A szeszfogyasztás és az iszákosság

8, szám —— 420 —- 1943 A különbség - Európával szemben az,

hogynincs egyenes vonalú, legfeljebb a há—

borús években átmenetileg visszaeső, emel—

ked-és,— de azért az utolsó két. békés évtized (1894—1913) arányszáma határozottan és számottevően magasabb, mint az előző száz esztendő bármelyik adatta. Az évi maximum 1805-are esik (341), a minimum 1815- ne (46). Valamelyest szerepelhet itt a módszer kezdetl-eg—es volna.

Nincs szabály kivétel nélkül! Akarjuk és reméljük, hogy javulás álljon be a rette- netesen emelkedő számoszlopoknl-ál. Szeret- nők a kimutatott 6.114 esetet erősen leszo- rítani. Csak egészen szórványosan vannak esetek, amikor az öngyilkosság a legtisz- teltebb hőstetstu Gondoljunk csak a római Brutusra, a svájci Winflneliried-re, a magyar

Dugovits Tituszra, gr. .Széch'enyi Istvánra.

Elég hosszú sorból tagadtuk ki e neveket.

*

E tanulmálnuyomban az 1941. évi népÁ

számlálás munkában lévő előzetes és ideig—

lenes eredményeiből sok nélkülözhetetlen adatot használtam fel a rengeteg viszony- szám kiszámításánál -

Bizonyos adatok még így sem áll- tak a számítások elvégzésekor rendelke—

zésre. Egyes adatcsopontoknrál pedig csak megközelítő anányszáunokat lehetett kimun—

kálni. A szociálstatitsztikai .mon-ografus majd az 1942. és 1943. évek eredményeiből itt-ott pontosabb és fokozottan érdekes: ada—tokat fog kiböngészlhetrn—i.

Kovács Norbert dr.

A szeszfogyasztás és az íszákosság.')

La consommation de boissons alcooligues et Pivrognerie?)

Résumé. Sur la consommation de boissons alcooligues et ltivrognerie (et Fej/et de celle-ci pour la santé, la moralite' et la criminalite'), la Statis—

tigue oificielle hongroise a les statistigues suivan- tes: celles de la production et du commerce ezté- rieur (nécessaires pour calculer la consommation);

celles des malades, des caisses de secours aux malades, de la mortalité, des causes de décés, des asiles d'aliénés, des accidents, des suicides .et des crimes et délits (gui nous informent des effets de la consommation en guestíon).

En Hongrie, ou on boít bien plus de vin gue de biére, la consommation moyenne brute du vin variait, ces derniers temps, entre 14 et 50 litres par an et par babítant, et elle représentait de 1923—24 á 1925—26, 33'5 lítres. Les vins hongrois contenant en moyenne 10% d'alcool, la consommation des boissons alcooligues était, ces derniers temps, en alcool absolu, de 3'4 litres par an et par habitant, représentant pour la population de plus de 14 ans, 4'7 litres et pour celle de plus de 18 ans, 5'1 lítres.

En comparant ces moyennes avec celles d'autre- fois, on voit gue la consommation du vin a aug- mente' en Hongrie. —— Ces derniers temps, la con- sommation moyenne de biére y représentait, par an et par liabitant, environ 6 litre's (en alcool absolu, 0'3 litre), et elle augmentait bien moins gue

1) Az Országos Magyar Alkoholellenes Egyesü- letben (0. M. A.E.) 1942. okt. 22—én tartott felolva- sás nyomán. —— D,aprés une conférence iaite par l'auteur, le 22 octobre 1942, a la Société générale hongroise contre l'alcoolisme

celle de vin, — Ouant á la consommation d'eau—

de—Uie, elle était ces derniers temps en Hongrie (en alcool absolu) de 0'2 a 0'6 lítre par an et par liabitant.

Diaprés une statistigue internationale, c'est en France gu'on consomme le plus de boissons alcooli—

gues (en alcool absolu, 17'6 litres par habitant et par an), et c'est FEspagne gui tient, sous ce rap- port, la deuxiéme place (15'8jlitres). — Pour la consommation de vin, la France occupe le premier rang, et Pltalie le deuxiéme (c'est pendant les grandes chaleurs gu'on boit beaucoup de vin en Italic, et les vins y ont une grande teneur dialcool).——- La consommation de la bie're est la plus forte en Angleterre, ainsi gue dans guelgues petits pays du Nord-Guest européen; et clest llAllemagne oni tient d cet égard la deuxiéme place. —— Pour la consom—

mation d'eau-de—vie, c'est la Suisse gui occupe (e premier rang.

Afin de se rendre compte des effets de I'habi- lude de boire, on peut comparer, pour les classes de la population oil cette habitude fait le plus de mal (surtout au foie, au coeur, aux poumons et au cerveau), la mortalité á la mortalite' moyenne. —— ' En Hongrie, Findice de la mortalilé spécifigue des hommes de 30 d 59 ans, rapporté á celui*) des iemmes de méme áge, varie, d'une facon surprn-

*) En culculant ces indices spécifigues, on a laissé de cóte' les circonstunces — conditions atmosphéríaues, épide'mies, etc. — gui se faisaient sentir che: les deux sexes.

8. szám

nante, parallelement aux moyennes brutes annuelles de la's'consommation de vin, laguelle depend du résultat des vendanges. Le coefficient de corré- lation, calculé pour la Hongrie, est.- r : —l— 0'71 j;

0'09; et, par rapport a la mortalite' attribuée iz l'ivrognerie: r : %— 0'91 i 0'05. — Ces propor- tions-lá sont les plus fortes dans les pays oii la consommation moyenne, par habitant, des boissons alcooligues est la plus élevée; cela ressort des comparaisons internationales faites sur les causes de déces dues d llalcoolisme. On peut prouver gue dans les professions ou on s*occupe de servir des boissons alcooligues (patrons et garcons de restaurants, etc.), Ia mortalite' de'passe la morta- lité moyenne de toutes les autres professions in- dustrielles. — Sur le mal fait par l'intempe'rance á la santé d'ouvriers assurés, on a plusieurs statis- tigues, faites dlaprés les chiffres des caisses de .secours aux malades. —— Selon une nouvelle sta- tistigue hongroise des tumeurs, plus des s[5 des malades en guestion (67'8%) avaient un cancer,dú d llintempérance, de l'appareil digestif (et surtout de l'estomac), tandis gue ehez les femmes, on nla pas constaté de cancer attribué a la boisson (parmi ces derniéres, les cas les plus fréguents étaient les tumeurs des organes sexuels ou de llestomac). Et il est curieua: gue P,,anamnésis" alcooligue était moins fréguent parmi les hommes pour lesguels on a constaté des cancers attaguant des organes autres gue ceux gue nous avons indigués tout d liheure.

En Hongrie, la mortalite' par maladies du foie odues á lialcoolisme e'tait ehez les hommes, en 1938, de 4 d 5 pour 1 million d'habitants; et (d'aprés les chiffres de 1939), cette proportion n'était gue de 0'5 ehez les femmes.

En ce gui concerne l'effet de l'alcoolisme sur le cerveau, on est renseigne', entre autres, par les .statístigues des accidents arrivés :) des individus ivres; par celles des maladies mentales attribuées vd Pintempérance; par celles des suicides commis en état dlivresse, et par celles des crimes ou délits .commis par des gens pris de boisson. — En Hon—

;grie, d'aprés les chiffres de ces derniéres années, 5 a 7% des accidents mortels étaient arrivés Jr des individus ivres. Chez les hommes, la pro- ,portion dépassaii guelguefois 8%; chez les femmes, elle était á peine de 1%. —— Parmi les malades des asiles d'aliénés de Hongrie, 4 d 5% souffraient -de maux attribués () l'alcoolisme (paralysie alcooli-

;gue, delirium tremens, symptómes appelés du nom

de Korsalcow, certaines schizophre'nies). — La proportion des suicides commis par des gens ivres ve'tait ces derniers temps, en Hongrie, presgue de ,3%, représentant prés de 5% chez les hommes, et '0'5% seulement chez les femmes. — D'apres les statistigues hongroises de la criminalité, les 7/10 des (ondamnés ont avoaé avoir bu fréguemment, 1/20

——421— 1943

des crimes et délits pouvaient étre attribués direc- tement á l'ivrognerie (la proportion était plus grande ehez les récidivistes, tandis gue chez les mineurs

condamnés, elle réprésentait moins de 1/:o). —— Dans la criminalite', Ie nombre des cas imputés á la boisson a diminué ces derniers temps en Hongrie chez les mineurs; et cela tenaít en partie á une loi récente, iaite pour intendire de servir d de:

rnineurs des boissons alcooligues dans les établis- sements publics, —— Les crimes et de'lits attribue's a l'intempe'rance sont particulierement fre'guents en Hongrie en ce gui concerne les'cas de voies de fait, de violation de domicile, dioutrage a la pudeur, de délits contre les autorités ou les agents de celles-ci, c'est—á-dire, les cas de violence spécialement masculins.

En Hongrie, parmi les condamnés pour crimes ou délits attribue's directement a ,la boisson, le maximum était constate' en 1938 parmi les individus condamnés pour brigandage: pour 19'1 % dlentre-cux, on pouvait e'tablir un rapport direct entre le crime commis et la boisson. Tandis gu'en 1939 et 1940, le maximum étaít parmi les individus condamnés pour délits contre les autorités ou les agents de celles—ci: le pourcen- tage des délits attribués á l'effet de llalcool repré—

sentait alors parmi ces condamnés—Iá I8'7%, res- pcctivement 21'4% (entre les récidivistes, il était toutes les anne'es dienviron 23%). — On voit encore, par les statistigues hongroises, gue parmi les femmes condamne'es, clest parmi les voleuses gulil y avait le plus d'ivrognesses.

.:

Az alkoholkérdés szociális, gazdasági és kulturális vonatkozásban a modern társada—

lom egyik fontos problémája. Aki a társada—

lom betegségeit vizsgálja, az lépten-nyomon szemben találja magát az alkoholkérdéssel, amelyet a szokványos ivás egészségügyi és erkölcsi kárai révén, a gümőkór és a szifi—

lisz után, harmadik nagy néphetegségként

is szokás emlegetni! ,

Az alkoholizmus elterjedtségének és to—

vábbi terjedésének többféle oka van. A szesz- ivás maga ősrégi szokás, mely az alkohol- nak hangulatkeltő, gomdűző, leuphoriás ha- tásán és azon a sajátságán alapszik, hogy az éhség, fáradtság és szomjúság érzetét befolyásolni'tudja. Nagy szociális jelentő—

sége abban rejlik, hogy a mértéken- túli szeszivás megszünteti a morális gát- lásokat, amelyek cselekvéseinket máskor szabályozni szokták. A szesszel átitatott agysejtű egyén öntelt, erkölcsi tekintete- ket cselekvésben gyakran mellőz, hajla- mos bűnözésekre. Az alkohol fokozza a libidót s könnyelművé teszi a nemi

8. szám

objektumok illegválasztásában. Az ítélőké- pesség csökken, ittas állapotban gyakoriak a balesetek és részegen Öngyilkosságok is történnek. Az alkohol hatásai után vágyódó egyén idővel az alkohol rabjává válik s az ital végül az egyéniség teljes megváltozásá- hoz, testi, erkölcsi és lelki leziilléshez vezet.

A korbonctan tárja fel az alkoholista bonco- lásakor a megnagyobbodott s azután sorvadt májat, a szívtágulást, a vesesclerosist, az érbeli, az agybeli s számos egyéb szervbeli elváltozásokat. Szinte el sem hiszi a nem or- vos laikus, hogy mindennapi italunk ——— kü- lönösen a túlzások révén—— a szervezetben milyen rombolást okoz.

A széles körben elterjedt szeszivás e sok—

irányú, nagy jelentőségére s különösen a vele való visszaélés vázolt egészségügyi. er—

kölcsi és egyéb káraira tekintettel az orszá—

gos statisztika e kérdésre vonatkozólag rég- óta sokféle, adatgyűjtéssel rendelkezik. Ezek az országos adatgyűjtések két irányúak: l.

egyrészt a rendelkezésre álló készletek meg- határozására törekszenek. amihez a termelés és a külkereskedelem adatgyűjtésének egybe—

vetése útján jutunk. Ebből ágazik azután a fogyasztási átlagok meghatározása, ami a készleteknek a lélekszámmal vagy annak egyes részével való egybevetéséből szárma—

zik. 2. Másrészt az adatgyűjtések az említett különböző egészségügyi és erkölcsi károk megállapítására törekszenek és igyekeznek az attól leginkább szenvedő néprétegeket is felkutatni. Ez utóbbi csoportba tartoznak a különböző betegségi, betegpénztz'iri. halandó- sági és haláloki statisztikák. azután az elme- gyógyintézetek. a balesetek. az öngyilkosok és a bűnügyek adatfelvételeinek vonatkozó eredményei.

Magyarország borivó népénél a bor- fogyasztás kiszámítása fontos. A bornál a termelésre vonatkozólag a szőlőterületi és szüreti statisztika adja meg évenkint a must és bortermést talajféleségek (immunis és nem immunis talajon termelt szőlőt és borfelesé—

gek szerint is részletezve. lÉzt kell a ki— és bevitelben szereplő bormennyiségek különb- ségével egybevetni s azután az így kiszámí- tott országos eredményt a lélekszámboz. he—

lyes-el_)l)en a serdületlen ll éven aluli gyer, mekréteg. avagy a nyilvá-nos helyen való szeszesitali kiszolgálásban nem részesülő 18 éven aluli fiatalok levonásával fennmaradó lélekszámhoz viszonyítani, liz a számítás

! azt eredményezi. hogy hazánkban a termés 1wminősége és a borárak szerint váltakozőmn az egy—egy főre eső borfo—gyasztás évi állaga

1943

%m és 50 liter között váltakozik, amit az

jegyes évek között a tárolás, a többéves átla- igok számításának tanusága szerint, csak 33'5 literre egyenlít ki. Hazánk borainak át—

lag 1t)%—os szesztartalmával számolva, ez

abszolút alkoholban évenkint és tejenkint 34 litert jelent. A gyermekréteg leszámításá—

val az átlag — csak a 14 évet meghaladott személyekre — 4'7 literre, a 18 éven alulia—

kat számítva le pedig 51 literre növekszik.

Mai borfogyasztási átlagainkat a fogyasz—

tási statisztika régebbi eredményeivel vetve egybe tl. az 1. táblázatot és az ]. grafikont) azt látjuk. hogy a trianoni területen fejlödés alig észlelhető. A terméseredmények az idő- járási viszonyok szerint húsz esztendőn át hasonló határok között váltakoznak, megfe—

lelően a szőlőlétesítés korlátozásának. Ma szőlő telepítéséhez ugyanis hatósági enge—

dély szükséges, a régi szőlőbirtokok érde—

keinek védelme végett. A történeti terület szölötelepei ugyanis nagyrészt a trianoni országrészen maradtak s így (1 borellátásí átlagok (( yyásms emlékezetű trianoni béke után, a csonka területen — a történeti terü- letre szz'miíthatókhoz kepest ,,,_ hirtelen emelkedést mutattak. de azóta most már csak csekély fejlt'idésrt'il szólhatunk. 1913- ban népünk fejenkénti átlagos bort'ogyasz—

tása még csak 12'7 liter volt. A XX. szá—

zadnak az első világháborút megelőző sza—

kaszában az évi fogyasztási átlagok 10 és 20 liter között váltakoztak és csak a kivé—

teles termésű l908—ban emelkedtek 35 literre.

—— de a ma észlelhető 42 litert sohasem érték el. A XlX. század Végén az 1897/98.

1. A tejenkínti átlagos szeszfogyasztás hazánk- ban 1928/29-től 1938/39-íg.

Variations de la consommation mag/enne d'alcool par habitant en Hongrie de 1928—29 21 1938—39.

Fejenkimi _ Consommaiíon moyemie par habítant en ce gui concerng

.. W VM 7 , " ! _7 " [összes szesz kv bor § sör : Palmlta ; loutcs les Annees le win T la bün l ma—de- ; boissons (11-

l t me l, cooligues 'Wiíá'íáügíóiut alkr—iliolbainliterekhen

en alcaol absolu, lítres

, l * '

1928/29 . 2'99 0'35 0'91 4'25

1929/30 . 230 026 105 3'61

1930/31 . 886 018 0'57 4'61

1981/32 . 382 010 019 411

1932/83 . 343 009 019 371

1933/34 , 990 009 (tő? S'Bl

1934/35 . 24]. (NO 0'31 292

1935/36 , 268 012 030 3'10

1036/37 . 4'17 O'lít 0'43 4'73

1937/38 , 4'06 (HG

1938/39 _ 8'04 0'24

8. Szám '— 423 —— 1943

és 1898/99. években pedig

9 literes átlagok is voltak. !. A szeszes HALOK FDGYASZTÁSÁNAKÁTLAGAI NAZÁNKBMI

Ezek szerint egykor a tör- cousommonmovsuutofeosssousncoououesm HONGRIE

5 liter

téneti területen a borfo- gyasztás intezívebben emel—

kedett, ma már csak ke-

! Iitres '5

_— Bor—Vin

—————— Sür -- Bíéra o-——o—o Pálinka —- Eau-da-vie

vésse. Végeredményben a—

zonban borivó népünknél a

a !

borfogyasztás terjedésétől

szólhatunk; a borfogyasztás 3 határozottan 'és állandóa

emelkedik. '

A másik két alkoholos

főitalféleségnél, a sörnél és 2

pálinkánál a fogyasztás ily

terjedéséről nincs szó. Az A A

átlagok kiszámításának me- 4 _o// Y X 4

nete e szeszes italt'ajtáknál A M

is olyképen halad, mint azt " *x_—-""*"—___*_—-___ "(i-——' a bornál ismertettük. A sör- 0 glalslzlra 3'5'3 3'3 ;.g-rg ; % glglglg' 0

termelésrőla gyáripari ter- §t£l§l§l§ §l§l§l§l§ § gl§ § § §t§i§ §

:: m a C! ' 53 a d'! a, 6! C! a e: a, ,! 8: 53 el G'! a!

melési statisztika (IX. rész. ._._.F—v-w—F—Fv—F—P'uFv—u—c—c—

! S! 31 1943

Élelmezési és élvezeti cik-

kek gyártása 105. pont. Sör—

és malátagyártás) ad évről évre adatokat.

Ennek eredményét egybevetve a sörkivitel és behozatal mérlegével az országos sörfo- gyasztás fejenkénti átlaga 6 liter, de volt több is) 1926/27-ben pl. 8'15 l és 1928/29—

ben is 700 l. Mélypontján a fogyasztás

1932/34-ben a gazdaságú világválság idején

állott, átlagosan 1'87 literrel, azóta némikép újból erősödik, A történeti területen az első világháború előtt 15 sőt 16 l fejenkénti átla—

goktől évről-évre a fogyasztás ma is messze ,

' elmarad.

Minthogy az első világháború után a leg—

erősebb pálinkaívó nemzetiségek: a hegyvi—

déken lakó tótok, rutének és oláhok szakad- tak el tőlünk, az e háborút megelőző békés évek történeti területbeli adataihoz viszo- nyitva, a trianoni területen a pálinkafogyasz- tás úgy abszolút mennyiségben, mint a lélek- számhoz viszonyítva is jelentékenyen csök- kent. Újabban a fogyasztás—, úgy látszik is- mét emelkedik, a felszökött borárak miatt is. 1937 óta a pénzügyigazgatóság nem közli az adatokat. A legutóbbi évtizedben a pá- linkafogyasztást abszolút alkoholra átszá—

mítva, a fejenkénti országos átlag évente 0'2—0'6 ] között váltakozott.

A szeszfogyasztás átlagainak nemzetközi összehasonlítása —— l. a 2. táblázatot és a II. grafikont —— azt mutatja, hogy a fogyasz- tásban Európa déli részeinek lakossága jár

K.M.IISI!"!

elől. A maximum Francia— és Spanyolország- ban jelentkezik (évi 176, ill. 15'8 liter abszo- lút alkohollal fejenkint). A 14 éven felüli férfinépességhez viszonyítva a fogyasztás a gyermekekben szegény Franciaországban 35'2 litert, Spanyolországban pedig 34'9 li- tert jelent. Utánuk Olaszország sorakozik.

Legkevesebbet fogyasztott az Északamerikai

Egyesült Államok és Island (O'? és 06 1), az első a p'rohibitio idején. Hazánk a két sztél- sőség között a középhelyen áll, a minimum—

hoz közelebb (5'7 l).

Italféleségenkint részletezett nemzetközi összehasonlításnál a nemzetek sorrendje némikép más, amint azt ugyancsak a 2. táb- lázat szemlélteti. A borfogyasztásban Fran—

cia- (143'2 ]) és Olaszország (96'6) halad az élen; utánuk Spanyolország sorakozik.

Mind délvidéki, magas alkoholtartalmú bo- rokat termő országok. A sörfogyasztásnál más a sorrend: itt a csak némely északnyu- gateurópai kisállamtól és Angliától megelő- zött Németország átlaga magas. Pálinka—

fogyasztásban Svájc halad az élen (l. a III.

grafikont) .

A szeszfogyasztásnak egészségügyi kárá—

val foglalkozó statisztikákra akarva először áttérni, természetesen ki kell emelnünk, hogy ezek az átlagok nem jelentik a valóságot, s a szeszfogyasztás úgy a területileg, mint idő—

belileg; de a legkülönbözőbb demografiai és

28

58, szám

—42'4__-

ABSZULUT ALKOHOLBAN

II. A SZESZFOGYASZTÁSI ÁTLAGUK NEMZETKÖZI ÖSSZEHASDNUTÁSA

BONSOMMATION MOYENNE DE BOISSONS ALCOOLlOUES EN PLUSlEURS PAYS, EN ALGOOL ABSOLU

lothym alkatú, kedélyes ember (a törzsasztalok tag-

jai), a labilis kedélyhan- gulatú nervosus vagy pas—

siv, természetű ember (a

titres 20 20 liter

§ Bor -— Vin

45-

///// ',Ó/f/ffÁX

Sör —- Biéra

dipsomaniás) és ' végül az emberek ; egymáshoz való viszonyának lelki betegsé-

gében rendszerint többé- kevésbbé szenvedő schizo—

phrén típusú psychopatha, aki már fiatal korában al- koholista és bűnöző lesz.

Az alkoholizmusnak az al- sóbb néprétegek, munká- sok, stb. között való feltűnő elterjedtségében szerepe van annak is, hogy ezek a szeszt stimuláló; erőtadó anyagnak tartják. Az alko—

45

Eau—de —vie

40-

N/ X;íf/l

NN xxx

'lO , ,

hol káros hatasat a mun- kások körében az étkezés rovására szeszre elköltött

pénz, s ennekfolytán a kellő élelem hiányában éhező családban történő szeszivás fokozza. Károsan emeli he—

Xx lyenkint a fogyasztást az

alkoholérdekeltsé'g propa- gandája is.

Területi részletezésben, tal*

// füg

X

_% ^{i x}

a város és a vidék szembe—

állításával, valamint a tör- vényhatóságok adatainak

xxx xxx

^{X X}

...

Nagybrltannia—-Grande-Bretagne-- Cseh—Szlovákia--Tchéco-Slovanuie EgyesültÁllamok—Etats-Unis Svédország..Suöde.........

Franciaország—France----..- Spanyolország__Espagne...... Olaszország_Italia.......... Svájc—Suisse............. Belgium-—Belgíaue-......... unmnonszla—noname...,. Ausztria——Autrlche----.----

vizsgálatával mutat ki fo—

gyasztási különbségeket az.

országos statisztika. Ismere—

tes az egykori népjóléti minisztérium adatgyüjtése alapján, hogy a városi nép szeszfogyasztási átlagai ma- gasabbak, mint a falusiakéi.

A borfogyasztás terén a" vá—

Nématalfölá—Pays—Bus-----.. Dánia—Danemark-- Németország—Allemagne--'-.-

u.a.szms

egyéb szempontok szerint megkülönbözte- tett néprétegekben sem egyenletes. A szesz—

fogyasztás nagy elterjedését tekintve meg- van az átlagok számításának értelme, de al- koholkárosodások egyeseknél éppen a tartós fogyasztás, a szokványos ivás révén fejlődnek ki. Az alkohol rabjává lett egyén nem tud az ivástól szabadulni, ami szervezetének egészségét aláássa-, s az egyéniség megváli- tozásához, s végül testi, erkölcsi és lelki le- 'zülléshez vezet. A sajátságos alkattípusok közül könnyen válik alkoholistává a cyk—

rosok között Szeged, és Baja vezet, a pálinkafo-

—gyasztás terén ellenben Miskolc. A gyógy- intézeti statisztika kül—önösen a városokból beszállított betegeknél találta a májcirrhosis arányát nagynak. Egyes vidékeken a szesz- fogyasztás általános terjedéséért a rossz ivó- vizet szokták okolni, amit az 0. K. I. kút—

fúrásai s a zöldkeresztes egészségügyi tevé- kenység iparkodik ellensúlyozni.

A fogyasztásnak a szeszfogyasztási átla—

goktól időben mutatkozó eltérései évenkint,

hónaponkint és naponkint való részletezés- ben is jelentkeznek. Évenkint a már ismerte-

R. itd! St.1943

!. 8, szám

***-4251", _ ;943

2. A szeszfogyasztás átlagaínak nemzetközi összehasonlitása.

Comparaison concernant la consommation mag/enne d'alcool, pour divers pays.

tett terméseredménybeli eltérések főleg a bornál vezetnek különbségekre, de ehhez az árak alakulása is hozzájárul, főleg a bor- áraké. A hónapok közül a nyáriak, a napok közül a szombat tűnik ki az átlagosnál ma- gasabb italfogyasztással. Hétfőn azután

emelkedik a baleseti arány. ,

Nem és kor szerint való részletezésben a 30—59 éves férfiak szeszfogyasztása tűnik ki. Persze ebben is vannak évi ingadozások.

Ha sok must termetrbs ha olcsó a bor, az ily"

korú férfiak megbetegedési és halálozási

arányai emelkednek. Általános, minden be- tegségfélére kiterjedő megbetegedési statisz- tikánk nincs, csak halálozási. Ez utóbbiból a 30—59 éves férfiakra vonatkozó, speci- ficus, a nőke'hez viszonyított férfihalandó- sági arányokat állítjuk párhuzamba a fejen- kint való borfogyasztással. Ezt tárja elénk a 3. táblázat és a IV. grafikon. Azon körűl- )me'nyek hatása, (időjárás, járványok, stb. ), amelyek mindkét nem halandóságára ha- lással vannak, ily viszonyításban kiesik,

Fejenkínti fogyasztás abszolut alkoholban, literekben Consommation par habilani, en alcool absolu et litres

, az egész népességre a 14—15 éven felüli férfi népességre

Orszag — Pays dans la population enliérc dans la pozátlgímfu $$$?" d; plus

szesz sör bor összesen szesz sör ! bor összesen

alcool bien vín en tout alcool btére om en tout

Volt Ausztria — Ancienne

Autriche . . . 1'7 1'6 2'5 5'8 31 30 4'6 10'7

Belgium —— Belgigue .' . 11 72 0'6 9'0 2'9 145 13 186

Bulgária —— Bulgarie . . . . . 0'6 0'1 1'9 2'6 13 02 40 5 5

Volt Cseh—Szlovákia —— Ancienne

Téhéco—Slovaguie 23 I'!) 03 45 4'6 3'8 0'6 9'0

Danzig —— Dantzig 2'4 0'7 07 34 47 14 D'? 68

Dánia —— Danemarlc . . . 0'6 2'1 02 29 12 43 0'5 6'0

Észtország _— Estonie . . . . 36 01 — 37 70 03 —— 73

Franciaország — France . . . 23 10 143 176 46 21 28'5 35'2

Izland —- Islande . * . . 0'4 0'1 0'1 0'6 0'9 0'1 01 11

Volt Jugoszlávia —— Ancienne

Yougoslavie . . . . . 0'2 0'2 0'8 1'2 0'3 0'5 1'8 2'6

, Magyarország— Hongrie . (H) 02 47 5"? 18 0'5 9'3 11'6

Nagy-Britannia —— Grande—

Bretagne . . . . . . 1'1 4'9 0'2 6'2 22 97 08 124

Németalföld —— Pays—Bos . 1-9 0'9 02 30 40 l'!) 0'4 62

Németország —— Allemagne 1-3 1-1 04 2-7 2-4 2-1 0-8 5-3

Norvégia ——-.Norvége 0-1 12 04 20 08 25 08 4'0

'OIHSZOI'SZág —— Italie 11 01 126 138 23 03 257 283

Románia —— Roumanie 06 01 0-7 14 1-1 1'2 0'5 2'8

Spanyolország —— Espagne 30 01 12'6 15'8 6'6 0'1 28'1 34'9

Svajc —— Suisse . . 3'8 1'2 7'0 11'9 73 23 132 228

Svédország —— Suede 2'1 0'8 0'1 3'0 4'2 16 02 5'9

Amerikai Egyesült Államok ——

Etats-Unis . . . . 05 O'] 01 O'? — — —— —

Argentina —— Argentíne 2'8 0'7 77 112 — -— —— 220

Ausztrália ———- Australie 0'9 25 05) 43 19 4'9 18 86

Chile —— Chili . 0'4 06 92 101 08 1'3 20'1 22'1

Japán — lapon D'] 01 38 39 ' 01 02 7'9i 8'1

Kanada —— Canada . . 14 09 0'1 24 2"? 1'7 02 4"?

Mexikó —— Mexigue . . . . . 06 02 (09 1'7 —— -— — ——

Új-Zéland -— Nouvelle-Zélande . 1'3 2'3 01

csak azoké marad , fenn, amelyek ilynemű' halandósága közötti különbségek okai. Ezek között pedig első helyen áll a férfiak szesz- fogyasztása, széles rétegeik ,,szokványos ivása". Németalföldön, Dániában, Svájcban és számos más államban lehet hasonló pár- huzamot találni, amint .azt Bandell) Prin—

zingz) és számosan mások hasonló számítá- sokkal igazolták. A számítható korrelációs koefficiensek ——,— az illető államra számí!—

ható szeszivás fejenkint való átlaga és a 30—59 éves férfiak viszonyított halandósá—

gának számsora között — nagyfokú pozi- tív korrelációt [mutatnak. Ezekből közöl gyűjteményt a 4. táblázat. E magasfokú

1) L. Bandel R.: 1. ,,Alkoholismus und Sterb—

lichkeit im Lichte der Bevölkerungstatistik" (Ber- lin, 1935) 311. l. —- 2. ,,Die specifische Manner- sterblichkeit als Maasstab der Alkoholsterblichkeit

etc." (Lipcse, 1930.) *

2) L. Ptinzing F.: Handbuch der medizinischen Statistik (Jena, 1930) III. rész. 8. §. Die Trunk- sucht 322. és köv. lap.

e 28*

8. szám — 426 — 1943

NEMZHKÚZI ÖSSZEHASDNUTÁS

BOR — VIN SÖR — BIERE

MI. AZ EGYES SZESZESlTALFÉLESÉBEK FEJENKÉNTI FOGYASZTÁSI

CONSWMAHON DE BOlSSONS ALCOOLIOUES PAR MABlTANl. EN PLUSlEURS PAYS

PALINKA - EAU-DE-VlE

Meg kell azonban je- gyeznem, hogy semmi sincs nagyobb ártalmára" a tár—

gyilagos, tudományos mun—

" — kának, mint az, ha valaki

15 "2

'no— 14

előítéletekkel fog hozzá (!

bizonyításhoz. Éppen az

azo—

alkohol hatásainak kutatá—

sainál látjuk azonban e té—

44-

ren a legtöbb következet—

lenséget. Az egyik oldalon

400—

90— .?

so—-—- 70-

so———

so—-—

Ao——-—

30— — — J?

zo-————

Uuia

Belgluul._mum-

azt akarják bizonyítani, hogy az alkohol mértékle—

tes élvezete nem káros a

szervezetre (így a szőlőter-

melők, a borkereskedői ér- dekeltségek), a másik ol—

dalon pedig a tudományos statisztika rámutat a társa- dalomban az alkohollal való visszaélés káraira, nemkülönben az orvostu- domány, —— különösen a bo-nctan —— a szokványos ivásnak egyes emberek szervezetében mutatkozó pozitív korrelációk nagymértékű összefüg-

gés bizonyítékai.

' 'A foglalkozások körében mutatkozó szesz—

fogyasztási különbségekkel foglalkozva első- sorban az á. n. ,,alkoholos foglalkozások", mint pl. vendéglősök, pincérek, stb. halan—

dóságának emelkedett voltára utalok. Egye- síiletünkben négy évvel ezelőtt tartott elő—

adásomban az alkoholos iparosok halandó- ságát 1935-ig számítottam ki és ezt viszonyí- tottam az ii. a. időszakban elhalt iparosok adataiból kiszámítható általános, országos iparoshalandósághoz. Most pótlólag az 1938———1939. évekre vonatkozóan számítot- tam ki mindkét halandóságot, nevezetesen az önálló korcsmárosok, vendéglős-Ök és egyéb alkoholos foglalkozású egyének együttes halandósági análnyát és az önálló ipa—roso——- két. A két számsor szinte évről-évre igazolja az alkoholos iparos-ok jelentékenyen emel—

kedlett halanldóságát: !

Magyarországon az önálló

iparosok országos korcsmárosok, vendéglósök,

Ev átlagos stb.

halandósága ezer lélekre

1928 15'8 17'6

1929 170 182

1980 156 16'0

1933 ' 155 161

1935 16'3 16'5

1938 148 15'6

1939 161 168

MW rombolására (májnagyob- bodás, szívlágulás, epehólyag- és vesemeg- betegedések, agybajok, stb.). Ha valamely igazságnak valóságában nincs is mit kétel- kedni, akkor sem szabad elhallgatni azokat az adatokat sem, amelyek a bizonyítani akart igazságnak ellene mondanak. Meg—

vallom vőszintén, hogy pl. 1936-ban és 1937—

ben az önálló iparosok országos átlagos halandóságánál nem voltw magasabb az ú, n. alkoholos foglalkozásoknak, vagyis a korcsmárosok, vendéglősök, pincérek, stb. együttesen számított halandósága. A különbség azonban csekély. A két csoport halandósága a kihagyott években vagy egyenlő, vagy az alkoholos foglalkozásúaké csak néhány tized ezrelékkel magasabb az összes önálló iparosokra számított atlag—

nál. Pl. 1936-ban 14'4%o áll 14'0%o-kel szemben. Bizonyos azonban, hogy az évek túlnyomó többségében az alkoholos foglalko- zások halandóságának aránya lényegesen magasabb az összes önálló ilparosolcra vonat—

kozó átlagnál. Azt sem szabad azonban felej- teni, hogy e jelenségre a szesziváson kívül számos más körülmény is hatással van, pl.

kormegoszla'si különbségek, amelyek hatá- sára némely évben eltűnik .az a hátrány, amely — a szokványos ivás romboló hatá—

sára —— az alkoholos iparosok országos ha—

landóságát országos átlagban az összes többi iparosok halandósága fölé emeli.

maul/aaa