• Nem Talált Eredményt

A kéziratok jóváhagyási folyamata a szakfolyóiratoknál: elfogadás, visszaadás módosításra vagy elutasítás megtekintése

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "A kéziratok jóváhagyási folyamata a szakfolyóiratoknál: elfogadás, visszaadás módosításra vagy elutasítás megtekintése"

Copied!
2
0
0

Teljes szövegt

(1)

TMT 50. évf. 2003. 9-10. sz.

it, a Salgglas Salgótarjáni Síküveggyár Rt. alap­

szabályát és tevékenységi körét, a gyár 1920¬

1993. közötti vezetésének jellemzőit, a gyártörté­

net meghatározó személyiségeinek életrajzát, a gyár munkatársainak állami és ágazati kitüntetéseit és elismeréseit, valamint a Glasunion Üvegipari Rt.

munkatársainak névsorát tartalmazzák.

Az egyes részeket jegyzet és magyarázat, iroda­

lomjegyzék, valamint 41 ábra és 131 fénykép egé­

szíti ki; meíy utóbbiakat még az 1991. évi síküveg­

gyártás kéttucatnyi fotódokumentuma is gazdagít­

ja.

A kiadvány szerzője Gajzágó Aladár. Az általa évtizedek alatt összegyűjtött és feldolgozott doku­

mentum multimédia-megformálását az Alma Grafi­

kai Stúdió és Kiadó végezte, a puritánul tetszetős, ugyanakkor felhasználóbarát programnyelv Both Csaba munkáját dicséri. A Macintosh és Windows 95/98 rendszerigényü CD-ROM-ot a VTCD sok­

szorosította, a kiadvány 3000 Ft-ért a kiadótól (Salgglas Üvegipari R t , 3104 Salgótarján, Buda­

pesti út 29.) vásárolható meg.

Árkos Iván (BME OMIKK)

A k é z i r a t o k j ó v á h a g y á s i f o l y a m a t a a s z a k f o l y ó i r a t o k n á l : e l f o g a d á s , v i s s z a a d á s m ó d o s í t á s r a v a g y e l u t a s í t á s

A Library Quarterly (LQ) című nemzetközi folyóirat szerkesztőjét Ann C. Weller új könyve (Editorial peer review: its strength and weaknesses. ASIST Monograph Series. Medford, N. J.: Information Today Inc., 2001. A kéziratok elbírálási folyamata a szerkesztőségekben - erős és gyenge pontok) késztette arra, hogy az LQ szerkesztése során szerzett tapasztalatait kifejtse.

Az LQ alapításától (1931) fogva eredeti tudomá­

nyos közlemények közreadására törekszik, vagyis

„új, igaz és jól megírt" könyvtártudományi írásokat közöl. A kéziratokat beérkezésük után a főszer­

kesztő veszi nyilvántartásba, asszisztense pedig nyugtázza. Ezután kerül sor a bírálók (lektorok) kiválasztására. A szerkesztő - bár megtehetné - egyedül nem dönt egy-egy cikk sorsáról, a kézira­

tokat többen (legfeljebb öten) jóváhagyják, lehető­

ség szerint az illető cikkekben is idézett közismert szakemberek és az LQ szerkesztőbizottságának a tagjai. Az eljárás során sem a bírálók nem tudják a szerzők nevét, sem fordítva. A bírálóknak kilenc értékelési szempont szerint kell véleményt alkotni­

uk és lektori jelentést írniuk a cikk elolvasása után egy űrlap kitöltésével, amelynek kérdései a követ­

kezők:

1. Fontos kérdésről, problémáról szól a cikk?

2. Eredeti-e a tárgyalás módja?

3. Bemutatja-e a szerző, hogy a vonatkozó szak­

irodalmat jól ismeri?

4. A problémának megfelelő kutatási módszereket alkalmaztak?

5. Történtek-e tévedések a módszerek kiválasztá­

sa, az érvelés vagy az adatok elemzése során?

6. Megerősítik, bővítik, módosítják vagy kétséges­

sé teszik-e az eredmények az eddigi szakmai ismereteket, illetve közvélekedést?

7. Igazolják-e a következtetéseket az elemzések eredményei?

8. Jói van-e a cikk strukturálva, és világos-e a stílusa?

9. Kellően érdekfeszítő-e a cikk?

A bírálóknak általánosságban véve határozottan nyilatkozniuk kell, hogy a) elfogadják, b) kis változ­

tatással elfogadják, c) nagyobb változtatásokkal elfogadják, d) átdolgozásra visszaadják, vagy ej nem fogadják el, illetve f) nem kívánják vélemé­

nyezni a kéziratot. A szerkesztőnek nagy segítsé­

get jelent a bírálók véleménye, de a végső döntés az ö felelőssége!

A véleményeket ezt követően a szerkesztőség egy kísérőlevéllel megküldi a szerzőknek, és javaslato­

kat tesz a további teendőkre. A cikk szerzője be­

vallja, hogy szerinte a bírálati folyamat (peer review) voltaképpen a tartalmi és a stilisztikai hibák kiszűrésére való; és felhívja a figyelmet arra, hogy a szerkesztők sem tévedhetetlenek: esetenként előfordul, hogy rosszul döntenek, legyen szó akár elutasításról, akár elfogadásról.

Weller említett könyve nyomán a szerző számsze­

rűsítette az LQ lektorálási és publikálási adatait az 1996-2000-es időszakban, hogy kiderüljön, meny­

nyi időt vesz igénybe ez a munkafolyamat, és hol lehet még javítani rajta, ha szükséges. Az egysze­

rűség kedvéért három kategóriát vizsgált, és a következőket állapította meg:

399

(2)

Beszámolók, szemlék, referátumok

• Az elfogadott kéziratok mennyisége átlagosan 26%-ot tesz ki (a kisebb-nagyobb módosításokat igényelt cikkeket is beleértve), átfutási idejük a publikálási döntésig megközelíti a három hóna­

pot.

• Az átdolgozásra és újbóli benyújtásra vissza­

adott kéziratok száma a legnagyobb (48%), jó­

váhagyásukig közel négy hónap telik el; több időbe telik ugyanis a lektorálás és konzultáció a szerzőkkel.

• A kéziratoknak nagyjából a negyedét utasítják el (ez a döntés születik meg a leggyorsabban: két hónap alatt; a kéziratokat azonnal visszaküldik, és a szerzők egy részének más folyóiratot vagy folyóiratokat javasolnak).

Némelyik kézirat nem is kerül a lektorok kezébe, mivel túl rövid, nem szerepelnek benne hivatkozá­

sok, vagy nem felel meg az LQ formai és stiláris követelményeinek.

A szerkesztő, asszisztense és a bírálók számára egyaránt többletmunkát jelent, ha a szerző ha­

nyag, vagy nem tartja be az etikai követelménye­

ket Ez utóbbi jelentkezhet plágiumként (amikor a szerző elmulasztja a korrekt idézést és hivatkozást - ha ezt valaki elköveti, a kéziratot azonnal kivon­

ják a kiadás folyamatából, és az illető szerző a nyilvántartásban „feketelistára" kerül), vagy amikor a szerző - tájékozatlanságból vagy rosszhiszemű­

en - egyszerre több folyóirathoz is benyújtja ugyanazt a cikket. (Az LQ ezért egy ideje minden szerzőtől kizárólagossági nyilatkozatot kér.)

összegzésében a cikk szerzője elődjét idézi:

„Számítok azokra az olvasókra, akik szívesen be­

kapcsolódnának a cikkek lektorálásába, és ezt meg is írják nekem, hiszen ha jók a kéziratok, nagy szükség van jó bírálókra is."

/RICHARDSON, John V.: The peer review process:

acceptances, revisions, and outright rejections. = Library Quarterly, 72. k ö t 1. sz. 2002. p. V - X U

(Hegyközi Ilona)

C s a k e l e k t r o n i k u s a n k i a d o t t f o l y ó i r a t o k a l k a l m a z á s a a t u d o m á n y o s k u t a t á s b a n

Az alábbiakban a kizárólag elektronikus úton ki­

adott, nyomtatott formában nem megjelenő folyó­

iratokat (saját terminológiával) e-folyóiratoknak fogjuk nevezni Ezzel szemben elektronikus fo­

lyóiratoknak nevezzük önkényesen a mind nyom­

tatásban, mind elektronikusan elérhető folyóirato­

kat.

Az ismertetett cikk egy széles körű felmérést mutat be. Ezenkívül áttekintést nyújt a téma szakirodal­

máról, ezért az érdeklődőknek ajánlható az URL útján hozzáférhető teljes szöveg tanulmányozása és az irodalomjegyzék.

Az e-folyóiratok bevezetése egy sajátos innovációt jelent abban a kommunikációban, ahogyan a tu­

dományos információ eljut a kutató közösségek­

hez. Bizonyos időt vett igénybe, amíg az e- folyóiratok integrálódtak a tudományos információs rendszerekbe, a nagy szolgáltatók elkezdték inde­

xelni őket, megjelentek a könyvtári katalógusok­

ban, és a kutatók idézték mint forrásokat.

Az elektronikus folyóiratokat néhány éve javasol­

ták, mint a kutatási eredményeket publikáló forrá­

sokat forradalmasító új médiumot. Terjesztésük

gazdaságosabb a nyomtatott folyóiratokénál, mert a szöveg elkészítésének, az ellenőrzési folyamat­

nak és az egyéb folyamatoknak a költségei kiseb­

bek, mint a nyomtatás és a nyomtatott példányok terjesztésének költségei. Ezért jogos volt a vára­

kozás, hogy az elektronikus környezetben kiadott folyóiratok lassíthatják vagy megfordíthatják a tu­

dományos folyóiratok költségeinek növekedését.

Az elektronikus folyóiratokon belül az e-folyóiratok (tehát amelyeknek nincs nyomtatott megfelelőjük) területén a következő kérdésekre kerestünk vá­

laszt:

1. Mennyi az e-folyóiratok száma?

2. Az e-folyóiratokat mely szolgáltatások indexe­

lik?

3. A könyvtárak kataiogizálják-e az e-folyóirato- kat?

4. A szerzők forrásként hivatkoznak-e e-folyóira- tokra?

5. Léteznek-e, s ha igen, melyek a fenti változók közötti összefüggések?

M e l y e k a z e-folyóiratok?

Először definiálnunk kell az e-folyóiratok fogalmát, és meg kell állapítanunk a jelenleg elérhető e-fo- 4 0 0

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Ennek során avval szembesül, hogy ugyan a valós és fiktív elemek keverednek (a La Conque folyóirat adott számaiban nincs ott az említett szo- nett Ménard-tól, Ruy López de

25 A rasszisták természetesen jellemzően nem vallják magukat a bíróság előtt rasszistának. Ennek következtében, ha sértettek, akkor azzal érvelnek, hogy nem

A vándorlás sebességét befolyásoló legalapvetőbb fizikai összefüggések ismerete rendkívül fontos annak megértéséhez, hogy az egyes konkrét elektroforézis

(Véleményem szerint egy hosszú testű, kosfejű lovat nem ábrázolnak rövid testűnek és homorú orrúnak pusztán egy uralkodói stílusváltás miatt, vagyis valóban

Az akciókutatás korai időszakában megindult társadalmi tanuláshoz képest a szervezeti tanulás lényege, hogy a szervezet tagjainak olyan társas tanulása zajlik, ami nem

Elég arra gondolni, hogy a nyugati kultúrán kívül, ma is sok gyermek kényszerül olyan korán munkát vállalni, amilyen ko- rán csak tud, hogy hozzájáruljon

Az olyan tartalmak, amelyek ugyan számos vita tárgyát képezik, de a multikulturális pedagógia alapvető alkotóelemei, mint például a kölcsönösség, az interakció, a

A CLIL programban résztvevő pedagógusok szerepe és felelőssége azért is kiemelkedő, mert az egész oktatási-nevelési folyamatra kell koncentrálniuk, nem csupán az idegen