• Nem Talált Eredményt

Zenepedagógiai diskurzus a 21. századi Magyarországon –

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Zenepedagógiai diskurzus a 21. századi Magyarországon –"

Copied!
1
0
0

Teljes szövegt

(1)

53

Zenepedagógiai diskurzus a 21. századi Magyarországon – Múltidézés vagy jövőkép?

Körmendy Zsolt

Kulcsszavak: 21. század, diskurzuskutatás, jövőkép, zenei köznevelés

Absztrakt

Az előadás az ezredforduló után publikált zenepedagógiai vonatkozású folyóiratcikkek (elsősorban a Parlando című folyóiratban megjelent írások) elemző vizsgálatának eredményeiről, illetve az ezek nyomán megfogalmazódó következtetésekről, a zenei nevelés 21. századi lehetőségeiről, változó perspektíváiról szól. A kutatás ötletét az a szubjektív tapasztalat adta, amely szerint a zenepedagógiai diskurzusra egyfajta múltba merengő szemlélet, vélt és valós múltbéli értékekre való hivatkozás, ezek elvesztése feletti sajnálkozás jellemző; hogy az iskolai zeneoktatás kudarcélményeit hajlamosak vagyunk külsőnek tételezett társadalmi körülményekkel magyarázni, miközben viszonylag keveset teszünk az ezen körülményekhez alkalmazkodó innovatív szemlélet és gyakorlat kialakításáért és meghonosításáért. Vizsgálódásom azt a célt szolgálja, hogy bizonyosságot szerezzek ezen benyomások valóságtartalmáról, illetve feltárjam, rendszerezhetővé tegyem a feldolgozott irodalomban megjelenő problémafelvetések, az ezekből eredő útkeresések eredményét, a megfogalmazódó alternatívákat, jobbító elképzeléseket. Kutatásom az iskolai ének- zeneoktatás, a minden felnövekvőt érintő iskolai művészeti nevelés területére, pontosabban az erre vonatkozó diskurzusra koncentrál, igyekszik feltárni azokat a jellegzetes elemeket, sztereotípiákat, közkézen forgó hiedelmeket, amelyek bűvkörükbe vonva megakadályozzák e diskurzus újabb mederbe terelését, a valódi problémák és valódi megoldások megfogalmazását. Célom megvalósításához a kiválasztott cikkeket veszem vizsgálat alá, a diskurzuskutatás eszközével felmérve és kimutatva a bennük megjelenő érvrendszer azon jellegzetes mozzanatait, amelyek az iskolai ének-zeneoktatás több évtizede felismert válságjelenségeire próbálnak magyarázatot és megoldást találni. Remélem, hogy kutatásom eredményei hozzásegítenek ezen érvrendszer sajátosságainak, esetleges hiányosságainak felismeréséhez, ez által a válságjelenségek értelmezéséhez, hozzájárulva a 21. század kihívásaihoz jobban alkalmazkodó zenei nevelési stratégia megfogalmazásához a közoktatásban.

Szakirodalom

Burián Miklós (2012): Miért nem szeretik a gyerekek az ének-zene órát? Új Pedagógiai Szemle, 2012. 62. 4-6. sz. 165-174.

Csengery Kristóf (2014): Az iskolai zeneoktatás válsága – Nemes László Norbert zenekultúráról, zenepedagógiáról. Zenekar, 2014. 21. 2. sz. 20-24.

Dohány Gabriella (2010): A zenei műveltség értelmezésének lehetőségei. Magyar Pedagógia, 2010. 110. 3. sz. 185–210.

Gönczy László (2009): Kodály-koncepció: A megértés és alkalmazás nehézségei Magyarországon. Magyar Pedagógia, 2009. 109. 2. sz.

Janurik Márta (2008): Betöltik-e szerepüket az ének-zeneórák a mai oktatásban?, Iskolakultúra, 2008. 18. 9-10. sz. 107-116.

Kodály Zoltán (1982): Visszatekintés II. Zeneműkiadó, Budapest.

Körmendy Zsolt (2010): A százéves terv – Egy pedagógiai utópia társadalmi összefüggései.

Iskolakultúra, 2010. 8. sz. 63-75.

Szemelvények a Parlando című zenepedagógiai folyóirat cikkeiből 2000-től 2016-ig.

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Az akciókutatás korai időszakában megindult társadalmi tanuláshoz képest a szervezeti tanulás lényege, hogy a szervezet tagjainak olyan társas tanulása zajlik, ami nem

Az olyan tartalmak, amelyek ugyan számos vita tárgyát képezik, de a multikulturális pedagógia alapvető alkotóelemei, mint például a kölcsönösség, az interakció, a

A CLIL programban résztvevő pedagógusok szerepe és felelőssége azért is kiemelkedő, mert az egész oktatási-nevelési folyamatra kell koncentrálniuk, nem csupán az idegen

A pszichológusokat megosztja a kérdés, hogy a személyiség örökölt vagy tanult elemei mennyire dominán- sak, és hogy ez utóbbi elemek szülői, nevelői, vagy inkább

Nagy József, Józsa Krisztián, Vidákovich Tibor és Fazekasné Fenyvesi Margit (2004): Az elemi alapkész- ségek fejlődése 4–8 éves életkorban. Mozaik

A kötet második egysége, Virtuális oktatás címmel a VE környezetek oktatási felhasználhatóságával kapcso- latos lehetőségeket és problémákat boncolgatja, azon belül is a

A vándorlás sebességét befolyásoló legalapvetőbb fizikai összefüggések ismerete rendkívül fontos annak megértéséhez, hogy az egyes konkrét elektroforézis

(Véleményem szerint egy hosszú testű, kosfejű lovat nem ábrázolnak rövid testűnek és homorú orrúnak pusztán egy uralkodói stílusváltás miatt, vagyis valóban