A búza országos terméseredményének előrejelzése (termésbecslés) meteorológiai tényezők alapján

PINTÉR LÁSZLÓ:

A BÚZA ORSZÁGOS TERMÉSEREDMÉNYÉNEK ELÖREJELZÉSE (TERMESBECSLES)

METEOROLÓGIAI TÉNYEZÖK ALAPJÁN*

Az egyes növények várható terméseredményének megközelítő pontos- ságú előrejelzése (termésbecslés) mind a betakarítás megszervezése, mind pedig a népgazdasági mérlegek, valamint az export—import tervek elkészí- tése szempontjából fontos. Az alábbiakban ismertetett módszer segítségével

egészen megközelítő pontosságú termésbecslést lehet végezni.

A kultúrnövények elterjedése, sikeres termesztése nagyrészt az időjárás változásától függ. Egy adott területen csak azok a növények termeszthetők sikeresm, melyek fejlődéséhez szükséges meteorológiai elemek érvényesülése kielégítő. A növényeknek más és más az igénye. Egyik a hőmérsékletre, másik ,a csapadékra, harmadik a napfénytartamra, stb. érzékeny. Ahol a növények- nek ezen igénye nem nyer teljes kielégítést, ott nem tudja a növény teljes termőképességét kifejteni.

Vizsgálataink során tisztázni kívántuk, hogy milyen összefüggés állapít- ható meg a búza termésátlagának alakulása és az időjárás változása között.

Az eredmények azt mutatták, hogy az időjárás változását szorosan követi — f

a termésátlag alakulása. Mivel ez az összefüggés erős, a metearológiai elemek alapján lehetségessé válik a várható termésátlag előrejelzése. A meteorológiai

távprognózis fejlődésével ez a lehetőség egyre szélesedik.

Számításainkat először a búza terméseredményeire vonatkozóan végeztük el. A számítások minél pontosabb elvégzése érdekében olyan kisebb terület- egységet (megyét) kellett kiválasztani (Pest-Pilis—Solt-Kiskun megye), mely- nek búza termésátlaga megközelítőleg úgy változik évről-évre, mint a búza országos termésátlaga. Ennek alapján a kiválasztott megyére megállapított eredmények és törvényszerűségek az országos eredményekre is kivetíthetők.

A számítások elvégzésére hosszabb ídősort kellett kiválasztani, ezért az

1920—1940-ig terjedő időszak anyagát dolgoztuk fel. A vizsgált időszakban nem beszélhetünk az agrotechnika lényeges fejlődéséről, [változásáról. Az agrotechnika lényegtelen változása elhanyagolható, az nem befolyásolta a számítások eredményét, és így az eredmények egyben bizonyítják a számítá—

sok helyességét is. _

A matematikai összefüggések megállapításánál részben az egyszeres, eti-észben pedig a többszörös (parciális) korrelációszámítást alkalmaztuk.

' Kivonat a Magyar Tudományos Akadémia által jutalmazott tanalmáuyből. '

158 PINTÉR usw

A korrelációszámítás lényege az, hogy a jelenségek vagy mennyiségek kapcsolatát, egymástól való függőségét megállapítsa. Ennek avkapcsolatnak, függőségnek erősségét kifejező szám a korrelációs koefficiens. Jelölése: R.

Annál szorosabb kapcsolat áll fenn a független váltózó (X) és a függő változós (Y) között, minél inkább megközelíti az Ra ;): l—et. Pozitív előjel esetén au

független változó növekedésével a függő változó is növekszik, míg negativ

előjel esetén a független 'változó növekedésével a függő változó csökken.,

Ha R :: il, akkor funkcionális kapcsolatról beszélünk, ahol az egyik vál-

tozó értékét a másik, vagy ha számuk kettőnél több, a többi változó értéke előre megszabja. A korrelációszámítást rendszerint a függvénykapcsolatnál gyengébb kapcsolat megállapításánál használjuk. A korrelációszámításnál' mértékszámokat határozunk meg a megbízhatóságot illetően, kifejezésre jut—

tatjuk, hogy a független változó, vagy változók (jelen esetben az egyes meteo—

rológiai tényezők) egy—egy értékéhez a függő változónak, (jelen esetben,

termésátlagnak) több, különböző meghatározott valószínűséggel bekövet—

kezhető értéke tartozik. Végül a változók számától függetlenül meghatároz—

hatjuk a kapcsolat erősségét (Ra). )

A Pest megyére vonatkozó eredmények

Vizsgálatunk szerint Pest-Pilis—Solt—Kiskun megye (továbbiakban Pest.

megye) búzatermésátlagának évenkénti alakulása mutatja a legszorosabb kapcsolatot az országos búzatermésátlag változásával.

A kgpcSolat erőssége:

' R r::- O,9293 :(; 0,020

Pest megye kiválasztása a búza országos termésátlag alakulásának vizsgálata szempontjából helyesnek mondható, mert — mint a későbbiekben—

látni fogjuk — a megyére az egyes meteorológiai tényezők alapján megálla—

pított kapcsolat erőssége (korrelációs koefficiens) csak egészen kis mértékben tér el, ha korrelációszámításunk eredményét az országos eredményekre vetítjük._

A'megye talajstruktúrájának jellegét a meszes, homokos talajok adják meg. Érdekes, hogy a megye területének döntő része a búza termesztésére talajtani szempontból nem a legalkalmasabb, mégis ez a megye mutatja a, legszorosabb kapcsolatot az országos búzatermésátlag alakulásával.

Pest megyére 5 meteorológiai elem (talajhőmérséklet O,3 m mélységw ben, léghőmérséklet, napfénytartam, relatív nedvesség és csapadék) havon—

kénti adatait dolgoztuk fel. Az egyes meteorológiai tényezők számbavételénél

a rendelkezésre álló lehető legtöbb, a megye területén egyenletesen elosztott.

meteorológiai megfigyelőállomás adatait használtuk fel.

A talajhőmérséklet megállapításánál 2 állomás, a léghőmérséklet valódi,, 24 órai középértékének megfigyelésénél 7 állomás, a napfénytartamnál 3,

állomás, a relatív nedvesség mérésnél 2 állomás, a csapadékmegfigyelésnél pedig átlagosan 25 állómás adatait dolgoztuk fel.

Szükséges hangsúlyozni, hogy az átlagos havi értékek alapján végeztük egyelőre számításainkat, és ezek részletes eredményeit közöljük. Az így kapott—

eredmény azonban, mint a későbbiekben látni fogjuk, nagymértékben firm——

mitható azáltal, hogy az egyes hónapokon belül rövidebb időköz eredményeit dolgozzuk fel. A naptári hónap ugyanis nem szétválasztója a növény fejlődést

Á BÚZA TERMESEREDMÉNYENEK EDOREJELZESE V , 159; ,

periódusainak, így a meteorológiai tényezők rövidebb időszakra történő feldolgozása feltétlenül a számítások eredményét pozitív irányban befolya- solja. Minél inkább megközelíthetők nagy általánosságban a búza egyes fejlődési szakaszai, annál inkább lemérhető a meteorológiai tényezők hatasa.

a termésatlag kialakulására. A rövidebb időközre történt feldolgozásnak csak

végeredményeit közöljük.

A búza termésátlaganak, valamint az egyes meteorológiai elemek ala—'

kulása között az alábbi, emlitésreméltó (R ) O,2) kapcsolati erősségekea

találtuk:

Talajhőmérséklet: május R :: —— O,279 j: O,135

Léghőmérséklet: május R : —— 0,620 d: 0,090 .

Napfénytartam: február R : O,283 :); 0,l35

' V március 0,233 j: 0,139

május —-— 0,54l :]; 0,104

június ' 0,249 §; 0,138

július 0,255 :]: 0,138

Csapadék: szeptember B : 0,34O j: O,130

V november. -—— 0,37O 5; 0.127

február —- 0,244 :]: 0,140

aprilis -— 0,610 :]: 0,092

május 0,29O d: 0,135

Relatív nedvesség: október R :: 0,268 3; 0.137

december O,358 i 0.128

január 0,316 §: 0,132

február — 0355 j: 0,129

március —— O,222 i 0,l40

április — 0,592 j: 0,096

május , 0346 ;]: 0,130

Az első pillanatra is szembetűnő, hogy a. közölt 19 korrelációs koefficiens:

közül 9 negatív előjelű. A leghatározottabb összefüggések esetében kivétek nélkül negatív az előjel (majusi léghőmérséklet, májusi napfénytartam, no—

Vemberi és áprilisi csapadék, áprilisi relatív nedvesség). Ez a tény annak

is érdekesebb, mert látszólag nem 'fedi a meteorológiai ,,minimum" törvény—

szerűségben lefektetett elveket. A meteorológiai ,,minimum" törvényszerű—

ség szerint a termés kialakítására főleg azok a meteorológiai tényezők hatnak.

ki, melyek az adott vidéken és időszakban minimumban vannak; Pest megyére—

vonatkozó számítások eredményei a búzánál ennek a törvényszerűségnek

ellentmondanak. A további, széleskörű vizsgálatok feladata ennek a kérdés—

nek tisztázása és esetleg a törvényszerűség módosítása. ' A havi adatok feldolgózása alapján megvizsgáltuk, hogy ebben az időszak—

ban a legjobb termést adó 1938—es évben'milyen mértékig tértek el az egyes

hónapokban a legfontosabb meteorológiai tényezők értékei a vizsgált 21 év átlagától:

búza termésátlaga 4— 2,0 g 4— 27,4 %

májusi léghőmérséklet — l,9 Co' —— 11,6 %

májusi napfénytartam —- 29,2 óra ——- ll,O %

februári relatív nedvesség — 4,5 % —— 5,8 %

áprilisi csapadék —— 20,5-mm — 42,7 %

novemberi csapadék 4— 44,3 mm 4- 81,0 %'

Meg kell jegyezni, hogy az októberi csapadék ebben az évben 35,8 mm—reÉ volt kevesebb,_ mint a 21 év átlaga. A novemberi csapadék súlya, haa több—

1 60 _ , PINTER LMZLC! ,

szörös korrelációszámításnál figyelembevett elemek együttes hatását 100%-

nak vesszük, csak 13,5%.

Az előzőhöz megközelítően hasonló eredményt kapunk, ha a 21 év ered—_

ményeit aszerint csoportosítjuk, hogy a búza termésátlaga az egyes években a 21 év átlagánál magasabb vagy alacsonyabb volt-e.

Terméa- Májusi Ápriliéi Novemberi Mi] mi Februári

, Évek átlag napfény- csapadék (38393de lég- relatív

Megnevezes száma. tartani bőmérsék- nedvesség,

a. 21 év átlagának százalékában let, O "áz—lék

Az átlag feletti ter-

mésű évek ... 11 112,3 92,2 85,6 93,6 15,3 78,4

,Az átlag alatti ter-

mésű évek ... 10 87,7 108,6 115,8 106,8 ; 16,4 78,0

A februári relatív nedvesség súlya az előbb említett számítás alapján '7,7%. A közölt adatok bizonyítják a korrelációszámításnál kapott ered- ményeket.

Pest megyében a csapadéknál a tavaszi hónapokban jelentkező negativ előjelű kapcsolatoknál talán bizonyos mértékig közrejátszik a megye terü—

letének azon sajátossága, hogy nagy területeken az altalajvíz olyan közel van

a felszínhez, hogy azt a növény gyökerei a nekik kedvező mélységben elérhetik,

A talajvízszintadatokkal való vizsgálat elvégzése rendkívül nagyjelentő—

ségű volna, mert részben lehetségessé válna a meteorológiai ,,minimum"

' törvényszerűség érvényesülésének ellenőrzése, részben pedig a növény Viz—

gazdálkodásának további elemzésére adna lehetőséget.

Az alábbiakban az egyes meteorológiai elemek hatását mutatjuk be Pest megyében a búza termésátlagának kialakulása szempontjából. Nem minden meteorológiai elem havonkénti hatását tesszük vizsgálat tárgyává, hanem csak a lényegesebb és érdekesebb összefüggésekre térünk ki. A közölt adatok értékelésénél is figyelembe kell venni, hogy ezen értékek naptári hónapokra vonatkoznak, és nem veszik figyelembe a növény egyes fejlődési periódusait. Végleges következtetésre tehát csak az egész anyag részletes feldolgozása után lesz meg a lehetőség. Azoknál a meteorológiai elemeknél, melyeknél nem találunk számottevő kapcsolatot, feltételezhető, hogy a meteo—

rológiai elemek ingadozásának hatása nem számottevő. Az alábbiakban

ilyen értelmezésben használjuk a ,,közömbös", ,,nem számottevő" stb. kife—

jezéseket.

Szeptemberben a csapadék kivételével atöbbi négy meteorológiai elem hatása közömbösnek mondható. A csapadéknál R _—_— O,34O j; O,130, ami a vetést megelőző időszak csapadékigényére mutat. Az xyl értékek az esetek

nagy részében (17) pozitiv előjelűek. _

Októberben általában a meteorológiai elemek hatása közömbös. Mégis feltűnő, hogy a csapadéknál az R negatív előjelű (——0,145 j: 0,l44), ugyan—

akkor a relatív nedvesség kapcsolati erősségénél az előjel pozitív (R:0,2683:

i O,137). Az adatokat részletesebben megvizsgálva azonban kitűnik, hogy

1 Az egyszeres korrelációszámitásnál az my értékek a független (jelen esetben a csapadék) és a függő vál—

tozóknak (termésátlag) 21 év átlagától való eltérésszorzatat jelentik. Szeptemberben 17 esetben volt az xy érték elóiele pozítív, ami azt jele xti. hagy 21 év közül 17 évben, amikor a termisátlag csökkent, akkor az átlagosnál is kevesebb csapadék hullott. (— x — :- 4— elójel), vagy amikor : termésátlag magasabb volt, mint a 21 év átlaga, akkor a csapadék is több volt.

f _

a BUZA TERMESEREBMENYENEK EL'OREJELZESE ' — ' ! 161

ez az ellentét lényegében csak látszólagos. A csapadék esetében az xy értékek

i2 esetben pozitív előjelűek, mig 'a relatív nedvességnél 14 esetben. *A csapa-

*déknál a 9 évben szereplő magas értékű negativ előjelű xy értékek változ—

tatják meg az R előjelét. A

Hasonló, az előbbivel azonban forditott esettel találkozunk novemberben.

Itt említésreméltó kapcsolat a csapadékkal mutatkozik (R : —-—0,370 iOJ 27).

A relatív nedvességgel a kapcsolat előjele szintén negatív (R : —0,1353;O,145),

azonban az xy értékek előjele 13 esetben pozitiv, mig a csapadéknál 11

"esetben negatív.

A csapadék és a relatív nedvesség közötti ellentét mutatkozik december—

ben is. Legerősebb a kapcsolat a relatív nedvességgel (R : O,358 ;EO,128).

A csapadékkal a kapcsolat jóformán semmi (R : —0,058), azonban itt is

feltűnő, a csapadék kapcsolatánál mutatkozó negatív előjel. [Az xy értékek

előjele a relatív nedvességnél 15 esetben pozitív, a csapadéknal pedig - 14

esetben negativ. ,

Januárban ugyanaz a helyzet, mint decemberben, azzal a különbséggel, hogy az xy érték előjele mind a csapadéknál (:), mind pedig a relatív ned- vességnél ($) 11 esetben az R—nek megfelelő előjelű. Legerősebb a kapcsolat a relatív nedvességnél' (R : 0,316 ;EO,132). '

Februárban már három meteorológiai elem hat, igaz hogy kis mértékben :a búzatermés kialakitására. A napfénytartam kapcsolati erőssége R : O,283 j:

j:0,135, a csapadéké ——O,224 iO,140, a relatív nedvességé pedig —0,—355—j:

i0,129. Az xy értékek előjele a napfénytartamnál 13 esetben, a csapadéknál 12 esetben,, a relatív nedvességnél pedig 8 esetben egyezik meg az R előjelével. ,

Márciusban a legerősebb kapcsolat a napfénytartammal található: R : : O,233 i0,137. Az xy értékek előjele 11 esetben egyezik meg az R előjelévch .A többi meteorológiai elem kapcsolati erősségének előjele negatív. A relatív

nedvesség korrelációs koefficiense R : —0,222 330,140, xy 10 esetben nega-

1tív előjelű. '

Áprilisban legerősebb a kapcsolat a csapadékkal ——O,610 i0,092 és a

relatív nedvességgel -—O,592 10996. A léghőmérséklettel gyenge negativ velőjelű kapcsolat mutatkozik, a napfénytartammal ugyanakkor gyenge pozitív a kapcsolat. Az xy értéke az egyszeres korrelációnál a csapadéknál

14 esetben, a relatív nedvességnél 11 esetben negativ előjelű.

Májusban mind az öt meteorológiai elemnél R)O,_2. A talajhőmérséklet- nél R : —O,279 i0,135, a léghőmérsékletnél —O,620 i0,090, a napfény- tartamnál ——O,54l i0,104, a csapadéknál O,290 i0,135, a relatív nedves—

:ségnél 0,346 i0,130. Az xy értékek az R-nek megfelelő előjellel szerepelnek a talajhőmérsékletnél 12 esetben, a léghőmérsékletnél 17 esetben, a napfény-

tartamnál 16 esetben, a csapadéknál 12 esetben, a relatív nedvességnél 15.

esetben.

Júniusban és júliusban említésireméltó erősség a napfénytartamnál mutat—

kozik. Júniusban R : O,249 i0,138, júliusban pedig R:O,255 i0,138.

Összefoglalva a fentieket azt láthatjuk, hogy a szeptemberben lehullott- csapadék fontos a búzavetések szempontjából, míg a többi őszi hónapban

a csapadék kisebb jelentőségű. Ugyanakkor a levegő páratartalmat a tavaszi

[és téli hónapokban jobban értékesíti a növény. Elképzelhető, hogy míg a

"csapadékot a homoktalaj gyorsan beszívja és átereszti, addig a párát a növény _jobban tudja hasznositani. A koratavaszi hónapokban (február—március—

április) a növény inkább a szárazabb, napfényes időt kedveli. Áprilisban.

5 Statisztikai Szemle -

egyenesen káros a nedves, csapadékos időjárás. Májusban a búza termesztési

_ körülménye abban az esetben kielégítő, ha az időjárás nedves és hűvös. A júniusi és júliusi napfény —— igaz, hogy kis mértékben —— elősegíti a. jobb—

búzatermést.

Az egyszeres korrelációszámitás eredményei alapján megállapítottuk

azokat a tényezőket, melyek leginkább kihatnak a búzatermelésre. Ezeket az időjárási elemeket figyelembevéve végeztük el Pest megyére vonatkozóan,

a többszörös korrelációszámítást. Az alábbi értékeket vettük figyelembe:

Y : Pest. megye búza. termésátlage. X, : májusi léghőmérséklet X2 : májusi napfénytartam X, :: februári relatív nedvesség , X. a áprilisi csapadék X, :: novemberi esapwdék

A számítások elvégzésénél felhasznált alapanyag a. következő:

Pest-Püis—Solt—Kiskun megye

termés- május] 163- május! nap- februári re- áprilisi novemberi

Év átlaga hőmérséklet , fénytartam latív nedves- csapadék csapnak g/kh G" _ óra. ség százalék mm nini

I' XI 12 X:; X; X5 *

1920. . . . ... 5,4 18,0 328,2 77,0 50,7 117,6

1921. . . . ... 6,7 l7,5 302,6 76,0 50,1 12, 7

1922. . . . . ... 5,6 16,5 287,7 83,0 89,5 74,1

1923. . . . ... 7,8 ( 17,7 330,8 85,5 44,1 335

1924. . . .. 5,4 18,4 243,6 82,5 77,3— , mm a-

1925. ... 7,2 l7,6 , 295,3 75,0 36,0 7,2

1926. ... 7,6 15,2 212,4 81,5 34,0 883

1927. ... 6,8 14,9 * 271,7 75,0 46,9 23,3

1928. ... 8,9 13,4 234,6 74,0 ' 49,5 493

1929. ... 8.2 17,6 - 241,3 74,0 68,9 59,0

1930. . . . . ... . 7,4 15,2 257,6 79,0 74,7 52,5

1931. . ... . 6,1 18,7 322,8 82,5 59,8 36,2,

1932. ... 7,2 16,5 281,1 71,0 53,1 55, 9 ' *

1933. ... 9,1 l4,§ 220,0 78,5 28,7 S,!

1934 . . . ... . ... BA _ 18,5 308,4 75,0 405 , 95, () 1935 . . . ... . . . . 7,7 l4,3 ' 292,3 '78,0 49,8 71,4

1936. ... 6,9 17,0 239,8 l 80,0 52,3 40,0-

1937. ... 7,4 18,9 301,7 82,0 37,6 22,1

1938. ... 9,3 , 14,5 236,2 73,5 27,5 99,1

1939. . . ... 8,9 15,3 186,5 75,0 9,2 —14,2

1940. ... . ... 7,5 13,9 17 7,8 81,0 273, 66,7

Y : 7,3 X,:IGA Xza265,4 X3z78,0 X,:48,0 X5z54,8—

A számítás eredményeként kapott a és b értékek a következők:

b, : :o,007s b, : :— o,0200 b3 : : 0,0418

b, : _ 0,0045 b, : : 0,2362 a : mm

Az előző értékek alapján a totális, teljes korrelációs tényező négyzete:

Rs_1_____9,55 ___

27 23 O,6493,

M'

A BÚZA TERMESEREDMÉNYENEK ELUREJELZÉSE ' * ' ! 163

a tulajdonképpeni kapesolat erősségét kifejező , R : I/O,6493 : O,8057.

A függő változó (termésátlag) középértéktől való eltérésének feltételes

szorása: .

o

9 55

, *

U __ _ _: o,674

y 21 (!

Mivel a búza termésatlaganak 21 éves átlaga 7,3 g, 'a búza termés-

0*674 . 100 : 9,23%.

7,3

A függő Változó egyéni szórása , ".

. 2

00 ; V 7,23 : 1,138 g.

21 ,

Annak eldöntésére, hogy a búza termésátlagának képzésében az egyes

számításbavett meteorológiai tényezők milyen mértékben vesznek részt,

a. 0 értékszámokat határozzuk meg. — ,

átlagának feltételes szorása

a1 : o,2202 0, : 09942 o,, : 09493 (J4 : O,1976 05 : o,os75 zo : O,6493 Mivel 270 : Riel, számításunk helyes.

* Számításainknál fontos annak megállapítása, hogy a. búza termésátla- gának alakulása milyen kapcsolatban áll az egyenként figyelembevett egyes meteorológiai tényezők alakulásával. Ezt a parciális korrelációs tényezők

adjak.

__ : 25,39_

V 1 675,19

: 569,85

, :.——::__:: —05406

* V1111257,89 '

rl : : O,6203

r : _:— :: : : 03552

3 V 8 346,00

—— a269,lO

? :m

4 V 194 923,78

" _ _ o a : o s : 0 1

75 : m

V 682 96435

Ezeknek a parciális tényezőknek az együttes mutatója az B* vagy az R.

A kiszámított a és b értékek alapján a keresett kapcsolatot kifejező egyen- lőség: —

E(Y):a—I"b1X1 "I" bZXZ "I" b3X3 '*l'" b4X4 "" b5X5, Vagyis

E (Y) : 17,o1 : 0,2362 X1 : o,oo45 X2 : 0,o41s X3 : 0,0200 Xa : 0,oo7s X5

5* !

164 ( ; PINTER LÁSZLÓ

Röviden foglaljuk össze a többszörös korrelációszámitás eredményeit:

A számitásba bevont 5 meteorológiai tényező és a búza termésátlagának

alakulása között igen szoros kapcsolat mutatkozik. (R —— 0 ,8057). A búza

termésátlagának a középértéktó'l való eltéréseinek feltételes szorása 0, 67 (1,

vagyis 9 ,23%. Ez az eredmény, ha figyelembevesszük először magánál a ter- mésátlag megállapításánál előadódó hibalehetőséget, másodszor pedig azt, hogy az itt közölt módszer még tovább finomitható, kielégítőnek mondható.

A 0 értékek alapján megállapíthatjuk, hogy az egyes meteorológiai tényezők (független változók) milyen mértékben befolyásolják a búza termés-

átlagának alakulását (függő változó), ha a feltüntetett tényezők összességét

'(20, ami egyenlő Rz- el) 100%—nak vesszük:

májusi léghőmérséklet 33,9 % májusi napfénytartam 14,5 % februári relativ nedvesség 7 ,7 %

áprilisi csapadék 30,4 %

novemberi csapadék '13, 5 %

Az egyes, számításainknál figyelembevett meteorológiai tényezők és a búza termésátlaga között az alábbi parciális korrelációs eredményeket kap-

tuk:

májusi léghőmérséklet és a búza termésátlaga [R, a —— 0,6203

májusi napfénytartam R, :: —-— 05406

,. "

februári relatív nedvesség ,, ,, R, :: -— 03552 ápiilisi csapadék ,, " R. : —— 0,6095M

novemberi csapadék ,, ,, 'R, :_ —— 03696

Mivel a parciális korrelációk előjele mindenütt negatív, a független vál—

tozók értékének emelkedésekor a függő változók értéke csökken, vagyis fordított arányosság áll fenn. Ezt bizonyítja, hogy a bl és El stb. értékpárok előjelei mindenütt megegyeznek.

); A kiszámított b értékek mutatják, hogy az egyes számításba bevont meteorológiai tényezők változása milyen termésátlagváltozást vont maga után.

b1 :: — 0,2362 azt jelenti, hogy a májusi átlagos léghőmérséklet minden 1 CO-kal való csökkenése a búza termésátlagának 0,24 g-val való növekedését eredményezi.

ba :: —— 0,0045 azt jelenti, hogy a májusi napfénytartamnak minden 10

*órával való csökkenése a búza atermésátlagát 0,05 g—val növeli.

ba : —— 0,0418 azt jelenti, hogy a februári relativ nedvességnek lO%—kal

való növekedése, illetve csökkenése ,a búza termésátlagát O,42

g—val csökkenti, illetve növeli.

b4 : —- 0,02OO azt jelenti, hogy minden áprilisban lehullott 10 mm csapadék a termésátlagot 0,20 g-val csökkenti.

bő : —— 0, 0078 azt jelenti, hogy minden 10 mm novemberben lehullott csa—

padék a termésátlagot 0, 08 g--val csökkenti.

Az E(Y) képlet alapján a vizsgált 21 évben (1920— 40——ig) Pest megyében

a búza tényleges és számitott termésátlaga a következőképp alakult:

A BUZÁ TERMESEREDMENYÉNEK ELOBEJELZÉSE A 165

43 d),/[(f) . th' ⁴⁰

9 '*'—__ 9

, !

8 -———————————7 B

'- " X : ll

? '?

7 x A

6 6

5 5

s 4

B 5

2 2

4 4;

0 l 1 1 l c e ! x : I IA ! ; : l ; l l 1 O

! 1 1 1 l l l 1 ! l l I I I ! l l [_ !

192021 22 23 29 25 26 27 20 29 19303! de 33 54 55 56 57 as es 1940

A búza tény/eges -——-- A búza szám/[att

termésű/aga M termesát/aga

Nagyobbarányú eltérés 1920, 1921, 1922, 1923," 1927, 1929 és 1938

években mutatkozik. Ezekben az években olyan meteorológiai tényezők ját—'

azottak közre elég nagy súllyal a termés kialakításában, melyek a bemu- tatott számításuk alapját képező, egyelőre még mechanikus elhatárolásokorr

(a meteorológiai elemek havonkénti feldolgozása) kívül esnek. A tavaszi

hónapok meteorológiai elemeinek 5 napos (pentád) értékek alapján történő

feldolgozásával ezek az eltérések kiküszöbölhetővé válnak. Az őszi hónapok hasonló módon történő feldolgozásával feltételezhetően a számítás még tovább

fínomítható (őszi csapadékigényl).

A következőkben a pentád érték alapján végzett többszörös korreláció- számításnak csak az eredményeit közöljük. A számításba bevont elemek:

Y : Pest megye búza termésátlaga

X1 : talajhőmérséklet május 20—június 5.

5 , " léghőmérséklet majus 15—június 5.

Xa : relatív nedvesség április 1—25-ig.

X. : csapadék április 1—10-ig.

Xs : csapadék majus 11—25—ig.

Ezek a kiválasztott, rövidebb időközök alapján végzett számítások igen nagymértékben megjavították mind az egyszeres, mind a többszörös korre- lációszámítás eredményeit. (Lásd a 166. oldalon; a felső táblát.)

A rövidebb időközök eredményei alapján számított többszörös korreláció erőssége: R : O,893, a havi eredmények alapján közölt O,806—a.1 szemben.

Az Y érték valószínű szórása 7,01 %, a 9,23%7a1 szemben.

166 mm;?! gum

Rövidebb időköz alapján Naptár! hónap alapján , ,

Megnevezés Kapcsolat erőssége (R) Megnevexén Kapcsold eröuége (B)

Talajhőmérséklet Talaihőméraéklet

május 20—június 5. --0,569 :]: 0,100 május hó -——0,279 :1: 0.135

Léghárriérséklet Léghőméraéklel _

május lő—június 5. —-0,719 j; 0,07l május hó —O,620 :l: 0,090

Relatív nedvesség Relatív nedveaaág ,

április 1—25-ig -——O,655 d: 0,084 április hó —0,592 :]: 0,096

Csapadék Csapadék ) )

április l—lO-íg ———0,6l4 §: 0,09,2 április hó ——0,610 3: 0.092

május 11—25-ig 0,551 j; 0,103

május hó 0,290 :h 0,135

Az általános képlet: ,

E(Y) : 11,37 %— O,1090 X1 —-— O,4211X2 4— 0,0345 X3 — 0,0533 X4 %— 0,015O X;

Ennek alapján Pest megye tényleges és számított termésátlaga a. következő:

40 rlz/kó _-

g/ká- 40

9 9

? VL ,, M— ?

6 V , a,

5 * ' , ' *5

4 ,;

s

s 2

2

4

1

o192!) 21'^! 22^!' 2.7 24'^l '^l 25ⁱ' 23'^l 27 20'^l '^l 29198081'^l 'l '! 32l' 37).! 34-'l .75'l 36 a? 50'! 'I 'I 391930'I o

—-—--—— A búza szám/toll

, !ermésál/aga

Mint látható a rövidebb időközök alapján történt feldolgozás már lénye-

gesen pontosabb eredményt adott.

Az általános [E' (Y )] képlet segítségével, ha elegendő hosszúságú idősor

áll rendelkezésünkre, a számításba. bevont meteorológiai tényezők segít—

ségével jóval az aratás megindulása előtt'üúnius eleje) termésbecslést lehet végezni. Az 1920—40-ig terjedő idősor alapján a. meteorológiai tényszámok

alapján megállapítottuk Pest megye 1941. évi várható búza- termésátlagát.

A búza ternnésátlaga ((;/kh) Pest megvvben

számítás alapján] KSH. tényszám

A búza (én éges fermesá laga

Év

... ... pol 8,0 7,8

A BÚZA TERMÉSEREDMÉNYÉNEK ELOREJELZÉSE _ — 167

Az eltérés tehát nem számottevő. Még ez az eredmény is finomítható, ha az őszi hónapok feldolgozásának eredményeit is figyelembe vesszük.

A búza termésátlagának országos eredményei

Az eddigiekben az időjárási elemek és a búza termésátlaga alakulásának összefüggését; csak Pest megyére vizsgáltuk meg. Számításaink célja azonban nem egy megye termelésének megfigyelése, hanem az ország búza termelé—

sének vizsgálata. ;

Mint a bevezetőben említettük a. részletes megfigyelést azért végeztük Pest megyénél, mert Pest megye termésátlagának alakulása mutatta a leg-

szorosabb kapcsolatot a búza országos terméSátlagával. (R : O,9293 j;0,020).

Abból a meggondolásból kiindulva, hogy —- egyelőre —- ilyen szoros kap—

csolat esetén elégséges csak az illető megye adatait feldolgozni, a Pest megyére

— számítások útján megállapított évenkénti búza termésátlag eredményei és a tényleges búza termésátlag között egyszeres korrelációszámítás alapján

vetítettük ki az időjárás hatására kialakult termésátlagot országos szintre.

A kapcsolat erőssége —— a havi adatok alapján — ebben az esetben 1? : O,7943 i0,054 ami jelentéktelen mértékben tér el a meteorológiai té—

nyezők alapján Pest megyére megállapított búza termésátlag kapcsolati erősségétől (R : O,8057). Hasonló eredményt kapunk, ha a rövidebb időköz alapján számított korrelációs erősségeket hasonlítjuk össze (R : 057623:

330934 ; R : 03393). '

A kivetítés helyességét mutatja az értékeknek grafikonon történő ábrá-

s'zolása is, mely majdnem teljes mértékben hasonló ahhoz, amit az előző gra-

fikonon már közöltünk; - '

A BÚZA ORSZÁGOS TERMÉSÁTLAGA (1920—1940-10)

a) Havi meteorológiai adatok alapján

WM 9/405—

mi

/ !

A O onna—Pmmvmmő

lllllli'l'

[x_g' !Illlllll!

( e ! l 1 ! l l : ! I I I

021 22 23 2—3 26" 26 27 28 2979303132 33 31; 35 35 37 35 831940

A búza [lán leges ————— ll búza szám/tafi ter/77853 Égő termését/aga

genmmcm'muom l'ű

168'

ket mozgóátlag segitségével ábrázoljuk.

PINTÉB MSZH)

b) Rövidebb időközők meteorológiai adatai alapján

40 _;7/k/7 g/Ifh— 40

9 9

8 8

7 '7

6 6

s 5

4 L'—

3 3

2 2

4 4

o ; l ; l : I V ( l l ! l . l l l l l l ; 0

1920 2! 22 25 24 25 es 27 25 zgfggosf sz 53 34 35 35 3? 38 59 1.440 ----—---A búza tény,/eyes

termeset/aga

....———-—A búza szám/fott termését/aga

— Az 1941. évre a meteorológiai tényszámok alapján számítás útján meg——

állapított és a tényleges búzatermésátlag egyaránt 8,1-Kg.

Az előzőeknél sokkal kiegyenlítettebb vonalat nyerünk, ha az eredménye—

? búza országos termésáílagának alakulása hároméves mozgóátlag alapján. IMO—1940!

40 —g//f/z

9/k/7— 40

s 9

a a , f' e

7 7

6 e

5 5

A 14-

3 5

2 §

2

4 , 4

o::a::::::::::::::::o

192021 ez zs 24 25 es 2? za 2919303132 33 34 35 56 3? aa 391940 A gáz.; át;/;; eges —-—-- A búza számítot!

armes-a bye íermesádyya

Meg kell jegyezni, hogy az ilyen irányú további számítások aőják meg a lehetőséget a szántóföldi növénytermelés termékenységének, termelési szín-—

vonalváltozás mérésének vizsgálatára. Ezen keresztül a későbbiek folyamán

.

A BÚZA TERMESEREDMÉNYENEK EDOREJELZESE — . 169,

lehetőség nyílik a termelékenység megfigyelésére is. Mint a grafikonból meg-

állapítható a vizsgált 21 évben a búza országos termésátlagát az időjárás alakította ki. Egyes tényezők (pl. műtrágyázás stb.) az egyes években igen kis mértékben befolyásolhatták a termésátlagot, azonban ez a vizsgált idő- szakban nem számottevő.

Következtetés: Az előzőekben ismertetett vizsgálat nagy valószinűséggel enged következtetni arra, hogy a meteorológiai tényezők alapján igen meg- közelítő pontosságú termésbecslést lehet végezni. Ha aszámítások eredményét ; bizonyos -— főleg az elemi károkra vonatkozó —— szubjektív becslésekkel

egészítjük ki, akkor a kapott eredmény teljesen pontosnak mondható. Mivel a termésátlagok alakulását az időjárás és az agrotechnika dönti el, az ismer- tetett számítási módszer egyúttal megteremti a lehetőségét annak, hogy a szántóföldi növénytermelés termékenységében és termelési színvonalában ' bekövetkezett változásokat is lemérjük. Az ismertetett. számítási módszer

minden növényre (gyümölcs, szőlő, kerti növények) megállapítható.

A továbbiak folyamán szükséges az ismertetett módszert a felszabadulás utáni időkre is kiterjeszteni, természetesen olyan tényezőket is figyelembe—

véve, melyek kihatnak a termésátlagok alakulására, de vagy a két világháború közötti időben még nem nagy súllyal szerepeltek, vagy pedig a számításokhoz az adatok nem álltak rendelkezésünkre megfelelő mértékben (gépesítés,

talajerőutánpótlás stb., mint függetlenváltozók bevonása számításainkba).

Szükséges részletesebb vizsgálat tárgyává tenni a számításoknál jelent-

kező —— látszólag a meteorológiai ,,mim'mum" törvényszerűséggel ellenkező

—-— sajátosságokat is. Ez a későbbi kutatás feladata. — '

Összefoglalás: 1920—1940—ig terjedő időszakban a búza termésátlagának összefüggését vizsgáltuk a meteorológiai tényezőkkel. A vizsgálat eredménye

azt mutatta, hogy a meteorológiai tényezők határozták meg döntő mértékben a búza termésátlagát. Ezen tényezők segítségével a várható termésátlag

j;7,01 %-os valószinű hibával állapítható meg.

A számítás tovább finomítható: . .

1. a' meteorológiai elemek rövidebb időközre történő feldolgozásával

(őszi hónapok-),

2. több független változónak (X) számításainkba történő bevonásával,

3. egyes szubjektív becslések (elemi károk) eredményeinek figyelembe—

vételével. ' _ ,

Az ismertetett módszer előnyösen alkalmazható évközben, mert az egyes

számításba bevont időszak végén a meteorológiai tényszámok alapján már

termésbecslés végezhető. Végleges becslés június elején adható. A meteoroló—

giai távprognózis fejlődésével ez a lehetőség egyre inkább bővül.

A bemutatott vizsgálati módszer más növényekre is alkalmazható, ha

ismerjük az alkalmazott agrotechnikai eljárásokat (kapásoknál például a

kapálások száma, időpontja stb.) Az előzőekben bemutatott megfigyelés

lehetőséget nyújt a növénytermelés termékenységében és termelési színvo—

nalában bekövetkezett változások megállapítására és mérésére is.

íFontosabb irodalom :

Berényi Dénesdr. : A kukorica. termelése és összefüggése az időjárással. (Debrecen 1945.) Berényi Dénes dr. : A burgonya termelése és összefüggése az időjárással. (Debrecen 1942.) Bagárdi János: Korrelációszámítás és alkalmazása a hidrológiában (Akadémia Kiadó

1952.) '

Kreybig Lajos: Az ag'otechnika tényezői és irányelveilAkadémia Kiadó 1953.) Noszatovszkij: A búza (Mezőgazdasági Kiadó 1951.) -