A II. József-féle népszámlálás eredményei a Jászságban

(1)

Ill-lllllllllllllbllllllllnlcull-II.-lu.n.-Ill!lICI-lc.I.Ill-lIll.-...-...n-cn-n-v-ncnlulnn.

TERÚLET És NÉPESSÉGV

unto-..nnI-aull.-Ill-nulll-cl-ununnun-n-ln-l-ll-II-nltona.-nnn-n-lIll-Ill.-pucolni-nnna...-nun-un-

A II. józsef-féle népszámlálás eredményei a jászságban.*)

Les résultats relatifs au Jászság du recensement de Joseph II.*)

Re'sume, Pour la région uppelúe stzsu'g, il yu des documents particulierement précieur uu point

de vue de la stotístigue historigue, ln population y (igazit elé souvenl dénombré (lepuis 169!) () loc—

cosion de [a venle du triple distríet libre, du ruchat de (*elui—ci et des portuges de (ezres. -— Les relevés du recensemení e.tecute sous Joseph 11, en 17.97, lesouels futeni lord (leirni/s en

d'endroiis, sont aussi disponíbles pour le Jászság.

Conservés aux Archives du comitut Jász-Nagykun-

plus beuucoup

Szolnok, ils ont été dépouilles naguere; ujoutons (juc les données du recensement de Joseph II ne sont pus encore conipletemení elabore'es.

Les releves dresse's dans le Ju'szság en 1699, 1205, 1710, 1713, 1715, 1720, 1700 et 1760 com-

Lprennent, en dehors du habilanls,

main/es importuntes données demogruphigues Gráce nombre des

() errr, et au recensement de Joseph II (1787), on peut observer comment la région du Jászság s'est repeuplée "prés la domination iuroue. ()n ooit par les données gu'en 1099, le Jászság eomptuif 1.153 families et 7.204 hobitants. Le nombre de la popu—

Iuiíon y monloit () 9.300 en 1713.- pour 1720, il ne peut étre évnlué ou'á 9810, chi/Tre inferieur () celui étubli por M. lgnoce Acsád y. Por suite du ruchut de terres de 1745, il inunígru dans le .]ászság un grand de personnes, de sorte

1766, on y cornptait 21.888 hobitonts, Lo popu—

lation (: fort ougmenlé depuis; le recensement de Joseph II y trouvu 37.936 hubitonts, (Je recensement oi/re une idée erueie de la reportiiíon de la population suivanr la closse sociole et la religion et sur les conditions de logement, On voif par les documents oue sous Joseph 11, il n'y (amit pas encore dtlsraélites dans le Jászság.

nombre (]u'en

Gráce ri ces données, complétées pur les chi/frett des recensements ultérieurs, nous voyons comment a augmenté, dans cette partie de Fell/öld, upres Io retraite des Turcs, la population des oilles et des vílluges. Dans le Jászság enlier, (e nombre de Io population montnil ("1 7.204 en 1699, íz 37.236 en 1787, á 71.332 en 1869, d 107428 en 1930, [undis (]ue, par exemple, dans la ville de Berény, il montm't ("1 2.956 en 1699, [110416 en 1787, ("1 20.233 (3111869, (; 30.101 en 1930. —— Ces données sont dlautont plus précíeuses aue pour le temps pusse' depuís lo liber-rdíOn des régions occupées par les Turcs jusou'oum recen-

*) Előadás a Magyar Statisztikai Társaság 1934 november 20-án tartott ülésén. —— Conférence faite dans la se'once du 20 novembre 1934 de la Société Hongroise de Statistioue. '

semenls modemes, on no pour our-une, outre par/ie de la

cxucls.

Hongrie, des (Ioeuments demographígues

$

Gyér számú történeti demográfiai vizs- gálatainkra kevés alkalmasabb nagyobb tájegység állhat rendelkezésünkre, mint az egykori hármas szabadkerület, a Jászság és a két Kunság. lla ennek okát avarjuk adni, meg kell említenünk azokat a körülménye- ket, amelyek következtében itt több, nagy területre kiterjedő népösszeírást hajtottak végre a XVII. századtól kezdve és amelyek elősegítették, illogy ne csak a nép nem nemes rétegét vegyék számolás alá, hanem teljesebb és a nép minden rétegére kiter- jedő összeírásokát is illajthassanak végre.

Az első körülm—ény abban állott, hogy a szabad kerületeket 1702-ben eladván, a te—

rület gazdasági értékének felbecsülése cél- jából pontos népösszeírást és gazdasági összeírást kellett végrehajtani a több vár—

megyenagyságú szabad kerületekben. En—

nek eredménye az 1699-ben keletkezett Pentz-l'éle összeírás, amelynek demográfiai eredményeit már ismertettem?) Ez az összeírás névszerinti volt, s kiterjedt a Jász- ságban élő összes lakosságra a nemeseket is beleértve. Ilyen részletes összeírást ekkora területről ebböl az időből mást nem isme—

rek.

Ezt az első Összeirást rövidesen több is követte. 1705—ben egy katonai célokra ké- szült névszerinli és számszerű összeírás ma—

radt fenn a Jászságról, sok beeses gazda—

sági adattal?)

A szabad kerületeket megvásárló német lovagrend azután több összeírást is Végez—

tetelt még a Jászságban. 1710—ben egy nem névszerinti, csak községenkinti összeírást állítottak fel.")

A távollevő lovagrend gazdasági igaz—

gatása megkívánta, hogy ezeket az adó 1)Fod'or Ferenc: A Jászság demogralia'xja a XVII, században. (Értekezések a filozófiai és társadalmi tudományok köréből, lV. k. 8. sz.) Budapest, 1934.

2) Conscriptio Jázygum, Országos Levéltár. Urb.

et Cons. Faso. 110. No. 39.

3) Hanbt Conscriplions Summarium Tabella.

(Szolnokvármegyei levéltár, ,,A Jel-res Németh Lo- vagrend írásaibul— kiadott irásdarabok" 232.

lapján.)

65

(2)

ll. szam. u—908— 1934 szempontjából fontos összeírásokat rövi-

debb időközökben is megismételjék. így ke—

letkezett azután egész sora a hasonló célú összeírásoknak, amelyek szerencsére meg—

maradtak, nem kallódtak el.

Ezek közül demográfiai szempontból is értékes az 1713—ban felállított. ugyancsak névszerinti összeírás, amely az egesz lakos- ság demografiai viszonyait és gazdasági ja- vait szinte hiánytalanul öleli fel?) Név—

anyaga azonban olyan lehetetlenül rosszul van írva, hogy alig hagyott benne elferdí—

tetlen nevet a német összeíró és így in—

kább csak számszerű adatai használhatók fel.

Természetesen kiterjed a jász földre is az 1715-i és az 1720—i országos összeírás is, azonban ennek anyaga közismert.

1745—ben váltotta meg magát a Jászság és a két Kunság népe az 1731-ben a pesti rokkantak házához került és közben zálog fonmára változtatott birtokláshól. Ez volt a híres jász—kun redempció. A redempció al—

kalmával kiki bizonyos mennyiségű földet váltott magának a befizetett összeg arányá- ban. Ekkor állították fel minden jász köz- ségben a földváltók könyvét, a Liber Fun- di—t. Ez megint hiánytalanul tartalmazza az összes jász redemptusok névsorát és szín—

tén becses demográfiai vizsgálatokra ad al—

kalmat. A Liber Fundi kötetei a jász aköz- ségek birtokában vannak ma is, és bár már sok helyen az elrkallódás veszedel'me fenye- geti azokat, nekem még sikerült mind meg—

találnom és demográfiai anyagokat feldol—

goznom.

1760—ban megint egy névszerinti és gaz—

dasági összeírást hajtottak végre a Jászság—

ban gazdag demográfiai és gazdasági sta—

tisztikai anyaggal?)

Rövidesen követi ezt az 1766—i hasonló célú és kivitelű összeírás is, ugyancsak névszerinti terjedelemben és főleg becses anyaga az, hogy kimutatja az irredemptu—

sokat is?)

Mindezeket a nagyszámú összeíráso—kat 1) Haubt (lonscriptiion in Mass Stand und Ver- mögen sich die lloch und Gross Deutsch Maiste- rische Ord. Drey llistrieten Jasig. Gross und Kein Cumanien in den Königreich Hungarn dermahlen effective befíinden. So verfasst, worden von dem Ersten bis Letzuten Februario Anno 1713, (Vár-

megyei levéltár_ Szolnok. Capsa 9. Fasc. B.).

2) Generalis Jazygum, Majoris et Minoris Cu—

man-iae Conscriptio de Anno 1760, (Vármegyei le—

ve'ltár, Szolnok. Capsa ll. Faso. G.).

3) Conscriptio de Anno 1766. (Vámiegyei levél- tár, Szolnok. Jelzés nélkül).

követte azután ll. Józsefnek a .lászsíghan 1787—ben végrehajtott népszánilálása.

Valóban a jász földről igen bőségesen maradt tehát reánk demográfiai vizsgála- tokra többé-kevésbbé alkalmas nepössze—

írás, 1699-től 1787-ig összesen tíz, tehát

csaknem évtizedenkint legalább egy.

Mindezeket az egész kerületre kiterjedő összeírásokat kiegészíti a jász községekben évente felállított, vadokimutatás céljára ké—

szített Conscriptío Facultatum. Ezek adataival módunkban van. ellenőrizni az álta—

lános népösszeí'ás adatait is. Sajnos, ezek már nagyrészt elkallódtak (s csak néhány községben lehet egy hosszabb sorozatot meg—találni belőlük.

Nagymértékben támogathatja jász3ági történelmi demográfiai vizsgálatainka-t az ugyancsak több községben, így pl. Alsó—

szentgyörgyön és Apá—tiban szinten fenn- maradt ll. József-féle föld—kataszteri köny—

vek sorozata 1786—ból.

A másik körülmény, ami a .lászságot és a két Kunságot nagyon alkalmassá teszi történelmi demográfiai vizsgálatokra. az_

hogy itt a nép társadalmi tagozódása ho—

mogénebb lévén, mint ugyanebben az idő—

szakban a 'árm—egyés helyeken, az Össze- írások majdnem minden esetben az egész népre kiterjedtek. Vármegyes helyeken a nemeseket a hasonló. többnyire adózási célokra készült összeírások, all. József—

féle népszámla'ilás esetét kivéve; csaknem minden alkalommal kihagyták és így a la—

kosság teljes számáról és egyéb demográfiai viszonyairól nem tz'ljékoztiatnak hiánytala—

nul. Ezzel szemben a .lászságban. ha vol—

tak is nemesek akik személy szerint kap—

ták ezt, ezek nem voltak itt sohasem kii-

lön kiváltságos társadalmi osztályt hanem a jászokat megillető kiváltságokat élvez—

ték. Amikor 1699-ben az eladatás céljára először írták össz ' a jászo'kat, hiánytalanul bekerültek az osszeírásba a nemesek is.

(")sszeírásaink túlnyomó része tehát leg- alább is relatíve pontosabban adja vissza a tényleges népességi állapotokat. Mégis meg kell ezzel kapcsolatban jegyeznünk.

hogy egy nagy hibaforrása alighanem mégis van ezeknek a jász—összeírásoknak.

főleg a redempeió utáni időkből szárma—

zóknaxk. Az lT—tS—i redempeió alkalmával ugyanis a teljesen néptelen Kis—Kunság egyedül nem tudván megváltani egész óri- ási területét, a jászok is váltottak maguk—

nak kiskunsági pusztákat és azokon hatal—

mas legeltető gazdz'ilkodz'ist inditottak meg.

56:;;

(3)

11. szám.

A pusztai népnek egy-egy jász falu össze—

írása alkalmával való pontos számbavéte- lét aligha tételezhetjük fel lehetségesnek, ha meggondoljuk, hogy ezek a kiskunsági jász puszták közel Szegedig leértek és az anyaközségtöl nemcsak nagy távolságok, hanem közben más községek határának egész sora választotta el azokat.

Mindezen összeírások megelözvén II.

József népszz'i—mlálását, módunkban van a

17. sz. végétől kezdve megfesteni a Jász- ság demografiai állapotait. Fel kell még azt is említenünk, hogy a .lászság sokkal jobban megfelelő erre, mint bármelyik a két Kunság közül, amelyek a török alatt teljesen elnéptelenedtek és amelyeknek a 18. sz. folyamán] szinte egészen újból kel—

lett hogy betelepüljenek.

A ll. József—féle nc'apszámlz'tlás eredeti 'ívei még szerencsére hiánytalanul és igen ép állapotban találhatók (meg?) A demo- gráfiai irodalmunkban tudtommal még egyetlen nagyobb vidékre vonatkozólag sem nyert részletes feldolgozást a II. Jó—

zsef-féle népszámlálás anyaga. Általános

szempontból az egész országra kiterjedő népszámlálásról Thirríng Gusztáv beesesiés alapvető tanulmányát ismerjük csupán?)

így talán nem lesz érdektelen, ha a Jász—

ságra vonatkozó anyag részletes demográ—

fiai feldolgozását közreadom, annál is in—

kább, mivel a Jászságban, mint láttuk, 1699—töl kezdve már több összeírás adataival vethetők össze annak adatai.

Lássuk mindenekelőtt ezt az első nép—

számlálást megelőző ne'pösszeírások főbb adatait.

A Pentz—féle összeírást megelőző idők-

ből is vannak forrásaink, amelyekből hoz- závetőlegesen meg lehet állapítani a jász

föld lakosságának számát. így 1567—ben 752 családot írta—k itt össze?) Ez 3765 lakost tenne ki.

Gyárfás szerint? 1572-ben 1.049 csalá- rdot találtak a .lászságban, ami 5 lélekkel számolva egy családot 5.245 lakost tenne ki, vagy ha jogos volna ebben a vésszel 1) Az összes jász községek és Jászberény város valamennyi házi és a községi összeíró iv—e a szol—

noki vármegyei levéltárban fekszik Anno 1787—90. jelzés alall.

2)) Thírring Gusztáv: II. József magyarországi népszámlálásai. (Statisztikai Szemle, 1931. évf. 2.

sz. 112—134. lap.)

3) Országos Levéltár Uri). et Conse. Fasc. 1.

No. 2.

4) Gyárfás IV. k. 131.

lstván: A jász-kunok története,

-——-909——

Fasc. XV. ab-

1934 terhes időben is ö lelket számolni egy csa—

ládra, úgy 6.249 lakosa lett volna ekkor a jász földnek.

Az 1699-i Pentz-féle összeírás részletes feldolgozásában kimutattam, hogy ebben

az időben Ágó és Négyszállás puszták le—

számításával, amelyek—nek lakosságát való- színűleg az anyaiközségekben is felvették az összeírásba, 4.948 léleknek kellett lennie, illetve Berény városával együtt 7.204 lakosa volt?) Ez a lakosság összesen 1.153 esa—

ládban helyezkedett el.

Amint látjuk, a Jászság lakosságának száma a török világ ellenére is valamelyes emelkedést mutat a 17. sz. végére. Nem térhetünk ki most ennek a történelmi ese—

ményekkel megadható magyarázatán—a, csupán csak annyit jelezhetünk, hogy fő- leg a jász föld kiváltságos közjogi helyze—

tében kell keresnünk okait, mert hiszen nemcsak a lakóhelyéről sokszor széjjelszórt nép tért vissza ide, hacsak módjában állott, hanem a jobbágyi helyek lakosságára is nagy vonzóereje volt a kiváltságos kerü- letnek és így mindenkor nagy számban szivárogtak be ide idegenek is.

A szabad kerületek 1702-ben eladatván a lovagrendnek, újabb jelentékeny nép- mozgalom indulhat—ott meg e föld i'ányá—

ban, mert hiszen a vásárló rendnek érdeke

volt, hogy a ritkán lakott jász föld is mi- nél sűrűbben benépesüljön, amit az 1705-i összeírás adatai is bizonyítanak.

Az 1705. évi összeírás, úgy látszik, nem

tisztán gazd-asági, hanem katonai célokból

is készült. Nem is számíthat föltétlen pon- tosságra. Ebben az 16994 1.153 családdal szemben már 1532 felnőtt férfi van kimutatva. Ez valószínűleg ugyanannyi, vagy nem sokkal kevesebb családot jelent, mert hiszen 108 zselléren kívül 1424 gazda és testvér szerepel benne 1423 telken, ez tehát ugyanannyi családnak is vehető. Ebben az esetben is 6 lélekkel számítva a családokat, 9.192 lakost tételezhetünk fel a Jászságban.

Mivel az összeírás községenkint történt, ki tudjuk mutatni azt is, hogy az 16994 álla—

pothoz képest Berény, Dósa, Jákóhalma, Apáti lakosságában jelentkezik nagyobb gyarapodás, valószínűleg beköltözés foly- tán, ezzel szemben pedig Fényszaru, vala-

mint Árokszállás lakosságának száma némi apadást mutat. Apátiban érthető a beköl-

tözés, hiszen tudjuk. hogy csak 1695-ben népesült be újra az elpusztult község, s

1) Idézett munkámban Berény lakosságának számát nem adtam hozzá a községekéhez.

65*

(4)

11. szám. ———910——— 1934 úgy látszik, hogy a benépesülési folyamat

még 1705-ben is zavartalanul folyt.

A II. József korát megelőzően végre—

hajtott népösszeírasok között igen értékes—

nek látjuk az 1710. évi feljegyzéseket is.

Ez ugyan nem névszerinti, csak községi összes—ítés, de külön mutatja ki a birtoko- sokat és hazas zselléreket. külön a zsellé—

reket, asszonyokat. Özvegyeket és a 15 év—

nél idősebb gyermekeket. Ennek alapján ismét módunkban van beszámolni az ab—

ban az időben is még mindig folyó erős néphullámzasi mozgalomról. Eszerint 1710- ben némi apadas mutatkozik az előző al- lapothoz képest. mert az összeírás alapján csupán csak 1315 családja, tehát kb. 7.890 lakosa lett volna a Jászságnazk. Pedig az összeírást valóban pontosnak kell feltéte—

lezn'unk, hiszen adó céljából csinaltak és a birtokos lovagrend minden valószínűség szerint ugyancsak rajta volt, hogy senki se maradhasson ki a terhek viseléséből.

Önkéntes kitelepülésröl ebben az időben

még nem tudunk. hiszen az első kitelepü- lés csak 1718-ban indult meg Apatiból a Nagy-Kunsagba: tehat csak úgy magyaráz- ható, hogy a török világ idején sokfelől ideszö—köttt jobbágyokat adták ki nagyobb számban a zavaros világ végleges elmúltá—

val. Lényeges csökkenés-t mutat 1710—ben az 1705-i állapothoz képest Berény lakos—

sága (495 362 család). Itt különösen a birtokos csaladok szama esett, míg a zsel- léreké növekedett, Egyébként a kuruc, há—

borúk vége felé igen nagy volt itt is a nyo- mor és több község népe menekülni volt kénytelen., pl. 1700—ban Alsószentgyörgy népe futott el a községből. Meg azután az 1709-i nagy pestis- és kolera—járványok is elvégezték a magukét a népszám apaszta—

sarban.

Az 1713. évi népösszeíras az előzővel szemben megint jelentékeny szaporodást mutat ki. Eszerint 1713—ban 1550 családra

tehető a j'ász föld lakossága. Érdekesen íi—

gyel'hető meg, hogy ebben az időtájban egy varosba tódulasi jelenség mutatkozik, hi—

szen pl. Berény családjainak száma 302- ről 708-ra emelkedett. Ez kétségtelenül nem fedi a valóságot. valamelyik össze—

írásban nagy hibaforrasnatk kell lennie de mivel jelentékeny emelkedés mutatkozik az akkor szintén 'áurosszamba menő Apati-

ban és Kíséren is, viszont a falvakban meg apadas, kétségtelennek látszik, hogy való- ban volt ilyen városba tódulási folyamat a jász földön. Azt az élénk nóphullámzást.

amelyről már lentebb is megemlékeztünk, ez az összeírás is megviiagítja. Ezen össze—

írás adataiból különben meglehetősen ne- héz csak hozzávetőlegesen is megállapítani a családok számát, mert külön mutatja ki a gazda és zsellér férfiak, valamint az Ösz—

szes asszonyok és özvegyek számát és így csak bizonyos szamitasok után juthatunk, el a családok valószínű számához. Ezek szerint 1713-ban mintegy 9300 lakosa volt a .laszsagnak, ha még mindig 6 lélekkel számítjuk a családokat. Ez különben már magas szorzószamnatk latszik az Összeíras szerint, mert feltűnően kevés 15 éven felüli gyermeket mutat ki az összeírás (1710-ben 1491. 1713-ban csak 407 felnőtt gyerme—

krt), tehat okvetlenül valami hibaforrasa van az összeírás alapján végezhető számí—- tasoknak.

1715—ben országos népösszeírast végez—

tek az egész országban. Tudjuk, hogy ez bizony nagyon kevéssé megbízható ered—

ményekkel járt, s éppen ezért 1720-ban meg kellett. ismételni. Mivel az 1715. évi összeírás nem terjedt ki a zsellérekre, nincsen módunkban osszevetni az 1713. évi adatokkal. legföljebb mindkét összeírás—' ból a gazdák szama hasonlítható össze egy—

mással. De még így is olyan nagy eltére—

sek mutatkoznak két éven belül, hogy reám—

lis számításokat nem végezhetünk adataik alapján. Különösen a városokban van nagy különbség a két összeírás eredményeiben, míg a községek adatai helyenkint tökélete—v

sen fedik egymást.

Valamivel hitelesebbnek kell tartanunk az 1720—ban megism—ételt összeírás eredmé—

nyeit. Azonban ez is csupán csak Berény-- ben mutatja ki a zselléreket, a többi közsé—

gekben szerinte egy zsellér sincsen, ami aligtha fedi a tényeket. így a lakosság tel—

jes számanak megállapítására ez az Össze- írás sem nyujt hiteles adatokat. Hozzávető- leges számítások szerint mégis 8.100 lélekre—

tehetjüwk 1720-ban a módosabb lakosság le'-—

lekszámát. Acsády Ignác az 1720—ban tény- leg összeírt 1.429 háztartás helyett bizonyos számítások alapján 2.144 háztartást tételez fel e területen, s ennek alapján a lakosság számát 12.883—nak vette. Ez kétségtelenül igen magas., Az előző és a következő össze—

írások adataival való gondos egybevetés után és megfelelő eljárásokkal azonban én legföljebb 9.810—re tenném e számot.

Mivel úgy az 1699-i, valamint az 1720-i' összeírás névszerinti volt, módunkban van azt is megállapítani, hogy milyen nagy

(5)

11. szám.

népmozgalom színhelye volt a 18. sz.

első két évtizedében a jász föld. Hogy csu-

pán csak Jászberényre mutassak rá ezúttal, ahol 1720—ban is Összeírták a zselléreket is, az 1609—ben összeírt 241 nemzetségből 121 nemzetség már nincsen ebben a városban 1720—ban. A többi községben nem iratván össze 1720-ban a zsellérek, e számításban nagy hibák lehetnek, de mégis rá kell mu—

tatnunk, hogy átlagosan 50%—a hiányzik a régi ne'mzetsrégeknek, vagy pedig gazdasor- ból lecsúsztak a nem adózó nincstelenek sorába. Az eladatással tehát erös nvépxkicse- rélődesi folyamat indult meg az egykor ki- vánatos szabad földön.

1745-ben megváltották magukat a jászok a szolgasorból. Az eredeti redemptus já- szok pontos névjegyzékét sikerült még össze—

állítanom. Adataim szerint 2.216 család váltott magának földet a Jászságban, akik a következőképen oszlanak meg az egyes községekben: Berény 770. Alsószentgyörgy 128, Apáti 271, Árokszállás 289, Dósa 90.

Felsőszentgyörgy 64, Fényszaru 157, Jákó- halma 101, Kiser 144, Ladány 128, Mihály- telek 74, A redemptusok nepe bizony, be kell vallanunk. nagyon kevés olyan elemet tartalmazott már, akiknek ősei 1699-ben is ugyancsak a jász földön, illetve ugyanazon községben éltek volna. Különösen Alsó—

szenlgyörgyön és Felsőszentgyörgyön cselé- lődött ki erősen a nép egy l'élszázad alatt.

Igen sok olyan jasz redemptussal is talál—

kozunk 1745—ben, akiknek nemzetségét meg 1720-ban sem találjuk a gazdák sorában, illetve Berényben meg a zsellérek között sem, tehát egészen friss jövevények voltak a Jászságban. Azoknak a jászoknak számát, akik a redenipció tényében közjogilag újból jászokka lettek, bizony nem becsülhetjiik többre 13.296 léleknél. Az összes lakosság száma azonban ennél lényegesen magasabb lehetett, hiszen nemcsak a zsellérek, hanem az irredemptusok, azaz földet nem váltó, de

a katonaállításban résztvevő lakosok is hiányzanak belőle.

1760—ban készített összeírás már társa—

dalmi tagozódásban adja meg a jász föld nepenek számát, de a zsellérek száma olyan bizonytalan benne, hogy csak a kiváltságos osztály lélekszámának megállapítására használhattak fel. Ezek szerint 1760—ban a Jászságban 2.407 redeemptus és 767 irredemptus esalád volt a lakosságban, akik együtt 19.044 lelket tettek volna ki.

Az 1766—i összeírás ennel is becsesebb,

—-—-911-—— 1934

mert adatai alkalmasak arra is, hogy a tár- sadalmi tagozódás pontos arányairól és a lakosság összes számáról kapjunk világos képet. Megfelelő eljárások alapján a követ—

kező adatokat sikerült ebből kiszámítanom:

1766—ban volt a Jászságban 2.631 re—

demptus család, 889 irredemptus család, 62 neoeontribuens, vagyis újonnan földhöz jut- tatott, 66 zsellér család, azaz összesen 3.648 család, mintegy 21.888 lelekkel. Az egyes társadalmi osztályok egymáshoz való

aránya a következő volt: redemptus 72'1%, irredemptus 24'3%, neocontribuens 1'776,

zsellér 1'8%. Voltak olyan jász községek

is, amelyekben zselle'r még egyáltalán nem volt 1766—ban, vagy legalább is nem szerepel az összeírásban.

Mindezek a II. József-féle első népszám—

lálást megelőző nepösszeírások alapján, ha számszerűleg nem is vehetők minden tekin—

tetben helytálló adatforrásoknak, egy de—

mografiai tényt kétségtelenül leszögezhetünk belőlük. Ez pedig az, hogy a Jászságban a lakosság a török kiveretése után rendkívül nagy hullámzást, kieseriélőd—ési folyamatot

mutatott; bár voltak időnkint kitelepede'sek

is e földről, a földben való nagy bőség mé- gis rendkívül gyorsan felduzzasztotta a nép lélekszámát. Hiszen az 16994 7.204 lélek—

kel szemben nem egészen egy század alatt, 1766—ban felemelkedett a lélekszám 21.888-i'a, azaz kereken a háromszorosára.

Nem ismerek az Alföld más tájairól hasonló hosszú történelmi demográfiai vizsgálatokat, de aligha volt még egy olyan videkre e sík—

ságnak, aliol minden külső telepítés nelkül hasonló gyors benepesiilés ment volna végbe ezen történelmi korszak alatt, mint a Jász—

ságban. Ezt pedig kétségtelenül a szabad föld és meg az eladottság idején is a job—

bágyi helyek—étől lényegesen különböző sors tette.

Ilyen előzmények után következett be 1787—ben a II. József által elrendelt nep- számlálás. 'l'liirring Gusztáv becs-es vizsgá—

latai részletesen megvilágították ennek tör—

ténelmi előzményeit, lefolyását és módsze- reit, valamint megfejtették az összeíró la-

pok statisztikai l'eirova'tait is. igy minden

további nélkül lásauk annak eredményeit a jász földön.

E nepszámlf'llás adataiból kiviláglik, hogy 1787—ben a Jászságban 37.236 lel—ket írtak össze. Ha ezt összevetjük az 1766-i összeírás adataival, feltűnik benne a nagy népszaporodás. Feltétrelezhetjük ugyan,

(6)

számolásból, megis feltűnő a két evtized alatt jelentkező 15.348 fő szaporodási több—

let, A nagy l')ev1'1ndorlz'1si folyamat tehát még aligha érhetett véget a Jászságban. Ezt a feltevesünkel talán az is támogatlnuja, hogy amíg a férfiak Összes száma 18.965 addig a nők száma csak 18.271, ami arra mutat, hogy talán nagyobb számban jöttek ezt meg-előzőleg fiatal férfiak a jász földre.

Az is bevándorlási t'olyznnat'a vall, hogy a zsellérek száma is két évtized alatt (itt—ról 3.513 felnőtt zsellér ferfira szaporodott fel.

A családok meg ekkor is igen népesek- nek látszanak. Ha meggondoljuk, hogy 1787—ben a jász földön 5'2 lélek jut egy esa—

l"!(11'íl, vagy pedig Berény nelkül számítva a kozsé'ekben (')'—1. míg Herényben a váro—

siasodási folyamat következtében csak 4'2).

úgy jogosnak kel-1 elisunernünk azt az el—

járásunkat, hogy az előző né1_)4összeírások alkalmával még 6 lelket számítottunk egy családban.

Egyébként (( (S(1[á(It();.§al111:'1t is megvilágításban kell ekkor látnunk,

más mint

tásban úgy rendelkeztek, hogy család alatt mindazokat kell érteni, akik a esatádfővel közös elelmezésben vannak. Ha most az Összeírás eredményeit Vizsgáljuk rájövünk arra ,hogy legtöbb kozségben kisebb a csa- ládok száma, mint a nős férfiak száma, Azt jelenti ez, hogy még igen gyakori lehe—

tett a családokban a fiatalabb családos nem- zedéknek a regi családok keretében való együttélése, a cszzládkiju'isség. Különösen

kirívó lebben 11 tekintetben Árokszállás, ahol 1.019 családdal szemben 1.178 nős férfi van kimutatva. De (")sszeírásmrkból arra is kö—

vetkeztethetünk, hogy ez inkább a szegény zsellér népességnél volt elterjedve, hiszen éppen ebben a községben igen magas a zsel—

lérek arányszáma, éppen úgy, mint már 1766—ban is volt. Az eltesz Jz'tszsímban 7.512

l') l')

házas férfi van kimutatva összesen 7.052 családban, azaz egy családra átlagban 106 nős férfi jutott, de egyes községekben sokkal több, pl. Apátiban 1'14, Árokszálláson

1'15, Ladányban 1'20.

Ugyanerre mutat az is, hogy a házuk

11. szám. — 912 — 1934

Minden Házakat és Familiákat egyben foglaló Tábla 1787 Esztendőről.

_: Circulus Samuel Gyulny —— Vármegye _. ('omital de: Jász Dístrictus, Plebanía vagy

$$$/72555?ng E K 6 r e s z t é n y e k —— C 71 Y é : i-

", '; A*)ÉÉígláígnak Fé rj fiui Ne m b 61 v atok — Sexe mase.

!; 3 i ** ; ,_ 8 s ' Nevedé-

; ; w ;; : a : ; ?; : : ,; ken ek

v $ a ,, 3 % §? §: ?; griff :? § §: ;;— , Eannls

* _ ._i § § g :: "25-i § ze—n gu bbi—§ 's § _

, : :: 3 5 ,E§ sg : 33; :: 3223: § §

. ; 3 : : 8 de áss e; __9 2253 ,, ;,

5 s; m ;; 3 to w (a (x'-DT MN XS Ef.—N'" Én ?

;: s (: :: 3 %e 3 : mg % .m 3 Sem w _.

0— , m o % 43 mmm: § Euxg-m :. bp ÉP

.. : :) É (; N ': ': ;, xs __ ,v: _N 3 G 'Nf/l ***- mmá'u § ::3 § ,... )

Kozseg ,;N : § : 5 1 23 mg 54202: .a) És) ggg: 51 "am i:

;? § : § fix": ! %% %: Egé: ["És—$: 392539— fgfu §

:: : 1 111 .s :: e; §:-:— 53331: fsixa én

u—Et: s :; ;: ** a: ffi :; ;, nincs mac—2: ***—W"; be 373 .o "*

(a; : v 3. 3, _C § .er as a en:-2 Fredrik 5; ev az," — Vag—'; ! ;; ;) s ; ,: mig %S § a.;sg xűr§§ :3 :;ízx Ég 581032

Ékzl : : § ' 'o a,;— Hg v CFC M 3113. Égi? 83053 DDÉ3ÉÉ§

.si—ix — § .: § s % 3": as . :—::M——§u§ :%Wes

tme § ? "3 1. * § § *É É'É ;: 53338 (25348: §§ 3372 sak: :g—Y'wN tos xm :) ; , x :: (. mo mi: 3 mm,, fugg—gs) eaux sem (:..13 541

138 317 ? 373 % ? "§ "393 ?? 2 %% "óaőa'ág Ein": %% egé—f %: 35:

195 i— i § :: .: ;— r': o: ** u r—muám , műx—3 5

ne %% (. % : a s m: ;: § %ngaxs % §? ma:—§ 13533

15" ámetmD—ZH ', c.;a - ;:*M*N—s (Eg: _2

Jászberény ' 1700 2.119 26 238 18 1.129 1059 797 15 233 1455 391

Alsó Szent György 355 460 2 51 15 217 194 288 3 69 361 108

Jasz Apatln 709 846 2 247 9 401 393 421 5 136 698 172

Árokszállás. ) 737 1.019 2 109 20 506 476 563 3 140 826 266

Iász Dósa 256 310 1 16 12 144 151 166 2 35 243 57

Felső Szent György. 163 201 2 ., 3 12 74 65 145 1 25 154 50

Fénszaru ,. . .! 363 470 2 14 17 228 198 246 3 64 313 85

lákóhalma ; 297 368 1 27 13 166 144 200 1 43 237 74

Iasz Kisé1 ,. .; 482 521 2 90 12 201 203 281 3 93 401 113

Jász Ladánv . 396 501 ' 6 16 248 231 301 2 70 1151 123

Mihálytelek ; 200 237 1 33 11 112 (18 130 21 192 45

Ös—zegezest fkm 7.052 13 334 155 3.426 3.212 ; 3.513 38l 921) 5.3311.4s4

hogy 17661111111 sok pásztor, talán nemes is. ma. Már 'I'hírring Gusztáv is rámutatott

de bizon 'áraa1a sá , is kimaradt az Ö ze- arva hoWV a né )számlálásra kiadott utasí-

7 b:

(7)

] 1. szám. —913-— 1934

2

.— Tableau indigucmt, pour 1787, toutes les maisons et toutes les familles.

Ekklésia —— District, cure on ,,ecclésíe' frotsstante: — Helység — Commune de : — Nro. —

e 11 s Zsidók —— Jm'fs Az itt nevezett Keresztények AZ itt nevezett Keresztényeken

között kivul vagynak

% *" ffi—_." . , . , En dehors desdiis chrétiens,

Perjínu DesditS chrehens, combum combien y avaít_íl de personnes

Nemből N étaíent ori inaircs

valók § __ S

C!

S SW masv— *; Távoly lévők e _

§ § "ü" N S absenis § 3

;E sw; § § _— e: g) :;

? § : * § § % 3

** ; § *— x— O 3 'v— :

;): "% § 'S l 8 :: ! m ?: § §. %

e * : s s: —— a. : _ ;; _ e

% § "" U ; § § ?: R "3 33 10 E M E § so

: ; § ! ; ! _É § : D _ 0: "3 § _ § Comnmnes

_ x ": ;: w — : be 53. m va -c —o ;

*), 0 *u , a: , § 'S % ;. § N O ,0 ..r

: ?; s —4 : _ _: ._ __ N 4—- 3 _ _! w; .

e s s ? ha 75 e ;. l s m ;; ! ;, a 0 v, i

N " *) ?) *d : " L' : ** ,a be A l

g fán 53 3? y: bo_ fs ? "3 ;; ! O 4x§ west

4 o' 4—3 § : % 133 3 2 s l ? _ : e ,, :9 e 3, s %

SN 3. o 7, 33: E zo :? 0 %% www ohm

§ ! a *: " N a. 3 : m % § :: ": :.É u. ; ? § g O "3

., N, 3 mi § ; § , sen m ,o :: § :) §

:— _— ; x ") § ' x'h Én bo 76 (""S . .

3 E, E :: a( 555 $ a, x 23 § § a'; § § ", Férj- Asszo- Fél'j— Asszo—

§ § § 8 § § E'; a 3 § §§ § 3 E § 0-3 fiak nyok fiak nyok

'; S 0 § ;; ; E § !" ,, _N 553 0 E § §; Sexe Sexe Sexe Sexe 'v; (% ? § ; *3 5131? ; § § É % §: É %% §; 8— masa. ) fém masc. ! fém.

._. . ! , u VVVVV7

l

5.055 10.416 10.416 2.095 3.266 33 16 41 6 2 5 Jászberény

1.225 2.508 2.508 525 753 7 20 5 Ami sm, Gyorgy

2.370 4.854 4.854 9 2 1.522 2 26 7 lás; Apáthy

2.850 1) 5.761 1) 5.761 1.1 1.733 22 1 15 12 1 l l Aroksza'llás

871 1.698 1.698 326 501 9 2 1 l Jász Dósa

519 1.050 1.050 212 319 1 l 2 Felső Sum! Gyorgy

1.113 2.288 2.283 480 690 2 3 2 Fenszaru

862 1.768 1.768 372 534 3 3 Jákóhalmt;

1.876 2775 2.775 498 901 11 5 5 Jász Kis-ef

1.388 2.833 2.833 603 847 1 2 4 Jász Ladany

647 1.290 , 15290 261 382 l 1 2 j _Míhályiclek

18.271 37.236 j ; ! 37.236 7.512 11.453 102 1 94 81 s 3 s jrotal

, ;

1) Az enedeti táblázatban a

száma is jelentékenyen kisebb, mint a csa—

ládok száma, 7.052 családnak csa-k 5.708 házban kellett l—aknia, vagyis igen gyakori volt a házközösség is. Pedig több lakásos, illetve kollektív házak aligha lehettek ebben az időben a jász falvakban, hanem az új családok az Öregek tházában éltek.

Györ/fg István rámutat arra, hogy az al- földi pásztorkodó tájak falu—si népében álta—

lános szokás volt, hogy az új házas férfiak tulajdonképen nem a házban, hanem az istállóban, ahogy akkor nevezték, az ólban laktak, a házban csak a fiatal aSSZOny élt az öregekkel együtt. Erre számszerűleg is rávilágítanak a .lászságban II. József nép- számlálásának adatai. Egy-egy házra át- lagban 125 család jutott ebben az időben.

Még rosszabb az arány, ha nem'a családo- kat, hanem a nős ferfiak számát vetjük

össze a házakiéval. így 1'32 nős férfi jut

egyetlen házra. Meglehetősen primitív álla—

potokra vallanak ezek az arányszámok.

Sőt módunkban van az 1787. évi lakás—

viszonyokat az 1766. évi állapotokkal is összevetni. 1766-ban 3.505 házat számoltak

jelzett helyen téves összeg—ezésból származó hiba van.

össze a Jászságiban, míg a családok száma,

mint már láttuk 3.648 volt. Egy házra ek—

kor tehát még csak 104 család jutott az 1787. évi 125 aránnyal szemben. Ebben a tényben is fel kell ismernünk, hogy az álla—

potok kétségen kívül azért rosszabbodtak két évtized alatt, mivel nagy beköltözködési folyamat ment itt végbe még ekkor is és a házak építésének aránya a népesedéssel nem tartott lépést.

Kérdés azonban, hogy mely társadalmi osztályokban mutatkozott jelentékeny sza—

porodás? Ha a családok számát *a zsellérek kivonása után összevetjük 1766 és 1787-ben, arra az érdekes eredményre bukkanunk, hogy a birtokos osztály, tehát a redemptu—

sok és az irredemptusok száma éppen nem mutat szaporodást a természetes szaporodá—

son kívül. Ezekbe a társadalmi osztályokba bevándorlók eppen nem, vagy csak nehe—

zen juthattak be, esetleg utólagos föld- vásárlás révén.

1766—ban minden nehézség nélkül ki- mutatható a zsellérek száma, 1787-ben azonban a családok száma nem egyezvén a nős