• Nem Talált Eredményt

Jobb volna csak észrevételekkel, mint allúziókkal is megtekintése

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Jobb volna csak észrevételekkel, mint allúziókkal is megtekintése"

Copied!
2
0
0

Teljes szövegt

(1)

Jobb volna csak észrevételekkel, mint allúziókkal is

Az Országos Széchényi Könyvtár, azon belül is a Könyvek Központi Katalógusának ( K K K ) két ér­

demes, mester fokú munkatársa — Báíki Anna és Kürtiné Kiss Éva — a T M T e számában (p.

465—471.) arra érdemesítette Demén Ilona és Sándor Mária Túl a nagy feldolgozási traumán c.

cikkéi ( T M T , 32. köt. 3. sz. 1985. p. 1 0 8 - 1 1 7 . ) , hogy észrevételekel — számitásom szerint:

75%-ban észrevételeket, 25%-ban közhelyeket és al­

lúziókat — fűzzön hozzá. ( A teljes reflexió - meg­

számoltam — összesen 529 sort tesz ki a lapban.) Az észrevételeket az Országos Műszaki Könyvtár igazgatójaként k ö s z ö n ö m . Biztosithatom szerzőiket arról, hogy a cikk - az é r d e m i 75% folytán - az O M K bibliográfiai leíró és katalógusszerkesztő cso­

portjának ( l á m , lám: 1985 elején magunk is rájöt- s, tünk arra, hogy az új szabványok hangsúlyozottabb

logikája megköveteli a leirás és a szerkesztés egy szervezeti egységbe való összevonását) kötelező ol­

vasmánya lesz. Á m nemcsak kötelező olvasmánya, hanem a tényleg szükséges korrekciók megtételé­

nek rajtköve is.

D e m é n Ilona és Sándor Mária cikkéről minden e l m o n d h a t ó , pl. hogy önkritikus, vívódó, az elfoga­

dott megoldásokra szakmai kritikát váró, más könyvtárak hasonló problémáinak megoldását elő­

segíteni akaró volt, csak az nem, hogy fennhéjázó vagy frech lett volna. Ehhez képest a válaszban — méltánytalanul — meglehetősen sok az ilyen..., nos: az olyan elem, amellyel kapcsolatosan a jóér­

zésű szakember óhatatlanul a "nem születtünk ka­

t o n á n a k " típusúak oldalára áll az " ö r ö m k a t o n á k " - kal szemben.

Mert kinek is esnék jól a kioktatás, "hogy az új szabványok bevezetése igazi » t r a u m á t « csak ott je­

lenthet, ahol a régi szabványok alapján sem volt elég átgondolt és tudatos a »címleírás«". Ezt é n , már engedtessék meg, máshogy nem tudom desifrí-

Az „altéra pars

rozni, mint: " T i aztán valamennyien lökkelütötiek és outsiderek vagytok, bezzeg m i . . . " . Szerintem - vallom ennek ellenére ma is - az áttérés m i n d e n ü t t traumatikus. Amíg az új szabványok az ujjbögyök szabályaivá nem válnak, meglehetősen sok időnek kell eltelnie. Különösen, ha ezeknek a szabályoknak régi ujjbögy-szabályokat kell a munkatársakból kiszorítaniuk.

Belátom én is, hogy "az a következtetés, hogy a bibliográfiai leírás munkája továbbra is nagy odafi­

gyelést igényel, közhely". Á m ezt kipécézni, és még nagyobb közhellyel, t i . azzal lebunkózni, hogy

"egyetlen szabvánnyal sem zárható ki a könyvtári (és semmilyen más m u n k á b ó l ) az emberi gondol­

k o d á s " , azt sugallja, hogy a szerzőket foglalkoztató műhely a szakmai meggyőzés szerepkörét olykor­

olykor a pápasági " t a n i t ó h i v a t a l " szerepkörével cse­

réli fel; s ez a beállítottság aligha kívánatos. (Csak mellékesen: engem különösen elszomorított, hogy az OSZK-szerzök az OMK-szerzőket éppen Horváth Magda kitűnő katalogizálási tankönyvével utasítják rendre, minthogy a belőle vett idézet cikkük kon­

textusában a közhelyek közhelyévé szürkül, s mint ilyen, egyértelműen tanúskodik arról: ami eredeti funkciójában, t i . az alapvető szakmai közhelyek el­

sajátítását célzó oktatásban brilliáns, nem nagyon illik máshová, hacsak valaki nem az imént említett tanítóhivatali igénnyel lép fel.)

S mit lehet mondani arra a megjegyzésre, hogy az ETO "azon információkereső nyelvek közé tartozik, amelynek mélységbeli rugalmassága rendkívül nagy"? Csak nem azt, hogy ez az egész szakma szá­

mára reveláció!?

" A KKK-ban is komoly gondot jelent a szükséges és új kiadású segédkönyvek hiánya. Elgondolkod­

tató azonban a szerzőknek ezzel kapcsolatos utolsó mondata: »valamint hiányzott ezek ( t i . a segédköny-

478

(2)

TMT 33. évf. 1986/9.

vek) használatának gyakorlata i s « . " — röppent ki imigyen az OSZK-szerzök tolla alól a rosszmájú allú­

zió, talán az egész cikk legfejlettebb allúziója. Róla ennyit: az O M K e megjegyzés ellenére sem retten el az önkritikától, mint munkája jobbá tételének egyik eszközétől.

Ha egy szakmára alkalmazzuk a "salus rei pub- licae suprema lex esto" k ö v e t e l m é n y é t , a párbe­

szédben vízszintesen terjedő hangol feltételez. Ha a

hang felülről j ö n , ott nincs "res publica", hanem valami egészen m á s , amit — kihagyva a kínálkozó ziccert — csak azért nem nevezek "ember tragédiá­

j á n a k " , mert könyvtárügyünk jelenlegi helyzetében nem t ö b b , mint komédia. Bármily siralmas.

Futala Tibor ( O M K )

A primer és szekunder kiadók közötti pénzügyi kapcsolatokról

A z eredetileg a CBE Views 1985. tavaszi számában publikált "olvasói l e v é l " szerzői vetették fel primer és szekunder kiadók közötti, eddig harmo­

nikusan fejlődő kapcsolat felülvizsgálatának kérdését. A t u d o m á n y o s folyó­

iratok kiadói — hagyományaikhoz híven — ingyen szolgáltatják folyóirataik 1 tartalomjegyzékét és a közölt cikkek tartalmi kivonatát a referáló és indexelő szolgáltatások számára (gyakran a folyóirat díjmentes példányával együtt). A kiadók által nyújtott adatok nagy lömege a szekunder kiadók adatbázisainak és online rendszereinek részévé válik, ahol is az információkat feldolgozzák, újracsomagolják és eladják.

A m ú l t b a n , ha a primer kiadók valamiféle viszonzást kértek a nyersanyag fejében, rendszerint ezt a választ kapták: "folyóiratukat a referátumok és h i ­ vatkozások formájában folyamatosan feltárjuk". Ebben a válaszban csak addig volt n é m i igazság, amíg csupán nyomtatott változatok készültek. A szá­

mítógépes nagyvállalkozások korában azonban ez a válasz elveszítette érvé­

nyét. M a , amikor a folyóiratok száma n ő , fenntartási költségeik emelkednek, az előfizetők száma pedig c s ö k k e n , a primer kiadók számára k ü l ö n ö s e n meg­

fontolandó k é r d é s , megéri-e nekik, hogy továbbra is folytassák a t u d o m á n y o s k u t a t ó m u n k a e r e d m é n y e i n e k publikálását, nagy összegeket költsenek a szer­

kesztésre, áttekintésére, kinyomtatására, anélkül, hogy ezért bármiféle kár­

pótlást kapnának. Mindez az előfizetési dijak n ö v e k e d é s é h e z vezet.

A problémát m é g súlyosbítja, hogy a könyvtárak mind kevesebb pénzt for­

dítanak folyóiratok beszerzésére, mivel költségvetésük nagy részét a számí­

tógépes visszakeresési jellegű t e r m é k e k beszerzése viszi el. Emellett tetemes összeget vesznek ki a könyvtárak pénztárcájából az elektronikus publikálás által hozzáférhetővé váló teljes szövegek is. Ez a fejlődés veszélyeztetheti a folyóiratokat mint a tudósok számára nélkülözhetetlen, kiváló minőségű in­

formációk forrását.

A primer folyóiratoknak meg kell szervezniük, hogy bevételeiket saját anyagaik rendelkezésére bocsátása révén növelhessék. A teljes szövegű elektronikus publikálásban részt vevők biztosítják a szerzői jogdíjak r e n d e z é ­ sét minden kiadó számára, amelynek a termékeit felhasználják. A vitaindító­

nak szánt cikk szerzői ezt várják a szekunder kiadóktól is.

/NFAIS Newsletter, 27. köt. 3. sz. 198S. p. 58-59./

(Mándy G á b o r )

479

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Az alábbiakban arra mutatok rá, hogy pedz igénk tulajdonképpen homonima, kettős átvétel, s jelentései az átadó szavak, részben a német beizen ige és részben a szerb-horvát

című versében: „Kit érint, hogy hol élek, kik között…?” Min- ket érdekelne, hogy „mennyit araszolt” amíg a távoli Kézdivásárhelyről eljutott – kolozs- vári

A kapu megroggyant, a facsipkék elkorhadtak, a létra foghíjas lett, nem, nem, és döcögtem tovább.. Ma már nem vagyok

Azt gondoltam, mivel a szövegben és az előző táblázatokban ugyanúgy 855 páciens szerepel, egyértelmű, hogy ez a táblázat is a teljes populációról (TIBOLA + Lyme) szól.

5 este, 5 felejthetetlen előadás, melyek mindegyikében, ha csak egy pillanatra is, megszületett előttünk a tökéletesség olyan egyszerű és mégis olyan melegen

Bár a táblagépek és e-könyvolvasók, és úgy ált lában a számítógépek egyre inkább felváltják a hagyományos könyveket az amerikai általános és

port terméseredménye aránylag majdnem valamennyi gazdasági növényünknél jóval kisebb, mint a vetésterületben elfoglalt aránya.. De foglalkozzunk egyenkint

Tandis gue la production du sol ne fait vivre gue 50 mille hommes de plus gu'en 1920, le nombre des habi- tants gui gagnent leur vie dans les professions rentrant dans la