t o t t paraszt, stb,).

A r e n d e k r e való t a g o z ó d á s a l a p j a a születés, a birtok, a t á r s a d a l o m egészében betöltött hivatáskor, illetőleg a z a z z a l kapcsolatos ha- talom, E z t a z a l a p o t n e m az E g y h á z építette ki, sőt a benne érvé- nyesülő elvek, a n é m e t katolikus szociológus, W i l h e l m Schwer sze- rint, a k e r e s z t é n y g o n d o l k o z á s s z e m p o n t j á b ó l kifogásolhatók (,,höchst a n f e c h t b a r e , ihrem W e s e n nach vorchristliche P r i n z i p i e n " ) . Élüket, k e m é n y s é g ü k e t é p p e n a k e r e s z t é n y s é g t o m p í t o t t a azzal, hogy kez- dettől fogva f é l r e é r t h e t e t l e n ü l h i r d e t t e a z e m b e r e k Isten előtti egyenlőségét, az I s t e n gyermekeinek s z a b a d s á g á t . T u d j u k a z t is, hogy a z E g y h á z volt a z első az összes t á r s a d a l m i r e n d e k között, a k i szakított a születési k i v á l t s á g a l a p j á n történő osztályozás elvével, így pl. Szt. Benedek R e g u l á j a e g y e t l e n Istentől h i v a t o t t egyén előtt sem z á r j a be a kolostor k a p u j á t . A z Egyház k e z d e t t ő l fogva min- dent elkövetett, hogy f ő l e g a n e m - s z a b a d o k m o s t o h a sorsán e n y h í t - sen. Ilyen i r á n y ú á l d á s o s tevékenysége előtt m a m á r a nem egy- házias g o n d o l k o d á s ú t á r g y i l a g o s körök is tisztelettel h a j o l n a k meg,

A k ö z é p k o r t e h á t n e m ismer elszigetelt, individualisztikus egye- dülvalóságban álló egyediséget. M i n d e n e m b e r n e m c s a k az állam- nak, h a n e m egy t á r s a d a l m i r e n d n e k a t a g j a is. A z ú j k o r i t á r s a d a l o m - szemlélet elvont, a z á l l a m p o l g á r s á g o n kívül k ö t e t l e n é n j é t a közép- kor nem ismeri: az e g y r e n d b e való t a r t o z á s á l l a n d ó jelleget jelen- tett, „Senki sem s z a k a d h a t ki a m a g a r e n d j é b ő l , ha nem a k a r mássá lenni, mint a m i " (Steinbüchel). Szt, T a m á s szerint a rendiség jellemző vonása a v á l t o z a t l a n s á g , a „ m o z d u l a t l a n s á g abban, a m i a z egyén h e l y z e t é r e v o n a t k o z i k " . A r e n d b e való t a r t o z á s kötelességeket és jogokat jelent. M i n é l előkelőbb, m a g a s a b b r e n d ű a f e l a d a t k ö r , a m e l y n e k s z o l g á l a t á b a n a rend áll, a n n á l n a g y o b b jogok birtokosa.

Nem a m u n k a h a s z n o s s á g a , h a n e m előkelősége, e m e l k e d e t t s é g e („sublimitas") h a t á r o z z a meg a r e n d h e l y é t a t á r s a d a l m i hierarchiá- ban, M i n d e n k i n e k joga v a n r e n d i s é g é n e k megfelelő („secundum suam conditionem", „convenientia status") életszintre. Még a z élelmezés- ben és r u h á z k o d á s b a n is érvényesül a rendi h o v a t a r t o z a n d ó s á g , A t á r s a d a l o m e l v á r j a , h o g y ki-ki r e n d j é n e k e t i k á j á t tiszteletben t a r t s a ,

így pl. a nemes n e m e s i volta ne c s a k a h a r c i vitézségben, b á t o r kiállásban jusson k i f e j e z é s r e , h a n e m a z e m e l k e d e t t , nemes gondol- kodásban, a gyengék, -elnyomottak védelmezésében, t á m o g a t á s á b a n is. A z e g y e s r e n d e k e t i k á j á n a k m e g n e m e s í t é s é b e n az E g y h á z n a k el- évülhetetlen érdemei v a n n a k .

Célkitűzésünkön kívül esik a z e g y e s r e n d e k k e l való részletes foglalkozás. Csak a v á r o s i polgárság r e n d j é t kell közelebbről szem- ügyre vennünk, mint a m e l y a t á r s a d a l m i e l t ö m e g e s e d é s f o l y a m a t á t és ezzel a tömegember k i a l a k u l á s á t elindította.

(15)

4. A középkori polgár mint a tömegember őse.

Mint m á r említettük, a középkori gondolkozás a polgárságot nem tekintette külön rendnek, A f l a m a n d Chastellain (1405—1475), J ó F ü l ö p és Merész K á r o l y krónikása , a polgárt ,,vilain" ( = majoros, gazda) néven emlegeti, akiről nincs sok mondanivaló, mivel „szolgai sorban" (,,au degré servile") van. A történelmi tény azonban az, hogy a polgárság m á r Chastellain k o r á t jóval megelőzően a közép- kori t á r s a d a l o m n a k e g y r e történelmibb szerepet játszó r e n d j e lett, A rend kialakulása a legszorosabban összenőtt a középkori város fejlődésével. T á r s a d a l o m t ö r t é n e t i vonatkozásban a z utolsó 7—8 század folyamán t a l á n egyetlen történelmi tényező sem játszott oly e l h a t á r o z ó szerepet, mint a város a maga polgárságával: itt ringott az ú j k o r s benne a tömegember bölcsője.

Milyen volt a késő-középkori polgár élettere, a v á r o s ?

A középkori város erősen elüt a z ókori ,,polís"-tól, amelyben az ősnemesség a rabszolgaságra támaszkodva kereskedelmi és katonai politikát űzött, A középkor első felében még kevés a történelmi je- lentősége. Csak a 12. század folyamán indul hirtelen h a t a l m a s fejlő- désnek. A fejlődés egészen a 18. századig inkább intenzív, mint ex- tenzív, A 19—20. századi nagyváros-típus az első századokban még ismeretlen, „Európa népsűrűsége a középkor végén m á r sokszorosan f e l ü l m ú l j a az antikét, s mégis alig van egy-két százezres városa, Ötezernyi lélekszámmal m á r gazdaságilag s k u l t u r á l i s a n jelentős városok virágzanak, híres nagyvárosok általában nem nőnek túl a húszezres lakosságon" ( H a j n a l István). így pl. Londonnak a 14.

század utolsó negyedében mindössze 35—40.000 lakosa volt. A kö- zépkori város még nem s z a k a d t ki a vidékből, nem szigetelődött el, n a g y j á b a n még a g r á r jellege van. A békés, lelkiismeretes m u n k a otthona. „Itt nincs ácsorgó tömeg, amelyet hol közmunkákra, hol p á r t h a r c o k r a lehetne fölhasználni. Mindenkinek megvan a helye, ser- dülő kortól hosszú évek fokozatos nevelésével nyert szakképzett- sége , . . Szó sincs arról, hogy nagyüzemek keletkezzenek, s még ke- vésbbé, hogy a város maga a l a k u l j o n vállalkozássá" ( H a j n a l I,), A

„homo oeconomicus" még nem szerzett polgárjogot ebben a város- ban, a pénz még nem mindenható, a vállalkozási kedv tiszteletben t a r t j a a szociális szempontokat, „Senki sem ugorhat ki a sorból, bár- mily hasznos újítással, t a l á l m á n n y a l sem, ha az nem felel meg egészen a társadalmiasság kívánalmainak , . . Az otthon és az el- mélyülő, megbecsülésre igyekvő m u n k a k e d v az alap, nem pedig a produkció gyors növekedése s tökéletesedése" ( H a j n a l I.).

Ami a város lelkiségét illeti, Troeltsch szerint a város légköré- ben mentesült leginkább a középkori társadalom a feudolizmussal j á r ó nyerseségtől, e r ő s z a k o s k o d á s r a való h a j l a m á t ó l . A keresztény érzület szempontjából a város kedvezőbb volt, mint a vidék, ahol a nagy birtok-különbségek s a militarisztikus szellemű hűbériség sok a k a d á l y t gördített a keresztény gondolkozás és lelkület meggyöke- resedésének ú t j á b a . A középkori város igazolta, hogy az evangé- liumi életforma nem utópia, a világi élet keretei közt is megvalósít- ható. „ A középkori város a maga hatalmas dómjaival, bensőséges

(16)

egyházi életével, v a l l á s o s szellemtől á t h a t o t t t á r s u l a t a i v a l , céheivel, a testi és lelki jólét g o n d o z á s á r a i r á n y u l ó szociálpolitikájával, a m a g a k e r e s z t é n y iskoláival és k a r i t a t í v intézményeivel, a maga békéjével és közösségi lelkületével a középkori szellem f e j l ő d é s é n e k t e t ő p o n t j á t jelenti" — á l l a p í t j a meg a középkori egyik legmélyebb ismerője, Troeltsch. T e g y ü k még hozzá, hogy a középkori város e g y r e jobban élénkülő szellemi élete n a g y b a n e l ő m o z d í t o t t a az evan- géliumi eszmevilág k i f e j l ő d é s é t , mélységeinek f ö l t á r á s á t . Elég Szt.

T a m á s r a , a késő-középkori város nagy fiára hivatkoznunk, akinek egész v i l á g á r a éppen a korabeli város m é l y h a t á s t gyakorolt.

Nem kell h a n g o z t a t n u n k , hogy a középkori v á r o s n a k is megvol- tak a maga á r n y f o l t j a i . S z e n v e d é l y e s p á r t o s k o d á s o k t ö r t é k meg sok- szor n y u g a l m á t , b é k é j é t , vagyonelkobzások, s z á m ű z e t é s e k z a v a r t á k meg a t á r s a d a l m i r e n d e t . A p é n z g a z d a s á g e r ő s ö d é s é v e l a zsidó- k é r d é s is föl-fölütötte a f e j é t . A z e r e t n e k s é g e k k e l vívott harcok, a babona, a jósnőkben, b o s z o r k á n y o k b a n való hit többször föl-fölka- v a r t á k lelkiéletét. E r k ö l c s i s é g e is nem egyszer kívánnivalót hagyott h á t r a . A z o n b a n ezek a sokszor erős á r n y é k f o l t o k sem r o n t j á k le a fönti v á z l a t igaz voltát.

Ilyen légkörben élte a maga s a j á t o s , dolgos életét a késő-közép- kor polgársága.

A p o l g á r s á g r e n d j e , miként a nemesség, tagolt volt. így szinte k a s z t s z e r ű e n k ü l ö n ü l t e k el benne a város igazgatását, k o r m á n y z a t á t ellátó családok, A r e n d k e r e t é n belül külön szervet a l k o t t a k a leg-

jellegzetesebb középkori a l a k u l a t o k , a különböző céhek is. Ismere- tes, milyen f e j l e t t élet folyt ezekben a céhekben, mily e r ő s volt tag- jaiban a szolidaritás, a közösségi szellem, mily szoros k a p c s o l a t b a n éltek az E g y h á z z a l . A céhek o d a a d ó a n szolgálták a tagok anyagi,, szellemi és lelki é r d e k e i t e g y a r á n t . B á r m e n n y i r e z á r t a l a k u l a t o k

voltak, a közösség e g y - e g y t a g j á n a k t u d t á k , é r e z t é k m a g u k a t . B á r m i l y e n elevenen élt k e z d e t b e n a városi p o l g á r s á g körében a közösség szelleme, a z e g y m á s r a u t a l t s á g , s z o l i d a r i t á s t u d a t a , a kö- zépkori t á r s a d a l o m e r ő s kötelékeinek bomlása mégis é p p e n a pol- gárságban indult meg. A p o l g á r m u n k a k ö r e révén e l s z a k a d t a rögtől, kitartó k ü z d e l m e i r é v é n e g y r e jobban függetlenül a nemességtől.

E l é r t sikerei e r e d m é n y e k é p p e n ö n t u d a t a , - önbizalma e g y r e nagyobb lesz. K e z d r á é b r e d n i a m a g a értelmi erőinek h a t h a t ó s á g á r a . Még nem racionalista, de a z első l é p é s e k e t ebben a z i r á n y b a n m á r meg- teszi. E g y r e kritikusabb szemmel nézi a rendi e l ő j o g o k a t , a tekin- télyt. G o n d o l k o z á s á b a n a z embert mint embert, a m a g a egyéniségé- ben, nem születés s z e r i n t kezdi értékelni. A p o l g á r i a s o d á s m i n d e n b e n érződik: irodalomban, művészetben, valláséleti stílusban. A nemzeti nyelv k e z d ő d ő kultusza, a gótika, misztika fölvirágzása, a bölcselet- nek nominalisztikus i r á n y b a n való e l h a j l á s a m i n d a r r a vall, hogy a polgárság k ö r é b e n ú j , indivídualisztikus szellem érlelődik. A közös- ség gondolata kezd h a l v á n y o d n i , e g y r e jobban e l ő t é r b e nyomul a z a tudat, hogy a közösség, a z egész v o l t a k é p p e n egyedekből, indivi- duumokból áll. A t á r s a d a l m i a l a k u l a t o k t ó l való függés egyre lazább lesz, az é n - t u d a t erősbödik. T a l á n a legfeltűnőbb a változás a gaz- dasági élet t e r é n : a v á l l a l k o z á s i kedv, b á t o r s á g növekszik, a gazda-

(17)

sági élet élénkül, önállósul. A z olasz v á r o s o k b a n már a 12. század f o l y a m á n k i f e j l ő d i k a p é n z g a z d a s á g , hogy a 15. s z á z a d végéig egész E u r ó p á b a n e l h a t a l m a s o d j é k . A z alkonyodó k ö z é p k o r l á t ó h a t á r á n a k szélén m á r ott imbolyog a „homo oeconomicus"-nak, a tömegember t e s t v é r b á t y j á n a k á r n y k é p e .

A jelzett változások n e m f o r r a d a l m i ütemben, h a n e m szinte észrevétlen f e j l ő d é s a l a k j á b a n jelentkeznek. L é p é s r ő l - l é p é s r e távo- lodik az élet a k ö z é p k o r i eszménytől s f o r d u l ú j eszmék, ú j k u l t ú r a felé. Az ú j k u l t ú r k o r s z a k ú t t ö r ő j e s m a j d a n zászlóvivője a városi polgárság. L a s s a n - l a s s a n a z ő szelleme nyomul be s lesz u r a l k o - dóvá a z e u r ó p a i élet minden területén. M e g k e z d ő d i k a n a g y őrség- v á l t á s : a kiváltságos első r e n d helyét l é p é s r ő l - l é p é s r e e l f o g l a l j a a

„ h a r m a d i k r e n d " . A nemesi előjogok, kiváltságok még évszázadokon keresztül é r v é n y b e n m a r a d n a k , de a jövő ura, a l a k í t ó j a m á r a pol- gár. A k u l t ú r á b ó l civilizáció lesz. A nagy á t a l a k u l á s o k t á r s a d a l o m - történeti vetülete: a szerves rendi t á r s a d a l o m b ó l atomizált osztály- t á r s a d a l o m lesz.

Korallsziget.

Kis piros folt a morgó óceánon, m é l y r ő l felnőtt píros k o r a l l - k a r o k . . . K ö n n y e k közt én, a színesült vigasz p a r t o t dalolni, p a r t o t a k a r o k .

Lenn a mélyen, bús tengerfenéken m e g h ú z ó d h a t n a k s á r és gránitok, mult i s z a p j a , sós jövendő siralma és moszatokba b ú j t jelen titkok, de itt a színen, itt legyen piros m i k é n t a pünkösd a r c o m és dalom és n a p t ó l részegülten é n e k e l j e : m e g h a l t a ciklon, meg a f á j d a l o m . Korallsziget: sok elnémított k ö n n y e m ölébe z á r t sok kővé d e r m e d t álom, milyen jó így, h a j ó t ö r ö t t e t híva világítótornyok hitével állnom!

H a j ó t ö r ö t t Robinzon, f á r a d t testvér, az én szívemnél m á r bízvást kiköthetsz;

megoldást lelsz és n y u g t a l a n m a g a d t ó l I s t e n t - m o r a j l ó p a r t j a i m r a szökhetsz.

. . . s ha t á n n é h a f o d r o z n a még a hullám, t ú l k i á l t o m és állom a tusát

s a g á t é p í t ő k győzelmes d a l á v a l köszöntöm a győzelmek Krisztusát.

Magasi Artúr.

(18)

Hilai re Belloc.

Olajos Elréd.

Hílaire Belloc a j e l e n k o r angol katolikus i r o d a l m á n a k egyik legnagyobb a l a k j a . Dawson szerint a m o d e r n Anglia Szent P á l j a , a k i szavával és írásaival f á r a d h a t a t l n u l küzd R ó m a d i a d a l á é r t . Belloc f r a n c i a e r e d e t ű családból s z á r m a z o t t . N a g y a p j a , J e a n - H i l a i r e Belloc h í r e s festő, G r a s és R e g n a u l t t a n í t v á n y a . N a g y a n y j a N a p o l e o n egyik e z r e d e s é n e k , S w a n t o n n a k a l e á n y a . Swanton a p r o t e s t á n s o k üldözése m i a t t hagyta el h a z á j á t , Í r o r s z á g o t és költözött F r a n c i a o r s z á g b a . F i á n a k ír l e á n n y a l , Bessie R e y n a r d P a r k é v a l kötött h á z a s s á g á b ó l s z ü l e t e t t írónk, Hílaire Belloc.

A z 1870-ben kitört n é m e t - f r a n c i a h á b o r ú döntően b e f o l y á s o l t a életét. A m e g s z á l l á s elől A n g l i á b a m e n e k ü l a Belloc család. Hilaire t e l j e s e n angol nevelésben részesül. G y e r m e k k o r á b a n csak az iskolai szünidők a l a t t tölt n é h á n y h e t e t F r a n c i a o r s z á g b a n n a g y a n y j á n á l . F i a t a l s á g á t S u s s e x grófságban tölti, m e l y n e k költői szépségű vidéke k o r á n m e g r a g a d t a képzeletét. Belloc T h o m a s H a r d y v a l és Sheila K a y e - S m í t h e l D é l - A n g l i a leglelkesebb megéneklője. Bírmíghamben a z o r a t o r i á n u s o k i s k o l á j á n a k h a l l g a t ó j a , m e l y e t N e w m a n a l a p í t o t t 1859-ben. Az a n g o l középiskola ebben az időben az á t a l a k u l á s nehéz- ségeit sínyli. A régi dicsőségben sütkérező Grammar-schoolok vona- k o d v a bár, d e mégis k é n y t e l e n e k elismerni a z ú j Public-schoolob n é p s z e r ű s é g é t . A katolikusok félve az állam által t á m o g a t o t t pro- t e s t á n s iskolák e l n y o m á s á t ó l m i n d e n e r e j ü k k e l t á m o g a t j á k a kevés- számú, de m a g a s színvonalú katolikus intézeteket. Belloc hítvallóan k a t o l i k u s életszemlélete, műveiben lépten-nyomon visszatérő idézetei és célzásai b i z o n y í t j á k az angol katolikus nevelés kiválóságát. Tanul- m á n y a í n a k b e f e j e z é s e u t á n Belloc utazni i n d u l t megvalósítva Bacon t é t e l é t : ,,Az u t a z á s a nevelés kiegészítése." A m e r i k á b a n kezdi vége- l á t h a t a t l a n és a z egész f ö l d e t k e r e s z t ü l - k a s u l fonó bolyongásait.

Az a n y a k ö n y v e k szerint az egész világot h a z á j á n a k t a r t ó utazó m é g mindig f r a n c i a á l l a m p o l g á r . A valóságban a z o n b a n megfeled- k e z t e k róla. í g y a k a t o n a i h a t ó s á g o k is, melyek e g y á l t a l á n nem k í v á n t á k szolgálatait. Különös, hogy ez az Angliában angolnak ne- velt f i a t a l e m b e r milyen f á r a d h a t a t l a n k i t a r t á s s a l követeli felvételét a f r a n c i a h a d s e r e g b e . V á g y a t e l j e s ü l és a toulí t ü z é r e z r e d b e n telje- sít szolgálatot. B a j t á r s a i r ó l m e l e g hangon emlékezik meg írásaiban és szeretettel gondol vissza csendes állomáshelyére. Még a m i k o r h o s s z ú évek m ú l v a Sterne, Young és Stevenson p é l d á j á t követve R ó m á b a z a r á n d o k o l , a k k o r is T o u l t v á l a s z t j a kiinduló állomásul.

T o u l b a n kezdte szeretni és é r t é k e l n i a jó f r a n c i a borokat. "Hősköl- t e m é n y a bor d i c s é r e t é r e " c. versében „ropogós ütemű d a l b a n zeng a borról, mely a n n y i r a m e g v i d á m í t j a az ember szívét". ( P a u l Dottin)

(19)

1892-ben visszatér Angliába. A következő évben történelmi t a n u l m á n y o k a t kezd az oxfordi Balliol-collegeban. Belloc, a közép- kor szerelmese ízlését t e l j e s e n kielégítő k ö r n y e z e t r e t a l á l O x f o r d évszázados h a g y o m á n y o k a t és művészetet oly hűségesen őrző falai között. O x f o r d b a n válik legkedvesebb t u d o m á n y á v á a t ö r t é n e l e m . Alig huszonöt éves, mikor elnyeri történelemből a F i r s t class H o n o u r s m a g a s fokozatát. U g y a n c s a k O x f o r d b a n ismerkedik meg későbbi egyik legjobb b a r á t j á v a l , M a u r i c e Baringgel. Baring Lost Lectures c. m ű v é b e n meséli el, hogyan t ö r t é n t barátságkötésük. B a r i n g egy egészen rövid kis novellát írt, ami a n n y i r a megtetszett Bellocnak, hogy felkiáltott: ,,De hiszen ez csodálatos! M i n t h a Swift szólalt volna meg ú j r a ! " — s rohan keresni a szerzőt. — V a l ó j á b a n n e m ez volt első találkozásuk. „Egyszer m á r találkoztunk, — í r j a Baring — de a k k o r kereken kijelentette, hogy minden kétségen kívül el fogok kárhozni. Ebből azt következtettem, hogy sohase leszünk jó b a r á t o k . ' M a u r i c e Baring ekkor még nem volt katolikus. G y a k r a n vitáztak ugyan hitkérdésekről, de Baring csak 1909-ben lett az E g y h á z tag- jává, ,,Ez életem egyetlen tette, amit soha sem b á n t a m m e g " — írja.

Természetes, hogy megtérését n a g y r é s z t Bellocnak köszönheti.

N a g y szerepe volt másik b a r á t j á n a k , C h e s t e r t o n n a k m e g t é r é s é - ben ís. B a r á t s á g u k világhíres e g y ü t t folytatott világnézeti és t á r s a - d a l m i csatáik m i a t t is. Az i r o d a l o m t ö r t é n é s z e k legtöbbször e g y ü t t is t á r g y a l j á k őket. P á r h u z a m o t v o n n a k köztük, boncolgatják s z á m t a l a n e l l e n t é t e s nézeteiket, de mindig leszögezik legjellegzetesebb közös v o n á s u k a t : törhetetlen hűségüket a római Egyházhoz. B e r n a r d S h a w t ó l származik a két író k a p c s o l a t á t k i f e j e z ő Chesterbelloc el- nevezés.

1896-ban Belloc A m e r i k á b a n jár s feleségül veszi az ugyancsak k a t o l i k u s Elodie A g n e s Hogant. Ebben az évben a d j a ki első nagy- sikerű könyvét Bad Child's Book of Beasts (Rossz gyermek á l l a t m e s é s könyve) címen. A következő négy e s z t e n d ő t ismét O x f o r d b a n tölti a z z a l a reménnyel, hogy sikerül k a t e d r á t (fellowship) n y e r n i az egyik kollégiumban. A z o n b a n m i n d e n kísérlete sikertelen m a r a d . Az e m l é k e z e t e s D r e y f u s - ü g y miatt A n g l i á b a n is megerősödött a kato- likus ellenes h a n g u l a t s ez m a g y a r á z z a a katolicizmusáról híres Belloc mellőzését.

A z egyetem tehát nem f o g a d t a be. Ahhoz, hogy ügyvédi gyakor- latot k e z d j e n m á r idős. Egy a l k a l m a s út kínálkozott népes c s a l á d j a e l t a r t á s á r a : az irodalom. írni kezd. Sokat. 1902-ben angol á l l a m p o l g á r lesz, hogy ezzel is kifejezze közösségét olvasótáborával. 1904-ben m e g í r j a Emmanuel Burden c. első regényét. H a m a r o s a n a képviselő- ház t a g j a lesz. Szabadelvű p r o g r a m m a l lép föl, de megőrzi t e l j e s függetlenségét. Sokáig m e g t a r t h a t t a volna helyét. 1910-ben ú j r a meg- v á l a s z t j á k , de az év második v á l a s z t á s á n m á r nem jelölteti magát.

Egyenes, becsületes jelleme n e m engedte, hogy továbbra is részt vegyen a z a k k o r éppen m é l y p o n t j á n mozgó p a r l a m e n t i életben.

F e n n h a n g o n hirdeti a politikai élet m e g ú j u l á s á n a k szükségét. Két r e g é n y e : The Election of Mr. Clutterbuck (Clutterbuck ú r megválasz- tása) és The Change in the Cabinet (Változás a Cabinetben) a Pongo and the Oxen-al (Pongo és az ökrök) együtt éles k i g ú n y o l á s a a

P a n n o n h a l m i S z e m l e 2

Ábra

Updating...

Hivatkozások

Kapcsolódó témák :