Dr. Pétervári Máté A közigazgatási és igazságszolgáltatási szervezet változásai a polgári kortól napjainkig

(1)

1

Szegedi Tudományegyetem Cím: 6720 Szeged, Dugonics tér 13.

www.u-szeged.hu www.szechenyi2020.hu

Dr. Pétervári Máté

A közigazgatási és igazságszolgáltatási szervezet változásai a polgári kortól

napjainkig

Jelen tananyag a Szegedi Tudományegyetemen készült az Európai Unió támogatásával.

Projekt azonosító: EFOP-3.4.3-16-2016-00014

(2)

2

A KURZUS ALAPADATAI

A tárgy jellege kollokviummal záródó előadás

Tagozat KISZPKN-JSZ-17

Tárgyfelelős tanszék SZTE Állam- és Jogtudományi Kar Magyar Jogtörténeti Tanszék

Oktatók Dr. Pétervári Máté

adjunktus

Elérhetőség 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. 2. emelet 66. szoba Tel/Fax: (62) 544-385

E-mail: petervari.mate@juris.u-szeged.hu

Tantárgyi kreditpontok 2

Követelmények az adott tantárgy követelményei a tantárgy coospace színterén

(3)

3

A TANANYAG ELSAJÁTÍTÁSÁHOZ JAVASOLT MÓDSZERTAN

1. Olvassa el a tantárgy alapadatait.

2. Ismerje meg a tantárgy követelményrendszerét.

3. Figyelmesen olvassa el az olvasóleckét.

Az olvasólecke feldolgozásához szükséges idő: kb. 35-40 perc 4. A tananyag elsajátításához segítséget nyújt az ajánlott irodalom.

5. Válaszoljon az önellenőrző kérdésekre.

6. Amennyiben további segítségre van szüksége a tananyag megértéséhez, akkor jelezze a tantárgy oktatójának.

(4)

4

A közigazgatási szervezet előzményei

A rendi kori közigazgatási szervezet bemutatása

I. A rendi kori közigazgatás felépítése

II. A nemesi vármegye

A rendi korszak meghatározó közigazgatási egysége a nemesi vármegye, amely a királyi vármegyéből jött létre a 13.

1848 előtt a rendi közigazgatás középszintje három típusú szervezeti egységekből épült fel, amelyek a következők voltak:

1. Vármegyék

2. Szabad királyi városok 3. Kiváltságos kerületek

1. kép: A rendi kori végrehajtási szervezet sematikus ábrája

(5)

5

század folyamán. A nemesi vármegye

meghatározó jellemzője az

önkormányzatiság, ugyanis a korábban a király döntéseinek végrehajtásáért felelős területi egységként funkcionáló vármegyéből a nemesek önigazgatására épülő közigazgatási szerv alakult ki fokozatosan.

Az ilyen irányú folyamatok legfontosabb mérföldköve a szolgabírák megjelenése a vármegyében, aminek következtében a helyi nemesség is részt vehetett a helyi közéletben és a bíráskodásban.

A tematika szempontjából számunkra a 19.

századi vármegye hatásköreinek és szervezeti felépítésének bemutatása a legfontosabb

kérdés, mivel a polgári átalakulás ezeket fogja átformálni. A vármegye a dikaszteriális központi kormányszervek alatt álló középszintű államszervezeti egység volt. Ezzel azonos funkciót töltöttek be ilyen szempontból a szabad királyi városok és a kiváltságos kerületek, amelyeknek rövid bemutatása szintén nem nélkülözhető.

1. A nemesi vármegye szervezeti felépítése

a) Testületi szervek

A vármegyei közgyűlés a nemesi vármegye önkormányzati szerve, amelynek az adott vármegyében lakó minden nemes – a 17.

századtól, minden birtokkal rendelkező nemes – tagja volt. Számukra a

2. kép: Somogy megye 1498-ban II. Ulászlótól kapott címere (Zsoldos Attila: Megyék a késő középkorban.

Rubicon XXIX. évf. 3-4. sz. (2018) 33. p.)

(6)

6

közgyűlésen való megjelenés jogosultság és egyben kötelezettség. A vármegyei közgyűlés ennek megfelelően a rendi korszak kiváltságos rétegének, a nemességnek az érdekképviseletére szolgált helyi szinten. A nemesi vármegye legfőbb döntéshozó szerve volt, amelynek ülésein a főispán elnökölt. A vármegyei

tisztviselők is részt vettek a vármegyei közgyűlés ülésein.

A vármegyei közgyűléssel párhuzamosan működött a vármegyei törvényszék, amelyet a latin szóösszetételnek megfelelően sedriának neveztek. Ez a testületi szerv a nemesek ügyeiben bíráskodott jellemzően. A tagjai az alispán, a másodalispán, a szolgabírák, az

esküdtek és a táblabírák. Az alispán és a másodalispán a sedria elnökei lehettek, míg a szolgabírák, az esküdtek és a táblabírák bírótársakként jelenhettek meg a bíróság működésében.

b) Főispán – az egyetlen méltóság

A főispán állt a vármegye élén, akit a király nevezett ki és neki tartozott felelősséggel. A királyi kinevezés következtében ezt a pozíciót méltóságként titulálták. A feladata a közvetítés a királyi udvar és a vármegyei nemesség között, amelynek érdekében a Főrendi Táblán részt vehetett az országgyűlés keretei között. Emellett ő elnökölt a vármegyei közgyűlés ülésein.

Jellemzően a vármegye mindennapi működésében nem vett részt, így

3. kép: Pest-Pilis-Solt vármegye székháza a 19. század első felében, ahol a vármegyei közgyűlés, a sedria és a vármegyei tisztviselők is működtek (Rudolf Alt színezett litográfiája)

4. kép: A vármegyék és a kiváltságos kerületek felsorolása

(7)

7

elsősorban a közigazgatás és igazságszolgáltatás működésének felügyeletét látta el.

c) Vármegyei tisztségviselők

A vármegyei tisztségviselők közös jellemzője, hogy a vármegyei közgyűlés választotta őket.

Az alispán a főispán helyettese, akit a nemesség évszázados küzdelmeinek eredményeképpen választhatott a vármegyei közgyűlés. A vármegyei önkormányzat első számú képviselője volt, aki irányította a helyi közigazgatást és elnökölt a vármegyei törvényszéken. Az ő helyettesítését a másodalispán látta el.

A nemesi vármegyék első választott tisztségviselői a szolgabírák voltak, akik a vármegyén belüli közigazgatási egység, a járás élén álltak. Mind törvénykezési, mind közigazgatási hatáskörök összpontosultak a kezeikben. Elsősorban a közbiztonság fenntartásáért, az adók beszedéséért és a katonaigazgatási feladatok ellátásáért feleltek a járásaikban, de minden a járást érintő közigazgatási feladat hozzájuk tartozott.

Emellett a sedrián is megjelent bírótársként.

A szolgabíró állandó segítői az esküdtek

voltak, akik a szolgabírákat támogatták munkájukban, egyben ellenőrizték is azt.

A jegyző a vármegyei közgyűlés jegyzőkönyveit vezette, valamint a sedria

5. kép: Koncz Gábor Nyúzó Pálként A falu jegyzője című filmben, amelyben a vármegye szolgabíróját alakította

Feladat: A szolgabíró összetett feladatait jól jelképezi Eötvös József A falu jegyzője című regényében szereplő leírása. Mely hatásköröket sorolta itt fel a szerző? Melyet találta a legfontosabb szolgabírói feladatnak? Az alábbi linken megtalálja a regényt:

http://mek.oszk.hu/00600/00642/html/ A szükséges rész a következő szavakkal kezdődik:

„De Nyúzó Pál, e járás főbírája, ki fakó - s pedig nem forspontos - lován az agarászatban részt vett,”

(8)

8

ítéleteit írásba foglalta, így meghatározó szerepe volt a vármegyei adminisztrációban. A levéltárnok hozzá szorosan kapcsolódva az iratok raktározásáért felelt. A tiszti ügyész a sedria előtt képviselte a vádat büntetőügyekben és a vármegye jogi képviseletét látta el a peres ügyekben. Az adószedő pedig nevéből adódóan a kivetett adók beszedéséért felelt. Emellett a 19. század első felében már elterjedtek voltak a speciális szaktudással rendelkező tisztviselők, így az orvosok, az állatorvosok és mérnökök is.

2. A nemesi vármegye hatáskörei

a) Törvényhozással kapcsolatos legfontosabb jogkörök

A vármegyét az országgyűlés Karok és Rendek Tábláján képviselő követek megválasztása a vármegyei közgyűlés hatáskörébe tartozott. A követek kötelesek voltak az országgyűlés munkájában a követutasításnak megfelelően eljárni, amelynek meghatározása szintén a vármegyei közgyűlés jogosultsága volt. A törvények kihirdetése szintén a vármegyei közgyűlésen történt.

b) Végrehajtás

A vármegyei közgyűlésnek lehetősége volt saját jogszabály alkotására, amelynek megnevezése a statútum volt. Ez nem ellenkezhetett a magasabb rangú jogszabályokkal, így törvénnyel vagy helytartótanácsi rendelettel. Ennek a

hatálya kizárólag az adott vármegyére terjedt ki.

6. kép: Eötvös József A falú jegyzője című művében mutatta be a rendi vármegye működését

(9)

9

A vármegyéket emellett megillette a vis inertiae (passzív ellenállás) joga, amelynek értelmében a vármegyék a törvénytelen, vagy a helyi viszonyok szerint célszerűtlen helytartótanácsi rendeletek végrehajtását hallgatólagosan megtagadhatták, így egyszerűen félretették a központi kormányzat rendeletét minden további intézkedés nélkül. Ezzel a jogkörrel szintén a vármegyei közgyűlés élhetett. Emellett a törvények végrehajtása is a vármegyék feladata volt, amellyel szemben azonban már nem élhettek a vis inertiae jogával.

A vármegyei közgyűlés a végrehajtási autonómiához kapcsolódóan

megválaszthatta a vármegyei tisztviselőket, valamint meghatározta a fizetésüket és ellenőrizhette működésüket.

Emellett a vármegye székhelyének és a járási határok meghatározására is a vármegyei közgyűlés volt jogosult.

A vármegyénél összpontosult emellett a legtöbb igazgatási feladat, amelyet az alispán vezetésével a tisztviselők végeztek. A törvények és a vármegyei közgyűlés által jóváhagyott dikaszteriális rendeletek végrehajtása a vármegyei tisztviselők kötelezettsége volt. A katonaigazgatás, az adók beszedése vagy a jobbágyigazgatás is a tisztviselők mindennapi feladata volt.

c) Igazságszolgáltatási jogkörei A sedria bíráinak megválasztása közigazgatási tisztviselőkhöz azonos módon történt a vármegyei közgyűlésen. A testületi szerveknél írtaknak megfelelően a

7. kép: Borsodi tisztújítási jelenet /színezett litográfia, ismeretlen mester/ (Horváth Attila: Az alkotmányosság védbástyája. A nemesi vármegye. Rubicon XXIX. évf. 3-4. sz. (2018) 15. p.)

(10)

10

sedria legfontosabb feladataként a nemesek magánjogi és büntetőügyeiben járt el elsőfokon.

Emellett az ítéleteinek a végrehajtása is a vármegyéhez tartozott.

d) Politikai jogok

A vármegyei közgyűlés emellett az általa fontosnak tartott országos ügyeket is megtárgyalhatta, sőt a királyhoz vagy az országgyűléshez feliratot intézhettek. Álláspontjukat pedig más vármegyékkel, szabad királyi városokkal vagy kiváltságos kerületekkel szabadon közölhették, ezen kívül szövetkezhettek is egymással. (levelezési jog)

III. Szabad királyi városok

A szabad királyi városok a vármegyékhez hasonlóan középszintű közigazgatási egységek, amely azonban nem a nemesség, hanem a polgárság önkormányzati szervei voltak.

Olyan városok voltak, amelyek kiváltságukat a királytól nyerték el, így a királynak évente egyösszegben adóztak. A vármegyékhez hasonló rangjuk jelképezte, hogy szintén rendelkeztek követküldési joggal az országgyűlésbe. A szabad királyi városok jelentős része

idegen anyanyelvű polgársággal rendelkezett, így legfontosabb jogosultságaik közé tartozott, hogy saját

8. kép: Esztergom címereslevele, amely biztosította számukra a szabad királyi városi jogokat (H. Németh István: Szabad királyi városok. A polgári önkormányzat kezdetei Magyarországon.

Rubicon XXIX. évf. 3-4. sz. (2018) 103. p.)

(11)

11

szokásaik, jogkönyvük szerint élhettek. A közigazgatási és igazságszolgáltatási szervezetük felépítése heterogén volt, így a továbbiakban a főbb jellemvonások meghatározására nyílik lehetőség.

1. Testületi szervei

A városi közgyűlésben minden városi polgárjoggal rendelkező polgárok vehettek részt. E szerv azonban sokkal szűkebb jogosultságokkal rendelkezett, mint a vármegyei közgyűlés. Szerepük elsősorban a városi tisztviselők és a külső tanács megválasztására korlátozódott.

Az önkormányzati jogokat ugyanis főként a városi (belső) tanács, vagy más néven magisztrátus gyakorolhatta, akik jellemzően a külső tanács tagjaiból kerültek ki. A magisztrátus 12 tagból állt, akik mellett a városi tisztviselők, a polgármester, a bíró és a városkapitány irányította az adott szabad királyi város működését.

2. Tisztviselők

Városonként változott, hogy ki számított az első embernek a városvezetők közül. Jellemzően a németajkú városokban a polgármester a legfőbb vezető, míg a magyarajkúakban a

bíró. A polgármester elsősorban a város gazdálkodását és pénzügyeit felügyelte, a bíró feladata az igazságszolgáltatás, míg a

9. kép: A szabad királyi városi ranggal rendelkező városok felsorolása. Pécs és Arad városának szabad királyi városi rangra emelését a magyar országgyűlés elutasította (H. Németh István: Szabad királyi városok. A polgári önkormányzat kezdetei Magyarországon. Rubicon XXIX. évf. 3-4. sz. (2018) 108. p.)

(12)

12

városkapitány a rendfenntartásért és a közigazgatás irányításáért felelt. Emellett a szabad királyi város vezetőinek munkáját más tisztviselők is segítették, így megjelentek a jegyzők, kamarások, árvaszámtartók, adószedők, városi tisztiorvosok, ügyészek. A városi polgárok peres ügyeit a bíró vezetésével a városi tanács bírálta el.

IV. Kiváltságos kerületek

A szabad királyi városokhoz és a vármegyékhez hasonló középszintű közigazgatási egységek, amelyek különleges kiváltságokat élveztek, valamint speciális szervezeti felépítésük volt. Ennek megfelelően önkormányzati jogköröket gyakorolhattak, és a vármegyéktől és szabad királyi városoktól függetlenül működhettek. Követeket is küldhettek az országgyűlésbe, valamint önálló tisztikarral és joghatósággal rendelkeztek. A két legjelentősebb kiváltságos kerület a Magyar Királyság területén a Hajdú Kerület és a Jászkun Kerület volt.

V. Önkormányzati autonómiával nem rendelkező közigazgatási egységek 1. Mezővárosok

A szabad királyi városokhoz hasonló önkormányzatisággal nem rendelkeztek. A földesúr fennhatósága alá tartoztak, így neki

fizették meg az adót évente, egy összegben. A lakosai a jobbágyok körébe tartoztak, nem rendelkeztek a polgárokat

10. kép: Bocskai István kiváltságlevele, amelynek köszönhetően létrejött a Hajdú Kerület (Nyakas Miklós: A Hajdúkerület. Rubicon XXIX. évf. 3-4. sz.

(2018) 87. p.)

(13)

13

megillető előjogokkal. A mezőváros felett közigazgatási szempontból a földesúr befolyása érvényesült, míg a bírósági szervezet is az úriszéknek alárendelten működhetett.

2. Falvak, jobbágyközségek

Önkormányzatisággal nem rendelkező közigazgatási egységek, amelyekben sokkal erőteljesebben érvényesült a földesúr fennhatósága a jobbágyok felett.

10. kép: Az 1847. évi magyar közigazgatási szervezet térképen ábrázolva (Marczali Henrik – Kogutowicz Manó: A magyar korona országai 1847-ben)

(14)

14

ÖNELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK

1. Mikor jött létre a nemesi vármegye? Mihez köthető ez?

2. Kik vehettek részt a vármegyei közgyűlésen?

3. Mi az a sedria? Kik voltak a tagjai?

4. Hogyan nyerte el a megbízatását a főispán? Mi a vármegyei tisztviselők közös jellemzője?

5. Soroljon fel legalább öt vármegyei tisztviselőt?

6. Kik voltak a szolgabírák? Hogyan nevezték segítőiket?

7. Milyen jogkörei voltak a vármegyéknek a törvényhozással és az igazságszolgáltatással kapcsolatosan?

8. Mi az a vis inertiae? Mi a statútum fogalma?

9. Milyen hasonlóságok és különbségek voltak a szabad királyi városok és a vármegyék hatáskörei és szervezeti felépítése között?

10. Mutassa be a kiváltságos kerületek jellemzőit?

11. Melyek a jobbágyság közigazgatási egységei? Kinek a fennhatósága alá tartoztak ezek a települések?

AJÁNLOTT IRODALOM

MEZEY Barna: Magyar alkotmánytörténet. Budapest, Osiris, 2003. (ötödik kiadás) 144- 169. pp.

https://www.szaktars.hu/osiris/view/mezey-barna-szerk-magyar-alkotmanytortenet-osiris- tankonyvek-2003/?pg=0&layout=s

PALUGYAY Imre: Megye-rendszer hajdan és most. Pest, Heckenast Gusztáv, 1844. I-IV. k.

http://real-eod.mtak.hu/5327/

(15)

15

Jelen tananyag a Szegedi Tudományegyetemen készült az Európai Unió támogatásával.

Projekt azonosító: EFOP-3.4.3-16-2016-00014