Magyar Kereskedelmi Statisztikai Értékmegállapító Bizottság

(1)

e KÚLÖNFÉLE e §

Ill-IIIIII-IIIIIIIIIIIIIII-IllIIIIIllIl-IlllllllllllIIIIIllllllnIIIllIllIlIll-llllllllllllll'lllll

Magyar Kereskedelmi Statisztikai Értékmegállapító Bizottság.

Commission hongroise pour la fixation des valeurs de statistigue commerciale.

Szakosztályülések. -— Séances de sections.

A XXII. szakosztály május 31-én délelőtt tar-

totta ülését Stromszky Sándor udv. tanácsos el- nöklete alatt. Jelen voltak: Werlmer Richárd, Schweitzer Henrik, Horovitz György dr., Reiman Gyula, Becker Ágost, Holítscher Pál dr. kereskedelmi tanácsosok, xLáng Marcell szakértő, továbbá a távollevő Wicar Reinhold helyett Chalel Ottó. A szakma helyzetét Neuhold Kornél ismertette.

A kábelgyártás es kereskedelemről Wicar Reinhold terjesztett elő jelentést.

Míg az 1929—1930-ikí viszonylatban termelé- sünk mennyiségileg alig csökkent, addig az 1930—

193l-iki összehasonlítás már ezirányban is számba—

menő visszaesést mutat, eltekintve az értékxbeli je—

lentős csökkenéstől. Ez utóbbi is a megcsappant fogyasztáson felül legfőképen a villamosipar leg- jelentősebb nyersanyagainak, mint a réznek e's gu—

minak évi átlagban kifejezett kb. 30, illetve 50%-os áresése okozta. A nyersanyagok értékeinek ily- irányú változása természetszerűleg kihatással volt a piaci árak alakulására úgy bel—, mint külföldi vo- natkozásban. Exportunk a mult esztendőben is leg—

főképen a balkáni államokba, elsősorban Jugo—

szláviába és Romániába irányult és javarészt spe—

ciális, nagyobb szaktudást és tökéletesebb berende- zést igénylő SZáll'ítáSOklbÓl állott. Úgy itt, mint a

többi balkáni és keleti államban mindenkor a fej- lettebb iparú nyugateurópai államok, elsősorban azonban Németország igen erős versenyével találtuk szembe magunkat. Ily körülmények között eszkö- zölt szállításaink természetesen csak reputációs szempontból jártak haszonnal.

A belföldi telefonszükse'glet az előbbi évhez

képest csökkent, a gyárakat nem foglalkoztatták.

Hozzájárult ehhez az is, hogy sem a pósta, sem az államvasutak beruh-ázási hitellel nem rendelkez—

tek. Magántelefonokban a szükséglet igen kicsi volt, mert olyan építkezések, ahol ezek alkalma- zást nyernek (bérházak, stb.) alig voltak. Ami ma- gántelefonforgalom volt, azleginkább a vállalatok irodai berendezés—ére szorítkozott. Távirdakvészülé- kekben —— a telefon— és'drótnélküli berendezések mindinkább kiszorítják — csak meglévő készülé- kek felujításáról és alkatrészek pótlásáról lehet

szó. Rádiókészülékekben az elmult év meglehetősen

mozgalmas volt. Becslés szerint a belföldi piacon mintegy 30.000 drb rádióvevőkwészülék került el- adásra. Ezek a készülékek azonban nem mind mad gyar, hanem részben külföldi gyártmányúak voltak. Az év második felében a külföldi készülékek-

ben a behozatal majdnem szünetelt, mégis nagy mennyiségű már régebben importált, külföldi készü—

lék is került a piacra. A rádióforgalmat nagymér—

tékben hátráltatja az, hogy a pénzpiac a készpénz ellenében való eladást majdnem lehetetlenné'teszi

és így az eladások kb. 80%-a részletfizetésre törté—

nik. A rádiókészülékekben elért aránylag kedvező forgalom arra vezethető vissza, hogy a rádióhallga- tók igénye évről—évre növekszik és a hallgatók nagyrésze akik eleinte detektoros készülékekkel hallgattak, később hálózati készülékekre cserélték ki a régebben vásárolt, vagy már elavult készülé—

keikwet.

Ezek után a bizottság áttért az elektrotechnikai cikkek és járóművek 1931. évi egységértékeinek a

megállapítására. '

Az autószakma helyzetét Horovitz György vi- lágította meg.

A magyarországi automobilizmus már az 1930.

év folyamán feltűnő módon visszamaradt a meg—

előző évek egyenletes fejlődésével szemben. Az el—

adási forgalom már akkor majdnem 60%-kal csök- kent, a behozatal terjedelme (és értéke közel 70"o- kal, a normális évek állandó jellegű átlagához mér—

ten. Az elmult 1931. év első felében ez a hanyatlás fokozódv-a nyilvánult meg. A második félévben az automobilkereskedelem forgalma holtpontna jutott.

A már erősen megbénított 1930. évi forgalommal szemben az import csak 40%—kal, az eladás 50%—kal fejlődött vissza, de a megelőző évek normális álla- potához képest ez annyit jelent, hogy valóban az automo'bilimport 90%-ka1 csökkent, az eladási for-—

galom pedig 80%-kal, ami abban leli magyarázatát, hogy az eladás a. raktáron lévő hazai gyártmányú és importkocsik likvidxációjából is táplálkozott. Ez a minimális gyarapodás még arra sem volt ele- gendő, hogy a forgalomból kivont kocsikat helyes—

bíttesse és így 1931. év folyamán az üzemben lévő kocsik állománya is tetemesen leapadt. Az auto- mobilállomány 10%-Os csökkentésével szemben az automobilalkatrészck és gummiabroncsok behozatala 50%—kal csökkent, ami azt mutatja, hogy a forga- lomban megmaradt kocsik kihasználása takarékos- sági szempontból arányosan visszament és az üzemi kilométerek száma nagyjában 1la—dal csökkent._ A magyar rautomobilpiacon közvetlenül ——és közvetve is _ a gazdaközönség játsza a legnagyobb szere—

pet. TőkeSZegénységük pedig nagyba-n fokozza a reakció érzékenység—ét. Olcsó vagy használt kocsik.

iránt nagy érdeklődés tapasztalható, ami azt bizo—

(2)

__ 713 _.

58], szám. 1932

,nylítja, hogy az automobilizmusnak országunkban is egészséges alapja van és hogy az automobiliz—

_mus válságának [elmélyítéséhez nagyban hozzá—

,járult az a helytelen felfogás, mely a takarékossá- got főképen az autók leállításában látja. A világ- krizis más országokban is hozzájárult az automo-

bilizmus kereteinek csökkentéséhez, de nem oly

_mértékben, mint nálunk. 1930—ban, mikor Magyar- országon az autom—obilimport 7000—kal, az automo- bilfogy—asztás 60%-kral ment vissza, az állomány gyarapodása pedig teljesen megállott, az automobil- termelés Amerikában csak 22%—k'al, a világ többi részében 11%-kal csökkent. Az automobilpark gya- rapodása pedig, amely az Egyesült Államok túl- szaturált piacán állandó maradt, a világ többi or- szágában csak 1la—dál csökkent. Még jellemzőbb két szomszédunkkal, Ausztriával és Cseh-Szlovákiával való összehasonlítás, Amíg tehát az üzemben lévő kocsik száma Ausztriában és Cseh-Szlovákiában az általános gazdasági krízistől majdnem függetlenül és majdnem egyenletesen gyarapodott, Ausztriában évi 5.500 darabbal, Cseh-Szlovákiában évi 13.000 da—

rabbal, ami a magyarországi népességi számra át- számítva évi 7000, illetve 7.800 darab gyarapodás- nak felel meg, addig Magyarországon az állomány visszafejlődött. A kereskedelmi mérleg szempontjá- ból az import zsugorodása javulást jelent, de ez a javulás az egész automobilizmus pangásából ered és nem szolgálta azt a célt, hogy a belföldi auto- mobilipart erősítse. Ha az automobilizmus gazda- sági szerepét országunkban helyesen értelmeznék és az automobilközlekediést mint a nemzetgazdaság egyi—k tényezőjét elismernék, akkor a belföldi terme- lésnek legalább részben ellensúlyoznia kellene a behozatal csökkenését.

A kereskedelmi piac alakulásáról Stromszky Sándor számolt be.

A termelési és fogyasztási viszonyok, az ipar ez ágában is, a megelőző évekkel szemben, tovább romlottak. A termelést károsan befolyásolták a fo- kozódó üzemköltségek és adók. Az év folyamán a munkáslétszám további apasztása és az üzemek foly- tonosságának fenntartása végett kényszerintézkedé—

sek, így a munkaidő megrövidítése, a készletre való gyártás stb. váltak szükségesekké. A hitelviszonyok az általános nemzetközi gazdasági pangás követ—

keztében szintén tovább rosszabbodtak. A piac felvevőke'pessége úgy a bel-, mint a külföldön to—

vább romlott és az eladási árak oly mértékű süly—

lyesztését tette szükségessé, ami a nyersanyagárak csökkenésével nem áll arányban. Ennek dacára az üzemek foglalkoztatása az előbbi évvel szemben újabb visszaesést mutat. Az állam és ,a közületek által szabott kedvezőtlen fizetési feltételek a viszonyok leromlását elősegítették.

A XXIII. szakosztály május hó 25-én délelőtt tartott ülést Kertész János kereskedelmi főtanácsos

elnöklete alatt. Jelen voltak: Bakos Mór, Castig- lione Henrik, Dworuk Ferenc Albert, galgóci He- teés Alfréd, Szabadi Adolf és Tieberger Imre kereskedelmi tanácsosok, továbbá Lipp Ernő, Szaba—

dos Jenő, Donát Sándor és Herpy Arnold szak-

értők. ' *

A szakma helyzetét az elnök ismertette.

A szakosztály körébe tartozó áruk termelése az 1930. évi termeléshez viszonyítva erős csökkenést mutat. A fogyasztás csökkenése bénítólag hatott ugyan általánosságban a forgalomra, azonban a bankzárlat óta életbeléptetett devizarendeletek foly—

tán a szakosztályba tartozó áruk termelésében és forgalombahozatalában nagyobb szerep jutott, Vi- szont a kereskedelem pang. A külföldi gyárak a megszokott hiteleket beszüntették, egyes gyárosok még a magyarországi szállításokat is leállították.

A műszerek árai az első félévben tartottak voltak, a második félévben 'a behozatal erősen csökkent,

ebből kifolyólag a hazai gyártásiokozott mérték—

ben megindult. Úgyszólván az összes cikkek beho—

zatala mellőzhető lenne, kiveve a finomabb preci- ziós műszereket, Az orvosi műszerek árai 5—10%—

kal lemorzsolódtak. Az elektrogyógyászati segéd- eszközök, kvarc- és röntgenégők is változatlan árat tartottak. Betegápolási üvegáru, amxpullák, fiolák árai változatlanok, hazai gyártás, illetve kikészítés fokozódó. A teodolitok stb. forgalma megcsappant, a termelés teljesen szünetel. Úgy a behozatal, mint a kivitel nagyon lecsökkent. Belföldi eladásra ki- zárólag a raktárkészletek kerültek, mely alkalom—

mal a kereskedők, de különösen a gyárak az árak—

kal az üzlet érdek-ében néha még a termelési költ—

ségek alá is mentek. Általában 20—25%-os áresést lehet tapasztalni. A talajkutató gravitációs ingák- ból a kivitel teljesen megszűnt, részben minthogy ezen eszközök majdnem kizárólag az amerikai pet—

róleumipar rész—ére szolgáltak. A nyersolajban be- állott túltermelés következtében a gyártás szünetel, raktári készlet nagy. Az árak kialakulása, minthogy szükséglet nem volt, nem állapítható meg, ámbár érdeklődésekre 30—40%-os árcsökkentést is ajánlottak fel. A vízmérőórákban a behozatal csök- kent, a termelés folyamatos és megfelel az 1930—as évnek, sőt minthogy bár szűkített keretekben, a

közmunkák folytatódnak, a szükséglet a malt—évhez hasonló. Az író— és számológépek, ellenőrzőpenz- tának, különböző ipari mérőeszközökben hazánk kizárólag behozatalra van utalva. A forgalom az 1931. évben az előző évihez viszonyitva 15—20 szá- zalékkal esett. A vásárlóképesség meges'appanása következtében a hangszerbehozat-al és forgalom lé—

nyegesen alábbszállott, éppúgy az árak is. A behozatal teljesen megszűnt és' így a kevés szükséglet használt zongorák vétele és eladásával bonyolódott le. Gramofon és lemezekben szintén megcsappant a forgalom, az árak lényegesen leszálltak, Az óra-

(3)

8. szám.

—-,- 714 — _ 1932

szakmát sem kímélte meg a világkrízis. Az elmult év első fele is már a vontatottság és árrombolás jegyében folyt le. A svájci óragyárak legtöbbje csak egy-két napot dolgozik egyharmad munkás- létszámmal, mert a készletek óriásiak és az ex- port 75%—kal esett. A svájci klearing olyan lassú, hogy hosszú hónapok telnek el, míg a kedvezmé—

nyezett pénzét megkapja. Ilyen körülmények kö- zött a legszükségesebb árúk behozatala is gondot okoz és ez is csökkenti a forgalmat. A svájci árak ugyan 10—2500-05 csökkenést mutatnak, mégis a valutabeszerzési nehézségek miatt, a magyar de- tail árak vagy a régiek, vagy 10 százalékkal ma- gasabbak. Az aranyművesipar és kereskedelem helyzete az 1931. év folyamán mélyre lezuhanó görbét mutat. Különösen az aranyművesipar, da- cára annak, hogy a külföldről való behozatalmajd- nem teljesen megszűnt, kevesebbet produkált, mint 1930—ban. A munkanélküliség az év folyamán nap—

ról-napra kimélyiilt és az év végére soha nem lá- tott számokat produkált. Az ezüstművesipar még tartja magát. Az órakereskedelem és ipar általá—

nos helyzetét a szakmai fizetésképtelenségek száma jellemzi a legjobban: ez a megcsökkent kihitele- zések mellett is kb. 20—25 százalékkal haladta meg az 1930. évi átlagot. A szakmai ipar és kereskedelem 30 százalékkal hitelezett ki kevesebbet az év első felében, 1930-hoz viszonyítva, a második félévben pedig a valutazárlat közrejátszása foly- tán 50%—nál is többet esett a kihitelezés. A főféin jelző és fémbeváltó hivatal jelentése szerint a magyar aranyművesipar az 1930. évben 1748 kiló és 982 gr. aranyat fémjelzett. Ezzel szemben 1931- bcn 992 kiló és 414 gr-ot, tehát kb. 756 kilóval kevesebbet dolgozott fel, mint az elmult évben. Ez a kb. 40—%-os munkacsökkenés azt jelenti, hogy a mesterek az év elején kénytelenek voltak a heti 48 órás munkaidőt 24 órára csökkenteni. Majd mikor látták, hogy az eladási lehetőség erősen csökken és redukált üzem mellett is raktáron ma- iad az árujuk, megindult a munkáselbocsátás oly nagy mértékben, hogy 1931 dec. 31-én az arany—

művesiparhan nyilvántartott 1.150 ipari munkás közül 1.000-et elbocsátottak. Természetesen a kereslet hiánya folytán a munkabérek letörtek: a magyar aranyművesiparban jelenleg kb. 20—30 százalékkal alacsonyabbak, mint azelőtt voltak.

Mult év július havában az arany és ezüst legális forgalma megszűnt, zúgforgalom tárgya lett és az addig fix áru színarany úgyszólván minden átme- net nélkül 30%-kal drágább lett. A nemesfémek ára ettől kezdve hullámozni kezdett és úgyszólván óráról órára változik. A színarany indokolatlan áremelkedése és a kereslet csökkenése folytán az ékszerkereskedők egy része a raktáron lévő régi árut beolvasztotta. Iparunk egy kismérvű fellendü- lés esetén is komoly munkát találna a raktárak ki-

egészitésénél. Az ezüstipar termelési képe az 1930.

évhez viszonyítva nem igen változott, sőt a gyártás jelentéktelen emelkedést mutat. A főfémjelző hivatal szerint 1931-ben iparunk 31.571 kg. és 820 gr.

ezüstöt dolgozott fel. Tehát mult évben az ezüst—

munkások változatlanul dolgoztak. A belföldi üz- leteken kívül jelentékeny exportról is számolha-

tunk be. Azonban ez csak a valutazárlatig tartott,

azontúl először megcsappant, majd az év végére megszűnt. A magyar ezüstművesipar még alig 15 éves, a vámvédelem folytán azonban igen gyorsan fejlődött és érte el magas nívóját. Az ezüstiparban mult év végéig áreltolódás nem állt be, tekintettel arra, hogy az ezüsttárgyak értéke néhol megha- ladja a nyersanyag értékét is és így az ezüst ár—

fluktuálása nem befolyásolhatja oly mértékben az

ipart és kereskedelmet, mint az aranyárunál, ahol

a tárgyak nyersanyag értéke 80%-át teszi ki az összértéknek. Az 1931. évben az ezüstművesipar- ban a munkanélküliség még jelentéktelen, ez év—

ben azonban a gazdasági krízis kikezdte és az 1932. év első negyedében az ezüstművcs iparosok nagy része leállította üzemét. A drágakőszakma is erősen érezte az egész világon tapasztalható ha- nyatló tendenciát. Az 1931. évi bankzárlat első he- teiben a piacon levő áru úgyszólván teljes egészé—

ben vevőre talált s minthogy a devizakorlátozások miatt kölföldről sem jöhetett be áru, ennek követ- keztében nagy áruhiány állott elő, főleg a jobb minőségben. Az év utolsó negyedében már a kereslet is megszűnt. Tekintettel arra, hogy nálunk alacsonyabbak voltak az árak, mint külföldön, ezért igen sok áru ment ki külföldre, de a legális út megkerülésével. Egyébként az általánosan rossz viszonyokat a szakma mint luxusszakma legjobban érezte. Az ú. n. norinbergi áruk, mint gomb, tű, olló, acél- és fésűáru, pipa stb. forgalma ugyan- csak csökkenő. Az árak mindennek dacára nem csökkentek, mert a gyárak a külföldi devizajegy- zések alapján számítják áraikat. A díszműáru- szakma pang. A behozatali forgalom a fém és por—

cellán díszműárukban az előző évi forgalomhoz képest egyhetede're esett vissza. A celluloid dísz—

műáruk behozatala a két év előtti behozatal tized- részét sem érte el. A forgalom teljesen megszűnt.

A játékáruk behozatala átlagban egyhatodára esett vissza, egyrészt a forgalom csökkenése, más—

részt a szükséges devizák megszerzésének lehetet- lensége következtében. A hazai játékárukészítőipar azonban szépen fejlődve igyekszik amennyire le—

hetséges pótolni a külföldi árut. Sajnos, a fogyasz—

tás katasztrofális visszaesése a hazai ipar egész- séges fejlődését lehetetlenné teszi. Optikai és fény- képészeti cikkek hazánkban nem készülnek és így egész szükségletünket külföldről kellett beszerez—

nünk. A fényképészeti cikkek közül a fényképező gépekből csak lényegtelen mértékben esett a be—

(4)

8. szám.

hozatal értéke. Az anyagok közül a filmimport kb.

4%—,kal növekedett, míg a lemezbehozatal kb. 20 Százalékkal csökkent. A fényképészeti papirok forgalma, úgy a behozatal, mint a kivitel tekintetében jelentékenyen visszaesett. Örvendetes tényként em—

lítendő meg, hogy a kivitel csökkenése aránylag nem volt olyan nagymértékű, mint a behozatalé, amennyiben az 1931. évben több, mint 55%—kal multa felül a behozatal értékét, az előző évi 45 szá- zalékkal szemben.

Sajnos, miután kilátástalanná lett, hogy '"á nyerstilmgyárak a Budapesten felgyülemlett magyar pénzük felett szabadon rendelkezhetnek, mind- két gyár beszüntette akcióját. lntézkedésük nem- csak a filmkereskedöt juttatta válságos helyzetbe, hanem szenvedtek alatta a színházak is, mert az év másodikfielében már erős filmhia'ny volt észlelhető.

A hangosfilm mindennapiságával a filmek játék—

ideje normálissá vált. A szóbanforgó évben a leg- több film alig 10—14 napig volt műsoron, miáltal a színházak íilmszükséglete erősen fokozódott. Két év után már kialakult Magyarország hangosfilm- l'ogyasztás mennyisége is. A premierszínházaknak egyedül 240—250, az előadást majdnem teljesen be- töltő, 3 felvonásnál hosszabb filmre van szükségük.

A kisebb —— másodhetes _ színházaknak, miután elég gyakori, hogy az elsőhetesektől egy—egy héten le- kerülő filmek nem fedik szükségletüket, kb. 10—15

darabra; ez összesen 250—265 hangos film. Ezzel

szemben a szóbanforgó évben csak 232 ilyen hangosfilm érkezett Magyarországba, mely oknál fogva a megjelentető színházak is, a másodhetesek is sok- szor még akkor is műsoron tartottak egy—egy filmet, amikor az azzal elért üzleti forgalom már veszteséges volt. A színházak üzletmenete ily kö—

rülmények között nagyon természetesen szintén nem alakulhatott kedvezően, mit tetézett a hangosfilm újdonságában rejlő varázs teljes megszűnése.

Az év első felében még normális: a film kvalitásától függő volt a mozik látogatottsága, sőt az új szezon első hónapjában az üzleti forgalom lényegesen fel- javult. Októbertől kezdve rosszabbodott a helyzet, dacára annak, hogy a színházak többízben leszállí- tották a helyárakat. A vidéken az idegennyelvű be- .rzélőfilmek iránt alig van érdeklődés. A vigaszta—

lan helyzetet leghívebben mutatja, hogy 550 mozgó- képszínházunk közül az 1931. év végén csak 320 volt üzemben: több, mint 40%-a szünetel vagy vég-

leg becsukott. ,

A bizottság ezután áttért a műszerek, hang—

szerek,, órák, film, játékszerek 1931. évi egység- értékeinek a megállapítására, " —

—715—- 1932

A filmszakma helyzetéről Castiglione Henrik

számolt be. ( '

Hazai nyersfilmgyártás hiányában szükségletün- ket kizárólag import útján fedezzük. .A_ behozatal; a szóbanforgó évben megnövekedett, mi egyrészt a né—

mileg meginduló magyar ,filmgyártásnak (főleg hangos híradók), másrészt annak következménye, hogy a hangosfilmek magyar feliratozása az ere—

deti példány másolása miatt több nyersanyagot igényel, mint a néma—, vagy lemezes beszélőfilmek feliratozása. A magyar hangos híradók igen erős mértékben kiszorították a külföldi híradókat. Fize- te'si mérlegünk szempontjából ennek a körülmény- nek igen nagy jelentősége van, mert a multban a külföldi hangos híradókért —— tekintet nélkül a ját—

szás időtartamára —— a megjelentető színházak 100 dollárt, a kisebb színházak 100—200 pengőt fizet—

tek. Részben a magas kölcsöndíjak, de különösen a külföldi eseményekkel tarkított magyar hangos híradók megjelenése óta az idegen híradók im- portja erősen csökkent: az 1980. évi 348—cal szemben 1931—ben csak 216 darabot hoztunk be. Az év első felének mérlege még normális keretek között alakult annál is. inkább, mert kereskedőink az év első felének anyagát (miután tulajdonkép az évad második feléről van szó), igen korán szerezték be.

A némafilmek idején az új idény képeit rendszerint április, májusban kötötték le, sőt a színházak is még a régi szezon befejezése előtt állították össze az új évad programmjának igen tekintélyes részét.

A hangosülm első 'ke'tévi tapasztalatai, kapcsolat- ban az egyre nehezülő gazdasági viszonyokkal, óva—

tosságra késztették a íilmkereskedőket. Nem siettek a bevásárlásokkal s különösen a látatlanban való kötésektől tartózkodtak. Megvárták, amíg a film- nek legalább egy része vagy egy bizonyos gyárt- mánysorozatnak 1—2 filmje elkészült és csak an—

nak megtekintése után határozták el, hogy a szó—

banforgó filmet vagy sorozatot megveszik-e vagy sem. Az óvatosság ezúttal súlyos helyzetbe juttatta őket, devizakorlátozások megbénították tevékeny- ségüket. A két legnagyobb nyers'film' gyár lehetővé tette, hogy a filmkereskedők külföldi licenctartozá—

saikat pengőért vett nyersanyaggal fizessék meg, Vagyis az itteni képviseleteitkhez befizetett pengő ellenében a kereskedők annyi/méter nyersanyagot vásároltak, amennyivel a megvett filmek licenc- díjait és kópiaszámláit kiegyenlíthette'k.

Az üléseken az elnökséget Farkas János dr.

min. 0. tan. alelnök képviselte. Az előadó Síbelka—

Perleberg Artúr dr. min. fogalmazó volt.