Az agrárerdészet magyarországi helyzete
Vityi Andrea1 – Kiss-Szigeti Nóra1 – Kovács Klaudia 1
1Soproni Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Erdészeti-műszaki és Környezettechnikai Intézet E-mail: vityi.andrea@uni-sopron.hu
Kulcsszavak: agroerdészet, agrár-erdészet, faanyag, termelésbiztonság, faanyag
Bevezetés
A növekvő európai faanyag igények (Jonsson et al, 2018; Eurostat 2018) és az intenzív mezőgazdasági területek több ponton konfrontálódnak a környezetvédelem érdekeivel, ilyen például a talajerózió, a talajvíz magas nitrát tartalma a műtrágyahasználatból kifolyólag, illetve a biodiverzitás csökkenése. Az időjárási szélsőségek, vízhiány, árvizek, belvizek gyakoribb előfordulása kedvezőtlenül befolyásolja mind a természetes vegetációt, mind a termelés minőségi és mennyiségi paramétereit, termelésbiztonságát.
Magyarországon az erdőterületek aránya közel 21% (Nébih, 2016). A mezőgazdasági hasznosítású területarány ennél jóval nagyobb, közel 60% (KSH, 2016). Mivel az erdőterületek növelésének lehetősége korlátozott, ugyanakkor jelentős mezőgazdasági területtel rendelkezünk, érdemes keresni olyan lehetőségeket is, melyek a klímaváltozás hatásainak csökkentését, egyben a faanyag iránti növekvő igény kielégítését mezőgazdasági és/vagy agroerdészeti (agrárerdészeti) technológiákkal illetve azok kombinációjával segíthetik. Az agroerdészeti rendszerek egyes típusai (pl. mezővédő és hófogó erdősávok, fás legelők) Magyarországon is hagyományosnak számítanak, előfordulásuk azonban az utóbbi évtizedekben jelentősen csökkent. Ugyanakkor a gazdálkodók részéről újra nő az érdeklődés a hagyományos és a modern agroerdészeti gazdálkodási rendszerek iránt, miközben a Nyugat- és Dél-európai országokban elterjedt modern technológiákkal még csak mostanában kezdenek a hazai szakemberek megismerkedni (Vityi-Marosvölgyi, 2014).
Mi az agroerdészet?
Az „agroerdészet” vagy „agrár-erdészet” mint fogalom Magyarországon még nem általánosan ismert, annak ellenére, hogy az agráriumban évszázadok óta alkalmazott tevékenység. Az agroerdészeti gyakorlatban egyazon területen vagy termelési rendszerben tudatosan
kombinálják a fás vegetációt (fák, bokrok) mezőgazdasági haszonnövény kultúrákkal és/vagy állattartással.
Agroerdészeti rendszerek közé sorolhatók (Mosquera-Losada et al (2015) felosztása alapján, a szerzők kiegészítésével):
növényi védősávok (pl. part menti és mezővédő erdősávok, sövények)
fás legelők
legeltetett erdők, faültetvények
haszonnövény termesztéssel kombinált erdők, faültetvények
fasorokkal kombinált köztestermesztéses rendszerek
fás ligetek
erdőkertek
egyéb települési zöld infrastruktúra elemek (pl. köztéri gyümölcsösök, fákkal kombinált konyhakertek)
javított ugar
Az agroerdészet jelentősége az ipari alapanyag előállításban
A felsorolt földhasznosítási módok közös jellemzője, hogy megfelelő technológia alkalmazása mellett a rendszer elemei kölcsönösen kedvezően hatnak egymásra, és ebből adódóan ökológiai és gazdasági vonatkozásban is fenntarthatóbb gazdálkodás valósulhat meg (IAASTD). Az agroerdészeti rendszerek sok szempontból tudnak kedvező hatást kifejteni a gazdálkodás minőségére. Megfelelő technológia alkalmazásával kedvező megtérülési mutatókkal rendelkeznek: akár 30-40%-os termés-növekedést is eredményezhetnek azáltal, hogy a fás vegetáció védi a veteményt az időjárás szélsőségeitől, kedvezőbb mikroklímát teremt, és növeli a biodiverzitást (Gál 1963; Dupraz et al, 2005). Hasonlóképp a köztes legeltetés, a legelőfásítás, a legelőerdő a haszonállatok számára jelent kedvező életfeltételeket, amely a produkció mennyiségi és minőségi javulásában is megmutatkozik. Ugyanakkor az agroerdészet környezetvédelmi szempontból is fontos szerepet tölt be, többek között a szén-megkötés, a víz- és talajvédelem, és a biodiverzitás megőrzése által. A jövedelemszerzés lehetőségeit is bővítheti az agroerdészet: a mezőgazdasági termelés kombinálható iparifa ültetvényekkel, ebben az esetben a biomassza hasznosítása biztosíthat bevételi forrást. A rendszerek méhlegelőként is hasznosíthatók a megfelelő mézelő fajok ültetésével. Külön említésre méltók azok a rendszerek, ahol a fás vegetációt a faanyag értéke miatt ültetik, és ennek megfelelően kezelik, például a termése miatt (legeltetett, vagy köztes termesztésű gyümölcsösök). A gazdasági és ökológiai
előnyök mellett kiemelendő a rekreációs érték is, hiszen a tájképi változatosság a turizmus és a helyi lakosság életminősége szempontjából is kedvező.
Az agroerdészet jelenlegi helyzete az Európai Unióban és Magyarországon
Az EU 27 tagországában összesen 15,4 millió hektár agroerdészeti területet tartanak nyilván.
Ez az összterület 3,6%-a, a mezőgazdasági területek 8,8%-a, amelynek túlnyomó többsége állattartással kombinált agroerdészeti rendszer. Az értékes faanyagot szolgáltató fafajokkal kialakított állandó növénykultúrák (pl. gyümölcsösök, citrus, olajfa és szőlőültetvények) 1,1 M ha-t, a szántóföldi agroerdészeti rendszerek mintegy 358 ezer hektárt tesznek ki. Előbbiből 0,85 M ha legeltetett rendszer és 0,22 M ha köztestermesztéses terület (1. ábra) (den Herder et al.
2016).
1. ábra. Agroerdészeti területek kiterjedése az EU-27 országaiban (Forrás. Current extent and trends of agroforestry in the EU27. Deliverable 1.2: AGFORWARD (613520 )
Bár e gazdálkodási gyakorlat hazánkban is komoly hagyományokkal rendelkezik (Vityi et al., 2017), elterjedtségéről viszonylag kevés információ áll rendelkezésre. Magyarországon az utóbbi évtizedekben csupán a mezővédő erdősávok (~16 000 ha) Frank és Takács, 2012; Vityi és Frank, 2016) és a fás legelők hozzávetőleges felmérése történt meg (~ 8000 ha) (Varga és Vityi, 2015) Az AGFOWARD projekt (https://www.agforward.eu/) keretében feldolgozott szakirodalom 22 800 ha területről ad számot. Az ugyanezen projektben végzett, LUCAS adatbázison alapuló felmérések szerint jelenleg Magyarországon 38 100 hektárra tehető az
agrár-erdészeti rendszerekkel fedett összterület, mely az ország területének 0,4%-a, a mezőgazdasági művelés alá eső területek 0,8 %-a. A hazai agroerdészeti területek közel 95%- a állattartással kombinált rendszer, többségében fás legelő. A fennmaradó közel 2 000 ha területet elsősorban minőségi faanyag előállítását szolgáló köztestermesztéses rendszerek teszik ki (1. táblázat) (den Herder et al. 2016).
1. táblázat. Agroerdészeti rendszerek kiterjedése Magyarországon (Forrás: den Herder et al.
(2016) alapján saját szerkesztés)
Agroerdészeti rendszer típus Terület (ha)
Értékes faanyagot szolgáltató rendszer:
köztestermesztéses gyümölcsösök (beleértve a csonthéjasokat is)
2 000 Állattartással kombinált agrár-erdészeti rendszer, ebből: 36 100
fásítás 2 000
fás legelő, fákkal elegyes rét 22 100
fákkal elegyes cserjés 2 000
Összesen 38 100
A köztestermesztéses, erdőkertes és egyéb agroerdészeti rendszerek felmérése egyelőre hiányos, részben ennek érdekében szerveződik az AFINET projekt (http://www.eurafagroforestry.eu/afinet) keretében a hazai agroerdészeti hálózat (RAIN), amelyben gazdálkodók, kutatók, szaktanácsadók, és döntéshozók szoros együttműködésben segítik az agroerdészet adatbázisának pontosítását és e gazdálkodói gyakorlat hazai elterjedését.
Az agrár-erdészet európai támogatottsága
Az agroedészetet a FAO „Global Alliance Smart Climate Agriculture” kezdeményezése is támogatja, mint kibocsátáscsökkentő és klímaadaptív termelési módszert. Az Európai Bizottság tájképi elemek védelmével, a zöldítésre vonatkozó intézkedéssekkel és a vidékfejlesztési programokon keresztül segíti elő az agrárerdészeti technológiák európai terjedését. Kifejezetten e rendszerek létesítését támogatja a KAP második pillérének 8.2. sz. intézkedése, melyet hazánk is beemelt a Nemzeti Vidékfejlesztési Programba (Kiss-Szigeti és Vityi, 2017). Az agroerdészet fontosságát jelzi az is, hogy
számos Társadalmi Párbeszéd Csoport (CAP, Direct Payments and Greening, Forestry and Cork, Organic Farming, Arable, Environment and Climate Change, Rural Development CDG) foglalkozik a témával európai fórumain,
agroerdészeti rendszerek kialakítását támogatja az Európai Strukturális és Befektetési Alap szakértői csoportja és az Európai Vidékfejlesztési Hálózat ill. annak innovációval és helyi kezdeményezéseken alapuló fejlesztésekkel foglalkozó CLLD/LEADER csoportjai
az EIP-AGRI külön szakértői Fókusz Csoportot hozott létre (FG 22 Agroforestry) az agroerdészet európai innovációs lehetőségeinek feltárása és a technológia elterjesztése céljából.
Az Európai Bizottság “Designing the path, a strategic approach to EU agricultural research and innovation” 1 című kongresszusának eredményeként készült jelentésben az agrárerdészet a jövőbeni K+F prioritások között szerepel.
Jelenleg az EU fejlesztési célkitűzéseiben igen nagy szerephez jut a klímaváltozással kapcsolatban a szén-dioxid levegőből történő kivonása és a lehetséges karbon-megkötés, melynek sok szempontból a legelőnyösebb eszköze a fatermesztés, mellyel megjelenik az agroerdészeti technológiákkal történő fatermesztás igénye is. Az agroerdészet elterjesztése Európában már évek-évtizedek óta célkitűzés, Kelet-közép Európában viszont még csak most kezdjük újraéleszteni. Magyarországon az utóbbi néhány évben nem csupán a kutatók érdeklődése fordult a téma irányába, hanem a gazdálkodóké is. A kedvező támogatások hatására hazánkban terjed a legelőfásítás, és azzal is számolunk, hogy az EU agroerdészeti prioritása a vonalas létesítményeket követő fásítások, a mezővédő erdősávok, a zöldfolyosókat eredményező fásítások számát is növeli, majd megjelenhetnek a vetésforgóba illesztett fásítások is.
Összefoglalás
Az utóbbi évtizedekben Európa-szerte terjedő agroerdészeti gyakorlat nagy hagyományokkal rendelkező és modern technológiai változatai immár Magyarországon is (újra) terjedőben vannak. E gazdálkodási rendszerek - megfelelő technológia alkalmazása mellett - diverzifikálják és növelik a termést, miközben szociális, gazdasági és környezeti hasznot közvetítenek a gazdálkodók felé. Így hazai elterjedésük kedvezően befolyásolhatja a természetes vegetációt és az agrárágazat termelésbiztonságát, nem utolsó sorban segítheti a növekvő faanyagigény kielégítését. Jelenleg az EU fejlesztési célkitűzéseiben igen nagy szerephez jut a klímaváltozással kapcsolatban a szén-dioxid levegőből történő kivonása és a
1 https://ec.europa.eu/programmes/horizon2020/en/designing-path-conference-eu-agricultural-ri-videos-
lehetséges karbon-megkötés, melynek sok szempontból a legelőnyösebb eszköze a fatermesztés, mellyel megjelenik az agroerdészeti technológiákkal történő fatermesztás igénye is.
Köszönetnyilvánítás
A munka az EFOP 362-16-2017-00018 „Termeljünk együtt a természettel – Az agrárerdészet, mint új kitörési lehetőség” című pályázat támogatásával készült.
Irodalom
FARAGÓ S. (SZERK.) (2012): Lajta project 20 év. Nyugat-magyarországi Egyetem Kiadó, Sopron.
GÁL J. 1963: A mezőgazdasági terméshozamok növekedése az erdősávok védelmében. In:
Erdészettudományi Közlemények 1963. 1-2 pp41-83
IAASTD (International Assessment of Agricultural Knowledge, Science and Technology for Development) (2009): Agriculture at a Crossroads. Global report.
KESERŰ ZS.(2014): Agroerdészet Magyarországon. Erdészeti lapok CXLIX. évf. 2. szám: 49- 50.
SZARVAS P.(2010): Mezővédő erdősávok, fasorok jellemzése, ökológiai feltárása, kihatásai.
Doktori disszertáció, Debreceni Egyetem
VITYI A.-MAROSVÖLGYI B.(2014): Agroerdészet egykor és ma Agroforum 25. Évf. 10. Sz.
Vidékfejlesztési Program Kézikönyv (Nemzeti Agrárgazdasági Kamara 2015)
KISS-SZIGETI N. - VITYI A. (2017): Amit az agroerdészetről tudni érdemes - Őstermelő Gazdálkodók Lapja. ISSN: 1418-088X. 21: (4) pp. 48-49. (2017)
VITYI A.-MAROSVÖLGYI B.(2014): Hagyományos és új agroerdészeti technológiák lehetséges szerepe az Alföld klímaérzékenységének mérséklésében. Alföldi Erdőkért Egyesület 21.
Kutatói Nap 2014, konferenciakötet.
JONSSON,R. -BLUJDEA, V.N.B. -FIORESE, G. -PILLI,R.- RINALDI, F. - BARANZELLI,C. - CAMIA, A. (2018): Outlook of the European forest-based sector: forest growth, harvest demand, wood-product markets, and forest carbon dynamics implications. iForest 11: 315- 328. – doi: 10.3832/ifor2636-011 [online 2018-04-18]
NÉBIH (2016): Erdővagyon és erdőgazdálkodás Magyarországon 2016-ban.
EUROSTAT (2018): Wood products - production and trade. Agriculture, forestry and fishery statistics. ISBN 978-92-79-75764-8
DUPRAZ,C. ET AL (2005): SAFE (Silvoarable Agroforestry for Europe) Synthesis Report. SAFE Project.
VARGA,A.,VITYI A(2015): Research and Development Protocol for the Wood Pastures in Hungary. WP2. AGFORWARD (613520).
VITYI A. - MAROSVÖLGYI B. - KISS-SZIGETI N. (2017): Az agroerdészet hazai helyzete, potenciálja és korlátozó tényezői. In: Bidló A., Facskó F. (szerk.) (2017): Soproni Egyetem Erdőmérnöki Kar VI. Kari Tudományos Konferencia Absztraktkötet. Soproni Egyetem Kiadó Sopron. 59 p.
DEN HERDER, M. ET AL (2016) Current extent and trends of agroforestry in the EU27.
Deliverable 1.2: AGFORWARD (613520 )
FRANK N.-TAKÁCS V.(2012): Hó- és szélfogó erdősávok minősítése szélsebesség-csökkentő hatásuk alapján / Windbreaks and shelter-belts examination by their effect on decreasing the windspeed. Erdészettudományi Közlemények 2(1): 151-162.
KSH(2016): A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2015
VARGA A.-VITYI A.(2015): Research and Development Protocol for the Wood Pastures in Hungary. WP2. AGFORWARD (613520)
VITYI A.-FRANK N.(2016): Shelterbelt as a best practice of improving agricultural production In: 3rd European Agroforestry Conference - Book of Abstract. European Agroforestry Federation, Montpellier. pp 211-212
VITYI A.-MAROSVÖLGYI B.(2013): Role of agroforestry in the development of the Hungarian rural areas. Rural resilience and vulnerability: XXVth Congress of the European Society for Rural Sociology. eProceedings: The rural as locus of solidarity and conflict in times of crisis
