1—2. szám 21 1947
Adatok a Szovjet-Unió bányászatának és iparának új ötéves tervéről."
Renseignements sur le nouveau plan guinguennal pour les mines et Pindustne de l'U. R. S. S.
Szénbányászat és nyersolaitermelés.
Iíxtractíon du (karbon et production de l'huilc brufe.
A Szovjul-I'nit') ln'myz'iszntx'nmk és ilmrz'l—
Déli; negyedik ÖTÖFPN ím'röf (1946 1950) a l.'in-f.flc(ac*ű főbb szent/Mmm!; jolleniozhelik:
l. a háború okozta károk hPlyrez'lllítt'lsn,,2.
( tvrnwh'asnok a hola-színvonal t'öll'i valo A'lllifiÓSP, :. annak vh'imoztlitz'lsn, hogy ti ter- uwh'rs súlypontja lehetőleg kelet, felé to-
.lmljnl; ol. '
Az ipar fcjil'sztósv uz m-k :l mullhnn is egyik
.az új lurv nzonlmn (* téren még; tovább
megy A negyedik tvrv megvalósí—
tás-[ira eh'iirányzolt 1575; milliárd 1945. évi értékü Iruiwlnek ugyanis több mint a, fele szolgál a hánvászzlt és ipar újjz'lépítósóre at's 7ovábhflnilesztésórc. Bármily hatalmas is :; l'vnti célra el—(iirz'lnyzotl ii eg, a Szov—
jot-l'nió háborús károsodz'lsát tekintetbe- vów nem tünik túlzottnak. Igyuncsnk az tervek- főjvllmnzűje volt,
ötéves
Ötéves
túloz—'; tervekhez képest. viszonylag szerény—
,!H'ií mondhatók az új tervnek a termelés ken-elére vonatkozó _— egyóhkónt igen jo—
lvmös _._ atlanti is. '.Az új terv ugyanis 139 s ;:znlékkal kívánja meghaladni tl harmadik illvéves terv termelési előirányzatát, és 48 százalékkal az 1940. évi 'lónyllegos ti-rnwlés vnlmnmljét. Ugyanekkor nem szabad fi- gyelmen kívül hagyni, hogy időközben a Szmvjot-Unió területe és népessége is gyu- rnpozlott. Egyébként még" A negyedik ötóvos 'mrr ipari szektorának is ogyik jellemzője, hogy a termelés,sl'llypontjút a fogyasztási _iavnkkul szemben a termelesi javakra fek- (Mi. Iagadllutatlmi ugyan, hogy a hosszan- tartó háború után,: nwly *a lakosságot a leg—
sziikségesehh használati cikkektől többé—
lwvésbbé nwgfosztottn, a fogyasztási javak tl-rmoléso nem l'lunyagolhntó ol, mégis az '_ pítés a fogyasztási javak előállítását 'wszunylng háttérbe kell szorítsa.
Varigpillantvu a negyedik ötéves terv há—
fl'iyászat-ipari vonal—án, elsőrendű fontossága 1'( vén elsősorban ;: szólítermelésre vonat—
kozó adatok érdemelnek figyelmet. A világ.-_
wwrgiamérl(igében (a szokásos energinegy—
** gekben számítva) a szén 1935'lmn 603 szá-
l Főként az Études et, Conjonctnre—Éco—
'nomie Mondiale 1946. 4. számában közölt
znhikknl szore—velt lés jelentőségre a többi ener—ginhordozó-k (nyersolaj, földgáz, vízi—
(Arők) fokozódó használata révén lassanként visszaszorul? Ezzel szemben a Szovjet—
línió energinsziikségleu'it ozith'íszerint mint,- rgy 7095—ban fedezi szénnel és n szénnek uz rnerginollútílsálmn játszott, szerepe, noha a SZOVjUi—Uníó hatalmas kőolaj-, tőzeg—, tüzi—
lizlkeszletokkel ós tekintl'ilyos vízierőkkol is rendelkezik, még: növekvőlwn vmi. Az új öll—
('YPS terv a szónlermolósl :; többi tüzelő- :myngóhoz mérten erőtoljvsehlmn kívánja fokozni, Amikur ugyanis n kőszénterl'nelés—
nok a háború előttihez mért, 51,%—os növe—
h'isét, írja elő, a tőzogtormelésnek "csak"
Ill).()%-kul. a mazuttormelésrwkíi 15.0%—kal 'illó fokozását, tűzte kiméljánl, a tűzifater—
melést pedig ugyanakkor csökkenti. A szén—
nek a Scaltjei—Unió energiaellátásában ural;—
lmdó swrcpóre és jelentőségének?irányzatám világít reá a következő összeállítás:
A Sumjet— (fnió gmzeló'ml gay/mérlege a: (i.s'ssfogyaxzfás %—ábfm:
Tüzelőanyag 1932 l 03? 1940 10 '0
Kőszén ... 59'4 69'5 71'9 75'6 Tüzifn . . . ILTÚ 13'6 13"ki 97
Tőzeg ... . . 3-7 5'8 6'2 az
Kőoiai termekek, . 17'0 ll'U ("9 (VS
Földgáz ... . , . 1'4
Égőpala ... . O'i 0'1 0'8 Ezek szerint, az új ötéves tervet lezáró
"ii)-"N). évben a Szovjet—Unió tilzelőnnyagszük—
ségletét már több mint háromnegyed rész- ben a kőszén; fogja fedeznij Az új ötéves terv nagyszabz'tsú iparfejllesztése 'a szénter—
melós erőteljes fokozását tételezi fel. Csak maga n vas— és fémipar szénfegyasztásá- nal; 152.5%—os emelkedésével számol az 1940. évihez mérten. Hogy a, terv előirá- nyozta szükségletnek a szénbányászat meg- felelhessen, termelésének ütemét a háború (előttihez mérten fokoznia kell. Ekkor ugyanis az ipari termelés ritmusa a szén
2 Klál' János: A magyar energiagazdál- kodás közgazdasági jelentősége; 13. 1.
3 A mazuli (másképen fűtőolaj, gázolaj) nyorsolajtermék, a Diesel és hasonló rend- szerű motorok tüzelőszere. Kuzánfütésre is
1—2. szám 22 194?
termelését, általában ft—*ll'111111'111tl. Az új öt- éves terv változtatni kíván e, helyzeten, ::mint azt ;: termelési érték figyt—Xlembevó—
telével, készült, kiivet'kem'i összeállítás mu—
mijn:
A Szovjet—(wir; su?"(ninyám'ahínak m—
hínak termelő—xi (Értéke a: [Süti—1927.
alapján rím-un".s-mintakha".
ipa—
(irak,
Tcnnclési ág N 6 v ( k ( d 6 s
]928Jól 103236! 1937:röl N—iOnől 193241— 195744: MMG—rre 19504:
§/a'zalékhnn
220 145
199 130
201 181
148 151 Ipar ...
Szénbányászat
A negyedik ötóveg terv az 1930. évi nzen- termelest, 2250 millió tunnt'i *:1 irányozta, elő.
Bármily hatalmas mennyiseg: is ez, elenye- sző :! Szovjet—l'un? mánIft'wc'lefúlte: képeet'.
Egy ]!)BS—liól származó becslés alapján :!
Szuvjetbirodalmn szei'ikeszlete 1.630 mil—
liz'n'd tonnára, a világ ismert, szt'inkeszlett'x—
nek mintegy iití'ulere teiiett'í.4 (ily "mennyi—
seg ez, hogy :! termeléx evi 2%—ns növeke—
tlösevel szán'mlvgi is. több mint három ev- Sm'lluiltllfl elegendő zt szükségletek fedező,—
sere. Emellett még meg: kell jegyezni, hogy
"( szénkines igen vz'tltuzntus, zt lignittől a legjobb angel jellegű nntlirncitig minden megtalálható benne,. úgylmgy'n Szovjet—
Imió szen tekinteteben úgyszólván teljesen önellátó.
A szénkószletek területi (*x mim'm'tg/i el- he.g/(nclfcdesóríil "V Szemle, már megemleke- zett-" Itt, (:s k annyit, lmg'y at szónkines le;:
nagyobb reszben :! vajetbirtid:llom ázsiai reszeben fekszik. Politikai es sir.—itó- giai meggondolásaikon kívül, ez tlZ egyik terv mószetes oka, hogy a szénbányt'tsznt Súly- pvntjn í'tilmzntosan kelet, felé tolódik. Meg kell még említeni, hugy :) keszletekne—k :!
Sztivjet—Unió területén 1116 elhelyezkedése .—
:x (lonecvitléki szenmedeneN(il eltekintve — általábtn't kedvezőtlen. A Donee-metlence kok- szollmtó szene zi krívoj—rngi, és keresi vm.—*—
órcbányt'tk közelében fekszik, nini termóeze- tes alapja a de'-luroszm-szngi Tkohásztítnnk es nel'ióziparnak. Ezzel szemben az ázsiai lelő- helyek a jelentős ipari: központoktól mer .e, fekszenek. Az llrnlban például eddig nem tn- ]áltak kokszollmtó Szemet, és ezért az ott, bá—
4 Az említett, becslóg az 1938. ev jan.
3-1 (1800 me'-ter mélységig terjedő) szónkin—
cset, veszi figyelembe, :) kőszénliez n lig- nitkeszletet; is hozza ia'tmítja.
5 Scalay Zoltán: A Szm'jet-Ui'iió bányá- szata es kohíwznta. M. Stat. Szemle 1945.
évi 62. 1.
nyászut't kitünő minőségü 'asérc kohúeitásáw lruz- 11 2501), 11191619'15 1600 kilmneter tt'tvol—
súgni fekvő 'knznyecki *:tgy a ku'ng'nntlai medencék,szenet, *Ju'tnytelenek felhasználni, Az új ötéves terv a szelikeszletek kedvezőt- len ellielyezketlemit :!zz'nl prt'ibt'llja nemileg;
elleneúlyozni, hogy egyfelől a helyi, jelentő—- sógű szenkószletek ert'iteljmebb kihasználásít szurgnlmztxza, másfelől fa gyengébb minőségű szenek keverését es nenieeíteset írja elő.
A Szeviet-l'nió xcánfmv'iielésének ala/aulá—
mit egy, az első világhúbo't'lt megelőző idő—
pontban, továbbá tl tervgtíűtlálkmlásbeveze—
iÓSU út.-t ;] következő összeállttz'm mutatja lieu
-A Sforjef—("nió kőszéntermelése.
Év Millió tonna Év Millió tonna
1013 39'1 1936
1928 350 1937
1930 41 8 1938
1930 48'8 1939
1031 561) 1940
1932 (74'3 1941
1933 758 1943 !) 230'0
1934 03'5 1950 112501)
1935 100'0
..—
1) I'llűirítnyza
A Szovjet-Unió 1941, évi 1711) millió ton—v- nz'ts szentermelt'lsevel vih'igvinzonylzitban köz-w vetleniil az Amerikai" Egyesült Államok (3175; millió tonna) es Nngyhritannia (2095—
millió tonna) mögé sorakozott, fel. Ha a ne—
gyedik ötéves terv 2501) millió tonnás ter- melesi elt'iirz'tnyzau'tt, sikerül megvalósítani _ tekintetbeveve, hogy Nagybritannia terme- lóse, exiilckem'i irányzatot, mutat __ igen való——
s'm'nű, hogy ti Szovjet-Unió 1950-ben a világ;—
tei'n'ielesben már :( tm'tsodik helyre kerül.
Bár n termelés irányzata a tervgazdálko—
(lás bevezetése óta, erőteljesen emelkedik, a multbeli előii—z'inyzutokat teljes mértékben nem sikerült megvalt'isítzmi. Az első ötéves terv (l$)28_]t):'2) 710 millió tonna szentm—
Zíiln'llltll szz'miolt, a tényleges termelesi pedig (ii.—1 millió tonnát (86%) ért el.
(lik ötéves terv (HBB—1937.) elt'iirz'tnyzatát meg jobban sikerült, metrközeh'teni, mneny———
nyiben a 1525 millió tonnás előir—ányzattból 1362 millió tonnát (8970) termeltek. A liarnmditk ötéves terv (0938—1942) vegre,- hajtását a háború megzavarta ugyan, de el három első év termelési eretln'iényei urt-u nzntntnnk, hog; az 1942. évi 280 millió ton—
i'iftt'u rúgó elt'iirúnyznmt, akkor is aligha si—
került, volna teljes mertekben megvalósítani,.
A tényleges termelésnek a tervek mögött való __ nem nag; illlt31'91ű __ visszanmradzi?
sát főkép :] kel'lt'iszámú szakember hiánya okozta. Az új ötéves terv eltfiira'tnyzzita az előző évekkel összemérve ':tlmnlvel kisebb A ma'isow—
'n,
1—2. _szám
mértékűnek mutatkozik. Ifg'yanix 'míg az első ötévex terv. az azt lezáró ltl32. évben az 1927—1928. évi termelt'wi szintnek 112%- kal, a masodik ötéves terv az 1932—ben ter—
melt mennyiségnek l37%-kal való túllépé—
sét tűzte ki célul harmadik ötéves terv ' Sl_%-ox terinelésntiveketléssel számolt, ad—
('S a ]S
dig az) új ötéves terv az HW). (évi (ltiti mil—
lió tonnas) tényleges termelést .')l%-kal' ké,- sziil meghaladni. A negyedik ötéves terv 1!)ét'St')keltt)l)l) termelési elóímnyzata arra mutat", hogy ikészítői Szamoltak azzal :) sú- lyos Iuíroxmltíxxal, amit a Szoviet- lnió s'zén—
l);')ny:'tszata, különösen a I)onee-mtrdenee ;) háborúban szenvedett itt, kell megreniltikt—mni arról, hogy a szénellatt'tx szempontjailuiligen na(.:yjelentt'iségíi (1040—ben 4837) millió tonna szenet, termelő) S 3070—ban antln'aeitot, 23'%—
han kokszolható szenet. tartalmazó e- meden- cének mielőbbi teljes üzembe helyezéxe az ötéveg ipari terv egyitk ft'ittirt—tkvéw. tAZ erre irányuló kitartó munk: eredinényt—)lt'éj)pen a Demee—medence termelése 194)?an már nieg is haladta az lSHU, évi szinvonal felet. Mig
"!) nyugaton (fekvő szénmedeneé'k háborús kft-) rosodt'tsa az új t'itévet's) terv me,;'ztvalósít'ts szemnontjálwil ternít'w—(zeteaen tehertételt je- lent másfelől nem szabad figyelmen kívül higyni azt a nagya't'tnyt't fejlődést, melyet ;) Szovjet-l'nió keleten t'ekvó szénmetlencéi- nek termelése a háború alatt éS részben ép—
pen a háború következtnt')11_vekt')m)en elért. ](l fejlődés (?l'mllliól'lyt))lít')pt'll ;. nyugati szénme- tleneék _ielentt'iw'tige úgy látszik, viszonylag:
fokozatoran lifttt'érl'w szorul. Míg 1913-ban a linnet-4nedent'e az ("). *zes Szentermelésnek 5972% at, szolgáltatta, addig,r termelési aránya lt).l2—ben tSSL. ltl37—l)en 603, 1940-ben 51.5%—ra szállott alá és végiil az 1930. évi elt'iirz'myzat szerint, már csak 35.2%-:'tt', adja aajd az össztermelésnek, noha az altala ter- melt Szémnennyiség az emlitett időpontok—
ban erős iramban t')(')Vt,)kedett, s, 1050—ben 88 millió tonnát, kell elérnie.6 A Szt'mln'tnyá—
szatra vonatkozo új ötévex terv 1ne_(_)valósít- hatasa elsősorban azon múlik, elegendő számban áll-e kellő szakké])zettségt'i llltlnkz'lS rendelkewésre. A régebbi terveknek ezt a sok gondot okozó kérdés?, a bányászok életvi—
szonyainak és Szociális helyzetének kitartó javításával (felemelt, munkaht'n'ek, :) munka—
idő megrövidítése, jntaltnazások Stb.) így
látszik, még :) _lít'tlun'ú kitörése előtt sikerült
megoldani. Részben erre, mutat a termelés—
nek egyre, eredményesel)l)é Vt'tl'ttus Mig
is.
(3 L.: Szalay Zoltán: x Szovjet—Unió lni- nyászata és koliz'tszata. Magya' Statisztikai Szemle 1945. évf. o2__77). ],
23 194?
1513 ton- A nmnkz'ts havi atlagban
UBS—ban már 313 tonnát.
1033-ban egy nat, termelt,
nannka éxzszert'isítését és annnnkaerő kímé—
aragynniretí't gépesítöx. Az adatok szerint a 1651th szolgalja :!
lui—%S. évből származó
Szovjet-l'nió szénhanyz'wzata $)t)l%-l)an volt gépesített, míg; ti:)_"anakk0r a nagy szentel-—
meló allamok kiiziil Nt')ii)t)tt)rszagl)an 863) 'c-ot, az Egyexíilt Államokban H4.S%—ot, Anglit'tlmn, és l"':tnciaorsm'tglmn! 7ti.tt%—ot úr) el . lneolianizúlz'is mértéke. Nem értlek—
telen vézziil annak bemutatasa, hog) az 1950.
évre elóiranyzott 250 millió tonnas szentet)—
meléSbt'il hont/(ln rész:!)wdne/v () főbb fogyasz—
tok, ugyanakkor bemutat' az 1940. évre vonatkozó hasonló adatokat is.
](t'l'b?) ssel)_ft)gg/t).x(.:fólv _a N:orjef-Z*nu'óban 1900-ben (A) 1950-ben.
Szénfogyasziás millió tonnában index '
"M).-ában ] 040 1950 1 04031'00 1940
Vas: és fémipar. . 30'4 ()O'l 34'6
Armnftjlrsztől; 201 3t)'0 12'5
Közlekedés ... 490 64"? 301)
Egyült 108'5 lül '0 677
A vasúti közlekedés. a vas— és féínipar és az aramt'ejlesztt'itelepek tehát mintegy kéthar—
utadat fo_(_);vasztott:'tk és fogjak fogyasztani a kitermelt, illetőleg a (kitermelentlt') szén—
ii)-ennyiségnek. A (közölt adatok, ismételjük, csak a fő fogyasztóesoportokat, tüntetik fel.
Fentiekkel kapesolathan érdemes mégr meg- jeayezni, hogy az új terv SZOI'lllt a közleke—
dés és az ipar ő.)":vxsöm), által fogyasztasra ltei'iilt") .szénmennyiségnek az összfogyasztás—
han elfoglalt aránya az 1940. évi 85.0%—r(')l MW)-ben St).t)%—'a ft):.:líanyatlani.E viszony- lagos csökkenés részben az ipar és közleke- dést teelmil'ai ft)jlt'itlt')St')vt)l indokolható (a szén HltlL'l'lllilllíl hőenergia jobl) kilíasznz'tla'lsa), részben azzal, hogy a szállítással jaró vesz——
teségeket si'keriilt csökkenteni. Az ilynnidon előálló n))gtaktn'ítz'w a, lti'tztartások, továbbá :) kigipar reéljaira izolv'áló szénmennyiéég növelését és széntóke gyűjtését teszi lehetove.
A modern (_')'tztlamit.);(i életben ;) u.i/(imolai mint, energiahortlozt) és mint a vegyészeti ipar ' értékes alapanyaga mind foko—
zottabl) ]elt)ntóséj_)'ltez jnt. (ilyan ert'iteljesen iparosodó államban, mint, :) Szovjet—Enni, melyre újjáépítési feladatok is hárulnak, szerepe méj: ll;ltl;_*'Sl'lly()zt)tit'li'lb. Az Ötéves tervek (ezért már a multban is a legert'itel—
jereel)l)en előírtak a nyersolajtermelés foko—
zását. Az az ;l'.:'_'_"tltl:llt)lll hogy a Szovjet—Unió t):ajkészletei kinteriillietnek, még .) jelenlegi s ;) fokozódó jövőbeli nagymértékű fogyasz—
tás mellett indokolatlan.
(xiv
is,
t—n2. szánt
' A világ m;('n'xolajlrélectone/; 55%-a fekszik a Szovjet-Unió területén és mennyi.
1938. évi becslés 8.641) millió tonnára teszi.
A 71ymwolailmvn('léx alalmlásáról a követ- kezö összeállítás nyujthat tz'riékozt'ulást;
.v'l Szorief—l'nió n;;m'mlujtm'mPles-().
;. . ,
hr Nyersolaltermeles Év ezer tonna a világtcrm.
" tulihdll
Nyu'solaitrrmelés ezer tonna a világtcrm
("mában
1913 9.0th 121) 1933 21 .489 N'?
1930 3.830 38 1934 24.218 12'()
1922 4.864 4] 1035 25.240 M'?
1925 7.213 4'5 1930 _ 27.385 M'!
lV-JZH 12.210 61? 1037 27.821 9'8
1920 14.470 ()? 1938 19.559 )()*4
1930 18.451 93 1039 29.876 101
1931 22302 II'E' 1940 31.147 [D']
1032 21.413 11'8 1950 1) 35.445 _ .
1) Előirányzat. ,
A termelés irányzata, állandó növekedést mutat, de ezen belül évm'il—évre bizonyos iite- mes hullámzás nmtatkozik és i'nágának az irányzatnak is ellassmlása volt tapasztal—
itató az utóbbi években. Az elsö ötéves terv (1928—1932) előirányzatát az 1930. és 1931.
évek kiváló termelési eredményei révén
ÉtO2%—ban sikerült megvalósítani, a második ötéves tervre (103? 1937) azonban az 1932.
és 1933. évi visszaesés nyomta reá bélyegét s a termelésben előirz'myzott 110%—os növeke—
Vdést nem lehetett elérni. Amennyiben a há- ború megzavarta harmadik ötéves tervet lezá- ró 1942. évi előirányzat, kilátásai az előző évek termeiési eredményei alapján megitélhetők, valószínünek kell tartani, hogy az ifi—12. évi 48 millió tonnás termelést teljes mértékben nem sikerült volna megvalósítani. A viszonyla- gos hanyatlásnak főként technika-i rio/nfs—
ségek voltak okozói,. melyek leginkább a termelésben jelentős szerepet játszó groznij—i olajmezőknél nmt'atkozták. Az új ötéves terv a nehézségeket és a netröleumipar háború—s károsodását nyilvánvalóan figyelembeveszi, mikor az 1950. évi termelést előirányzatot 35.445 ezer tonnában jelöli meg, ami az 19—10.
évi 31.147 ezer tonnás színvonalhoz képest. csak
13%-os emelkedést jelent, A világ kőolajban leggazdagabb országában a termelés ellassu—
(lása nyil 'án átmeneti jellegű, ezidöszerint azonban tekintetbevéve az újját'anités és az iparfejlesztés óriási szükségletét, bizonyos ta- karékosságot ír elő, amely az új terv egyes intézkedéseiben és az export alakulásában is kifejezésre jut.
A negyedik ötéves tervvel kapcsolatban szólni kell a Szovjet-Unio rás'ányolajkintésé—
nek területi elhely/rzk'edésérölis."; A Szovjet- Birodalom olajkészletének területi megosz—
tsa nagymértékben ttszyenlőtlen. A Kau—
7. V. ö.: Szalay Zoltán: A Szovjet—Unio bányászata és kohászata. Magyar Statiszti-
kai Szemle 1945. évt'. 62—75. l.
24
őt egy
1947
kázusban (Baku. Groznij, Majkop) foglal helyet 'a készletek 42%—a, az újabban fejlőv (lésnek indult. .,második Hakn"—nak is nevek zett Volga—Ural területen 31.3%—a, a Ka,—
zaksztáni I—Imba vidékén 20.G%—a. A többi Uizljvítiék, t'krajna, Uehta, Katanga, Szak- halin együttesen a luiolajlmicsnek csak tí.1%—át rejti. A készletelmek még nagyobb területi össz;yox'itosíta'isát mutatja az a_tény, hogy egyedül a, Kiuni—tengerbe nyúló Apv soron-félszigeten —.. melyen Baku is helyt foglal mu található a Szovjet—Unio nyersolaj- készletének közel harmada, Bl.7%—a. Rész- ben már az első, majd a második világhá—
ború tapasztalatai l'eámutattaxk ar "a a ve—
szélyre, amit az olajiparnak a Kaukázus- ban való összrmntosítása jelent.8 A második vilz'igln'ibori'iban ugxan csak ra majkopi olaj- mezők kerültek ellenséges 'kézre. Groznij—t csak lmmbz'iztz'ik, a **kál'nsodás mégis nagyobb mértékű volt, mint előre látszott, mintegy 3.001) olaj—kút vált _ használhatatlanná. E számban nemcsak a németek által tönkretett;
kutak szerepelnek, hanem azok is, melyeket az elözönléssel fenyegetett, vidéken maga az oroszok tettek fhasznavehetetlenné. Igy szerepel közvetett háborús tkárosodottként Baku is. Az ötéves tervek egyik állandó tö—
rekvése volt, hogy e hátrányos területi hely-—
zeten változtasson, s a negyedik ötéves terv is erősen szorgalmazza a biztosítottal)b fek—
vésű, elsősorban a volgai—urali olajmezők foko- zottabb kitermelését. E törekvések eredmé- nyeképpen a bakui olajmezők jelentősége viszonylagr csökkenőben van. Míg 1938—ban a nyersolájtermelésnek még 88.3%—át a Kaukázus (Baku 71.1,%, Groznij 8.8%, Máj—
kop 8.4%) nyujtotta és termelési részesedé—
sét még: az 1942. évi előirányzat is 71.870—
ban állapította meg, addig az ütötéves terv szerint 1950-ben a Kaukázus az előirányzott termelésnek már kevesebb mint felét, 4S%—át fogja szolgáltatni. Ezzet szemben a volga—
urali olajmezöknek _— melyek erőteljesebb kihasználása 1938-ban kezdődött, amikor még;
rsak 4.5%—át szolgáltatták az össztermelC—si nek _ 'az 1942. évi előirányzat már 14.4%—os részesedésével számolt, az új ötéves terv pe- dig termelési arányát 23.0%—ban, mennyi- ségét 8 millió tonnában állapítja meg.
A ,,második Baku" rfelvirágzása bizonyos mérté—itt;,r fordított viszonyban áll a kauká- zusival, mellyel szemben azonban technikai hátrányai is vannak; nagyjából hasonló 8 Naruzvelaerfs : Harc a petróleumért86—
eo ]
k.b- .
§?
l——2. szán]
smire—tü ol'aj'kincso hatalmas területen oszlik íme—:, a fúrással mélyebbre kell hatolni, ola—
jának paraffintartalma nagyobb és 05—i") win—ban kénnel szennyezett. A. bakui olajmezők jelentőségének végleges hanyatLlasz'irl')l azonban éppoly elhamarkodott volna ítélni, mint az új urali központ jelontr'isógét alábecsülni. Az új ötéves terv a xlm'lsollromlíi lelőhelyek ki—
wrznolósét is fokozni kívánja. A kazaksz- mm Embawvidék termelését, az 1940. évi szín—
vonalhoz képest kétszeresre, a türkísztánl fvrrásolu'xt két és félszer—(ism kell emelni, A következő adatok azonban, lrneiyek az 1950.
azévi előirányzatot, lciizfúrsawígo7bkint mutat- jak be, az említett két (a 'l'mkni ős volga—
ing-ali) központnak előzőkben hangsúlyozott szerepét igazoljak.
; s 1950. évre előiránymtf nym'solujfol'melős köctúrsaságonkinr.
Köztársaság T 6: r m c l é 5
cm tonna az össztermclc's '! (nában
25
Oroszország ... 14.500 40'9
( )zbegiszlán . 4 1.066 31)
Ukrajna . .. 325 ()"9
Kazakszlán . 1.200 34
Georgia ... l 10 (H
Azerbajdzsán . . l7.000 48'!)
Kirgizföld 80 ()'2
Tad' ikisztán . . 60 O'?
"It,-!l'klíüám ... 1,l04 3'I
———-———————.—_—
1001) Ussusen
Az új ötfwos terv lge'lű'ífipitését i.s- tervezi.
J: IMG—1950. évi idősza/kban létesítendő
35.445
na gyszann'i új fúrás
olajkutak.
Köztársnság Az úi olajkutak
száma 0/0
Oroszország ... 5 .805 5 I *0
zbcgisztán . . . . . 665 5'9
llkcaina 325 2'
Kazal—iszlám . 1.080 915
('teorgia .!... 340 31)
Azerbaidzsán . . . . 2.660 23'4
Türkisztán ... 495 4'3
Összesen 1 l .370 1001)
Az adatok értékeléséhez meg kell említeni, l'hogy 1938-ban az olajkutak összes
15.346 volt. Az új ötéves terv a technikai fejlödést figyelembevéve,
szama
gyorsa n elkészít—
hető kutakka—l számot és tekintélyes számú
kimorülő kút hozamát vakarja víz vagy lie-, *rilletőleg visszaszorításával fokozni.
gaz,
A nyersolaj feldolgocúsúnál követett elja- rások tökéletesítését az új terv szintén nagy.
fontosságú célként tűzte ki. Különösen a nagy oktánszámú benzin termelését kivánja fokozni, mivel a források főként elsőrendű
1947
n. kra '—
új terv világítóolajat szolgáltatnak. Az ú.
koló eljá 'asok fejles-ztésénak az ezért nagy szerepet juttat!)
Ami a finomítók és egyél) feldolgozó úzo—
mcl: létesítését illeti, a negyedik ötéves terv előirányzata nem túlzott, mindössze 4 új finomító felállításával, 3 újjáépítésével és 16 egyéb feldolgozó üzemnwl számol. Ezzel szemben csak az első ötéves terv előirány—
zatában 55, a, másodikban 93 krakkoló—üzem létesítése szerepelt. Az új terv mérsékelt elő- irányzatának az a magyarázata, hogy reá hárul a kaukázusi nagy gyárak helyrehoza—
tala, éppúgy. mint! a háború alatt, keletre helyezett üzemek fokozott nmnkz'tbaállítása is.
A negyedik ötéves terv—_az olajipar ter—
melésfokozász'ira iranyulo minden erőfeszí—
tése mellett—az_ ásványolaj felhasználásá—
ban takarékossa'tgot ír elő. Ahol és amilyen mértékben lehetséges, földgázzal, égőpalával, szénnel óhajtja a nyersolajat és termékeit mint tüzelőanyagot helyettesíteni. Az 1932.
éyben még 17%-út használták fel a nyers—
olajtermékeknek tüzelőanyagképpen, 193"- ben az arany ll%-ra, 1940-ben 7.9%-'a ha—
nyatlott, az új terv pedig 6.3%-ra kívánja lrsökkenteni. Ugyancsak e nagyarányú iparo- sodás követelte takarékosság mutatkozik a nyersolaj—kivitel alakulásanál ls.
A Szovjet-Unió nyersolajkivitel—e.
Év ezer tonna
,1 91 3 922
1031 4.225
1932 (7.106
1034 4.100
l935 3.364
1936 2.624
WS? ! .930
1938 1 .200
1939 500
Mint e vázlatos áttekintésből is kitűnik, a Szovjet-[mio olajipar-ának ötéves tervét számos nehéz feladat terheli. Jövőjét azon- ban mindez nem befolyásolja, oriasi olaj- kincse révén virágzása biztosítottnak tekint- hető.
Szt. Gy.
9 A krakkolás a nagy molekulasúlyú és nagy szénatomszámú szénhidrogéneknek ma—
gas hőmérséklet és nyomás mellett való szét-
