125
G2–TEMATIKUS SZEKCIÓ ÁPRILIS 24.(PÉNTEK)15.00–16.30
Mérés-értékelés különleges bánásmódot igénylő gyermekek körében Alagsor II. terem
A LONDON-TORONY TESZT ADAPTÍV ALKALMAZÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI Mohai Katalin *, Szabó Csilla **, Rózsa Sándor ***
* ELTE BGGYK Gyógypedagógiai Pszichológiai Intézet
** ELTE Országos Gyakorló Pedagógiai Szakszolgálat
*** Washington University, School of Medicine
Kulcsszavak: London-torony; adaptív tesztelmélet; SNI
Rohamosan fejlődő világunkban nemcsak a technológia területén tapasztalunk egyre na- gyobb változásokat, hanem a gyermekek egyéni szükségleteinek felismerésének igénye is hangsúlyosabbá válik. Napjainkban az információs és kommunikációs technológia (IKT) fej- lődése, a korszerű oktatás megteremtése mellett, a kiemelt bánásmódot igénylő gyermekek megismerésében és megsegítésében is jelentős szerepet tölt be. A modern, technológia ala- pú diagnosztikai eszközök bevezetése hazánkban is egyre sürgetőbb feladat.
Előadásunkban egy kutatás részeredményeit mutatjuk be, melynek alapvető célja a pe- dagógiai szakszolgálatok IKT-eszközökkel támogatott diagnosztikai tevékenységének innova- tív fejlesztése volt. Ennek keretében valósult meg a London-torony teszt adaptív tesztelmé- let alapján történő átdolgozása. Exploratív jellegű kutatásunkban elsődlegesen arra voltunk kíváncsiak, hogy a teszt adaptív verziója mennyire alkalmazható a tipikus fejlődésű és a sajá- tos nevelési igényű tanulók körében. Kíváncsiak voltunk továbbá a szakszolgálatoknál dolgo- zó tesztfelvevő kollégák digitalizált teszteléssel kapcsolatos attitűdjeire is.
A mintát 173 fő, 7–10 éves, tipikusan fejlődő és sajátos nevelési igényű (ADHD, olvasási zavar, autizmus) gyermek alkotta, ebből 77 fő SNI-tanuló volt. A kutatásban alkalmazott esz- köz alapját Mueller (2012) PEBL szoftvercsomagja képezte, amit a kutatás során – az adaptív tesztelméletre építve – alapjaiban megújítottunk. Az eljárás négy különböző nehézségű pró- bafeladattal indul, amit hat, fokozatosan nehezedő éles feladatsor követ, szintenként 3-3 feladattal. Az eredményeket három alapmutató (összpontszám, lépésszám, megoldáshoz szükséges idő) mentén elemeztük és hasonlítottuk össze. Vizsgáltuk a szintek nehézségi mu- tatóit és az itemmaradék korrelációit is.
Összességében eredményeink egy normatív adatbázis kidolgozása felé irányadóak. Az el- járás további finomítása és bemérése hosszú távon a végrehajtó funkciók vizsgálatára szol- gáló pszichometriai készlet kialakításának alappillérévé válhat.
__________
A kutatást a sajátos nevelési igényű gyerekek integrációja (Szakszolgálatok fejlesztése) TÁMOP-3.4.2.B- 12-2012-0001 projekt szerződése alapján a Diagnosztikai és fejlesztő eszközök digitalizálására irányuló pilot (Educatio Kht.) támogatta.
