TARTALOM I. rész
Nyír egy há za Me gyei Jo gú Vá ros Ön kor mány za tá nak 8/2007. (II. 13.) Kgy. ren de le te A szo ciá lis rá szo rult ság tól füg gõ egyes pénz be li és ter mé szet ben
nyúj tott el lá tá sok ról . . . . 754
II. rész 2007. évi CXIX. tör vény Az egész ség ügyi el lá tó rend szer fej lesz té sé rõl szóló 2006. évi CXXXII. tör vény mó do sí tá sá ról . . . . 763
279/2007. (X. 20.) Korm. r. A köz al kal ma zot tak jog ál lá sá ról szóló 1992. évi XXXIII. tör vény vég re haj tá sá ról a he lyi ön kor mány za tok ál tal fenn tar tott egyes in téz mé nyek nél, va la mint a test ne ve lés és sport te rü le tén . . . . 763
291/2007. (X. 31.) Korm. r. Az épí tés fel ügye le ti te vé keny ség rõl . . . . 766
298/2007. (XI. 9.) Korm. r. A víz bá zi sok, a táv la ti víz bá zi sok, va la mint az ivó víz el lá tást szol gá ló víz ilé te sít mé nyek vé del mé rõl szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. ren de let mó do sí tá sá ról . . . . 768
299/2007. (XI. 9.) Korm. r. A fel szín alat ti vi zek vé del mé rõl szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. ren de let mó do sí tá sá ról . . . . 769
31/2007. (X. 25.) ÖTM r. A tûz ol tó ság tûz ol tá si és mû sza ki men té si te vé keny sé gé nek sza bá lya i ról szóló 1/2003. (I. 9.) BM ren de let mó do sí tá sá ról 770 32/2007. (X. 25.) ÖTM r. A hi va tá sos ön kor mány za ti tûz ol tó sá gok ké szen lét ben tar tan dó leg ki sebb gép jár mû és tech ni kai esz köz ál lo má nyá ról, va la - mint a hi va tá sos ön kor mány za ti tûz ol tó sá gok köz pon ti lag fi nan szí ro zott lét szá má ról . . . . 771
34/2007. (XI. 6.) OKM r. Az esély egyen lõ sé get, fel zár kóz ta tást se gí tõ tá mo ga tá sok igény lé sé nek, fo lyó sí tá sá nak és el szá mo lá sá nak rend jé rõl szóló 12/2007. (III. 14.) OKM ren de let mó do sí tá sá ról. . . . 772
131/2007. (XI. 8.) FVM r. A 2007. évi is ko la tej prog ram sza bá lyo zá sá ról szóló 85/2006. (XII. 20.) FVM ren de let mó do sí tá sá ról . . . . 773
III. rész 76/2007. (X. 19.) AB h. az Alkot mány bíró ság ha tá ro za ta . . . . 774
84/2007. (XI. 8.) AB v. az Alkot mány bíró ság vég zé se . . . . 777
IV. rész Köz le mény az Idõs ba rát Ön kor mány zat Díj oda íté lé sé rõl . . . . 778
Fel hí vás a Pro Ré gió Díj ado má nyo zá sá ról . . . . 779
2007. évi II. ütem ben ke rék pár utak épí té sé re ki írt nyer tes pá lyá za tok jegy zé ke. . . . 781
2007. évi II. ütem ben ke rék pár utak ter ve zé sé re ki írt nyer tes pá lyá za tok jegy zé ke . . . . 781
Se géd let a kis tér sé gi le ha tá ro lás meg vál toz ta tá sát kö ve tõ te en dõk höz . . . . 781
Tá jé koz ta tás a Lip csei Char ta a fenn tart ha tó euró pai vá ro sok ról címû do ku men tum el fo ga dá sá ról . . . . 784
Õr ti los és Zá kány fa lu Köz sé gek Ön kor mány za tai pá lyá za tot hir det nek Õr ti los szék hellyel kör jegy zõi ál lás be töl té sé re . . . . 788
Rá tót, Rá ba gyar mat és Ne mes med ves Köz sé gek Ön kor mány za tai pá lyá za tot hir det nek kör jegy zõi ál lás be töl té sé re . . . . 789
Tá jé koz ta tó a ke res ke del mi szál lás he lyek, tu risz ti kai fo ga dó ké pes ség fej lesz té sé re ki írt pá lyá za tok ról . . . . 789
A MINISZTERELNÖKI HIVATAL, VALAMINT AZ ÖNKORMÁNYZATI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA
F E L H Í V Á S !
Fel hív juk tisz telt Elõ fi ze tõ ink fi gyel mét a köz löny utol só ol da lán köz zé tett tá jé koz ta tó ra
és a 2008. évi elõ fi ze té si árainkra
I. rész
Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának 8/2007. (II. 13.) Kgy.
r e n d e l e t e
a szociális rászorultságtól függõ egyes pénzbeli és természetben nyújtott ellátásokról
Nyír egy há za Me gyei Jo gú Vá ros Ön kor mány za tá nak Köz gyû lé se a szo ciá lis igaz ga tás ról és szo ciá lis el lá tá sok - ról szóló 1993. évi III. tör vény (to váb bi ak ban: Szt.) 1. §-ának (2) be kez dé se, 10. §-ának (1) be kez dé se, 25. § (3) be kez dé se, 26. §-a, 32. §-ának (1) és (3) be kez dé se, 37/D. § (5) be kez dé se, 37/H. §, 38. § (1) be kez dés c) pont - ja, va la mint (9) be kez dé se, 43/B. § (1) és (3) be kez dé se, 45. § (1) be kez dé se, 46. § (1) be kez dé se, 47. § (1) be kez dé - se és 50. § (3) be kez dé sé nek fel ha tal ma zá sa alap ján az ön - kor mány zat ál tal pénz ben és ter mé szet ben nyúj tott szo ciá - lis el lá tá sok ról az aláb bi ren de le tet al kot ja:
I. Rész
Általános rendelkezések A rendelet célja
1. §
E ren de let cél ja, hogy a szo ciá lis biz ton ság meg te rem té - se és meg õr zé se ér de ké ben meg ha tá roz za az ön kor mány - zat anya gi tel je sí tõ ké pes sé gé re fi gye lem mel a szo ci á li san rá szo rul tak ré szé re nyúj tan dó, illetve nyújt ha tó, pénz be li és ter mé szet be ni el lá tá sok for má it, a jo go sult ság feltéte - leit, mér té két, va la mint igény be vé te lük rend jét és garan - ciáit.
A rendelet hatálya
2. §
(1) a) A ren de let ha tá lya – a (3)–(4) be kez dés ben fog lalt el té ré sek kel – ki ter jed Nyír egy há za Me gyei Jo gú Vá ros köz igaz ga tá si te rü le tén lak cím mel ren del ke zõ
aa) ma gyar ál lam pol gá rok ra,
ab) be ván dor lá si en ge déllyel ren del ke zõ sze mé lyek re, ac) le te le pe dé si en ge déllyel ren del ke zõ sze mé lyek re, ad) a ma gyar ha tó ság ál tal me ne kült ként el is mert sze - mé lyek re;
b) az Szt. ál tal meg ha tá ro zott egyes el lá tá sok ese té ben az ön kor mány zat köz igaz ga tá si te rü le tén tar tóz ko dó haj - lék ta lan sze mé lyek re.
(2) A ké rel me zõ lak cí me az a la kó hely vagy tartózko - dási hely, ahol élet vi tel sze rû en la kik.
a) tar tóz ko dá si hely: annak a la kás nak a cí me, ahol a sze mély – la kó he lye vég le ges el ha gyá sá nak szán dé ka nél - kül – há rom hó nap nál hosszabb ide ig tar tóz ko dik,
b) la kó hely: annak a la kás nak a cí me, amely ben a sze - mély él.
(3) A ren de let ha tá lya a 4. § (2) be kez dé sé ben meg ha tá - ro zott el lá tá sok te kin te té ben a ren de let (1) be kez dé sé ben fog lal ta kon túl me nõ en ki ter jed az Euró pai Szo ciá lis Kar tát meg erõ sí tõ or szá gok nak a kül föl di ek be uta zá sá ról és tar - tóz ko dá sá ról szóló 2001. évi XXXIX. tör vény ren del ke zé - sei sze rint jog sze rû en Ma gyar or szá gon tar tóz ko dó ál lam - pol gá ra i ra is.
(4) A ren de let ha tá lya ki ter jed
a) a mun ka vál lalók Kö zös sé gen be lü li sza bad moz gá - sá ról szóló 1612/68/EGK ta ná csi ren de let ben meg ha tá ro - zott, va la mint
b) az Szt. 32/B. § (1) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott idõs ko rú ak já ra dé ka te kin te té ben a szo ciá lis biz ton sá gi rend sze rek nek a Kö zös sé gen be lül moz gó mun ka vál la lók - ra, ön ál ló vál lal ko zók ra és csa lád tag ja ik ra tör té nõ al kal - ma zá si ról szóló 1408/71/EGK ta ná csi ren de let ben meg ha - tá ro zott jo go sul ti kör be tar to zó sze mély re, amennyi ben az el lá tás igény lé sé nek idõ pont já ban ér vé nyes tar tóz ko dá si en ge déllyel ren del ke zik.
3. § (1) E ren de let al kal ma zá sá ban:
a) jö ve de lem: el is mert költ sé gek kel és a be fi ze té si kö - te le zett ség gel csök ken tett
aa) a sze mé lyi jö ve de lem adó ról szóló tör vény sze rint meg ha tá ro zott, bel föld rõl vagy kül föld rõl szár ma zó va - gyo ni ér ték (be vé tel) füg get le nül at tól, hogy az adó men tes vagy adó kö te les,
ab) az a be vé tel, amely után az egy sze rû sí tett vállal - kozói adó ról, illetve az egy sze rû sí tett köz te her vi se lé si hoz zá já ru lás ról szóló tör vény sze rint adót, illetve hoz zá já - ru lást kell fi zet ni.
El is mert költ ség nek mi nõ sül a sze mé lyi jö ve de lem adó - ról szóló tör vény ben el is mert költ ség, va la mint a fi ze tett tar tás díj. Ha a ma gán sze mély, az egy sze rû sí tett vál lal ko - zói adó vagy egy sze rû sí tett köz te her vi se lé si hoz zá já ru lás alap já ul szol gá ló be vé telt sze rez, a be vé tel csök kent he tõ a sze mé lyi jö ve de lem adó ról szóló tör vény sze rint el is mert költ ség nek mi nõ sü lõ iga zolt ki adá sok kal, en nek hi á nyá - ban a be vé tel 20 szá za lé ká val. Be fi ze té si kö te le zett ség nek mi nõ sül a sze mé lyi jö ve de lem adó, az egy sze rû sí tett vál lal - ko zá si adó, a ma gán sze mélyt ter he lõ egy sze rû sí tett köz - teherviselési hoz zá já ru lás, egész ség biz to sí tá si hoz zá já ru - lás és já ru lék, egész ség ügyi szol gál ta tá si já ru lék, nyug díj - já ru lék, nyug díj biz to sí tá si já ru lék, ma gán-nyug díj pénz tá ri tag díj és mun ka vál la lói já ru lék.
Nem mi nõ sül jö ve de lem nek a te me té si se gély, az al kal - man ként adott át me ne ti se gély, a la kás fenn tar tá si tá mo ga - tás, az adós ság csök ken té si tá mo ga tás, a rend kí vü li gyer - mek vé del mi tá mo ga tás, a Gyvt. 20/A. §-a sze rin ti pénz be li tá mo ga tás, a Gyvt. 20/B §-ának (4)–(5) be kez dé sé nek sze - rin ti pót lék, a ne ve lõ szü lõk szá má ra fi ze tett ne ve lé si díj és kü lön el lát mány, az anya sá gi tá mo ga tás, a ti zen har ma dik ha vi nyug díj, va la mint – a sze mé lyes gon dos ko dá sért fi ze - ten dõ sze mé lyi té rí té si díj meg ál la pí tá sa ki vé te lé vel – a sú - lyos moz gás kor lá to zott sze mé lyek pénz be li köz le ke dé si ked vez mé nyei, a va kok sze mé lyi já ra dé ka és a fo gya té kos - sá gi tá mo ga tás, to váb bá a fo ga dó szer ve zet ál tal az ön kén - tes nek kü lön tör vény alap ján biz to sí tott jut ta tás;
b) va gyon: ha e tör vény más ként nem ren del ke zik, az a hasz no sít ha tó in gat lan-jár mû, to váb bá va gyo ni ér té kû jog, amely nek
ba) kü lön-kü lön szá mí tott for gal mi ér té ke, il le tõ leg össze ge az öreg sé gi nyug díj min den ko ri leg ki sebb össze - gé nek a húsz szo ro sát, vagy
bb) együt tes for gal mi ér té ke az öreg sé gi nyug díj mindenkori leg ki sebb össze gé nek a het ven sze re sét meg - ha lad ja, az zal, hogy a szo ciá lis rá szo rult ság tól füg gõ pénz - be li el lá tá sok jo go sult sá gi fel té te le i nek vizs gá la tá nál nem mi nõ sül va gyon nak az az in gat lan, amely ben az érin tett sze mély élet vi tel sze rû en la kik, az a va gyo ni ér té kû jog, amely az ál ta la la kott in gat la non áll fenn, to váb bá a moz - gás kor lá to zott ság ra te kin tet tel fenn tar tott gép jár mû;
c) csa lád: egy la kás ban, vagy sze mé lyes gon dos ko dást nyúj tó bent la ká sos szo ciá lis, gyer mek vé del mi in téz mény - ben együtt élõ, ott be je len tett la kó hellyel vagy tartózko - dási hellyel ren del ke zõ kö ze li hoz zá tar to zók kö zös sé ge;
d) kö ze li hoz zá tar to zó:
da) a há zas társ, az élet társ,
db) a húsz éves nél fi a ta labb, ön ál ló ke re set tel nem ren - del ke zõ; a hu szon há rom éves nél fi a ta labb, ön ál ló ke re set - tel nem ren del ke zõ, nap pa li ok ta tás mun ka rend je sze rint ta nul má nyo kat foly ta tó; a hu szon öt éves nél fi a ta labb, ön - ál ló ke re set tel nem ren del ke zõ, fel sõ ok ta tá si in téz mény nap pa li ta go za tán ta nul má nyo kat foly ta tó vér sze rin ti, örök be fo ga dott, illetve ne velt gyer mek,
dc) kor ha tár ra való te kin tet nél kül a tar tó san be teg, illetve a tes ti, ér zék szer vi, ér tel mi, be széd- vagy más fogyatékos vér sze rin ti, örök be fo ga dott, illetve ne velt gyer mek (a to váb bi ak ban: fo gya té kos gyer mek),
dd) a 18. élet évét be nem töl tött gyer mek vo nat ko zá sá - ban a vér sze rin ti és az örök be fo ga dó szü lõ, illetve a szü lõ há zas tár sa vagy élet tár sa;
e) egye dül élõ: az a sze mély, aki egy sze mé lyes ház tar - tás ban la kik;
f) ház tar tás: az egy la kás ban együtt élõ, ott be je len tett la kó hellyel vagy tar tóz ko dá si hellyel ren del ke zõ sze mé - lyek kö zös sé ge;
g) rend sze res pénz el lá tás: a táp pénz, a ter hes sé gi-gyer - mek ágyi se gély, a gyer mek gon do zá si díj, az öreg sé gi nyug díj, a rok kant sá gi nyug díj, az öreg sé gi já ra dék, a mun ka kép te len sé gi já ra dék, az öz ve gyi já ra dék, a nö velt
össze gû öreg sé gi, mun ka kép te len sé gi és öz ve gyi já ra dék, az öz ve gyi nyug díj – ki vé ve az ide ig le nes öz ve gyi nyug - díjat, to váb bá a há zas tár sa jo gán ár va el lá tás ra jo go sult fogyatékkal élõ, illetve tar tó san be teg vagy leg alább két ár va el lá tás ra jo go sult gyer mek el tar tá sá ról gon dos ko dó sze mély öz ve gyi nyug dí ját –, a bal ese ti táp pénz, a bal ese ti rok kant sá gi nyug díj, a hoz zá tar to zói bal ese ti nyug el lá tás, az Flt. alap ján fo lyó sí tott pénz be li el lá tás, az át me ne ti já ra - dék, a rend sze res szo ciá lis já ra dék, a bá nyá szok egész ség - ká ro so dá si já ra dé ka, a rok kant sá gi já ra dék, a ha di gon do - zot tak és nem ze ti gon do zot tak pénz be li el lá tá sai, a me zõ - gaz da sá gi ter me lõk nyug díj elõt ti tá mo ga tá sa, a gyer mek - gon do zá si se gély, a gyer mek ne ve lé si tá mo ga tás, az idõs - ko rú ak já ra dé ka, a mun ka nél kü li ek jö ve de lem pót ló tá mo - ga tá sa, a rend sze res szo ciá lis se gély, az ápo lá si díj, a nem - ze ti helyt ál lá sért el ne ve zé sû pót lék, va la mint a szo ciá lis biz ton sá gi rend sze rek nek a Kö zös sé gen be lül moz gó mun - ka vál la lók ra, ön ál ló vál lal ko zók ra és csa lád tag ja ik ra tör - ténõ al kal ma zá sá ról szóló 1408/71/EGK ta ná csi ren de let alap ján kül föl di szerv ál tal fo lyó sí tott egyéb azo nos tí pu sú el lá tás;
h) ke re sõ te vé keny ség, ha e tör vény más ként nem ren - del ke zik: min den olyan mun ka vég zés sel já ró te vé keny ség, ame lyért ellen ér ték jár, ki vé ve a tisz te let díj alap ján vég zett te vé keny sé get, ha a ha vi tisz te let díj mér té ke a kö te le zõ leg ki sebb mun ka bér 30 szá za lé kát nem ha lad ja meg, va la - mint me zõ gaz da sá gi õs ter me lõi iga zol vánnyal foly ta tott te vé keny sé get, ha az ab ból szár ma zó be vé telt a sze mé lyi jö ve de lem adó ról szóló sza bá lyok sze rint a jö ve de lem ki - szá mí tá sá nál nem kell fi gye lem be ven ni; nem mi nõ sül el - len ér ték nek a fo ga dó szer ve zet ál tal az ön kén tes nek kü lön tör vény alap ján biz to sí tott jut ta tás;
i) ak tív korú: a 18. élet évet be töl tött, de a reá irány adó nyug díj kor ha tárt, il le tõ leg a 62. élet évet be nem töl tött sze mély;
j) egye dül ál ló: az a sze mély, aki ha ja don, nõt len, özvegy, el vált vagy há zas tár sá tól kü lön él, ki vé ve, ha élet - tár sa van;
k) fo gyasz tá si egy ség: a csa lád ta gok nak a csa lá don be - lü li fo gyasz tá si szer ke ze tet ki fe je zõ arány szá ma, ahol
ka) az elsõ nagy ko rú csa lád tag arány szá ma 1,0 az zal, hogy a gyer me két egye dül ál ló ként ne ve lõ szü lõ arány - száma 0,2-vel nö vek szik;
kb) a há zas- vagy élet társ arány szá ma 0,9,
kc) az elsõ és má so dik gyer mek arány szá ma gyer me - ken ként 0,8,
kd) min den to váb bi gyer mek arány szá ma gyer me ken - ként 0,7,
ke) a fo gya té kos gyer mek arány szá ma 1,0, az zal, hogy az ka)–kb) al pon tok sze rin ti arány szám to váb bi 0,2-vel növekszik, ha a sze mély fo gya té kos sá gi tá mo ga tás ban részesül;
l) köz cé lú mun ka: olyan ál lam i vagy he lyi ön kor mány - za ti fel adat el lá tá sa, mely nem mi nõ sül köz mun ká nak, illetve köz hasz nú mun ká nak;
m) köz hasz nú mun ka:
ma) a la kos sá got vagy a Vá rost érin tõ köz fel adat ellá - tása,
mb) az ön kor mány zat ál tal ön ként vál lalt, vagy a ké - sõb bi ek ben vál la lan dó, a la kos sá got, il le tõ leg a Vá rost érin tõ fel adat el lá tá sa,
mc) köz hasz nú te vé keny ség foly ta tá sa;
n) köz hasz nú te vé keny ség: a tár sa da lom és az egyén kö zös ér de ke i nek ki elé gí té sé re irá nyuló a köz hasz nú szer - ve zet rõl szóló 1997. évi CLVI. Tör vény 26. § c) pont já ban meg ha tá ro zott te vé keny sé gek;
o) köz mun ka: az Or szág gyû lés vagy a Kormány ál tal meg ha tá ro zott cé lok meg va ló sí tá sá ra irá nyuló köz mun ka - prog ra mok ke re té ben meg va ló su ló fog lal koz ta tás;
p) szo ciá lis rá szo rult ság tól füg gõ pénz be li el lá tás:
pa) rend sze res szo ciá lis se gély, pb) la kás fenn tar tá si tá mo ga tás,
pc) mél tá nyos sá gi jog kör ben meg ál la pí tott ápo lá si díj, pd) te me té si se gély;
r) szo ciá lis rá szo rult ság tól füg gõ ter mé szet be ni el lá tás:
ra) la kás fenn tar tá si tá mo ga tás, rb) át me ne ti se gély,
rc) te me té si se gély, rd) köz te me tés, re) köz gyógy el lá tás,
rf) egész ség ügyi szol gál ta tás ra való jo go sult ság.
II. Rész Eljárási rendelkezések
4. §
(1) A szo ciá lis el lá tás ra jo go sult ság, a jo go sul tat érin tõ jog és kö te le zett ség meg ál la pí tá sá ra, to váb bá a ha tó sá gi el len õr zés re (a to váb bi ak ban: szo ciá lis igaz ga tá si el já rás) a köz igaz ga tá si ha tó sá gi el já rás és szol gál ta tás ál ta lá nos sza bá lya i ról szóló 2004. évi CXL. tör vény (a to váb bi ak - ban: Ket.) ren del ke zé se it kell al kal maz ni.
(2) Az ön kor mány zat, te kin tet nél kül ha tás kö ré re és ille té kességére át me ne ti se gélyt ál la pít meg, ha en nek hi á - nya a rá szo ru ló nak az éle tét, tes ti ép sé gét ve szé lyez te ti.
(3) Az el lá tá sok meg ál la pí tá sa irán ti ké rel me ket év köz - ben fo lya ma to san az el lá tás for má já nak meg fe le lõ nyom - tat vány ki töl té sé vel a Pol gár mes te ri Hi va tal Szo ciá lis Iro - dá já nál (a to váb bi ak ban: Iro da) kell be nyúj ta ni.
(4) A szo ciá lis el lá tás ra való jo go sult ság el bí rá lá sá hoz a ké rel me zõ kö te les arra, hogy csa lád ja va gyo ni, jö ve del mi vi szo nya i ról nyi lat koz zék, illetve azo kat iga zol ja. Ha az Szt. más képp nem ren del ke zik, a jö ve de lem szá mí tás nál irány adó idõ szak a ha von ta rend sze re sen mér he tõ jö ve del - mek nél a há rom hó na pot, egyéb jö ve del mek nél pe dig az egy évet nem ha lad hat ja meg.
a) Azon ké rel me zõk, illetve csa lád tag ja ik, akik egyé ni vagy tár sas vál lal ko zók, sza bad fog lal ko zá sú ak, jö ve del - mü ket az Adó- és Pénz ügyi El len õr zé si Hi va tal ál tal ki - adott iga zo lás sal és a ké re lem be nyúj tá sát meg elõ zõ há - rom havi net tó át lag jö ve del mé re vo nat ko zó köny ve lõ ál tal ki ál lí tott iga zo lás sal, en nek hi á nyá ban nyi lat ko za tá val kö - te le sek iga zol ni.
b) Az al kal mi mun ká ból szár ma zó jö ve del met az érin - tet tek nek a ké re lem be nyúj tá sát meg elõ zõ há rom havi net - tó át lag jö ve del mé re vo nat ko zó nyi lat ko za tá val és az al - kal mi mun ka vál la lói könyv be mu ta tá sá val kell iga zol ni uk.
c) Azon ké rel me zõk, illetve csa lád tag ja ik, akik me zõ - gaz da sá gi õs ter me lõk, a ké re lem be nyúj tá sát meg elõ zõ 12 hó nap ban el ért net tó jö ve del mü ket nyi lat ko za tuk kal kö te le sek iga zol ni.
d) A Nyug díj fo lyó sí tó Igaz ga tó ság ál tal fo lyó sí tott ellátások ese tén az el lá tás utol só há rom havi szel vé nyét, va la mint a ké re lem be nyúj tá sá nak évé ben az Igaz ga tó ság ál tal meg kül dött tá jé koz ta tó egy sze rû má so la tát kell be - nyúj ta ni.
(5) Ha az Iro da hi va ta los tu do má sa vagy kör nye zet ta - nul mány le foly ta tá sa alap ján a ké rel me zõ életkörülmé - nyeire te kin tet tel a (4) be kez dés sze rin ti jö ve de lem nyi lat - ko zat ban fog lal ta kat vi tat ja, fel hív ja a ké rel me zõt az ál ta la la kott la kás, illetve sa ját és a csa lád ja tu laj do ná ban álló va - gyon fenn tar tá si költ sé ge it iga zo ló do ku men tu mok be - nyúj tá sá ra. Ab ban az eset ben, ha a fenn tar tá si költ sé gek meg ha lad ják a jö ve de lem nyi lat ko zat ban sze rep lõ jö ve de - lem 50%-át, a jö ve de lem a fenn tar tá si költ sé gek fi gye lem - be vé te lé vel vé lel me zés re ke rül.
(6) Az e ren de let ha tá lya alá tar to zó el lá tás ban ré sze sü lõ a jo go sult ság fel té te le it érin tõ lé nye ges té nyek, kö rül mé - nyek meg vál to zá sá ról 15 na pon be lül kö te les ér te sí te ni az Iro dát.
(7) A ké re lem és az eset le ges jog or vos lat be nyúj tá sá ra elekt ro ni kus úton nincs le he tõ ség.
(8) Az el já rás ra, a nyil ván tar tás ve ze té sé re, a ké rel me - zõk sze mé lyes ada ta i nak ke ze lé sé re az Szt. 18–24. §, 52. § és a sze mé lyes ada tok vé del mé rõl és a köz ér de kû ada tok nyil vá nos sá gá ról szóló 1992. évi LXIII. tör vény ren del ke - zé se it kell al kal maz ni.
III. Rész Pénzbeli ellátások Rendszeres szociális segély
5. §
A rend sze res szo ciá lis se gély re az Szt. va la mint a vég re - haj tá si ren de le tei min den kor ha tá lyos ren del ke zé se it az e ren de let ben fog lalt ki egé szí té sek kel kell al kal maz ni.
6. §
(1) Az ön kor mány zat az ak tív korú nem fog lal koz ta tott sze mé lyek ré szé re fog lal koz ta tást szer vez. A fog lal koz ta - tás – köz hasz nú te vé keny ség, köz cé lú mun ka, köz mun ka – idõ tar ta ma leg alább har minc mun ka nap, me lyet a Vá ros - üze mel te té si Köz hasz nú Tár sa ság (to váb bi ak ban: fog lal - koz ta tó) 4400 Nyír egy há za, Bok ré ta u. 22. út ján biz to sít ja.
A fog lal koz ta tó a fog lal koz ta tás ér de ké ben az ön kor mány - zat és az ön kor mány zat ál tal lé te sí tett in téz mé nyek sza bad ál lás he lye it is igény be ve he ti, to váb bá ki hasz nál hat ja a köz hasz nú és a ki e mel ten köz hasz nú ci vil szer ve ze tek nyúj tot ta le he tõ sé ge ket is.
(2) A nem fog lal koz ta tott sze mély ak kor kö te les a fel - aján lott mun kát el fo gad ni, ha
a) a mun ka a szak kép zett sé gé nek, is ko lai vég zett sé gé - nek, vagy an nál eggyel ala cso nyabb szin tû vég zett ség nek, vagy az ál ta la utol já ra leg alább hat hó na pig be töl tött mun - ka kör kép zett sé gi szint jé nek, va la mint az Flt. 25. §-a (2) be kez dé sé nek b) és d) pont já nak meg fe lel, és
b) a vár ha tó havi ke re set el éri a min den ko ri kö te le zõ leg ki sebb mun ka bér össze gét,
c) a rész mun ka idõs fog lal koz ta tás ese tén a mun ka hely és a la kó hely kö zöt ti na pon ta tör té nõ oda- és vissza uta zás ide je az Flt. 25. §-a (2) be kez dé sé nek d) pont já ban meg ha - tá ro zott idõ tar tam fe lét nem ha lad ja meg és vár ha tó havi ke re se te leg alább a min den ko ri kö te le zõ leg ki sebb mun ka - bér össze gé nek idõ ará nyos ré szét el éri.
7. §
(1) A nem fog lal koz ta tott sze mély a rend sze res szo ciá lis se gély fo lyó sí tá sá nak fel té te le ként együtt mû kö dés re kö te - les, amely nek ke re té ben
a) a „HUMAN-NET” Sza bolcs-Szat már-Be reg Megyei Hu mán Erõ for rás Fej lesz té si Ala pít vány Nyíregy háza, Váci M. u. 41. fenn tar tá sá ban mû kö dõ Vá ro si Csa lád se gí tõ Szol - gá lat nál (to váb bi ak ban: Szol gá lat) Nyír egy há za, Tûz ol tó u. 1. nyil ván tar tás ba ve te ti ma gát, és a be il lesz ke dé sét se gí - tõ prog ram ról írás ban meg ál la po dik, továbbá tel je sí ti a be il - lesz ke dé sét se gí tõ prog ram ban fog lal ta kat;
b) a be il lesz ke dést se gí tõ prog ra mok tí pu sai:
ba) a nem fog lal koz ta tott sze mély sa ját erõ for rá sa i nak fel tá rá sá ra irá nyuló egyé ni prog ra mok,
bb) men tál hi gi é nés élet mó dot for má ló prog ra mok, bc) fog lal koz tat ha tó sá got ja ví tó in teg rált prog ra mok, bd) cso por tos ön se gí tõ és ké pes ség fej lesz tõ prog ra - mok;
c) a fel aján lott és szá má ra meg fe le lõ mun ka le he tõ sé get el fo gad ja;
d) a mun ka ügyi köz pont nál ál lás ke re sõ ként tör té nõ nyil ván tar tás ba vé te lé re je lent ke zik és az el he lyez ke dé se ér de ké ben a mun ka ügyi köz pont tal kö tött szer zõ dés sze - rint együtt mû kö dik.
(2) Az együtt mû kö dés tel je sí té se ér de ké ben a nem fog - lal koz ta tott sze mély kö te les a jo go sult sá got meg ál la pí tó ha - tá ro za tá val, a ha tá ro zat kéz hez vé te lé tõl szá mí tott 15 na pon be lül a mun ka ügyi köz pon tot és a Szol gá la tot fel ke res ni.
(3) Ha a rend sze res szo ciá lis se gély ben ré sze sü lõ sze - mély há zas tár sa vagy élet tár sa a rend sze res szo ciá lis se - gély nem fog lal koz ta tot tak ra irány adó jo go sult sá gi fel té te - le i nek meg fe lel, az együtt mû kö dés re ki je lölt szerv vel maga is együtt mû köd het.
8. §
(1) A rend sze res szo ciá lis se gély ben ré sze sü lõ sze mély a se gély fo lyó sí tá sá nak idõ tar ta ma alatt együtt mû kö dé si kö te le zett sé gét meg sze gi, ha neki fel ró ha tó ok ból:
a) a kö te le zõ ha tá ro zat tal nem je le nik meg annak kéz - hez vé te lé tõl szá mí tott 5 mun ka na pon be lül – be le ért ve a jo go sult ság fe lül vizs gá la tát – a fog lal koz ta tó nál;
b) a se gélyt meg ál la pí tó ha tá ro za tá val – be le ért ve a jogosultság fe lül vizs gá la tát – kéz hez vé te lét kö ve tõ 15 na - pon be lül nyil ván tar tás ba vé te le cél já ból nem je le nik meg a Szol gá lat nál, va la mint mun ka ügyi köz pont nál;
c) a Szol gá lat tal kö tött együtt mû kö dé si meg ál la po dás - ban fog lal tak nak nem tesz ele get;
d) aka dá lyoz ta tá sa okát az elõ írt ha tár idõ ben nem jelenti, vagy hi telt ér dem lõ en iga zol ni nem tud ja.
(2) Az együtt mû kö dé si kö te le zett ség sú lyos meg sze gé - sé nek mi nõ sül, ha a nem fog lal koz ta tott sze mély szá má ra fel ró ha tó ok ból:
a) a rend sze res szo ciá lis se gély fe lül vizs gá la tá ban nem mû kö dik köz re,
b) a szá má ra meg fe le lõ kép zést/át kép zést, mun ka le he - tõ sé get nem kez di meg, vagy azt in do ko lat la nul meg sza - kít ja,
c) a szá má ra fel aján lott meg fe le lõ mun ka le he tõ sé get nem fo gad ja el,
d) ha az ön kor mány zat ál tal szer ve zett fog lal koz ta tást a mun kál ta tó rend kí vü li fel mon dás sal szün tet te meg.
(3) Ha a nem fog lal koz ta tott sze mély az (1) be kez dés - ben meg ha tá ro zott együtt mû kö dé si kö te le zett sé gét meg - sze gi, a meg sze gést kö ve tõ hó nap 1. nap já tól 6 hó na pon ke resz tül a se gély össze gét 75%-os mér ték ben kell fo lyó - sí ta ni.
(4) Az együtt mû kö dé si kö te le zett ség sú lyos vagy 2 éven be lül tör té nõ is mé telt meg sze gé se ese tén a rend sze res szo - ciá lis se gélyt meg kell szün tet ni.
(5) A nem fog lal koz ta tott sze mély ré szé re meg ál la pí tott rend sze res szo ciá lis se gély a meg szün te tés tõl szá mí tott har minc hat hó na pon be lül – ide nem ért ve a (2) be kez dés sze rin ti meg szün te té si ese te ket – az elõ ze tes együtt mû kö - dé si kö te le zett ség tel je sí té se nél kül is mé tel ten meg ál la pít - ha tó, amennyi ben a rend sze res szo ciá lis se gély re való jogosultsági fel té te lek egyéb ként fenn áll nak.
9. §
(1) A ké re lem be nyúj tá sá tól szá mí tott 10 mun ka na pon be lül meg kell vizs gál ni a jo go sult ság jö ve del mi és va gyo - ni fel té te le it, és ezek fenn ál lá sa ese tén az ak tív ko rú nem fog lal koz ta tott sze mély fog lal koz ta tá sá nak biz to sí tá sá ra meg kell ke res ni a fog lal koz ta tót.
(2) A fog lal koz ta tó a meg ke re sés meg ér ke zé sé tõl szá mí - tott 5 mun ka na pon be lül kö te les meg vizs gál ni a ké rel me zõ fog lal koz ta tá sá nak le he tõ sé gét és amennyi ben a fel té te lek - nek meg fe le lõ fog lal koz ta tást biz to sí ta ni tud ja, a ké rel me - zõt a mun ka fel aján lá sá ról, a mun ka kör, a mun ka idõ, a mun ka vég zés he lye, a fog lal koz ta tás kez dõ- és be fe je zõ idõ pont ja és a mun ka bér meg je lö lé se mel lett ha la dék ta la nul ér te sí ti. A fog lal koz ta tó a mun ka vi szony lé te sí té sé rõl, meg - hosszab bí tá sá ról, illetve a meg szün te té sé rõl szóló tá jé koz - ta tást 5 mun ka na pon be lül kö te les meg kül de ni az Iro dá nak.
(3) A nem fog lal koz ta tott sze mély a kö te le zõ ha tá ro zat kéz hez vé te lé tõl szá mí tott 5 mun ka na pon be lül kö te les a fog lal koz ta tó nál fog lal koz ta tá sa ér de ké ben meg je len ni.
(4) A rend sze res szo ciá lis se gélyt meg ál la pí tó ha tá ro zat csak a ké rel me zõ együtt mû kö dé si kö te le zett sé gé nek tel je - sí té sét kö ve tõ en hoz ha tó meg, illetve a ké rel met csak az együtt mû kö dé si kö te le zett ség fel ró ha tó meg sze gé se ese - tén le het el uta sí ta ni.
(5) A Szol gá lat – a kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zott fel ada ta in túl – 15 mun ka na pon be lül írás ban tá jé koz tat ja az Iro dát a nem fog lal koz ta tott sze mély nyil ván tar tás ba vé te lé rõl, a kap cso lat fel vé te li meg álla po dás meg kö té sé - rõl, va la mint az együtt mû kö dé si meg ál la po dás ban fog lalt kö te le zett ség meg sze gé sé rõl.
Ápolási díj
10. §
(1) Az ön kor mány zat ápo lá si dí jat ál la pít meg annak a Nyír egy há za Me gyei Jogú Vá ros köz igaz ga tá si te rü le tén la kó hellyel ren del ke zõ hoz zá tar to zó nak, aki 18. élet évét be töl tött tar tó san be teg sze mély ápo lá sát, gon do zá sát vég - zi, fel té ve, hogy csa lád já ban az egy fõre jutó havi jö ve de - lem nem ha lad ja meg az öreg sé gi nyug díj min den ko ri leg - ki sebb össze gét, egye dül ál ló ese tén annak 150%-át.
(2) Az ápo lá si díj meg ál la pí tá sa so rán az Szt.
41–43. §-ban fog lal ta kat az el lá tás meg ál la pí tá sá ra ha tás - kör rel ren del ke zõ meg fe le lõ en al kal maz za.
11. §
(1) Az ápo lá si díj havi össze ge az öreg sé gi nyug díj min - den ko ri leg ki sebb össze gé nek
a) az Szt. 41. § (1) be kez dé sé ben fog lalt eset ben 100%-a, aa) hal mo zot tan fo gya té kos sze mélyt ápo ló egyedül - álló ese tén 200%-a,
b) az Szt. 43/A. § (1) be kez dé sé ben fog lalt eset ben 130%-a, c) az Szt. 43/B. § (1) be kez dé sé ben fog lalt eset ben 80%-a.
(2) Hal mo zot tan fo gya té kos az a sze mély, aki nek az Szt.
41. § (3) be kez dés a) pont já ban meg ha tá ro zott sú lyos fogyatékosságok kö zül leg alább két fo gya té kos sá ga van.
(3) Az ápo lá si díj havi össze ge a más rend sze res pénz el - lá tás ban ré sze sü lõ jo go sult ese tén az (1) be kez dés sze rin ti összeg nek és a jo go sult ré szé re fo lyó sí tott más rend sze res pénz el lá tás havi össze gé nek a kü lön bö ze te. Ha a kü lön bö - zet az ezer fo rin tot nem éri el, a jo go sult ré szé re ezer fo rint össze gû ápo lá si dí jat kell meg ál la pí ta ni.
12. §
(1) Az ápo ló sze mély kö te le zett sé ge i nek tel je sí té sét az Iro da a Szo ciá lis Gon do zá si Köz pont (to váb bi ak ban: Köz - pont) út ján szük ség sze rint ellen õr zi.
(2) Ha az ellen õr zés meg ál la pí tá sai sze rint az ápo ló a kö te le zett sé ge it nem tel je sí ti, így kü lö nö sen, ha meg ál la - pít ha tó, hogy:
a) az ápo ló az ápolt ön ál ló élet vi te lé nek fenn tar tá sát az ápolt sze mély hoz zá já ru lá sa nél kül nem a la ká sán, la kó - kör nye ze té ben biz to sít ja, vagy
b) az ápo ló az el lá tást nem az ápolt sze mély fi zi kai, men tá lis, szo ciá lis szük ség le te, élet ko ra, élet hely ze te és egész sé gi ál la po tá nak meg fe le lõ en, meg lé võ ké pes sé ge i - nek fenn tar tá sá val, fel hasz ná lá sá val, fej lesz té sé vel biz to - sít ja a Köz pont ja vas la tá ra az el lá tás meg szün tet he tõ.
(3) Ha az el lá tás meg szün te té sé re kel lõ alap nincs, de a ja vas lat ban fog lalt tény ál lás a valóságnak meg fe lel, úgy az ápo lót a ma ga tar tá sa fel ró ha tó sá gá ról tá jé koz tat ni kell, az - zal, hogy is mé telt eset az el lá tás meg szün te té sét von ja maga után. A tá jé koz ta tást tar tal ma zó ha tá ro za tot az ápolt sze méllyel is kö zöl ni kell.
(4) Az ápo lást vég zõ sze mély nek a házi se gít ség nyúj tás ke re té ben se gít ség nyújt ha tó, illetve az ápolt sze mély át - me ne ti leg, de egy be füg gõ en leg fel jebb egy hó na pos idõ - tar tam ban el lát ha tó ha
a) az ápolt sze mély egész sé gi ál la po ta ezt in do kol ja;
b) az ápo lást vég zõ sze mély aka dá lyoz ta tá sa miatt az ápo lá si te vé keny sé get nem tud ja el lát ni.
Átmeneti segély
13. §
(1) Az ön kor mány zat al kal man ként – leg fel jebb az öreg sé gi nyug díj min den ko ri leg ki sebb össze ge 60%-ának ere jé ig ter je dõ össze gû – át me ne ti se gélyt ál la pít meg
a) a lét fenn tar tást ve szé lyez te tõ rend kí vü li élet hely zet - be ke rült, va la mint idõ sza ko san vagy tar tó san létfenntar - tási gond dal küz dõ azon sze mé lyek ré szé re, akik nek a
családjában az egy fõ re ju tó jö ve de lem nem ha lad ja meg az öreg sé gi nyug díj min den ko ri leg ki sebb össze gét, egye - dül élõ ese tén annak 150%-á t;
b) nap pa li ta go za tos egye te mi, fõ is ko lai hall ga tó ré szé - re, ha csa lád já ban az egy fõ re ju tó ha vi jö ve de lem nem ha - lad ja meg a öreg sé gi nyug díj min den ko ri leg ki sebb össze - gé nek 160%-á t;
c) a ké rel me zõ vagy csa lád ja meg él he té sét ve szé lyez - te tõ mér té kû gyógy ke ze lé si költ sé gek rész be ni fe de ze té ül – a köz gyógy el lá tás ra jo go sult ság tól füg get le nül – gyógy - szer tá mo ga tás ként azon sze mé lyek ré szé re, akik nek a csa - lád já ban az egy fõ re ju tó jö ve de lem nem ha lad ja meg az öreg sé gi nyug díj min den ko ri leg ki sebb össze gé nek 150%-á t, egye dül élõ ese tén annak 200%-á t.
(2) Át me ne ti se gély éven te leg fel jebb há rom al ka lom - mal, az (1) be kez dés b) pont ja sze rin ti eset ben tan éven ként fél éven te egy al ka lom mal ad ha tó. Az egy nap tá ri év ben ad ha tó összeg fel sõ ha tá ra nem ha lad hat ja meg az öreg sé gi nyug díj min den ko ri leg ki sebb össze gé nek 180%-át.
(3) Az át me ne ti se gély ren del te tés sze rû fel hasz ná lá sá - nak biz to sí tá sa ér de ké ben a se gély alap ve tõ élel mi sze rek és köz szük ség le ti cik kek vá sár lá sá ra jo go sí tó utal vány - ként fel hasz nál ha tó ha tá ro zat tal is nyújt ha tó.
(4) Az ön kor mány zat rend kí vü li mél tány lást ér dem lõ eset ben (pl.: ha lál eset, ele mi csa pás, bûn cse lek mény okoz - ta a meg él he tést ve szé lyez te tõ kár) az összes kö rül mé - nyek hez iga zo dó mér té kû át me ne ti se gélyt nyújt hat.
A kamatmentes kölcsön formájában nyújtható átmeneti segély
14. §
(1) Ha a lét fenn tar tást ve szé lyez te tõ rend kí vü li élet hely - zet hát rá nyai más mó don nem kü szö böl he tõk ki – kü lö nö - sen in do kolt eset ben – az át me ne ti se gély ka mat men tes köl csön szer zõ dés alap ján is nyújt ha tó.
(2) A ka mat men tes köl csön leg fel jebb az öreg sé gi nyug díj min den ko ri leg ki sebb össze gé nek há rom szo ro sa ere jé ig és leg fel jebb 24 ha vi tör lesz tés re nyújt ha tó.
(3) Ka mat men tes köl csön csak annak a meg fe le lõ kész - fi ze tõ ke zest ál lí tó sze mély nek ad ha tó, aki nek csa lád já ban az egy fõ re ju tó ha vi jö ve de lem az öreg sé gi nyug díj min - den ko ri leg ki sebb össze gét meg ha lad ja, de nem éri el annak 200%-á t, egye dül élõ ese tén meg ha lad ja annak 150%-á t, de nem éri el annak 200%-á t.
(4) A (3) be kez dés al kal ma zá sá ban meg fe le lõ kész fi ze - tõ ke zes – az egy ház tar tás ban élõ kö ze li hoz zá tar to zó és hoz zá tar to zó ki vé te lé vel – az a ha tá ro zat lan idõ re szóló mun ka vi szony ban ál ló vagy rend sze res pénz el lá tás ban ré - sze sü lõ ti zen nyol ca dik élet évét be töl tött sze mély, aki nek ha vi jö ve del me az öreg sé gi nyug díj min den ko ri leg ki sebb össze gé nek 150%-á t meg ha lad ja.
Nem te kint he tõ meg fe le lõ kész fi ze tõ ke zes nek az a sze - mély, aki a ko ráb ban vele kö tött ka mat men tes köl csön - szer zõ dést meg szeg te.
(5) A ka mat men tes köl csön szer zõ dés meg szû né sét kö - ve tõ hat hó na pon be lül újabb ka mat men tes köl csön nem igé nyel he tõ, illetve a köl csön szer zõ dést meg sze gõ adós ré szé re újabb köl csön a szer zõ dés sze gés tõl szá mí tott két éven be lül nem fo lyó sít ha tó.
(6) Az át me ne ti se gély nek ka mat men tes köl csön for má - já ban való nyúj tá sá ra az e cél ra el kü lö ní tett éves pénz ügyi elõ irány zat 30%-át és a be fi ze tett tör lesz tõ rész le tek össze - gét le het fel hasz nál ni.
Temetési segély
15. §
(1) Az ön kor mány zat te me té si se gélyt ál la pít meg annak, aki a meg halt sze mély el te met te té sé rõl gon dos ko - dott annak el le né re, hogy arra nem volt kö te les, vagy tar tá - sá ra kö te les hoz zá tar to zó volt ugyan, de a te me té si költ sé - gek vi se lé se a sa ját, illetve csa lád ja lét fenn tar tá sát ve szé - lyez te ti, fel té ve, hogy csa lád já ban az egy fõre jutó havi jö - ve de lem nem éri el az öreg sé gi nyug díj min den ko ri leg ki - sebb össze gé nek két sze re sét.
(2) Te me té si se gély nem ál la pít ha tó meg annak a sze - mély nek
a) aki a ha di gon do zás ról szóló 1994. évi XLV. tör vény alap ján te me té si hoz zá já ru lás ban ré sze sül;
b) aki a biz to sí tó tár sa ság tól az öreg sé gi nyug díj min - den ko ri leg ki sebb össze gé nek 200%-át meg ha la dó mér té - kû te me té si hoz zá já ru lást ka pott.
(3) A te me té si se gély össze ge nem le het ke ve sebb a hely ben szo ká sos, leg ol csóbb te me tés költ sé gé nek 10%-ánál és nem le het több az öreg sé gi nyug díj min den - ko ri leg ki sebb össze gé nek 200%-ánál.
A hely ben szo ká sos leg ol csóbb te me tés össze ge: a Sza - bolcs-Szat már-Be reg Me gyei Te met ke zé si Vál la lat ál tal meg ha tá ro zott összeg.
(4) Ha a (2) be kez dés b) pont ja sze rin ti hoz zá já ru lás mér té ke nem éri el az öreg sé gi nyug díj min den ko ri leg ki - sebb össze gé nek 200%-át, az ön kor mány zat annak össze - gé ig ki egé szí ti.
IV. Rész
Természetben nyújtott szociális ellátások Lakásfenntartási támogatás
16. §
(1) A la kás fenn tar tá si tá mo ga tás a szo ci á li san rá szo rult sze mé lyek nek, csa lá dok nak az ál ta luk la kott la kás vagy nem la kás cél já ra szol gá ló he lyi ség fenn tar tá sá val kap cso -
la tos rend sze res ki adá sa ik vi se lé sé hez nyúj tott hoz zá já ru - lás. Az ön kor mány zat la kás fenn tar tá si tá mo ga tást nyújt
a) az Szt-ben meg ha tá ro zott fel té te lek sze rin ti jo go - sult nak (a to váb bi ak ban: nor ma tív la kás fenn tar tá si tá mo - ga tás);
b) az adós ság ke ze lé si szol gál ta tás ban ré sze sü lõ sze - mély nek;
c) a ren de let ben meg ha tá ro zott fel té te lek sze rin ti jo go - sult nak (a to váb bi ak ban: he lyi la kás fenn tar tá si tá mo ga tás).
17. §
(1) Nor ma tív la kás fenn tar tá si tá mo ga tás ra jo go sult az a sze mély, aki nek a ház tar tá sá ban az egy fõre jutó havi jö ve - de lem nem ha lad ja meg az öreg sé gi nyug díj min den ko ri leg ki sebb össze gé nek 150%-át, fel té ve, hogy a la kás fenn - tar tás el is mert havi költ sé ge a ház tar tás havi össz jö ve del - mé nek 20%-át meg ha lad ja.
(2) A nor ma tív la kás fenn tar tá si tá mo ga tás ese té ben a lakásfenntartás el is mert havi költ sé ge az el is mert la kás - nagy ság és az egy négy zet mé ter re jutó el is mert költ ség szor za ta. Az egy négy zet mé ter re jutó el is mert havi költ ség 2007. év ben 425 Ft. A 2007. évet kö ve tõ en az egy négy - zet mé ter re jutó el is mert havi költ ség össze gét az éves köz - pon ti költ ség ve tés rõl szóló tör vény – a vár ha tó ener gia - árak emel ke dé sé re fi gye lem mel – ha tá roz za meg.
(3) A nor ma tív la kás fenn tar tá si tá mo ga tás ese té ben el is - mert la kás nagy ság
a) ha a ház tar tás ban egy sze mély la kik, 35 m2, b) ha a ház tar tás ban két sze mély la kik, 45 m2, c) ha a ház tar tás ban há rom sze mély la kik, 55 m2, d) ha a ház tar tás ban négy sze mély la kik, 65 m2, e) ha négy sze mély nél több la kik a ház tar tás ban, a d) pont ban meg je lölt la kás nagy ság és min den to váb bi sze - mély után 5–5 m2,
de leg fel jebb a jo go sult ál tal la kott la kás nagy sá ga.
(4) Az adós ság ke ze lé si szol gál ta tás ban ré sze sü lõ sze - mély a szol gál ta tás idõ tar ta ma alatt la kás fenn tar tá si tá mo - ga tás ra jo go sult. Az e jog cí men la kás fenn tar tá si tá mo ga - tás ban ré sze sü lõ sze mély egy ide jû leg nor ma tív la kás fenn - tar tá si tá mo ga tás ra nem jo go sult. A tá mo ga tás össze gé nek ki szá mí tá sá ra a nor ma tív la kás fenn tar tá si tá mo ga tás ra vonatkozó sza bá lyo kat kell al kal maz ni. Azon sze mély ese té ben, aki nél az Szt. 55/A. § (3) be kez dé se sze rint elõ - re fi ze tõs gáz- vagy áram fo gyasz tást mérõ ké szü lék mû kö - dik, a la kás fenn tar tá si tá mo ga tást vagy annak meg ha tá ro - zott ré szét ter mé szet ben – a szol gál ta tó üz let sza bály za tá ra is fi gye lem mel –, a ké szü lék mû köd te té sét le he tõ vé tévõ for má ban kell nyúj ta ni.
(5) E ren de let egyéb fel té te le i nek hi á nyá ban meg kell szün tet ni a 16. § (4) be kez dé se alap ján jo go sult tá mo ga tá - sát, ha ré szé re az adós ság csök ken té si tá mo ga tás fo lyó sí tá - sát meg szün tet ték.
(6) A nor ma tív la kás fenn tar tá si tá mo ga tás egy hó nap ra jutó össze ge
a) a la kás fenn tar tás el is mert havi költ sé gé nek 30%-a, ha a jo go sult ház tar tá sá ban az egy fõre jutó havi jö ve de lem nem ha lad ja meg az öreg sé gi nyug díj min den ko ri leg ki - sebb össze gé nek 50%-át,
b) az a) pont sze rin ti mér té ket meg ha la dó egy fõre jutó havi jö ve de lem ese tén a la kás fenn tar tás el is mert havi költ - sé gé nek és a tá mo ga tás mér té ké nek (a to váb bi ak ban: TM) szor za ta,
de nem ke ve sebb, mint 2500 fo rint. A tá mo ga tás össze gét 100 fo rint ra ke re kít ve kell meg ha tá roz ni.
(7) A (6) be kez dés b) pont ja sze rin ti TM ki szá mí tá sa a kö vet ke zõ mó don tör té nik:
TM 0,3 J - 0,5NYM
= - NYM ´015, ,
ahol a J a jo go sult ház tar tá sá ban egy fõre jutó havi jö ve del - met, az NYM pe dig az öreg sé gi nyug díj min den ko ri leg ki - sebb össze gét je lö li. A TM-et szá zad ra ke re kít ve kell meg - ha tá roz ni.
(8) A nor ma tív la kás fenn tar tá si tá mo ga tást egy évre kell meg ál la pí ta ni.
Helyi lakásfenntartási támogatás
18. §
(1) Az ön kor mány zat he lyi la kás fenn tar tá si tá mo ga tást nyújt annak a sze mély nek, aki leg alább 3 hó nap ja a ké re - lem ben meg je lölt la kás ban la kik és ház tar tá sá ban az egy fõre jutó havi jö ve de lem nem ha lad ja meg az öreg sé gi nyug - díj min den ko ri leg ki sebb össze gé nek 200%-át, és az e ren - de let sze rin ti lak ha tás sal kap cso la tos költ sé gei meg ha lad ják a ház tar tás össz jö ve del mé nek 20%-át, fel té ve hogy la kás - hasz no sí tás ból szár ma zó jö ve de lem mel nem ren del ke zik.
(2) A tá mo ga tás ön ál ló el lá tás ként, illetve a nor ma tív tá - mo ga tás ki egé szí té se ként is nyújt ha tó.
19. §
(1) A tá mo ga tás meg ál la pí tá sa szem pont já ból Nyír egy - há za vá ros ban el is mert la kás nagy ság
A ház tar tás ban élõ sze mé lyek
szá ma A la kás nagy sá ga
1 45 nm
2 55 nm
3 65 nm
4 75 nm
5 80 nm
5+ n fõ +6 nm
de leg fel jebb a jo go sult ál tal la kott la kás nagy sá ga.
(2) A la kás fenn tar tás egy négy zet mé ter re jutó el is mert havi költ sé ge 600 Ft.
(3) A 2007. évet kö ve tõ en az el is mert ha vi költ ség mér - té két az ön kor mány zat költ ség ve té si ren de le te ál la pít ja meg.
20. §
(1) A tá mo ga tás ha vi össze ge az el is mert ha vi költ ség és a (2) be kez dés sze rin ti tá mo ga tás mér té ké nek szor za ta, de leg ke ve sebb 2500 Ft. A tá mo ga tás össze gét 100 fo rint ra ke re kít ve kell meg ha tá roz ni.
(2) A nor ma tív tá mo ga tást ki egé szí tõ tá mo ga tás ha vi össze ge leg fel jebb az (1) be kez dés sze rint szá mí tott összeg és a nor ma tív, illetve az adós ság ke ze lé si szol gál ta tás ra te - kin tet tel meg ál la pí tott tá mo ga tás össze gé nek kü lön bö ze te.
(3) A tá mo ga tás mér té ke
egy fõre jutó jö ve de lem az öreg sé gi nyug díj min den ko ri
leg ki sebb össze ge %-ában
tá mo ga tás mér té ke az el is mert költ ség %-ában
0–60 18
60–110 16
110–140 14
140–170 12
170–200 10
21. §
(1) A tá mo ga tás mél tá nyos sá gi jog kör ben is meg ál la pít - ha tó, ha a ház tar tás egy fõ re ju tó jö ve del me az öreg sé gi nyug díj össze gé nek 200%-á t leg fel jebb 15%-k al ha lad ja meg, füg get le nül a lak ha tás sal kap cso la tos költ ség szint tõl.
(2) Az (1) be kez dés ese tén a tá mo ga tás ak kor állapít - ható meg, ha
a) a ké rel me zõ 70 éven fe lü li egye dül élõ sze mély, vagy b) a ké rel me zõ vagy a ve le egy ház tar tás ban élõ sze - mély rok kant vagy sú lyo san fo gya té kos, vagy
c) olyan csa lád, ahol há rom vagy több gyer mek ne ve lé - sé rõl gon dos kod nak, vagy
d) a ké rel me zõ vagy a ve le egy ház tar tás ban élõ sze - mély mun ka nél kü li, vagy
e) a gyer me két/gyer me ke it egye dül ne ve lõ szü lõ, vagy f) ha a ház tar tás ban élõ gyer mek más hely ség ben fel sõ - fo kú ok ta tá si in téz mény nap pa li ta go za tán foly tat ta nul - má nyo kat, vagy
g) a ké rel me zõ nek pénz in té ze ti la kás cé lú hi tel tarto - zása van.
(3) Kü lö nös mél tány lást ér dem lõ eset ben a tá mo ga tás mér té ke a táb lá zat ban fog lal tak nál ma ga sabb – leg fel jebb
az öreg sé gi nyug díj min den ko ri leg ki sebb össze gé nek 20%-ig ter je dõ – összeg ben is meg ál la pít ha tó.
22. §
(1) A tá mo ga tást ké rõ nek a la kás hasz ná la ta jog cí mét hi - telt ér dem lõ mó don az aláb bi ak sze rint kell iga zol ni
a) a lak bért, illetve az al bér le ti dí jat a la kás bér le ti vagy al bér le ti szer zõ dés egy sze rû má so la tá val,
b) la kás cé lú pénz in té ze ti köl csön tör lesz tõ rész le tét a szer zõ dés egy sze rû má so la tá val és a be fi ze tés utol só bizonylatával,
c) a köz üze mi dí ja kat a köz üze mi szol gál ta tók ál tal ki - ál lí tott a fo gyasz tói/ügy fél azo no sí tó szá mot tar tal ma zó szám lák (utol só há rom hó nap) egy sze rû má so la tá val, ennek hi á nyá ban a szol gál ta tó ál tal ki ál lí tott iga zo lás sal.
(3) A la kás fenn tar tá si tá mo ga tást egy év re kell meg ál la - pí ta ni.
(4) A meg ál la pí tott tá mo ga tást a köz szol gál ta tók hoz, ille tõ leg a bér be adó hoz utó lag, min den hó nap 5. nap já ig kell át utal ni. Ki vé telt ké pez a fû té si költ ség (szén, fa, olaj), a bér le ti, al bér le ti díj hoz nyúj tott, illetve elõ fi ze té ses gáz- vagy áram fo gyasz tást mé rõ ké szü lék mû köd te té sé hez nyúj tott la kás fenn tar tá si tá mo ga tás, me lyet – ide nem ért ve az ön kor mány za ti bér la ká sok bér le tét – a ké rel me zõ ré szé - re kell fo lyó sí ta ni.
23. §
(1) La kás fenn tar tá si tá mo ga tás ugyan azon la kás ra csak egy jo go sult nak ál la pít ha tó meg, füg get le nül a la kás ban élõ sze mé lyek és ház tar tá sok szá má tól.
(2) Az (1) be kez dés al kal ma zá sá ban kü lön la kás nak kell te kin te ni a társ bér le tet, az al bér le tet és a jog erõs bí rói ha tá - ro zat tal meg osz tott la kás lak ré sze it.
Köztemetés
24. §
(1) Nyír egy há za Me gyei Jo gú Vá ros köz igaz ga tá si te rü - le tén a pol gár mes ter – a ha lál eset rõl való tu do más szer zést kö ve tõ 30 na pon be lül – gon dos ko dik az el hunyt sze mély köz költ sé gen tör té nõ el te met te té sé rõl, ha
a) nincs vagy nem lel he tõ fe l az el te met te tés re kö te les sze mély, vagy
b) az el te met te tés re kö te les sze mély az el te met te tés rõl nem gon dos ko dik.
(2) Ha az (1) be kez dés b) pont já ban meg ha tá ro zott sze - mély hoz zá já rul, a pol gár mes ter az el hunyt el te met te té sé - rõl ham vasz tás út ján gon dos ko dik.
(3) Az el hunyt sze mély el ha lá lo zá sa idõ pont já ban fenn - ál ló la kó he lye (a to váb bi ak ban: utol só la kó hely) sze rin ti te le pü lé si ön kor mány zat a köz te me tés költ sé gét az (1) be - kez dés sze rin ti ön kor mány zat nak meg té rí ti. A meg té rí tés irán ti igényt a köz te me tés el ren de lé sé tõl szá mí tott hat van na pon be lül kell be je len te ni.
(4) Az el hunyt sze mély utol só la kó he lye sze rin ti te le pü - lé si ön kor mány zat
a) a költ sé ge ket ha gya té ki te her ként a te rü le ti leg il le té - kes köz jegy zõ nél be je len ti, vagy
b) az el te met te tés re kö te les sze mélyt a köz te me tés költ - sé ge i nek meg té rí té sé re kö te le zi.
(5) Ha az el hunyt sze mély nek utol só la kó he lye nem volt, vagy az nem is mert, úgy a te me té si költ sé get vi se lõ ön kor mány zat a (3) be kez dés sze rint jár el.
Közgyógyellátás
25. §
(1) Az Szt. 50. §. (1)–(2) be kez dé sé ben fog lal ta kon túl köz gyógy el lá tás ra jo go sult az is, aki nek ese té ben a ha vi rend sze res gyó gyí tó el lá tás nak az egész ség biz to sí tá si szerv ál tal el is mert té rí té si dí ja (a to váb bi ak ban: rend sze - res gyó gyí tó el lá tás költ sé ge) az öreg sé gi nyug díj min den - ko ri leg ki sebb össze gé nek a 10%-át meg ha lad ja, fel té ve, hogy a csa lád já ban az egy fõ re ju tó ha vi jö ve de lem nem ha lad ja meg az öreg sé gi nyug díj min den ko ri leg ki sebb össze gét, egye dül élõ ese tén 150%-át.
(2) Köz gyógy el lá tás ra mél tá nyos sá gi ala pon jo go sult az a sze mély, aki nek csa lád já ban az egy fõ re ju tó ha vi jö ve - de lem az öreg sé gi nyug díj min den ko ri leg ki sebb össze gé - nek 200%-át, egye dül élõ ese tén annak 250%-át nem ha - lad ja meg fel té ve, hogy ha vi rend sze res gyó gyí tó el lá tás költ sé gé nek mér té ke ke az öreg sé gi nyug díj min den ko ri leg ki sebb össze gé nek 15%-át meg ha lad ja.
Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság
26. §
(1) A pol gár mes ter ön kor mány za ti ha tás kör ben az egész ség ügyi szol gál ta tás igény be vé te le cél já ból annak a sze mély nek ál la pít ja meg szo ciá lis rá szo rult sá gát,
a) aki nek csa lád já ban az egy fõ re ju tó ha vi jö ve de lem az öreg sé gi nyug díj min den ko ri leg ki sebb össze gét,
b) aki egye dül élõ és jö ve del me az öreg sé gi nyug díj min den ko ri leg ki sebb össze gé nek 150%-át
nem ha lad ja meg, és nem ren del ke zik va gyon nal.
(2) A szo ciá lis rá szo rult ság iga zo lá sá ról a pol gár mes ter ha tó sá gi bi zo nyít ványt (a to váb bi ak ban: bi zo nyít vány) állít ki. A bi zo nyít vány ér vé nyes sé gi ide je leg fel jebb 1 év.
A bi zo nyít vány tar tal maz za: a rá szo ru ló sze mély ne vét, lak cí mét, TAJ szá mát, a rá szo rult ság té nyét, az iga zo lás ér - vé nyes sé gi ide jét. A bi zo nyít vány az (1) be kez dés ben meg je lölt fel té te lek fenn áll ta ese tén is mé tel ten ki ál lít ha tó.
(3) A szo ci á li san rá szo rult sze mé lyek rõl a jegy zõ nyil - ván tar tást ve zet és a kü lön jog sza bály sze rint be je len té si kö te le zett sé get tel je sít a tár sa da lom biz to sí tá si igaz ga tá si szerv felé.
V. Rész
A jogosulatlanul felvett ellátás jogkövetkezményei
27. §
(1) Az e ren de le tben meg ha tá ro zott fel té te lek hi á nyá ban vagy e ren de let meg sér té sé vel nyúj tott szo ciá lis el lá tást meg kell szün tet ni, az el lá tást jo go su lat la nul és rossz hi sze - mû en igény be ve võt pe dig kö te lez ni kell
a) a pénz be li szo ciá lis el lá tás vissza fi ze té sé re;
b) ter mé szet ben nyúj tott szo ciá lis el lá tás ese tén a do log vissza szol gál ta tá sá ra vagy a szol gál ta tás nak meg fe le lõ pénz egyen ér ték meg fi ze té sé re.
(2) Az (1) be kez dés sze rin ti meg té rí tést a Ptk. 232. § (2) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott ka mat tal meg emelt összeg ben kell vissza fi zet ni. Ka mat csak a szo ciá lis el lá tás jo go su lat lan és rossz hi sze mû igény be vé te le és az er rõl való tu do más szer zés kö zöt ti idõ tar tam ra szá mít ha tó fe l.
(3) Ha az ön kor mány zat a ha tás kö ré be tar to zó szo ciá lis el lá tás meg té rí té sét ren de li el,
a) a meg té rí tés össze gét, illetve pénz egyen ér té két, és b) a ka mat össze gét
mél tá nyos ság ból el en ged he ti, illetve csök kent he ti.
VI. Rész
Hatásköri rendelkezések 28. §
Nyír egy há za Me gyei Jo gú Vá ros Köz gyû lé se e ren de let 10 §-ában sza bá lyo zott ápo lá si díj, 12–13. §-ai ban sza bá - lyo zott át me ne ti se gély, 14. §-ában sza bá lyo zott te me té si se gély és a 15–22. §-ai ban sza bá lyo zott la kás fenn tar tá si tá mo ga tás meg ál la pí tá sá ra biz to sí tott ha tás kö ré nek gya - kor lá sát át ru ház za Nyír egy há za Me gyei Jo gú Vá ros pol - gár mes te ré re.
Vegyes rendelkezések 29. §
(1) A je len ren de let 2007. feb ru ár 15. nap ján lép ha tály - ba. Ren del ke zé se it a ha tály ba lé pést kö ve tõ en in dult ügyek ben kell al kal maz ni.
(2) E ren de let ha tály ba lé pé sé vel egy ide jû leg Nyír egy - há za Me gyei Jo gú Vá ros Köz gyû lé sé nek a szo ciá lis rá szo - rult ság tól füg gõ egyes pénz be li és ter mé szet ben nyúj tott szo ciá lis el lá tá sok ról szóló 30/2003. (VI. 26.) KGY ren de - le te, va la mint az azt mó do sí tó 54/2003. (XI. 28.) KGY, 4/2004. (I. 29.) KGY, 19/2004. (VI. 24.) KGY, 17/2005.
(IV. 28.) KGY, 31/2005. (IX. 29.) KGY, 6/2006. (II. 23.) KGY ren de le tek ha tá lyu kat vesz tik.
Nyír egy há za, 2007. feb ru ár 12.
Csa bai Lász ló né s. k., Dr. Sze mán Sán dor s. k.,
pol gár mes ter jegy zõ
II. rész
2007. évi CXIX.
t ö r v é n y
az egészségügyi ellátórendszer fejlesztésérõl szóló 2006. évi CXXXII. tör vény módosításáról*
1. § Az egész ség ügyi el lá tó rend szer fej lesz té sé rõl szóló 2006. évi CXXXII. tör vény (a to váb bi ak ban: Etv.) 2. §-ának (3) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:
„(3) A he lyi ön kor mány zat egész ség ügyi szak el lá tá si kö te le zett sé gét más egész ség ügyi köz szol gál ta tá sért fe le - lõs szerv vel vagy más fenn tar tó val, illetve egész ség ügyi szol gál ta tó val tör té nõ egész ség ügyi el lá tá si szer zõ dés meg kö té se ál tal is tel je sít he ti. Amennyi ben a he lyi ön kor - mány zat tal szer zõ dés kö tés re a he lyi ön kor mány za tok ról szóló 1990. évi LXV. tör vény (a to váb bi ak ban: Ötv.) 80/A–80/B. §-ai ban fog lal tak sze rint va gyon ke ze lõi jog át adá sá hoz kap cso ló dó an ke rül sor, a szer zõ dés kö tés során a köz be szer zé sek rõl szóló 2003. évi CXXIX. tör - vény sze rin ti köz be szer zé si el já rást a he lyi ön kor mány zat - nak nem kell le foly tat ni.”
* A tör vényt az Or szág gyû lés a 2007. ok tó ber 15-i ülés nap ján fo gad ta el
2. § E tör vény a ki hir de té sét kö ve tõ 8. na pon lép ha tály - ba az zal, hogy az Etv. e tör vény 1. §-ával meg ál la pí tott 2. § (3) be kez dé sé ben fog lal ta kat a fo lya mat ban lévõ ügyek - ben, el já rá sok ban is al kal maz ni kell, ki vé ve, ha a helyi ön - kor mány zat a köz be szer zé sek rõl szóló 2003. évi CXXIX.
tör vény ren del ke zé sei sze rint már meg in dí tott el já rást is le kí ván ja foly tat ni.
Só lyom Lász ló s. k., Dr. Szi li Ka ta lin s. k.,
köz tár sa sá gi el nök az Or szág gyû lés el nö ke
A Kormány 279/2007. (X. 20.) Korm.
r e n d e l e t e
a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tör vény végrehajtásáról
a helyi önkormányzatok által fenntartott egyes intézményeknél, valamint a testnevelés
és a sport területén*
A Kormány a köz al kal ma zot tak jog ál lá sá ról szóló 1992. évi XXXIII. tör vény (a to váb bi ak ban: Kjt.) 20/B. §-ának (2) be kez dé sé ben, 22. §-a (5) be kez dé sé nek má so dik mon da tá ban, 22. §-ának (9) be kez dé sé ben, 23. §-a (1) be kez dé sé nek har ma dik mon da tá ban és 85. §-ában fog - lalt fel ha tal ma zá sok alap ján a kö vet ke zõ ket ren de li el:
1. §
A köz al kal ma zot tak jog ál lá sá ról szóló 1992. évi XXXIII. tör vény vég re haj tá sá ról a he lyi ön kor mány za tok ál tal fenn tar tott szol gál ta tó fel ada to kat el lá tó egyes költ - ség ve té si in téz mé nyek nél tár gyú 77/1993. (V. 12.) Korm.
ren de let (a to váb bi ak ban: Ren de let) a kö vet ke zõ 1/A–1/C. §-ok kal egé szül ki:
„[A Kjt. 20/B. §-ának (2) bekezdéséhez, 22. §-ának (4), (5) és (9) bekezdéseihez]
1/A. § Nem kö te le zõ pá lyá za tot ki ír ni
a) ab ban a mun ka kör ben, amely re vo nat ko zó an – 90 na pon be lül – már leg alább két al ka lom mal ered - mény te len volt a pá lyá za ti ki írás, és
b) ab ban a mun ka kör ben, amely nek ha la dék ta lan be - töl té se a fo lya ma tos el lá tás biz ton sá gos meg szer ve zé sé hez el en ged he tet le nül szük sé ges, és a fo lya ma tos el lá tás nyúj - tá sá hoz szük sé ges sze mé lyi fel té te lek más mun ka szer ve - zé si esz köz zel nem biz to sít ha tó ak,
c) a ren de let 2. szá mú mel lék le té ben fel so rolt ügy vi te li, ké pe sí tett fi zi kai és fi zi kai mun ka kö rök ben.
* A mel lék let meg ta lál ha tó a Ma gyar Köz löny 2007/142. szá má ban.
1/B. § (1) A Kjt. 22. § (1) és (2) be kez dé sé vel össze füg - gés ben a mun kál ta tó alap te vé keny sé gé nek el lá tá sá val össze füg gõ mun ka kör nek mi nõ sül nek a ren de let 2. szá mú mel lék le té ben az ügy in té zõi mun ka kö ri cso port ban fel so - rolt mun ka kö rök.
(2) Nem kell gya kor no ki idõt ki köt ni, ha a köz al kal ma - zott olyan mun ka kört tölt be, amely ben a be so ro lás alap já ul fi gye lem be ve he tõ jogi szak vizs ga, mér leg ké pes köny ve lõ szak ké pe sí tés vagy ezzel egyen ér té kû ké pe sí tés, okleveles könyv vizs gá lói ké pe sí tés, dok to ri fo ko zat (PhD, DLA), a tu do mány(ok) kan di dá tu sa, a tu do mány(ok) dok to ra, illetve kül föl dön szer zett és ho no sí tott vagy el is mert tu do má nyos fo ko zat, és ezzel a köz al kal ma zott ren del ke zik.
1/C. § (1) A gya kor no ki idõ vel kap cso la tos szak mai követelmények két rész bõl áll nak: az ál ta lá nos kö ve tel mé - nyek bõl és a mun ka kör höz kap cso ló dó kö ve tel mé nyek bõl.
Az ál ta lá nos kö ve tel mé nyek tel je sí té sét min den gya kor - nok ré szé re elõ kell írni. A mun ka kör höz kap cso ló dó szak - mai kö te le zett sé gek meg ál la pí tá sá nak alap ja a ki ne ve zés - ben meg ha tá ro zott mun ka kör, il le tõ leg az ah hoz kap cso ló - dó mun ka kö ri le írás.
(2) Az ál ta lá nos kö ve tel mé nyek nek biz to sí ta ni uk kell, hogy a gya kor nok meg is mer je
a) a mun kál ta tó te vé keny sé gét, szer ve ze ti és mû kö dé si sza bály za tát, egyéb bel sõ sza bály za ta it, kol lek tív szer zõ - dé sét,
b) az in téz mény mû kö dé si cél ja it, azok gya kor la ti meg - va ló su lá sát.
(3) A mun ka kör höz kap cso ló dó kö ve tel mé nyek nek biz - to sí ta ni uk kell, hogy a gya kor nok
a) meg is mer je a mun ka kö ré re vo nat ko zó fog lal koz ta - tá si alap el ve ket, a mun ka kö re alap ján el lá tan dó te vé keny - ség gya kor la ti fel ada ta it,
b) meg is mer je a mun kál ta tó te vé keny sé gé nek ál ta lá nos és sa já tos jel lem zõ it,
c) el mé lyít se a mun ka kö re el lá tá sá hoz szük sé ges el mé - le ti és gya kor la ti is me re te ket.
(4) Az (1) be kez dés sze rin ti szer vek kö zött tör té nõ mun - ka kör vál to zás ese tén a gya kor nok tól nem le het meg kö ve - tel ni a már tel je sí tett ál ta lá nos kö ve tel mé nyek el sa já tí tá sá - nak meg is mét lé sét.
(5) A mun kál ta tó szak te rü le ten ként szak mai ve ze tõt (se gí tõt) je löl ki, aki se gí ti a gya kor no kot szak mai fel ké - szü lé sé ben.
(6) A gya kor nok mun ka nap lót ve zet, amely tar tal maz za az el vég zett fel ada to kat.
(7) A mun kál ta tó a mun ka kör ön ál ló el lá tá sá hoz szük sé - ges gya kor la ti, el mé le ti is me re tek szá mon ké ré se ér de ké - ben a gya kor nok ré szé re fél éven te vizs ga fel ada tot je löl ki.
A vizs ga fel ada tot a szak mai ve ze tõ (se gí tõ) az ön ál ló fel - adat el lát ás szem pont já ból írás ban ér té ke li.
(8) A szak mai ve ze tõ (se gí tõ) a gya kor nok szak mai elõ - re ha la dá sá ról – a (6) be kez dés sze rin ti mun ka nap lót, va la - mint a (7) be kez dés sze rin ti vizs ga fel ada tot is ala pul véve – a mun kál ta tó ré szé re fél éven te ér té ke lést ké szít. Az ér té ke lés tar tal maz za
a) a gya kor nok ál tal az adott idõ szak ban el vég zett fel - ada tok fõbb tí pu sa it,
b) a fel ada tok ál tal meg kö ve telt te vé keny sé gek kö rét, c) a gya kor nok ál tal el sa já tí tott gya kor la ti, el mé le ti ismereteket.
(9) A gya kor nok a rá vo nat ko zó ér té ke lés be be te kint het, és amennyi ben annak tar tal mát ki fo gá sol ja, írá sos vé le mé - nyét az ér té ke lés hez mel lé kel ni kell.
(10) A mun kál ta tó fél éven te a gya kor nok te vé keny sé gét írás ban – az el vég zett fel ada tok vég re haj tá sa so rán nyúj - tott tel je sít mény és a szá mon ké rés alap ján – mi nõ sí ti.
A mun kál ta tó a mi nõ sí tést a köz al kal ma zott köz vet len felettese mel lett – ha sze mé lyük nem azo nos – a szak mai ve ze tõ (se gí tõ) ér té ke lé sé nek, ja vas la tá nak is me re té ben ké szí ti el.
(11) A gya kor no ki idõ vel kap cso la tos szak mai kö te le - zett sé gek, a gya kor no ki idõ alat ti szá mon ké rés fel té te le i - nek és a gya kor nok szak mai ve ze tõ je (se gí tõ je) fel ada ta i - nak rész le tes sza bá lya it, to váb bá a gya kor no ki kö ve tel mé - nyek tel je sí té sé vel és a tel je sít mény mé ré sé vel össze füg gõ rész le tes el já rá si ren det, va la mint a gya kor no ki mi nõ sí tés kü lö nös sza bá lya it mun kál ta tó ál tal meg ál la pí tott gya kor - no ki sza bály zat tar tal maz za.”
2. §
A Ren de let 11. §-a a kö vet ke zõ (2) be kez dés sel egé szül ki, egy ben a 11. § je len le gi szö ve gé nek szá mo zá sa (1) be - kez dés re vál to zik:
„(2) E ren de let 1/A. §-ának c) pont ja 2007. de cem - ber 31-én ha tá lyát vesz ti.”
3. §
(1) A köz al kal ma zot tak jog ál lá sá ról szóló 1992. évi XXXIII. tör vény nek a test ne ve lés és sport te rü le tén tör té - nõ vég re haj tá sá ról szóló 89/1994. (VI. 8.) Korm. ren de let (a to váb bi ak ban: Korm. ren de let) 1. §-ának (2) be kez dé sé - ben a „Test ne ve lé si és Sport mú ze um nál” szö veg rész helyébe a „Nem ze ti Után pót lás-ne ve lé si és Sport szol gál - ta tó In té zet Test ne ve lé si és Sport mú ze u mi Igaz ga tó sá gá - nál” szö veg rész lép.
(2) A Korm. ren de let a kö vet ke zõ 1/A–1/C. §-ok kal egé szül ki:
„[A Kjt. 20/B. §-ának (2) bekezdéséhez, 22. §-ának (4), (5) és (9) bekezdéseihez]
1/A. § Nem kö te le zõ pá lyá za tot ki ír ni
a) ab ban a mun ka kör ben, amely re vo nat ko zó an – 90 na - pon be lül – már leg alább két al ka lom mal ered mény te len volt a pá lyá za ti ki írás, és
b) ab ban a mun ka kör ben, amely nek ha la dék ta lan be - töl té se a fo lya ma tos el lá tás biz ton sá gos meg szer ve zé sé hez
