002.55:371.674
A MŰSZAKI TÁJÉKOZTATÁS ÉS AZ AUDIO-VIZUÁLIS TECHNIKA ALAPVETŐ RENDSZERE
Dúzs János
I . BEVEZETÉS
A műszaki tájékoztatás ás propaganda szoros összefüggésben van a képzéssel, a továbbképzéssel, a népműveléssel és az önképzéssel.
Az a-v eszközök az ismeretközlés említett más formáiban l s használa
tosak, és alkalmazásuk fejlesztése összefügg a k i a l a k u l t országos, ágazati és vállalati, állami és társadalmi intézményrendszerrel.Mind
e z t a műszaki tájékoztató és propaganda munka fejlesztésénél i s f i gyelembe k e l l v e n n i .
A miiszaki tájékoztató és propaganda munka országosan összehan
g o l t fejlesztése ugyanis a következő f e l a d a t o k a t állítja elénk:
1. A j e l e n l e g i intézmények és azok tevékenységének koordinálása a l e g f o n t o s a b b népgazdasági /műszaki fejlesztési/ célkitűzé
sek figyelembevételével.
2. Egységes e l v i alapokon nyugvó, a különböző területek h e l y z e tét ós fejlődési ütemét figyelembevevő országos rendezés koncepciójának kidolgozása.
3. A szakismeretközlés korszerű t e c h n i k a i eszközeinek és módsze
r e i n e k koordinált bevezetése.
Az a-v t e c h n i k a a 3. pont a l a t t megjelölt f e l a d a t jelentős ré
szét képezi. Ezért szakismeretközléssel és ezen belül a műszaki tá
jékoztató és propaganda munkával foglalkozó szakemberek érdeklődése érthetően f o r d u l az a-v t e c h n i k a felé.
Az a-v t e c h n i k a szükségszerűen gyorsütemű és széleskörű beveze
téséhez azonban szükséges, hogy a fogalmak körülhatárolása és ezek egységes alkalmazása, az e l v i tisztázás a f e l a d a t megvalósításának kezdetén megtörténjék. Ugyanis csak i g y érhető e l , hogy ne végnélkü¬
l i értelmezési viták, hanem a fejlesztési koncepció kialakítása és g y a k o r l a t i megvalósításának szervezése kösse l e a z t a kevés k a p a c i tást, a m e l l y e l e téren rendelkezünk. - M i v e l e téren h a z a i kutató- 686
DUZS J . : Műszaki tájékoztatás és audio-vizuális t e c h n i k a
rendszerező munka e d d i g a l i g f o l y t , az ismeretes külföldi - elsősor
ban n y u g a t i szakirodalom - a szakismeretközlés eszközeit nem szerve
z e t i összefüggésükben tárgyalja,és Így az bizonyos g y a k o r l a t i igénye
k e t kielégít ugyan, de összefüggő, országos tervezéshez kielégítő r e n d s z e r t nem nyújt; a következőkben j a v a s l a t o t teszünk az a-v t e c h n i k a alapvető rendszerezésére.
I I .
AZ AUDIO-VIZUÁLIS TECHNIKA A SZAKISMERETKÖZLÉSBEN A szakismeretközlés fejlődésében érvényesülő fő hatások A műszaki tájékoztatás, v a l a m i n t az oktatás és i s m e r e t t e r j e s z tés fejlesztésének vizsgálatánál i s a j e l e n l e g i időszakban 4 fő ha
tást k e l l figyelembe v e n n i , amikor a szakismeretközlés s z i n t e f o r r a dalmi változásának korszakában élünk. Ezek a következők:
a/ Az ismeretek rohamos bővülése, változása, differenciálódása;
b/ A szakemberek körének bővülése, differenciálódása, s p e c i a l i zálódása;
c/ Az ismeretközlés technikájának fejlődése;
d/ Az ismeretközlés pszichológiájának és metodikájának fejlődé
se.
A c/ és a d/ pontok a l a t t e m i i t e t t főhatásokkal kapcsolatosan a következőket jegyezzük meg:
Az elmúlt évtizedben a tudományos és t e c h n i k a i fejlődés eredmé
nyeként az audio-vizuális t e o h n i k a i eszközök egész u j rendszere a l a k u l t k i s fejlődik tovább napjainkban i s , melyeket a hírközlés, a szórakoztatás területén már széles körben alkalmaznak. Ezeket az au
dio-vizuális t e c h n i k a i eszközöket azonban még nem használják eléggé az ismeretközlés, az oktatás, a tájékoztatás és az ismeretterjesztés területén.
A pszichológia, a pedagógia és a k i b e r n e t i k a terén elért l e g újabb eredmények a r r a mutatnak, hogy az ember n i n c s messze annak megértésétől: miképpen működik maga az emberi értelem.
TMT 12.ért. 8.szám 1965.szeptember
Egyre inkább előtérbe nyomulnak azonban az un. audio-vizuális szakismeretközlési formák. Ennek 2 fő okát említjük;: egyre nagyobb tömegek szokták meg a rádión és f i l m e n , de különösen a televízión k e resztül a nem Írásos, hanem képi, audio-vizuális ismeretközlési f o r mákat; ezeknek az Ismeretközlőéi módozatoknak - a nagyobb élménysze
rűség m i a t t - az emlékezetben lényegesen magasabb a rögzítési f o k a . Általában a h a l l o t t anyagok 20 a látott a n y a g o k 3 0 *-a. az"
egyidőben látott és h a l l o t t anyagok 50 fe-a, a látott.hallott és meg
beszélt anyagok mintegy 70 £-a marad meg tartósan emlékezetünkben/"
E fő hatásokat a műszaki tájékoztató és propaganda munka f e j lesztésében i s messzemenően figyelembe k e l l v e n n i .
I I I .
AZ AUDIO-VIZüALIS TECHNIKA A VALÓSÁG KÖZVETETT MEGISMERÉSÉHEK ESZKÖZE A bennünket körülvevő természeti, t e c h n i k a i , társadalmi valóság
ból érzékszerveink utján szerzünk i s m e r e t e k e t .
Környezetében az embert bizonyos i n g e r e k érik. Ezeket az i n g e r e ket érzékszerveinkkel: szemmel, füllel, szagló, Ízlelő, tapintó s z e r v e k k e l f o g j u k f e l . A szemmel és füllel felfogható i n g e r e k az a u d i o vizuális érzékelés tárgyai. Az i n g e r e k e ' - érzékszerveinken k e r e s z ¬ tül - az idegrendszer közvetíti az sgyb, a h o l ezek - elég b o n y o l u l t folyamat végeredményeképpen - tükröződne e tudatunkban, elraktáro
zódnak az emlékezetünkben és ilymődon az érzékelés f o l y a m a t a révén e l j u t u n k az észlelésig. A valóság audio-vizuális megismerése tör
ténhet közvetlen látással éa hallással, v a l a m i n t a valóság képeinek és hangjainak rögziteáéval és visszaadásával, tehát~k"bzve\ t t meg
ismeréssel.
A valóság közvetett megismerése - ezen belül az a-v megismerés,- amint a r r a már u t a l t u n k - egyre nagyobb mértékűvé és nagyobb f o n t o s ságúvá válik, h i s z e n közvetlenül megismerni csupán a környezet tár
g y a i t és jelenségeit, v a l a m i n t általában az alapvető tételeket i g a zoló kísérleteket vadjuk.
A közvetlen ém közvefft audio-vizuális megismerés főbb ténye
zői az l . s z . ábrán Bemutatott, egyszerű m o d e l l e l szemléltethetők.
688
DÜZS J .i Műszaki tájékoztatás és audio vizuális t e c h n i k a
TMT 12.ért. 8.szám 1965.szeptember
17.
A KÖZVETETT A-V MEGISMERÉS FOLYAMATA ÉS ESZKÖZEINEK RENDSZERE A valóság közvetett audio-vizuális megismerésének folyamatában lényegében a valóság tárgyai, jelenségei által kibocsájtott informé- oiók /fény és hang/ rögzítése és a rögzített információk visszaadása történik; a következőképpen ábrázolható: /2.sz.ábra/
A 2.sz. ábrából kitűnik az információt hordozó anyagok központi szerepe, m i v e l azok k i a l a k u l t formái az információrögzítés, tárolás és visszaadás technikájának k i a l a k u l t és napjainkban továbbfejlődő - jól elhatárolható csoportosítását t e s z i k lehetővé / l d . 3.ez.ábra/
V.
MEGJEGYZÉS A NYOMTATOTT ANYAGRÓL
A közvetlen megismerés eszközei közé t a r t o z n a k az i r o t t /nyom
t a t o t t , s o k s z o r o s i t o t t / információ-hordozó anyagok /könyv, füzet, f o lyóirat s t b . /
Ezek nem a valóság közvetlen fény- és hang-informéclóit rögzí
t i k , hanem az un. másodlagos jelzőrendszer /beszéd/ által tudatunk
ban rögződött i s m e r e t e k e t f e j e z i k k i Írás-, hang- és számjelekkel.
Ezeket az anyagokat r e n d s z e r i n t különféle nyomtatási és sokszorosítá
s i eszközökkel állítják elő. Gyakran f i l m e n , l y u k s z a l a g o n , e l e k t r o mos memória egységekben s t b . reprodukálhatóan i s rögzítik.
Bár ezeket a n y o m t a t o t t anyagokat vizuálisan /olvasás/, e s e t l e g a u d i t i v e n : felolvasással, tehát beszéd utján - j u t t a t j u k e l tudatunk
ba, nem tekinthetjük az előbbi értelemben v e t t audio-vizuális i n f o r máció-hordozó anyagoknak. Mindez azonban a szakismeretközlésben ját
s z o t t f o n t o s szsrepüket nem csökkenti. Csupán arról van szó, hogy e¬
zek felhasználása, sőt a korszerű t e c h n i k a alkalmazásával történő felhasználása m e l l e t t a tárgyalt audio-vizuális t e c h n i k a alkalmazá
sának gyorsütemű kiterjesztése a ezakismeretközlés fejlesztésének elsőrendű feltétele.
690
SUZS J . : Műszaki tájékoztatás és audio vizuális t e c h n i k a
B
a U
•a
K a
TJfX 12.évf. 8.szám 1965.ezeptember K ö Z V E T E T r v E 0 I S M ] 3 R É S
Kombii íáclók közvetlen
átvitel BSgzités ás visszaadás
Tárgy Jelenség Káp Hafig
• Ok "
01 OK
9
00 *
OK
•o o.
0
a
0 3 00
*
CD.
•9
a
•
a 00
dk
•o
?
1 1 1 1 1
r g g f f S
«S0 <+300
H B O O 3
<+o O
££•-••0.0 a H a
ffl r-t
<B
O
3
«
Ok
•o
c+
CD.
<
o>
s
a i -1
<S CD Ot
Mágneses hangrögzítő
K
CD o
3*
s
K- 3"
»1
C ? N H» t+
O
K
00 CDs
3 • 0 0 0 K
•o CD*
Ȓ OC
00 N t * <+
o»
*fl
0
<
0 <
Ok
•o
0.
«• o.
•o 0
N O t
00 0>
•o
C l . N 0 0
N PT M CX
Jel /iráa-, hang-, számlró-, nyomtató eszköz/
»
00 a
N H -rt-
O 0
B N
K (X H
s
slaggal szinkronizált á ozgőképvetitő a vizsgáztató gépek aboratorium nfele adapterekkel /mik:
o
a>
a •
t -1
o
slaggal szinkronizált á ozgőképvetitő a vizsgáztató gépek aboratorium nfele adapterekkel /mik:
<
•J
Ok ft.
O s
l-l
<
CD.
OK
•o K oq 3
CD CD CD N 0 H D 00
CB 00 s !-•
1 CD N
GC
Ok
•3 0 0 0
N B H 00 0
"d
H¬M
B
Film /fénykép/ Dialemez Diafilm
ff C_fc N t-"
0
•o
»o o
•a t—
1 M B
•a a
O
o. o
N O .
0 00 B
O M
S 8>
pr «>>
o» *o
•a •<
0
O rt-
B <•
T* *
H 3
a rt-
o*
B t+
cr
CD
cr
•
CCk
3-
CD M CD 9
O. o
K
00 CD
3 CD rt-O
•4 O
3
sr B
• N CJ. ED*
rt-0
N
o»
s
pk
0 0 0 0 K
Ctk
•o <
o
ct-
K o
00 N Pí o.
•a Ok
<
0 <+
H-rt-
O
{*
H Ck
(V Ctk
•o «.
0 rt- H* rt-
o>
1
<
0 0
N B B Q.
Ck
0 0 N
o:
N.
3.sz.ábra 692
DÜZS J.s Műszaki tájékoztatás ás audio vizuális teohnika
DUZS.J.; Engineering I n f o r m a t i o n and a basic syatem o f audio- v i a u a l engineering
Engineering I n f o r m a t i o n e x t e n s i o n demanda t h e f o r c e d uae o f a u d i o - v i a u a l equipment. I n order t o f a c i l i t a t e t h e p r a c t i c a l i n t r o - d u c t i o n o f these means, t h e i r aystem engineering i s t o be developed, t h e i r r o l e determined and, t h e i r f u n c t i o n i n the p r o f e s s i o n a l commu- n l c a t l o n procesa d e f i n e d . P o a s i b i l i t i e s o f a aurvey o f demand, o f a w e l l e s t a b l i s h e d p r o d u c t i o n , a c q u l s i t i o n , u t i l i z a t i o n are ao p r o - moted. The paper o u t l i n e a t h e data r e c o r d i n g and d i s p l a y processes, then t h e syatem o f equipment and I n f o r m a t i o n c a r r i e r m a t e r i a l s . F i - n a l l y , t h e focused r o l e o f t h e informátion c a r r i e r problem i a stresaed i n terms o f t h e u t i l i z a t i o n o f a u d i o - v i a u a l means i n e n g i n e e r i n g I n f o r m a t i o n .
flyx fl.: TexHHtecacaa xmfropnanKg n o c s o B H a g CK?Tena ayjiHO-BKayaabHOg TexHictn
Bee s o s p a c T a r t a m e s a j ; a n » T e x r a i e c K o f KHtpopiiaqKv B O Bee
CojibineR népe T p e ő y s r npmíeHGHaa c p e f l C T s a y^ H O - B n a y a j i i . - B O B T e x H X K H . JSxx o ő e c n e q e H H a c o o T B e T C T B y n s e f t n o s r o - T O B K K n p a K T m t e c K o r o npii n a H e H K X S T M X c p e a c T B , JUK ruaHOMepBOro n p o s s B o a c T B a , n p K o O p e r e a x s npmeaeaxx, BSOÖXOJSKMO p a s p a ő o r a T t TexRMxy CMCTeMaTKsanro a n i x c p e A C T B , syxHO onpeaejniTb x x pojib x n e C T O B n p o q e e e e c o o ő n B H M npotfeccMOHajifcBtix cBe.neHXH. HcoreAOBaaxe a a e r B C K X S n p o u e c c a s a n x e x x O T j a i * X H $ o p x a i t x x , oőo- pyaoBSHam A U s a n x e x » OTA&I* K H $ o p M a q x x , a T a x x e caoTeiíH Hocarejseft CBeAexxft. Haao noAqepKKyTb a e H r p a z b - B V B pojtb MaTspKasoB-HOcxTeaeft c T O H K K s p e a u Rcnojti>80- B a s u ayjtKO-BBsyaxbHHx c p e ^ c T B B T e x H X i e c K o a xxcbopiia-
