Á
llategészségügyi fôtanácsos, a magyar közigazgatás szervezete és állat-egész- ségügyi igazgatás címû tantárgy elôadója 1933-tól 1939-ig. A magyar állat- egészségügyi kódex, a Nemzetközi Állategészségügyi Hivatal létesítése iránt Párizsban, 1924. január 25-én kötött nemzetközi megállapodás becikkelyezé- sérôl szóló törvényjavaslat készítôje.Horváth Vilmos Balassagyarmaton született 1879. május 23-án. Állatorvosi okle- velét 1905-ben szerezte. Oklevele elnyerése után körállatorvossá választották Ken- deresen. Állami szolgálata 1912-ben kezdôdött, amikor Krassó-Szörény vármegye teregovai járásába kapott beosztást járási állatorvosi szolgálatra. 1913-ban a temes- vári törvényhatósági állatorvos mellé nevezték ki. 1914-ben a Földmûvelésügyi Minisztérium állat-egészségügyi fôosztályára került, ahol több ügyosztályon teljesí- tett szolgálatot. 1934-tôl 1940-ig az állat-egészségügyi szakügyek osztályát vezette.
Minisztériumi munkakörének betöltése mellett 1933-ban megbízást kapott a M. kir. Állatorvosi Fôiskolán, majd 1934-tôl a M. kir. József Nádor Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mezôgazdasági és Állatorvosi Karának állatorvosi osztályán a magyar közigazgatás szervezete és állat-egészségügyi igazgatás címû tantárgy elôadására. E megbízatásától 1939-ben vált meg, 1940-ben saját kérel- mére a földmûvelésügyi miniszter nyugállományba helyezte.
151
HORVÁTH VILMOS
1879 –1949
1-203 Biographia 2007.12.04 08:54 Page 151
A magyar állategészségügy kódexét Horváth Vilmos készítette. Mintaszerû, tökéletes tervezetét a parlament a legkiválóbb törvényalkotásnak minôsítette.
E törvényjavaslatokon kívül több, nagyobb jelentôségû rendeletet is készített.
Közülük kiemelkedik a húsvizsgálat rendezése tárgyában kiadott 54300/1908.
FM rendelet. Oroszlánrésze volt az állat-egészségügyi törvény kidolgozásában is. Nevéhez fûzôdik az ebek veszettség elleni védôoltásának fokozatos kiterjesz- tése az egész ország területére, és az 1938/39. évi ragadós száj- és körömfájás- járvány elleni védekezés kiépítése.
Tanári mûködését kiváló képzettség, rendszerezés, alaposság jellemezte.
Szerény egyéniségével méltán elismerést váltott ki. A magyar közigazgatás szer- vezete és állat-egészségügyi igazgatás címû tantárgy oktatása mellett e tárgyból 1934-tôl az állatorvosi tisztivizsga-bizottság tagja is volt. Ugyanebben az évben az Országos Közegészségügyi Tanács is tagjául választotta. Az Országos Állat- egészségügyi Tanácsnak 1924 óta rendkívüli, 1932 óta rendes tagja volt. A Magyar Országos Állatorvos Egyesület (MOÁE) igazgatóválasztmányi tagjaként is mû- ködött. 1921-tôl 1925-ig felelôs szerkesztôje volt az Állategészségügycímû szak- lapnak.
1949. május 23-án, 70 éves korában halt meg Budapesten.
Irodalom
Kotlán Sándor: A magyar állatorvosképzés története 1787–1937. A M. kir.
József Nádor Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Állatorvosi Osztálya alapításának 150-ik évfordulója alkalmából.Pátria, Budapest, 1941. 210 p.
200 éves a magyar állatorvosi felsôoktatás 1787–1987. Szerk.: Holló Ferenc.
Mezôgazdasági Könyvkiadó, Budapest, 1987. 464 p.
152
1-203 Biographia 2007.12.04 08:54 Page 152
